Ez�kiel XXXVII. R�SZ

Ez�k. 37,1–14. Izr�el „felt�mad�sa”: hazat�r�s a fogs�gb�l.

A fejezet elej�r�l hi�nyzik a d�tum; a keletkez�si id�re csak a fejezet tartalm�b�l lehet k�vetkeztetni. A 11. vers ugyanolyan elkesered�st mutat, mint Ez 33:10. Val�sz�n� teh�t, hogy Jeruzs�lem elest�nek h�re (Kr. e. 587) m�r eljutott a foglyokhoz. A 11. vers egy�ttal a m�fajt is meghat�rozza: vita ez, melyben a pr�f�ta sz� szerint id�zi ellenfeleinek mond�s�t. Az �r Ig�je ennek c�folata (�zs 30:15k.; 40:27–31; 45:9k.; 49:14k.; Jer 2:23–32; Ez 11:2–12; 12:21–28; 18:2–4.25.29; 20:32–38; 33:17–20.24–29).

N�gy nagy v�zi� bevezet�s�ben olvassuk, hogy az �r keze Ez�kielre nehezedett (Ez 1:3; 8:1; 37:1; 40:1), ami pr�f�tai r�v�letet, ekszt�zist jelent. Az �r Lelke pedig elviszi a pr�f�t�t abba a v�lgybe, amelyr�l Ez 1:1–3:15.22–27-ben olvastunk. A L�lek itt „leteszi” a pr�f�t�t (ar�mos hifil olvasand� a LXX seg�ts�g�vel), aki l�tja, hogy a v�lgy elsz�radt csontokkal van tele. A 3. versben az �r megk�rdezi a pr�f�t�t, hogy �letre kelhetnek-e ezek a csontok: A pr�f�ta tart�zkod�an felel: Te tudod, Uram! (v�. Jel 7:14). Arra mutat ez, hogy Izr�elben m�g nem alakult ki az �ltal�nos felt�mad�s hite (v�. J�b 14:14). Emberi rem�nys�g nincs; a csontok m�r elsz�radtak; de a pr�f�ta tudja, hogy Isten hatalma mindenre el�gs�ges (1S�m 2:6). � pedig a pr�f�tai ig�t is felhaszn�lja munk�j�ban. Ez�kiel nem t�tlen�l n�zi a csod�t, hanem az �r parancs�nak engedelmes v�grehajt�s�val cselekv� r�szese is annak. Az �r szav�t kell hirdetnie: „�me, �n lelket hozok bel�tek, �s �lni fogtok” (5. vers). Mihelyt a pr�f�ta engedelmeskedett, l�tta, hogy a csontok egym�shoz illeszkedtek, s�t hallotta ennek a zaj�t is (7. vers). L�tta, hogy inak, h�s �s b�r ker�l a csontokra. Ez megfelel a kor anat�miai ismereteinek, amelyben Ez�kiel mint �ldozatot bemutat� pap is j�ratos lehetett. (Megjegyzend�, hogy a „csontok” sz� hol n�nem�nek, hol h�mnem�nek sz�m�t. Ez att�l f�gg, hogy testr�szekre vagy szem�lyekre kell-e gondolni. A 7. vers „�s k�zeledtek” vagy „�s �sszeilleszkedtek” szav�ban az el�rag n�nem�, az ut�rag h�mnem�!) K�l�n pr�f�tai ige sz�lt a l�leknek, mely a „n�gy sz�l fel�l”, azaz a n�gy �gt�j fel�l j�tt. Itt nem �gy van sz� l�lekr�l, mint Ez 11:19; 36:28k.-ban, ahol a L�lek az ember bels� �jj�teremt�s�t munk�lja, hanem �gy, mint Gen 2:7; 7:22; J�b 12:10; Zsolt 104:29k.-ban: a l�lek teszi az embert �l�v�; az �r „minden test lelk�nek Istene” (Num 16:22; 27:16). Ez a l�lek most parancsot kapott arra, hogy f�jjon bele a meggyilkoltakba (9. vers), hogy �letre keljenek. L�lek n�lk�l ui. olyanoknak l�tta �ket Ez�kiel, mint a harcmez�n elesett holttesteket.

A 11–14. vers a l�tom�s magyar�zata. Vil�gosan l�that�, hogy nem �jsz�vets�gi �rtelemben vett felt�mad�sr�l van sz�. A babiloni foglyok �nmagukat tekintett�k kisz�radt csontoknak, ami a helyzet rem�nytelens�g�t fejezi ki (v�. J�b 8:13; 14:19; Zsolt 9:19; Ez 19:5). A vers v�g�n lev� „kiv�gattunk magunknak” (dativus ethicus) helyett egyesek az „elv�gatott �let�nk fonala” kifejez�st javasolj�k (a k�t sz�t m�sk�ppen v�lasztj�k el), v�. Zsolt 88:6; �zs 38:12; 53:8. A vita c�folat�ban m�r nem harcmez�r�l van sz�, hanem s�rokr�l. A „s�rokat megnyitja” az �r, �s hazaviszi n�p�t. Ez bizony�tja az � isteni hatalm�t, �s a pr�f�ta �ltal megsz�lal� Ig�je igaz�t (13k. vers). A 12k. versben lev� „n�pem” sz� a sz�vets�gk�t�si formula r�sze, �s azt hangs�lyozza, hogy helyre�ll a sz�vets�g Isten �s n�pe k�z�tt: � k�ldi �letet ad� Lelk�t (14. vers).

Ez�k. 37,15–28. Izr�el �s J�da �jra egyes�l.

A pr�f�ta �jabb jelk�pes cselekedetre kap parancsot (v�. Ez 4:1–17; 5:1–4; 12:3–16.17–20; 24:1–14.15–24). Most k�t „f�t” kell egym�shoz illesztenie. K�t botr�l, k�t korm�nyp�lc�r�l van sz� (Ez 19:11k.). Egyikre J�da �s „t�rsai” nev�t kell �rnia, m�sikra J�zsef �s „t�rsai” nev�t. (J�da �s J�zsef neve el�tt a pecs�tekr�l ismert lamed inscriptionis �ll, mely a tulajdonos nev�t jel�li.) A t�rsak a J�d�hoz �s J�zsefhez tartoz� t�rzsek, amelyek Salamon kir�ly hal�la ut�n elszakadtak egym�st�l (1Kir 12:16k.). Izr�el Kr. e. 722-ben assz�r fogs�gba ker�lt, J�da pedig Kr. e. 587-ben babiloni fogs�gba. Egyes�l�s�k gondolata m�r J�si�s kir�ly idej�ben megsz�letett; � az �szaki orsz�gr�szbe is bevonult, vall�si reformj�t ott is v�grehajtotta (2Kir 23:15–20).

