Ez�k. IX. R�SZ

Ez�k. 9,1–7. Jeruzs�lemet mennyei l�nyek puszt�tj�k.

Folytat�dik a 8. r�szben kezd�d� l�tom�s. A pr�f�ta az �r szav�t hallja, s ez hasonl� az Ez 7:7k.-ben hangz� �t�lethirdet�shez. Az �t�letet mennyei l�nyek hajtj�k v�gre. Puszt�t� angyalokr�l m�shol is olvasunk (Ex 12:23; 2S�m 24:16k.; 2Kir 19:35), �s hasonl� �rtelm� Zsolt 78:49 („gonosz angyalok” – v�. Mt 12:45; Jel 15:6). Az assz�r-babiloni vall�s h�t gonosz d�monr�l tud; ezek okozz�k a betegs�geket �s bajokat. De az ezzel val� hasonl�s�g nem teljes, mert Ez�kieln�l a hetedik angyalnak m�r nem a puszt�t�s a feladata, hanem a szabad�t�s: ruh�ja feh�r v�szonb�l van (D�n 10:5; 12:6k.), mint a papoknak (Lev 6:3; 1S�m 2:18; 22:18; 2S�m 6:14; Ez 44:18). Neki nem csatab�rdszer� fegyver van a kez�ben, mint a t�bbieknek, hanem �r�eszk�z�k az oldal�n. Ezekhez tartozott az �v �s a rajta lev� hossz� (b�r)tok, benne n�h�ny �r�n�ddal �s tint�val teli cs�sz�vel. Kez�ben vagy a h�na alatt �sszehajthat� �r�t�bl�k voltak. A k�p h�tter�ben a babiloni vall�sb�l ismert Nabu �ll, az istenek �rnoka. Mind a h�t l�ny �szak fel�l j�n „a Fels�-kapu fel�l, amely �szakra n�z” (qal participium olvasand�). Itt �llt ui. a salamoni templom r�zolt�ra, amely helyett �h�z idegen olt�rt csin�ltatott (1Kir 8:64; 2Kir 16:14).

A 3. vers els� fele Ez 10:4 vers�vel p�rhuzamos. Mindk�t vers szerint „felemelkedett az �r dics�s�ge a ker�br�l… a templom k�sz�b�n”. (A LXX-ban a ker�b sz� t�bbes sz�mban �ll.) A „k�sz�b” sz� p�diumot is jelent, mely az olt�r el�tt �llt. „K�sz�bre l�pni” annyit jelent, mint olt�ri szolg�latot v�gezni (1S�m 5:4k.; Zof 1:9). Itt ad parancsot az �r: el�sz�r a szabad�t� angyalnak, majd a puszt�t�knak. Ez ut�bbiak nem gonosz d�monok, hanem az �r parancs�nak engedelmesked� mennyei l�nyek. Els� parancs: a megment�s: jelet kell tenni a megmentend�k homlok�ra. A „jel” (tav, a h�ber �b�c� utols� bet�je) kereszt alak� volt, �s tkp. tulajdonjogot fejezett ki, amellyel egy�tt j�rt az oltalmaz�s is. Az �t�let teh�t, b�rmilyen szigor�, nem vak; megel�zi a kegyelem. A jelet visel� emberek megmenek�lnek (v�. Gen 4:15; 1Kir 20:41; �zs 44:5; Gal 6:17; Jel 7:3–8; 9:4; 14:1). De kik ezek? Csak a C�d�kt�l sz�rmaz� papok, akik nem t�volodtak el az �rt�l (Ez 44:10.15k.)? Vagy a Jeremi�s pr�f�t�hoz k�zel �ll� kis csoport? Ezt �ppen �gy nem lehet meghat�rozni, mint azt, hogy ki az a h�tezer, aki nem hajolt meg a Baal el�tt (1Kir 19:18). Csak annyit tudunk r�luk, hogy szenvednek a sok „ut�latoss�g” miatt. Ezek kedvesek az �rnak: „akiket �td�f�ttekk� tettetek benne (ti. a v�rosban), azok a h�s, az pedig (ti. a v�ros) a faz�k”. Nem az elnyomottakat s�jtja �jabb �t�lettel az �r, hanem az elnyom�kat. Vel�k szemben k�m�letlen az �t�let: az �r h�bor�iban az ellens�get teljesen el kell puszt�tani (Deut 13:16–18; 20:16–18; J�zs 6:17kk.; 1S�m 15:3). �rthet�, hogy a templomn�l kell kezdeni az �ld�kl�st, hiszen ott vannak az Urat megvet� napim�d�k (Ez 8:16) �s m�s b�lv�nyim�d�k. (A 6. versre utal 1Pt 4:17.) Nem jelent a b�n�s�k sz�m�ra mened�ket a templom, hiszen az olt�rn�l csak az tal�l mened�ket, aki nem sz�nd�kosan v�tkezett (Ex 21:14; 1Kir 1:51; 2:28kk.). A holttestek ritu�lis �rtelemben tiszt�talann� tett�k a templomot (1Kir 13:2; 2Kir 23:16; Jer 8:1k.).

