HAGGEUS K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. T�th K�lm�n professzor

Bevezet�s

A pr�f�ta �s k�nyve.

Haggeus pr�f�ta szem�ly�r�l a nev�n k�v�l semmit sem tudunk. Neve �sszef�gg a h�ber hag = „�nnep” sz�val, s tal�n azt jelenti, hogy „�nnepi”, azaz „�nnepen sz�letett”. (Ilyen pl. Ezsd 10:15-ben a Sabbetaj = „szombati”, „szombaton sz�letett” n�v.) Egy�bk�nt azonban nem k�lt�tt n�v; a Bibli�n, s�t Palesztin�n k�v�l is el�fordult.

Haggeus k�nyve k�zvetlen�l a Zakari�s� mellett �ll. Mindk�t k�nyv felirata ugyanazt az �vet nevezi meg m�k�d�s�k kezdet�nek. Egy�tt eml�ti �ket Ezsd 5:1; 6:14 is, mint akiknek a buzd�t�s�ra fogott hozz� a fogs�g ut�ni gy�lekezet a templom�p�t�shez, s�t eredm�nyesen be is fejezte azt. Egy r�gi sz�nd�k v�lt �gy val�ra, mert a hazat�r�s ut�n megt�rt�nt alapk�let�tel ut�n (Ezsd 3:8k.) hosszabb k�nyszer� sz�net k�vetkezett r�szben politikai okok, r�szben az orsz�g �jj��p�t�s�nek egy�b gondjai �s anyagi neh�zs�gek miatt.

A pr�f�ci�k keltez�se (1:1; 2:1.10) arra enged k�vetkeztetni, hogy Haggeus pr�f�tai t�nyked�se nem tartott hossz� ideig. A 2:23 j�vend�l�se csak rem�nys�g maradt, �s arra sincs sehol utal�s, hogy Haggeus meg�rte volna a templom�p�t�s befejez�s�t. Mindebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a pr�f�ta nem sokkal a fell�p�se ut�n meghalt. Hogy �reg ember volt-e m�r akkor, az csak felt�telez�s. Azt is csak tal�lgatni lehet, hogy a babiloni fogs�gb�l t�rt-e haza, vagy a J�d�ban otthon maradtak k�zt sz�letett �s �lt-e, �s hogy esetleg ifj� kor�ban m�g l�tta-e a salamoni templomot (2:3). Mindezek helyett okosabb, ha pr�f�ci�ira ford�tjuk figyelm�nket.

Haggeus k�nyve k�t r�vid fejezetb�l �ll �s szinte egyetlen t�m�ra, a templom�p�t�s �gy�re korl�toz�dik. N�gy pr�f�tai besz�det tartalmaz a k�nyv; �ltal�ban �nnepi alkalmakkor, nagyobb gy�lekezet el�tt mondhatta el �ket a pr�f�ta. Els� besz�d�ben el�t�li honfit�rsai hanyags�g�t, mert nem t�r�dnek a templom �jj��p�t�s�vel (1. r.). A m�sodik besz�d a kicsinyhit�s�ggel sz�ll szembe; �gy l�tszik, jelsz� lehetett az, hogy �gysem tudnak a salamoni templomhoz foghat� �p�letet emelni (2:1–9). A harmadik pr�f�cia azt a k�vetelm�nyt hangs�lyozza, hogy a templom�p�t� n�pnek lelkileg is m�lt�nak kell lennie Isten h�z�hoz (2:10–19). A negyedik r�vid pr�f�cia szem�lyhez sz�l�: Zerubb�bel helytart�t mint Isten kiv�lasztottj�t mutatja be (2:20–23).

E pr�f�ci�k ugyan direkt besz�dben – Isten kijelent�sek�nt – �s eredetileg k�lt�i form�ban voltak megfogalmazva a k�nyv egybeszerkeszt�sekor azonban pr�zai kieg�sz�t�sekkel b�v�lt a pr�f�ci�k k�lt�i anyaga, f�leg az elbesz�l� jelleg� keretben (1:1–2.12–14; 2:1–2.10.20). Haggeus k�nyv�nek fogalmaz�si saj�toss�ga, hogy az egy�bk�nt szok�sos „sz�lt (lett) az �r ig�je… pr�f�t�hoz” formula helyett �ltal�ban ez olvashat�: „sz�lt (lett) az �r ig�je Haggeus pr�f�ta �ltal (bet� szerint: „kez�vel”, k�zvet�t�s�vel) Zerubb�belhez” stb. Olyan jellegzetess�g ez, amely f�k�nt a Kir�lyok k�nyveiben tal�lhat� (1Kir 12:15; 16:34 stb.).

