7/A. SZARKA LSZL AZ 1945–1948. VI KNYSZERTELEPTSEK TRTNETE S EMLKEZETE I. rsz
9
SZARKA LSZL
AZ 1945–1948. VI KNYSZERTELEPTSEK TRTNETE S EMLKEZETE
A trtnelemben – mint a kollektv emlkezet trtnetrs ltal feldolgozott rendszerezett, rsoslenyomatban – hagyomnyosan megklnbztetett helye van a konfliktusok, hbork, ldztetsek, megprbltatsok idõszakainak. Igaz, a gyõzelmek, a forradalmi napok, a nagy fordulpontok emlkezete – mint a trtneti tradcik elsõdleges bzisa – majd minden nemzet esetben meghatroz eleme a trtneti gondolkodsnak. A kudarcok, a veresgek s vesztesgek sszefggseinek – elõzmnyeinek s kvetkezmnyeinek–elemzse mindazonltal legalbb ugyanolyan fontos feladat. Hiszen a kiegyenslyozott trtneti tudat, relis egyni s a kzssgi nszemllet nem ltezhet a buksok s megprbltatsok tapasztalatainak, tanulsgainak tudatostsa nlkl.
Mint ahogy nem ltezhet a valsgos historikumhoz mrhetõ trtnelemkp a kritikai trtnetrseredmnyei nlkl, nehz egszsges trtneti kzgondolkodsrl beszlni ott, ahol a meglt trtnelem emlkeinek, az elbeszlt szemlyes tapasztalatoknak, az egyni letutaknak, a kzbeszd rszv vl trtneti narratvknak nincs helye, slya a trtneti diskurzusokban. Relis mltszemllet, kiegyenslyozott, elõtlet-mentes trtneti tudat nlkl torz nkpek s zskutcs jvõkpek szlethetnek.
Minden ellenkezõ elõjel ellenre bizonyosra vehetjk, hogy a trtneti tudat, klnsen Kelet-Kzp-Eurpa 20. szzadban szletett nemzedkei szmra mg j ideig nlklzhetetlen ptõkockja marad az individulis s a csoportidentitsok kialaktsnak. A nemzeti vagy ppen regionlis, loklis kzssgeket sjt hbors megprbltatsok, kollektv bntetsek, szmûzetsek emlkezetnek, trtnetnek feldolgozsa teht a hagyomnyteremtssel azonos rendû intellektulis kihvst jelent, amelyben radsul alig nyjt segtsget a trtnetrs s a trtnelemoktats.
A kortrs emlkezõk ltal meglt trtnelem a maga hsvr valsgval nem kpes ugyan figyelembe venni a nagypolitikai dntsek bonyolult s jrszt csak utlag tisztzhat sszefggseit, a visszaemlkezsek mgis elsõrendû forrst jelentenek a megtrtnt esemnyek soksznûsgnek, belsõ ellentmondsainak, klnbzõ rtelmezsi lehetõsgeinek, azaz vgsõ soron a trtnelem immanens alternativitsnak tanulmnyozshoz.
A msodik vilghbor utni csehszlovkiai magyar krds, a kisebbsgi magyar kzssg emlkezetben s trtnelmben – amelyben egybknt is kivtelesen fordulnak csak elõ gyõzelmek – a legnehezebb peridust jelentette. A tiszta szlv csehszlovk nemzetllam kvnalma s annak legeklatnsabb politikai megfogalmazdsa, a kassai kormnyprogram nem ismerte el tbb a kisebbsgek ltjogosultsgt.
A knyv, amelyet kezben tart az olvas, a csehszlovk kormny ltal 1945-ben felszmolsra tlt szlovkiai magyar kzssg jogfosztottsgnak, ldztetsnek, knyszerteleptseinek s knyszerasszimilcijnak trtnett mutatja be. A visszaemlkezeseket vagy maguk az esemnyeket tlt kortrsak, vagy emlkeik alapjn gyermekeik, unokik, illetve a ktet sszelltsban rszt vllal adatgyûjtõk rgztettk. A plyzati felhvs eszkzt is segtsgl hv adatgyûjts sorn a szlovkiai, felvidki kisebbsgi magyarok 1930 s 1950 kztt meglt trtnelmnek rsos s szbeli emlkeit kutattuk. A rsos s szbeli visszaemlkezsek a kutats clkitûzseinek megfelelõen alapvetõen csald- s teleplstrtneti megkzeltsben rendszereztk emlkeiket: slyt helyezve a cseh s magyar idõk, illetve a hbor utni jogfosztottsg veinek egymssal ellenttes vilgaira, a loklis s nemzeti kzssgeket vgveszlybe sodr nemzetllami politika fkeveszett tombolsra.
Bevezetõnkben a vizsglt krds historiogrfiai ttekintse utn elõbb a krds trtneti httert, a kt rintett kormny, illetve a felvidki magyar kzssg magatartst mutatjuk be. Ezt kvetõen a deportlsok, a reszlovakizci s a magyarorszgi kiteleptsek korabeli felvidki magyar reflexiit, a jogfosztssal szembeni felvidki ellenlls trtnett villantjuk fel a Magyar Npi Demokratikus Szvetsg tevkenysgnek, a magyarorszgi felelõs tnyezõkkel kialaktott kapcsolataiknak a rvid ismertetsvel.
