H�s. IV. R�SZ H�s. 4,1–3. Jahve pere a f�ld lak�ival.

A „Jahve-ige” kifejez�ssel �j egys�g kezd�dik a k�nyvben (v�. 1:1–2.). – R�vids�ge ellen�re az itt olvashat� pr�f�cia nagy t�vdalokat fog �t, mert nem csup�n Izr�el f�ldj�re, hanem az eg�sz lakott f�ldre is tekintettel van – term�szetesen nem a mai, hanem az akkori ismeretek szerintire. Ez�rt eml�keztet a 3. v. a teremt�st�rt�netre. A „tenger” pedig, az Izr�ellel hat�ros tengerek mellett, m�s nagyobb vizeket, �gy a N�lust �s az Eufr�teszt is jelenti (v�. �zs 19:5; Jer 51:36). A pr�f�cia t�rt�neti h�ttere II. Jerobo�m kora. J�l�t �s szoci�lis b�n�k saj�tos kever�ke jellemzi azt az id�szakot, ez�rt is �ll k�zel �m�sz pr�f�ci�ihoz.

Jahv�nek van pere a f�ld lak�ival. Ez a per nem oly spont�n, mint volt a 2:4-ben, mert jelenti a per lefolytat�s�t is, melyben a pr�f�ta, a v�d k�pvisel�jek�nt, �l�sz�ban mondja el r�vid, de s�lyos v�dbesz�d�t. A kiv�lt� okok felsorol�s�ban a hum�num szempontjai szerint v�dol: nincs „megb�zhat�s�g” �s „odaad�s” ember �s ember k�z�tt. Forr�sa az istenismeret, a Jahve ir�nti h�s�g, ragaszkod�s hi�nya. A 2. v. r�szletezi a felebar�t elleni v�tkeket, amelyek szinte „el�radtak”, azaz �tt�rt�k a T�z ige rendelkez�seit (r�cah, g�nab, n�’af mind ismert a T�zparancsolatb�l, v�. Ex 20:13–15). Egyik v�ront�s a m�sikat �ri.

M�r hat is a b�n�k �t�lete (az ’al-k�n, ellent�tben az elj�vend� �t�letet bevezet� l�k�n-nel, jelenlegi vagy m�ltbeli helyzetet magyar�z). Akkora sz�razs�g puszt�t minden�tt, hogy ember �s �llat mind elal�l (az ’�bal egyike a H�se�s �ltal kedvelt t�bbr�teg� kifejez�seknek, azt is jelenti: „gy�szol”). A tengeri halak halomra pusztul�sa (a bibliarev�zi� tal�l� szava az ’�szaf-ra) azonban m�r ink�bb j�v�be mutat� feny�t�s.

Ez az �t�let ford�tottja az �z�nv�znek. Olyan, mint egy nagy er�zi�, �ltal�nos elsivatagosod�s. A teremt�st�rt�net szerint (Gen 1–2) az �let n�lk�l�zhetetlen felt�tele a v�z. Ha az �t�letben a v�z elt�nik, megsz�nik az �let, mely a f�ldet �kess� tette; kietlen �s puszta lesz minden.

Az Isten �s a felebar�t ir�nti szeretet hi�nya hal�lt von maga ut�n. Nincs kifejezetten sz� arr�l, hogy Jahve b�nteti meg �ket. A b�n m�r mag�ban hordozza k�vetkezm�nyeit, �t�lete cs�r�it. – Nem v�letlen, hogy az 1Jn az �SZ-ben oly szoros �sszef�gg�st mutat fel a szeretet �s az �let k�z�tt (3:14k.; 4:20k.). H�s. 4,4–19. Papok felel�ss�ge.

E hosszabb szakasz – megt�zdelve sz�vegprobl�m�kkal – legink�bb akkor �rthet�, ha felt�telezz�k, hogy nyilv�nosan elhangzott pr�f�tai igehirdet�s alatt vagy ut�n k�sz�tett gyors feljegyz�s. A 4–6. v. mindj�rt az elej�n k�rd�ses, mert a 4c – mely kulcs az eg�sz szakasz meg�rt�s�hez – m�g nem tal�lt megnyugtat� megold�st. Val�sz�n�leg �gy ford�tand�: „Veled van perem: pap!”. Lehets�ges, hogy – mint m�r �m�sz, �gy – H�se�s is ny�lt �ssze�tk�z�sbe ker�lt valamelyik szent�ly (f�)papj�val (�m 7:10k.). �mb�r a v. arr�l is besz�l, hogy Jahve kiveszi az emberek kez�b�l a per jog�t, mert eg�szen �nmag�nak tartja fenn. �gy a fenti meg�llap�t�s csak felt�telez�s maradhat.

A pap legf�bb dolga, hogy Isten ismeret�re tan�tsa a n�pet. A v�dolt pap �ppen ezt vetette el mag�t�l, ez�rt – ismeret hi�ny�ban, azaz papjai mulaszt�sa miatt – a n�p megsemmis�ttetik. A tudatos b�n s�lyosabb. A sz�vegb�l kider�l, hogy volt m�r �rott T�ra (v�. m�g 8:12). A v�dolt pap ezt a hiteles hagyom�nyt vetette el, cser�lte f�l valami m�ssal. Ez�rt Isten is elveti �t mag�t�l, nem nevezi t�bb� papj�nak, buk�sa nyilv�nval�v� lesz mindenki el�tt, amint olvassuk: „nappal” fog megt�rt�nni. – A pr�f�ta �jszakai megbotl�s�r�l sz�l� r�szlet a vaks�got jelenti, s a k�nyv j�dai haszn�lata k�zben ker�lhetett a sz�vegbe. Tal�n Jeremi�s kor�ban, a burj�nz� hamis pr�f�ci�k idej�n. – Itt nem csup�n arr�l van sz�, hogy Jahve megvonja papj�t�l a kegyelmes vezet�st, hanem arr�l is, hogy � maga viszi pusztul�sba �t.

M�r �m�sz is �t�letet hirdetett nemcsak Amacj�h�, de vele egy�tt feles�ge �s gyermekei ellen is (7:17). A H�se�s �ltal hirdetett �t�let is kihat a pap eg�sz nemzets�g�re (az 5c utols� szava ’umm�k�-nak olvasand�. Adatok vannak r�, hogy �szakon ’umm�h-nak nevezt�k a „nagycsal�d”-ot), fiair�l is elfeledkezik Jahve majd. A fiak nem csup�n a gyermekeket, de a tan�tv�nyokat is jelenthetik.

A 7–10. v.-ben egyre ink�bb k�z�s f�n�vv� v�lik a „pap” sz�. Teh�t a paps�got jelenti, akik a vall�sos konjunkt�ra idej�n egyre t�bben lettek (v�. 1Kir 18:19). Az lett volna a dics�s�g�k, ha a T�ra szerint szolg�lt�k volna Jahv�t, de felcser�lt�k idegen kultusszal, ennek t�m�r neve a „gyal�zat” (7b). A csere f�l�tt�bb el�ny�snek t�nt, hiszen j�l �ltek a n�p v�tk�b�l. Ez�rt m�g fokozni is igyekeztek a rajong�st, �gy �rtend� a 6b: „b�n�k ut�n �h�tozik lelke” vagy „b�n�kre t�tj�k fel torkukat”. – H�se�s st�lus�nak jellegzetess�gei figyelhet�k meg e r�vid sorban. Egyr�szt az egyes sz�m �s t�bbes sz�m v�ltakoz�sa, m�sr�szt a n�f�s k�t jelent�se, amelyre a pr�f�ta egyszerre gondol. – Mind a n�pet, mind a paps�got el�ri Jahve megtorl�sa, megkeresi �s sz�mon k�ri rajtuk �tjaikat. Hi�ba fognak enni, nem laknak j�l; s par�zn�lkod�suk nem a gyarapod�st (vagy szaporod�st) eredm�nyezi. Term�kenys�get hajszol� kultuszuk a medd�s�get id�zi el�. Ellenkez�j�t �rik el annak, amit akartak, ill. amivel magukat igazolgatt�k.