Ez�k. 9,8–11. Visszautas�tott k�ny�rg�s.

A pr�f�tai tiszts�ghez hozz�tartozik a n�p�rt mondott k�zbenj�r� k�ny�rg�s (Gen 18:22kk.; 20:7; Jer 27:1.8; �m 7:2k..5k.). Csak kiv�teles esetben tiltja ezt meg az �r (Jer 7:16; 11:14; 14:11). Amikor Ez�kiel „ott maradt” (forma mixta; nifal participium olvasand�) �s l�tta (l�tom�sban) a sz�rny� �ld�kl�st, leborulva „ki�ltott”, k�ny�rg�tt Izr�el marad�k��rt, akik az els� deport�l�skor otthon maradtak. Az �r meghallotta a k�ny�rg�st, v�laszolt is r�, de nem teljes�tette. A visszautas�t�st meg is okolja: igen-igen nagy a b�n, tele van a v�ros „v�rrel… �s jogtipr�ssal”. Ez a k�t sz� egym�st magyar�zza, �s a t�rv�nyess�g l�tszat�val, hamis tan�k �s megvesztegetett b�r�k seg�ts�g�vel t�rt�n� jogtalan vagyonszerz�st jelenti (Lev 19:16; Zsolt 94:21; P�ld 1:11k.; Ez 22:9.12k..27; Mik 2:1k.). Az�rt mer�szkednek ilyeneket elk�vetni, mert nem sz�molnak az �r jelenl�t�vel �s hatalm�val (Ez 8:12; Mt 24:48). A s�lyos kultikus �s szoci�lis b�n�k m�g�tt t�ves hit �ll! – A fejezet utols� vers�ben a gyolcsba �lt�z�tt f�rfi jelent�st tesz az �rnak a parancs v�grehajt�s�r�l. Az �r parancs�nak teljes�t�i az � mennyei sereg�nek tagjai (Zsolt 103:21; �zs 40:26).

Ez�k. X. R�SZ

Ez a fejezet az 1. fejezeten alapul, an�lk�l nem is �rthet�. Am�g azonban az 1. fejezetben a pr�f�ta ember alak� l�nyeket l�tott, akik k�t l�bon �llva, felemelt karokkal tartott�k az �gboltozatot, addig a 10. fejezetben m�r v�gig ker�bokr�l van sz�. A ker�bok nem ember alak�ak, hanem sz�rnyas szfinxek oroszl�n-testtel �s emberi arccal, akiknek a feladat sohasem az �gboltozat tart�sa. �k a tr�nushoz tartoztak (1Kir 6:23–28): az �r l�thatatlanul tr�nolt a ker�bok felett (1S�m 4:4; 2S�m 6:2; 2Kir 19:15; Zsolt 80:2; 99:1; Jer 3:16k.). M�sik l�nyeges k�l�nbs�g az 1. r�szhez k�pest, hogy ott m�g mag�t az Urat is l�thatta l�tom�sban a pr�f�ta (Ez 1:26–28), a 10. fejezetben pedig m�r �res a tr�n. B�r a 10. fejezet mai form�j�ban k�s�bbi az 1. fejezetn�l, alapsz�vege m�gis Ez�kiel pr�f�ta k�t val�s�gos l�tom�s�n alapul. Az els� l�tom�s tartalma az, hogy az �r elt�vozik a templomb�l, a m�sodik� pedig, hogy a templomot �s Jeruzs�lemet �gi t�z perzseli fel.

Ez�k. 10,1–7. Jeruzs�lem felperzsel�se.

Az 1. vers megszak�tja az �sszef�gg�st Ez 9:11 �s 10:2 k�z�tt, �s tkp. 10:8–17-hez tartozik (ld. ott). A mennyei �rnok jelentette, hogy a feladatot v�grehajtotta. Azonnal meg is kapja a k�vetkez� feladatot: meg kell t�ltenie a k�t mark�t a ker�b alatt lev� par�zzsal. A h�ber sz�veg a 2. �s a 4. versben egy ker�bot eml�t; a LXX mindk�tszer ker�bokat mond. Az �r azonban Zsolt 18:11 szerint is csak egy ker�bon nyargal. Ugyanitt van sz� t�zr�l �s par�zsr�l is (Zsolt 18:9.13k.), tov�bb� felh�kr�l, mint az �r megjelen�s�nek k�s�r�jelens�geir�l (Ex 14:20: Num 9:15kk.; 1Kir 8:10k.; Zsolt 18:12k.). Sz�mos babiloni k�p maradt r�nk, amelyen egy hordoz� �llaton (oroszl�non, bik�n, lovon) �ll� vagy az �llat h�t�n lev� tr�non �l� istens�get l�thatunk. Az �r ir�nti tisztelet jele az, hogy mire az �rnok angyal beny�l a par�zs�rt a ker�b al�, az �r dics�s�ge m�r felemelkedett a ker�br�l, �s meg�llt a templom k�sz�b�n�l (4. vers). (Ez a gondolat m�r Ez 9:3-ban is olvashat�; ott azonban korai.) A fejezet m�r nem ad h�rt a parancs v�grehajt�s�r�l, arr�l. hogy az �rnok angyal Jeruzs�lemre sz�rta a parazsat (2. �s 7. vers).