A pr�zai kieg�sz�t�sekb�l – amelyek Haggeust 3. szem�lyben eml�tik – arra lehet k�vetkeztetni, hogy az eg�sz k�nyvecsk�t nem sokkal a pr�f�ta hal�la ut�n �ll�tott�k �ssze. Tal�n valamelyik h�ve, tan�tv�nya foglalta �gy egybe az egy t�ma k�r�l forg�, de arr�l m�s-m�s szemsz�gb�l sz�l� pr�f�ci�kat. A t�rt�nelmi h�tt�r.

C�rus perzsa kir�ly Kr. e. 539-ben foglalta el Babilont, �s a k�vetkez� �vben kiadta h�res rendelet�t, mellyel a deport�lt n�peknek megengedte a haz�jukba val� visszat�r�st. Ezsdr�s k�nyv�nek elej�n olvashat� ez, de a Bibli�n k�v�li dokumentumokb�l is tudunk r�la. Mag�nak C�rusnak is van egy h�res gy�zelmi felirata Babilon elfoglal�s�r�l s ebben sz�mos tartom�nyr�l tesz eml�t�st, amelyek lak�inak ily m�don nemcsak a hazat�r�s�t tette lehet�v�, hanem templomaiknak az �jj��p�t�s�t is. Hozz�tartozott ez a Perzsa Birodalomnak viszonylag embers�gesebb hatalmi politik�j�hoz. Valamif�le auton�mi�t �lvezett ebben J�da is, melynek a ter�lete azonban j�val kisebbre volt szabva, mint amilyen a fogs�g el�tti J�dai Kir�lys�g� volt. A nagy birodalomnak „a Folyamon t�li tartom�ny�ba” (az Eufr�teszt�l nyugatra es� ter�let) volt betagolva s b�r saj�t „helytart�ja” volt (S�sbaccar, majd Zerubb�bel, Ezsd 1:8; 2:2), a nagyobb sam�riai helytart�s�gnak volt al�rendelve.

C�rus kir�ly 529-ben meghalt, ut�dja a fia Kamb�z�sz lett, aki f�k�nt Egyiptom megh�d�t�s�val volt elfoglalva. T�voll�t�ben azonban egy csal� az � (kor�bban titokban meggyilkoltatott) testv�r�nek �s a tr�n jogos �r�k�s�nek adta ki mag�t, mire Kamb�z�sz sietve hazaindult, �m �tk�zben egy szerencs�tlens�g k�vetkezt�ben meghalt. Az �ltr�n�r�k�st ugyan meg�lt�k, de �jabb tr�nk�vetel� l�pett fel. Ez ut�bbit D�rius �lte meg, s azt�n �t ki�ltott�k ki kir�lynak. De amint az nagy birodalmakn�l t�rt�nni szokott, a zavaros helyzetet a megh�d�tott orsz�gok arra haszn�lt�k, hogy fell�zadtak, �s megpr�b�lt�k visszaszerezni �n�ll�s�gukat. A Zagros-hegys�gben lev� h�res behisztuni sziklafelirat �r�k�ti meg ennek t�rt�net�t. D�rius elmondja itt, hogy 19 nagy csat�t v�vott az elszakadni akar�kkal szemben, m�g siker�lt megszil�rd�tania uralm�t �s a birodalom egys�g�t kb. Kr. e. 520 elej�re. – Ez lehetett a t�rt�neti h�ttere annak a nagy „f�ldindul�snak”, amelyre Haggeus c�loz a 2:21–22-ben. Arra m�gis alkalmasnak l�tta az id�t Haggeus (�s Zakari�s), hogy a samarit�nusok v�daskod�sa miatt (Ezsd 4:23–24) annak idej�n f�lben maradt templom�p�t�s folytat�s�t s�rgesse. Az �r r�gt�l v�rt �t�letnapja k�zeledni l�tszott, igyekezni kellett h�t, hogy k�sz legyen a templom „az �r �rkez�se” idej�re (v�. Mal 3:1), illetve a rem�lt messi�si korszak bek�sz�nt�s�re (Ez 37:24–28).

A pr�f�ta teol�gi�ja.

A k�nyv r�vids�ge ellen�re vil�gosan kirajzol�dnak benne Haggeusnak a fogs�g ut�ni korra is jellemz� teol�giai gondolatai. M�g j�l l�that� a deuteronomista ok-okozati �sszef�gg�snek az �br�zol�sa: A hazat�rt n�p s�lyos anyagi gondokkal k�szk�dik, rosszul term�, �ns�ges �vekben �ltek. Haggeus szerint azonban ez annak a k�vetkezm�nye, hogy az �r templom�val nem t�r�dnek, s ez�rt az �r sem t�r�dik n�p�vel (1:9–11). Hi�nyzik viszont a fogs�g el�tti nagy pr�f�t�kra annyira jellemz� lelki-erk�lcsi b�r�l� sz� �s a megt�r�sre h�v�s. – Teljes figyelemmel fordul a pr�f�ta a templom�p�t�s �gye fel�. Itt nem b�bel�dik ugyan apr�l�kos tervezget�sekkel �gy, ahogyan tette a fogs�gban arra r��r� Ez�kiel (Ez 40–42. r.), ann�l ink�bb foglalkoztatja viszont a szent helyhez ill� ritu�lis tisztas�g gondolata (2:10–14). Ez m�r a fogs�g ut�ni papi teol�gia jellemz�je. Nemk�l�nben az a pr�f�tai �ntudat, mely szerint Haggeus, mint pr�f�ta, az �r „angyala” = k�vete (1:13).