A 11–14. v.-ben m�r nem csup�n a paps�gr�l van sz�, hanem mindazokr�l, akiket Jahve a 12a-ban „n�pem”-nek nevez. M�gis a f�rfiakat, k�l�n�sen a csal�df�ket �ll�tja pelleng�rre. – A 11. v. k�zmond�sszer�en �sszegezi az �ltal�nos tapasztalatot, hogy a par�znas�g, a bor �s az erjed� must m�mora felszabad�t a sz�ks�ges g�tl�sok al�l, hatalm�ba ker�ti a sz�vet, ami a Szent�r�s szerint az akarat, a hely�nval� �s a helytelen k�z�tti k�l�nbs�gt�tel, s az �rzelmek k�zpontja, s olyan tettekre sarkall, amire j�zan �llapotban nem is vetemedne az ember. A par�znas�g ez�ttal is a vall�si t�velyg�st jelenti els�renden. – J�sl�sra, az istens�g akarat�nak – esetleg term�skil�t�soknak – tudakol�s�ra haszn�lt�k a k�zelebbr�l meg nem hat�rozott „f�”-t �s „p�lc�”-t. Az el�bbi jelenthet �l�f�t (Gen 12:6; B�r 9:37), vagy olt�rok mellett fel�ll�tott Aser�t (Deut 16:21; B�r 6:25k.), esetleg a 3:4-ben eml�tett ter�fokat. A p�lca vonatkozhat a j�sl�s m�sfajta elj�r�s�ra, amit rabdomanti�nak szoktak nevezni (v�. Num 17:16k.). B�rmely mantika t�velyg�s, amely idegen l�leknek a „par�znas�g lelk�”-nek hatalma rajtuk. Ig�zete alatt egyre messzebbre sodr�dtak Jahv�t�l. – A pr�f�tai sz�kimond�s nev�n nevezi a dolgokat: „…par�zn�lkodnak isteneik alatt” (12e. A mittahat „alatt” �rtelemben a T�z ige sz�veg�ben gy�kerezik: Ex 20:4). A felmagasod� szent oszlopok, esetleg �p�letek k�zel�ben folyt a bacchan�lia. Kedvelt hely volt tov�bb� a hegyek �s dombok, term�kenys�get szimboliz�l�, tereb�lyes f�inak k�rny�ke is, „mert j� az �rny�ka” mondja a pr�f�ta, nem csek�ly g�nnyal. Itt mutatt�k be v�res�ldozataikat, egy r�sz�t pedig elfogyasztott�k (a z�bah ez esetben az �ldozatot k�vet� kultikus �tkez�st is jelenti), a m�sik r�szt elf�st�l�gtett�k az olt�ron. – Az orgia azut�n sz� szerinti par�znas�ggal �s h�zass�gt�r�ssel folytat�dott. H�rodotosz le�rta, hogyan t�rt�nt ez a babil�niaiakn�l; mint kellett �let�ben egyszer minden n�nek le�lnie a kultuszhelyek �tjai mell�, hogy odaadja mag�t annak az idegennek, aki �t kiv�lasztotta, hogy azut�n elvonuljanak a k�zeli ligetekbe. �gy t�rt�nhetett a h�tlen Izr�elben is („f�lre mennek”, 14c). De h�t mi�rt a le�nyokon �s menyeken torolja meg Jahve ezt a b�nt, amikor nap mint nap l�tj�k az ingerl� p�ld�t a f�kt�l (a 14c h�m-je r�juk vonatkozik: „�k”, m�g a 14e „�rtelmetlen n�p[s�g]”-e, rabbinusi adatok alapj�n, az asszonyokat, �ltal�ban az ifj�s�got jelenti, akik a rossz p�lda l�tt�n v�rszemet kapnak). – M�g undor�t�bb� teszi az �sszk�pet a hivat�sos kultuszi par�zn�k, a ged�s�h-k int�zm�nye, akikkel egy�tt el�szeretettel fogyasztott�k el �ldozati lakom�jukat a f�k. – R�gi k�s�rt�se volt Izr�el vezet�inek az ilyen �s hasonl� elhajl�s, amint �li fiainak b�ne is tan�s�tja azt (1S�m 2:22). A 15–19. v. laz�n �sszef�gg� pr�f�tai mond�sok f�z�re, sok sz�vegprobl�m�val. – A 15. v. a k�nyv j�dabeli gondoz�inak gondolatait t�kr�zi, akik, l�tva Izr�el h�tlens�g�t, f�lt� gonddal intik J�d�t, nehogy hasonl�k�ppen b�n�ss� tegy�k magukat, hiszen Gilg�l �s B�tel is oly k�zel volt a j�dai hat�rokhoz. A fogalmaz�s az �m 5:5 fordulatait k�veti, mid�n azt mondja �m�sz, hogy B�tel �v�n-n�, gonoszs�gg� lesz. A 15ef sorb�l kider�l, hogy a kultusz, amely ellen k�zd a pr�f�ta, baaliz�l�dott Jahve-kultusz volt, melyben a Jahve n�v emleget�se mer� �r�ggy� sil�nyult. – A 16. v. tal�n �gy �rthet� helyesen, ha felt�telezz�k, hogy a pr�f�ta hallgat�i k�zbesz�ltak – tal�n a Zsolt 23 vagy a 80 szavaival –, arra hivatkozva, hogy Jahve a p�sztoruk, �k pedig N�ki juhai. Erre felel a pr�f�ta, hogy Izr�el cs�k�ny�s teh�n, alkalmatlan a legeltet�sre. Nem Jahv�val, hanem az istenk�pekkel van k�z�ss�gben (hab�r, v�. a jassznyelv „haver” szav�val), azok a bar�tai. Nincs vele mit tenni, „Hagyd mag�ra!”.

A 18k. tulajdonk�ppeni �rtelme csak mostan�ban kezd �rthet�v� v�lni az �r�smagyar�zat f�radoz�sai nyom�n. Azaz r�viden – egy kultikus kicsapong�s lefoly�s�t sejteti a pr�f�ta. Ez�ttal elker�lhetetlen, hogy val�sz�n� ford�t�st ne k�z�lj�nk. Teh�t a 18ab: „(Amikor) iv�szatuknak v�ge, belemer�lnek a par�zn�lkod�sba” (inf. abs). Azaz az iv�szat v�g�n a tivornya par�zn�lkod�sban folytat�dott. A szor az elhajl�st (Jer 5:23), a kett� k�z�tti �tmenetet jelenti. – 18cd: „(Mondani) szeretik: Adjatok gyal�zatot ellenszolg�ltat�s��rt!” – Az els� sz� (’�habu) �rtelme m�g nem eg�szen tiszt�zott. A t�bbi r�szlet m�r feltisztul�ban van. Ilyen esetekben az �tpontoz�s ink�bb megengedett, mert �rezhet�, hogy a massz�r�t�k is k�zd�ttek a sz�veggel, hogy jobban �rts�k. – A m�sodik sz�: h�b�, a Gen 38:16-ban a par�zna lesz�l�t�s�t jelenti. A q�l�n (v�. Jer 13:26; N�h 3:5) itt a szem�remr�szek fed�neve, m�g a m�g�n (nn. szuffixummal) az �rte j�r� ellenszolg�ltat�st jelenti. – A 19. v.: „A szenved�ly sz�rnyaival k�r�lfogja �t” (ez is nn., amit nem sz�ks�ges megv�ltoztatni, mert pontosan a n�nem� partnerr�l van sz�). A „szenved�ly” a ruah ford�t�s�ra lehet szokatlan, de m�gis tal�l�. A k�n�f „sz�rny” pedig a szeretet oltalm�nak k�pes kifejez�s�re megtal�lhat� az Ez 16:8 �s a Ruth 2:12 eset�ben j� �rtelemben, itt viszont in sensu malo �rtend�. – A meg�rt�st az nehez�ti, hogy a pr�f�ta szem�rmesen el is takarja azt, amir�l tkp. besz�l, �s ezt meg is tudjuk �rteni. – A befejez� sor nem ig�nyel b�vebb magyar�zatot: Olt�raikat szinte elbor�tja a sz�gyen, vagy „sz�gyenkeznek” (intranzitiv).

