Zak. VI. R�SZ

Zak. 6,1–8. A hetedik l�tom�s: n�gy kocsi indul a vil�g n�gy t�ja fel�.

A hetedik l�tom�sn�l el�sz�r a sz�nhely a szembet�n�: k�t �rchegy �ll egym�s mellett, olyan l�tv�nyt keltve, mintha azok egy v�roskapu k�t oldal�t biztos�t� b�sty�k lenn�nek. Eredetileg mitologikus k�p: a menny kapuj�t szeml�lteti, ahonnan naponta �gi �tj�ra indult kocsij�n a Nap. A mitologikus eredet� k�pb�l azonban itt csak a tartalmi elem a l�nyeges: a l�tom�st �t�l� pr�f�ta ism�t a menny kapuj�ban tal�lja mag�t, ahol bepillant�st nyerhet Isten sz�nd�kaiba (v�. 1:8 magyar�zat�val).

A k�t hegy k�z�l n�gy – �kori �br�zol�sokb�l j�l ismert – k�nny� k�tkerek� harci kocsi j�n ki, k�l�nb�z� sz�n� lovak vannak el�j�k fogva (2–3. v.). Sajnos, a sz�nek felsorol�s�n�l n�mi bizonytalans�g mutatkozik a l�tom�s folyamatos le�r�sa sor�n. Zavar� pl. a 3. v. v�g�n lev� ’amucc�m sz�, melynek k�z�ns�ges �rtelme: er�sek. A sz�t�rak szerint ugyan fel lehetne fogni �gy is, mint a tarka sz�nnek m�s elnevez�s�t, s �gy p�rhuzamban �llna a berudd�m sz�val. Ezzel szemben a 6–7. v. felsorol�s�ban a legels� sz�n, a v�r�s, kimarad, a „tark�k” �s az „er�sek” pedig k�l�n-k�l�n csoportot alkotnak. Lehets�ges, hogy a h�ber alapsz�veg valamilyen v�ltoz�st szenvedett, ami azonban v�g�l is a l�tom�s tartalm�t �s magyar�zat�t nem befoly�solja. – A magyar�z� angyal szerint a k�l�nb�z� sz�n� lovak �ltal h�zott kocsik a vil�g n�gy t�ja fel� indulnak (5. v.), hogy (mindegyik a maga szektor�ban) bej�rj�k a f�ldet (a k�p hasonl� az 1:10–11-ben lev�h�z). Ez a „vil�g n�gy t�ja” kifejez�s egy�bk�nt az�rt nevezetes, mert a h�ber sz�haszn�lat szerint annak felel meg, hogy „a vil�g n�gy szele”, ahol a „sz�l” h�ber�l ugyanaz a r�ah sz�, amely m�s �sszef�gg�sben Isten „Lelk�t” is jelenti (pl. Ez 37:9).

A 6–7. v.-ben a n�gy lovasfogat �tnak indul�s�t olvassuk. A m�r eml�tett neh�zs�g miatt is lehetetlen a vil�gt�jak sz�nszimbolikai azonos�t�sa. R�ad�sul a sz�veg csak k�t �gt�jat eml�t, az �szaki �s a d�li ir�nyt. Vannak ugyan k�s�rletek a hi�nyz� k�t �gt�j p�tl�s�ra, sz�vegkorrekci�k r�v�n (ld. a Biblia Hebraica lap alji jegyzeteit), de an�lk�l is �rthet�, hogy a lovaskocsik k�ldet�se: bej�rni a f�ldet minden ir�nyban. – A legfontosabb k�rd�s azonban az, hogy mit vagy kit sz�ll�tanak a kocsik. A 8. v.-b�l kit�nik, hogy Isten Lelk�t viszik valamilyen c�llal. E c�l megfogalmaz�sa pedig f�gg a r�ah = „L�lek” �s a h�n�ah hif. form�j� ige �rtelmez�s�t�l. A LXX pl. a L�lek sz� helyett „harag”-ot olvas, eszerint a harci kocsik Isten haragj�t, �t�let�t viszik, els�sorban „�szak f�ldj�re”, amely tudvalev�leg Babil�ni�t jelenti (v�. 2:10). Ezen az �rtelmez�sen nem sokat v�ltoztat az a ford�t�s sem, hogy „lecsillap�tott�k Lelkemet (= haragomat)”, mert ez is azt jelenti, hogy a Babilonra kim�rt �t�let ut�n nyugszik meg Isten (v�. 1:15). – Val�sz�n�bb, hogy a l�tom�s nem ilyen �t�letes tartalm�. A n�ah ige qal iget�rzsben t�bbsz�r jelenti azt, hogy Isten Lelke megnyugszik valakin, r�sz�ll valakire, hogy bet�ltse er�vel, lelki aj�nd�kokkal (pl. Num 11:25; �zs 11:2). Az ige hifil form�ja ennek megfelel�en azt jelenti, hogy Isten Lelk�t „odasz�ll�tani” valahova. A jelk�p-kocsikon Isten Lelke megy, hogy felkeresse a vil�g minden t�j�ra sz�tsz�r�dott n�p�t. A legfontosabb eredm�ny pedig az, hogy a babil�niai diaszp�r�t el�rte, f�llelkes�tette r�szben a hazat�r�sre, r�szben pedig a m�r otthon lev�kkel val� kapcsolattart�sra, vagy �ppen a megseg�t�s�kre. Nem v�letlen, hogy ehhez a l�tom�shoz csatlakozik a k�vetkez� jelk�pes t�rt�net, amelyben Babil�ni�b�l k�ld�tt adom�nyokr�l esik sz�.

Zak. 6,9–15. J�sua f�pap megkoron�z�sa.

Az �jszakai l�tom�sok le�r�sa v�get �rt. A pr�f�ta most m�r arr�l �r, hogy egy adott helyzetben milyen isteni kijelent�st kapott J�sua f�papra �s arra a Sarjad�kra vonatkoz�an, akir�l a 3. r.-ben m�r olvastunk.

A babiloni fogs�gb�l nem mindenki t�rt haza, sokan �nk�nt ott maradtak. Voltak, akik annyira komolyan vett�k Jeremi�s level�nek �szt�nz�s�t (olv. Jer 29:4–7), hogy munk�jukkal komoly egzisztenci�t teremtettek maguknak, �s azt nem akart�k feladni. Viszont kapcsolatban �lltak a hazav�ndoroltakkal, tudtak a templom�p�t�s nagy v�llalkoz�s�r�l, �s adom�nyaikkal seg�tett�k is azt. Egy ilyen adom�nyt hozhatott Babil�ni�b�l az a k�ld�tts�g, melynek vezet�it a 10. v. n�v szerint felsorolja. K�v�ns�guk t�bbek k�zt az volt, hogy az �ltaluk k�ld�tt arany �s ez�st egy r�sz�b�l k�sz�tsenek koron�t a jeruzs�lemi k�z�ss�g vezet�j�nek �nnep�lyes megkoron�z�s�ra.

Magyar�zati probl�m�t jelent itt az, hogy a „korona” h�ber megfelel�je (cat�r�t) t�bbes sz�m� f�n�v, s a hozz� kapcsol�d� sz�alakok majd egyes, majd t�bbes sz�mban �llnak. H�rom, egym�st�l elt�r�, magyar�zati k�s�rlet van a probl�ma felold�s�ra.

a) Egyes magyar�z�k �gy v�lik, hogy a korona a vil�gi vezet� sz�m�ra k�sz�lt, ez�rt a 11. v. v�ge eredetileg �gy sz�lhatott: A koron�t tedd „Zerubb�belnek, Sealti�l fi�nak a fej�re!” Csakhogy Zerubb�bel 520 ut�n elt�nik J�da t�rt�net�b�l, �s ahogyan a 4:7–10 kijelent�se a templom�p�t�s befejez�s�r�l Zerubb�bel szem�ly�ben nem v�lt val�s�gg�, �gy itt, a 6:12-ben is egy Sarjad�kr�l van sz� (v�. 3:8), aki majd „helyette” (nyilv�n Zerubb�bel helyett) lesz e m� befejez�je. – b) A kett�s messi�si gondolati h�vei (ld. 4:13–14-n�l) �gy v�lik, hogy val�ban t�bbessz�mban „koron�k” voltak k�sz�tend�k, az eredeti sz�vegben pedig mind Zerubb�bel, mind J�sua neve szerepelhetett megkoron�zand� szem�lyekk�nt. Ez megmagyar�zn� azt, hogy a (Zerubb�bellal azonos�tott) Sarjad�k mellett egy pap is �l tr�nus�n, �s b�k�s egyet�rt�s lesz kettej�k k�zt (13. v.). Mivel azonban az „eredeti” sz�vegnek sem els�, sem m�sodik felt�telezett v�ltozat�t nem t�mogatja semmilyen k�ziratvari�ns vagy r�gi ford�t�s, m�s megold�st kell keresn�nk. – c) Az cat�r�t sz� val�ban t�bbes alak, de a r� vonatkoz� sz� t�bb helyen egyes sz�mban �ll, pl. a 14. v.-ben „legyen eml�keztet�”. Ez�rt felt�telezhet�, hogy amolyan „kett�s korona” volt, mint pl. a f�ra�k koron�ja (Als�- �s Fels�-Egyiptom jelk�peivel). Sz�mos fogs�g ut�ni id�re vonatkoz� pr�f�tai j�vend�l�s kifejezi azt a rem�nys�get, hogy az egykor k�l�nszakadt Izr�el �s J�da egyszer majd ism�t egyes�l egy kir�ly alatt (Ez 37:22; H�s 2:2 stb.). Ennek az egyes�l�snek a jelk�pe gyan�nt foghat� fel a kett�s korona. Mivel azonban Zerubb�bel elt�n�se ut�n egyel�re vil�gi vezet� nem volt J�d�ban, a korona az egyetlen vezet� szem�lynek, J�su�nak a fej�re ker�lt, b�r gondolhattak arra, hogy id�vel lesz ennek a koron�nak kir�lyi �r�k�se. A Makkabeus kir�lys�g r�vid id�szak�nak kiv�tel�vel azonban ez a rem�nys�g nem teljes�lt, s a zsid� n�pnek, mint vall�si k�z�ss�gnek a t�nyleges vezet�je maradt a f�pap-fejedelem. – V�g�l megjegyezhetj�k, hogy a 13b. v. k�ts�gk�v�l a kett�s messi�si tiszts�g fel� (de nem Zerubb�bel �s J�sua szem�ly�re) mutat. Isten a maga idej�ben �gy l�tta j�nak a megval�s�t�s�t, hogy a papi �s kir�lyi tiszt (nem f�ldi m�lt�s�g form�j�ban ugyan) az egy Messi�s-J�zus szem�ly�ben egyes�lt, egy m�sik messi�si ige �jsz�vets�gi �rt�kel�s�nek megfelel�en: a Melkis�dek „rendje”, azaz m�dja szerinti paps�g form�j�ban, minthogy Melkis�dek kir�ly �s pap volt egy szem�lyben. (Olv. Gen 14:18; Zsolt 110:4; Zsid 5. r.)

A koron�ra n�zve v�g�l azt a rendelkez�st adja a pr�f�ta, hogy helyezz�k el azt a templomban (14–15. v.). Hadd eml�keztessen arra, hogy a „t�vol lev�k”, a diaszp�r�ban tart�zkod�k is hozz�j�rultak az �j templom fel�p�t�s�hez. Ebben a jelk�pben fogja �ssze a pr�f�ta a templom centruma k�r� a m�r Jeruzs�lemben lak�kat �s a m�g vissza nem t�rteket egy gy�lekezet tagjaiv�. �gy �p�thetik a centrumt�l b�rmely ir�nyban �ll� h�v�k az Isten templom�t, egyh�z�t, ha a megv�lt�s r�v�n kapott b�k�s egyet�rt�s munk�lkodik k�zt�k.