Ez�kiel tan�tv�nya, aki azonos�totta az 1. fejezetben lev� l�nyeket a ker�bokkal (10:15.20), az 1–7. versben is t�bb ker�br�l besz�l, akik k�z�tt van a par�zs (Ez 1:13). Ha az �l�l�nyek (a 10. r�szben a ker�bok) felemelkedtek, sz�rnyaik z�g�sa a Mindenhat� hangj�hoz hasonl�tott (Ez 1:24). Ehhez az �br�zol�shoz tartozik az is, hogy nem maga az �rnok angyal vett parazsat (2. vers), hanem az egyik ker�b (7. vers).

Ez�k. 10,8–17. Az �r tr�nus�t hordoz� ker�bok.

Az 1. vers ugyanarr�l a boltozatr�l besz�l, amelyr�l Ez 1:22k.-ben olvastunk. Eml�ti a felette lev� tr�nust is, de ez most �res. A 8. vers szerint a ker�boknak emberi kez�k volt. A babiloni fogs�g ut�n feled�sbe ment a ker�bok k�lseje: a ker�b ui. n�gy l�bon �ll, l�bai mancsban v�gz�dnek, keze nincs, legfeljebb sz�rnya. A k�t l�bon �ll�, n�gysz�rny� l�nyeknek vannak emberi kezei; ezekkel fogj�k az �gboltozatot. A tov�bbiakban a pr�f�tatan�tv�ny Ez 1:15–21 alapj�n a tr�nkocsi kerekeir�l besz�l, �gy azonban, hogy a kerekeket a ker�bokkal azonos�tja. Ez 1:18 szerint a kerekek tele voltak szemekkel (magyar�zat�t ld. ott). Ez 10:11 szerint a ker�bok eg�sz teste, kezeik �s sz�rnyaik is szemekkel voltak tele (a „h�tuk” sz� azonos a ker�k abroncs�t jelent� sz�val). Az egyik egyiptomi d�mont �br�zolt�k �gy, hogy teste is minden�tt szemekkel volt tele (Bes; ld. Jel 4:6). Az itt szerepl� l�nyeknek �ppen �gy n�gy arcuk volt, mint az 1. r�szben lev�knek. De az Ez 1:10-ben lev� bikaarc helyett Ez 10:14 m�r ker�barcot eml�t, ui. a bika a k�na�ni term�kenys�gi kultusz jelk�pe volt (Ex 32. r�sz; H�s 8:6; 10:5; 13:2). „A kerekek f�lem hallat�ra forg�knak neveztettek el” (13. vers). Ez az azonos�t�s k�s�bbi, �s m�r az Ez�kiel-tan�tv�nyt�l (vagy a szerkeszt�t�l) val�. A „forg�” tkp. a gomolyg� viharfelh�t jelenti, amely az �r megjelen�s�t k�s�ri (Zsolt 77:19). Ugyanilyen m�don kapcsolja �ssze a 15. �s a 20. vers az 1. fejezetben lev� �l�l�nyeket a ker�bokkal; a kett� eredetileg nem azonos. A szerkeszt� a pr�f�ta babiloni k�rnyezetben kapott l�tom�s�t a jeruzs�lemi templomban lev� ker�bok alakj�val kapcsolta �ssze.

Ez�k. 10,18–22. Az �r dics�s�ge kivonul a templomb�l.

Az �r dics�s�ge egy darabig a templom k�sz�b�n tart�zkodott (4. vers). Most helyet foglal a ker�bok felett �s tov�bbvonul. Ehhez a h�rad�shoz tartozik Ez 11:22–24 is. Az �r dics�s�ge el�sz�r az �r h�za keleti kapuj�n�l �ll meg (Ez 10:19), majd az Olajf�k hegy�n (Ez 11:23). Az �r elhagyja pusztul�sra �t�lt templom�t. A k�tszeri meg�ll�s arra mutat, hogy ezt f�jdalommal teszi (v�. �zs 42:14; 54:7.8). Olyan az �r, mint aki m�g egyszer visszatekint. De dics�s�ge most azt k�v�nja, hogy �t�letet tartson.

Ez�k. XI. R�SZ

Ennek a fejezetnek n�h�ny �r�smagyar�z� szerint a 8. fejezet ut�n lenne a helye. Ott a templomban elk�vetett b�n�kr�l van sz�, itt pedig t�rsadalmi b�n�kr�l. Zavar�, hogy Ez 11:1 szerint a vezet�k a templom bej�rata el�tt gy�lekeztek, hiszen a puszt�t�k m�r elindultak (Ez 9:7k.), a v�ros felperzsel�se m�r megt�rt�nt (Ez 10:7), s�t az �r dics�s�ge �ppen a templom keleti kapuj�n�l volt (Ez 10:9). Zavar� tov�bb� az 5. vers eleje is: „Ekkor r�m sz�llt az �r Lelke, �s ezt mondta nekem”. Itt k�s�bbi pr�f�tatan�tv�ny szavaival van dolgunk, aki nem vette figyelembe, hogy Ez�kiel m�r ekszt�zisban van (1. vers). A 7–10. vers is k�s�bbi �tdolgoz�s nyomait mutatja (ld. a magyar�zatot).