10
A szlovkiai magyar kisebbsg 1945-1948. kztti helyzete a trtnetrsban
A 2003. augusztus 20-n elhunyt Janics Klmnnak 1979-ben az Eurpai Protestns Magyar Szabadegyetem genfi kiadsban megjelent s rendõri zaklatsokat, kihallgatsokat kivlt knyve volt az elsõ magyar nyelvû sszefoglal elemzs errõl a rvid, de a (cseh)szlovkiai magyar kisebbsg letben rendkvli fontossg trtnelmi peridusrl. A knyv bevezetõjben Illys Gyula – a szlovkiai magyar kzssg megsemmistsvel fenyegetõ korszak trtnett agyonhallgatssal elintzni prbl kommunista gyakorlattal szemben – Janics Klmn munkjt az igazmonds knyveknt ajnlotta az olvasknak, s jelezte, hogy npek kztt az egyetrts nem jhet ltre feldolgozatlan konfliktusok, s a trtnelem hamis rtelmezse alapjn.1
Ugyancsak szlovkiai magyar szerzõknek, szerkesztõknek – Kvesdi Jnosnak s Mayer Juditnak ksznhetõ az Edvard Bene kztrsasgi elnki dekrtumait, s azok trtneti kontextust tfog ignnyel magyar nyelven elõszr bemutat tanulmny- s dokumentumktet. A cseh trtnetrs rszrõl az elnki dekrtumokat kzread munka 1995-ben jelent meg. Az elmlt vekben pedig egymst kvetik a benei dekrtumokkal foglalkoz tanulmnyok, monogrfik.2
Az vtizedeken keresztl elhallgatott, illetve csak rintõlegesen trgyalt krdsekrõl az 1990-es vekben szerencsre egsz sor munka kszlt, illetve jelent meg cseh s szlovk szerzõktõl is. Karel Kaplan a prgai akadmiai jelenkor-trtneti intzet vezetõ munkatrsa jelentette meg a tmakr elsõ 1989 utni feldolgozst, mgpedig az 1945–1948 kztti csehszlovkiai nemzetisgi krdskr egszt ttekintve.3 Az 1990-es vek elejn kszlt el a Jlius Bal•nak, a prgai Hadtrtneti Mzeum igazgatjnak eddig nem publiklt disszertcija a csehszlovkiai magyar krds kormnyzati s prtpolitikai kezelsrõl.4 tefan utaj, kassai trtnsz tbb nagyon fontos szlovk nyelvû munka szerzõje. Kzlk az elsõ a reszlovakizcirl adott alapos s kritikus elemzst. A szerzõ 1993-ban jelentette meg sszefoglal ttekintst a magyar kisebbsg 1945–1948 kztti helyzetrõl, s ugyanabban az vben jelent meg kismonogrfija az 1949. vi dli akci trtnetrõl.5 Ezen kvl utaj tbb tanulmnyt is kzlt a szlovkiai magyarok jogfosztottsgnak klnbzõ rszkrdseirõl. Ezeket a knyv vgn tallhat bibliogrfiban tntettk fel.
Erõsen csehellenes s antikommunista alapllsbl rta meg jl dokumentlt, tbb krdsben pontosan fogalmaz, sok helyen azonban nemzetileg elfogult knyvt Jn Bobk.6 Korbbi tanulmnyai, knyvei folytatsaknt jelentette meg Dagmar Èierna–Lantayov sszefoglal munkjt a cseh–szlovk–magyar kapcsolatok 1938 s 1948. kztti trtnetrõl, amelyben a kisebbsgek krdst mint az llamkzi viszony egyik fontos, de szerinte nem felttlenl meghatroz komponenst mutatja be.7
Ezekhez a szlovk szerzõk ltal az elmlt tz vben ksztett munkkhoz sorolhatjuk mg Alena Baèov knyvt az etnikai identits s a trtneti vltozsok sszefggseirõl, amelyben egyebek kzt ppen az 1945–1948 kztti vltozsoknak a tbbsgi s kisebbsgi npessg krben mig tovbb lõ hatst is vizsglta.8 Magdalna Parkov szlovk etnolgus a magyarorszgi szlovkok „reemigrcijrl” a dl-szlovkiai kzsgekbe teleptett egykori magyarorszgi szlovkok kzt vgzett kulturlis antropolgiai kutatsokat.9
A legtfogbb monogrfikat Vadkerty Katalin ksztette a szlovkiai magyar kzssg 1945–1948 kztti trtnetrõl: a reszlovakizcirl, a csehorszgi deportlsokrl, valamint a belsõ teleptsekrõl s a lakossgcserrõl.
A hrom ktetet a pozsonyi Kalligram kiadta adta ki kln-kln, majd pedig egy kzs ktetben is megjelent, elõbb magyar, majd pedig szlovk nyelven is.
1 „Ez a knyv kznyjts teht; kemny fogs , de ezltal frfias; nyltsgval knl bartsgot. risi munka tetõzse Janics Klmn mûve. S ugyanakkor sajt szellemi letnkben tirnyt vllalkozs. Hogy a magyar anyanyelvûsg minden terletrõl hasonl helyzetfelmrseket kapjon a vilg – lelkiismerete.” Janics:1979, 20.
2 Kvesdi – Mayer:1996; Jech – Kaplan:1995. Az elnki dekrtumokkal foglalkoz jabb munkk kzl ld. pl. Kuklk:2002, illetve a rgi kritiktlan alapllst visszhangz munkk kzl Beòa:2002.
3 Kaplan:1990, Kaplan 1995.
4 Bal•:1991
5 utaj:1991, utaj:1993, utaj:1993a. tefan utaj knyveiben s tanulmnyaiban minden esetben ragaszkodik a trtneti forrsok alapjn rekonstrult esemnyek trgyilagos bemutatshoz, kritikusan rtkeli a kisebbsgek nlkli nemzetllam kiptsre trekvõ cseh s szlovk elit clirnyos nacionalista politikjt.
6 Bobk: 1996
7 Èierna –Lantayov:1992
8 Baèov:1996
9 Parkov: 2001
10 oldal
Vadkerty Katalin eredeti csehorszgi, szlovkiai, magyarorszgi kzponti s regionlis levltri forrsok ezreit tanulmnyozta t, s ily mdon elsõknt trta fel komplex mdon az egsz folyamatot. Kln rdeme a szerzõ munkinak, hogy a nagypolitikai dntseket s az azok regionlis, illetve helyi szinten trtnõ vgrehajtst prhuzamosan dolgozza fel s mutatja be. Knyveiben, tanulmnyaiban nagy slyt helyez az egyes esemnyek, jelensgek sszefoglal bemutatsra, a vesztesgek szmszerûstsre, s a nemzetllami politika ltal
ignybe vett knyszerintzkedsek teljes skljnak rendszerezsre. Vadkerty Katalin a levltri forrsokkal bõsgesen adatolt kisebbsgellenes akcik, esemnyek, jelensgek, llsfoglalsok mr-mr szenvtelen felsorolsval minden korbbinl egyrtelmûbb kpet ad a jogfosztsok, knyszerteleptsek s knyszerasszimilci termszetrajzrl, hatsrl. Hrom monogrfijnak szlovk nyelven val kzreadsa remlhetõen vget vet annak a sket csendnek, amely a korszak magyarellenes politikjt a szlovk trtnetrs nagyobbik rszben vtizedek ta vezte.