Irodalom.

Sellin, E. 19303 (KAT), Elliger, K. 19645 (ATD), Horst, F. 19643 (Handbuch z. AT), Mason, R. 1977 (Cambridge BC), van der Woude, A. S. 1982 (Prediking v. OT), Kecskem�thy I. 1915, M�dis L. 1940.

Agge. I. R�SZ

Agge. 1,1–15. „�p�ts�tek fel a templomot!”.

Haggeus els� pr�f�tai besz�de a feliratban lev� keltez�s szerint D�rius kir�ly uralkod�sa m�sodik �ve hatodik h�napj�nak elsej�n hangzott el. Meglehet�sen pontosan azonos�that� ez a d�tum: Kr. e. 520. augusztus 29-re. A h�nap els� napja �jhold, s mint ilyen, �nnepi �ldozati alkalom volt (Num 28:11), Haggeus teh�t �nnepi gy�lekezet el�tt mondta el buzd�t� besz�d�t. A n�p k�t vezet�j�t, Zerubb�bel helytart�t �s J�sua f�papot sz�l�tja meg. Mindketten a fogs�gb�l t�rtek vissza a hazav�ndorl�k els� csoportj�val (Ezsd 2:2). A hazat�r�k vezet�j�nek C�rus perzsa kir�ly meghatalmazottj�nak ugyan Ezsd 1:8.11 S�sbaccart mondja, r�la azonban semmi tov�bbit nem tudunk. A Jeruzs�lembe �rkez�st�l kezdve Zerubb�bel a vil�gi vezet�. � az 598-ban fogs�gba hurcolt J�j�kin kir�ly unok�ja (1Kr�n 3:17–19), teh�t a d�vidi kir�lyi csal�d lesz�rmazottja volt (v�. Mt 1:12). J�sua f�pap pedig annak a Szer�j� f�papnak volt az unok�ja, akit 587-ben hurcoltak el Jeruzs�lemb�l (2Kir 25:18; 1Kr�n 5:40–41). Rajtuk kereszt�l term�szetesen az eg�sz n�phez sz�l a pr�f�tai buzd�t�s (v�. 12. v.).

Haggeus vit�ba sz�llt azokkal, akik �gy gondolt�k, hogy nem id�szer� a templom �jj��p�t�s�nek folytat�sa. �ket befoly�solta az �vatoss�g: egyszer m�r meghi�s�totta ezt a munk�t ellenfeleik feljelent�se (Ezsd 4. r.). Azonk�v�l volt benn�k k�nyelem is, meg az �ldozathozatalt�l val� h�z�doz�s, hiszen am�gy is �ns�ges esztend�ket �ltek (2. v.). A pr�f�ta azonban nagyon is „ad hominem” �rvel�ssel sz�ll szembe az „id�szer�tlens�g” kifog�s�val �l� honfit�rsaival: H�t az id�szer�, hogy saj�t maguknak d�szes h�zakat �p�tenek? (A szefunim sz� val�sz�n� jelent�se: „faburkolattal ell�tott”. A f�ny�z� palot�k falait szokt�k �rt�kes farag�ssal d�sz�tett faburkolattal bevonni, v�. 1Kir 7:7.)

Az 5. �s 7. v. sz�haszn�lata jellegzetes hebraizmus, bet� szerint ford�tva: „Tegy�tek sz�veteket utaitokra!” A sz�v a h�berben az �sznek, az �rtelemnek is a sz�khelye; az „�t” pedig jelentheti az �letutat: olykor mint cselekv�st, elj�r�st, m�skor meg – mint itt – a t�rt�n�st, az esem�nyek menet�t. Az eg�sz kifejez�s teh�t azt jelenti, hogy „gondolj�tok �t, mi t�rt�nik veletek!” Az, hogy nincs �ld�s a munk�tokon! A hajdani nagy �tok r�szletei v�lnak val�ra: „Sok magot viszel ki a mez�re, de keveset takar�tasz be; sz�l�skerteket �ltetsz, de bort nem iszol…” (Deut 28:38–39). Szellemes hasonlat szerint, m�g a napsz�mos is mintha lyukas zacsk�ba tenn� a b�r�t: a dr�gas�g miatt elfolyik. A 9–11. v. m�g tov�bb r�szletezi a term�szeti csap�sokat, de pr�f�tai l�t�ssal megmondja azt is, hogy mi azoknak az oka. El�sz�r is minden f�ldm�vel� ember tudja – az�ta is –, hogy hi�ba a leggondosabban v�gzett sz�nt�s-vet�s, ha elmarad a n�v�nyzet fejl�d�s�t seg�t� es�; asz�ly idej�n n�ha m�g a vet�mag sem t�r�l meg. Az es�, a „nevel� id�” pedig Isten �ld�sa, �s ha „Isten parancs�ra” sz�razs�g s�jtja a f�ldet, annak a r�gi vil�gban – import-kereskedelem h�j�n – �h�ns�g volt a k�vetkezm�nye. F�z�dhetnek nagy v�rakoz�sok a f�ld term�s�hez, Isten csak „r�f�j”, �s semmiv� lesz. �s ugyan mi�rt? – hangzik el a 9. v.-ben a k�rd�s, mi�rt nem �ldja meg Isten a szorgoskod� emberek munk�j�t? Az�rt – feleli a pr�f�ta –, mert az emberek csak a saj�t h�zukkal t�r�dnek, a templomot pedig hagyj�k romokban heverni. Istent�l azt kapj�k h�t, amit �rdemelnek.

