J�D�S LEVEL�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: Imre Ernõ lelk�sz

Bevezet�s

A lev�l szerzõje. Az �jsz�vets�gben t�bb J�d�s is szerepel. A szerzõ azt �rja mag�r�l, hogy õ Jakab testv�re. Mivel abban az idõben nem volt m�s Jakab, akit nem kellett megk�l�nb�ztetni a t�bbi hasonl� nevû egyh�zi szem�lytõl, egyed�l az �r testv�re, a jeruzs�lemi gy�lekezet igen tekint�lyes vezetõje, �gy a lev�l�r� J�d�st az �r legkisebb fi�testv�r�nek kell tekinteni. Ismeretlen szerzõ, felt�telez�se val�sz�nûtlen: egy n�vtelen szerzõ semmi esetre sem rejtõz�tt volna olyan egyh�zi szem�ly neve m�g�, aki maga is arra k�nyszer�lt hivatkozni, hogy a tekint�lyes Jakab testv�re.

A lev�l c�lja.

A lev�l c�lja az egyh�znak adott egys�ges hit megv�d�se minden ront�st�l: a gy�lekezetekbe belop�zkodott hamis tan�t�k leleplez�se; figyelmeztet�s arra, hogy a t�vtan�t�k rossz p�ldamutat�sa nyom�n jelentkezõ f�ktelen �rz�kis�g, anyagiass�g �s sz�th�z�s Isten s�lyos �t�let�t vonja maga ut�n; v�g�l a szabados, gnosztikus t�velyg�ssel szemben az eg�szs�ges kegyess�g gyakorl�s�ra, helyes magatart�sra int�s. A lev�l keletkez�si ideje.

A lev�l keletkez�si ideje a 70–79-es �vek idõszaka. E feltev�s mellett sz�l a lev�l eg�sz tartalma, az apostolok eml�t�se, mint akik m�r nem �lnek (3.7. v.) egyes kifejez�sek, mint J�zus Krisztus monos desqot�s, vagy ogi�t�s pistei, v�g�l az, hogy utal�s sincs benne zsid� kereszty�nek �s pog�ny-kereszty�nek k�z�tti megk�l�nb�ztet�sre. A 90. �vn�l k�sõbbi idõpont viszont az�rt nem lehets�ges, mert J�d�s �gy id�z H�n�k k�nyv�bõl, mint a t�bbi azonos tekint�lyt �lvezõ �testamentumi k�nyvbõl, holott a 90-ben r�gz�tett �sz�vets�gi k�nonban m�r nem szerepelt.

A lev�l jellege.

J�d�s levele nem annyira lev�l jellegû, mint ink�bb az eg�sz kereszty�n egym�shoz int�zett intelem �s s�rgetõ felh�v�s.

A lev�l tartalma.
1– 2 �dv�zl�s
3– 4 Az egyh�znak adott egys�ges hit v�delme
5– 7 Isten �t�lõ �r
8–16 A t�vtan�t�k leleplez�se
17–23 Az eg�szs�ges hitbõl fakad� tennival�k
24–25 Doxol�gia
Irodalom.
Ld. a Jakab levele Bevezet�s�nek a v�g�n.

J�d. I. R�SZ

J�d. 1,1–2. „�dv�zl�s”.

A J�zus Krisztussal val� szolg�lati k�tel�k �rt�kesebb minden v�rs�gi �s egy�b emberi kapcsolatn�l. J�d�s azzal is kezdhette volna a level�t, hogy g v�r szerint testv�re az �rnak (Mt 13:55), ehelyett azt hangs�lyozza, hogy �let�t az �dv�z�tõ szolg�lat�ra szentelte. A szolg�lat �pp�gy �lethivat�s volt a sz�m�ra, mint az apostolok sz�m�ra (ApCsel 1:14; 1Kor 9:5).

A lev�l c�mz�s�ben nincs k�zelebbi meghat�roz�s: mindenkinek sz�l, aki Isten szeretet�t Krisztus v�ls�g�ban megtapasztalta, teh�t az eg�sz egyh�znak, elsõsorban azoknak a kis-�zsi�i gy�lekezeteknek, amelyeknek az 1–2Pt sz�l. Az olvas�k neh�z helyzet�kben mindenn�l jobban r�szorulnak Isten irgalm�ra, b�kess�g�re �s szeretet�re.