Magyarorszgi szerzõktõl a tmra vonatkozan 1989 ta szintn meglehetõsen sok trtneti munka jelent meg. Ezek kz tartozik a korszak csehszlovkiai magyar krdsrõl eddig megjelent t dokumentumktet.
Polnyi Imre fõknt diplomciatrtneti forrsokat publiklt Pcsett megjelent munkjban.11 Molnr Imre s Varga Klmn a csehorszgi deportlsokra vonatkoz visszaemlkezseket, dokumentumokat adta elsõknt kzre. 12 Tth Lszl alapos levltri stdiumok alapjn a korszak szlovkiai magyar politikai emlkiratait rendezte sajt al, s adott ki egy a tovbbi kutatsokra is sztnzõleg hat alapos vlogatst.13 A miskolci Megyei Levltr kt munkatrsa a lakossgcsere elõzmnyeire s 1945 –1947. vi trtnetre vonatkoz regionlis s orszgos vonatkozs dokumentumokbl lltott ssze bõsges forrspublikcit.14 Az 1990-es vtized vgn jelent meg Balogh Sndor s Fldesi Margit szerkesztsben Magyarorszg hbors jvttelnek vlogatott forrsanyaga, benne az 1949. vi csorbati jegyzõknyvvel.15 A monografikus feldolgozsok sorba tartozik Tth gnes knyve a magyarorszgi nmetek kiteleptsnek, illetve a magyar–szlovk lakossgcsernek a korabeli sszefggseirõl.16 A lakossgcsere trtnetnek s kvetkezmnyeink msik szakszerû sszefoglalsa Kugler Jzsef munkja, amely elsõsorban a szlovkiai magyarok dl-alfldi tteleptsnek krdseit jrja krl.17 Itt kell megemltennk, hogy mindmig kziratban maradt Szab Kroly s . Szõke Istvn korabeli forrsokon alapul munkja a lakossgcsere trtnetrõl, amely pedig igen gazdag gyûjtemnye a korabeli adatoknak, forrsoknak.18
A krdskr trtneti szociolgiai, nprajzi vonatkozsait, a jogfosztottsg veinek emlkezett Magyarorszgon jvry Zoltn, a debreceni Kossuth Lajos Tudomnyegyetem nprajzkutat professzora egy gmri parasztember visszaemlkezsn keresztl mutatta be.19 A csehorszgi deportlsok s a magyarorszgi kiteleptsek, s a tbbi knyszertelepts felvidki magyar rintettjeinek visszaemlkezseibõl Molnr Imre s Varga Klmn, illetve jvry Zoltn utn Zalabai Zsigmond adott kzre bõsges vlogatst Magyar Jeremid cmmel.20 Zalabai Zsigmond knyve sszelltsakor – a knyvnket megelõzõ
anyaggyûjtshez hasonlan – plyzati felhvst adott kzre s a berkezett plyamunkkbl gyûjttte ssze a jogfosztottsg s hontalansg veinek npi rsbelisgnek fennmaradt dokumentumait.
jvry Zoltn, Varga Klmn, Molnr Imre s Zalabai Zsigmond munki egyrtelmûen felhvtk a figyelmet arra a tnyre, hogy az egsz kisebbsgi magyar kzssg trtnelemszemllett, kzssgi identitst, a csehekhez, szlovkokhoz, magyarorszgi magyarokhoz, szlovkokhoz, nmetekhez, nem kevsb a csehszlovk, a szlovk s a magyar llamhoz fûzõdõ viszonyt a „hontalansg veinek” meglt trtnelme napjainkig szlan alapvetõen meghatrozta.
Az 1945–1948/49 kztti vlsgos trtneti peridus visszaemlkezseinek sszegyûjtse, rendezse nem vletlenl kerlt teht az MTA Kisebbsgkutat Intzetben foly oral history gyûjtõmunka
10 Vadkerty: 1993, Vadkerty: 1996, Vadkerty: 1999, Vadkerty: 2001, Vadkerty: 2002.
11 Polnyi: 1992
12 Molnr–Varga:1992
13 Tth:1995
14 G. Jak – Hõgye:1995
15 Balogh –Fldesi:1998
16 Tth gnes:1995
17 Kugler:2000
18 Szab – . Szõke:1981
19 jvry:1991
20 Zalabai:1995
11programjba. Az egymst vltogat llamhatalmak hatst vizsgl „Magyar idõk emlkezte” cmû kutatsi program elsõ tven interjjnak rendszerezse arra hvta fel a figyelmet, hogy az 1938–1945 kztti „magyar idõk” ambivalens emlkanyagt az 1938 elõtti „cseh idõk” relis elõnyei s az 1945-1948 kztt, majd a prtllami vtizedekben megszplt emlkei, illetve a vilghbors rnykok egyformn relativizltk.
A visszaemlkezsek begyûjtse, feldolgozsa s kzreadsa utn elõbb-utbb hozz kell majd ltni azok trtneti narratolgiai mlyelemzshez, hogy Parkov fentebb emltett munkjhoz hasonl mdszeressggel megvizsglhassuk a korabeli traumk s tapasztalatok lecsapdst az rintettekben s az utnuk kvetkezõ nemzedkekben. A szlovkiai magyarok visszaemlkezseinek eddigi elemzsi ksrletei is azt jelzik, rendkvl sok elfelejtett emlk, informci, sszefggs kerlhet felsznre, msrszt az ellentmondsos rtelmezsek szembestse a knyszerteleptsek s a knyszerasszimilci trtneti kpt is jelentõs mrtkben rnyalhatja. Az eddigi rvidebb feldolgozsok kzl pldaknt itt csak rends Zsuzsa s Olh Klmn kt munkjt szeretnm megemlteni.21
Igen gazdag a krdskr diplomciatrtneti irodalma. Mindenekelõtt Flp Mihlynak a prizsi bkeszerzõds trtnett feltr monogrfijt, Balogh Sndornak, Tth gnesnek, Vida Istvnnak a munkit, illetve Karel Kaplannak, Milan Churònak a potsdami konferencia csehszlovk kvetelsekkel kapcsolatos llsfoglalst vizsgl ktett kell megemltennk. Forrsrtkûek Kertsz Istvn visszaemlkezsei.