Zak. VII. R�SZ

Zak. 7,1–3. K�rd�s a gy�sz�nnep megtart�s�r�l.

A titokzatos l�tom�sok lez�rultak. A tov�bbiakban az �nnepi �s a mindennapi �let k�rd�sei ker�lnek sorra, kiindulva abb�l, hogy a jeremi�si hetven �v (Jer 25:11) elm�lt�n, az �j templom rem�nyteli �p�t�se idej�n van-e m�g sz�ks�g a fogs�g �vtizedei alatt szok�sba j�tt gy�sz�nnepek tov�bbi megtart�s�ra.

E fejezet �l�n �jabb keltez�s van: D�rius uralkod�sa 4. �ve 9. h�napj�nak 4. napja: mai sz�m�t�sok szerint Kr. e. 518. december 7. Ekkor �rkeznek k�ld�ttek Jeruzs�lembe (2. v.). A nev�kkel kapcsolatban van n�h�ny tiszt�zatlan k�rd�s: a k�zeli B�tel v�ros�b�l j�ttek-e, vagy b�teli sz�rmaz�s� emberek voltak a babiloni diaszp�r�b�l; a Sz�recer babiloni n�v (v�. Jer 39:3), a Regem n�velem m�g�tt meg a babiloni Rab-M�g = „f�m�gus” alakot sejtik. Mindezekn�l azonban fontosabb a k�ldet�s�k: azt k�rdezik a templom k�r�l lev� illet�kesekt�l, hogy meg kell-e tartani tov�bbra is az �v 5. h�napj�ban szok�sos gy�sz�nnepet, a templom 587-ben t�rt�nt elpusztul�s�nak eml�k�re. S�rjunk-e? – �gy hangzik a k�rd�s (3. v.), de a szertart�sos s�r�s term�szetesen csak egy r�sze volt az �nnepnek, amelyhez hozz�tartoztak m�s gy�szszok�sok, �gy a b�jt is. A k�rd�s tipikusan papi �tbaigaz�t�st, t�r�t k�v�n (hasonl� tal�lhat� Hag 2:11-ben). Az �t�let ideje elm�lt, vajon a templom�p�t�s �r�m�t nem b�ntja-e a r�gi templom pusztul�sa miatti gy�sz? Vagy megford�tva a k�rd�st: vajon nem r�ja-e fel Isten, ha felhagynak a megr�z� t�rt�neti eml�k kegyeletes eml�kezetbe id�z�s�vel?

Zak. 7,4–14. Pr�f�tai tan�t�s a b�jtr�l.

Hogy a papok v�lasza mi lehetett, azt nem tudjuk, de hogy Zakari�s – isteni ind�t�sra – milyen tan�t�st adott, azt igen. Meg�rt�s�hez tudnunk kell, hogy az �sz�vets�g kor�ban szok�s volt esetenk�nt b�jt�t tartani. Az �nmegtart�ztat�snak, s�t �nsanyargat�snak ez a form�ja a szomor�s�gnak, a gy�sznak a kifejez�je volt (pl. Neh 1:4; D�n 9:2; J�el 1:14 stb.). �rt�ke term�szetesen csak akkor volt, ha a k�ls� szok�s m�g�tt val�ban bels� megszomorod�s �s b�nb�nat volt, an�lk�l formas�g az eg�sz (oly. J�zus kritik�j�t Mt 5:16–18-ban). – A pr�f�ta a k�vetkez� k�rd�st teszi fel (5–6. v.): Kinek van sz�ks�ge ak�r a b�jt�l�sre, ak�r az ev�s-iv�sra, Istennek, vagy az embernek? Ahogyan Istennek nincs sz�ks�ge �ldozatokra (b�r elfogadja, mint az istentisztelet �szinte jel�t), �gy mag�ban v�ve az emberi b�jt�l�s sem arra val�, hogy �t hangolja r�szv�tre (b�r ez is megt�rt�nhetik, v�. J�n 3:7–10). Van azonban az istentiszteletnek m�s form�ja vagy legal�bbis folytat�sa is. �s itt Zakari�s m�r m�sodszor utal vissza a fogs�g el�tti pr�f�t�k tan�t�s�ra (v�. 1:4). Isten legal�bb annyira gy�ny�rk�dik az igazs�gos, becs�letes, szeretetteljes �letben (9–10. v.), mint a szertart�sos templomi istentiszteletben, avagy a b�jt�l�sben. A r�gi nagy pr�f�t�k kultuszkritik�ja egyre azt hangoztatta, hogy a templomoz�s mag�ban semmit sem �r, ha a templomj�r� ember amellett az �zvegyek, �rv�k megszomor�t�ja az igazs�gnak kiforgat�ja, a nyomorultak kizs�km�nyol�ja (�zs 1:10–17; Jer 7:8–11; �m 5:21–24; 8:5–6 stb.). Zakari�s kort�rsa, az �n. Trito-�zsai�s is hasonl�an v�lekedik, amikor el�t�li a b�n�k �ltal meger�tlen�tett k�ls� cerem�ni�kat. �s az igazi b�jt�t az irgalmass�g cselekv�s�ben l�tja (�zs 58:3–7), utalva szinte ugyanazon tettekre, amelyeket majd J�zus az utols� �t�letr�l sz�l� tan�t�s�ban eml�t (Mt 25:34–36).

A r�giek azonban nem hallgattak sem a papi t�rv�nyre (t�r�), sem a pr�f�tai ig�re (d�b�r), hanem befogt�k a f�l�ket, megkem�ny�tett�k a sz�v�ket Isten szav�val szemben (11–13. v.). Ez�rt nem maradhatott el az �t�let: bek�vetkezett a nagy t�rt�neti katasztr�fa, a sz�tsz�rat�s, az orsz�g pusztul�sa. Zakari�s szerint – k�zvetve b�r – maga a n�p tette �gy puszt�v� a „gy�ny�r� orsz�got” (14. v.). – �sszefoglalva teh�t a pr�f�tai magyar�zat l�nyeg�t: Isten nem azzal t�r�dik els�sorban, hogy a szertart�sos �nnepl�st megtartj�k-e vagy elhagyj�k, hanem azzal, hogy az ember eg�sz �lete m�lt�-e istentisztelet�hez.

Zak. VIII. R�SZ

Zak. 8,1–8. Jeruzs�lem boldog j�v�je.

Zakari�s pr�f�t�l�sa v�g�l �dvj�vend�l�sbe torkollik. E fejezet, t�bb r�vid szakaszra osztva, rem�nyt kelt� pr�f�ci�kat mond a sokat szenvedett j�dai n�pnek. Az 1–2. v. ugyanabb�l a gondolatb�l (�s sz�haszn�latb�l) indul ki, amib�l az 1:14–15. Az �r f�lt� szeretete egykor �t�lettel s�jtotta v�lasztott, �m engedetlen n�p�t. Most viszont ez a f�lt� szeretet n�pe jav�ra fog munk�lkodni: az �r visszat�r a Sionra �s Jeruzs�lembe. Annak idej�n Ez�kiel „l�tta” elt�vozni az �r dics�s�g�t a szent helyr�l (Ez 11:23), s a v�rosnak ez a mag�ra hagyotts�ga tart eg�szen az �j templom meg�p�l�s�ig (Ez 43:4–5). Zakari�s szerint most j�tt el az id� az �r „visszat�r�s�re”, s ennek �ld�sak�nt az egykor meggyal�zott templom (v�. Zsolt 79:1) �s templomhegy megint „szent hegy” lesz; a hajdan „b�n�s v�rost”, Jeruzs�lemet pedig „igaz v�rosnak” fogj�k nevezni: �gy teljesednek majd be �zsai�snak k�tsz�z �vvel kor�bban elmondott �g�retei (�zs 1:21.26).

A 4–5. v.-ben festett �letk�p �nmag��rt besz�l: Jeruzs�lem utc�in magas �letkort meg�r� emberek gy�ny�rk�dnek a vid�man j�tsz� gyermekek csapat�ban. Az �let meg�jul�s�t �s kiteljesed�s�t mutatja ez a k�p, melynek jelent�s�g�t a 6. v.-ben lev� se’�r�t h�c�m kifejez�s, a „megmaradt n�p” mutatja, mert ez a marad�k a pr�f�cia c�mzettje (v�. Hag 1:12). A fogs�gb�l csak a k�z�pkor�, �leter�s emberek tudtak hazav�ndorolni: nincsenek �regek, nincsenek gyermekek. �s ha m�g hozz�vessz�k azt a hasonlatot, hogy Jeruzs�lem olyann� v�lt, mint egy gyermekeit vesztett �zvegyasszony (�zs 49:20–21; 54:4; JSir 1:1; 5:14), akkor l�tnival�, hogy a pr�f�tai biztat�s egy nagy hi�ny�rzetet akar kit�lteni. Akik ezt hallj�k, azok a k�z�pkor� hazat�rtek: �k lesznek majd a sz�p �regkor meg�l�i; �s most sz�letnek a gyermekek, a j�v� z�logai. Hihetetlen (vagy m�s sz�val: csod�latos) ez, de csak a megf�radt, megt�rt ember sz�m�ra. Istenn�l nincs lehetetlen, �s ezt a csod�latos j�v�t � k�sz�ti, �s � fogja m�g tov�bbra is �szt�n�zni a sz�tsz�r�dottakat a hazat�r�sre (7–8. v.).

Zak. 8,9–17. Anyagi �s lelki gazdagod�s.

Tulajdonk�ppen csod�lkozni kellene azon, hogy noha Haggeus �s Zakari�s kort�rsak voltak, k�z�s mot�vumokat eddig kettej�k pr�f�t�l�s�ban (a templom�p�t�s gondolat�n k�v�l) nem tal�ltunk. Viszont a most k�vetkez� 9–13. v.-ek nagyon hasonl�tanak a Hag 1:5–11; 2:15–19-ben olvasottakhoz. Haggeus kereken megmondta, hogy az �t�lt neh�z esztend�k, rossz term� �vek, a l�tbizonytalans�g annak a k�vetkezm�nye, hogy a fogs�gb�l hazat�rt n�p elhanyagolta az �r �gy�t. Zakari�s szerint is „azel�tt” (10. v.), hogy elkezdt�k a templom�p�t�st, nem volt meg a f�raszt� keny�rkeres� munk�nak az eredm�nye. R�ad�sul m�g a k�zbiztons�g sem volt meg az ellens�ges indulat�, a fogs�g idej�n bek�lt�z�tt idegen �jgazdagok meg az orsz�gszerte gar�zd�lkod� rabl�band�k miatt. – Ennek azonban v�ge lesz, amikor Isten szent akarata felf�ggeszti az �t�letet, visszavonja az �tkot, �s ism�t �ldott, b� esztend�ket hoz el. Megsz�nik a deuteronomista nagy �tok minden sz�rny�s�ge (Deut 28:15–68), s ahelyett megint „�ldott lesz term�f�lded gy�m�lcse…, �ldott leszel j�rtodban-keltedben…, az �r idej�ben es�t ad f�ldedre, �s meg�ldja kezed munk�j�t” (Deut 28:4.6.12). Kegyetlen volt a meg�rdemelt �t�let, de kegyelmes az �r �j elhat�roz�sa J�da �s Jeruzs�lem megtart�s�ra (14–15. v.). Csup�n a r�gi felt�tel �rv�nyes m�g mindig: akit az Isten szeret �s aki az Istent szereti, aki �jra sz�vets�gben �l vele, annak az �lete az �j sz�vets�g fegyelme alatt �ll: igaz sz�, igazs�gos b�r�skod�s, b�kess�gre t�rekv�s – ezek a jellemz�i az �j �letnek (16–17. v.). A kegyelemb�l �j �letet nyert ember nem folytathatja az � ember �letm�dj�t. Ez m�g a Krisztusban �jj�sz�letett �letre is k�telez� (Ef 4:24–32 stb.).