J�d. 1,3–4. „Az egyh�znak adott egys�ges hit v�delme”.

Isten szolg�ja nem teheti azt, amit akar, hanem azt kell cselekednie, amire Isten Lelke ind�tja. J�d�s eredetileg a k�z�s �dv�ss�grõl akart �rni az olvas�knak, a Szentl�lek viszont arra ind�totta, hogy a gy�lekezetekben t�madt veszedelemmel �s az abb�l ad�d� konkr�t feladatokkal foglalkozz�k. Idõszerû feladatok helyett �ltal�ban a kegyess�ggel foglalkozni: engedetlens�g. A legfontosabb feladat a szentek k�z�ss�g�nek, az egyh�znak adott egys�ges hit v�delme minden ront�ssal szemben. A J�zus Krisztus v�lts�g�r�l vallott rossz teol�gia �s igehirdet�s nyom�ban megromlik a gy�lekezetek �lete. A t�vtan�t�k nem szentek, hanem „bizonyos emberek”: nem Isten elh�v�sa folyt�n tartoznak az egyh�zhoz, csak belop�ztak a gy�lekezetekbe. Nem az �let k�nyv�ben van be�rva a nev�k, hanem a k�rhozatra van elõjegyezve (Lk 10:20; Zsid 12:23). Etikai �rtelemben istentagad�k: �gy �lnek, mintha nem volna Isten.

J�d. 1,5–7. „Isten �t�lõ �r”.

Isten r�gi �t�letei �r�k p�ld�k arra, hogy nem hagyja b�ntet�s n�lk�l a bûnt. A kiv�laszt� �s megtart� kegyelemben r�szes�tett Izrael n�pe sem v�tkezhetett b�ntetlen�l: amikor elp�rtolt, hal�los �t�let al� ker�lt (Num 4:35; �m 3:2). Az isteni kiv�lts�g, a naponk�nt megtapasztalt kegyelem sem mentette meg az �t�lettõl, ami nem azonnal, de a maga idej�ben f�lelmetesen bek�vetkezett. Az Isten ellen fell�zad� hatalmas �gi teremtm�nyek, az angyalok sem ker�lhett�k el az �t�letet (2Pt 2:4). Az, hogy magas mennyei m�lt�s�got viseltek �s a mennyben lakhattak, nem biztos�tott nekik b�ntetlens�get. Sodoma �s Gomora is elnyerte b�ntet�s�t.

J�d. 1,8–16. „A t�vtan�t�k leleplez�se”.

Abban rem�nykedni, hogy az egyh�zban az egyh�z ellen elk�vetett bûn�ket Isten b�ntetlen�l hagyja, egyszerûen �lmodoz�s. A t�vtan�t�k abban b�znak, hogy nem lesz �t�let�k, holott pontosan �gy v�tkeznek, mint Sodoma �s Gomora, term�szetellenesen par�zn�lkodnak, mint Izrael: Isten parancsaival nem t�rõdnek s Istent gyal�zz�k, mint a bukott angyalok (4–7; 2Pt 2:1). A kereszty�nek az engedelmes angyalok p�ld�j�t k�vess�k. Mih�ly fõangyal nagy sz�harcot v�vott az �rd�ggel M�zes holt test��rt: az �rd�g m�r bukott �gi hatalmass�g volt, Mih�ly m�gsem mondott r� semmi rosszat, hanem Istenre b�zta az �rd�g feletti �t�letet. A t�vtan�t�k azonban nem ismernek hat�rt a gyal�zkod�sban. Nincsenek tiszt�ban Isten hatalm�val, az angyalok m�lt�s�g�val, m�gis kev�lyen k�romolj�k õket. Egy dolog van, amihez j�l �rtenek, amit az �llatok is tudnak: a nemi �szt�n�k kiel�g�t�se. Csakhogy az k�rhozatba viszi õket (2Pt 2:11–12).