Az 1990-es vek elejn magyarul is megjelent Daniel M. Krno csehszlovk bkedelegtus 1947. vi knyve a prizsi bkekonferencin lezajlott magyar–csehszlovk trgyalsokrl, vitkrl. A nmet szakirodalomban szintn a diplomciatrtneti sszefggsek kerltek elõtrbe.22
A legnagyobb rdeklõds s szmbeli fejlõds azonban ktsgkvl a helytrtneti irodalomban figyelhetõ meg. A kiteleptsek 50. vfordulja alkalmbl nagyon szlovkiai s magyarorszgi rintett telepls jelentetett meg alkalmi kiadvnyokat, amelyekben fontos dokumentumok, adatok lttak napvilgot.
A legalaposabb helytrtneti feldolgozs az egyik legerõsebben rintett szlovkiai magyar teleplsrõl, Gtrl szletett, Angyal Blnak ksznhetõen. A magyarorszgi feldolgozsok kzl a legsikeresebbek a regionlis, megyei alapozsak, mint pldul Fazekas rpd, Horvth Zoltn vagy legjabban a Tolna megyei teleptsek trtnett feltr Lszl Pter.23 Emellett nagyon sok tanulmny s mg tbb publicisztikai rs foglalkozott a tmakrrel. A trtnetrs mindkt orszgban sokat tett teht azrt, hogy a korbbi vtizedek mulasztsait beptolja.
A szakmai ismeretek termszetesen ez esetben is csak igen lassan kerlnek be a trtnelemtanknyvekbe, a trtnelmi kzgondolkods pedig az ilyen rzkeny krdskrkben mindig is nagy fogkonysgot mutat a korbbi vtizedekben rgzlt elõtletes konstrukcik, illetve a privt trtneti tapasztalatok szintjn kialakult, felems, trtneti kontextusbl kiragadott, sematikus elkpzelsek irnt.
A szlovkiai magyar krds trtneti httere
A csehszlovk kormny 1945 õszn, a potsdami konferencia utn knytelen volt tudomsul venni, hogy a hrommillis csehszlovkiai nmet kisebbsgtõl eltrõen a magyar kisebbsg egyoldal kiteleptsre nem kapta meg a gyõztes nagyhatalmak hozzjrulst. A kassai kormnyprogramban clul kitûztt szlv nemzetllamot teht a magyar kisebbsg esetben a csehszlovk hatsgok knytelenek voltak visszatrni a Magyarorszggal megktendõ lakossgcsere-egyezmny elkpzelsnek megvalstshoz.
Ezzel egytt a kisebbsgi magyar kzssggel szemben letbe lptek a benei dekrtumok nmet- s magyarellenes jogfoszt intzkedsei, a Szlovk Nemzeti Tancs magyarellenes rendeletei. A dekrtumok s nemzeti tancsi rendeletek a kisebbsgi magyarokat megfosztottk llampolgri, vagyoni, szocilis s nemzetisgi jogaitl. Az 1938 utn visszacsatolt terltekre beteleplõket 1945 mjusban az orszg elhagysra knyszertettk, s ezt a mdszert az autochton npessgû teleplseken is megprbltk alkalmazni, a magyar kormny s a hatrõrizeti hatsgok ellenllsa miatt sikertelenl.24
21 rends: 2001, Olh:1992, Olh:1994.
22 Flp:1994, Kertsz:1995, Krno:1992, Plaschka –Haselsteiner–Suppan–Drabek:1997, Tth:1995, Vida:1985 etc.
23 Angyal Bla knyve mellett – Angyal:1997 – a szlovkiai magyar teleplsek vforduls irodalmbl pldaknt emltsk meg Pukkai Lszl mtyusfldi, Pelle Emil gmrpterfalai s Tnczos Tibor nagymegyeri munkjt: Pukkai:2002, Pelle:2002 s Tnczos:1995. A magyarorszgi helytrtneti s emlkirodalombl pedig ld. Horvth:1998, Fazekas:2001, Lszl:2003.
24 Kvesdi–Mayer:1996. 131-136. Kaplan:1995, 110-117, 132–138.
12 Az 1945. vi 88. szm elnki dekrtum alapjn elkezdõdtt a magyar kisebbsg csehorszgi kzmunkra val erõszakos elhurcolsnak elõksztse. Ezt az eszkzt a csehszlovk teleptsi hatsgok elõszr 1945 novemberben kezdtk alkalmazni a magyarokkal szembe: ekkor mg fõknt csak a munkakpes frfiakat szlltottk el a munkaerõhinnyal kszkdõ Szudta-vidkre. Az akcikat kezdemnyezõ s vgrehajt hatsgok clja ezzel az akcival kettõs volt: rknyszerteni a magyar llam kpviselõit a lakossgcsere-egyezmny mielõbbi megktsre, msrszt a teleptsekkel helyet akartak teremteni a szlovk telepesek magyarlakta terletekre val leteleptshez azonban belsõ teleptsek eszkzhez folyamodtak. Az 1946. februr 27-n megkttt lakossgcsere-egyezmny mellett a csehszlovk hatsgok a csehorszgi knyszermunkra val tmeges s karhatalmi erõvel lebonyoltott elhurcolsokat, a Szlovk Belgyi Megbzotti Hivatal ltal 1946. jnius 17-n meghirdetett gynevezett reszlovakizcit, valamint az otthonaikbl elûztt s fldjeiktõl megfosztott magyarok helyre val szlovk beteleptst tekintettk a magyarkrds vgleges felszmolshoz vezetõ politika eszkzeinek.