Zak. 8,18–19. A b�jt �r�m�nnepre v�ltozik.

E k�t versben t�r vissza Zakari�s a 7:2-ben eml�tett k�ld�ttek k�rd�s�hez: Kell-e tov�bbra is �vente b�jt�t, gy�szistentiszteletet tartani? A 7:13-ban csak egy gy�sznapr�l van sz�, az 5. v. egy m�sikat is eml�t, v�g�l e hely�tt m�r n�gy ilyen nap is szerepel. E gy�szos eml�knapok a k�vetkez�k voltak (a t�rt�neti sorrendet k�vetve): A 10. h�nap 10. napja Jeruzs�lem ostrom�nak kezdete volt (Kr. e. 589 v�g�n, ld. 2Kir 25:1). M�sf�l �vvel k�s�bb (587-ben) a 4. h�nap 9-�n t�rt�nt a v�ros elfoglal�sa (2Kir 25:4). Ugyanazon �v 5. h�napj�nak 7-�n gy�jtott�k fel a templomot (2Kir 25:8), a 7. h�napban pedig Gedalj� helytart�t gyilkolt�k meg (2Kir 25:25). A h�bor� �s a terror v�res eml�kei, a l�ngokban �ll� templom �s v�ros r�mk�pe id�z�d�tt fel az eml�kezetben �jra meg �jra ez �nnepek sor�n. – �s most Zakari�s, aki a 7:5-ben el�g kem�nyen sz�lt a b�jtr�l, egyszerre f�lreteszi pr�f�tai kritik�j�t, �s j�v�be l�t� szemmel mondja: a gy�sz�nnepeket most m�r felv�ltja az �r�m, hiszen Isten j�kedv�nek ideje j�tt el, �s elhat�roz�sa az, hogy ezut�n j�t tegyen eddig sanyargatott n�p�vel (14–15. v.). Az �j �letre megv�ltott n�p boldog j�v�j�nek pedig k�t gy�jt�pontja van: Isten r�sz�r�l az �ld�s, az emberek k�r�ben az igazs�g �s b�kess�g. Ha a kett� egy�tt maradand�an megvan, akkor nincs mi�rt tov�bb s�rni �s gy�szolni, ahelyett lehet �r�mben �lni �s j�v�t �p�teni.

Zak. 8,20–23. A pog�nyok megt�r�se.

M�g egy utols� eszkhatol�gikus kitekint�se van ennek a fejezetnek. Az �nnepl�s k�rd�s�nek bels� �gye lez�rult. Zakari�s visszat�r az 1–6. r.-ben megkezdett t�m�hoz, Jeruzs�lem j�vend� dics�s�g�hez (ld. k�l�n�sen 2:14–16). El�sz�r sz�kebb k�rben festett r�la k�pet a pr�f�ta: egy nagy �s boldog n�p �l majd itt, ahol vel�k lesz Isten. Azut�n egy m�g csod�latosabb j�v�t mutat meg: a pog�ny n�pek is elj�nnek Jeruzs�lembe, hogy az �rhoz, az egy igaz Istenhez k�ny�r�gjenek (20–22. v.). �zs 2:2–4 univerz�lis �rt�k� pr�f�ci�ja ism�tl�dik itt meg. Az a rem�nys�g, hogy a t�bbi n�p is meg�rzi, hogy ahol az istenhitnek ilyen sz�p �s boldog �let a gy�m�lcse, ott �rdemes „keresni” (lebaqq�s) az Istent. A 23. v. ugyan szinte m�r nacion�lis sz�nezet�v� v�lik, de ez csak a v�lasztott n�pnek (majd k�s�bb pedig az egyh�znak) a felel�ss�g�t emeli ki: �gy kell �lni hit�letet �s emberszeretetet, hogy az vonz� �s �gy m�r �nmag�ban is misszi� legyen. A h�v� emberek k�z�tt m�sok is hallj�k �s l�ss�k, azut�n pedig sz�vvel �s sz�jjal vallj�k: Veletek az Isten! (Az cimm�n�-’�l hitvall�snak ez a visszhangja: ’el�h�m cimm�k�m.) Ez a zakari�si pr�f�ci�k cs�cspontja �s m�lt� befejez�se.

Zak. IX. R�SZ

Zak. 9,1–8. �t�letes pr�f�cia Izr�el szomsz�dai ellen.

Zakari�s k�nyv�ben a 9. r�sszel eg�szen �j szakasz kezd�dik: a deutero-, majd trito-zakari�si fejezetek (olv. a Bevezet�s 2. pontj�t). Egym�ssal nem szorosan �sszef�gg� hosszabb-r�videbb pr�f�ci�k sorakoznak itt, melyeknek egy r�sze t�rt�neti kapcsol�d�s�, m�s r�sz�k viszont egyre ink�bb apokaliptikus sz�nezet� vil�gm�ret� j�v�v�radalmat vet�t el�nk. A 9. r. �s a 12. r. �l�n feliratk�nt �ll� massz�’ = „teher” sz� nemcsak a v�szj�sl�, fenyeget� tartalomra utal (hasonl�an �zs 13:1; 15:1 stb. felirat�hoz), hanem a titokzatos-f�lelmes jellegre.

Az 1–8. v. r�vid pr�f�ci�ja Izr�elt�l �szakra es� ar�m (Hadr�k, Damaszkusz) �s f�n�ciai (T�rusz, Szid�n) v�rosokat eml�t, majd pedig filiszteus v�roskir�lys�gokat. K�l�n�sen ki van emelve T�rusz jelent�s�ge. Ez a v�ros eredetileg egy szigetre �p�lt, keskeny tengerszoros v�lasztotta el a sz�razf�ldt�l de ez el�g er�ss� tette ahhoz, hogy az am�gy is k�szikl�ra �p�lt v�rer�dje bevehetetlen legyen. (T�rusz h�ber neve: C�r = szikla). Annak idej�n Nebukadneccar, Babil�nia kir�lya is hi�ba ostromolta (Ez 29:18). Egyed�l Nagy S�ndor tal�lta meg az elvben egyszer�, b�r h�napokig tart� munk�val v�gbevitt megold�st: k�t�mb�kb�l m�l�t �p�ttetett a szigetig, �s �gy ostromolta meg �s foglalta el Kr. e. 332-ben. A diadalmas maked�n hadvez�r seregei ezut�n v�gighaladtak a filiszteus tengerparton �s v�g�l megh�d�tott�k mag�t Egyiptomot is. E t�rt�neti helyzetrajz adja meg a h�tter�t az eg�sz perikop�nak. Nagy S�ndor hadj�rat�t megszenvedt�k a F�ldk�zi-tenger mellett lev� v�rosok. A partt�l t�volabb es� Jeruzs�lemet viszont ez�ttal elker�lte a h�bor� puszt�t�sa – ha J�da �s Jeruzs�lem g�r�g fennhat�s�g al� ker�lt is. Az �r ig�je most m�sokra „nehezedett”. Isten nemcsak a teremt�s sor�n mondhatta, hogy „legyen” ez vagy amaz, hanem a t�rt�nelem alakul�s�ba is van belesz�l�sa. Fenyeget� tekintete most els�sorban „az emberekre”, a n�pekre ir�nyul, �s �t�let�t azokon hajtja v�gre. A k�l�n�sen kiemelt T�rusz tengeri kereskedelme, gyarmatai (Karth�g�) r�v�n mes�s kincsekre tett szert. G�g�s felfuvalkodotts�g�t, de majdani megal�ztat�s�t Ez�kiel nagyszab�s� pr�f�ci�ja �rja le (Ez 26–28. r.), �s erre eml�keztet itt a 3–4. v. T�rusz sors�nak m�r csak egyszer� f�ggv�nye a filiszteusok v�rosainak veszte: a h�bor� nem csak elpuszt�tja �ket, hanem elvesztik �n�ll�s�gukat, jellegtelen korcs n�p fog majd benn�k lakni. Elhagyj�k viszont pog�ny �ldozati szok�saikat, s az egy Istenhez fognak t�rni, mint egykor Jeruzs�lem k�na�ni �slak�i, a jebuzeusok. A f�lelmet kelt� pr�f�cia �gy v�gz�dik sz�p rem�nys�ggel, az �r b�kess�gteremt� sz�nd�k�nak le�r�s�val.

Zak. 9,9–10. J�n a B�kess�g Fejedelme.

A 9. v. egyike azoknak a j�vend�l�seknek, amelyekhez J�zus megkap� engedelmess�ggel alkalmazkodott vir�gvas�rnapi bevonul�sakor (Mt 21:1–5; Jn 12:14–15). Messi�si pr�f�cia ez, amely egy nagy Kir�ly �rkez�s�t �rja le: olyan kir�ly�t, aki nem fegyveres h�sk�nt, harci parip�n �lve j�n, hanem al�zatosan, szam�rh�ton, ezzel is jelezve j�vetel�nek b�k�s sz�nd�k�t. Al�zatos volt�hoz hozz�tartozik az a jelz� is, hogy „igaz �s diadalmas” (r�gi ford. szerint „szabad�t�”), l�v�n e szavak alapjelent�se az, hogy igaznak nyilv�n�tott �s megszabad�tott: olyan valaki teh�t, akit Isten v�ls�gos helyzetb�l, m�ltatlan sorsb�l emelt ki, mai sz�val �lve, rehabilit�lt. Benne a szenved� Messi�snak �zs 53. r.-e �ta j�l ismert alakja jelenik meg. Jeruzs�lem lak�inak, Isten n�p�nek nem v�res kez� diadalittas uralkod�ra van sz�ks�ge, hanem olyan kir�lyra, aki szel�d �s meg�rt� korm�nyz�s�val elhozza az �h�tott b�k�t alattval�i sz�m�ra. Olyan valaki lehet ez, aki maga is megj�rta a szenved�s m�lys�geit. Nem tudni hogy vajon volt-e valamilyen t�rt�neti alak vagy esem�ny ennek a megszabad�tott �s szabadul�st hoz� b�ke kir�ly�nak az alakja m�g�tt, mindenesetre sokak sz�m�ra jelenthetett lelki nyugv�pontot a korszakra jellemz� politikai kiszolg�ltatotts�g, illetve vele szemben a harcos messianizmus mellett a szel�d �s al�zatos, m�gis er�t �s biztons�got sug�rz� Messi�s j�vetel�r�l sz�l� pr�f�cia. Olyan kor�bbi j�vend�l�sek is visszhangzanak itt „Sion” �s a vil�g b�k�j�r�l, mint �zs 2:2–4 vagy 9:5–6. A vir�gvas�rnapi Jeruzs�lem pedig �r�mmel fedezte fel J�zusban a D�vid fi�t, �ppen ennek a zakari�si pr�f�ci�nak a nyom�n. Igaz, hogy a j�vend�l�s befejez� r�sze arr�l, hogy e B�kess�g Fejedelm�nek orsz�gl�sa „tengert�l tengerig” �r, teh�t az eg�sz vil�gra kiterjed, ma is eszkhatol�gikus t�vols�gban van. Teljesed�s�nek z�loga csup�n az Isten �g�ret�ben �s abban a Krisztus kir�lyban vetett hit, aki „vasvessz�vel b�rja ellens�g�t, de szel�den �rzi �r�ks�g�t”.

Zak. 9,11–17. Milyen nagy az �r j�s�ga!