A n�p megk�rdezte a pr�f�t�t, mi a jelk�pes cselekedet �rtelme (18. vers; v�. Ez 12:9; 21:5.12). A magyar�zat szerint J�da �s Izr�el �pp�gy egyes�lni fog, ahogyan Ez�kiel �sszeillesztette a k�t botot. A 21. versben elhangz� �g�ret szerint �sszegy�jti n�p�t az �r (Ez 11:17; 20:41; 28:25; 34:13; 36:24), �s beviszi �ket orsz�gukba. Ott, Izr�el hegyein (ez a kifejez�s az eg�sz orsz�gra vonatkozik, Ez 6:1–14; 36:1–7) egyes�l a k�t n�p, �s soha t�bb� nem szakad k�t r�szre az orsz�g. Az eg�sz orsz�gnak egy kir�lya lesz (Ez 34:23k.). Akkor a n�p megtisztul (a 23. vers m�sodik szava hitpaelben olvasand�) „szem�tgoly�csk�it�l, f�rtelmess�geit�l” (mindk�t sz� a b�lv�nyokat jelenti), minden h�tlens�g�t�l, �s megszabad�tom �ket minden elfordul�sukt�l (= elp�rtol�sukt�l; �gy olvassuk a sz�t sok bibliai k�zirat alapj�n), amelyekkel v�tkeztek (23. vers; v�. Ez 36:25). �gy �ll helyre a helyes kapcsolat az �r �s n�pe k�zt; a 23. vers az �n. sz�vets�gk�t�si formul�val v�gz�dik. Az eggy� lett orsz�gban az eg�sz n�pnek egy „p�sztora” lesz: „szolg�m, D�vid lesz a kir�lyuk” (24. vers; Jer 23:5k.; Ez 34:23k.). A Deuteronomium szavaival fejezi ki a 24. vers a „D�vid” uralma alatt �l� n�p engedelmess�g�t: „az �r t�rv�nye szerint �lnek, �s rendelkez�seit megtartj�k” (Deut 4:5k.; 7:12; 16:12; 30:16; Ez 11:20; 20:19; 36:27). A n�p „�r�kre” orsz�g�ban lakhat, mert az �r �r�k sz�vets�get k�t vele, b�ke sz�vets�g�t. Ez olyan sz�vets�g, amely nem hi�sulhat meg (Gen 9:16; 17:7.13.19; 2S�m 23:5; Ez 34:25). A n�p elszaporodik (Ez 36:10k..37); de a legnagyobb aj�nd�k az lesz, hogy az �r szent�lye �r�kre a n�p k�z�tt lesz (Ez 20:40). A „szent�lyem” sz�n k�v�l (Ez 5:11; 8:6; 9:6) a r�gies „hajl�kom” sz� is el�fordul itt (27. vers; v�. Lev 26:11; 2S�m 7:6; Zsolt 26:8; 74:7). Az �r �s n�pe k�zt helyre�ll a sz�vets�g, a helyes kapcsolat; a 27. vers az �n. sz�vets�gi formul�val z�rul. V�g�l a 28. vers kimondja Isten kegyelmes cselekedet�nek c�lj�t: az�ltal, hogy szent�lye n�pe k�z�tt lesz, a t�bbi n�p is megismeri �t mint igaz Istent, a t�rt�nelem Ur�t.

Ez�kiel. XXXVIII. R�SZ

A 38. �s 39. fejezet �sszetartozik. G�g �s hatalmas serege Isten n�p�re t�mad, de elpusztul Izr�el hegyein (39:4). G�got nem siker�lt azonos�tani a t�rt�nelem egyetlen ismert alakj�val sem. Gondoltak Babil�ni�ra, a szk�t�kra, Gagi v�rosfejedelemre, Gyges l�diai kir�lyra, Gagura, egy Assz�ri�t�l �szakra �lt harcias t�rzs fejedelm�re, Nagy S�ndorra, Antiochus Eupatorra VI. Mitridateszre �s a p�rtusokra. A LXX sz�vege Num 24:7-ben �s �m 7:1-ben is eml�ti G�got. Mindezek azonban csak tal�lgat�sok. Az viszont biztos, hogy Ez 38–39. fejezet�ben nem a R�bent�l sz�rmaz� G�gr�l van sz� (1Kr�n 5:3k.). – A j�vend�l�s magva Ez�kielt�l sz�rmazik. � nemcsak azt v�rta, hogy Isten n�pe hazat�r a fogs�gb�l, hanem azt is, hogy a n�pet a j�v�ben is �ri �t�let (Ez 20:33–44; 33:27–29; 34:1–31). Ez�kiel gondolatai nyom�n k�s�bbi tan�tv�nyokt�l sz�rmaz� b�v�tm�nyek, kieg�sz�t�sek is tal�lhat�k a k�t fejezet sz�veg�ben.

Ez�k. 38,1–13. J�vend�l�s G�g sereg�nek t�mad�s�r�l.

Ez�kielnek G�g ellen kellett pr�f�t�lnia, �s k�zben G�g orsz�ga fel� kellett tekintenie; ez a mozdulat k�s�rte a pr�f�t�l�st (ld. Num 22:41; 23:13; 24:2; Ez 6:2; 21:2; 25:2; 29:2; 35:2). A „R�s” sz� itt nem orsz�gn�v, hanem a „fejedelem” sz�hoz tartozik: f�-fejedelem G�g, a hozz� tartoz� orsz�gok fejedelmeinek a vez�re. M�g�g f�ldje itt G�g orsz�g�t jelenti. Ez a kifejez�s itt zavar� told�s; Ez 39:1 sz�veg�ben m�r nincs is meg. M�g�g Gen 10:2; 1Kr�n 1:5 szerint J�fet fia. Ez 39:6-ban is szem�lynek l�tszik; orsz�g�nak helye ismeretlen. Mesek �s Tub�l Kis-�zsia �szaki r�sz�n �l� n�pek voltak (ld. Ez 27:13; 32:25k. magyar�zat�n�l). Ezek a n�pek t�madnak a j�v�ben Izr�elre. De a 3. vers szerint az �r ellen�k (vonul) – ez az �n. p�rviadalra sz�l�t� formula (Ez 5:8; 13:8; 21:8; 26:3 stb.). A p�rviadal meg is val�sul (Ez 39:3)! Ez�rt „vezeti” G�got Izr�el ellen az �r – horgokkal, mint valami vad�llatot (4. vers; Ez 19:4; 29:4). Nagy sereggel t�mad G�g (Ez 26:7; 32:3); a seregben lovass�g is van. Ruh�zatuk pomp�s; kis kerek pajzsokkal �s nagy sz�gletes pajzsokkal, kardokkal, sisakokkal felszerelve j�nnek. Az 5. versben lev� �szak-afrikai n�pek (tkp. K�s, P�t, L�d; Ez 30:5) nem illenek bele a felsorol�sba; a 6. vers m�r igen. G�mer J�fet fia, T�garm� pedig G�mer fia Gen 10:2k.; 1Kr�n 1:5k. szerint. Ezek val�ban „�szaki”, kis-�zsiai n�pek: a kimmeriek �s �rm�nyorsz�g n�pei. M�r Jeremi�s is �szakr�l v�rta az ellens�get (Jer 1:14k.; 6:22k.; ld. m�g J�el 2:20). A 7. versben az �r g�nyosan sz�l�tja meg az ellens�get: „L�gy k�szen, k�sz�lj!”. G�g a 8. vers szerint „sok id� m�lva” vonul „Izr�el hegyei” ellen (ez Izr�el orsz�g�t jelenti, Ez 6. r�sz). Olyankor j�n, amikor Izr�el m�r biztons�gban lakozik (Ez 28:26; 34:25.27k.), �s �gy j�n, mint a vihar (�zs 10:3; Jer 4:13). Az es�lyek egyenl�tlenek; a hatalmas sereget Izr�el nem gy�zheti le.