Trtnelem s emlkezet
Melyek voltak a meghatroz politikai folyamatokat, jelensgeket, amelyek a magyar kisebbsgi krds vilghbor utni kezelst meghatroztk? A gyõztes nagyhatalmak vilghbor utni kisebbsgellenes magatartst a nmetkrds kezelse hatrozta meg. Emellett azonban felttlenl figyelembe kell venni a kelet-kzp-eurpai rgi szovjet rdekszfrba kerlst, a kisebbsgi jogoknak a hitleri s sztlini nemzetisgi politika hatsra vgbement nemzetkzi lertkelõdst. Hasonlkppen a homogn nemzetllamok ltrehozshoz tmenetileg kedvezõ nemzetkzi lgkrt s a nemzetllami clokban egymst tllicitl csehszlovkiai polgri prtok s a kommunistk kztti rivalizlst. Ezzel egyidõben hamarosan nyilvnvalv vlt Magyarorszg kisebbsgvdõ pozciinak, bkepolitikai trekvseinek erõtlensge.
Mindezek a nemzetkzi s belpolitikai tnyezõk azt eredmnyeztk, hogy a csehszlovkiai magyar kzssg Prga s Pozsony ltal szorgalmazott felszmolsa igencsak relis kzelsgbe kerlt 1945 s 1946 forduljn.
A szlovkiai magyarok legnagyobb tmegeit rintõ, a jelentkezsek alapjn sszesen tbb mint ngyszzezer emberre kiterjedõ 1946-1947. vi reszlovakizci trtnetre vonatkoz szakirodalom s a knyvnkben tallhat visszaemlkezsek egybehangzan azt mutatjk, hogy a szlovkiai magyarok egyni s kollektv emlkezetben – igen sszetett, tmegllektani szempontbl is izgalmas folyamatok kvetkeztben – a reszlovakizci ma is egyfajta kzssgi tabunak szmt. A teljes jogfosztottsgtl, a ki- s sztteleptstõl, a szlõhz s a termõfld, s minden ms vagyontrgy elvesztstõl, a sztszrattatstl stb. val flelem a korabeli magyar kzssg egszt jellemezte.
Az 1946 jniusban beindtott reszlovakizcis akci a magyar nemzetisg megtagadsrt, a szlovk nemzetisg vlasztsrt egy formlis krelem formjban mindenre felmentst grt: a reszlovakizltak visszakaptk a csehszlovk llampolgrsgot s az azzal jr jogokat, maradhattak hzaikban, mûvelhettk fldjeiket s az elsõ gretek szerint a csehorszgi deportlsok, illetve a magyarorszgi ttelepts sem fenyegette õket tbb. Az eredetileg a korbban magukat szlovknak vallk rszre meghirdetett reszlovakizci 1946 s 1948 kztt Magyarorszggal, a szlovkiai magyarsggal szemben a nyomsgyakorls egyik legkmletlenebb eszkze lett. A jogaikat, hzukat, vagyonukat, szlõfldjket fltõszlovkiai magyarokat nemzetisgi identitsukban, legalapvetõbb emberi jogaik egyikben, nemzeti identitsuk vllalsban is megzsarolta a dl-szlovkiai rgi etnikai talaktst clul kitûzõ hatalom. A ktetnkben kzlt visszaemlkezsek szinte kivtel nlkl az asszimilci egyrtelmû elutastst jellik meg helyes magatartsnak, de mint ltni fogjuk, a korabeli felvidki magyar elemzsek nmileg bonyolultabb helyzetkprõl szmolnak be.
Azt kvetõen, hogy az 1946. augusztus–szeptemberi prizsi bketrgyalsokon a csehszlovk delegcinak nem sikerlt keresztlerõszakolnia a nem reszlovakizlt s a lakossgcserbe nem bevonhat szlovkiai magyarokat, a csehszlovk politika igen hatrozott elõkszleteket tett a magyar krdsnek az gynevezett globlis megoldsra: Ennek rszeknt a reszlovakizltakat s a tbbi Szlovkiban maradt magyarokat a prknyi jrsbl kiindulva egytõl-egyig Csehorszgba terveztk kitelepteni s ott minden eszkzzel asszimillni.
14 Az erre vonatkoz dokumentumok ugyanakkor azt is jl jelzik, miknt tudta a korabeli magyar diplomcia a lakossgcsere-egyezmny megktsekor, az egyezmny gyakorlati megvalstsa sorn, az 1946. jlius-szeptemberi prizsi bkekonferencin, a ktoldal s a nemzetkzi trgyalsokon megakadlyozni a magyarkrds nmetekhez hasonl egyoldal s radiklis megoldst.
Az otthonhoz s a szlõfldhz val jog
Az egsz peridus kisebbsgellenes intzkedssorozata ktsgkvl egysges politikai szndkot, a szlovkiai magyar kisebbsgi kzssg teljes felszmolst volt hivatott elrni, s ezrt kutatni is csak egysges folyamatknt lehet. A Dl-Szlovkia nemzetisgi megtisztogatshoz ignybe vett eljrsok, tervek, akcik egymssal szorosan sszefggtek, a szlovkiai Teleptsi Hivatal, a Megbzotti Testlet, illetve a prgai kormny s a bel- s klgyminisztrium a helyzetet s Magyarorszg magatartst figyelembe vve dnttt a rendelkezsre ll eszkzk felhasznlsrl.
A ktetnkben kzreadott visszaemlkezsek azt jelzik, hogy a szlovkiai magyar kzssg trtnelmi emlkezetben a csehorszgi deportlsok jelentik a legnehezebben feldolgozhat srelmet. Ennek oka elsõsorban abban jellhetõ meg, hogy az egsz korszak egyik legslyosabb kisebbsgi aggodalmt a szlõfldrõl, a csaldi otthonokbl val elûzs, knyszertelepts s az azzal egytt jr teljes vagyonveszts jelentette. A visszaemlkezsek hrom fõmotvuma – a kollektv bûnssg elve alapjn mûkdtt tbbsgi erõszak elutastsa, a szlõfldhz val ragaszkods, illetve az j krnyezetben val alkalmazkods s beilleszkeds – kzl minden ktsget kizran a szlõfld irnti tisztelet s ragaszkods biztostotta a legerõsebb rzelmi, erklcsi htteret s tartalkot.
