D�NIEL K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. Bartha Tibor professzor

Bevezet�s

A k�nyv tartalma, m�faja.

D�n k�t nagy r�szre oszlik. Az als� hat r�sz hat elbesz�l�st tartalmaz D�nielnek �s bar�tainak az �lm�nyeir�l Nabukadneccar, Belsazar, D�rius �s Kyros uralkod�sa idej�n. A 7–12. r�szek �lmokat �s l�tom�sokat tartalmaznak: a 7. r�sz D�niel �lm�t �rja le a 4 �llatr�l; a 8. r�sz D�niel l�tom�s�t a kosr�l �s a kecskebakr�l; a 9. D�niel im�j�t �s G�brielnek D�nielhez int�zett szavait tartalmazza; a 10–12. r�szek pedig a t�rt�nelem alakul�s�t �rj�k le Kyros uralkod�s�t�l, megh�zva a vonalat az eszkatonig. A k�t nagy r�sz k�z�l az els�ben D�nielr�l egyes sz�m 3. szem�lyben esik sz�, kiv�ve a 3. r�szt, ahol nem fordul el� D�niel neve. A 7–12. r�szekben viszont D�niel egyes sz�m 1. szem�lyben besz�li el l�tom�sait �s �lmait. A 7–12. r�szek csak a bevezet� versekben sz�lnak D�nielr�l 3. szem�lyben (7:1; 8:1; 10:1). A k�t nagy r�sz k�zt m�faji k�l�nbs�g is mutatkozik, amennyiben az 1–6. r�szek „haggadaszer�”, a 7–12. r�szek „apokaliptikus” elemeket tartalmaznak. A D�n m�faja eg�sz�ben v�ve apokalipszis, �s mint ilyen, egyed�l�ll� az �sz�vets�gben. Viszont �ppen egyed�l�ll� volta miatt a D�n format�rt�neti kategoriz�l�sa nem c�lszer� (m�s, k�nonon k�v�li apokalipszisekkel val� �sszehasonl�t�sa a m�faj meghat�roz�sa szempontj�b�l az�rt nem vezet eredm�nyre, mert ezek k�s�bbiek).

D�niel szem�lye.

A D�niel n�v el�fordul a D�n-on k�v�l is a Bibli�ban (Ez 14:14; 14:20; 28:3; Ezsd 8:2), �s a Bibli�n k�v�l is (ugariti Aqhat eposz; a Jubileumok k�nyve 4:20 szerint D�niel Enok nagyb�tyja �s ap�sa). Az Ez-ben val� el�fordul�sa miatt t�telezt�k fel, hogy D�niel a 6. sz�zadban �lt. Csakhogy az Ez-ben D�niel neve No�val �s J�bbal egy�tt van megeml�tve, olyan �sszef�gg�sben, hogy ez a h�rom ember az �sid�k nagy alakja volt – �s nem Ez�kiel kort�rsa. Ez persze nem z�rja ki egy D�niel nev� t�rt�neti szem�ly l�tez�s�t (az Ezsd 8:2 mutatja, hogy a D�niel n�v mint szem�lyn�v haszn�latos volt az exilium ut�n), csup�n annyit jelent, hogy az Ez nem bizony�tja a D�niel szem�ly�nek a t�rt�netis�g�t. A D�niel alakj�t azonban a D�n szerz�j�vel azonos�tani nem lehet (l�sd al�bb).

A k�nyv keletkez�s�nek kora.

A D�n-nak a 6. sz�zadb�l val� sz�rmaztat�sa ellen sz�lnak a k�vetkez� �rvek: 1. Perzsa �s g�r�g k�lcs�nszavak haszn�lata. 2. A k�nyv szerz�j�nek az exilium kor�r�l val� hi�nyos ismerete: a) Joj�kimot nem deport�lt�k (v�. 1:2), b) Belsazar nem Nabukadneccarnak, hanem Nabonidusnak, az utols� babiloni kir�lynak volt a fia, c) Belsazar soha nem volt kir�ly, d) D�rius Kyros ut�dja volt �s nem el�dje. 3. A Jahve n�v ker�l�se, az apokaliptika m�faji saj�toss�gainak a megl�te is arra mutat, hogy a D�n k�s�bb �r�dott, mint pl. az Ez. 4. A helye a h�ber k�nonban: nem a kor�bban kanonikus �rv�nyt szerzett pr�f�tai k�nyvek k�z�tt kanoniz�ltatott. – Az ar�m nyelv haszn�lat�b�l nem vonhat� le k�vetkeztet�s sem a k�nyv szereztet�s�nek idej�re, sem hely�re.

A D�n-b�l azonban eg�szen pontosan meghat�rozhat� a k�nyv keletkez�si ideje. A D�n szerz�je IV. Antiochus Epiphanes kor�ban �lt (aki 175–183-ig uralkodott). A szerz� tud a jeruzs�lemi templomnak egy Zeus-olt�r be�ll�t�sa �ltal val� megszents�gtelen�t�s�r�l (187) �s a t�mid-�ldozat betilt�s�r�l (8:12k.; 9:27; 11:31; 11:38k.). Viszont nem tal�lunk egy�rtelm� utal�st a templom �jrafelszentel�s�re, ami 184 december�ben volt, sem pedig IV. Antiochus Epiphanes-nek a 183-ban bek�vetkezett hal�l�ra, amelyet a szerz� csup�n v�r �s rem�l, �s amelyr�l a 11:40kk.-ben a t�nyleges esem�nyt�l elt�r�en besz�l. A D�n teh�t 187 �s 184 k�z�tt �r�dott.

A k�nyv nyelve.