A 10–13. vers k�s�bbi; ez m�r a pr�f�ta tan�tv�nyait�l sz�rmazik. Itt nem az �r k�ldi G�got n�pe ellen, hanem � maga forral gonosz tervet (Ez 11:5; 14:3k..7; 20:32). Fal n�lk�li v�rosokra akar t�rni, ami a Neh�mi�s el�tti id�kre mutat (�zs 54:12; Jer 49:31; Zak 2:5–9). C�lja a zs�km�nyszerz�s. A 11k. vers G�g szavait tartalmazza (oratio recta). A „f�ld k�ld�ke” Jeruzs�lem (ld. Ez 5:5 magyar�zat�n�l). A keresked�k, a 27. fejezetben eml�tett n�pek, m�r �rdekl�dnek: a zs�km�nyb�l olcs�n akarnak v�s�rolni, �s azt nyeres�ggel akarj�k eladni. Ez a n�h�ny vers megokolja G�g pusztul�s�t; az �r �t�lete igazs�gos.

Ez�k. 38,14–23. G�g sereg�t term�szeti csap�sok puszt�tj�k el.

Ez az igeszakasz is a k�s�bbi b�v�tm�nyek k�z� tartozik. A 14–16. vers megism�tli az 1–9. vers gondolatait, �s hozz�teszi, hogy G�g t�mad�sa �ltal felragyog a n�pek el�tt az �r szents�ge (Ez 20:41; 28:22.25; 36:23). (A 14. vers utols� szava a h�ber sz�vegben „tudod”. Ehelyett a LXX „felkelsz” = t�madsz sz�t olvas (ld. Jer 6:22; 50:41.) A 17. vers a r�gi pr�f�t�k j�vend�l�seinek beteljesed�s�t l�tja G�g buk�s�ban. Deuteronomista kifejez�s: „szolg�im, a pr�f�t�k �ltal” (2Kir 9:7; 17:13; Jer 7:25; 26:5; 29:19; 35:15; 44:4; Zak 1:16). (A h�ber sz�veg k�rd�snek l�tszik: „Te vagy-e?”. Itt a k�rd� sz�cska a LXX alapj�n t�rlend�.)

A 18–23. vers szerint G�g nem az �rral v�vott p�rviadalban esik el, mint Ez 38:3k.; 39:2–5-ben, hanem term�szeti csap�sok k�vetkezt�ben: az �r haragja (Ez 21:36; 22:21.31; 35:11) f�ldreng�st okoz (Ez 26:10; 27:28; 31:16). A kozmikus katasztr�fa gondolata m�r az apokalyptikus irodalom fel� mutat (Zsolt 46:7; Jer 4:23–28; Ez 32:7k.; J�el 2:10; 3:3k.; 4:15; Hag 2:6.21). Utol�ri ez a csap�s a halakat, a madarakat az �llatokat �s az embereket egyar�nt (20. vers; v�. �zs 2:12–17). Leomlanak a hegyek, a rajtuk �p�tett teraszok �s v�rfalak is. Az itt eml�tett megretten�s �pp�gy az �r harcainak velej�r�ja, mint az, hogy az ellens�ges seregek egym�s ellen ford�tj�k a fegyvert (21. vers; B�r 7:22; Ez 26:16). (A 21. vers „hegyemnek kard” kifejez�s�t a LXX „f�lelem”-nek olvassa.) A 22. vers m�g a pestist, a v�rt, az �rad� z�port, j�ges�t, t�zet �s k�nk�vet eml�ti, mint az �t�let eszk�zeit (v�. Gen 19:24; �zs 30:33; Ez 5:17; 13:11.13; 28:23). Mindezek �ltal sok n�p szeme el�tt bizony�tja be nagys�g�t �s szents�g�t az �r.

Ez�k. XXXIX. R�SZ

Ebben a fejezetben folytat�dik a G�g t�mad�s�r�l �s buk�s�r�l sz�l� j�vend�l�s (ld. a 38. r�sz bevezet�s�t).

Ez�k. 39,1–5. G�got legy�zi az �r.

Ezek a versek arr�l sz�lnak, hogy a hatalmas ellens�gnek Izr�el hegyein = Izr�el orsz�g�ban kell elpusztulnia (v�. �zs 14:24k.). P�rviadalra sz�l�tja fel G�got az �r (1. vers; v�. Ez 38:3), �s ki�ti kez�b�l a fegyvert (3. vers). Arr�l m�r nincs is sz�, hogy ezut�n hogyan pusztul el G�g. Harcosai temetetlen�l hevernek a f�ld�n; a t�lvil�gon sem tal�lnak nyugalmat (1S�m 17:44; 2S�m 21:8–10; 1Kir 21:23; Jer 7:33; 22:19). Mindez az �r szav�ra megy v�gbe (Ez 5:15.17; 21:22.37; 24:14; 26:5.14; 28:10; 30:12; 34:24; 36:36).

Ez�k. 39,6–16. Az orsz�g megtiszt�t�sa.

Ezek a versek k�s�bbi b�v�tm�nyeket tartalmaznak. Itt m�r nincs sz� p�rviadalr�l: G�gra t�zet bocs�t az �r – mondja a 6. vers �m 1:4.7.10.12; 2:2.5 szavaival. Vele egy�tt �t�let �ri a „szigeteket”, a t�voli orsz�gokat is (Ez 26:15.18; 27:15.35), amelyek G�ggal tartottak. Az �r nem engedi t�bb�, hogy szent nev�t gyal�zz�k (7. vers; Lev 18:21; Ez 20:39; 36:20–23; �m 2:7). Mindez elj�n �s megt�rt�nik (Ez 21:12), mert a pr�f�t�k �ltal el�re megmondta az �r (�zs 2:12kk.; 13:6.9; �m 5:18; J�el 1:15; 2:1.11; 3:4; 4:14).

A 9–10. vers az ellens�g fegyvereinek megsemmis�t�s�r�l sz�l, ami az �r�k b�ke gondolatk�r�hez tartozik (Zsolt 46:10; 76:4; �zs 9:3k.; Zak 9:10). A f�ban szeg�ny Palesztina lak�i t�zel�nek haszn�lj�k a rengeteg fegyvert. K�z�tt�k eml�t�st �rdemel a „k�z botja”. Ez bumer�ngszer� dob�fegyver volt k�t hegy�n f�mbor�t�ssal; vad�szatra is haszn�lt�k (v�. Num 35:17k.; �m 3:5). A papi gondolkod�sban fontos volt a hetes sz�m: „h�t �vig t�zelnek vel�k”. Hasonl�k�ppen papi gondolkod�st mutat az is, hogy a temetetlen�l hever� halottak kultikus tekintetben tiszt�talann� teszik az orsz�got (Num 19:11–13.16; 35:33k.; Ez 36:18). Az, hogy G�g �s serege „nevezetes” s�rhelyet kap, a LXX �s a latin ford�t�s sz�veg�n alapul, melyek a h�ber s�m sz�t s�mnek olvast�k. A Holt-tenger k�zel�ben, az att�l keletre fekv� Abarim-v�lgy ez a (nevezetes) hely, a N�b�-hegy k�zel�ben (Num 27:12; 33:47k.; Deut 32:49; Jer 22:20). Az orsz�g teljes megtiszt�t�sa �rdek�ben a sok holttestet kiviszik Izr�el f�ldj�r�l. „G�g serege v�lgye” ismeretlen f�ldrajzi helyn�v. Fontos itt is a hetes sz�m: a temet�s h�t h�napig tart (12. vers). R�szt vesz benne az orsz�g eg�sz n�pe, �s ez „nevet”, j� h�rnevet szerez sz�mukra akkor, amikor az �r dics�s�ge megval�sul – mondja a 13. vers. Az orsz�g megtiszt�t�sa gondos munk�t ig�nyel; „�lland� embereket”, hivatalos megb�zottakat alkalmaznak, akik �tvizsg�lj�k az orsz�got. Ha valahol m�g emberi csontokat tal�lnak, megjel�lik a helyet, hogy r�akadjanak azok, akik a t�bbi halott mell� temetik. (A Ham�na nev� v�ros ismeretlen; neve hasonl�t a rossz h�r� Hinn�m-v�lgy nev�re.) „G�g sereg�nek v�lgye” z�rva lesz a v�ndorok sz�m�ra (11. vers; a halottak v�lgye ui. tiszt�talannak sz�m�t).