Kzvetlenl a front elvonulsa utn a csehszlovk katonai s polgri hatsgok igyekezetek olyan lgkrt teremteni, hogy a magyarok tmegesen hagyjk el szlõfldjket s menekljenek t Magyarorszgra, de a felvidki magyarok nem reztek magukban semmifle bûntudatot a visszatrõ csehszlovk hatsgokkal szemben. Vavro robr pnzgyminiszter 1945. tavaszi tervezete nem maradt rott malaszt: a szlovkiai magyarok 70 szzalknak a nmetekhez hasonl elûzst ugyan nem sikerlt elrnie, de az rsekjvr krnyki magyar falvakban pldul Anddon, Udvardon s Tardoskedden rgtn a hbor utni hnapokban megprbltk elûzni s a hatrokon tlra knyszerteni a felvidki magyarokat. A szlsõsges elkpzelsek azonban nemcsak falvakra, hanem Pozsonyra s Kassra is kiterjedtek. Az 1936. vi 131. szm llamvdelmi trvnyre hivatkozva 1945. mjus 5-n Pozsonyban a helyi nmet s magyar kzssg teljes kiteleptst clul kitûzve nagyszabs magyarellenes akci vette kezdett.25 A kt kzssg tagjainak nagyobbik rszt az ideiglenes pontonhdon t Ligetfaluban, az ott elklntve kialaktott tborokba zsfoltk, illetve rvid ton kiutastottk az orszgbl. A ligetfalui internltbort, amelyhez hasonl pldul Szereden a korbbi zsidtbor helyn is mûkdtt, 1946 augusztusban szmoltk fel, addig a pozsonyi magyarok tbbsge lland ellenõrzs alatt, ktelezõ kzmunkkra kirendelve vagy a tborba zrva lt. Hasonl folyamatok zajlottak le a kassai magyarok elldzse, internlsa sorn is.
A szlovkiai magyarellenes intzkedseket kezdettõl fogva komoly gazdasgi rdekek is motivltk. gy pldul a Szlovk Nemzeti Tancs 1945. februri rendelete, amely a szlovkiai nmetek s magyarok fldingatlanainak elkobzsrl rendelkezett, a „szlovk fld” visszaszerzsre hivatkozva valjban a fldtulajdon radiklis nacionalizlst szolglta. A kt nem szlv csehszlovkiai kisebbsg ellen irnyul elsõ valban tfog kztrsasgi elnki rendeletet Edvard Bene 1945. mjus 19-n adta ki (1945/5. szm alatt), amelynek rtelmben – a Szlovk Nemzeti Tancs 1945/50. szm rendeletvel Szlovkia terletre is szablyozottan – a magyar nemzetisgû lakosok birtokaira, zemeire, rtkes vagyontrgyaira, pleteire szlovk, illetve cseh nemzeti gondnokokat kellett kijellni. Egy httel ksõbb az SZNT 51. szm rendelete feloszlatta az sszes dlszlovkiai magyar egyesletet, s elkobzsra tlte azok vagyont. Ekkor szûnt meg pldul vgrvnyesen az
1925-ben alaptott, galntai kzpont Hanza Szvetkezet, a pozsonyi Bartk Bla Dalegyeslet, de mg a csehszlovk llamot alapt Masaryk elnk adomnybl alaptott Masaryk Akadmia is, de a magyar teleplsek, vrosok s falvak sok szz magyar intzmnye is.
Aligha lehet albecslni Edvard Bene kztrsasgi elnki dekrtumainak, illetve az azokat szlovkiai viszonyokra adaptl Szlovk Nemzeti Tancs-i rendeleteknek a kvetkezmnyeit a magyar kisebbsg helyzetre. A ktsgkvl legkmletlenebb kztrsasgi elnki rendelet 1945. augusztus 2-n, a potsdami
25 Salner:1998
15 hatrozat alrsnak napjn jelent meg: az 1945. vi 33. szm elnki rendelet az aktv antifasisztk kivtelvel automatikusan megfosztotta a nmeteket s magyarokat a csehszlovk llampolgrsgtl.* Ez az elnki dekrtum vlt a szlovkiai magyarsg minden tovbbi jogfosztsnak s jogsrelmnek alapvetõ forrsv, hiszen az llampolgrsg elvesztse eleve kizrta a kt kisebbsghez tartozkat az llami intzmnyekben, munkahelyen val alkalmazsbl, az llamostsok sorn elrendelt krtalantsokbl, a hadikrok megtrtsbõl, a nyugdj s ms llami jrulkok folystsbl.
Az llampolgri, kisebbsgi, vagyoni s szocilis jogok megvonsval a szlovkiai magyarok gyakorlatilag a teljes jog- ltbizonytalansg llapotba kerltek. A szlfldjkrõl elûztt s az gynevezett globlis kitelepts keretben teljes felszmolsra tlt magyar kzssg helyre a belsõ teleptsek keretei kzt a klfldi szlovk „reemigrnsok” s az szak-szlovkiai terletek szlovk kolonistinak szzezreit szerettk volna betelepteni. Mindez szorosan kapcsoldott ahhoz a hatalmi harchoz, amely a kommunista prt hatalomtvtelt volt hivatott elõkszteni, s amiben a magyar krds radiklis megoldsra trekvõ politikai elkpzelsek a kommunistk szlovkiai bzist erõstettk volna.
A teleptsek kvetkezmnyei
A knyszerteleptsek kvetkezmnyei rendkvl slyosak voltak. A kiteleptsekkel s a reszlovakizcival jr migrcis s asszimilcis vesztesgeket elsõsorban az 1950. vi npszmlls adatai is tkrztk. A szlovkiai magagyarok llekszmnak – mint utbb kiderlt – tmeneti cskkense mellett a kzssg slyos anyagi vesztesgeket is elszenvedett. A csehorszgi knyszermunkrl visszatrtek igen sok esetben mr soha tbb nem kerlhetek vissza lakhzaikba. A fldtulajdonok elkobzsa, idegen telepeseknek val kiutalsa, a lakossgcsere nyomn kialakult felems helyzetek ezre sok millird dollrnyi vagyoni vesztesget okoztak a felvidki magyarsgnak. A csehszlovk–magyar lakossg -csereegyezmnyben kikttt vagyoni parits alapelvnek folyamatos megsrtse, az gynevezett csehszlovkiai magyar hbors bûnsk krnek minden szempontbl indokolatlan tmegess ttele s az egyezmnyben meghatrozott kvtn felli besorolsa a kiteleptendõk kz azt eredmnyezte, hogy Magyarorszgnak nem maradt ms eszkze a jogvdelemre, mint az, hogy 1947 prilisig nem jrult hozz a lakossgcsere beindtshoz.