A f�ntiek ismeret�ben nem csod�lkozunk a pr�f�t�k hat�rozotts�g�n, amikor fell�ptek a k�na�ni kultuszok ellen. Hogy pedig e dologban megalkudni nem lehetett, k�ts�gtelenn� v�lik az ugariti (rasz-samrai) sz�vegek egy-egy elk�peszt�en obszc�n r�szlet�b�l is. S b�r azok kor�bbi id�k adatai (1200 el�ttr�l), az alapvet� kult�rt�rt�neti �s vall�si h�tt�r l�nyeg�ben a k�s�bbiekben sem m�dosult. Az evang�liumnak ugyanilyen hat�rozotts�ggal kellett megv�vnia k�zdelm�t hasonl� jelens�gekkel, mik�zben behatolt a k�l�nb�z� miszt�rium-kultuszokkal fert�z�tt ter�letekre. K�l�n�sen a gy�lekezeten bel�l mint veszedelmes t�velyg�s jelentkezett (v�. Jel 2,14k.). Nem mintha Isten ellens�ge lenne az �let szeretet�nek. De az �let Isten aj�nd�ka, soha nem v�lhatnak adom�nyai ragadm�nny� a kez�nkben. Az 1Pt 3:10k. – a 34. zsolt�r nyom�n – az �let szeretet�nek kereszty�n �tj�t mutatja fel: El kell fordulni a gonoszt�l, cselekedni kell a j�t, keresni a b�k�t �s k�vetni azt.

H�s. V-VII. R�SZ H�s. 5,1–7. K�ptelenek a megt�r�sre.

A 7c t�zetesebb vizsg�lata kider�tette, hogy e r�szlet a J�h�-h�z buk�sa �s a sz�r-efraimi h�bor� k�z�tti, mintegy 13 esztend� idej�re tehet� (Kr. e. 746–733). �tmeneti id� ez. Ennek megfelel�en m�g a kultuszi pol�mia �ll az el�t�rben, de az 5. �s 7. v.-ekben bels� politikai v�ls�gok is �rezhet�k. Ism�t azokat sz�l�tja meg a pr�f�ta, akik – vezet�k l�v�n – t�velyg�s�kkel t�rbe csalt�k n�p�ket. Els� helyen felel�sek a papok. Az „Izr�el h�za” a v�neket, f�embereket jelenti (v�. Mik 3:1.9), m�g a „kir�lyi h�z” – az �tmeneti id�nek megfelel�en – nem a J�h�-h�zat, ink�bb Menahem h�z�t jelenti, akinek egyed�l siker�lt a J�h�-h�z buk�s�t k�vet� zavaros id�kben fia, Pekahj�h sz�m�ra biztos�tani a tr�nt (2Kir 15:22k.). A meghirdetett �t�let els�sorban �ket illeti, mint akik Micp� �s a T�bor hegye kultuszhelyein is folytatt�k tiszt�talans�gaikat, foglyul ejtve vele m�sokat is. A 2a �gy ford�tand�: „A sittimi vermet is tov�bb m�ly�tett�k”. Lehets�ges, hogy a r�gi baal-pe�ri buk�s hely�n (9:10; Num 25:1k.), Sittimben, Jerik� �tellen�ben most is folyt tiszt�talan kultusz (a Jord�non t�li vid�k ez id�ben Izr�elhez tartozott, v�. 2Kir 14:25). De Jahve megfeny�ti �ket. A j�szar ige H�se�s teol�gi�j�ra jellemz� kifejez�s (v�. 7:15), tan�t�st �s feny�t�st jelent nevel� sz�nd�kkal, v�gs� c�lja a megtartat�s.

A 3k. alapj�n a 3a �gy ford�that� helyesen: „�n kiismertem Efraimot…”. Jahve el�tt semmi nem marad rejtve ma sem, l�tja minden cselekedet�ket, melyekkel megfert�ztett�k �nmagukat. Ezeket kellene elhagyniuk �s �gy t�rni vissza Istenhez. Megt�r�s�k legnagyobb akad�lya a „par�znas�g lelke”, mely sz�v�kbe hatolt (a q�r�b kollekt�va is �rthet�, s akkor a n�p lelki-szellemi �let�nek centrum�t jelenti), aminek k�vetkezm�nye, hogy Jahv�t m�r nem ismerik. – Am�g a 2–4. v.-ben a pr�f�ta szavain �t Jahve besz�lt, a 4d-t�l a pr�f�ta sz�l. Az �tmenet szinte �szrev�tlen.

Itt kell sz�lnunk arr�l, hogy az Izr�el �s az Efraim n�v k�z� nem h�zhat� �les v�laszt�vonal. Annyi meg�llap�that�, hogy m�g Izr�el az eg�sz �szaki orsz�got jelenti, mely II. Jerobo�m alatt jelent�sen kisz�les�tette hat�rait, addig az Efraim n�v az �si efraimi t�rzsi ter�leteket jelenti B�telt�l Sikemig, a Jord�nt�l hat�roltan. Ez volt az orsz�g sz�ve. A k�s�bbiekben erre a ter�letre zsugorodik egyre �ssz�bb az orsz�g. Most azonban m�g a r�gi salamoni birodalom hat�rait k�zel�t� nagys�guk teszi elbizakodott� �ket. Ez az „Izr�el-g�g” – id�zve a pr�f�ta szavait – tesz ellen�k bizonys�got, amit hamarosan k�vet a buk�s. – A 2Kir 16:10k.-b�l kit�nik, hogy J�da hitbeli �llapota sem volt jobb, �gy a J�da botl�s�r�l sz�l� r�szt nem kell felt�tlen�l k�s�bbi glossz�nak tartanunk.

A baj nem ott van, hogy az olt�rok kih�ltek volna. �gett ott a t�z, s�t Jahve nev�t is emlegett�k az �ldoz�k, de tartalm�t vesztett jelsz�v� lett az ajkukon Isten�k neve. Jahve ugyanis elvonta mag�t t�l�k, ez�rt nem tal�lhatj�k meg �t, b�rmennyi �ldozattal k�zel�tenek is hozz�. H�tlen�l megt�rt�k a sz�vets�get, mert idegen fiakat nemzettek. �gy �rtend� ez, hogy Izr�elben minden els�sz�l�tt, aki a m�het megnyitotta, az �r� volt (Ex 13:11k.). E rendelkez�s Jahve egyiptomi szabad�t�s�ra eml�keztetett. Hitvall� �ll�sfoglal�s volt mindenfajta term�kenys�gi r�tussal szemben, amelyben a gyermeket a Baalnak, s�t a Baal�nak tulajdon�tott�k. Ha pedig Izr�el erre az �tra t�rt, akkor a megfogant �letek a Baal�i voltak, teh�t Jahve sz�m�ra idegenek. – A 7c-nek semmi k�ze az �jholdhoz, ink�bb �gy ford�tand�: „Most (egy) h�nap megem�szti �ket…”. Ami nem oly r�g Sallummal t�rt�nt, aki – miut�n meg�lte a J�h�-dinasztia utols� tagj�t – maga is csak egyetlen h�napig uralkodott, mert f�lkelt ellene Menahem �s meg�lte (2Kir 15:10.13k.). Ez b�rkivel b�rmikor �jb�l megt�rt�nhet (ezt az �sszef�gg�st nem zavarhatja az, hogy a „h�nap” kifejez�s�re itt m�s sz� �ll). Birtokaikkal is ugyanaz fog t�rt�nni, hiszen a tr�nvisz�lyok gy�ztesei osztozkodtak a vesztesek v�s�rolt vagy �si juss�n. Lehets�ges a t�velyg�sben olyan kil�t�stalan �llapot, amire J�zus ezt mondotta: „Ha vak vezet vakot, mind a ketten a verembe esnek” (Mt 15:14). Ilyenkor alig van lehet�s�g a megt�r�sre. Kiv�ltk�ppen akkor, ha Isten maga vonta vissza mag�t a h�tlenekt�l. Ebb�l az is k�vetkezik, hogy a megt�r�sre h�v� misszi�i szolg�lat nem n�lk�l�zheti a pr�f�tai karizma korrekci�it.