Az 1:1–2:4a �s a 8–12. r�szek h�ber�l, a 2:4b–7 r�szek ar�mul �r�dtak. A k�tnyelv�s�ggel kapcsolatban a legk�l�nb�z�bb elm�leteket �ll�tott�k fel: 1. Ford�t�selm�let: a) az eredeti h�ber volt, ennek egy r�sze elveszett �s ar�m sz�veggel p�tolt�k, b) az eredeti ar�m volt, ennek egyes r�szeit h�berre ford�tott�k. 2. Maga a szerz� haszn�lta mindk�t nyelvet, a) aki k�s�bb a h�ber nyelvet tal�lta megfelel�bbnek, b) aki bizonyos r�szeket, mint ahogy az Esdr�s-Neh�mi�s k�nyveiben is l�thatjuk, az ar�m „hivatalos nyelven” k�v�nt k�z�lni. 3. Egy r�gebbi k�nyv – D�n 1–6. (7.) – m�r megvolt ar�m nyelven, a szerz� ehhez h�ber�l �rta hozz� a 8–12. r�szeket, �s az 1:12:4a-t leford�totta. Egyik elm�let sem bizony�that�. A nyelvv�lt�snak a D�n-ban val�sz�n�leg tartalmi okai vannak: a 2:4-ben a babiloni b�lcsek sz�lalnak meg, akiknek a b�lcsess�g�re D�nielt tan�tott�k, �s D�niel a babiloni b�lcsekt�l megtanult ar�m nyelven besz�l. A 8. r�szben viszont a sz�veg Izr�elt �rint� t�rgya indokolja, hogy D�niel �jra h�ber�l besz�l.

A k�nyv szerz�je, keletkez�s�nek helye.

A D�n szerz�j�nek szem�ly�re n�zve csak hipot�zisekre vagyunk utalva. Val�sz�n�nek l�tszik, hogy a D�n �r�ja a chaszidim-mozgalom tagja volt – ha nem tartozott is e mozgalom z�l�ta sz�rny�hoz. A D�n – ha szerz�je forr�sokat haszn�lt is – egy szerz� munk�ja, egys�ges (Rowley, Bentzen, Ploeger). A m� szereztet�si helye minden val�sz�n�s�g szerint Palesztina.

A k�nyv helye a k�nonban.

A h�ber k�nonban nem a nebiim, hanem a ketubim csoportban tal�ljuk a D�n-t. A g�r�g k�non (a LXX) viszont a pr�f�t�k k�z� sorolja a k�nyvet. A Kr. u.-i els� sz�zadban egy�bk�nt m�g nem volt egy�rtelm�en meghat�rozva a helye. Az evang�liumok szerint �s Josephus szerint D�niel pr�f�ta volt (Mt 24:15; Contra Apionem I, 40; Antiquitates X, 267kk.).

A zsid� irodalom nagyon kor�n id�zi a D�n-t. Qumranban ismert�k. Tal�lunk r� utal�st a Sybillin�k III, 338kk.-ben, az 1Makk 2:59 k-ben.

A LXX D�n-ford�t�sa sok probl�m�t okozott a kutat�knak. A LXX D�n 4–6. r�szei nem annyira a h�ber sz�veg ford�t�sa, mint ink�bb �tdolgoz�sa. Ezenk�v�l vannak a LXX D�n-ban haggadaszer� (LXX D�n 3:24–45: Azarjas im�ja; 3:51–90: a h�rom megmentett himnusza a t�zes kemenc�ben) �s midr�sszer� (Zsuzsanna t�rt�nete, Bel �s a s�rk�ny t�rt�nete) betold�sok. A LXX-sz�veg a h�ber sz�vegt�l val� elt�r�se miatt a Theodotion-ford�t�s mellett h�tt�rbe ker�lt. Az �jabb LXX-kiad�sok az eredeti LXX-sz�veget �s a Theodotion-ford�t�st is k�zlik (amely ut�bbiba szint�n beleker�ltek a b�v�t�sek).

Irodalom.

Aage Bentzen: Daniel, T�bingen 1952 (Handbuch zum Alten Testament); James Barr: Daniel (Peake’s Commentary on the Bible, Edinburgh 1962); Norman Porfeous: Daniel, London 1965; Otto Ploeger: Das Buch Daniel, G�tersloh 1965 (Kommentar zum Alten Testament XVIII).

D�n. I. R�SZ

D�n. 1,1–2. T�rt�neti bevezet�s.

Hasonl� formul�kat tal�lunk az 1Kir 14:25; 2Kir 18:1; 18:9; 18:13-ban. Joj�kim 609–598-ig volt J�da kir�lya. A Jer 25:1-b�l tudjuk (v�. Jer 46:2), hogy Joj�kim 3. uralkod�si �v�ben Nabukadneccar m�g nem volt kir�ly. Joj�kim deport�l�s�r�l nincs sz� az 2Kir 24-ben, ami a D�n szerint viszont bek�vetkezett. A D�n id�meghat�roz�sa val�sz�n�leg a 2Kr�n 36:5–8 �s a 2Kir 24:1 kombin�ci�j�b�l keletkezett. A h�rmas sz�m szerepet j�tszik Joj�kim �s fia, Joj�kin uralkod�s�nak a le�r�s�ban az 2Kir 24-ben is �s a D�n-ben is. �rdekes, hogy a D�n nem sz�l Joj�kin �s Ced�ki�s uralkod�s�r�l, J�da utols� kir�lyair�l. Nyilv�nval�an s�lyt helyez a D�n szerz�je arra, hogy D�nielr�l �gy besz�ljen, mint aki a legels� deport�l�s alkalm�val ker�lt Babilonba.

A Sinear f�ldje Babilont jelenti. Babilonnak a gyakoribb nevei: ’�r�c kaszdim (Ez 12:13) vagy ’�r�c babel (Jer 51:29). A Sinear f�ldje elnevez�s a Gen 11:2-ben �s Zak 5:11-ben fordul el�. �ppen a k�t hely ad felvil�gos�t�st arra n�zve, hogy milyen v�lem�nnyel van a D�n B�belr�l: a Gen-ben a kevered�snek, az istenk�roml�snak a helye Sinear f�ldje, a Zak-ban pedig a b�n� �s a tiszt�talans�g�.

D�n. 1,3–7. Zsid� ifjak Nabukadneccar udvar�ban.