Erre vgl a csehszlovk hivatalok ltal 1946. november 19-tõl 1947 februrjig katonai-karhatalmi erõ ignybevtelvel lebonyoltott tmeges mretû csehorszgi deportlsok knyszertettk a magyar kormnyt. A kztrsasgi elnk 1945. vi 88. szm rendelete alapjn sszesen 44 129 szemlyt – mgpedig egsz csaldokat, regekkel, gyermekekkel egytt – szlltottak embertelen krlmnyek kztt Csehorszgba.
A deportlsok elsõsorban a komromi, dunaszerdahelyi, gyallai, somorjai s galntai jrsok magyar falvait rintettk (sszesen 220 falubl vittek el magyarokat), s az elhurcoltak Csehorszgban fõleg a kolni, •ateci, Mlad Boleslav-i, pilseni s kladni jrsokba kerltek. A deportltak sszesen 6 602 hzat s 3 884 hektr termõfldet hagytak maguk utn. Az resen hagyott hzakba 2 667, a termõfldekre pedig 1 703 szlovk, illetve cseh nemzeti gondnokot jelltek ki. A deportltak vagyont vgrvnyesen azonban csak 1948. mrcius 19-n kelt kormnyrendelet alapjn 1948. mjus-jnius hnapokban foglaltk le. A csehszlovk kormny a magyar kormny tiltakoz jegyzkeire vlaszolva egyrtelmûv tette, csak abban az esetben lltja le a csehorszgi knyszermunka-akcikat, ha Magyarorszg hozzjrul a lakossgcsere- egyezmny haladktalan megvalstshoz.26
A csehorszgi deportlsok kmletlensge s embertelensge mly nyomokat hagyott a szlovkiai magyarsg tudatban. Klnsen a rendõrsg s katonasg ltal krbekertett magyar falvak, a jghideg vagonok, a csehorszgi vastllomsok rabszolga-vsrra, trk hdoltsgra emlkeztetõ jelenetei-kpei maradtak meg a kortrsak emlkezetben, amint azt ktetnk visszaemlkezsei is mutatjk.
A knyszermunka-akcik kegyetlensgt Mindszenty Jzsef esztergomi bboros s a szlovkiai katolikus egyhz vezetõi, a pspkk s a pspki kar is lesen brlta. A kzreadott dokumentumok kzt olvashat, hogy Jantausch pspk 1947 februrjban valamennyi szlovk pspk megbzsbl az SZNT elnksghez, Bene kztrsasgi elnkhz s Jan Masaryk klgyminiszterhez intzett memorandumban egyebek kzt leszgezte: *
A dekrtum szvegt lsd a mellkletekben.
26 Vadkerty:1999, Bobk:1996, 131–134;utaj:1993, 63–66, 96–105
16 „Amikor hzaikbl a zsidkat vittk el, akkor is elhatroltunk magunkat ezektõl a cselekedetektõl mint az emberiessggel s a keresztnyi szeretettel ellenkezõ dolgoktl.
Ma ugyanezt tesszk, mert a mostani eljrs mdozatai igen hasonltanak azokra, amelyeket a mltban is kifogsoltunk.”27
A belsõ teleptsek sorn a dl-szlovkiai teleptsi krzetekbe beteleptett 5900 szlovkiai csaldnak, a lakossgcsere sorn ugyanoda beteleplt 9200 magyarorszgi szlovk gazdasgi egysgnek, sszessgben mintegy 65 ezer szlovk nemzetisgû szemlynek a Csehorszgba deportlt, Magyarorszgra kiteleptett vagy elmeneklt mintegy 110-130 ezer szlovkiai magyar hzaiba, fldjre val beteleptse alapvetõen megvltoztatta a dl-szlovkiai vrosok, falvak etnikai arculatt. S ehhez jrult hozz a dlszlovkiai rgiknak – a mintegy hromszzezer reszlovakizlt nyelvi, nemzetisgi tnevelst, egynyelvûstst clz politika. Ebbe a folyamatba tartozott a teleplsek nevnek megvltoztatsa, a csaldnevek elszlovkostsa, a korbbi ktnyelvû gyakorlat szigor tiltsa, a magyar nyelvnek az iskolai nevelsbõl s az egyhzi letbõl val kitiltsa, a magyar kisebbsgi kzssg tilalmakkal val megbntsa, a magyar nyelvûsg s a magyar nyelvû kultra minden nyilvnos formjnak bntetse.
A ktetnkben kzreadott visszaemlkezsekbõl, interjkbl, csaldi s teleplsi trtnetekbõl, tanulmnyokbl egyrtelmûen kiderl, hogy a ltezsnek elsõ hszves peridusban igen ntudatos, jl szervezett kisebbsgi magyar kzssgnek a jogfosztsokkal szembeni magatartsnak jrszt csak elszigetelõdtt helyi akcikban volt nyoma a legnagyobb ldztetsek idejn: pldaknt a feketenyki, himnuszt neklõ krmenetet vagy a csehorszgi deportltak egyre nyltabb szervezkedseit emlthetjk. A szlovkiai magyarok, mg az ellenllst hirdetõk is a kisebbsgi kzssg jogainak vdelmt alapvetõen Magyarorszgtl vrtk.
A vesztes Magyarorszg kormnya az elsõ csehszlovkiai jogsrtsektõl kezdõdõen igyekezett minden lehetsges eszkzt felhasznlni a tiltakozsra s a csehszlovkiai magyarsg vdelmre. Memorandumok, jegyzkek sorozatval hvta fel a magyarorszgi Szvetsges Ellenõrzõ Bizottsg kpviselõinek, a nyugati szvetsgeseknek, a Szovjetuni kormnynak figyelmt mindarra, ami Csehszlovkiban a magyarokkal szemben trtnt.