A k�vetkeztet�st nem neh�z levonni. A pr�f�ta nem is v�rja meg a „mit cselekedj�nk?” k�rd�st, hanem azonnal fel is sz�l�tja n�p�t, hogy l�ssanak munk�hoz, �p�ts�k a templomot, s azt�n b�zv�st rem�nykedhetnek abban, hogy Isten is ad �ld�st a h�tk�znapi munk�ra is. Azt akarja meg�rtetni Haggeus pr�f�ta is, amit majd J�zus a Hegyi Besz�dben �gy mond ki, hogy „keress�tek el�sz�r Isten orsz�g�t!” – s azt�n a mindennapiak is megadatnak (Mt 6:33).

„Menjetek fel a hegyre, hordjatok f�t, �s �p�ts�tek fel a templomot!” – buzd�t a pr�f�ta (8. v.). Ezsd 3:7 szerint a hazat�r�st k�vet� esztend�ben p�nzt adtak a k�farag�knak �s az �csoknak, meg �lelmet a f�n�ciaiaknak, hogy sz�ll�tsanak c�drusf�t a Lib�nonr�l. Hogy ez val�ban megt�rt�nt-e, nem tudjuk; tizen�t �ve kellett volna m�r t�rolni az �p�t�anyagot. Mindenesetre fa volt b�ven a k�zeli hegyekben, ha nem is c�drus; a romokban �ll� r�gi templom k�vei pedig m�g felhaszn�lhat�k voltak, csak munk�hoz kellett fogni.

Nem minden pr�f�t�nak adatott meg az, ami Haggeusnak, hogy megl�thatta int� szavainak komolyan v�tel�t. Nemcsak meghallott�k, de meg is �rtett�k Isten �zenet�t a vezet�k �s a n�p. A 12. v. eml�ti el�sz�r a n�pet, m�gpedig �gy, mint „a n�p marad�k�t” (se’�rit h�c�m). F�k�nt �zsai�s pr�f�t�ra eml�keztet ez a kifejez�s, aki szerint az �t�letet csak egy kis megt�r� marad�k fogja t�l�lni (�zs 6:13; 10:21–22). Haggeus kort�rsai k�pezt�k ezt a marad�kot, �s sz�mukra ez hittudat �s felel�ss�g volt. Tov�bb kellett �lni �s munk�lkodni a kiv�laszt�s c�ljai�rt, t�bbek k�zt a gy�lekezeti k�z�ss�g fenntart�s��rt, amelynek centruma volt a meg�p�tend� templom.

A pr�f�ta helyzetelemz�se vil�gos volt: a n�p k�z�ny�ss�ge id�zte fel Isten haragj�t, az �ns�ges �veket (9–11. v.). Ennek k�vetkezm�nyek�nt azt�n jelentkezett az „istenf�lelem”: el�sz�r a j�v� miatti agg�d�sban, azt�n a b�nb�n� megszomorod�sban, v�g�l pedig a tettre k�sz engedelmess�gben. E folyamatban azt�n az istenf�lelem fogalom elveszti balj�s jelent�s�t, amiben seg�t az Isten �g�rete is: �n veletek vagyok! (13. v.) Olyan biztat�s ez, amelyet megkapott Istennek minden kiv�lasztott eszk�ze, �s amely a hit bizonyoss�g�nak az alapja: Ha � vel�nk, akkor ki lehet ellen�nk? (R�m 8:31).

A keretelbesz�l�s m�g n�h�ny sz�val �sszegzi a templom�p�t�snek val�ban „lelkes” �jrakezd�s�t, ami Haggeus els� pr�f�ci�j�nak elhangz�sa ut�n megindult. Tudjuk m�s bibliai helyekr�l (Ezsd 5–6. r.), hogy nem ment ez minden neh�zs�g n�lk�l. �jb�l meg kellett j�rni a hivatalos f�rumokat, de Isten ott is el�tt�k j�rt. A legf�bb esem�ny az volt, hogy megtal�lt�k a perzsa kir�lyi arch�vumban C�rus egykori szabads�glevel�nek m�solat�t, s ennek alapj�n D�rius kir�ly nemcsak enged�lyezte az �jj��p�t�st, hanem m�g „�llamseg�lyt” is biztos�tott hozz� (Ezsd 6:8–10).