Ez�k. 11,1–13. Jeruzs�lem �j vezet�ire �t�let v�r.

Ebben a fejezetben folytat�dik az a l�tom�ssorozat, amelyr�l a 8–10. r�sz sz�l. A pr�f�ta eksztatikus �llapotban �gy �rzi, hogy felemeli �s m�s helyre viszi �t a L�lek (Ez 3:12.14; 8:3; 43:5). E tekintetben Ez�kiel r�gi pr�f�tai hagyom�ny folytat�ja: hasonl�r�l olvasunk Ill�s t�rt�net�ben (1Kir 18:12; 2Kir 2:16); Elizeus mennyei dolgokat l�t a L�lek �ltal �s a j�v�be l�t (2Kir 6:14–17; 8:7–13); Ez�kiel pedig l�thatatlan r�sztvev�v� v�lik Jeruzs�lem vezet�inek tan�cskoz�s�n, amely a templom bej�rata �s az olt�r k�z�tt folyt (Ez 8:16). A pr�f�ta k�t f�rfit meg is nevez: Jaazanj�t, Azz�r fi�t (nem azonos az Ez 8:11-ben eml�tett Jaazanj�h�val, aki S�f�n fia) �s Pelatj�h�t, Ben�j�h� fi�t, akik a n�p vezet�i k�z� tartoztak. De gonoszs�gokat terveznek, rossz tan�csokat adnak (Mik 2:1k.); azaz a n�p �gyeit nem az �rnak tetsz� m�don int�zik. Sajnos a 3. vers els� mondat�t t�bbf�lek�ppen is lehet ford�tani: „nem lesz itt hamarosan h�z�p�t�s”; „nem lesz a k�zelben h�z�p�t�s”; a „h�z�p�t�s” jelenthet csal�dalap�t�st; s�t az „�p�teni” sz� „le�nyokat” is jelent stb. C�lszer� itt megmaradni a sz� szerinti jelent�s mellett: Jeruzs�lem �jgazdagai �gy gondolt�k, hogy minden rendben van. Itt maradtak a Babil�ni�ba hurcolt foglyok h�zai �s f�ldjei, ezeket csak birtokba kell venni, �s nincsenek tov�bb meg�lhet�si gondok. A 3. vers m�sodik fele k�zmond�sszer�, sz�ll�ig�v� v�lt mond�st tartalmaz: „Faz�k ez a v�ros, mi vagyunk benne a h�s!”. Ez azt a hamis biztons�g�rzetet fejezi ki, hogy Jeruzs�lem lak�i v�dve vannak: az �r nem engedi, hogy v�rosa elpusztuljon. Ez ellen az elbizakodotts�g ellen m�r a kor�bbi pr�f�t�k is k�zd�ttek (Jer 7:4.14k.; Mik 3:11k.), s az � nyomukba l�p Ez�kiel, amikor megc�folja a t�ved�st, amelyet a 2. versben id�zett (v�. Ez 12:22; 18:2; 20:32; 33:10; 37:11). A v�laszra a pr�f�ta az �rt�l kap parancsot (4. vers). Az �r ismeri a vezet� emberek gondolatait (sz� szerint: „amik felmer�ltek lelketekben”, Ez 14:3.7; 20:32; 28:10); tudja, mi van az ember sz�v�ben (Zsolt 139:1–6; P�ld 15:3.11; 17:3; Jel 2:23), �s vissz�j�ra ford�tja a vezet�k b�n�s mond�s�t. Ha faz�k a v�ros, nem a vezet�k maradnak meg benne, hanem azok, akiket �k „�td�ftek” (6. vers). Fegyverrel �td�f�ttek a harcmez�n szoktak maradni (B�r 9:40; 1S�m 17:52; Ez 32:20–32), de el�fordulhat ez a kifejez�s �tvitt �rtelemben is (Ez 21:30.34). Itt sem sz� szerinti �rtelemben veend�, hanem �gy, ahogyan Ez�kiel a 22. fejezetben v�ront�sr�l besz�l. Az „�td�f�tteket”, a kifosztottakat, a kisemmizetteket tekinti az �r „h�snak”; �ket fogja oltalmazni a „faz�kban”, Jeruzs�lemben – a vezet�kre pedig �t�let v�r. A pr�f�tai �t�lethirdet�s a 7. vers elej�n a jellegzetes „ez�rt” sz�val kezd�dik. Az �t�let megrajzol�sa m�r a Kr. e. 587-ben bek�vetkezett esem�nyek ismeret�re mutat. A kir�ly �s a vezet� emberek felett az orsz�g hat�rain k�v�l, Ribl�ban tartott �t�letet Babil�nia kir�lya (2Kir 25:6k..18–21; Jer 52:9–11.24–27), aki �ltal maga az �r �t�lte meg a b�n�s�ket (9–11. vers). A vezet�k b�n�t a 12. vers a Deuteronomium szavaival fogalmazza meg, amely szerint Izr�el b�n�sei nem jobbak a pog�nyokn�l (v�. Ez 5:7). Ha megb�nteti �ket az �r, az az �r igazs�g�nak megismer�s�t, az �r dics�s�g�t szolg�lja.