Akik a gy�lekezetben szeretetlenek, haszonlesõk �s engedetlenek, azokra jajt ki�lttat az �r. H�rom bibliai p�ld�val bizony�tja J�d�s, hogy a t�vtan�t�k v�gsõ sorsa a k�rhozat lesz.

a) Olyanok, mint K�in: a gonoszt�l vannak, testv�reiknek hal�lt okoznak (Gen 4:8; 1Jn 3:12).
b) Olyanok, mint B�l�m: csak az anyagi hasznot keresik s annak �rdek�ben v�tkezni is k�szek (2Pt 2:15).
c) Olyanok, mint K�r�: az egyh�z hivatott vezetõi ellen l�zadnak, l�z�tanak, tekint�ly�ket rontj�k (Num 16).
A szent gy�lekezeti alkalmak megront�i nem �rdemelnek k�m�letet. J�d�st felh�bor�totta az, hogy a t�vtan�t�k botr�nyos viselked�se miatt r�vid idõ alatt lehetetlenn� v�lt az eleinte �rvacsoraoszt�ssal egybek�t�tt szeretetvend�gs�gek megtart�sa; egy�ltal�n nem t�rõdnek a szeretet gyakorl�s�val, a szeg�nyekkel, csak lakm�roznak, magukat hizlalj�k. K�zben lelkiek tekintet�ben semmit sem adnak: tartalmatlanok, �resek, mint a k�dfelhõ, gy�m�lcstelenek, mint a kisz�radt f�k. Olyanok, mint azok a csillagok, amelyek sem f�nyt nem adnak, sem ir�nyt nem jel�lnek s haszontalanul hullanak bele a vil�gûrbe. Annyit �rnek, mint a tenger hull�mai, amelyek a tengerbe ker�lt hullad�kot partra sodorj�k �s a partot beszennyezik. A hagyom�ny nem azonos �rt�kû Isten ig�j�vel, illusztr�l�sra mindenesetre alkalmas. J�d�s �nokh apokrif k�nyv�bõl szeml�lteti azt, hogy Isten v�grehajtja az elõre megj�vend�lt �t�letet. Az �t�letre �rkezõ Istent t�zezersz�mra k�s�rõ angyalok serege az ellen�llhatatlan isteni erõt �rz�kelteti. A t�vtan�t�k ezt a hatalmas Istent �s az õ hatalmas angyalait mer�szelik k�romolni! Ez a vakmerõs�g gnosztikus von�s: len�zik az �sz�vets�g Isten�t, az �ltala teremtett anyagi vil�got �s az Õt szolg�l� angyalokat.

Aki az igazi elvtõl elt�r, az elvtelenn� v�lik �s semmit sem kap meg abb�l, amire v�gyik. A t�vtan�t�k, amikor gnosztikus �s nikolaita hat�sok nyom�n elfordultak Krisztus igazs�g�t�l, azt rem�lt�k, hogy szabad, boldog emberek lesznek s gazdagon, anyagi bõs�gben �lhetnek. Ahelyett, hogy ezt el�rt�k volna, �r�kk� z�gol�dnak, panaszkodnak �s elvtelen h�zelgõk m�dj�ra viselkednek. Akitõl hasznot rem�lhetnek, az elõtt hajlonganak. Mivel embereknek igyekeznek tetszeni, Isten szolg�i nem lehetnek (Gal 1:10).

J�d. 1,17–23. „Az eg�szs�ges hitbõl fakad� tennival�k”.

Az egyh�z nem n�zheti t�tlen�l a gy�lekezeteket ront� t�velyg�st, de csak szab�lyszerûen k�zdhet ellene (2Tim 2:5). A szab�lyszerû k�zdelemben az az egyh�z elsõ dolga, hogy Isten ig�j�t kez�be v�ve megerõs�tse mag�t. Az elsõ tekintetet az �rra �s az Õ igazs�g�ra kell vetni, nem az ellenf�lre. Ez a gyõzelem fel� vivõ �ton az elsõ l�p�s. Az ig�bõl kider�l, hogy a t�vtan�t�k fell�p�s�ben elõre meghirdetett j�vend�l�sek teljesednek be, nem v�ratlan, meglepõ dolog t�rt�nik. M�sodik l�p�s: a t�velygõk �s c�ljaik t�rgyilagos meg�t�l�se. Alaposan kell ismerni õket �s tudni, honnan mer�tik tan�t�saikat. Ha az ig�bõl jobbat tan�t valaki, annak engedni kell. J�d�s azonban ismeri a t�vtan�t�kat: nem Isten Lelke van benn�k, nincs k�z�k Isten ig�j�hez. Isten Lelke helyett test�k k�v�ns�gai ir�ny�tj�k õket, m�gis mindenki m�snak f�l�be helyezik magukat: k�vetõikbõl ecclesiol�t alak�tanak az ecclesi�ban, ami ugyancsak gnosztikus von�s benn�k. Az egyh�zszakad�s, a gy�lekezet egys�g�nek a megbont�sa sohasem a Szentl�lek ind�t�s�ra t�rt�nik, hanem mindig a test k�v�ns�g�nak a gy�m�lcse. A Szentl�lek az egyh�z, a gy�lekezetek egys�g�t munk�lja. Krisztus teste egy, Krisztus Lelke is egy. Aki kiszakad Krisztus test�bõl, az �rz�ki ember, aki Isten Lelke n�lk�l a test k�v�ns�gainak az �tj�ra l�p. Az egyh�z egys�g�re f�ltõ szeretettel kell vigy�zni (3; Ef 4:3–5.16; Tit 1:9).