Ez�k. 39,17–20. Lakoma a vad�llatoknak.

Ez a n�h�ny vers a v�ge G�gr�l sz�l� j�vend�l�s ez�kieli alapsz�veg�nek. Miut�n G�got p�rviadalban legy�zi az �r, test�t �s katon�i test�t ragadoz� �llatoknak �s madaraknak adja eledel�l (3k. vers). A pr�f�ta arra kap megb�z�st, hogy h�vja meg erre az „�ldozati” lakom�ra a vad�llatokat �s ragadoz� madarakat (�zs 56:9; Jer 12:9). Ilyen lakom�r�l sz�l �zs 34:5–8; Jer 46:10; 50:28k.; Zof 1:7k. is. A lakoma vend�gei ragadoz� �llatok �s madarak; nekik szabad v�rt is inni, ami Izr�el n�pe sz�m�ra szigor�an tilos (Lev 17:11k.). A vad�llatok az elesett harcosok, lovaik �s vez�reik h�s�t eszik majd. Most �k lesznek az �ldozati �llatok, �s a harcmez� lesz az �r olt�ra (20. vers). (Ebben a versben a h�ber sz�veg „harci kocsi” szava helyett a LXX seg�ts�g�vel „lovas” olvasand�; ez �n. collectiv singularis, ld. m�g Zsolt 76:7; Ez 26:7.) A 18. vers v�g�n lev� „kosok, b�r�nyok, bak(kecsk�k)” szavak emberi vezet�ket is jelenthetnek �ppen �gy, mint a „B�s�nban hizlalt bik�k” (v�. �m 4:4); a B�s�n-hegy legel�in ui. (a Genez�reti-t�t�l keletre) j�l fejl�dtek a ny�jak.

Ez�k. 39,21–29. Az �r kegyelme n�p�re �rad.

Ebben az igeszakaszban m�r nincs sz� G�gr�l �s sereg�r�l. Arr�l olvasunk, hogy az �r dics�s�g�t az �t�let ut�n megismerik a n�pek, Izr�el pedig az �r sz�vets�gi h�s�g�t ismeri meg (a 22. vers csonka sz�vets�gk�t�si formul�t tartalmaz; hi�nyzik bel�le: „�k pedig az �n n�pem”, v�. Jer 24:7; 30:22; Ez 11:20; 14:11; 37:23). Senki sem gondolja t�bb�, hogy Izr�el fogs�g�nak oka az �r gyenges�ge volt. Bel�tj�k, hogy Izr�el h�tlens�ge �s b�ne volt az ok, �s az �r b�ntet�se igazs�gos volt: jogosan rejtette el orc�j�t n�pe el�l (�zs 54:8; 57:17; 59:2k.); ellens�geik kez�be adta �ket. Az ember ui. csakis akkor �lhet, ha fel� ford�tja orc�j�t az �r (Num 6:25k.; Zsolt 104:29k.). Ez t�rt�nik meg akkor, amikor j�ra ford�tja n�pe sors�t (Zsolt 126:1; Jer 33:26; Ez 16:53–58). Az�rt k�vetkezik ez be, mert az �r f�lt�kenyen vigy�z szent nev�re (Ez 36:21), �s irgalomban r�szes�ti Izr�elt (25. vers). Az irgalmat nyert n�p „hordozza gyal�zat�t” (�gy olvassuk n�h�ny bibliai k�zirat alapj�n a h�ber sz�veg „elfelejti” szav�t a 26. vers elej�n. Egy alef ui. kiesett; erre j� n�h�ny p�lda van. Az viszont p�lda n�lk�l val�, hogy az ember elfelejtheti b�n�t). Ez�kiel ink�bb arr�l sz�l, hogy a kegyelemben r�szes�lt n�p igaz b�nb�natra jut (Ez 16:52–54.63; ld. m�g Ez 6:9; 20:43). Biztons�gban lakhatnak f�ldj�k�n (Jer 32:37; Ez 28:26; 34:25.28; 38:8.11.14), nem rettenti �ket v�ratlan t�mad�s (Lev 26:6; Jer 30:10; Ez 34:28). Az �r a n�pek szem�ben is szentnek bizonyul az�ltal, hogy �sszegy�jti n�p�t az orsz�gokb�l �s hazavez�rli �ket (Ez 38:16.23; 39:6k.). S�t, akkor is �rv�nyes volt az �rnak n�p�vel k�t�tt sz�vets�ge, amikor fogs�gba vitette �ket (28. vers, csonka sz�vets�gk�t�si formula; ld. a 22. vers magyar�zat�n�l). De a legnagyobb aj�nd�k m�gis az lesz, hogy Lelk�t �rasztja n�p�re az �r (Ez 36:27; 37:14). �gy maradand�, soha meg nem szakad� k�z�ss�g j�n l�tre az �r �s n�pe k�z�tt.

Megeml�tend�, hogy a G�gr�l sz�l� j�vend�l�st Jel 20:7–10 is id�zi. Itt arr�l olvasunk, hogy Krisztus ezer�ves uralkod�sa ut�n elszabadul b�rt�n�b�l a S�t�n, �s hatalmas sereggel t�madja meg „a szentek t�bor�t �s a szeretett v�rost”. Az �r azonban �gi t�zzel puszt�tja el �ket; az �rd�g ezut�n „a t�zes �s k�nes t�ba vettetett”.

Ez�k. XL. R�SZ

Itt kezd�dik az a hatalmas l�tom�s, amelyet Ez�kiel pr�f�ta kapott az �jj��p�l� jeruzs�lemi templomr�l (40–42. r�sz), az �r visszat�r�s�r�l a templomba (43. r�sz), a l�vit�k �s a papok szolg�lat�r�l (44. r�sz), az �ldozatokr�l (45–46. r�sz), a templomb�l fakad� gy�gy�t� forr�sr�l (47:1–12) �s az orsz�g feloszt�s�r�l (47:13–48:35). A l�tom�s folyam�n mennyei l�ny vezette a pr�f�t�t, �s ha kellett, magyar�zatot is adott.