A h�d�t� a megh�d�tott orsz�g nemeseinek a csal�dj�b�l ifjakat rendelt udvar�ba, ahol azok oktat�sban r�szes�ltek. Ennek az int�zked�snek a c�lja az volt, hogy a megh�d�tott orsz�g ifjaib�l olyan vezet� r�teget neveljenek, amely r�teg adotts�gain�l �s k�pz�s�n�l fogva k�pes magas hivatalok bet�lt�s�re �s nem ellens�ges �rz�let� a h�d�t� birodalommal szemben sem.

Aspenaz, az udvari hivatalnokok vezet�je (sz� szerint az „eunuchok”-�, de ez a kifejez�s terminus technicussz� v�lt az udvari hivatalnokok megjel�l�s�re) kiv�laszt n�h�nyat az izr�elit�k k�z�l. (Izr�el alatt itt a v�lasztott n�p �rtend�. Az „Izr�el fiai” kifejez�s – 3. vers – azonos jelent�s� a „J�da fiai” kifejez�ssel. M�r Jeremi�s is haszn�lja felv�ltva a k�t kifejez�st.) A kiv�lasztott ifjaknak h�rom szempontb�l kellett megfelelni�k: sz�rmaz�sra, k�ls�re �s �rtelemre. Nem volt viszont felt�tel, hogy j� katon�k legyenek. R�gebben a katon�nak val� alkalmass�g is szerepet j�tszott (l�sd 1S�m 16:18; 2S�m 14:25), de a perzsa korban az udvari hivatalnokok nem vettek r�szt a hadvisel�sben. A kiv�lasztott �jakat a kaldeusok nyelv�re �s tudom�ny�ra oktatt�k. A D�n val�sz�n�leg arra a nyelvre gondol, amelyet Nabukadneccar udvar�ban haszn�ltak, �s ezzel egy�tt a babiloni m�gusok misztikus tanaira (v�. 2:4).

A n�gy, J�da orsz�g�b�l sz�rmaz� ifj� �j nevet kap. Mind a n�gynek theophoros neve volt. (D�niel: Isten �t�lt; Hananja: Jahve kegyelmes; Misael: ki tartozik Istenhez?; Azarjah: Jahve seg�tett.) Az ifjak �j nevei babiloni istenneveket tartalmaz� nevek, a n�vad�s pecs�telte meg az ifjaknak a babiloni kult�rk�rbe �s vall�si vil�gba val� bevon�s�t. A n�vv�ltoztat�s, az �j n�v ad�sa fejezi ki a szolgas�got, a f�gg�s�get. Mattanjah Nabukadneccart�l �j nevet kap (Ced�ki�s, 2Kir 24:17), Eljakimot pedig a f�ra� nevezi el Joj�kimnak (2Kr�n 36:4). Ez a k�t uralkod� ugyan h�ber neveket kapott, viszont mag�ban a n�vv�ltoztat�s t�ny�ben jutott kifejez�sre a f�gg�s�g�k a babiloni, illetve egyiptomi uralkod�t�l. – D�niel sz�m�ra nem jelentette a n�vv�ltoztat�s azt, hogy mindenest�l beh�dolt a babiloni vall�snak �s kult�r�nak. A D�n sokszor D�niel nev�t haszn�lja babiloni neve helyett, mintegy dokument�lva, hogy D�niel megmaradt aty�i hit�ben.

D�n. 1,8–16. D�niel �s t�rsai kitartanak aty�ik hit�ben.

A 7. �s 17. vers k�z� iktatott t�rt�net, amely megszak�tja az elbesz�l�s menet�t, azt bizony�tja, hogy D�niel �s t�rsai Nabukadneccar udvar�ban, az �ket �rt idegen hat�sok, s�t parancsok ellen�re is, amelyek �ket hit�k �s vall�suk vonatkoz�s�ban asszimil�lni igyekeztek, az �sz�vets�gi kijelent�s alapj�n �lltak �s maradtak.

Az, hogy a j�dabeli ifjak a „kir�ly asztal�r�l” ehettek, s�t kellett enni�k, nem csup�n kit�ntet�s volt. Jelentette egy�ttal azt is, hogy az �sz�vets�gi t�rv�ny szerint tiszt�talan �telt kellett enni�k, s�t kapcsolatot jelentett a babiloni b�lv�nyim�d� kultusszal is. D�niel�k a tiszt�talan �tel ev�s�t megtagadt�k, �s ez els�sorban azt jelentette, hogy nem k�v�ntak r�szt venni a pog�ny b�lv�nyim�d�k kultusz�ban.

Isten azzal jutalmazza engedelmess�g�ket, hogy csod�t tesz: az izr�eli ifjak �ppen olyan j�lt�pl�ltan n�znek ki, mint a h�st ev� �s bort iv� t�rsaik. A t�rt�net f� mondanival�ja nem a „b�jt�l�s” propag�l�sa, hanem annak demonstr�l�sa, hogy Isten nem hagyja el azokat, akik neki engedelmeskednek.

D�n. 1,17–21. D�niel �s t�rsai a kir�lyi udvarban tanulnak.

D�niel�k a megszabott kik�pz�si id� ut�n a sz�monk�r� vizsg�n kit�nnek a t�bbiek k�z�l. D�niel az �lomfejt�shez is �rt. M�g a babiloni kir�lyi udvar b�lcs�n�l is t�bbet tud (hartummim: a Gen-ben �s az Ex-ban ez a sz� az egyiptomi titkos tudom�nyok ismer�ire van alkalmazva, an�lk�l hogy k�zelebbr�l meg lenne magyar�zva, hogy miben is �llt a tudom�nyuk; ass�f�m: akk�d eredet� sz�, jelent�se feltehet�leg: „exorcist�k”).

A 21. vers nem �ll ellent�tben a 10:1-gyel. A h�j�h ebben az esetben annyit jelent, hogy „marad”. D�niel Nabukadneccar szolg�lat�ban marad Kyros uralkod�sa els� esztendej�ig, Kr. e. 538-ig.

D�n. II. R�SZ

A fejezet a 7. fejezettel mutat kapcsolatot – �s �gy utal a D�n egys�g�re, ezen bel�l pedig a k�t f� r�sz (1–6; 7–12) egys�ges volt�ra.