H�s. 5,8–14. Pr�d�ul kiszolg�ltatva.

�j, nagyobb egys�g kezd�dik a k�nyvben, �s �j fejezet kezd�dik Izr�el t�rt�net�ben. A z�rzavaros t�rt�nelmi esem�nyek nyomai j�l kitapinthat�ak a sz�vegben. Ezeket �rtelmezi a pr�f�tai kijelent�s. Tekints�k �t r�viden a t�rt�neti h�tteret. – J�da kir�lya, �h�z ellen �sszefog Pekah, Izr�el kir�lya �s Recin (tkp. Rec�n), Damaszkusz kir�lya. Ez az �n. sz�r-efraimi h�bor� 733-ban (2Kir 16:5k.). Mire J�da Assz�ria seg�ts�g�t k�ri. III. Tiglat-Pileszernek j� �r�gy�l szolg�l a h�d�t�sra. Izr�el ennek k�vetkezt�ben vesz�ti el ter�let�nek �s lakoss�g�nak j� r�sz�t (2Kir 15:29). J�da kir�lya ugyanakkor �szak fel� vonul sz�vets�gese el� (2Kir 16:10). A 8–11. v.-ekben err�l van sz�. – A d�lr�l k�zeled� j�dai seregek el�tt riasztja a pr�f�ta az �szakiakat. A Gibea – R�ma – B�t �ven (B�tel, esetleg az 1S�m 13:5-beli szomsz�dos helys�g) halad�si ir�ny egyre t�volod�ban van Jeruzs�lemt�l �s k�zeled�ben �szak fel�. Teh�t J�da vez�rei elmozd�tott�k a hat�rokat, azaz �tl�pt�k �ket. Az „Ut�nad, Benj�min!” �si csataki�lt�s, de most nem Efraim oldal�n, mint egykor Deb�ra �s B�r�k �neke szerint (B�r 5:14), hanem Efraim ellen hangzik fel. Elj�tt az irt�zat, a megfeny�t�s napja. – L�that� k�zben, hogy a pr�f�ta �szaki patri�ta, �t�letes szolg�lata ellen�re is. J�da vez�reire v�zk�nt �ntetik majd ki Jahve haragja, mert az �si hat�rok �nk�nyes elmozd�t�ja, a Deut 19:14; 27:17 szerint, �tkozott. Az �ldatlan testv�rharcot Efraim kezdte el ugyan, ez�rt kereste minden�ron Damaszkusz sz�vets�g�t (v�. �zs 7:4k.), m�gis � t�rik most �ssze, amikor k�t oldalr�l �ri t�mad�s; misp�t-ja: joga, megb�zat�sa, a ter�let, amelyre mand�tuma sz�lt, �sszezsugorodik az assz�r hadig�pezet nyom�sa alatt. – A 11cd �gy hangzik: „… mert elt�k�lte, (hogy) a fecseg�st k�veti (’ahar�-c�)”. A c�v hangut�nz� k�pz�s a (hamis) pr�f�t�k extatikus besz�dm�dj�nak kig�nyol�s�ra (v�. �zs 28:10.12), �m H�se�sn�l egy fed�n�v megalkot�s�ra is szolg�l, mert, b�r egy n�n bet� hi�nyzik, m�gis minden hallgat�ja azonnal �rthette, hogy a sz�j�t�k Rec�nra, Damaszkusz kir�ly�ra c�loz (v�. Rec�nra az �zs 7:4 g�nynev�t: „f�st�lg� �sz�kdarab”). A LXX megb�zhat� hagyom�nyt �riz, amikor Recint k�vetkezetesen Rec�nnak olvassa (v�. m�g 1Kir 11:23k.).

A testv�rharcban �rl�d� mindk�t n�p bizonnyal �rzi, hogy bens�j�ben – a k�lt�vel sz�lva: „titkos f�reg foga r�g”. Most azonban meg kell vagy kellene �rteni�k a megd�bbent� �zenetet, hogy Jahve maga az �ket em�szt� k�r (12k.). Itt pedig val�ban gennyr�l �s csontsz�r�l van sz�, s nem csup�n sz�r�l �s f�regr�g�sr�l, amint r�gebben �rtett�k e helyet. Kiolvashat� ez a folytat�sb�l (13ab), ahol is kimondottan betegs�g �s gennyes seb �ll. Jelentik a teljes roml�st. Az els� a test l�gy, a m�sodik a szil�rd (csont-tbc?) r�szeit t�madja meg.

A gy�gyul�st megint csak rossz helyen keresik. Mint el�bb J�da, most m�r Efraim is Assz�ri�hoz fut seg�ts�g�rt. A Pekaht meggyilkol� H�se�s kir�ly ugyanis Assz�ria kegyeinek k�sz�nhette kir�lys�g�t a 733-as katasztr�fa ut�n megmaradt ter�leteken. A 13d megint csak fed�nevet tartalmaz: m�l�k j�r�b: a „nagy kir�ly”. A j�r�b sz�r-arameus sz�, „nagynak lenni” jelent�s�, teh�t Assz�ria kir�ly�t jelenti. – A fed�nevekb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a pr�f�ci�k ide-oda hull�mz� t�rt�nelmi esem�nyek k�z�tt hangozhattak el, a pr�f�ta sz�m�ra nemegyszer vesz�lyes helyzetekben, s nem csup�n a j�t�kos st�lusgyakorlat forg�csainak tekintend�k.

Tov�bb tet�z�dnek a megd�bbent� hasonlatok, amikor Jahve er�teljes ragadoz� oroszl�nhoz hasonl�tja �nmag�t. S�t! � maga lesz azz�, Efraim �s J�da sz�m�ra egyar�nt. Sz�tszaggatja �ket, s a marad�kot rejtekhely�re vonszolja �s ki mern� vagy tudn� a zs�km�nyt elragadni t�le? Nincs az eg�sz �SZ-ben ezekhez hasonl� k�psor. Nem befoly�solj�k a pr�f�t�t eszt�tikai vagy mai �rtelemben vett dogmatikai szempontok. – Amint m�r sz� esett r�la, az �kori vazallusszerz�d�sek tartalmaztak a sz�vets�g megszeg�s�nek eset�re hasonl� �tokformul�kat. E hasonlatokkal tette a pr�f�ta �rthet�bb� az �zenetet, mid�n – mai kifejez�ssel – szinte sokkolta hallgat�it a megd�bbent� k�pekkel. Vannak �t�letes id�k, amikor a t�rt�nelem Ura nem b�kess�ggel, hanem fegyverrel �s meghasonl�ssal l�togatja meg a f�ldet (Mt 10:34k.). Ezzel azonban senki sem igazolhatja er�szakoss�gait. Egyetlen �t vezet a megtartat�sra �s b�k�re: keresni Annak kegyelm�t, Aki egyed�l adhat a hal�lb�l is felt�mad�st. H�s. 5,5:15–6:6. Vall�sos felbuzdul�s b�nb�nat n�lk�l.