Az 1. versben m�r eml�tett Pelatj�h�, Ben�j�h� fia hirtelen meghalt az �r Ig�j�nek hallat�ra. A Biblia sz�vege nem v�laszol arra a k�rd�sre, hogy hogyan hallotta meg Pelatj�h� Ez�kiel szavait, hiszen mindez l�tom�sban t�rt�nt. A l�tom�s ugyan soha nem azonos a pr�zai t�rt�net�r�ssal, m�gis van �zenete, val�s�gtartalma (v�. Ez 37:1–14). Itt az az �zenet, hogy az Ige �letet �s hal�lt oszt� er�. (Ezt bizony�tja Jer 28:15–17; ApCsel 5:5 is, b�r ezek nem l�tom�sok.) A pr�f�ta Pelatj�h� hal�l�nak l�tt�ra m�lys�gesen egy�tt�rez n�p�vel �s pr�f�tai k�zbenj�r� k�ny�rg�st mond �rte (Gen 18:22–33; 20:7; Jer 11:14; 14:11; �m 7:2.5).

Ez�k. 11,14–21. Hazat�r�sr�l �s �j sz�vr�l sz�l� �g�ret.

A 14. vers �j igeszakasz kezdet�t jelzi. A pr�f�ta kijelent�st kap az �rt�l; ez m�r nem l�tom�s. A 15. versben k�tszer is el�fordul a „testv�reid” sz�; a m�sodikat a LXX �s n�h�ny bibliai k�zirat nem tartalmazza. E versben azokr�l a honfit�rsakr�l („testv�rekr�l”) van sz�, akiknek joguk �s k�teless�g�k az elad�sodott rokon f�ldj�t visszav�ltani (Lev 25:24.29–32.48; Jer 32:7; Ruth 4:6k.). Ez viszont „Izr�el eg�sz h�za teljesen”, hiszen minden csal�d kapott �r�ks�get az �g�ret f�ldj�n. De az otthon maradt n�p tagjainak m�s volt a v�lem�nye. Ezek �gy gondolt�k, hogy a Babil�ni�ban �l� foglyok „t�vol ker�ltek az �rt�l!” Mivel az �r �s az orsz�g �sszetartozik az �kori keleti ember hite szerint (Deut 32:8.9; B�r 11:24) ez�rt szerint�k idegen f�ld�n nem lehet az Urat tisztelni (1S�m 26:19; H�s 9:3). Az otthon maradottak �gy �rezt�k, hogy csak azok b�n�s�k, akiket �t�let �rt, akik t�vol ker�ltek haz�jukt�l. A 16. versben az �r elismeri ennek a f�ligazs�gnak az igaz fel�t: val�ban � sz�rta sz�t n�p�t m�s orsz�gokba; de nem vetette el �ket: „egy kiss� a szent�ly�kk�” lett. A „kiss�” (mecath) jelentheti, hogy b�r �ldozatokat nem mutathatnak be, mert t�vol vannak a jeruzs�lemi templomt�l, de az Urat m�gis tisztelhetik; ugyanakkor jelentheti, hogy „kis id�re”. Megtarthatj�k parancsolatait, �nnepelhetik a szombatot, �s gyakorolhatj�k a k�r�lmet�lked�st. Tarthatnak istentiszteleti �sszej�veteleket a Keb�r-csatorna mellett (Zsolt 137; Ez 1:3), �s r�szes�lhetnek Isten kijelent�s�ben, hiszen az �r Babil�ni�ban is tud pr�f�t�t k�ldeni n�p�hez. S�t el tudja hozni a foglyok hazat�r�s�nek idej�t is. A hazat�rtek els� dolga az lesz, hogy az ut�latos b�lv�nyokat elt�vol�tj�k az orsz�gb�l (18. vers). A 19. vers az �r csod�latos aj�nd�k�r�l sz�l: a n�p sz�v�ben �s lelk�ben ad v�ltoz�st. (A h�ber sz�veg szerint: „egy” sz�vet ad. Itt val�sz�n�bb a LXX sz�vege: „m�s sz�vet”, ui. nem azon van a hangs�ly, hogy a n�p tagjai egyet�rt�sre jutnak, hanem azon, hogy bels�leg m�ss� lesznek.) A k�sz�v helyett, mely mereven szembeszeg�lt Isten akarat�val, h�s-sz�vet kapnak, mely k�sz engedelmesen v�grehajtani Isten parancsolatait (v�. Jer 31:33; Ez 36:28k.). Ezzel megval�sul Isten akarata: helyre�ll a sz�vets�g Isten �s n�pe k�zt, amit kifejez a 20. vers m�sodik mondata: „�k nekem n�pemm� lesznek, �n pedig nekik Isten(�k) leszek” (Ez 14:11; 34:30; 36:38; 37:23.27). A 21. vers neh�zkes fogalmaz�sa ellen�re j�l �rthet�: aki nem k�sz arra, hogy az �rnak engedelmeskedj�k, azt menthetetlen�l utol�ri az �t�let. �spedig mindenki szem�ly szerint felel�s Isten sz�ne el�tt (Ez 18:30–32; 20:37; 33:17–20).