Agge. II. R�SZ

Agge. 2,1–9. Nagyobb lesz az �j templom dics�s�ge, mint a r�gi�.

Haggeus m�sodik pr�f�ci�ja ugyancsak a Kr. e. 520. �vben hangzott el, a hetedik h�nap 21. napj�n (okt�ber 18). Ez az �szi s�toros �nnep „utols� nagy napja” (Jn 7:37) volt, amikor legt�bben voltak jelen az istentiszteleten. Addigra m�r bizonyosan megkezd�d�tt az �p�tkez�s, lehetett l�tni a terveket, a m�reteket, az �p�t�anyagot. Viszont �gy l�tszik, a kezdeti lelkesed�st cs�gged�s kezdte felv�ltani. A csendes ellenpropaganda hangoztatta, hogy �gysem lesz ez az �p�let oly nagy �s sz�p, mint amilyen Salamon temploma volt, amelynek faanyaga val�ban lib�noni c�drus volt, a falakat �kesen faragott fabor�t�s d�sz�tette (1Kir 6:15k.). Tem�rdek volt az aranyd�sz�t�s a kapukon, a falakon, a berendez�si t�rgyakon (1Kir 7:48k.). Mire lesz k�pes az �j templomot �p�t� igyekezet e hajdani ragyog�shoz k�pest?

Hogy csakugyan ilyen hangulat �lhetett az egy�bk�nt �r�m�nnepen egy�tt lev� gy�lekezetben, arra Haggeus inger�lt k�rd�s�b�l lehet k�vetkeztetni: Ki l�tta azt az els� templomot hajdani dics�s�g�ben? Mi�rt sz�lj�k le eleve az �p�l� �jat? (3. v.) Indokolt az inger�lts�g. Hiszen 67 �vvel azel�tt pusztult el a templom, s ha valaki csakugyan l�tta azt gyerekfejjel, az is m�r j�csk�n 75 �ves lehetett, s ilyenek – k�l�n�sen a fogs�gb�l hazat�rtek k�z�tt – m�r alig-alig voltak. Ink�bb csak a r�giek elbesz�l�s�b�l tudhattak r�la, hogy milyen is volt az a r�gi templom. �s van m�g n�mi ironikus �le is Haggeus k�rd�s�nek: Ki l�tta azt a templomot „els�” = eredeti pomp�j�ban �gy, ahogyan Salamon meg�p�ttette? Hiszen annak a t�rt�net�hez m�r Salamonnak a fia �ta hozz�tartozott az is, hogy egyszer az egyiptomi f�ra� rabolta ki, m�sszor ad�k�nt k�ldt�k az arany �s ez�st kincseket Damaszkuszba vagy Assz�ri�ba, m�g az ajt�kat bor�t� aranylemezeket is leszedt�k (olv. 1Kir 14:25–26; 15:18; 2Kir 16:8; 18:15–16). A csillog� arany hely�t mindink�bb r�z foglalta el. – Mire val� h�t emlegetni azt a r�g elhalv�nyult „els�” dics�s�get?

A cs�ggeteg hangulatot akarja megv�ltoztatni a pr�f�ta felki�lt�sa: Legyetek er�sek, legyetek b�trak, ti vezet�k �s ti, a n�p egyszer� tagjai! (H�romszor hangzik el a hazaq felh�v�s, ahogyan h�romszor volt olvashat� 1:14-ben a lelkesed�st tan�s�t� r�ah f�n�v.) A vezet�k mellett a n�p most nem az el�bbiekben megsz�l�tott „marad�k-n�p”, hanem „az orsz�g n�pe” (cam h�’�rec). A b�tor�t�s most m�r nem a kicsiny marad�khoz, hanem az orsz�g lakosaihoz sz�l, akik ism�t �r�ks�g�l b�rhatj�k az �s�k f�ldj�t. (Az elnevez�s szembe�ll�tja a j�daiakat azokkal az idegenekkel, akik a fogs�g idej�n telep�ltek ide, �s magukat tartott�k az „orsz�g n�p�nek”; v�. Ezsd 4:4; Neh 10:31–32.) – Nem a t�preng�snek van most a helye �s ideje, hanem a hit b�tors�g�nak. Ez�rt a pr�f�ta n�gy r�vid sz�ba s�r�tve megism�tli legels� biztat�s�t: „Cselekedjetek! �n veletek leszek!” Az 5. v. els� fele kieg�sz�ti ezt m�g egy (a r�gi ford�t�sok egy r�sz�b�l hi�nyz�) nyom�s�t� mondattal: „ama (sz�vets�g) ig�je szerint, amelyet k�t�ttem veletek. A „k�t�ttem” ige miatt betoldand� a „sz�vets�g” sz�, b�r k�ts�gtelen�l hangs�lyos az „ige” = �g�ret sz� is, utalva arra, hogy Isten kiv�laszt� sz�nd�ka v�ltozatlanul fennmaradt.