D�n. 2,1–13. Nabukadneccar �lmot l�t.

A D�n szerz�je �ppen �gy, mint az els� fejezet elej�n, pontosan meghat�rozza a t�rt�n�s id�pontj�t. Nabukadneccar m�sodik esztendej�t azonban neh�z �sszeegyeztetni az 1:5; 1:18 id�meghat�roz�saival. Lehetne viszont arra gondolni, hogy Nabukadneccar �loml�t�sa m�g a h�rom�ves kik�pz�si peri�dus lej�rta el�tt t�rt�nt. �gy �rthet�, hogy nem ismerte (a 2. r�szben!) Nabukadneccar D�nielt – hiszen, ha az uralkod� �loml�t�sa uralkod�s�nak 2. �v�ben t�rt�nt, ez egy �vvel hamarabb volt, mint ahogy a D�niel�k vizsg�ztat�s�ra sor ker�lt (1:18).

Nabukadneccar �lma megfejt�s�re �sszeh�vja tud�sait (2:2). Az 1:20-b�l ismert k�t kifejez�s itt is el�fordul. A kaszdim sz� �sszefoglal� jelent�ssel b�r: mindenfajta tud�st, �lomfejt�t, j�vend�mond�t �sszeh�vtak. A kir�ly nagy jelent�s�get tulajdon�t �lm�nak, nyugtalan miatta. Az udvari tud�sok k�szek megfejteni az �lmot, ha a kir�ly el�bb besz�mol r�la. Nabukadneccar azonban erre nem hajland�: „Minden sz�ks�ges dolgot elmondtam!” (2:5). Azon k�v�nja lem�rni tud�sai hozz��rt�s�t, hogy k�pesek az �lmot kital�lni – ha nem, nyilv�n csak a leveg�be besz�lnek. A j�vend�mond�k szerint azonban ez t�lhaladja az emberi tudom�ny hat�r�t, erre csak az istenek (2:11 pluralis, hiszen pog�nyok mondj�k!) k�pesek.

Az uralkod� haragj�ban ki akarja v�geztetni tud�sait. Ez a sors v�rna D�nielre �s t�rsaira is. Az �kori keleten nem volt ritka egy – b�rmi okb�l is haragv� – kir�ly hasonl� elhat�roz�sa.

D�n. 2,14–24. D�niel k�zbel�p�se, im�ja.

A kir�lyi test�rs�g volt megb�zva azzal, hogy Nabukadneccar utas�t�s�t v�grehajtsa. A test�rs�g kapit�nya, Ari�k, egy magas rang� udvari hivatalnok, maga veszi kez�be az �gyet a parancs fontoss�g�ra val� tekintettel: D�nielnek siker�l kieszk�z�lni halad�kot Ari�kn�l – halad�kot, amelyet a kir�ly a tud�sainak nem adott meg. A 2:16 szerint D�niel nem csup�n Ari�kkal t�rgyal az �gyben, hanem mag�val a kir�llyal is. D�niel a kapott id�t im�dkoz�ssal t�lti, t�rsaival egy�tt, �s Isten meghallgatja im�j�t, D�niel l�tom�sban vesz tudom�st Nabukadneccar �lm�r�l.

Ezt k�vet�en D�niel h�laim�t mond. Im�ja �s a zsolt�rok k�z�tt sz�mos formai �s tartalmi hasonl�s�got lehet meg�llap�tani (v�. 2:21; Zsolt 78:5; 2:22; Zsolt 104:2). Im�j�ban, amelyben h�laad� r�szek himnikus r�szekkel keverednek, D�niel Istenben a vil�g ur�t �ldja az�rt, hogy hatalmasan �s felel�sen (b�lcsen) uralkodik a t�rt�nelmen (20–21. versek). Aki az Isten hatalmas volt�nak megtapasztal�ja, isteni b�lcsess�g birtokosa is egyben (21–23. versek). A hatalmas �s b�lcs Isten Izr�el Istene. � mutatta meg hatalm�t D�niel�k �let�ben is az�ltal, hogy a kir�ly �lm�t �s annak �rtelm�t megjelentette v�zi�ban D�nielnek (23. vers). D�niel im�ja el�remutat a D�n k�vetkez� r�szeire (2:21; 7:25; 2:22; 5:12; 5:16).

D�n. 2,25–30. D�niel v�llalkozik a kir�ly �lma megmagyar�z�s�ra.

D�niel a kir�ly el�tt l�nyegileg azt mondja el, amit im�j�ban; Nabukadneccar el�tt tesz bizonys�got Isten hatalm�r�l �s b�lcsess�g�r�l. Besz�d�ben v�delm�be veszi a babiloni tud�sokat, j�vend�mond�kat: ezeknek csup�n a maguk eszk�zei – emberi eszk�z�k – �lltak rendelkez�sre az �lom megfejt�s�re, ez pedig nem el�gs�ges. Az ember a maga tudom�ny�val Isten titkaihoz nem k�pes hozz�f�rk�zni. Hogy D�niel a kir�ly �lm�t k�pes megfejteni, ez �ppen olyan kev�ss� a D�niel �rdeme, amilyen kev�ss� hib�ztathat�k a kir�ly b�lcsei kudarcuk�rt. Isten az, aki kijelenti titkait az embernek. Nabukadneccarnak az�rt jelent meg egy isteni l�tom�s, mert Isten neki, mint egy nagy birodalom fej�nek, tudt�ra k�v�nta adni sors�nak �s birodalma sors�nak alakul�s�t.

D�n. 2,31–35. Nabukadneccar �lma.