Ez�k. 11,22–25. Az �r dics�s�ge elhagyja Jeruzs�lemet.

Ez a n�h�ny vers �sszetartozik Ez 10:4.18–22-vel. Miel�tt az igazs�gos �t�let utol�rn� Jeruzs�lemet, az �r dics�s�ge elhagyja a templomot �s a v�rost. A templom legbels� r�sz�b�l kivonulva el�sz�r a templom k�sz�b�n�l nyugodott meg; majd a keleti kapu bej�rat�hoz ment, �s itt is megnyugodott (Ez 10:18k.); �s v�g�l a v�rost�l keletre fekv� hegyen, az Olajf�k hegy�n �llt meg egy id�re (Ez 11:23). Az �r nem sz�vesen d�nt�tt �gy, hogy megb�nteti v�ros�t �s n�p�t (�zs 42:14), de megtette, mert igazs�ga ezt k�v�nta. A pr�f�ta l�tom�sa pedig v�get �rt: �jb�l a babiloni foglyok k�zt tal�lta mag�t. Itt kellett besz�molnia a l�tottakr�l, �s hirdetnie az �r megv�ltozhatatlan akarat�t.

Ez�k. XII. R�SZ

Ez�k. 12,1–16. Ez�kiel �tt�r h�za fal�n.

Ez�kiel jelk�pes cselekedetre kap parancsot, amit a 2. vers meg is okol: a n�p kem�nys�ge �s hitetlens�ge miatt van erre sz�ks�g. �zs 6:9 szavaival kifejezve: vannak szemeik a l�t�sra, de nem l�tnak, (�s) vannak f�leik a hall�sra, de nem hallanak (v�. Deut 29:3; �zs 43:8; Jer 5:21; Mk 8:18). M�g a pr�f�tai jelk�pes cselekedet sem biztos eszk�z ahhoz, hogy hitre jusson a n�p, a „l�zad�s h�za” (Ez 2:8; 17:12; 24:3). Itt hangzik el az �r igazi akarat�t kifejez� „tal�n” sz� (v�. Jer 26:3; 36:3; �m 5:15): az �r annak �r�lne, ha n�p�nek tagjai az �t�let folyam�n a szenved�sek k�z�tt l�t�v� �s hall�v� v�ln�nak, meg�rten�k az �r akarat�t. Egyel�re ink�bb a hamis pr�f�t�knak hittek, akik a hamarosan bek�vetkez� hazat�r�st hirdett�k (Jer 27:16; 28:3k.; 29:31). Ez�rt kellett Ez�kielnek jelk�pes cselekedettel hirdetnie, hogy Jeruzs�lem n�pe fogs�gba megy. A pr�f�t�nak „fogs�g holmijait” kellett elk�sz�tenie. R�nk maradt �br�zol�sokb�l tudjuk, hogy a foglyok csomagja a t�bbheti �tra sz�ks�ges dolgokat tartalmazta. Hozz�tartozott a vizest�ml� �s a bot is. A pr�f�t�nak fogolycsomaggal a h�t�n r�st kellett t�rnie saj�t h�za fal�n, �s a r�sen kimenni. Az arc eltakar�sa a f�jdalom jele (2S�m 15:30; Jer 14:4). Itt �jabb bizony�t�kot tal�lunk arra, hogy a pr�f�ta nem Jeruzs�lemben volt, hanem Babil�ni�ban. Jeruzs�lemben ui. term�sk�b�l volt a h�zak fala; azt nem lehetett k�zzel �tt�rni. De Babil�ni�ban csak napon sz�r�tott t�gl�b�l volt a fal; ezen k�nny� volt r�st �tni. (Egyes �r�smagyar�z�k a 7. versben lev� „k�zzel” sz�t jav�tani k�v�nj�k: „c�vekkel”. A jav�t�s nem sz�ks�ges; bibliai k�zirat nem t�mogatja.) A pr�f�t�t jell� teszi az �r (ld. a 11. vers magyar�zat�t).