A 40–42. r�szben az �j templom le�r�sa tal�lhat�. Mint�ul a Salamon �ltal �p�tett els� templom szolg�lt, amit Ez�kiel mint pap j�l ismert. Azonban van n�h�ny l�nyeges k�l�nbs�g is. El�sz�r is az �j templom nem lesz kir�lyi szent�ly (v�. �m 7:13), nem lesz t�bb� mellette kir�lyi palota. A szentek szentj�ben nem lesznek f�b�l faragott ker�bok, melyeknek kiterjesztett sz�rnyai felett l�thatatlanul tr�nol az �r (1S�m 4:4; 2S�m 6:2; 1Kir 6:23–28), �s nem lesz ott az �r sz�vets�gl�d�ja sem, amit nem k�sz�tenek el �jra (Jer 3:16). Ez�kiel l�tom�sa nem teljes�lhetett be minden r�szlet�ben. A hazat�r� gy�lekezetnek nem volt el�g anyagi ereje pl. ahhoz, hogy mind a k�ls� udvar fal�hoz, mind a bels� udvarhoz h�rom hatalmas v�rkaput k�sz�tsen. A templomhegy felsz�ne nem minden�tt alkalmas a l�tott �p�letek elhelyez�s�re; nincs is annyi s�k hely. A r�szletes magyar�zatn�l kider�l, hogy j� n�h�ny adatnak ink�bb teol�giai mondanival�ja van. Nehez�ti a magyar�zatot, hogy a sz�veget j� n�h�ny helyen Ez�kiel tan�tv�nyai is kieg�sz�tett�k, �s sz�vegroml�sok is el�fordulnak. M�gis a l�tom�s magva Ez�kielt�l sz�rmazik.

Ez�k. 40,1–4. Ez�kiel l�tom�st kap az �rt�l.

A l�tom�s id�pontj�t k�tszeresen is meghat�rozza az 1. vers: a fogs�g 25. �v�ben, Jeruzs�lem eleste ut�n 14 �vvel. „Az �v elej�n” kifejez�s �j�v napj�t jelenti, ami r�gi izr�eli id�sz�m�t�s szerint �sszel, a 7. h�nap 10. napj�n volt (Lev 25:9). A LXX a h�ber r�s hass�n� = �j�v kifejez�st m�sk�ppen �rtette: „az els� h�napban”; k�zben ui. �tvett�k a babiloni id�sz�m�t�st. Ez�kiel azonban m�g az �si �vkezdetre gondolt, �s eszerint a l�tom�s id�pontja Kr. e. 573. okt. 22. volt. „Az �r keze volt rajtam”: ez pr�f�tai r�v�letet jelent (1Kir 18:46; 2Kir 3:15; Ez 1:3; 3:14; 37:1). „Isteni”, Isten �ltal aj�nd�kozott l�tom�sr�l sz�l Ez 1:1; 8:3; 11:24 is. Az a magas hely, ahova l�tom�sban ker�l a pr�f�ta, a Sion-hegy (Zsolt 48:3; �zs 2:2–4; Ez 20:40): itt megl�tta a pr�f�ta Jeruzs�lemet. Az a f�rfi�, aki vezette Ez�kielt, mennyei l�ny volt: kez�ben m�r�zsin�r �s m�r�n�d. A pr�f�t�nak el�bb v�gig kellett n�znie a m�r�seket, majd hirdetnie kellett, amit l�tott. A sz�moknak, a m�r�si adatoknak ui. �rtelme, �zenete van.

Ez�k. 40,5–16. A keleti kapu.

Az 5. vers az eg�sz templomteret k�r�lvev� falr�l sz�l. Ennek mind a n�gy oldala 500 k�ny�k (kb. 250 m) hossz� Ez 42:15–20 szerint. A fal nem nevezhet� v�rfalnak, hiszen csup�n egy m�r�n�dnyi sz�les �s magas (kb. 3 m). A kapuk viszont igazi v�rkapuk, mind a k�ls�, mind a bels� udvarban. A pr�f�t�t vezet� mennyei l�ny felment a kapu l�pcs�j�n; ez egy m�r�n�dnyi „sz�les” volt. Ez �gy �rtend�, hogy a l�pcs� kisebb m�rete a „sz�less�g”, nagyobb m�rete a „hossz�s�g”. Ezt nevezn�nk mi a l�pcs� sz�less�g�nek; ez t�z k�ny�k (kb. 5 m) volt (11. vers). A l�pcs� m�retei teh�t: 10�6 k�ny�k (5�3 m). A 6. vers sz�vege a LXX-ban teljesebb: „h�t l�pcs�fokon”. Ez azt jelenti, hogy a k�ls� udvar szintje magasabb az azt k�r�lvev� ter�letn�l. A kapuban jobbr�l is, balr�l is h�rom �rszoba volt; ez a templomot �rz� l�vit�k helye (1Kr�n 26:1; Ez 44:11). Az �rszob�k (f�lk�k) m�rete 6�6 k�ny�k (3�3 m), �s a f�lk�k k�zti fal („oszlop”) sz�less�ge 5 k�ny�k (2,5 m). A kapunak a csarnokba vezet� k�sz�be egy m�r�n�dnyi volt (kb. 3 m), ami megfelelt a fal vastags�g�nak (5.7. vers). A bels� oldalon voltak a kapuf�lf�k (a kapu „pill�rei”); ezek 2–2 k�ny�k (1–1 m) vastagok voltak. A csarnok teljes sz�less�ge 13 k�ny�k (6,5 m); ebb�l 4 k�ny�knyit elvesz a k�t kapuf�lfa, �gy az �tj�r�, a 3–3 f�lke k�zti szabad t�r sz�less�ge is 13 k�ny�k (6,5 m). A f�lk�k el�tt egy k�ny�knyi „hat�r” volt; ezt ker�t�snek gondoljuk. A 13. vers szerint a kapu sz�less�ge (az egym�ssal szemben lev� kamr�k h�ts� falai k�zti t�vols�g) 25 k�ny�knyi (12,5 m); ez falak n�lk�l �rtend� (term�szetesen a f�lk�knek is volt h�ts� faluk). A 14. vers sz�vege romlott. Itt a kapu sz�less�g�t (az el�csarnokn�l m�rve) a h�ber sz�veg 60 k�ny�knyinek mondja, a LXX pedig 20 k�ny�knyinek. Mindk�t adat t�ves; a csarnok sz�less�ge megegyezik a kapu t�bbi r�sz�nek sz�less�g�vel, teh�t a sz�veg a 21.25.29.33.36. vers alapj�n jav�that�: 25 k�ny�k (f�lk�k 6+6 k�ny�k; k�zt�k lev� t�r 13 k�ny�k). A k�ls� (�gy olvassuk a LXX seg�ts�g�vel a 15. vers negyedik szav�t) kapu hossz�s�ga pedig 50 k�ny�k. (A k�ls� fal 6 k�ny�k, 6b vers; a 3 f�lke 6–6 k�ny�k, 7.10.12. vers; a 2 „oszlop” 5–5 k�ny�k, 7., 10. vers; a bels� k�sz�b 6 k�ny�k, 7. vers; az el�csarnok 8 k�ny�k, 9. vers; a „pill�rek” 2 k�ny�k, 9. vers = 50 k�ny�k.) A kapu f�lk�in �s el�csarnok�n k�keretes ablakok voltak.

Ez�k. 40,17–19. A k�ls� udvar k�vezete.