A kir�ly �lm�ban egy emberi alak szobr�t l�tta. A szobor t�bbf�le anyagb�l k�sz�lt – Keleten nem volt ritka pl. az arany �s az elef�ntcsont egy�ttes felhaszn�l�sa szobrok k�sz�t�s�re. Az alak fej�t�l lefel� egyre �rt�ktelenebb anyagb�l k�sz�lt: arany, ez�st, r�z (bronz), vas �s agyag (illetve m�r ki�getett agyag, cser�p). �gy k�pzelhet� el, hogy a hatalmasnak mondott szobor meg�llt az agyagon, hogy a cser�p valamilyen f�mmel volt k�r�lv�ve. A szobor a vil�got nem mint kozmoszt �br�zolja, hanem mint egy vil�gbirodalom form�j�ban l�trej�v� vil�grendet.

A szobrot egy k� t�ri sz�t. A k� – a szobrot alkot� anyagokkal szemben – nem emberi k�z �ltal l�trehozott vagy form�lt valami. Az ugyan nincs megeml�tve, hogy ki dobja, milyen er� mozgatja a k�vet, viszont a k� nem v�letlen�l v�g�dott a szobornak. Ez l�tszik onnan is, hogy a szobrot a k� a legv�dtelenebb, leggyeng�bb pontj�n tal�lja el. A k�dob�s ut�n a hatalmas �s f�lelmet gerjeszt� szobor semmiv� lesz, el is t�nik. A szobor k�pe helyett egy m�sik k�p jelenik meg: a heggy� n�vekedett k� k�pe. Ez a k�p azonban m�r nem f�lelmetes (vagy nem csak f�lelmetes).

D�n. 2,36–45. Az �lom magyar�zata.

A magyar�zat term�szetesen kimer�t�bb, mint maga az �lom le�r�sa. Viszont a magyar�zaton bel�l az �lomk�p eleje �s v�ge ker�l r�szletesebben le�r�sra, a k�z�j�k es� birodalmak �ppen hogy csak meg vannak eml�tve.

Az egym�st k�vet� birodalmak nyilv�nval�an val�s�gos, valamikor l�tez� birodalmakat jelentenek. Ezt maga a D�n adja tudtul, amikor a l�tom�sban l�tott szobor arany fej�t Nabukadneccarral azonos�tja. Problematikusabb a t�bbi birodalom pontos meghat�roz�sa. Mindenesetre biztosra vehet�, hogy ha az els� birodalom egy, a t�rt�nelemben t�nyleg l�tezett birodalmat jelent, a t�bbi birodalom az azt k�vet� korszakokat �rja le. A magyar�z�k legnagyobb r�sze a negyedik birodalmat (vas) a g�r�ggel azonos�tja. A 42–43. vers eg�szen pontosan le�rja a diadochok kor�t. �gy az arany a babiloni, az ez�st a m�d, a bronz a perzsa, a vas a g�r�g, a vas-cser�p pedig a szeleukida-ptolemeida birodalmat jelenti.

A m�d birodalmat tekinti teh�t a D�n – ha az el�bbi feltev�sek megfelelnek a k�nyv intenci�j�nak – a babiloni birodalom ut�dj�nak. Csakhogy a m�d birodalom nem Nabukadneccar birodalm�nak ut�dja volt, hanem id�ben vele p�rhuzamosan l�tezett. A m�d birodalom az assz�r birodalom ut�dja volt (Kr. e. 612-re esett az assz�r f�v�rosnak, Niniv�nek a m�dek �ltal val� lerombol�sa). A m�d birodalom 550-ben inkorpor�l�dott a perzsa kir�lys�gba, amikor Kyros legy�zte Astyages m�d fejedelmet. Kyros azt�n 539-t�l Babilon felett is uralkodik.

A perzsa birodalomr�l (bronz) �s a g�r�g birodalomr�l (vas) az �lom magyar�zata �ppen hogy csak megeml�kezik. R�szletesebben esik sz� a ptolemeida, illetve szeleukida birodalomr�l. Nagy S�ndor hal�la ut�n a birodalom megoszlott. Az �szaki r�sz a szeleukid�k, a d�li a ptolemeid�k uralma al� ker�lt. Palesztina el�sz�r a ptolemeid�k uralma alatt �llt, de kb. Kr. e. 200-t�l szeleukida fennhat�s�g al� ker�lt. A Nagy S�ndor birodalm�nak megoszl�s�r�l sz�mol be a 41. vers. A l�bujjakr�l (42. vers) az �lom le�r�s�ban nem esik sz�, csak itt, az �lom magyar�zat�n�l. A cser�p �s a vas „emberi mag �ltal” �sszekeveredik, ez utal�s a ptolemeida �s szeleukida kir�lyi csal�dok tagjainak �sszeh�zasod�s�ra (43. vers). De a vas nem egyes�l a cser�ppel (ua.) – vagyis val�sz�n�leg a vas reprezent�lja a szeleukida, a cser�p a ptolemeida birodalmat.

A fenti korszakokat k�veti majd az Isten birodalm�nak a korszaka. A 44. vers ezt �gy �rja le, mint egy t�rt�neti korszakot. Viszont ez abban fog k�l�nb�zni az el�tte lev� birodalmakt�l, hogy �r�kk� tart� lesz.

46–49. Nabukadneccar reakci�ja az �lomfejt�sre.

A kir�ly minden tov�bbi k�rd�s vagy k�telked�s n�lk�l elfogadja D�niel �lomfejt�s�t, benne val�ban Izr�el Isten�nek az �tmutat�s�t l�tja. D�niel el�tt borul le ugyan, de term�szetesen D�niel Isten�nek sz�l a dics��t�s �s az �ldozat. A kir�ly hitvall�sa (47. vers) D�niel h�laim�j�val (2:20–23) cseng egybe. Nabukadneccar gazdagon megjutalmazza D�nielt, �s D�niel k�r�s�re annak t�rsait is.

D�n. III. R�SZ

Ez a r�sz D�niel h�rom t�rs�nak Isten�kh�z val� h�s�g�t dokument�lja. Hasonl� t�rt�nettel tal�lkozunk a 2Makk 7-ben. A D�n 3-ban a hitvall�knak immanens megmentet�s az oszt�lyr�sz�k Isten �ltal, m�g a 2Makk 7-ben a h�t testv�r az individu�lis felt�mad�sban rem�nykedhet. A D�n 3 �s 6 �sszef�gg�se nyilv�nval�.