V�g�l m�g egy nagy �g�ret k�vetkezik, melynek cs�cspontj�t a 9. v. k�pezi: „Nagyobb lesz az ut�bbi templom dics�s�ge, mint amilyen volt az el�bbi�.” Mert az �r� a vil�g f�l�tt val� hatalom, �s ha � akarja, megrend�thet eget, f�ldet, tengert, az eg�sz mindens�get. Ehhez az eszkhatol�gikus rem�nys�ghez („m�g egy kev�s id�”) a k�pet a szinte kozmikus m�ret� f�ldindul�sr�l t�rt�neti tapasztal�s adta (ld. 2:21–22-n�l). Az a v�rakoz�s volt ez, mely szerint id�k haladt�val majd h�re megy az �r templom�nak, az �r tan�t�s�nak, amely�rt azt�n majd Jeruzs�lembe j�nnek idegen n�pek is (v�. �zs 2:2–4), �s hozz�k magukkal h�dolatuk ad�j�t ak�r arany, ez�st form�j�ban is (olv. Jel 21:24–25). – A s�toros �nnepnek, melyen ez a pr�f�cia elhangzott, kett�s arculata volt. Egyfel�l h�laad�s alkalma a f�ld term�s��rt, tov�bb� eml�kez�s a pusztai v�ndorl�s idej�n t�rt�nt isteni vezet�sre: mindegyik vonatkoz�sban �r�m�nnep volt. M�sfel�l viszont kezdett hozz�f�z�dni Isten kir�lys�ga elj�vetel�nek v�r�sa: ebben az �rtelemben az �nnep a j�v�be tekint�s alkalma volt. M�r most J�da n�pe a m�lton merengett, de �gy, hogy �r�m helyett a r�gi dics�s�g elm�lt�n b�nk�dott. Haggeus viszont a j�v�t l�tta, �s a j�vend� dics�s�g�t akarta meg�reztetni n�p�vel is. Nem csak az ez�st �s az arany lesz a legnagyobb kincs az �j templomban, hanem lelki �rt�kek: dics�s�g �s b�kess�g. – �s mi tudjuk, hogy ebben az �j (b�r Her�des �ltal megnagyobb�tott) templomban jelent meg �t �s f�lsz�z �vvel k�s�bb J�zus, �s mi ebben l�tjuk a legnagyobb dics�s�get (Mt 21:14–16 stb.). �s hogy mit jelenthetett a templomban megtal�lt lelki b�kess�g, arra megtan�that a farizeus �s v�mszed� p�ld�zata (Lk 18:13–14).

�rtelmez�si probl�m�t jelent a 7. v.-ben a hemdat (hagg�jim) sz�. A vele �sszef�gg� igealak t�bbes sz�m�: „elj�nnek”. A Septuaginta ez�rt a hemdat sz�t m�s pontoz�ssal t�bbes sz�mk�nt fogja fel, s �gy olvassa: hamud�t, mi �ltal a ford�t�s ez lesz: „(ide j�nnek a n�pek) kincsei”. R�gi magyar�z�k viszont az „elj�n” sz�t veszik egyes sz�mnak, a hemdat = „k�v�natos” �rt�k, kincs sz�t pedig nem t�rgyk�nt, hanem szem�lyk�nt fogj�k fel; �gy „a n�pek k�v�ns�ga” (mint gen. obiectivus) messi�si �rtelm�v� v�lik: elj�n, akit a n�pek k�v�nnak, �hajtanak.

Agge. 2,10–19. L�lekben is �p�ljetek!

A harmadik pr�f�tai tan�t�s ugyanazon �vben, a 9. h�nap 24-�n hangzott el, teh�t az �p�t�s megkezd�s�nek �pp a negyed�ves �vfordul�j�n (v�. 1:15). Haggeus �lland�an rajta tartotta szem�t az �p�t�s munk�j�n, s amikor sz�ks�gesnek l�tta, sz�t emelt a munka b�trabb vagy jobb folytat�sa �rdek�ben. E harmadik tan�t�s�b�l az t�nik ki, hogy sz�m�ra a templom�p�t�s nemcsak k�vek egym�sra rak�s�t jelentette, hanem a gy�lekezetnek – a templomhoz m�lt� �p�l�s�t is.