A keleti kapun �t a k�ls� udvarba vezette a pr�f�t�t az angyal. Itt megpillantott 30 kamr�t. Ut�na arr�l van sz�, hogy a k�ls� udvar egy r�sz�n k�vezet volt, „a kaput�r hossz�nak” megfelel� sz�less�gben. Ez azt jelenti, hogy a h�rom kapu a k�ls� falon bel�l volt, 50 k�ny�knyire beny�lt az udvarba. Ez az 50 k�ny�k (kb. 25 m) sz�les s�v volt kik�vezve. Azonban nem val�sz�n�, hogy a kamr�k v�gig a fal mellett helyezkedtek el, hiszen a fal 4�500 k�ny�k hossz� volt (kb. 1000 m). M�g ha le is sz�m�tjuk bel�le a h�rom kapu sz�less�g�t, az udvar n�gy sark�ban lev� konyh�kat (Ez 46:21k.) �s a nyugati faln�l lev� �p�leteket (Ez 41:12), akkor is marad annyi hely, hogy elf�r 30 olyan kamra, amelynek hossza 20 m�ter felett van. Ekkora templom a szentek szentje n�lk�l! Nem val�sz�n�, hogy ilyen nagyok voltak a kamr�k. Ink�bb arra kell gondolnunk, hogy ugyanazokr�l a kamr�kr�l van sz�, amelyekr�l Ez 42:1kk. sz�l. A sz�veg csak a k�vezetr�l mondja, hogy „k�r�s-k�r�l” volt, a kamr�kr�l nem. Ezek ui. a nyugati fal mellett voltak. M�r az els� templomhoz is tartoztak kamr�k (Jer 35:2.4; 36:10), a m�sodik templomban pedig nemcsak a papoknak voltak kamr�i, hanem egyes vezet� embereknek is (Ezsd 8:29; 10:6; Neh 13:4–9). A k�ls� udvart az�rt mondja a 18. vers als� udvarnak, mert a bels� udvar szintje magasabb (31., 34., 37. vers). Az „als�” kaput�l (amely beny�lik az „als�” = k�ls� udvarba) a „bels�” kapuig (amely nem ny�lik be a bels� udvarba!) 100 k�ny�k (50 m) a t�vols�g. A vers k�t utols� szava: „keleten �s �szakon”, jelzi az angyal �ltal mutatott ir�nyt: a keleti kapun mentek be (6–16. vers), �s az �szaki kapu fel� tartottak. Egy�bk�nt d�len is ugyanennyi a t�vols�g a k�ls� �s a bels� kapu k�z�tt.

Ez�k. 40,20–27. Az �szaki �s a d�li kapu.

A 19. vers k�t utols� szava helyett („keleten �s �szakon”) a LXX olyan mondatot tartalmaz, amely �tvezet a 20. versbe: „Azut�n �szaki ir�nyba vezetett”. Hasonl�an kezd�dik a 24. vers is. Az �szaki �s d�li kapu le�r�sa r�videbb a keleti kapu�n�l, hiszen a m�retek ugyanazok. A k�ls� kapu �s a bels� udvar kapuja k�zti t�vols�g is ugyanaz. A 7–7 l�pcs� is megfelel a keleti kapun�l lev� l�pcs� magass�g�nak, 6. vers (a LXX sz�vege szerint): kb. 2 m. Nyugati kapu nem volt, mert a nyugati faln�l a „mell�k�p�let” �llt (Ez 41:12). A templomnak sem volt nyugaton kapuja, hiszen ott volt a szentek szentje.

Ez�k. 40,28–37. A bels� udvar kapui.

Az angyal a k�ls� udvarb�l a bels� udvarba vezette a pr�f�t�t, �spedig a d�li kapun �t. A kapunak 8 l�pcs�foka volt; a bels� udvar teh�t kb. 2,5 m-rel magasabb volt a k�ls�n�l. A kapu m�retei ugyanazok voltak, mint a k�ls� udvar kapuinak m�retei (29. vers). A 30. vers ism�tl�s (dittographia), melyn�l a LXX jegyzetanyag�ban a k�vetkez� kritikai megjegyz�s olvashat�: „Kit�nik a csak ezen a helyen alkalmazott »csarnokok« form�b�l, hogy ez nem tartozik az igazi h�ber sz�veghez”. A h�ber sz�vegben el�fordul ugyan m�g egyszer a „csarnokok” sz� (16. vers), de a LXX alapj�n ezt is egyes sz�mnak ford�tjuk. Minden kapunak csak egy csarnoka volt. A 32. vers elej�n is figyelemre m�lt� a LXX sz�vege: „�s elvitt engem a keletre n�z� kapuhoz”, hasonl�an a 35. vers elej�hez. A keleti kapu m�retei megegyeztek a d�li kapu�val, valamint a 35–37. versben t�rgyalt �szaki kapu�val. Mindh�rom kapun�l azt jelenti az „ablakai voltak k�r�s-k�r�l” kifejez�s, hogy a kapu mindk�t oldal�n lev� f�lk�knek �s az el�csarnoknak is mindk�t oldalon voltak ablakai.

Ez�k. 40,38–47. A szolg�latot v�gz� papok kamr�i.

A 38–43. vers k�l�nb�zik az el�tte �s ut�na lev� elbesz�l�st�l. Itt nem jelenik meg a pr�f�t�t vezet� angyal, csak az �szaki kapu csarnok�n�l lev� kamr�nak �s berendez�s�nek a le�r�sa olvashat�. A 38. versben a h�ber sz�veg „f�lk�ben, a kapuk” szavai helyett a LXX alapj�n „a kapu csarnok�ban” olvasand�. Itt v�gt�k le az �ldozati �llatokat. A 40. versben „�g��ldozatnak” helyett „csarnoknak” olvasand�: „A csarnok k�ls� oldal�n, a kapu bej�rat�t�l �szakra k�t asztal volt”. Ez illik a vers folytat�s�hoz: „a kapu csarnok�nak a m�sik oldal�n is volt k�t asztal”. A 41. vers szerint �sszesen nyolc asztal volt itt: n�gy az oldalfalon k�v�l, n�gy pedig bel�l. Ebb�l n�gy faragott k�vekb�l k�sz�lt; ezek kb. 75 cm hossz�ak �s sz�lesek, �s kb. 50 cm magasak voltak. Az �g��ldozati �llatok feldarabol�s�hoz sz�ks�ges eszk�z�ket ezeken tartott�k, �spedig az asztalok teny�rnyi sz�les perem�n. Magukon az asztalokon volt az �ldozati �llatok h�sa. A LXX sz�vege a h�ber sz�vegen t�l m�g egy mondatot tartalmaz: „�s az asztalok felett tet�ket, hogy v�djenek az es�t�l �s a h�s�gt�l”.

A 44–46. versben �jra megjelenik �s meg is sz�lal a magyar�z� angyal. A 44. vers �gy kezd�dik: „A bels� kapun k�v�l volt k�t kamra”. (A h�ber sz�veg t�vesen „�nekesek kamr�it” mond; a sz�veg a LXX alapj�n jav�tand�.) Ez azonban nem egyeztethet� �ssze azzal, hogy a k�vetkez� szavak szerint a k�t kamra „a bels� udvarban” volt. Maguk a kapuk ui. nem ny�ltak be a bels� udvar ter�let�re, hanem a k�ls� udvaron voltak. Az �szaki �s a d�li kapun�l lev� k�t kamra teh�t a kapu fala mellett, a k�ls� udvaron volt; csak egym�s fel� n�z� bej�rataik voltak a bels� udvaron. (A 44. vers v�g�n „keleti kapu” helyett a LXX alapj�n „d�li kapu” olvasand�.) A k�t kamra a papok kett�s szolg�lat�t t�kr�zi; egyik a templomi szolg�lat, m�sik az olt�rn�l foly� szolg�lat. Ut�bbit csak C�d�k ut�dai v�gezhetik. C�d�k a kegyvesztett Ebj�t�r ut�n lett Salamon udvari papja (1Kir 2:28k..34k.): ut�dai magasabb rang� papoknak sz�m�tottak (Ez 43:19; 44:15k.). V�g�l a bels� udvart m�rte meg az angyal; ez 100�100 k�ny�k (50�50 m) volt. Ott �llt az �g��ldozati olt�r is, ahogyan az els� templomban is (1Kir 8:64; 2Kir 16:14; b�vebben v�. Ez 43:13–17).