Harmadik l�p�s: az egyes tagoknak jobban be kell �p�lni�k a gy�lekezetbe. Meg kell erõs�dni�k a szem�lyes hitben, ami nem egy�ni, ak�rmif�le hit, hanem az, amit Isten Szentlelke a szentek k�z�ss�g�nek adott (4; Kol 2:7). A hit az�rt szent, mert a Szentl�lektõl van, Istennel �s egym�ssal szent k�tel�kbe fûz. Negyedik l�p�s: meg kell maradni Isten szeretet�ben. Az egyh�zban fell�põ t�velyg�st sohasem szabad lebecs�lni, vesz�ly�t lekicsinyelni. A t�velyg�s nagy k�s�rt�s az Isten szeretet�tõl val� elszakad�sra. Isten szeretete Istennek a gy�lekezetek ir�nt t�pl�lt szeretet�t jelenti: atyai, megtart�, megv�lt� szeretet�nek az �ld�sait. Ha megmaradnak abban, Isten �ld�saiban r�szesednek tov�bbra is; ha elszakadnak att�l, k�rhozatra jutnak (Jn 3:16; 15:9–10). A gy�lekezetek fontos feladata �gyelni, vigy�zni, a hitben �llhatatosan meg�llni (1Kor 16:13; 1Pt 5:8).

�t�dik l�p�s: sz�ntelen�l meg kell eml�kezni J�zus Krisztusr�l, aki �g�rete szerint visszaj�n a f�ldre, dicsõs�gben jelenik meg �s Isten irgalmass�g�t hozza az �llhatatosoknak: Isten irgalmas �t�let�t hirdeti majd ki az utols� �t�letben (Mt 25:34).

Hatodik l�p�s: az ingadoz�k ir�nt irgalmas szeretetet kell gyakorolni. Nem szabad megsz�gyen�teni, el tasz�tani õket az csak megkem�nyed�sre vezet. Meg kell �reztetni vel�k azt, hogy a gy�lekezet nem mond le r�luk, szereti õket �s javukat akarja. Irgalmasan sz�nni kell õket gyenges�g�k, bizonytalankod�suk miatt, s mindent el kell k�vetni annak �rdek�ben, hogy a gy�lekezet k�z�ss�g�ben megmaradjanak. Hetedik l�p�s: nemcsak az ingadoz�k, hanem a teljesnek l�tsz� t�velygõk megment�s��rt is f�radozni kell. Vannak a gy�lekezetben, akik m�r r�szt vesznek a t�vtan�t�k fertelmes bûneiben, m�r megperzselte õket a bûn t�ze. Ki kell õket ragadni a tûzbõl, de mik�zben mentõ szeretettel k�zelednek fel�j�k, vigy�zni kelt, ut�lni kell mindent, aminek k�ze volt az elk�vetett bûn�kh�z. A bûn�st azonban szeretettel kell kezelni. A helyes egyh�zi magatart�s: kem�ny �t�let a bûn felett, de irgalmas szeretet a bûn�s ember ir�nt (7; Ef 5:7; 1Thessz 5:22).

J�d. 1,24–25. „Doxol�gia”.

J�zus Krisztus egyh�za a jelen k�zdelmeket egy�tt l�tja a sz�m�ra elk�sz�tett boldog j�vendõvel. Rem�nys�ggel tekint elõre. Minden k�zdelm�hez, szolg�lat�nak bet�lt�s�hez az ad erõt, hogy Isten oltalmaz�, megtart�, most �s mind�r�kk� dicsõs�ges �r.