D�n. 3,1–7. Nabukadneccar parancsa b�lv�nyim�d�sra.

Az 1. vers – kiv�lt az ut�na k�vetkez�kkel �sszehasonl�tva – meglep�en sz�kszav�. Nem tudjuk meg, hogy a szobor Nabukadneccart �br�zolta-e, vagy pedig egy pog�ny istent. Tal�n �ppen az �lomban l�tott k�p hat�s�ra, szobrot emeltet, de ezt mint istent tisztelteti az eg�sz birodalm�val.

Hogy a b�lv�ny tisztelet�t elrendelje, �sszeh�vatja birodalma el�lj�r�it. Az egyes hivatalok nev�nek �rtelmez�se bizonytalan, a tiszts�gek nevei val�sz�n�leg ir�ni eredet�ek. Amilyen r�szletesen felsorolja a D�n az egyes hivatalokat, �ppen olyan r�szletesen le�rja azokat a zeneszersz�mokat is, amelyek hangj�ra a szobor el�tt kultuszi tiszteletet kellett Nabukadneccar birodalm�nak ler�nia. A zeneszersz�mok nevei nagyr�szt g�r�g eredet�ek. A t�lz� r�szletess�g� felsorol�s ellent�tben �ll az 1. vers sz�kszav�s�g�val, �s nem hi�nyzik bel�le n�mi ir�nia, hogy �rz�keltesse: sok h�h� – semmi�rt. Azokra, akik nem hajland�k a szobor im�d�s�ra, a kemenc�be vettet�s b�ntet�se v�r. A „kemence” azonban Izr�el sz�m�ra a megtisztul�st �s szabadul�st is jelenthette (�zs 48:10; Deut 4:20).

D�n. 3,8–18. Sidr�k, Mis�k �s Abednego megtagadj�k a b�lv�ny tisztelet�t.

„K�ldeusok”, nyilv�n a 2k. versekben felsorolt vezet�k k�z�l, be�rulj�k Nabukadneccarnak, hogy a h�rom izr�elita (D�niel nem szerepel a 3. r�szben) nem vesz r�szt a b�lv�nyk�p kultusz�ban. Feljelent�s�k ind�t�oka nyilv�nval� a 12. versb�l: irigylik Sidr�kt�l, Mis�kt�l �s Abedneg�t�l a Nabukadneccar �ltal r�juk b�zott hatalmat. G�nyosan utalnak is r�, hogy a kir�ly m�ltatlanokra pazarolta bizalm�t, mert ezek nem tisztelik a babiloni isteneket, speci�lisan pedig azt a szobrot, amelyet a kir�ly emeltetett �s amelynek a tisztelet�t (hogy egyszeri alkalomr�l volt-e sz�, vagy rendszeres kultuszi alkalmakon kellett-e im�dni a b�lv�nyt, nem der�l ki a sz�vegb�l) k�telez�v� tette. A v�d l�nyege term�szetesen az, hogy a kir�ly utas�t�s�t nem hajland�k a zsid�k v�grehajtani. A v�daskod�k tudj�k, hogy ezzel fogj�k legjobban Nabukadneccar haragj�t a zsid�k ellen felsz�tani.

Nabukadneccar �gy reag�l az intrik�l�sra, ahogy a kir�ly f�emberei rem�lt�k. Mindenesetre betartja a hivatalos form�kat: kihallgat�sra rendeli Sidr�kot, Mis�kot �s Abedneg�t, �s meggy�z�dik r�la, hogy csakugyan igaz-e, amit r�luk �ll�tanak. Megvan r� a lehet�s�g�k, hogy kultikus tiszteletben r�szes�ts�k a b�lv�nyt. Erre azonban a kir�ly el�tt sem hajland�k. Mindny�jan nyilv�nval�an elismert�k Nabukadneccart kir�lyuknak – ez�rt is kaphattak magas tiszts�geket –, de b�lv�nyim�d�sra Nabukadneccar sem tudta �ket r�venni. B�znak ugyan Isten szabad�t�s�ban, de �llhatatoss�guk nem att�l f�gg, hogy Isten megmenti-e �ket a kir�ly kez�b�l, vagy sem.

D�n. 3,19–30. A h�rom f�rfi a t�zes kemenc�ben; megment�s�k, Nabukadneccar dics��ti Istent.

A b�ntet�st v�grehajtj�k Sidr�kon, Mis�kon �s Ahedneg�n. M�r az izz� kemenc�be val� bevettet�s�kkor megmutatkozik, hogy Nabukadneccarnak nincs hatalma felett�k: a h�h�rok elpusztulnak ott a kemence el�tt (22. vers). Nabukadneccar viszont a megk�t�z�tt foglyokat szabadon l�tja mozogni a kemenc�ben. S�t, egy negyedik alakot is l�t a kir�ly. A bar ’�lahin kifejez�s a h�ber ben�j ’�lohim kifejez�snek felel meg. Jelent�se: isteni l�ny, Isten �ltal feladattal felruh�zott valaki. A szabadon mozg� foglyoknak �s az isteni l�nynek a l�t�sa csak Nabukadneccarnak adatott meg, a tan�csosainak azonban nem (24k. versek). A l�tv�ny meggy�zi a kir�lyt az izr�elit�k Isten�nek hatalm�r�l, Sidr�kot, Mis�kot �s Abedneg�t pedig visszahelyezi eredeti tiszts�g�kbe. Nabukadneccar ugyan nem rendeli el Jahve tisztelet�t, de b�ntet�st helyez kil�t�sba azok sz�m�ra, akik Jahv�nak imm�r mindenki el�tt nyilv�nval� hatalm�t k�ts�gbe vonj�k.

D�n. IV. R�SZ

A 4. �s 5. fejezet szorosan �sszetartozik. A 4. fejezet ezenk�v�l az Ez 31:3–14-gyel mutat rokons�got. A 4. fejezethez tartozik tartalmilag a 3:31–33 is (ezek a versek a LXX-b�l hi�nyoznak).