Ez�k. 40,48–49. A templom csarnoka.

A bels� udvarb�l 10 l�pcs�n lehetett feljutni a templom csarnok�ba; ez kb. 3 m szintk�l�nbs�g. A 48. versben „csarnok Istene” helyett „csarnok pill�re” olvasand�. A „pill�r” azt jelenti, hogy a csarnok nem teljes sz�less�gben nyitott, hanem jobbr�l is, balr�l is 5 k�ny�k vastags�g� fal teszi sz�kebb�. A vers k�vetkez� r�sze a h�ber sz�vegben csonka; a LXX alapj�n �gy eg�sz�tend� ki: „�s a kapu sz�less�ge 14 k�ny�k, �s a kapu »v�llai«: 3 k�ny�k innen �s 3 k�ny�k onnan”. Az 5 k�ny�knyi vastag oldalfalak 3–3 k�ny�knyire ny�lnak be a kapu ny�l�s�ba; ez�rt csak 14 k�ny�knyi (kb. 7 m) a bej�rat. A csarnok m�retei: 20�12 k�ny�k (a h�ber sz�veg t�vesen 11 k�ny�k�t mond, a helyes adatot a LXX �rizte meg), azaz kb. 10�8 m. A k�t oszlop a csarnok el�tt �llt. Ezek szabadon �lltak, nem tart�oszlopok voltak. Ez m�r az els� templomban is �gy volt, �s a k�t oszlopra Ez�kiel j�l eml�kezett (1Kir 7:15–22.41k.; 2Kr�n 3:15–17; 4:12k.).

Ez�k. XLI. R�SZ

Ez�k. 41,1–4. A templom�p�let le�r�sa.

Az angyal az el�csarnokb�l a templomba vezette a pr�f�t�t. A templom bels� m�retei megegyeztek az els� templom�val: 40�20 k�ny�k (kb. 20�10 m). A templom �s az el�csarnok sz�less�ge egyenl�. A bej�rat csak 10 k�ny�k (kb. 5 m) sz�les volt, mert mindk�t oldal�n 6 k�ny�k vastags�g� �s 5–5 k�ny�k hossz�s�g� fal ny�lt be a kapuny�l�sba. A templomb�l m�r csak az angyal ment be a templom legbels� r�sz�be, ami 20�20 k�ny�k alapter�let� helyis�g volt. Bej�rata sz�kebb volt a csarnok�n�l �s a templom�n�l: mind�ssze 6 k�ny�k sz�les (kb. 3 m), mert k�toldalt (a templom oldalfal�ig) 7–7 k�ny�k hossz� �s 2–2 k�ny�k vastag „pill�rek”, falak voltak. A magyar�z� angyal v�g�l megsz�lalt: „Ez a szentek szentje”, vagyis az eg�sz templom legszentebb r�sze. Az els� templomban ezen a helyen �lltak a ker�bok, �s sz�rnyaik felett l�thatatlanul tr�nolt az �r (1S�m 4:4; 2S�m 6:2; 1Kir 6:23–28). Ide vitette be egykor Salamon a sz�vets�gl�d�t is (1Kir 8:1–9).

Ez�k. 41,5–15a. A templom k�r�l lev� �p�tm�nyek �s m�reteik.

Tov�bbra is az angyal vezette a pr�f�t�t, �s � v�gezte a m�r�seket. A templom fal�nak vastags�ga minden�tt 6 k�ny�k (kb. 3 m). Mellette a h�ber sz�veg szerint 30�3 f�lk�b�l �ll� oldal�p�tm�ny volt (6. vers). Ez a sz�m t�ls�gosan magas, ez�rt a 30-as sz�mot told�snak tartj�k. Eszerint h�romszoros volt az oldal�p�tm�ny, azaz a kamr�k h�rom emeleten helyezkedtek el. A kamr�k h�rom oldalr�l vett�k k�r�l a templomot: �szakr�l, nyugatr�l �s d�lr�l: Keleten, az el�csarnok mellett nem voltak kamr�k. A salamoni templom oldalf�lk�i f�b�l voltak; az ez�kieli templomnak ez a r�sze is k��p�tm�ny. Az oldalf�lk�k tet�gerend�it a templom fal�nak a kiugr�i, 1 k�ny�k (kb. 50 cm) sz�les p�rk�nyok tartott�k. Eszerint a templom fala csak alul volt 6 k�ny�k (kb. 3 m) vastag, a h�rom p�rk�ny felett m�r csak 3 k�ny�k (kb. 1,5 m) vastag volt. Az els� szintr�l „felj�r�n” (bizony�ra l�pcs�n) lehetett feljutni a k�z�ps� �s fels� szintre. A 8. vers ford�t�sa az �j ford�t�s� Bibli�ban igen j�: „L�ttam”. Itt a LXX nem �rtette, csak hangz�s ut�n �rta �t a h�ber sz�veget, mely tkp. passivum (nifal) lehetett: „�s megl�ttatott (megl�tszott) a h�zn�l (= a templomn�l): magas(�t�s) k�r�s-k�r�l”. Ez a magas�tott k�vezet egy m�r�n�dnyi, azaz 6 k�ny�knyi magass�g� (kb. 3 m) volt; erre vonatkozik a 8. vers utols� szava. Ez megfelel a csarnok el�tti l�pes� magass�g�nak (Ez 40:49). A kamr�k k�ls� fala 5 k�ny�k vastag volt (kb. 2,5 m). �szakon �s d�len 20 k�ny�k (kb. 10 m) sz�les szabad hely, �t volt a templom mellett, innen lehetett bejutni a kamr�kba. A szabad teret �szakon �s d�len ker�t�s (�gy olvassuk a 11. vers ide nem ill� „hely” szav�t Ez 42:7.10.12 alapj�n) hat�rolta. A 9. vers v�ge �s a 10. vers eleje szerint itt kamr�k voltak: „a h�z (= templom) oldal�p�tm�nyei k�z�tt (�gy olvasand�) �s a kamr�k k�z�tt 20 k�ny�k (t�r) volt a h�zon k�r�s-k�r�l”. Azonban a templomt�l �szakra �s d�lre lev� kamr�kr�l m�shol nem olvasunk. A 12. vers a templomt�l nyugatra, a templomt�r nyugati fal�n lev� „�p�letr�l” besz�l. M�retei: 70�90 k�ny�k (kb. 35�45 m); falai 5 k�ny�k vastagok; az �p�let m�retei falakkal egy�tt: 80�100 k�ny�k (40�50 m). Ez a hatalmas �p�let az els� templom m�g�tti „csarnok” hely�n �llt. Akkor a napisten tisztelet�re szolg�l� kocsik �s lovak voltak benne (2Kir 23:11); most azonban az �p�let j�val nagyobb, �s az „elk�l�n�tett hellyel” egy�tt g�tolja azt, hogy b�rki is h�tulr�l hatolhasson a templomhoz. K�zte �s a templom nyugati fala k�z�tt �ppen olyan sz�les �t volt, mint a templom �szaki �s d�li oldala mellett; de ezt „elk�l�n�tett helynek” h�vt�k. A 13–15. vers �sszegezi a m�r�si adatokat. A templom 100 k�ny�k hossz�. Ebben benne van a kamr�k k�ls� fala (5 k�ny�k), a kamr�k sz�less�ge (4 k�ny�k), a templom h�ts� fala (6 k�ny�k), a szentek szentje (20 k�ny�k), a szentek szentje �s a templom k�zti fal (2 k�ny�k), a templom (40 k�ny�k), a templom �s az el�csarnok k�zti fal (5 k�ny�k), az el�csarnok (12 k�ny�k) �s annak k�ls� fala (6 k�ny�k) = 100 k�ny�k (kb. 50 m). A nyugati faln�l lev� mell�k�p�let �s az azt a templomt�l elv�laszt� elk�l�n�tett hely 100�100 k�ny�knyi teret foglal el (kb. 50�50 m).