Mondanival�j�t egy k�zzelfoghat� p�ld�val k�sz�ti el�. Izr�elben szok�s volt az, hogy ha valamilyen vall�si vagy erk�lcsi k�rd�sben nem l�ttak tiszt�n, akkor isteni �tbaigaz�t�st k�rtek vagy a pr�f�t�kt�l (pl. Ez 20:1k.), vagy a papokt�l. Az ut�bbiak f�k�nt kultuszi, ritu�lis k�rd�sekben adtak „tan�t�st”; e sz� h�ber�l a T�ra, amely k�telez� �rv�ny� l�v�n, k�s�bb „t�rv�ny” lett, s�t a nagy t�rv�nygy�jtem�nyekr�l a Pentateuchos �sszefoglal� neve.

Haggeus k�t ilyen k�rd�st vet fel (11. v.), a papokt�l v�rva a v�laszt, mint „tan�t�st”. Az egyik: Ha valaki szent, azaz megszentelt dolgot (pl. �ldozati h�st) visz, �s hozz��r vele m�shoz, azt szentt� teszi-e? A m�sik: Ha valaki ritu�lisan tiszta �llapotban hozz��r valami tiszt�talanhoz, az�ltal tiszt�talann� v�lik-e? A felelet az els� esetben: nem, mert a szents�g nem vihet� �t mechanikusan m�sra. A m�sodik k�rd�sre a felelet: igen, mert a tiszt�talannal val� �rintkez�s tiszt�talann� tesz (Lev 7:19 stb.). A tanuls�got Haggeus a templom�p�t�kre alkalmazza: ilyen ez a n�p is (14. v.), amely egy Istennek szentelt h�zat �p�t, mik�zben �nmaga „tiszt�talan”, a szent c�lhoz �s munk�hoz m�ltatlan. Haggeus j�l ismerhette n�pe �let�t, �s tudta, hogy vannak dolgok, amelyek m�g a k�ls�s�ges, ritu�lis tiszt�talans�gokn�l is s�lyosabbak: l�tta lelki, erk�lcsi b�neiket, l�tta, hogy mik�zben kez�kkel munk�lkodnak Isten templom�n, a sz�v�k nem tiszta, az �let�k nem Istennek szentelt. Vajon lesz-e �gy �ld�s a szent munk�n, fog-e gy�ny�rk�dni benne az �r? (1:8).

A 14. v.-sel kapcsolatban van olyan felt�telez�s, hogy mivel a h�ber sz�vegben az „ilyen ez a n�p, �s ilyen ez a nemzet” mondatban az utols� sz� a pog�nyokra haszn�lt g�j, Haggeus itt az ellen emel sz�t, hogy a samarit�nusok (�k a g�j) a zsid�kkal egy�tt (�k az c�m) �p�ts�k a templomot. Ennek azonban ellene mond, hogy gondolatp�rhuzamr�l l�v�n sz�, a „n�p” �s „nemzet” azonos �rtelm� sz�ism�tl�s; nem k�t k�l�n n�pre mutat a pr�f�ta. Azonk�v�l a samarit�nusok az els� (537-es) pr�b�lkoz�son t�l m�r nem k�v�ntak egy�ttm�k�dni s�t ink�bb a feljelent�k szerep�t j�tszott�k (Ezsd 5. r.). Haggeus kritik�j�nak val�sz�n�bb �rtelme az, hogy � azt szerette volna l�tni, ha templom�p�t� n�pe maga is odaszentel�dne �let�vel Istennek. Ahogyan az �SZ-i textus mondja, ha maga is meg�p�lne „lelki h�zz�” (1Pt 2:5).

Ezt a pr�f�ci�t m�g kieg�sz�ti n�h�ny vers, amelyek megism�telni l�tszanak az 1:6–11 helyzetelemz�s�t; megint sz� van �ns�gr�l, keny�rgondokr�l. A k�l�nbs�g az, hogy most nem szemreh�ny�sk�nt sorolja ezeket a pr�f�ta, hanem biztat�sul: eddig nem volt �ld�s a keny�rkeres� munk�n, de „ett�l a napt�l fogva”, a templom�p�t�s megindul�sa ut�n megj�n az �ld�s is. Ez az �szi id�szak volt ugyanis a sz�nt�s-vet�s �jb�li alkalma, �s Haggeus biztat�sa az, hogy ennek a vet�snek m�r meglesz az arat�sa.

Agge. 2,20–23. Zerubb�bel: az �r pecs�tgy�r�je.