D�n. 3,3:31–4:6. Nabukadneccar �lmot l�t, amelyet D�nielen k�v�l senki nem tud megfejteni.

A szakasz �gy kezd�dik, mint egy antik lev�l, amelyben meg van nevezve a felad� �s a c�mzett, tartalmaz �ld�sk�v�n�st �s megadja a lev�l tartalm�t (31–32. versek). Ezut�n egy r�vid himnusz k�vetkezik (v�. Zsolt 145:13). Ez is a lev�l egy eleme (v�. 2Kor 1:3kk.; Ef 1:3kk.; 1Pt 1:3kk.).

A kir�ly az �lmot hatalma teljess�g�ben kapta. A hatalom �s b�ke adta nyugalmat azonban az �lom megzavarta (v�. 2:1). A kir�ly a babiloni j�vend�mond�k kudarc�r�l maga sz�mol be – mindenesetre most nincs b�ntet�s kiszabva az �lomfejt�kre tehetetlens�g�k miatt: csak�gy, mint a 2. fejezetben, D�nielre h�rul az �lom megfejt�se, viszont az �lmot ez�ttal a kir�ly mondja el, nem D�nielnek kell kital�lni.

D�n. 3,7–15. Az �gig�r� f�nak �s Isten k�ld�tt�nek a l�tom�sa.

A fa mot�vum�nak megvannak a r�gi keleti paralleljei. Az �sz�vets�gben nem ismeretlen. Az Ez 31:3kk.-ben Assz�ria van �sszehasonl�tva a libanoni c�drussal, Ez 17:22kk.-ben a fa Izr�elt reprezent�lja. Az igaz ember is (Zsolt 1:2) �s a gonosz ember is (Zsolt 37:35) hasonl�that� f�hoz. Az idilli k�pben (9. vers) hirtelen jelenik meg az (�r) k�ld�tt(e) – a 10. versben egy szem�lyr�l van sz�, a vav = vav explicativum: „egy k�ld�tt, m�gpedig egy szent”. A K�ld�tt (LXX: angelos, Aquila �s Symmachos: egr�goros) egy k�z�ss�g nev�ben besz�l, amely k�z�ss�gnek Isten �ll az �l�n (14. vers). A vir�gz�, �s minden vonatkoz�sban eg�szs�ges fa megcsonk�ttatik �s vasba veretik, de csak egy meghat�rozott id�re (7 id�: 7 �v, 13. vers). A fa k�pe antropomorf a 13. versben – m�ris utal Nabukadneccarra. Hogy a „fa sz�ve” ki lesz-e cser�lve, vagy csak elv�ltozik, az a 13. versb�l nem der�l ki.

D�n. 3,16–24. D�niel megmagyar�zza a kir�ly �lm�t.

D�niel, aki nagy respektussal van a kir�ly ir�nt, megr�m�l az �lomt�l �s f�l a magyar�zat�t tudtul adni, de a kir�ly felsz�l�t�s�ra m�gis megmagyar�zza.

Nabukadneccar sors�nak ir�ny�t�ja maga Isten (21. vers). Nabukadneccar az �lom szerint meg fog betegedni (�s nem �llatt� v�ltozik). A betegs�g, amire gondolni lehet, val�sz�n�leg az insania zoanthropica. A 24. vers nem a cselekedetek �ltal val� megigazul�s gondolat�t tartalmazza. A 23. vers vil�gosan megmondja, hogy Nabukadneccaron, illetve birodalm�n Isten b�ntet�se teljesedik be, amely addig tart, am�g Nabukadneccar fel nem ismeri, hogy Isten a vil�g Ura. A b�ntet�s id�tartama korl�tozott (4:13; 4:20..22). A 4:31kk. ink�bb arra enged k�vetkeztetni, hogy �ppen a b�ntet�s, illetve a betegs�gb�l val� gy�gyul�s �rte el Nabukadneccarn�l a k�v�nt hat�st.

D�n. 3,25–30. Az �lom beteljesedik Nabukadneccaron.

Az �lom �s a beteljesed�se k�z�tt egy �v telik el. Nabukadneccar, ha tal�n nem feledkezett is el az �lomr�l, mindenesetre nem t�r�dik vele. Hatalmas birodalm�ra gondolva b�szkes�g t�lti el. A beteljesed�s �ppen olyan tragikus, mint amilyennek megj�vend�ltetett. Nabukadneccar m�g k�lsej�ben is �llatokhoz v�lt hasonl�v�, amennyiben a haja �s a k�rmei elhanyagolt �llapotukban �llatra eml�keztettek. – A t�rt�n�szek Nabukadneccar idej�ben nem tudnak kimutatni egy h�t�ves id�szakot, amelyben a kir�lyon ilyen betegs�g uralkodott volna. A D�n szerz�je val�sz�n�leg az utols� babiloni kir�ly, Nabonidus �let�b�l vette a betegs�g t�rt�net�t �s applik�lta Nabukadneccarra.

D�n. 3,31–34. Nabukadneccar felgy�gyul.

Ez a fejezet is, mint a 2. �s 3., Nabukadneccar Isten-dics��t�s�vel v�gz�dik. A kir�ly megtapasztalta Isten mindenhat� volt�t �s �v a t�lzott emberi magabiztoss�gt�l, kev�lys�gt�l (34. vers).

D�n. V. R�SZ

A D�n nem eml�ti a Nabukadneccar ut�n k�vetkez� babiloni uralkod�kat (Avil-Marduk 562–560; Neriglissar 560–556; Labasi-Marduk 556; Nabonidus 556–539), hanem Belsaz�rral, Nabonidus fi�val folytatja a t�rt�netet, akit t�vesen Nabukadneccar fiak�nt eml�t. Belsaz�r soha nem volt kir�ly, b�r Babilonban vezet� szerepe volt.

D�n. 5,1–12. Belsaz�r lakom�ja, �r�s jelenik meg a falon.