Ez�k. 41,15b–26. A templom bels� d�sz�t�se.

A 15b vershez tartozik a 16. vers els� szava. A sz�veg a LXX seg�ts�g�vel �gy olvasand�: „A templom belseje �s a k�ls� csarnok be volt burkolva”. („Udvar” helyett „k�ls�”, a „k�sz�b�k” helyett „burkolva” olvasand�.) Az ablakok k�keretesek voltak. A kereteken h�romszoros „l�pcs�zet” volt: az ablakny�l�s k�v�lr�l befel� sz�k�lt. A „k�sz�b el�tt” a talaj faburkolatos volt; meg a fal is a f�ldt�l (�gy olvassuk a LXX alapj�n) az ablakokig (a m�sodik „az ablakok” sz� t�rlend�; dittographia). A falon „kim�rt” r�szek (mez�k, s�vok) voltak, melyeken ker�bok �s p�lmad�szek voltak; �spedig k�t egym�s fel� fordul� ker�b k�zt a p�lmad�sz. A ker�b oroszl�ntest�, sassz�rnyakkal ell�tott l�ny emberarccal, melyhez itt m�g oroszl�narc is j�rult. A 20. vers a 21. vers harmadik szav�n�l v�gz�dik, �s az els� „templom” sz� t�rlend� (dittographia): „�s a templom fal�n n�gyszeres (= n�gyl�pcs�s) ajt�keret” (1Kir 6:33). Ahogyan az ablakkereteken l�pcs�zet volt, �gy az ajt�kereten is. Ez arra mutat, hogy a szentek szentje el�tt l�pes� volt. A szentek szentje ui. a szent szikla miatt magasabb szinten volt, mint a templom. Ez val�sz�n�bb, mint az, hogy a szentek szentje felett 10 k�ny�k magas �res t�r volt, vagy hogy a szentek szentj�nek a teteje 10 k�ny�knyivel alacsonyabb volt a templom�n�l. A szentek szentje el�tt „valami olyan l�tszott, mint egy faolt�r k�lseje” (21–22. vers). M�retei: 3 k�ny�k magas (kb. 1,5 m), 2 k�ny�k hossz� (kb. 1 m). Itt beiktatand� a LXX alapj�n: „�s 2 k�ny�k sz�les”. Az olt�r sarkai, alapja (�gy olvassuk „hossz�s�ga” helyett a LXX alapj�n) �s falai f�b�l voltak. A magyar�z� angyal itt is megsz�lalt: „Ez az az olt�r, amely az �r sz�ne el�tt (�ll)”. Ezen a faolt�ron sohasem �gett t�z: ez a „sorba rakott kenyerek asztala” (Ex 25:23–30; Lev 24:6; 1S�m 21:5.7). A 23. vershez hozz�tartozik a 24. vers eleje is (mind a sz�f pasz�k, mind az atnach rossz helyen �ll). A sz�veg �gy tagoland�: „k�t ajt�sz�rnya volt a templomnak, �s a szent�lynek (is) k�t ajt�sz�rnya volt. Az ajt�knak k�t ajt�sz�rnycsapja volt stb.”. Az ajt�ny�l�s olyan sz�les volt, hogy k�t ajt�sz�rnyra volt sz�ks�g. Ezek alul �s fel�l k��gyazatban (g�mb�ly� m�lyed�sben) forogtak. Az ajt�kon is olyan ker�b- �s p�lmad�szek voltak, mint a falakon. A 25k. versben lev� „korl�tok” sz� ford�t�sa bizonytalan. Ha ez az �rtelmez�s helyes, nemcsak a templomt�l �szakra �s d�lre volt v�d�fal (11. vers), hanem a csarnokn�l is, ahol m�r nem voltak oldalkamr�k.

Ez�k. XLII. R�SZ

Ez�k. 42,1–14. A papok haszn�lat�ra rendelt kamr�k.

Az angyal a k�ls� udvar nyugati r�sz�n, a „mell�k�p�lett�l” (Ez 41:12) �szakra �s d�lre lev� kamr�khoz vezette a pr�f�t�t. A kamr�k m�rete: 100�50 k�ny�k volt (kb. 50�25 m). A kamr�k a mell�k�p�let �szaki �s d�li fal�val p�rhuzamosak voltak. Az, hogy „h�rom szinten” �p�ltek, nem emeleteket jelent, hanem azt, hogy a talaj itt m�r teraszos volt. A teraszokhoz az �p�let is alkalmazkodott, ez�rt nem volt sz�ks�g oszlopokra. A h�rom �p�letr�sz teteje is l�pcs�zetes volt; el�tt�k v�d�fal h�z�dott. Csak keletr�l, a k�ls� udvar fel�l lehetett megk�zel�teni a kamr�kat. Ezek arra szolg�ltak, hogy itt kellett megenni�k a papoknak „az igen szent �ldozatokat”. A papoknak ui. nemcsak az volt a feladatuk, hogy az �ldozati szertart�st elv�gezz�k (Lev 1:4; 4:20.26.31; 5:6.10.16.18), hanem az is, hogy az �ldozatot (ak�r �tel�ldozatr�l, ak�r �ldozati �llatr�l volt sz�) a szent helyen megegy�k (Lev 6:7–11.17–23; 10:16–18). Ld. m�g Ez 44:29. A szent szolg�latot erre a c�lra val� ruh�kban kellett v�gezni, amiket nem volt szabad m�s c�lra haszn�lni.

Ez�k. 42,15–20. A k�ls� udvar m�retei.

Amikor az angyal elkezdte vezetni a pr�f�t�t, a k�ls� udvar fala l�tszott meg el�sz�r (Ez 40:5), �s ugyanitt �r v�get a vezet�s. Az angyal k�r�s-k�r�l megm�ri a falat. A m�r�si adatok f�lre�rthet�k: a 16–19. vers �tsz�z m�r�n�dr�l besz�l, ami 3000�3000 k�ny�k lenne (kb. 1500�1500 m) mind a n�gy oldalon. Az �j ford�t�s� Biblia helyesen �rtelmezi a sz�veget: „m�r�n�ddal m�rve” 500500 k�ny�k (kb. 250�250 m). A k�fal c�lj�t vil�gosan megmondja a 20. vers: nem v�rfal volt az, hanem a szent ter�letet v�lasztotta el a k�z�ns�gest�l.