M�r az els� h�t versben zavar�, hogy a 3–4. vers szerint mindezt nappal kell tennie a pr�f�t�nak, n�pe szeme l�tt�ra; az 5. �s 7. vers pedig azt mondja, hogy ez s�t�tben t�rt�nt. Igaz ugyan, hogy szok�s volt messze �tra este indulni, kihaszn�lva az �jszaka h�v�ss�g�t. Azonban a fejezet sz�vege k�s�bbi �ldolgoz�s nyomait mutatja. Itt m�r a „fejedelemr�l”, Cidkijj� kir�lyr�l van sz�, aki val�ban �jjel menek�lt el Jeruzs�lemb�l (2Kir 25:5–7; Jer 39:4–7; 52:7–11), azonban a babiloni sereg elfogta; Ribl�ban tartottak �t�letet felette, �s megvak�tva vitt�k Babil�ni�ba. A pr�f�tai szimbolikus cselekedetr�l sz�l� sz�veg �sszefon�dott a kir�ly sors�nak t�rt�net�vel. A pr�f�ta csak nappal v�gezhette a szimbolikus cselekedetet; m�sk�ppen nem l�tt�k volna. A „s�t�tben” sz� a kir�ly t�rt�net�b�l val�. Neh�z a 10. vers meg�rt�se is, melynek h�tter�ben val�sz�n�leg Jer 23:33 �ll. Jeremi�s pr�f�t�t megk�rdezt�k: Mi az �r „terhe”? A „teher” sz� k�t�rtelm�: mond�st, kijelent�st is jelent. A felelet �gy hangzott: „Mondd meg nekik: Ti vagytok a teher!” (�gy olvassuk a sz�veget a LXX �s a Vulgata alapj�n). „Elvetlek benneteket – �gy sz�l az �r”. Ezt az Ig�t haszn�lja fel a 10. vers: „a fejedelem ez a teher!” Az �j ford�t�s� Biblia ezt Symmachos �s a latin ford�t�s alapj�n a fejedelem ellen sz�l� fenyeget� j�vend�l�snek �rti. A 11. vers sz�vege sim�bb a LXX-ban: „Mondd, hogy �n jeleket teszek abban”, ti. Jeruzs�lemben. De a h�ber sz�veg megb�zhat�bb: „Mondd: �n csodajeletek (vagyok)”. Ez�kiel maga a csodajel: ahogyan � tett, �gy tesz majd n�pe is (Ez 24:24)! A 12. vers is k�s�bbi �tdolgoz�s jeleit mutatja. A h�ber sz�veg szerint a fejedelem „v�ll�ra vesz”, ti. terhet; a LXX szerint „v�llra emeltetik”. A h�ber sz�veg szerint „eltakarja az arc�t, hogy ne l�ssa szem�vel az orsz�got”; a LXX szerint „hogy ne l�ttass�k”, ne legyen l�that�, ne ismerj�k fel a menek�l� kir�lyt. A vers v�ge m�r a kir�ly megvak�t�s�ra c�loz: nem l�tja az orsz�got. (Itt a LXX a „l�sson” kifejez�st k�tszer ford�tja le, el�sz�r passivumban, m�sodszor activumban.) Az arc eltakar�s�r�l m�r a 6. versben is volt sz�. Ez a vers m�r azt mondja, hogy „�tt�rnek a falon”, ti. a kir�ly �s k�s�rete. De az �r, mint hatalmas vad�sz megfogja h�l�j�val (Ez 17:20; 19:8; H�s 7:12). Utol�ri az �t�let a kir�ly „seg�t�it” is (�gy olvassa a sz�veget az �j ford�t�s� Biblia is a LXX, a sz�r ford�t�s �s a Targum alapj�n): sz�tsz�rja �s m�g azut�n is kivont karddal �ld�zi �ket az �r (sz� szerint: „kardot �r�tek ut�nuk”) (Ez 5:2.12). Csak kevesen maradnak meg k�z�l�k, akiknek az lesz a dolguk, hogy „elbesz�lj�k a nemzetek k�z�tt ut�latoss�gaikat”. �gy a n�pek is igaz istenismeretre jutnak: meg�rtik, hogy Izr�el b�ntet�se igazs�gos volt. Isten igazs�ga felragyog a n�pek k�z�tt!

Ez�k. 12,17–20. A pr�f�ta reszketve eszik �s iszik.

A pr�f�ta �jabb szimbolikus cselekedetre kap parancsot: remegve kell kenyeret ennie, reszketve kell vizet innia. Ez a cselekedet is a babiloni foglyok szeme l�tt�ra t�rt�nik. Itt �k az „orsz�g n�pe”, akik az �r parancsa szerint magyar�zatot is kapnak: a pr�f�ta magatart�sa az otthon maradtak sors�t fejezi ki, azt ti., hogy tov�bbi �t�let �ri �ket. Nemcsak Jeruzs�lem ostrom�nak idej�n �lnek majd f�lelemben, hanem azut�n is: r�szben azok, akik az elpusztult orsz�gban v�delem n�lk�l maradnak, r�szben azok, akik idegen orsz�gban fognak j�vev�nyk�nt �lni. A n�pre v�r� �t�let oka az er�szak, a gazdagok �s hatalmasok embertelens�ge a kiszolg�ltatott szeg�nyekkel szemben. Ezt a 22. r�szben v�ront�snak nevezi a pr�f�ta. Egy�ttal azt is l�tjuk, hogy a pr�f�ta nem hideg �s r�szv�tlen n�pe szenved�s�vel szemben: remeg�se bels� egy�tt�rz�s�t fejezi ki. Itt is elhangzik az �t�let c�lja: „megtudj�tok, hogy �n vagyok az �r”.

Ez�k. 12,21–28. K�t b�n�s t�ved�s c�folata.