A boldog b�keid� bek�vetkezte el�tt a pr�f�ta szerint is sok mindennek kell m�g megval�sulnia. A diaszp�r�kba sz�tsz�r�dott v�lasztott n�pnek meg kell tal�lnia a hazavezet� utat (11–12. v.). K�l�n�sen a fogs�gba ker�ltek marad�k�hoz sz�l a hazah�v� sz�, akik m�g mindig mintegy b�rt�nbe z�rtan �lnek, t�vol haz�jukt�l. Bez�rts�gukra a v�z n�lk�li sz�raz k�t k�p�t haszn�lja a pr�f�ta (v�. Gen 37:24; Jer 38:6), amelyb�l kiemelkedve, otthon szinte egy biztons�gos v�rban �rezhetik magukat a hazat�r�k. Elszenvedett viszontags�gaik�rt „k�tszeresen”, b�s�gesen fogja �ket k�rp�tolni Uruk (v�. �zs 40:2) a boldogabb j�vend� sor�n. Teszi pedig ezt a sz�vets�g v�r��rt. E kifejez�s eml�keztet Ex 24:8-ra, arra a jelenetre, amikor M�zes a s�nai-hegyi sz�vets�gk�t�sn�l bemutatott �ldozat v�r�t hintette hiteles�t�sk�nt a sz�vets�gbe fogadott n�p fel�. Az �r nem feledkezik meg a sz�vets�ghez f�z�tt �g�reteir�l, �s az �t�letes id�szak letelte ut�n ism�t kegyelembe fogadja szabadd� v�lt n�p�t (v�. Zak 1:17; 2:16). A k�vetkez� n�h�ny vers (13–15. v.) egy �jabb eszkhatol�gikus k�pet vet�t el�nk: azt a v�gs� nagy harcot festi le, amely az �SZ-nek t�bb apokaliptikus r�szlet�ben is megtal�lhat�, mint a v�gs� b�kekorszak megel�z�je (v�. �zs 30:27–33; Ez 37–38. r.; J�el 4. r. stb.). Jellemz� e v�gs� nagy csat�nak a le�r�s�ra, hogy benne maga az �r harcol, hogy v�gk�pp megsemmis�tse a b�ke ellens�geit, a h�bor�skodni szeret� n�peket. A nagy ellens�g megtestes�t�i itt „J�v�n fiai”, amely kifejez�s alatt a g�r�g�k �rtend�k (j�v�n = j�n), konkr�tan Nagy S�ndornak �s ut�dainak, els�sorban a Szeleukid�knak a birodalma. Hasonlatok sora �rz�kelteti e v�gs� nagy harc lefoly�s�t: J�da �s Efraim (Izr�el) csak fegyverk�nt szerepel az �r kez�ben. Az �r �rkez�se pedig a teof�ni�kb�l ismert m�don van le�rva: „D�l fel�l t�mad� forg�sz�lk�nt vonul” (Deut 33:2; Zsolt 18:10k.; Hab 3:3–4), j�tt�t k�rtzeng�s jelzi (Ex 19:16.19), nyilai t�zes vill�mok (Zsolt 77:18–19; 144:6). Egy�bk�nt Izr�el h�skora harcainak le�r�s�ra is jellemz� az �r beavatkoz�sa f�lelmes term�szeti jelens�geken kereszt�l (J�zs 10:10–11; B�r 4:15; 5:20–21; 1S�m 7:10). Az eredm�ny az ellens�g teljes veres�ge: Izr�el gy�ztesen marad ott a csatat�ren, tapodva a harc folyam�n kil�tt tem�rdek parittyak�v�n, �s szinte megr�szeg�lve a diadalm�mort�l. – Megjegyzend�, hogy a 15. v. h�ber sz�vege nehezen �rtelmezhet�. Esetenk�nt seg�t a LXX figyelembev�tele, �gy pl. egy bet� k�l�nbs�ggel a h�ber ’�kel� = „esznek” helyett jobb a j�kel� = „gy�znek” olvasat. M�shol viszont nem c�lszer� k�vetni a LXX-t: n�pszer� korrekci�, pl. „issz�k a v�rt”, ti. az ellens�g v�r�t (d�m�) ahelyett, hogy „z�gnak”, l�rm�znak (h�m�): a v�r iv�sa m�g hasonlatk�nt sem fogadhat� el �sz�vets�gi sz�vegben.

A nagy k�zdelem ut�n v�gre elj�n a boldog j�vend� ideje (16–17. v.). Visszat�r a r�gi sz�p k�p: A v�lasztott n�p, mint az �r legel�j�nek ny�ja (Zsolt 95:7; 100:3) az � p�sztorol�sa mellett boldogan �s b�s�gben �lhet b�k�ben, h�l�s �r�mmel vallva, hogy „milyen nagy az � j�s�ga!” �v� a v�gs� gy�zelem, �v� a dics�s�g!

Zak. X. R�SZ

Zak. 10,1–2. Csak az �rt�l j�n �ld�s.

A nagy rem�nyeket kelt� j�v�k�p ellen�re a pr�f�tai sz� ism�telten visszat�r a jelen kev�sb� sz�p �llapot�hoz. A Hag 1:10–11-ben bemutatott �ns�ges helyzet nemcsak a fogs�gb�l t�rt�nt els� hazat�r�s kezd� �veire volt jellemz�. Egy�bk�nt is tudni kell, hogy Palesztina �ghajlati viszonyai k�zt az �szi �s tavaszi es�k kell� id�ben t�rt�n� megj�tt�t�l az eg�sz k�vetkez� �v gabonaterm�se f�gg�tt. Akkoriban �pp�gy k�ny�r�gtek es��rt, ak�rcsak ma asz�ly idej�n. A k�rd�s csak az, hogy kihez sz�ljon ez a k�ny�rg�s. Izr�elben a h�zib�lv�nyok (t�r�fim), �gy l�tszik, nemcsak a r�gebbi korban j�tszottak szerepet (Gen 31:19; B�r 17:5), hanem m�g a k�s�i id�kben is (Ez 21:26). A j�sok szemf�nyveszt�se mindig vonz� volt a hisz�keny emberek el�tt (�zs 3:2; Jer 27:9). Pedig az Isten n�p�nek tudnia kellene, hogy mindenf�le m�gia r�olvas�s var�zscerem�nia �res semmis�g. Az es�t is att�l kell k�rni, akinek a hatalm�ban vannak a felh�k, a zivatarok. Ezt felejtett�k el annyiszor Izr�elben, amikor a pog�ny k�na�niaknak elhitt�k, hogy Baal adja az es�t (H�s 2:7k.), �s t�le k�rt�k azt im�ds�gaikban. De hi�ba (1Kir 18:20). A var�zsl�k, hamis pr�f�t�k pedig f�lrevezett�k a hozz�juk fordul�kat, ez�rt v�lt olykor val�ra a szomor� hasonlat, hogy Izr�el – amelynek pedig az �r lett volna a p�sztora, ha hallgat r� – sz�tsz�r�dva t�velygett, mint a p�sztor n�lk�l maradt ny�j (1Kir 22:5–17).

Zak. 10,3–7. Izr�el helyre�ll�t�sa.

Az itt k�vetkez� versekben k�l�nb�z� k�pek �s hasonlatok �rj�k le, hogy hogyan gy�jti �ssze az �r n�p�t, a sz�tsz�r�dott ny�jat �s seg�ti azt �let�nek �jj��p�t�s�re �s arra, hogy le tudja gy�zni az �tj�ban �ll� akad�lyokat. Mindenekel�tt f�lre�ll�tja a haszonles� rossz p�sztorokat (ld. b�vebben 11:4k.-ban), vagyis a rossz lelki �s vil�gi vezet�ket, n�p�t pedig �tvezeti egy szebb, �kesebb korszakba (3. v.). Ez ut�bbihoz hangulati jelent�s�g� a d�szes harci paripa l�tv�nyos hasonlata. – A 4. v. a bels� �jj��p�l�sre c�loz. A sarokk� (�zs 28:16) �s a s�torc�vek (�zs 54:2) ugyan nem azonos �p�letekhez tartoz� k�pek, de a maguk hely�n a szil�rds�got �s a biztons�got jelentik. Izr�el n�pe majd ism�t megtal�lja a maga k�r�n bel�l �lete t�mpontjait, s�t a v�delm�re szolg�l� fegyvert is. Ellenfeleiket le tudj�k gy�zni, mert Isten�k seg�ts�ge vel�k lesz (5. v.). Ez a megseg�t� szeretet lesz a legnagyobb �rt�k, hiszen azt fejezi ki, hogy az �r f�lretette haragj�t �s megengesztel�d�tt (6. v.). Van a 6. v.-ben egy k�t�sz�cska, a „mintha”, amely a m�ltbeli b�nnek �s b�ntet�snek a t�k�letes feled�s�t �s feledtet�s�t hivatott kifejezni, ak�rcsak a K�t�nak a megigazul�sr�l sz�l� bizonys�gt�tele: Isten (Krisztus�rt) olyannak tekint, mintha soha semmi b�nt nem cselekedtem volna. – Ezut�n J�da h�za �s J�zsef h�za, teh�t az eg�sz Izr�el n�pe egy�tt lesz r�szese a kegyelemnek: a sz�tszakadotts�got felv�ltja a b�k�s egyes�l�s �s az Istenben val� egy�tt �rvendez�s (7. v.).

Zak. 10,8–12. A sz�tsz�r�dott Izr�el �sszegy�jt�se.

A sz�zadokon �t folyt h�bor�k k�vetkezt�ben Izr�el �s J�da lakoss�ga v�szesen megfogyatkozott. �mde ott �ltek m�g a szomsz�dos birodalmakban a deport�ltak vagy a menek�ltek lesz�rmazottai. Ezek fel� fordult – Deutero-�zsai�s �ta (�zs 43:5–7; 49:17–21) – a hazav�r� rem�nys�g. Hazah�vja majd �ket az �r jelad�sa (mint valami s�psz� ugyanaz a kifejez�s, amely �zs 7:18-ban szerepel), �s ben�pes�tik �jra az elhagyatott� v�lt orsz�got. Egyiptomb�l �s Assz�ri�b�l (Mezopot�mi�b�l) j�nnek a sz�tsz�rts�gban �l�k (8–10. v.). A k�t orsz�gn�v eml�keztet a k�l�nb�z� nagy k�nyszer� vagy �nk�ntes elv�ndorl�sokra (2Kir 17:6; 24:14; 25:11; Jer 43:4–7), melyeknek k�vetkezt�ben e birodalmak ter�let�n alakultak ki a nagy zsid� diaszp�r�k. A hellenisztikus korban pedig jel�li a k�t orsz�gn�v az Izr�el szempontj�b�l k�t legfontosabb szomsz�d �llamot, a Ptolemaioszok �s a Szeleukid�k birodalm�t. A hazatelep�l�ssel kapcsolatban eml�tett Gile�d (a Jord�nt�l keletre) �s Lib�non (Izr�elt�l �szakra) pedig tulajdonk�ppen k�v�l esik a hajdani K�na�n �s a klasszikus �rtelemben vett Izr�el orsz�ga ter�let�n, s a pr�f�cia tal�n �pp azt akarja jelezni, hogy sz�k lesz a r�gi hely, ha majd mindenki hazat�r a sz�tsz�rts�gb�l. – Lehet persze, hogy „tengernyi” akad�ly �ll majd a hazat�r�k �tj�ban (11. v.), de a megseg�t� Isten elapasztja azokat: eml�keztet�s ez az exodus idej�n �t�lt f�lelmekre �s csod�kra (Ex 14:15k.), amelyeket b�tor�t�sul lehetett felid�zni nagy pr�bat�telek vagy �jrakezd�sek idej�n (v�. Zsolt 66:6; 74:13; �zs 51:9–10). A v�gs� sz� �pp ez�rt mindig a szabad�t� Istenre mutat (12. v.). � a hazah�v�, a hazavezet�. �benne rem�nykedve lehet �jj��p�teni az orsz�got.