Am�g az 5:14 szinte semmi rem�nyt nem hagyott a megmenek�l�sre, addig a 15. v. Jahve v�rakoz�s�r�l besz�l: H�tha a sz�rny� �sszet�rettet�s b�nvall�st �s megt�r�st fog eredm�nyezni! – A tov�bbiakban a fel�letesen olvas� el�tt �gy t�nhet, hogy az 1. v.-t�l kezdve b�nb�natra h�v�, �szinte istenkeres�sr�l sz�l az ige. Megn�zve azonban az �sszef�gg�seket, kider�l, hogy nem a pr�f�ta besz�l, hanem vagy a pr�f�ta �pp elhangzott int�s�re, vagy az asssz�r-j�dai sz�vets�g Izr�elre m�rt els� csap�sainak hat�s�ra hangzanak el a – val�sz�n�leg – papok �ltal meghirdetett �nnep megt�veszt�en sz�p, de rutinos jelszavai, amit H�se�s csak id�z! – Az 1. v. „� szaggatott sz�t” v�lasz az 5:14 „�n szaggatom sz�t…” feny�t�s�re, amelyre, l�m, hamar j�n majd a gy�gyul�s. Csup�n gyors megt�r�s sz�ks�geltetik, s a sebeket, melyeket Jahve �t�tt, � maga fogja bek�t�zni. Ha most olyanok is, mint a holtak, k�t nap ut�n – ugyanazt jelenti, mint a harmadnap – megeleven�ti, ism�t talpra �ll�tja �ket. Csup�n igyekezni�k kell, s tal�lkozni fognak a meg�rkez� �rral, akinek kij�vetele oly bizonyos; mint a hajnal felj�tte. Akk�nt fog meg�rkezni, mint az �ld�st hoz�, f�ldet paskol� es�k. – Joggal k�rdezhetj�k: h�t mindez nem igaz? De igen! Van sok hely�nval� a rem�nys�g�kben. Tal�n csak a 3. v. term�szeti k�pei sejtetik a term�kenys�gi kultusz k�zels�g�t. A lelkes�t�, megt�r�sre invit�l� h�v�s �s a nyom�ban t�madt n�pi felbuzdul�s indulat�ban van a hiba, mert csak szalmal�ng az. �s sz� sincs benne b�nvall�sr�l. Ez�rt hamis a megt�r�s�k. S�t mintha �k bocs�tan�nak meg Jahv�nak, ami�rt �gy b�nt vel�k.

Ha maradt m�g k�ts�g afel�l, hogy helyes-e ez az ige�rtelmez�s, sz�toszlatja a 4–6. v., ahol is Jahve v�laszol az orsz�gos �nnep felsz�nes ny�zsg�s�re. Megind�t� ellent�tk�nt sejtetni engedi Jahv�nak sz�ve m�ly�ig hat� k�zdelm�t �nmag�val: „Mit cselekedjem �rted (v. »neked«, »veled«)… Mit cselekedjem �rted?”. Hiszen, �ltal�nos felbuzdul�suk ellen�re, a l�nyeg, a sz�vets�gi viszony sz�ve: h�sz�d-j�k, azaz ragaszkod�suk oly illan�, mint a harmat kor�n reggel, mely felh�k�nt m�r fel is sz�llt, szerte is foszlott, volt, nincs! Jahve ugyanis nem v�res- meg �g��ldozatokat akar. A hi�nyt ezek nem p�tolhatj�k, amikor nincs teljes odaad�s a sz�vets�g Ura ir�nt �s hi�nyzik a lojalit�s a szeretet, a h�s�g �s az Isten ismerete. Pedig Jahve egyed�l ehhez ragaszkodik, t�rs�t�l ezt k�v�nja, erre v�gyik. Efraim, de J�da is az elm�lt 200 �v alatt �ppen ezekben er�tlenedett meg, v�lt h�tlenn�. Ami azt�n kiv�ltotta a pr�f�t�k olykor p�r�lyk�nt s�jt� ig�it. – H�se�s a pr�f�tai szolg�latok sor�nak egyik l�ncszeme. Az �ldozati szertart�sok felett mondott szigor� pr�f�tai kritika kezdetei S�mueln�l olvashat�k (1S�m 15:22). Az „irtottam” �s „meg�ltem” m�lt id�i is pr�f�tai el�zm�nyekre mutatnak: Ill�sre, Elizeusra, a Jimla fia Mike�sra (1Kir 22:5k.), �m�szra �s H�se�s j�dabeli kort�rsaira: �zsai�sra �s Mike�sra, de a Jahv�hoz h� maradt n�vtelen pr�f�t�kra is.

Igen, val�ban �gy j�n majd ki Jahve, mint ahogy a vil�goss�g t�mad, de – �t�let�vel fog el�j�nni! A misp�t ez esetben „�t�lethozatal” (az 5c umisp�ti ke’�r-nak olvasand�). Ahogy a m�ltban volt, �gy lesz a j�v�ben is, mert Jahve ink�bb k�v�nja a szeretetet �s az istenismeretet, mint a v�res- �s �g��ldozatokat. A rem�nys�g pedig alaptalan, ha el�bb nem mondottuk ki, hogy v�tkezt�nk. Az evang�liumok is tan�s�thatj�k, hogy e szakaszr�l vallott �rtelmez�s�nk j� nyomon j�r. Hiszen egyetlen �SZ-i r�szlet sem lett volna alkalmasabb ak�r J�zusnak, ak�r az �segyh�znak a harmadnapi felt�mad�s bizony�t�s�ra, mint ez, �s m�gsem id�zik. Pedig odaillett volna a J�n�s jele mell� (Mt 12:40), de nem ker�lt oda, annak ellen�re, hogy az �SZ igen szabadon alkalmaz �s alak�t �SZ-i id�zeteket, ha �dvt�nyeket akar bizony�tani. Magyar�zata e t�nynek abban van, hogy J�zus nyom�n az �sgy�lekezet is az „irgalmass�got akarok �s nem �ldozatot” (6. v. LXX) r�szletben ismerte fel az eg�sz szakasz val�di s�lypontj�t (Mt 9:13).

H�s. 6,6:7–7:7. Hitszeg�s �s �sszeesk�v�s.

Mivel pedig vall�sos buzg�s�gukb�l hi�nyzik a b�nb�nat, Jahve nem tehet m�st, mint hogy � maga besz�l a b�neikr�l. – A ke’�d�m-ot a legt�bben be’�d�m-nak olvass�k, mondv�n, hogy k�l�nben nem �llana a sz�vegben a s�m „ott” helyhat�roz�. �d�m helys�get eml�ti a J�zs 3:16; a Jord�nt�l keletre esett, mint maga Gile�d is. A s�m azonban a 13:9 eset�ben lehet id�hat�roz�i �rtelm�: „legott”. Tov�bb�: Mi�rt ne lehetett volna ismert – ak�r m�g sz�jhagyom�ny form�j�ban – az �d�m buk�s�r�l sz�l� trad�ci�? Ez�rt lehets�ges a „mint �d�m” jelent�s is.