Haggeus utols�, r�vid pr�f�ci�ja, melyet a harmadiknak a folytat�sak�nt mondhatott el, ugyanazon a napon – szem�lyhez sz�l� �s nagy lelkesed�ssel f�t�tt. A 21–22. v. visszat�r a 2:6–7-ben m�r eml�tett nagy t�rt�neti v�ls�ghoz, amely D�rius kir�ly tr�nra l�p�se ut�n r�zta meg a Perzsa Birodalmat, k�ts�gess� t�ve annak fennmarad�s�t (ld. Bevezet�s 2.). A 6–7. v.-ben eml�tett, eget-f�ldet megr�z�, szinte kozmikus vil�greng�st itt nagyon konkr�tan roppant nagy h�bor�k�nt jellemzi a pr�f�ta: Isten led�nti a kir�lyi tr�nokat, a harci kocsikat felforgatja; a n�pek, az emberek egym�s ellen ford�tj�k fegyvereiket. Apokaliptikus id�k ezek, m�gis t�rt�neti k�zels�gbe l�tszanak hozni egy nagy rem�nys�g megval�sul�s�t: Tal�n ez a k�zdelem felem�szti a nagy n�pek erej�t, �s elj�n az id�, amikor J�da (�s Izr�el) ism�t visszanyeri f�ggetlens�g�t. A k�osz hely�n megval�sul az �j teremt�s rendje, tal�n a v�rva v�rt messi�si kor, amelyben Isten a h�bor�k �r�n �sszet�kolt vil�gbirodalmak hely�n a b�ke uralm�nak veti meg az alapj�t. M�r csak egy kis ideig kell v�rni r�! (2:6).

E lelkes rem�nyked�s sor�n Haggeus tekintete szinte term�szetesen vet�dik Zerubb�belra, (aki el�sz�r szerepel itt egyed�l, J�sua f�pap eml�t�se n�lk�l). �, mint a D�vid h�z�nak t�rv�nyes lesz�rmazottja, beleillett a Messi�s v�r�s�nak ir�nyvonal�ba. Ez�rt hangzanak fel� a jelk�pes isteni �g�retek: Kezembe veszlek – pecs�tgy�r�v� teszlek – t�ged v�lasztottalak! A pecs�tgy�r� a kir�lyi hatalom �kes d�szei �s jelv�nyei k�z� tartozott. Bele volt v�sve a tulajdonos neve, �s ezzel hiteles�tett�k a kiadott okiratokat, rendeleteket. Izr�el kir�lya v�gs� fokon maga az �r volt, de sz�vets�ge rendj�ben helyet adott a d�vidi dinasztia kir�lys�g�nak (2S�m 7:16; Jer 33:15–22). Isten kir�lyi uralm�nak f�ldi k�pvisel�je a d�vidi Messi�s: e k�pviselet jelk�pe a pecs�tgy�r� „Isten kez�n”. Ez a hasonlat m�r szerepelt egyszer Jeremi�s k�nyv�ben, de negat�v �rtelemben, amikor a babiloni fogs�gba ker�lt J�j�kin kir�lyr�l mondta a pr�f�ta, hogy mint egy pecs�tgy�r�t, �gy h�zza le ujj�r�l az Isten, �s f�lreteszi (Jer 22:24). Most viszont visszaker�lt Babilonb�l a d�vidi ut�d, aki ism�t hiteles „pecs�tgy�r�” lehet.

�gy szerepelhetett Zerubb�bel a messi�si rem�nys�g t�rgyak�nt – egy r�vid ideig. Mert a nagy t�rt�neti f�ldindul�snak hamarosan v�ge lett, csak nem �gy, ahogyan J�d�ban rem�lt�k. D�rius hossz�, sz�v�s k�zdelem �r�n, sok v�res �tk�zet ut�n leverte a birodalm�ban kit�rt felkel�seket, megszil�rd�totta tr�nj�t, a l�zad� fejedelmeket, helytart�kat pedig kiv�geztette. Nem tudjuk, hogy e „rendcsin�l�s” sor�n mi lett a sorsa Zerubb�belnek. Az � alakja ezut�n nyomtalanul elt�nik el�l�nk. Zakari�s k�nyv�ben is egy ideig egy�tt szerepel J�sua f�pappal, �m egyszer csak ott is nyoma v�sz: J�sua f�pap egyed�l marad a j�dai n�p �l�n, vil�gi vezet�k�nt pedig csak egy majdan elj�vend�, jelk�pes n�ven nevezett „Sarjad�k” van eml�tve (Zak 6:10–15).

Az id�ket �s alkalmakat emberileg sz�m�tgatni nem lehet – ez Haggeus utols� megnyilatkoz�s�nak a negat�v tanuls�ga. (Sajnos, az „id�k jelei” k�z� tartoz� h�bor�k, v�. Mt 24:6; t�l gyakran fordulnak el� a t�rt�nelemben.) Pozit�v tan�t�sa a pr�f�ci�nak viszont az az �l�, Messi�sba vetett hit, amely Isten aj�nd�kak�nt v�rja a v�gs� b�k�s �dvid�t, de �gy fogadja el, ahogyan Isten adja. Haggeus utols� pr�f�ci�ja v�g�l is t�lmutat �nmag�n, a k�zeli v�gv�radalmon, de t�lmutat Zerubb�bel szem�ly�n is. Az � t�rt�neti k�ldet�se nem a kir�lys�g gyakorl�sa lett, hanem a templom �jj��p�t�s�nek a megind�t�sa. Zerubb�bel is D�vid ut�dja volt, a D�vid Fia azonban m�s valaki lett, amikor az Isten �ltal tervezett „id�k teljess�ge” bek�vetkezett.