Zak. XI. R�SZ

Zak. 11,1–3. V�g�k lesz a hatalmaskod�knak.

E n�h�ny vers k�l�n�ll� helyet foglal el a pr�f�ci�k sor�ban, esetleg kieg�sz�t�sk�nt foghat� fel a 10:10–12 ut�n, ahol a nagyhatalmak lehanyatl�s�r�l volt sz�. A 10:10 Gile�dot �s Lib�nont eml�tette, itt ism�t ugyanazok a ter�letek szerepelnek, csup�n Gile�d neve helyett a t�le kiss� �szakabbra fekv� B�s�n van megnevezve. Az e ter�leteken uralkod� birodalom (vagy birodalmak) v�ge van megj�vend�lve: Egyiptom �s Assz�ria, azaz a Ptolemaioszok �s Szeleukid�k orsz�gai k�z�tt lev� �tk�z� ter�let hat�ra van itt. Ehely�tt volt Kr. e. 198-ban Paneion (az �SZ-i D�n) v�rosa mellett az az �tk�zet, melyben a Szeleukid�k (III. Antiochus) elh�d�tott�k Palesztin�t a Ptolemaioszokt�l. Mindamellett neh�z volna ak�r ehhez, ak�r m�s t�rt�neti helyzethez kapcsolni e r�vid gy�szdalt. Ha az eml�tett helynevek sorrendj�t n�zz�k, �szak-d�li ir�nyt l�thatunk, �gy hangzik sorban a „jajgassatok” felh�v�s. A „led�ltek, elpusztultak” szavak pedig perfectum propheticumok gyan�nt �rt�kelend�k: a le�rtakat a j�v�ben megt�rt�n� esem�nyeknek kell venn�nk.

A gy�szdal (amely ugyanakkor g�nydal is a hatalmasok pusztul�s�r�l), csupa hasonlattal �l. A Lib�non nehezen megk�zel�thet� szikl�s hegyvid�ke egy er�dh�z hasonl�, melynek kapuit azonban bet�ri az ostroml� ellens�g. A c�drusf�k a hatalom �s az er� jelk�pei; mellett�k gyakran vannak eml�tve az �r�kz�ld ciprusok, az �let szimb�lumaik�nt (Zsolt 104:16–17; �zs 14:8; 41:19). Ugyancsak az er� �s a szil�rds�g jelk�pei voltak B�s�n t�lgyf�i (�zs 2:13). A b�s�ni ter�let azonk�v�l kiv�l� legel� volt, h�resek voltak a fajtiszta b�s�ni bik�k vagy tehenek (Zsolt 22:13; �m 4:1). – V�g�l m�g egy t�jegys�g van megnevezve: a Jord�n boz�tja; ez a Jord�n k�t partja ment�n h�z�d�, szinte �thatolhatatlan boz�tos erd� az oroszl�nok lak�helye volt (Jer 49:19). – C�drusok, t�lgyf�k, bik�k, oroszl�nok: megannyi jelk�p, melyek a nagyhatalmak erej�t, f�lelmes volt�t szeml�ltetik. �m a j�v�ben mindezeknek pusztulniuk kell, �s teret kell engedni�k a sz�tsz�rts�gb�l hazat�r� �s leteleped� n�p el�tt. Mindez szinte szem�lytelen�l van le�rva, nem mondja ki, hogy ki a cselekv�, a hatalmasokat f�ldre ter�t� harcos. Csak a le�rtak m�g�tt �rezhet� vil�gosan, hogy az �r az, aki harcol n�p��rt (v�. 9:14–15) �s megteremti sz�mukra az �j �let sz�nter�t a kiv�gott erd�k, az el�z�tt vadak hely�n.

Zak. 11,4–14. Jelk�pes j�vend�l�s egy p�sztorr�l �s juhair�l.

Ezt a perikop�t a magyar�z�k az �SZ egyik legnehezebb r�szlet�nek tartj�k. Az �rtelmez�snek vannak egyszer� nyelvtani neh�zs�gei is (egyes �s t�bbes sz�m, h�m- �s n�nem� birtokos ragok v�ltakoz� haszn�lata), nagyobb gondot jelent azonban az allegorikus le�r�s szerepl�inek az azonos�t�sa. Az is feltehet�, hogy az alapsz�veg id�vel n�mi m�dos�t�son ment kereszt�l, s emiatt a r�szletek majd t�rt�netinek, majd elvontan eszkhatol�gikusnak t�nnek. Annyi biztos, hogy az �SZ t�bb hely�r�l is ismert p�sztor-ny�j alleg�ri�k egyik�vel van dolgunk, �s igen val�sz�n�, hogy keletkez�s�re hat�ssal volt Ez�kiel hasonl� jelleg� pr�f�ci�ja (Ez 34. r.).

Az azonos�t�sn�l egy dolog biztosnak l�tszik: a ny�j (4. r.) Izr�el n�p�t jelenti. A „lev�g�sra sz�nt juhok” jellemz�s nem azt jelenti, mintha eleve ilyen sz�nd�kkal kellett volna p�sztorolni, „teny�szteni” �ket. Ink�bb egyfajta sz�nakoz�s mondatja ezt, amely el�re l�tja, mi lesz ennek a „ny�jnak” a sorsa; hasonl� pl. Zsolt 44:23 panaszmond�s�hoz: „v�g�juhoknak tekintenek (benn�nket)”. – A k�vetkez� k�rd�s, hogy kinek sz�l az �r megb�z�sa: Legeltesd a ny�jat! – ugyancsak megv�laszolhat�: a pr�f�ta az, aki Istennek a megb�zottja, n�p�nek lelki gondvisel�je. – M�r az 5. v.-n�l nehezebb megmondani, hogy kik azok, akik adj�k-veszik a juhokat �s b�ntetlen�l, s�t Istennek h�l�lkodva �zletelhetnek vel�k, vagy �ppen gyilkolj�k �ket (v�. ism�t Zsolt 44:23). S�t m�g k�l�n m�s p�sztorok is vannak eml�tve. Mindezek a pr�f�ta-p�sztort�l f�ggetlen alakok, s a n�pnek �nz�, kizs�km�nyol� vezet�i (v�. Ez 34:2–3). A fogs�g ut�ni Izr�el �let�ben – Neh�mi�s k�nyv�b�l is tudjuk (5. r.) – volt egy csom� szoci�lis vissz�ss�g, ami eml�keztet az itt mondottakra, k�s�bb azt�n – ha lehet – ez a helyzet m�g rosszabbodott a hell�nisztikus korban. Isten ez�rt, mintegy b�ntet�s�l, hagyja, hogy a kaotikus �llapotok eluralkodjanak az orsz�gban (6. v.). A kir�ly eml�t�s�vel a pr�f�cia egy idegen, v�lhet�en a Nagy S�ndor ut�ni korszakban �lt zsarnok uralkod�ra c�loz.

A 7. v. visszautal a perikop�t bevezet� 4. v. felh�v�s�ra: a p�sztor-pr�f�ta hozz�fog feladata v�gz�s�hez, a juhkeresked�knek sz�nt ny�j legeltet�s�hez. A „keresked�k” ford�t�s egy �ltal�nosan elfogadott sz�vegkorrekci� eredm�nye. Azt a k�t sz�t, hogy l�k�n canijj� = „az�rt (a ny�j) nyomorultjai”, �sszevonj�k abba az alakba, hogy likenac anijj� = „(juh)keresked�k”, s mivel a „k�na�ni” n�pn�v olykor keresked�ket jelent (P�ld 31:24; �zs 23:8), a sz�vegbe jobban illik ez a v�ltozat, itt �s a 11. v.-ben egyar�nt. – A p�sztorok k�t botot tartottak magukn�l (Zsolt 23:4), egy r�videbbet, amelyet fegyverk�nt haszn�ltak, ha kellett, �s egy hosszabbat, amelyre t�maszkodtak. A k�t bot jelk�pes neve: j�akarat, illetve egyet�rt�s (az ut�bbi habul�m form�ban olvasand�, bet� szerinti jelent�se „k�tel�k”), a nevek mutatj�k a p�sztor lelkiismeretes j�sz�nd�k�t. De mutatj�k az �r sz�nd�k�t is, aki n�p�nek a t�bbi n�ppel val� b�k�j�t, de k�l�n�sen Izr�el �s J�da egyet�rt�s�t k�v�nja el�seg�teni. �m ehhez kellene n�p�nek a j�sz�nd�ka is.
A 8. v. els� mondata roppant nehezen �rtelmezhet�. A h�rom p�sztor amolyan „bojt�r” (v�. 13:7), akik az �rt�l kijel�lt p�sztor mellett szolg�ltak; szolg�latukat azonban igencsak rosszul v�gezhett�k, mert r�vid id�n bel�l el kellett csapni �ket. Alakjuk m�g�tt alighanem t�rt�neti szem�lyek �lltak a pr�f�ta szeme el�tt, azonos�t�suk azonban szinte lehetetlen. Rengeteg magyar�zat sz�letett ezzel kapcsolatban (egy magyar�z� 34-et sorol fel), gondoltak kir�lyokra, f�papokra, birodalmakra. (Legk�nnyebb e f�lverset betold�sk�nt elhagyni, de arra a k�rd�sre sem tudunk v�laszt adni, hogy mikor �s mi�rt toldott�k be.) Mindenesetre Izr�el olyan vezet�ire gondolhatunk, akik rossz p�sztorok, illetve „b�resek” (Jn 10:12). Az igazi p�sztor v�g�l is megharagszik (k�pes kifejez�s: megr�vid�lt a lelke = elfogyott a t�relme), �s a juhok is megunt�k p�sztorukat („el�gedetlen volt a lelk�k”), �s mint annyiszor, k�vetkezik az �t�let. A p�sztor szabad pr�d�ra bocs�tja a ny�jat (9. v.). Ennek jelk�pe a „j�akarat” nev� bot elt�r�se: felbomlik az Izr�el �s a n�pek k�zt egy ideig megvolt sz�vets�g �s b�ke (10–11. v.). �jabb k�rd�sek vet�dnek fel a 12–13. v.-sel kapcsolatban. Az �rt�l rendelt p�sztor-pr�f�ta – aki ett�l kezdve felhagy m�k�d�s�vel – p�nzt k�r eddig v�gzett munk�j��rt: egy szintre helyezi mag�t a p�nz�rt j�vend�lget� botcsin�lta pr�f�t�kkal? (Mik 3:5.11.). �s kikt�l k�ri pr�f�t�l�sa jutalm�t: a „keresked�kt�l” vagy saj�t n�p�t�l? Az ut�bbi a val�sz�n�bb, b�r ink�bb csak �tvitt �rtelemben veend�: megbecs�lt�k-e, �s ha igen, mennyire becs�lt�k a p�sztori gondvisel�st? A v�lasz les�jt�: 30 ez�stp�nzre, ennyi a becs�rt�ke egy rabszolg�nak (Ex 21:32). Erre azt�n az �r v�laszol – hiszen a pr�f�ta �t k�pviselte –, �s g�nyos hangs�llyal mondja: Dobd oda a p�nzt a templom kincst�r�ba! (A 13. v.-ben hajj�c�r = „a fazekas” helyett h�c�c�r = „a kincst�r” olvasand�; fazekasmester nem m�k�d�tt a templomban.) Ezut�n k�vetkezik a 14. v.-ben az „egyet�rt�s” nev� bot elt�r�se, jelk�pezve a k�t testv�rorsz�g, J�da �s Izr�el egy�v� tartoz�s�nak a megsz�nt�t. „Izr�el” azonban itt m�r nem a fogs�g el�tti �szaki orsz�gr�szt jelenti, hanem a samarit�nusokat, akik a fogs�g ut�n v�gk�ppen k�l�nszakadtak J�d�t�l, nemcsak politikailag, hanem vall�silag is �gyannyira, hogy k�l�n templomot �p�tettek a Garizim hegy�n (v�. Jn 4:20).