A 9c impf.-a mutatja, hogy a m�ltbeli h�tlens�g a jelenben is folytat�d� atrocit�sok el�zm�nye, amelyben a gile�diak vezet� szerepet vittek (v�. 12:12a). Sallum, aki meg�li Zekarj�h�t, J�bes fia (2Kir 15:10). �t a g�di Menahem �li meg (2Kir 15:14). Pekah �sszeesk�v�s�ben is szerepel 50 gile�di ember (2Kir 15:25) vagy mint tettes, esetleg mint �ldozat. A 6b sor �gy olvasand�: „cselvet�s a ruh�juk” (’oqb�h midd�m). – Az er�szakoss�goknak vall�si vet�lete is volt, ez�rt elk�vet�s�kt�l papok sem riadtak vissza. A 9. v. ford�t�sa �gy hangzik: „S mint rabl�k leshelyei (olyan) a papok k�z�ss�ge. Gyilkolnak a sikemi �ton…” (az utols� mondat r�gi sz�vegkorrekci�s javaslat). Sikem mened�kv�ros volt (J�zs 20:7) a Garizim �s az Eb�l hegye k�z�tt. Ez lehetett a k�zpontja a Jahv�hoz h� maradt papi (l�vita) �s pr�f�tai csoportoknak (v�. Deut 11:29; 27:11k.). Ez�rt lehets�ges, hogy a m�r �m�sz �ltal eml�tett ellens�ges akci�k (�m 2:12) H�se�s idej�ben is folytat�dtak, vagy �jrakezd�dtek ellen�k. – A 10. v. tan�s�tja, hogy a pr�f�ta szinte nem tal�l kell� kifejez�seket arra, amit Izr�el h�z�ban l�t, amivel �nmagukat megfert�ztett�k, s ez al�l J�da sem kiv�tel. Sz�m�ra is kit�zetett az �t�let napja. Az arat�s a J�el 4:13 �s Jer 51:33 szerint a n�pek meg�t�ltet�s�nek napja.

A 6:11b �s a 7:1 egy�v� tartoznak: „Mik�zben ford�tan�k n�pem sors�n, amint gy�gy�tan�m Izr�elt, akkor der�l ki Efraim b�ne…”. Olyanok, mint a mag�t elhanyagolt beteg, akin�l – mire orvos el� ker�l – nem v�rt pontokon is betegs�gre bukkan a vizsg�lat. Maradva a hasonlatn�l: a fert�z�sekkel szemben a test m�r elvesztette az ellen�ll� k�pess�g�t, hiszen k�ptelenek figyelmeztetni tulajdon „sz�v�ket” arra, hogy Jahve ismeri minden gonoszs�gukat. A k�z�llapotok romlotts�ga ingov�nyk�nt fogja k�r�l �ket. A vesztett h�bor�k ut�ni z�rzavar alkalmas t�ptalaj a b�n sz�m�ra. Csal�k, besurran� tolvajok, le�t�tt embereket fosztogat� band�k teszik bizonytalann� a k�z�llapotot.

A 3–7. v. tal�n abb�l az id�b�l val�, amikor Pekah assz�rellenes politik�ja v�gleg cs�dbe jutott. Alkalmat szolg�ltatva r�, hogy az �j �njel�lt kir�ly – a pr�f�t�val azonos nev� H�s��s – Pekaht meggyilkolva maga �lj�n a tr�nra (732/31). A v�ltoz�s egy�tt j�rt az el�d bizalmas embereinek buk�s�val �s az �j kir�ly cinkosainak felemelked�s�vel. – Az �sszeesk�v�s �s a cselvet�s megfelel� pillanata k�z�tti fesz�lt id�szakot szellemes hasonlattal szeml�lteti a pr�f�ta. A kemence – ez a magyar falusi kemenc�khez hasonl�, de fel�lr�l nyitott, k�r alak� �p�tm�ny (Gen 15:17) – m�r izz�sig hev�lt. Nem gerjeszti m�r a p�k, ink�bb lefojtja, am�g megk�l a bedagasztott t�szta. Ekk�nt forralt�k az �sszeesk�v�k a terveiket „a leshely�k�n” (8c). Konspir�ci�s terveik v�ghezvitel�re kit�n� alkalmat k�n�l az a k�zelebbr�l meg nem hat�rozhat� „kir�lyunk napja” (5a), amikor a kir�lyt �s f�embereit a k�z�s lakom�n sz�nd�kosan leitatj�k az „�sszeesk�v�k” (�gy ford�tand� az 5c l�cec�m szava), k�zben �k csak annyit isznak, mely m�g ink�bb „tettre k�ssz� teszi” �ket (a m�sak j�d� voltak�ppeni �rtelme ez). Am�g a lakoma tart, kedvess�get, h�s�get sz�nlelnek. A 4a men�’af�m �gy olvasand�: mon�’a ’app�m (m�g ink�bb: m�n’� ’appajim/’app�hem) „visszatartj�k haragjukat” vagy mon�’a ’appaim „megtart�ztatj�k arcukat”. Amikor pedig el�rkezik a cselekv�s ideje, izz� kemencek�nt em�sztik el az el�zott, „betegg� tett” f�embereket. A 6a �gy ford�tand�: „Mert felk�sz�lt (tkp. »az �ld�kl�sre«; egyeb�tt a harcra val� felk�sz�l�st jelenti a q�rab, v�. 1Kir 20:29), mint a kemence, sz�v�k” szabadabban ford�tva: „felizzott”. Az iv�szattal egybek�t�tt nagy lakom�k kor�bbi id�kben is kit�n� alkalmat szolg�ltattak az �sszeesk�v�knek (B�r 9:27k.; 1Kir 1:25; 16:9k..20; 20:12.16).

Amikor J�zus �gy sz�lt: „�s ha egy orsz�g �nmag�ban meghasonlik, meg nem maradhat az az orsz�g” (Mk 3:24), az �SZ-en t�j�koz�d� b�lcsess�g szerint sz�lt. Egyben pedig a r�gi pr�f�t�k nyom�n haladva, maga is pr�f�ci�t mondott �nmag�val meghasonlott, sz�ls�s�ges ellent�tekt�l szaggatott n�pe jelene �s j�vend�je fel�l, amely f�lelmetesen be is teljesedett.

H�s. 6,8–16. Fej�t vesztett k�lpolitika.

A 8. v. els� fele adja meg az eg�sz szakasz f� gondolat�t: „Efraim a n�pek k�z�tt. – � keveredett (k�z�j�k)”. Jellemz� volt viselked�s�re, hogy hol Damaszkusszal sz�vetkezett J�da ellen, hol meg Assz�ria sz�vets�gese lett, hogy azt�n azt is cserbenhagyva Egyiptom t�mogat�s�ban rem�nykedjen. Dolgait szeml�ltetend�, �j fordulattal t�r vissza a r. elej�n haszn�lt hasonlat. A keny�rt�szt�t ugyanis meg kellett ford�tani egy id� ut�n, k�l�nben az alja oda�gett. Efraim oda�gett, megszenesedett l�ngoss� lett! Nem ford�tott�k meg, azaz nem t�rt Jahv�hoz. �rz�ketlenn� v�lt, mint egy elhalt testr�sz, ami m�r nem is f�j. Nem vette �szre ugyanis, hogy idegenek em�sztik erej�t. Egyre t�bb �sz hajsz�l lop�zott be a t�bbi k�z�, s m�ris oly �regg� v�lt, mint egy ki�lt korav�n, aki elpazarolta �leterej�t. Minden v�ls�g k�zepette megmaradt egy jellemz�j�k: az elbizakodotts�guk, amely most bizonys�gul szolg�l ellen�k. �rul� jel arr�l, mi akad�lyozta meg, hogy visszat�rjenek Jahv�hoz.