Hasonl� �nneps�g le�r�s�t tal�ljuk az Eszter 1-ben. Boroz�s k�zben �s val�sz�n�leg a bor hat�sa alatt Belsaz�r el�hozatta azokat a kultuszi ed�nyeket, amelyeket a D�n 1:2 szerint Nabukadneccar tulajdon�tott el a jeruzs�lemi templomb�l. Ez kett�s blaszf�mi�t jelentett: m�r maga az, hogy a Jahve-kultusz ed�nyei a babiloni istenek szolg�lat�ra haszn�ltattak, megszents�gtelen�tette azokat, most pedig a kultuszi haszn�latb�l prof�n haszn�latba �ll�ttattak.

Az emberi ujj �r�sa a falon eml�keztet Isten ujj�ra, amely az Izr�el sz�m�ra k�telez� t�rv�nyt �rta (Ex 31:18). Az �r�s a gyertya bizonytalan vil�g�t�s�n�l jelent meg, s�t a kir�ly a k�z csontjait is l�tta. Belsaz�r �ppen �gy megr�m�lt a l�tom�st�l, ahogy Nabukadneccar az �lmokt�l, amelyeket l�tott. Magas jutalmat �g�r az �r�s megfejt�j�nek: a b�borruha magas kit�ntet�snek sz�m�tott (Eszt 8:15). J�zsef Egyiptomban aranyl�ncot kap (Gen 41:42). Hogy a „harmadik” c�m mit jelentett, nem lehet pontosan meg�llap�tani (7. vers: talti; 16. �s 29. versek: talt�’). Vagy a 6:3-ban szerepl� f�helytart� c�mre utal, vagy pedig a babiloni salsu megfelel�je (h�ber salis), �s kir�lyi adjut�nst jelent.

Az udvari tud�sok �pp�gy k�ptelenek a l�tom�s megfejt�s�re, mint Nahukadneccar �lmai eset�ben. Belsaz�rnak az anyakir�lyn� szolg�l j� tan�ccsal. Az anyakir�lyn�nek Izr�elben is, �s az eg�sz Keleten igen kiterjedt jogai voltak. Ebben az esetben is hallgat r� a kir�ly.

D�n. 5,13–30. Az �r�s �s magyar�zata.

Belsaz�r elism�tli D�nielnek, amit az anyakir�lyn�t�l fel�le hallott, persze a 11b kihagy�s�val, mintegy leplezve, hogy mi�rt nem ismerte, vagy mi�rt nem eml�kezett D�nielre, akit pedig „apja”, Nabukadneccar kit�ntetett. A kit�z�tt jutalmat is meg�g�ri (16. vers, v�. 7. vers). D�niel ezt visszautas�tja. Ezzel nem �ll ellent�tben az, hogy a 29. vers szerint m�gis b�borba �lt�ztett�k, mert csup�n r�er�ltett�k a jutalmat. Ez pedig az�ltal, hogy D�niel visszautas�totta, el is vesztette �rt�k�t. Egy�bk�nt a 30. vers, amely szerint Belsaz�r m�g azon az �jszak�n meg is halt, azt a felt�telez�st engedi meg, hogy a D�n tal�n nem is sz�mol azzal, hogy D�niel a f�helytart�i tisztet Belsaz�r alatt gyakorolta is.

D�niel Belsaz�rhoz int�zett besz�d�ben p�rhuzamot von Nabukadneccar �s Belsaz�r uralkod�sa k�z�tt. Nabukadneccar hatalmas uralkod� volt, aki hatalm�t Istent�l kapta, �s aki ugyan sokszor vissza�lt ezzel, nem ismerve el ur�nak Istent, de akit Isten b�ntet�se istenf�lelemre tan�tott. Belsaz�rnak szem�re veti, hogy minderr�l tudott, m�gsem volt engedelmes Isten ir�nt. D�niel Belsaz�r – nyilv�n legnagyobb – b�n��l a jeruzs�lemi templomi ed�nyek kett�s megszents�gtelen�t�s�t hozza fel, �s ezzel indokolja az �r�s megjelen�s�t a falon.

A 25. versben olvashatjuk a fel�r�st: Men�’ men�’ teq�l ufarsz�n. �ltal�noss� v�lt az a felfog�s, hogy ezek p�nzegys�geket (s�lyokat) jelentenek. A mina (v�. Ez 45:12) jelenten� a legnagyobb p�nzegys�get. A k�vetkez� sz� a h�ber sekel megfelel�je (a sekel a min�nak �tvened vagy hatvanad r�sze). A parszin kifejez�s a p�r�sz du�lis form�ja. Felfoghat� �gy, hogy egy f�lmin�t jelent, dualisban teh�t 2 f�lmin�r�l – 1 min�r�l van sz�. Az Elephantine-sz�vegekb�l azonban kivehet� a sz�nak egy m�sik jelent�se is: „darab”, „r�sz”. �gy a du�lis forma, amely pluralis �rtelemben is vehet�, „r�szek”-et jelentene.

A fel�r�s a 25. vers szerint n�gy sz�b�l �ll, D�niel a k�vetkez� versekben azonban csak h�rom sz�t magyar�z. A 25. vers felirata �gy ford�that�: „Megm�retett: mina, sekel, r�szek”. Szokt�k a „mina, sekel, r�szek”-b�l �ll� – �s cs�kken� �rt�keket megad� – sk�l�t �gy �rtelmezni, hogy ez a babiloni uralkod�k egyre cs�kken� �rt�k�t mutatta. Ez a magyar�zat az�rt nem helyes, mert mind a h�rom m�rt�k a 26kk. versekben Belsaz�rra van vonatkoztatva. D�niel a nem vokaliz�lt szubsztant�vumokat igei (participi�lis) �rtelemben haszn�lja, ez adja azt�n a rejtv�ny magyar�zat�t. A 28. vers nyilv�nval�an utal�st tartalmaz a perzs�kra. Belsaz�r D�niel magyar�zat�t minden tov�bbi n�lk�l elfogadja. A kir�ly reakci�j�r�l nem sz�mol be a D�n, de �ppen ez mutatja, hogy a kir�ly mintegy megnyugodott Isten �t�let�ben.