Ez a p�sztor-alleg�ria a 4–14. v.-ben v�gs� fokon Isten p�sztorol� gondvisel�s�t p�ld�zza: a p�sztor-pr�f�ta megb�z�j�nak a szem�ly�t �s munk�j�t k�pviseli. A tanuls�g pedig az, hogy a j� p�sztor gondoskod�sa, �sszetart� sz�nd�ka, h�vogat� szava nagyon sokszor kev�s meg�rt�sre tal�l. Emiatt k�vetkezik a b�ntet�s, az elnyom�s, a sz�tszakadoz�s. Isten n�pe „kev�sre becs�lte”, amit a j� P�sztor �rte tett. – K�zismert, hogy a 13. v. m�sodik fel�t szabadon id�zi Mt 27:9 az �rul� J�d�s hal�l�val kapcsolatban. A hivatkoz�s alapja els�sorban a 30 ez�stp�nz, azut�n pedig a fazekas-mez� (ami felt�telezi a j�c�r forma megtart�s�t a zakari�si sz�vegben, b�r Mt 27:6-ban a templomi „kincst�r” is eml�tve van). Az id�z�s pontatlan, mert az evang�lium Jeremi�sra hivatkozik (v�. Jer 18:2k. vagy 19:1; de igaz�ban egyik sem illik ide). Ez azonban mell�kes az �sszehasonl�t�s igazi alapja mellett: J�zust is 30 ez�stre becs�lt�k, ennyit fizettek Izr�el akkori lelki vezet�i a j� P�sztor el�rul�s��rt (Mt 26:15).

Zak. 11,15–17. J� p�sztor helyett rossz p�sztor.
A p�sztor-alleg�ri�hoz csatlakozik m�g n�h�ny vers azzal a sz�nd�kkal, hogy le�rja, mi sors v�r arra a ny�jra, amely megunta (8. v.) a j� p�sztor gondoskod�s�t: majd kapnak helyette olyat, amilyet meg�rdemelnek. A 15. v.-ben a „v�gy magadnak bolond p�sztornak val� felszerel�st” – jelk�pes jelent�s�: nem a j� p�sztor fog ezut�n bolond m�dra legeltetni, hanem a majd ezut�n t�masztand� (16. v.) vezet�, uralkod� szem�lyek, akik a ny�jk�nt kiszolg�ltatott n�pnek zsarnokai �s kihaszn�l�i lesznek. A „bolond” (’evil) sz� a b�lcsess�girodalom sz�kincs�hez tartozik, �s jelent�se nem annyira „ostoba”, mint ink�bb rosszindulat�an esztelen (Zsolt 14:1; P�ld 14:3; 16:22 stb.). Ha az ilyen ember p�sztorbotot = hatalmat kap a kez�be, akkor jaj a juhoknak! Nem a meg�rz�s, a v�delmez�s lesz a p�sztorkod�s c�lja, hanem a ny�jb�l val� �l�s. Ez�kiel pr�f�ci�ja ism�tl�dik itt is (Ez 34:1–6). – Term�szetesen j�vend�l�s ez, amely Izr�el sors�t p�ld�zza. Egyetlen rem�nys�g, hogy a zsarnok p�sztorok uralma sem tart �r�kk�. A 17. v. jajszava �s �tokmond�sa azzal biztat, hogy ha Isten olykor kiszolg�ltatja is b�n�s n�p�t rossz p�sztoroknak, kegyetlen uralkod�knak, az �t�let majd azokat is utol�ri, �ppen az�rt, mert vissza�ltek a nekik jutott hatalommal (olv. �zs 10:5–19). Zak. XII. R�SZ Zak. 12,1. Felirat. A h�tralev� 12–14. r�szben foglaltakat „Trito-Zakari�s” pr�f�ci�ik�nt tartja sz�mon a kritikai magyar�zat. K�l�n�ll�s�t jelzi a massz�’ kezd� sz� (ld. 9:1-n�l), tov�bb� a nagy �v� ind�t�s, hivatkoz�ssal az �g �s a f�ld Teremt�j�re. Az Izr�el �sszefoglal� n�pn�v csak itt fordul el�, a tov�bbiakban mindig csak J�da �s Jeruzs�lem sors�r�l van sz�. A pr�f�ci�k m�g�tt pedig m�r nincs olyan t�rt�neti h�tt�r amilyen a 9–11. r. m�g�tt m�g felfedezhet�. Ellenkez�leg, az id�tlen eszkhatol�gia �s a val�s�gosan v�rt v�g�t�let elemeib�l tev�dik �ssze a pr�f�ciagy�jtem�ny, amely nagy megpr�b�ltat�sokon kereszt�l el�rkezik Izr�el (J�da) megv�lt�s�hoz �s Jeruzs�lem megdics��t�s�hez.

Zak. 12,2–9. Jeruzs�lem megszabad�t�sa.

A v�gs� nagy h�bor�s veszedelem, Jeruzs�lem ostroma – a k�sei eszkhatol�gikus pr�f�ci�k visszat�r� mot�vuma (ld. 10:13–15-n�l). A szabadul�st a h�bor�s veszedelemb�l maga az �r adja, mint aki n�p�nek �s v�ros�nak az oltalmaz�ja, s ezt a legk�l�nb�z�bb jelk�pekkel vil�g�tja meg a pr�f�cia. A 2. v. szerint Isten „r�szeg�t� poh�rr�” teszi Jeruzs�lemet (a szaf sz� jelent�se itt nem „k�sz�b”, hanem „poh�r, serleg”; a racal pedig: „t�ntorg�s”). A kifejez�sben g�ny �s �t�let egy�tt van jelen (v�. �zs 51:17; Jer 25:15k.; Jel 15:7), �sszefon�dik benne a gy�ztes ellens�g r�szeg mulatoz�s�nak �s a m�rgezett italnak a k�pe: a m�mor�t� ital hal�los m�regg� v�lik. – A 3. v. hasonlata szerint Jeruzs�lem olyan s�lyos k�, amelyet ha fel akar emelni valaki, beleszakad a dereka. Hieronymus �ta szok�s hivatkozni arra, hogy Izr�elben fiatalembereknek volt s�lyemel� er�pr�b�ja, hogy egy-egy nagy k�vet fel b�rnak-e emelni. A k�p az ellens�ges t�mad�s kudarc�t szeml�lteti. – A 4. v. egy csata k�p�t festi, melynek sor�n az ellens�ges lovass�g soraiban p�nik t�r ki, a lovak valamit�l megr�m�lnek, f�kezhetetlenn� v�lnak, a csatasor felbomlik. Nem csoda, ha mindezek l�tt�n azt mondj�k – ak�rcsak a paritty�s D�vid G�li�ttal szemben –, hogy Jeruzs�lem ereje a Seregek Ur�nak nev�ben van. A 8–9. v. ki is mondja a v�gs� sz�t: az �r megsemmis�t minden n�pet, amely Jeruzs�lem ellen t�mad, csodaer�t adva a v�ros lakoss�g�nak. Mindenki olyan b�tor lesz, mint ama p�rviadalban D�vid; a „D�vid h�za”, a dinasztia, illetve annak rem�lve v�rt messi�si alakja pedig az �r angyalak�nt vezeti �ket. Az a r�gi �n. „Sion-teol�gia” �led fel itt eszkhatol�gikus kivet�t�sben, amely valamikor zsolt�rokban �s pr�f�ci�kban hirdette, hogy az �r maga oltalmazza Jeruzs�lemet, a benne lev� templommal egy�tt (Zsolt 46; 48; 76; �zs 29:1–8; 31:4–5 stb.).
A magyar�zat sor�n n�mi gondot okoz az, hogy Jeruzs�lem mellett p�rhuzamosan, olykor n�mi ellent�tes �llel, J�da is eml�tve van. Ellent�tet nem kell belemagyar�zni a sz�vegbe, m�g ha az n�hol nehezen �rthet� is. �gy pl. a 2b. v.-ben nem arr�l van sz�, hogy J�da is Jeruzs�lem ellen t�mad (vagy �ppen megford�tva, ld. rev. K�roli), hanem arr�l, hogy mindegyik egyform�n szorongatott helyzetben lesz. Az 5. v. hitvall� mondat�n�l a j� �rtelem kedv��rt egy apr� korrekci�ra van sz�ks�g: a l� sz�csk�b�l a mag�nhangz� elhagyand�, s a marad� m�ssalhangz� le- prepoz�ci�k�nt egybe�rand� a k�vetkez� sz�val; viszont az ’alluf� = „t�rzsf�i” sz�t nem sz�ks�ges ’alef� = „nemzets�gei”-re jav�tani. – A 6. v. k�l�n hangs�lyozza J�da, teh�t az orsz�g eg�sz n�pe jelent�s�g�t a v�gs� nagy harcban. �k is seg�tik teljess� tenni az ellens�g veres�g�t, ezt jelzik a hasonlatok: a „t�zes serpeny�” �g� par�zzsal teli ed�nyt jel�l, amely a m�gly�ba rakott fahas�bokat gy�jtja l�ngra; ugyanez a szerepe a halomba rakott k�v�k k�z� dobott �g� f�kly�nak. V�g�l a 7. v. mondanival�ja az, hogy meg fog sz�nni a verseng�s az els�s�g�rt Jeruzs�lem �s a „vid�k” k�z�tt. El�sz�r az orsz�g vid�ki v�rosait szabad�tja meg az ellens�gt�l a n�p�t megseg�t� Isten, s azut�n a f�v�rost. Ellent�te ez a t�rt�nelemben t�bbsz�r ism�tl�d�tt helyzetnek: el�sz�r a vid�ki v�rosokat szokta megh�d�tani az ellens�g, hogy azt�n teljes er�vel fogjon a f�v�ros ostrom�hoz (v�. 2Kir 18:13k.). A mindenkit egyar�nt fenyeget� hal�los veszedelemb�l val� megmenek�l�s ut�n nincs helye semmilyen verseng�snek.

Zak. 12,10–14. Jeruzs�lem b�nb�nata.
Szokatlanul hat az 1–9. v.-ben t�kr�z�d� nagy szabadul�s k�pe ut�n a h�tralev� versekben egy orsz�gos m�ret� gy�sznak a fest�se. Az a monoton ism�telget�s, amely ugyanazon kifejez�sek keret�ben sz�l�tja meg J�da n�pe k�l�nb�z� r�tegeit, els�sorban D�vid h�z�t, az uralkod�csal�dot �s L�vi h�z�t, a paps�got �s lesz�rmazottaikat, egy nagyszab�s� sirat� liturgia komor hangulat�t id�zi. Nem eg�szen vil�gos, hogy a k�t csoportb�l mi�rt van k�t kev�sb� fontos szem�ly neve eml�tve: N�t�n (2S�m 5:14; v�. Lk 3:31) �s Simei (Num 3:17–21). Viszont a b� felsorol�s, amely nemzets�genk�nt f�rfiak �s n�k csoportj�t k�l�n-k�l�n is megsz�l�tja, kifejezi a mindenkit �rint� egyetemess�get.