A 11k.-ben �j hasonlat besz�l Efraim �llapot�r�l. Olyan �, mint az „el�m�tott �s esz�t vesztett” galamb. Egyszer Egyiptomot h�vja, m�skor meg Assz�ria ut�n j�r. B�r az ige n�nem�, alapja az a megfigyel�s, mik�nt teszi a sz�pet a galamb, t�rsat keresve, vagy �ppen �t k�rny�kezte meg hol egyik, hol m�sik szomsz�dos hatalom? Ez az �rtelmez�s is lehets�ges. De sz� lehet egyszer�en a t�j�koz�d�s�t vesztett, hazatal�lni k�ptelen galambr�l, amit �gy szerez vissza a gazd�ja, hogy h�l�t fesz�t ki neki. A mad�r belerep�l, s gazd�ja lehozza a f�ldre. Ekk�nt fogja Jahve befogni �ket, „amint h�r�t (veszi) seregl�s�knek”.

A gazd�j�t�l elmenek�lt, ostoba galamb k�pe m�g hat a 13. v. elej�n. A tudatos l�zad�s azonban m�r t�ll�p a hasonlat hat�rain, s vele a szakasz el�ri cs�cs�t. Jelzi ezt a „jaj” sz�cska, amit m�g csak egyszer haszn�l majd a pr�f�ta (9:12). A l�zad�s k�vetkezm�nye lesz a pusztul�suk. Majd ism�t Jahve keser� panasz�t halljuk, mert valah�nyszor kiv�ltotta �ket (utal�s a t�rt�nelmi pr�bat�telekre, amelyekb�l megszabad�totta �ket), az volt a h�la, hogy hazugs�gokat besz�ltek r�la, ami viszont a torzult, baaliz�l�dott Jahve-hit teol�gi�j�t jelentheti. A 14. v. k�t kir�v� p�ld�j�t eml�ti a term�kenys�gi kultuszok sz�ls�s�geinek. Ezt cselekedt�k, ahelyett hogy sz�v�kb�l (tkp. �szint�n, teljes sz�vvel) hozz� ki�ltottak volna. Egyik hars�ny p�lda val�sz�n�leg nem kev�s g�nnyal f�szerezve – a kultikus kicsapong�s k�zben felhangz� k�jes �v�lt�s. A m�sik a karmel-hegyi t�rt�netb�l ismert (1Kir 18:28), a testen alkalmazott v�g�sok �s sebek. V�ls�gos helyzetekben �gy akart�k k�nyszer�teni az istens�get (a 14c-ben jitg�d�d� olvasand�). Arr�l lehet sz�, hogy h�bor�s id�kben vesz�ly fenyegette a vet�st, vagy t�nkre is ment. A m�r ismertetett okok miatt Izr�el elvesztette a term�keny jezr�eli s�ks�got. Az�rt vagdost�k �ssze magukat, hogy a Baal m�dj�n tisztelt Jahv�t �gy k�nyszer�ts�k a gabona �s mustterm�s megad�s�ra. Mind a kicsapong�s, mind az �nk�nz�s v�gletesen tan�s�tja, hogy elt�rtek Jahv�t�l. – A 15. v.-ben ism�t j�szar tal�lhat�: Jahve „igaz�totta (fegyelmezte)”, er�s�tette karjukat, amit megint csak arra haszn�ltak fel, hogy ellene gonoszt tervezzenek. Ez az ism�telten visszat�r� mozzanat utal�s lehet a l�legzetv�telnyi sz�netekre, amelyek megadattak az egym�st gyorsan k�vet� tr�nvisz�lyok k�z�tt. – A 16. v. val�s�gos esem�nyre c�loz, amint al�bb l�tni fogjuk. „Visszat�rnek?” – �s a v�lasz: „Nem!” �gy ford�tand� a vit�s 16a, ut�na pedig magyar�z� �rtelm� ’al (’as�r n�lk�l): „mert olyann�) lettek, mint az �j, (mely) cserbenhagy”. Tal�l� hasonlat a tehetetlens�g�kre. R�ad�sul a sorozatos �sszeesk�v�seket k�vet� m�sz�rl�sok is �ngyilkos �rv�g�sok voltak a n�p test�n. – Amikor pedig Egyiptom kegyeit keresve, k�ld�tts�get menesztettek oda, az alkalmatlan emberekb�l �ll�, idegen nyelvet t�rve besz�l� deput�ci� eredm�nytelens�g�t csak betet�zi, amikor kard�lre h�nyj�k �ket, s �gy soha nem fognak visszat�rni haz�jukba. (A za’am jelent�se: „idegen nyelvet ker�kbe t�rni”, amit az ismertebb la’ag „dadog�s” magyar�z, v�. �zs 28:11; 33:19).

H�s. VIII. R�SZ H�s. 8,1–7. B�neik summ�ja.

Az 5:8-cal ellent�tben most Jahve az, aki a parancsot adja a riad�ra, s a pr�f�t�nak kell riad�t f�jnia, mert ellens�ges veszedelem k�zeledik. A felriaszt� k�rtzeng�s a pr�f�tai igehirdet�st jelenti. H�se�s, mintegy el��rsben �llva, legel�bb �szleli a veszedelmet. Az ez�kieli �r�ll� tiszt�hez hasonl�an kell elj�rnia (Ez 3:17; 33:7k.). A „kesely�” nem Jahv�t, hanem a sebesen k�zeled� ellens�ges hadakat jelenti (Jer 4:13; Hab 1:8; Ez 17:3). A zs�km�nyra lecsapni k�sz�l� Assz�ria azonban Isten eszk�ze, mert n�pe �th�gta sz�vets�g�t, fell�zadt tan�t�sa, T�r�ja ellen. Hi�ba ki�ltanak majd seg�ts�g�rt �s hi�ba bizonygatj�k: „Istenem! Megismert�nk t�ged! Izr�el (vagyunk)!”. A tettek m�st mutatnak. Elvetett�k magukt�l a „j�t”, ez�rt �zi �ket az ellens�g. A t�b m�r �m�szn�l is alkalmazott (5:14k.), t�m�r �sszegz�se Isten akarat�nak, az ir�nta val� engedelmess�gnek (v�. Mik 6:8). Voltak�ppen a sz�vets�g tartalm�t jelenti, adom�nyt �s feladatot egy�tt.

A 4–6. v.-ben r�szletezve �ll el�tt�nk, mik is voltak ezek az engedetlens�gek. – Kort�rt�neti utal�sokban m�r sz� esett arr�l, hogy az els� kir�lyi h�zak (Saul, D�vid) pr�f�tai felkenet�se ut�n I. Jerobo�m �s J�h� is megkapta a pr�f�tai megb�z�st (1Kir 11:31; 16:2; 2Kir 9:3; 14:25). De az �szaki kir�lys�gban v�ltozik a helyzet, amikor 747–732 k�z�tt, az utols� kir�ly: H�se�s tr�nra l�pt�ig n�gy kir�lygyilkoss�g t�rt�nik. Az �j kir�lyok j�tt�t m�r nem k�s�rte pr�f�tai jelad�s, teh�t Jahve akarata ellen�re lettek kir�lly�. Mintha n�mi panasz is �rz�dn�k a 4. v.-ben. Nem a pr�f�ta volt az oka, hogy jelenl�t�nek nem tulajdon�tottak m�r akkora fontoss�got, s hogy sem �t, sem Jahv�t nem k�rdezt�k meg, ki legyen esetr�l esetre a kir�ly. Ilyen m�don azut�n „nem ismert”-ek voltak, ami azt jelenti, hogy Jahve nem ismerte el �ket.