1945 szeptemberben-oktberben a csehszlovk s szlovk hivatalok nyltan azzal a cllal kezdtk el a dl-szlovkiai magyar munkakpes lakossg Cseh- s Morvaorszgba deportlst, hogy „az illetkes magyar szerveknl szorgalmazzk a magyaroknak sajt hazjukba val elszlltsrl ktendõ llamkzi egyezmnyt”. Gyngysi Jnos magyar klgyminiszter 1945 decemberben jelezte, hogy a magyar kormny csak a terlettel egytt kpes s hajland befogadni a Csehszlovkia szmra nem kvnatos szlovkiai magyarokat.
Tiltakozsok a jogfosztsok s a knyszerteleptsek ellen
A csehszlovk kormny ltal kiknyszertett lakossgcsere-egyezmny, amelyet 1946. februr 27-n Budapesten Gyngysi Jnos klgyminiszter s Vladimr Clementis csehszlovk klgyi llamtitkr rt al, a kt fl kezdettõl fogva eltrõen rtelmezte.* Mg Prga s Pozsony szmra az egyezmny „a magyar krds megoldsnak legsszerûbb formjt”, a magyar kisebbsgnek „nemzetkzi hatrozat alapjn megvalsul megbntetst”, a krds „tgondolt rendezst” jelentette, a magyar fl szmra a csehorszgi deportlsokkal kiknyszertett, egyenlõtlen megllapods maradt. Ezzel egytt az egyezmny alrsval Magyarorszgnak sikerlt lefkeznie a magyar kisebbsg vagyonnak konfiskcijt, a folytatd jogvesztst, a belsõ szttelepts alternatvjnak megvalsulst. A lakossgcserre kijellt szlovkiai magyarok szmra biztostotta ingvagyonuk megõrzst, rendezett krlmnyek kztt a magyarorszgi tteleplst.
A csehorszgi knyszermunkra rendõri-katonai erõszakkal elhurcolt magyarok gye a magyar kormny, a Magyarorszgra tteleplt felvidkiek csoportjai s a pozsonyi magyar baloldali rtelmisgiek rszrõl erõs ellenllst, szervezett ellenlpseket, nemzetkzi tiltatkozsi akcik beindtst vltotta ki.
Ezek mellett nhny fiatal szlovkiai magyar lelkszt, egyetemistt is arra indtottak a felgyorsul esemnyek, hogy Csehszlovkiai Magyar Demokratikus Npi Szvetsg nven szervezett mozgalmat alaptson
27 utaj:1993, 105–106. * Az egyezmny szvegt lsd a mellkletben.
17 a kisebbsg srelmeinek dokumentlsra, a jogfosztottak s a magyarorszgi hivatalok tjkoztatsra.
Paksi Lszl pozsonypspki katolikus kpln kezdemnyezsre Hentz Zoltn s Lipcsey Gyula pozsonyi magyar egyetemistk 1945-1946 folyamn egsz hlzatot ptettek ki a dl-szlovkiai magyarlakta teleplseken. A hlzat, amelynek alapjt a Pozsonyban, illetve a Budapesten tanul szlovkiai magyar egyetemistk, valamint a fiatal katolikus kplnok s papok, reformtus lelkszek alkottk, rvid idõn bell a Varr Istvn, Krausz Zoltn s Hajd Lszl vezette gmri – vagy ahogy õk neveztk magukat: keleti – csoporttal egszlt ki.28
A Npi Szvetsgnek kezdetben az volt a legfontosabb clja, hogy a jogfosztott szlovkiai magyar kisebbsget helyzetrõl pontos informcikkal lssa el. Ennek rdekben Ldecen s Pozsonyban Gyep Hangja, Rozsnyn pedig szak Szava cmmel illeglis jsgot adtak ki. A mozgalomhoz 1946 folyamn csatlakozott Arany Albert Lszl, pozsonyi fõiskolai tanr, aki – klnsen a mozgalomba bekapcsoldott pozsonyi egyetemistk s a Pozsony-krnyki katolikus lelkszek kzt – kezdettõl fogva elismert tekintlynek, termszetes irnyt szemlyisgnek szmtott. 1947 mjusban a Szlovk Egyetem magyar szeminriumnak helyisgben õ szervezte meg az a tallkozt, amely arrl dnttt, hogy Csehszlovkiai Magyar Demokratikus Npi Szvetsg jogvdõ tevkenysgt krdõves adatgyûjtssel alapozzk meg.
Elhatroztk azt is, hogy Magyarorszgon elsõsorban Mindszenthy Jzsef, esztergomi hercegprms folyamatos tjkoztatsra helyezik a hangslyt, s rajta keresztl prbljk informlni a szlovkiai magyarok helyzetrõl a nyugati nyilvnossgot is.
1945 nyarn Lipcsey Gyula s Hentz Zoltn 1946 folyamn hsznl tbb alkalommal illeglis lapot jelentettek meg Gyepû Hangja cmmel. A msik lap, az szak Szava – mint Csehszlovkiai Magyar Demokratikus Npi Szvetsg „idõszaki kzlnye”– 1946 hsvtjn mr szintn ltezett, amint azt a „Hsvt tanulsga” cmû rst tartalmaz egyoldalas, dtum nlkli lapszm is bizonytja.29
A szmozs nlkl megjelent elsõ lapszmok valjban inkbb egy-egy aktulis krdskrre vonatkoz rsokat tartalmaztak. gy pl. a pozsonyi magyarsg 1945 mjusban elkezdõdtt tmeges kiutastsrl, az erdlyi magyarsg helyzetnek vltozsairl s a szlovkiai helyzettõl eltrõ fejlemnyeirõl, a csehszlovk npbrsgok magyarokat sjt mûkdsrõl kszltek egyoldalas elemzsek, beszmolk.
Az szak Szava 1946 mjusnak elejn megjelentetett ktoldalas hsvti szma a pozsonyi magyarok ligetfalusi tborba val kildzsrõl szl hrads mellett igyekezett remnyt nteni olvasiba s azt tancsolta, hogy kerljk a nyilvnos konfrontcit: „Lgy vatos! Nyilvnos helyen ne politizlj! t kell vszelned mg ezt a kis idõt! A fiatal magyar demokrcinak nem holt mrtrok, hanem dolgos magyarok, a munka hõsei kellenek.”
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