De h�t mi�rt vagy ki�rt van e nagy gy�szszertart�s? A 10b–11. v. t�bb mindent eml�t, mindenekel�tt valakit, akit meg�ltek, �td�ftek (a 10. v.-ben ’�laj = „r�m” helyett ’�l�v = „re�” olvasand�: Istent nem lehet led�fni). Az el�z�kben le�rt nagy csata valamely n�vtelen �ldozat�ra az�rt nem lehet gondolni, mert az a csata eszkhatol�gikus t�vlatban a j�v�be van vet�tve. Egy r�gebbi t�rt�neti szem�llyel azonos�tani (pl. J�si�s kir�ly, 2Kr�n 35:24–25; Zakari�s pr�f�ta, 2Kr�n 24:20–22 vagy Oni�s f�pap a hellenisztikus korban stb.) �ppoly neh�z, mint az Ebed-Jahve alakj�t Deutero-�zsai�sn�l. Eszkhatol�gikus pr�f�ci�r�l l�v�n sz�, nem is annyira a t�rt�neti azonos�t�s a fontos. Alighanem a 9:9-n�l m�r eml�tett szenved� Messi�sra kell gondolnunk. A sirat�s, a gy�sz nagys�g�t hasonlatok �rz�keltetik: amilyet az egysz�l�tt vagy az els�sz�l�tt gyermek elveszt�sekor �reznek, vagy amilyen a Hadad-Rimm�n�rt tartott gy�sz. Az ut�bbin�l k�t k�na�ni-ar�m veget�ci�s isten neve van �sszekapcsolva. K�l�nb�z� m�toszokb�l ismerj�k az ilyen, a term�szet t�li (van, ahol ny�ri) id�szakban t�rt�n� elhal�s�t megszem�lyes�t� istens�g „hal�la” f�l�tt tartott kultikus gy�szt (Baal, Adonisz, Tamm�z, az ut�bbihoz ld. Ez 8:14), amelyekkel azonban az itt meghirdetett gy�sz nem azonos�that�, csak hozz�juk hasonl�that�.
A k�rd�sre adhat� igazi v�laszhoz a 10a. v. meg�rt�se seg�t el. Isten Lelk�nek kit�lt�se id�zi el� ezt a nagy s�r�st. Isten Lelk�nek adom�nya mindig nagy v�ltoz�st jelent, nagy meg�jul�st hoz ember vagy n�p (egyh�z) �let�ben; v�. �zs 44:3–4; Ez 36:26–27; J�el 3. r. A L�lek jelz�je �s jellemz�je itt „a k�ny�r�let �s a k�ny�rg�s” Lelke (a megfelel� k�t h�ber sz� is azonos sz�gy�kb�l val�): egyfel�l Isten kegyelm�t k�zli, m�sfel�l k�pess� tesz arra felelni, im�dkozni – els�sorban b�nb�n� sz�vvel. Az itt eml�tett nagy gy�sz ez�rt nem valami szertart�sos sir�nkoz�st jelent, hanem az Isten el� �ll�s nagy �lm�ny�t, amely el�sz�r b�nb�natra ind�t, azut�n a b�nb�nat k�nnyein �t megtiszt�t, f�lemel.

Ha az „�td�f�tt” szem�lyt Izr�el t�rt�net�ben nem tudjuk azonos�tani, hanem a szenved� Messi�sra gondolunk, akkor term�szetesnek vehetj�k, ha az �SZ a 10. v.-et J�zus Krisztusra n�zve id�zi (Jn 19:37; Jel 1:7).

Zak. XIII. R�SZ

Zak. 13,1–6. A b�lv�nyok �s a hamis pr�f�t�k elvesznek.
E fejezet 1. v.-�t sokan m�g a megel�z� r�sz lez�r�s�nak tartj�k. De felfoghatjuk �tvezet�snek is a k�vetkez�kh�z. Jeruzs�lemben forr�s fakad, melynek a vize lemossa a b�nb�n� n�p v�tk�nek szenny�t. A v�znek ez a tiszt�t�, gy�gy�t�, meg�j�t� szerepe �s jelk�pe t�bbsz�r is szerepel a pr�f�t�kn�l (Ez 36:25; 47:1k.; v�. Zsolt 51:9), �s v�gs� soron J�nos kereszts�ge fel� mutat (Mt 3:6–11). A meg�jult gy�lekezet k�r�ben nincs hely�k t�bb� b�lv�nyszobroknak, sem hamis pr�f�t�knak (2. v.). Sokszor id�zte fel az uralkod�k �ltal is t�mogatott b�lv�nytisztelet Isten b�ntet� haragj�t (1Kir 16:31–33; 2Kir 17:7k.; 21:3k.). Rem�nys�g szerint v�ge lesz ennek, �s Isten n�pe megtanulja az �si, eredeti leck�t, hogy egyed�l csak az Urat im�dja, �s ne k�sz�tsen �s f�leg ne im�djon b�lv�nyszobrokat (Ex 20:2–6; Deut 6:4). Az is k�zismert, hogy az �r igazi pr�f�t�inak mennyit kellett k�zdeni�k a hamis pr�f�t�kkal, akik tetszet�s j�solgat�saikkal el�m�tott�k kir�lyukat �s n�p�ket (1Kir 22:23–25; Jer 23:9k.; Mik 3:5k.). A 3. v. szerint beteljesednek a Deut 18:20-ban megmondottak: a hamis pr�f�t�kat a saj�t hozz�tartoz�ik fogj�k meg�lni. �gy v�g�l az ilyen pr�f�t�k nemcsak felhagynak majd hazugs�gaikkal, hanem f�lt�kben m�g jellegzetes �lt�zet�ket (2Kir 1:8; Mt 3:4) is levetik magukr�l (4. v.), �s eltagadj�k eddigi foglalkoz�sukat (5. v.). E vers v�g�n egyszer� korrekci�ra van sz�ks�g, m�s sz�elv�laszt�ssal: ’�d�m hiqnan� helyett ’ad�m�h qinjan� = „sz�nt�f�ld az �n birtokom”, p�rhuzam a megel�z� „f�ldm�ves vagyok” mellett). �m�sz pr�f�ta szavai juthatnak esz�nkbe (�m 7:14), csakhogy az � „nem vagyok pr�f�ta, csak p�sztorember” tiltakoz�s�t nyomon k�vette a bizonys�gt�tel: „de elh�vott engem az �r!” A hamis pr�f�t�knak volt olyan szok�suk is, hogy ekszt�zisban sebeket ejtettek magukon (1Kir 18:28), ez�rt kellett a sebhelyekr�l, mint �rul� nyomokr�l azt hazudni, hogy vereked�s maradv�nyai (6. v.).

Zak. 13,7–9. Verd meg a p�sztort – elsz�led a ny�j!
E n�h�ny vers egy k�l�n�ll� t�red�k, p�sztor �s ny�j �jb�li �t�let�r�l sz�l. Tartalmilag nem lehet k�zvetlen folytat�sa a megel�z� k�t r�vid pr�f�ci�nak, mert azokban szabad�t�sr�l, a L�lek ki�rad�s�r�l, b�nb�n� s�r�sr�l �s megtisztul�sr�l volt sz�. Vannak magyar�z�k, akik a 11. r.-ben lev� p�sztor-alleg�ri�k valamelyik�nek (4–14. �s 15–17. v.) a folytat�s�nak gondolj�k, de az els�h�z az�rt nem illik, mert az Urat k�pvisel� h� p�sztort �rn� els�sorban az itt k�vetkez� �t�let; a m�sodikhoz meg az�rt, mert itt a „ny�j”, az orsz�g lakoss�ga k�tharmad�nak a kiirt�s�r�l lesz sz�. Legink�bb egy r�vid �t�letes pr�f�ciak�nt foghat� fel, amelyen Ez�kiel pr�f�ta hat�sa �rezhet� (Ez 21:13–22).

A kard az �t�let eszk�ze. Szinte szem�lyes megsz�l�t�sa az �r �t�lettart� akarat�nak a kifejez�se. P�sztor �s ny�j = el�lj�r� �s n�p egyar�nt sorra ker�l. A p�sztor, de m�g a bojt�rjai is �ldozatul esnek – bizony�ra egy nagy ellens�ges t�mad�s sor�n. Ezut�n term�szetes, hogy az �rizet �s v�delem n�lk�l marad� ny�j sz�tsz�r�dik (10:2; v�. Mt 26:31), majd egy nagy �ld�kl�s �ldozata lesz. Csak egyharmada menek�l meg a lakoss�gnak. B�rmilyen sz�rny� is ez a k�p, m�gis van egy vigasztal� mozzanata: tiszt�t� �t�let ez, amelyb�l lesz egy megtart�sra �rdemes marad�k. R�gi pr�f�ci�k csengenek vissza, �gy �zsai�snak a marad�kr�l sz�l� kijelent�sei (�zs 6:12–13; 10:21–22), vagy az ez�st megtiszt�t�s�r�l mondott hasonlata (1:22.25), tov�bb� H�se�snak a nagy megengesztel�d�sr�l sz�l� szavai: „N�pem vagy te; � pedig ezt mondja: �n Istenem!” (H�s 2:25). Ez az isteni �rtelme �s c�lja az �t�lettart�snak.

Zak. XIV. R�SZ

Zak. 14,1–2. Jeruzs�lem utols� pr�bat�tele.
A 14. r�sz az el�z�ekt�l teljesen f�ggetlen l�tom�s Jeruzs�lem utols� nagy nyomor�s�g�r�l, egy ellens�ges t�mad�sr�l (1–2. v.), melyb�l azt�n Isten szem�lyes k�zbeavatkoz�sa szabad�tja meg a v�rost. Csod�s term�szeti jelens�gek k�s�rik ezt, v�g�l Jeruzs�lem felmagasztosul (3–11. v.), az ellens�get megsemmis�t� csap�sok �rik (12–15. v.), s csup�n azok maradnak meg, akik megt�rnek az �rhoz �s Jeruzs�lemben tisztelik �t (16–21. v.). Jeruzs�lem ellens�ges megsz�ll�s�nak a le�r�sa nem f�gg �ssze a 12. r.-ben le�rottal: ott nem b�r vele az ellens�g, itt elfoglalj�k, kifosztj�k a v�rost. Hogy pedig ez hogyan t�rt�nhetik meg, arra a 2. v.-ben lev� „�n �sszegy�jt�k” kifejez�s ad v�laszt: Csak az �r tudt�val �s akarat�val lehets�ges, hogy pog�ny ellens�g kez�be ker�l a szent v�ros. Lehets�ges, hogy a Nagy S�ndort k�vet� korszakban volt olyan h�bor�s katasztr�fa, amely szomor� t�rt�neti p�ld�t ny�jtott e pr�f�ci�hoz. Ilyen volt Kr. e. 301-ben I. Ptolemaiosz kegyetlen hadj�rata, melynek sor�n az egyiptomi uralkod� egy szombati napon t�madta meg az �nnep miatt fegyvert fogni nem akar� lakoss�got. A nyers le�r�s h�en t�kr�zi, hogy mi t�rt�nik egy v�rossal �s lak�ival, ha fegyverrel foglalj�k el. Az egyetlen vigasztal� mozzanat a vers utols� mondata: lesz „marad�k” (ld. 13:8-n�l), amely t�l�li a csap�st, �s ez l�t majd szebb j�vend�t.