Kar�ltve j�rt az el�bbivel a m�sik engedetlens�g: az ez�st �s arany istenk�pek. Jahve cs�fol�dik rajtuk felgy�lt haragj�ban: k�zm�ves csin�lta �ket, de nemesf�met r�juk pazarolni hi�baval� pocs�kol�s, mert elveti Sam�ria bikaborj�j�t. – Egykor volt Sam�ri�ban Baal-szent�ly (1Kir 16:32; 2Kir 10:27). Aranyborj�r�l B�telen �s D�non k�v�l nem tudunk (1Kir 12:28k.). D�n 733-ban elveszett. A 13:2 t�bb borj�r�l besz�l, id�k�zben teh�t �jabbakat is fel�ll�thattak. De az is lehet, hogy – B�tel kir�lyi szent�ly l�v�n (�m 7:13) – �nnepi processzi�kon a b�telit �tvihett�k Sam�ri�ba. Az aranyborj� ugyanis hordozhat� lehetett, mint a szentl�da. Tulajdonk�ppen tr�nt jelk�pezett, melyen a l�thatatlan Jahve tr�nolt. T�m�r magva nem f�m volt, hanem ink�bb fa, amit bevontak aranylemezekkel. Ez�rt lehets�ges, hogy az �t�letben majd sz�tforg�csol�dik. �ron aranyborj�ja is ez�rt volt meg�gethet� (Ex 32:20). – K�zben egy keser� ki�lt�s is felt�r Jahve sz�v�b�l: „Meddig nem k�pesek (m�g) a tisztas�gra?”. – A 7. v. pr�f�tai mond�sok laza f�z�re. K�zmond�sszer� gondolat vezeti be: „…szelet vetnek, vihart aratnak…”. – �jabb hasonlat a mostoha id�j�r�s, vagy m�s okok miatt sil�ny �llapotban veget�l� gabonavet�shez hasonl�tja �ket. Hi�ba l�tszott �g�retesnek, nem ad keny�rnek val� lisztet, s ha ad is net�n valamennyit, „idegenek falj�k fel azt”. A 7cd h�ber sz�veg�ben ritka �s frapp�ns r�met tal�lunk: c�mah – q�mah. Ford�t�sban valamelyest �gy lehetne visszaadnunk: „Vet�s, mely nem n�vekszik, nem lesz bel�le liszt”.

V�g�l, �SZ-i parallelk�nt, id�zhet� a Hegyi Besz�d: „Nem mindenki megy be a mennyek orsz�g�ba, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem az, aki cselekszi az �n mennyei Aty�m akarat�t”. Az �t�letkor pedig felhangzik a d�nt�s: „Sohasem ismertelek titeket…” (Mt 7:21k.). Az ismeret, H�se�sn�l szint�gy, az Istennek szolg�latra kiv�laszt� kegyelm�t jelenti.

H�s. 8,8–14. Elny�tt, hasznavehetetlen ed�ny.

M�g mindig a 7:8 v�dja szabja meg a pr�f�ta gondolatmenet�t, csak a b�’ammim helyett bagg�jim olvashat� (6b.10a). Nem az a baj, hogy Izr�el a „n�pek k�z�tt” �l, hanem ahogyan �l. Isten v�lasztott ed�nyk�nt k�ldte el �ket a n�pek k�z� (v�. ApCsel 9:15) azzal a rendeltet�ssel, hogy hordozz�k az � �gy�t �s dics�s�g�t. Az ed�ny azonban „elny�tt” (b�lac a b�l�h �rtelm�ben veend�), s az oka � maga. A k�vetkezm�ny pedig, hogy nincs benne semmi gy�ny�r�s�g. Mivel az ed�ny els�sorban nem gy�ny�rk�dtet�sre val�, k�ts�gtelen, hogy alkalmaz�sa �tvitt �rtelmet is jelent. Jel�li a nemi t�rsat (v�. 1Thessz 4:4), aki most m�r maga igyekszik szerelmet v�s�rolni. Ev�gett ment fel Assz�ri�ba is, hogy megnyerje �ket, de nemigen kell senkinek. Olyan, mint a mag�ra maradt vadszam�r, amikor t�rsat keresve bolyong. H�se�s kir�lynak, mint tudjuk, els� dolga volt, hogy Assz�ri�nak �nk�ntes sarcot fizessen, amint azt III. Tiglat-Pileszer egyik �k�r�sos t�bl�ja tan�s�tja is. Tiszt�talan v�gyait�l �zve a n�pek k�z�tt erre-arra t�ntorg� Izr�elt �sszegy�jti Jahve, de ez az �sszegy�jt�s nem kegyelmes, hanem �t�letes mozdulat lesz. �gy fognak ny�gni a „fejedelmek kir�lya”, azaz az assz�r kir�ly terhe alatt, ahogy az �kor embere p�nyv�val �sszefogdosta, „�sszegy�jt�tte” (q�bac) a k�borl� vadszamarakat, s a h�zias�t�s nevel� sz�nd�k�val bet�rte teherhord� �llatnak, megrakva �gy m�lh�val, hogy szinte g�rnyedt alatta.

A 11. �s 14. v.-ekben �jb�l hallunk az �t�let indokl�s�r�l. Mert a megsokas�tott olt�rokkal csak v�tkeiket szapor�tott�k. Jahve a sok olt�rral szembe�ll�tja t�rv�nyei sokas�g�t. �m ahelyett, hogy sz�v�kbe fogadt�k volna �ket, idegen�l tekintettek r�juk, s egyszer�en nem sz�moltak vel�k. Ebb�l a r�szletb�l �rezhet� az a fesz�lts�g, mely a Jahve ismeret�t�l elt�volodott k�zszellem �s a Jahv�hoz h� maradt pr�f�tai �s l�vita csoportok k�z�tt t�madt. Egyben a 12. v. r�mutat az �rott T�ra kiform�l�d�s�nak nem tud�l�kos, sokkal ink�bb hitvall� mot�vumaira.

�ldozataikat, amelyeknek h�s�t j��z�en megett�k, a „moh�s�g (v�. P�ld 30:15) �ldozatai”-nak nevezi �s ezek Jahv�nak nincsenek kedv�re. A pr�f�tael�d�k nyom�n (1S�m 15:22; �m 5:25) H�se�s is b�r�lattal illeti az �ldozatokat. – Elj�tt az ideje, hogy Jahve megeml�kezz�k b�n�kr�l, s megl�togassa v�tk�ket. A z�kar �s p�qad ig�knek jogi �rtelme is van. Teh�t b�r�i v�gz�s is hozatik. A kiszabott b�ntet�s az lesz, hogy vissza kell t�rni�k Egyiptomba. Egyiptom a fogs�g jelk�pe itt, ez�rt gondolhatott a pr�f�ta k�zben Assz�ri�ra is, �mb�r voltak k�s�bben is Egyiptomba menek�l� csoportok (Jer 43). A b�teli aranyborj� �s az isteni t�rv�nyek k�zdelme – k�s�rtetiesen hasonl�tva a H�reb-hegy�n�l t�rt�ntekre (Ex 32) – egy l�p�s volt visszafel�. �k tett�k meg ezt a l�p�st, most majd megt�teti vel�k Jahve a m�sodikat is. �tjuk a szabad�t�sb�l vissza a fogs�gba, a szolgas�gba vezet. Nem mentik meg palot�ik �ket, sem bevehetetlennek hitt, meger�s�tett v�rosaik. Amit �m�sz m�g idegen n�pek f�l�tt mondott �t�lete refr�njek�nt hirdetett J�d�nak is (�m 1:1–2:5), de nem alkalmazott Izr�elre, H�se�s most – az �m�szi gondolatokat tov�bb vezetve – meghirdeti Izr�elre: „t�zet bocs�tok v�rosaikra �s megem�szti palot�ikat”.

Isten �dv�z�t� m�ve nem hasonl�that� t�retlen�l felfel� �vel� p�ly�hoz. A b�n �s engedetlens�g, majd meg a feny�t� �t�let miatt k�zben vannak k�nyszer� visszakanyarod�sok �s �jb�li elindul�sok. Nem sz�ks�gszer�en kell ennek �gy lennie; vigy�zzon h�t a gy�lekezet, hogy ne testben fejezze be azt, amit egyszer L�lekben kezdett el (Gal 3:3).