Zak. 14,3–11. Jeruzs�lem megszabad�t�sa.
Az �r maga �ll el� n�pe v�delm�re, �s harcba sz�ll annak ellens�geivel, mint „a csata napj�n”. Eml�keztet�s ez a r�gm�lt id�kre, amikor az �r tettlegesen, term�szeti csap�sok k�s�ret�ben avatkozott be egy-egy �tk�zetbe n�pe jav�ra (3. v. – v�. J�zs 10:10k.; B�r 4:15). Szeml�letes �s f�lelmet kelt� a le�r�s: lesz�ll az Olajf�k hegy�re, �s amikor „l�b�val meg�rinti a hegyet”, az megrend�l bele, �s kelet-nyugati ir�nyban kett� hasad. A nagy tektonikus reng�s k�vetkezt�ben a hegy egyik fele �szaki, a m�sik d�li ir�nyban elmozdul, s egy nagy v�lgy t�mad k�zt�k (4. v.). Ebbe a v�lgybe menek�l a megr�m�lt lakoss�g, amely nem mer h�zaiban maradni. A f�ldreng�s nagy m�ret�nek az elk�pzeltet�s�re a pr�f�cia hivatkozik egy r�gi nagy katasztr�f�ra, Uzzi�s kir�ly idej�b�l, amely olyan nagy �s eml�kezetes volt, hogy egyszer�en „a” f�ldreng�s gyan�nt emlegett�k (�m 1:1). Ez a f�lelmes k�p adja az �r �t�letre j�vetel�nek a h�tter�t (5. v.), amikor az �r elj�n szentjeivel = angyalaival (v�. D�n 7:22.27) egy�tt, �s megszabad�tja szent v�ros�t a nagy nyomor�s�gt�l. (A j� �rtelem kedv��rt csek�ly v�ltoztat�sra van sz�ks�g a h�ber alapsz�vegben az 5. v. v�g�n: „Istenem” helyett „Istened” olvasand�; az utols� sz� pedig h�mnem� birtokos raggal: cimm� = vele.)

A megszabadul�s ut�n a boldog v�gid� k�vetkezik, melyben a term�szet mindennapi rendje eg�szen megv�ltozik (6–7. v.). A N��val k�t�tt sz�vets�ghez f�z�d� �g�ret (Gen 8:22) formai vonatkoz�sai megsz�nnek, nem v�ltakozik t�bb� meleg �s hideg, nappal �s �jszaka: egyetlen nap lesz, mindig der�lt �s f�nyes. (A 6. v.-ben az ’�r sz� nem a „vil�goss�g” alap�rtelm�ben veend�; a vil�goss�g megl�t�t nem lehet tagadni, az ellentmondana a 7. v. �s az eg�sz szakasz �rtelm�nek. Az ’�r sz� �gy a napvil�ggal egy�tt j�r� meleget jelenti, ennek ellent�te a vers v�g�n lev� k�t sz�: q�r�t �s qipp�’�n, melyeknek az elej�n j m�ssalhangz� helyett ve- „�s” k�t�sz� olvasand�. A vers �rtelme teh�t: „nem lesz meleg, sem hideg, sem fagy”.) A 7. v. ennek az �r�k�s nappalnak m�g tov�bbi jellemz�se. – Hasonl� k�pet olvasunk �zs 60:19–20 apokaliptikus pr�f�ci�j�ban; �SZ-i p�rhuzam�t olv. Jel 21:23-ban.
M�g tov�bbi rendk�v�li v�ltoz�sok is bek�vetkeznek majd „azon a napon”. Jeruzs�lemben „�l� v�z” forr�sa fakad, s k�t ir�nyban elfolyva, a „keleti”, illetve a „nyugati” tengerbe torkollik (8–9. v.). �sr�gi, m�g az �denkerti t�rt�netb�l ismert k�p ez (Gen 2:10), csak itt nem a vil�g n�gy t�ja fel� folyik el a v�z, hanem a k�p lesz�k�l J�da ter�let�re, annak hat�ra a keleti = Holt-tenger �s a nyugati = F�ldk�zi-tenger. A v�znek k�tf�le szerepe �s hat�sa van: egyfel�l fel�d�t�, megterm�keny�t�, m�sfel�l tisztul�st, gy�gyul�st hoz� (v�. Ez 47:1–12; Jel 22:1), mindkett�nek megvan a lelki �rtelme is (Jn 4:10–14; 7:37–39). A 8. v. v�ge m�g hangs�lyozza, hogy ez az „�l� v�z” mindig meglesz, a ny�ri sz�raz id�szakban is, amikor a legt�bb patak vize ki szokott sz�radni Palesztin�ban. A v�gid�ben azt�n egyed�l az �r lesz n�p�nek �s a vil�gnak Kir�lya, csak � lesz egyed�l (a Deut 6:4 h�res hitvall� ig�j�nek deklar�ci�ja), s az � neve lesz az egyetlen N�v, amelyet im�ba foglalnak (v�. ApCsel 4:12).
Az eddigi csod�latos v�ltoz�sokhoz m�g egy �jabb jelens�g kapcsol�dik: az orsz�g ter�lete egy nagy s�ks�gg� v�lik, ahol a v�lgyek f�lemelkednek, a hegyek pedig al�sz�llanak (10. v.). Az �zs 40:4-b�l ismert k�p J�d�ra alkalmazva: Geba J�da hegyvid�k�nek az �szaki, Rimm�n pedig a d�li v�gpontj�t jel�li (1Kir 15:22; J�zs 19:7). E s�k vid�kb�l egyed�l Jeruzs�lem fog kiemelkedni (v�. �zs 2:2), melynek itt m�r (ellent�tben Zak 2:8-cal) falai �s kapui lesznek: a Benj�min-kapu (Jer 37:13) �s a Szegletkapu (Jer 31:38) a v�rosfal �szaki r�sz�n volt, a Hanan�l-torony (Jer 31:38) �s a kir�lyi borsajt�k pedig a nyugati falr�sz meghat�roz�i lehettek. – A v�ros lak�i ezut�n biztons�gban �rezhetik magukat (11. v.), elj�n a b�kess�g ideje, nem fenyeget t�bb� „hadi �tok” (J�zs 6:17; 10:28 stb.; v�. Mal 3:24).

Zak. 14,12–21. Jeruzs�lem v�gs� dics�s�ge.
A pr�f�cia m�sodik fele, a 13–15. v.-ben, visszat�r a fejezet elej�n l�tott nagy h�bor�s veszedelemhez. Ott a csata le�r�sa a nagy f�ldreng�sbe �s katasztr�f�ba torkollott. Itt a 3. v. elbesz�l�s folytat�dik: az �r harcba sz�ll az ellens�ggel, �s rettent� csap�st m�r r�. Eml�keztet ez annak a nagy assz�r t�mad�snak a v�g�re, amikor pestis puszt�totta az assz�r sereget, Ez�ki�s kir�ly idej�ben (2Kir 15:35). Egy ilyen csap�s term�szetes k�vetkezm�nye a p�nik, amikor a katon�k r�m�let�kben nem tudj�k megk�l�nb�ztetni a bar�tot az ellens�gt�l (v�. 12:4). – Nehezen �rthet� a 14. v.-ben az, hogy „J�da is harcol Jeruzs�lem ellen” (14. v.), hiszen a p�nik az ellens�g soraiban t�r ki. Ha nem hagyjuk is ki, mint told�st. �gy kell �rten�nk, hogy J�da is r�szt vesz a k�zdelemben, csak�gy mint Jeruzs�lem (teh�t be- helyett ke- hasonl�t� prepoz�ci�t olvasva). A teljes mozg�s�t�s nemcsak az ellens�g lever�s�hez vezet, hanem a t�l�k el-, vagy visszavett zs�km�nyon val� osztoz�shoz is. A zs�km�ny eloszt�sa a nagy veszedelem elm�lt�val a nagy vigass�g ideje (�zs 9:2). Az embert, �llatot s�jt� v�gs� csap�s ut�n csak a megszabad�tott Jeruzs�lem marad fenn, amely ezut�n h�bor�tatlanul tarthatja meg �nnepeit (N�h 1:15).
Az ellens�g marad�k�t Isten arra ind�tja, hogy elfogadj�k az � tisztelet�t, �s maguk is elj�rjanak �vente Jeruzs�lembe, kiv�ltk�ppen az �szi s�toros �nnepen val� r�szv�telre (16–19. v.). A gondolat visszautal a 10. v.-re �s az ott id�zett �zs 2:2–4-re. A v�gid�ben Jeruzs�lem kiemelkedik k�rnyezet�b�l, �s hozz� zar�ndokolnak majd a n�pek. Az egy�tt tartott �nnepl�s sz�p k�pe v�ltja fel az eddigi ellens�gesked�sek nyomor�s�g�t. Az �nnepi alkalmak k�z�l is k�l�n�s jelent�s�g� volt az �szi s�toros �nnep, amely az �r kir�lyk�nt val� �nnepl�s�nek �s az �vi term�s�rt val� h�laad�snak az �nnepe volt (Lev 23:29). Az �nnep utols� „nagy” napj�nak (Jn 6:37) a szertart�s�hoz tartozott az es�h�vogat� v�zki�nt�s, mivel ez id� t�jt szokott meg�rkezni az �j mez�gazdas�gi �v kezdet�t jelent�, a f�ldm�vel�st �jra lehet�v� tev� �szi es�z�s. „�ld�s es�je” volt az (Ez 34:26). – Csak azok nem r�szes�lnek az �ld�sban, akik elutas�tj�k �s magukt�l nem vesznek r�szt a k�z�s �nnepl�sben. B�ntet�s�k az, hogy orsz�gukra nem hull es�, nem lesz term�s. Egyiptom k�l�n is ki van emelve ezen a ponton, mint amely a pr�f�cia idej�n politikailag J�da f�l�ttese volt. (Az ne zavarjon, hogy Egyiptom r�sz�re nem jelentett csap�st, ha nem kapott es�t, minthogy ott szinte sohasem szokott esni; annak az �let�re a N�lus �venk�nti �rad�sa jelentette ugyanezt az �ld�st, a fenyeget�s ezzel az �tt�tellel �rtend�.) Egyetemes �ld�s lehet�s�ge lehetett a megt�r�s �s az egy�tt tartott �nnepl�s; viszont egyetemesen csap�st vont maga ut�n az �nnepl�st�l val� visszah�z�d�s. M�gis annak hangs�lyoz�sa, hogy „m�g Egyiptom is” ott lesz az Urat tisztel�k gy�lekezet�ben, k�l�n�s jelent�s�g�: az egykori elnyom�, a szolgas�gban tart� a v�gid�ben egy�tt tiszteli az Urat az egykor elnyomottak ut�daival (olv. �zs 19:18–25; Zsolt 87:4).
A befejez� versek (20–21. v.) Jeruzs�lem v�gs� dics�s�g�t valami hallatlanul nagy fokoz�ssal k�v�nj�k �rz�keltetni. A szent v�ros szent, teh�t Istenhez tartoz�, Istennek tetsz� lesz minden tekintetben �s minden r�szlet�ben. Nemcsak a v�ros n�pe, a paps�g, a templom, hanem m�g a haszn�lati t�rgyak is. A lovak cseng�in ugyanaz a felirat lesz – az �rnak szentelt! –, mint a f�papi diad�mon (Ex 28:36), a lovak pedig rendeltet�s�ket tekintve b�k�s �llatok lesznek, nem harci parip�k (v�. 9:9). M�g a k�z�ns�ges konyhai ed�nyek is szentek lesznek, nem csak a templomn�l �rz�ttek, amelyek az �ldozati �tel elk�sz�t�s�re val�k. A szent v�rosnak olyan lesz a „leveg�je”, a l�gk�re, hogy aki ott tart�zkodik �s amit ott haszn�lnak, az mind Istennek tetsz�, szent lesz. A v�rosba �rkez� zar�ndokoknak nem kell majd k�l�n szent ed�nyeket v�s�rolniuk, �ppen ez�rt keresked�kre (k�na�niakra, v�. 11:7) sem lesz sz�ks�g a templom k�rny�k�n. Az egykor elhangzott felh�v�s: szentek legyetek! (Lev 19:2) – val�s�g lesz emberen, �llaton, haszn�lati t�rgyon a v�gs� id�ben. A jelen lev� Isten k�zels�ge megszentel mindent, aki �s ami az � szolg�lat�ban �ll.