A pr�f�t�hoz h�rad�s �rkezett az otthon maradt n�p gondolkod�sm�dj�r�l. Ezt egy sz�ll�ig�v� v�lt sz�l�smond�s fejezi ki, melynek h�ber neve m�s�l; jelenthet „k�zmond�st, p�ld�zatot, b�lcs mond�st”, s�t „g�nysz�t” is. Itt �gyesen, tal�l�an megfogalmazott k�zsz�jon forg� mond�st jelent, mely nem n�lk�l�zi a g�nyol�d�st sem, de t�kr�zi a n�p v�lem�ny�t: „m�lnak a napok, �s elv�sz (= meghi�sul) minden (pr�f�tai) l�tom�s”. Ez�kiel mag�t�l az �rt�l kapott kijelent�st, hogy v�laszoljon erre a t�vhitre; vit�ba bocs�tkozik teh�t n�pe t�ves n�zeteivel, �s a vita folyam�n id�zi is ellenfelei mond�sait. Erre sz�mos p�lda tal�lhat� a pr�f�t�k k�nyveiben: �zs 5:19; 9:9; 30:15k.; 40:27kk.; 45:9k.; 49:14kk.; Jer 2:23; 5:12k.; 23:25–29; Ez 11:3kk..15k.; 18:2k.; 20:32kk.; 26:2.; 28:2; 33:17kk.; 35:10; 36:2; �m 6:13; 8:5k.; 9:10; Mik 2:11; 3:11. Azt �ll�tj�k, hogy a pr�f�tai l�tom�sok id�vel el�v�lnek, elvesztik �rv�nyess�g�ket (�zs 5:19; Jer 5:12k.). Az a v�lem�ny�k, hogy az igazi pr�f�ci�nak nagyon hamar be kell teljesednie. Nem lehet igaz Ez�kiel pr�f�ci�ja sem, hiszen m�g nem pusztult el Jeruzs�lem. S�t, ezek az emberek k�ts�gbe vontak valamennyi pr�f�ci�t, mindazt, amit az �r t�bb sz�z �ven �t �zent n�p�nek. R�ad�sul egyenl�s�gjelet tettek az igaz �s a hamis pr�f�t�k k�z�.

A 24. vers elismeri, hogy val�ban voltak hamis pr�f�t�k is, s ezekkel az igaz pr�f�t�knak s�lyos harcaik voltak (1Kir 22:9–28; Jer 23:9–40; 28:1–17; 29:20–32; Ez 13:1–16; Mik 2:11). De az igaz pr�f�cia az �l� �r szava! A 25. vers ezt �gy mondja: „Mert �n, az �r, sz�lok, amit sz�lok.” A fogalmaz�s hasonl� Ex 3:14-hez: „Vagyok, aki vagyok!” Kifejez�sre jut benne az, hogy az �r az Ige Ura, �s egyben a t�rt�nelem Ura is: „amit sz�lok, megt�rt�nik!” �spedig – amint m�g ugyanez a vers hangs�lyozza – a ti id�t�kben: „Ig�t mondok �s v�ghezviszem!” – Hozz� kell tenn�nk, hogy az Ez�kiel �ltal hirdetett Ige val�ban nem a bel�thatatlanul t�voli j�v�ben teljesedett be, hanem Kr. e. 587-ben, amikor elpusztult Jeruzs�lem. A n�p n�zete az, hogy m�lik az id� (22. vers); ezzel szemben a pr�f�ta hirdeti: k�zel j�tt az id� (23. vers). Keresztel� J�nos �s J�zus igehirdet�se is azt tartalmazta, hogy Isten orsz�ga „k�zel van m�r” (Mt 3:2; 4:17).

A m�sodik t�ves gondolat hasonl�t az els�h�z, de nem azonos vele – ez ui. m�r kegyesebbnek l�tszik. A 28k. versben olyan embereket ismer�nk meg, akik nem k�telkednek abban, hogy a pr�f�cia beteljesedik (a 22. vers m�g olyanokr�l sz�lt, akik szerint „elv�sz” minden l�tom�s). Beteljesedik, csak nagyon sok id� m�lva. Olyan messze van m�g mindez, hogy a ma �l� embernek nem kell sz�molnia vele: b�tran �lhet�nk �gy, mintha a pr�f�cia el sem hangzott volna. Hasonl�k ezek az emberek a J�zus tan�t�s�ban szerepl� gonosz szolg�hoz, aki azt gondolja, hogy k�sik, soha meg nem �rkezik az � ura (Mt 24:48). A rossz hitb�l azt�n meg is teremnek a gonosz cselekedetek. Ez�rt az �r azt �zeni pr�f�t�ja �ltal, hogy nem „h�z�dik el” annak az Ig�nek a beteljesed�se, amit � sz�lt (28. vers). Ez�k. XIII. R�SZ Ez�k. 13,1–16. �t�lethirdet�s a hamis pr�f�t�k ellen. A 2. versben k�tszer is megparancsolja az �r Ez�kielnek, hogy pr�f�t�ljon Izr�el pr�f�t�i ellen (a m�sodik esetben is imperativus olvasand� a LXX alapj�n; a h�ber sz�veg participiumot tartalmaz). M�r a kor�bbi pr�f�t�k is harcoltak a hamis pr�f�t�k ellen (�zs 28:7–13; Jer 18:18; 23:9–32; 27–29. r�sz; Mik 3:5–8). Ezeket a pr�f�t�kat „bolondnak” mondja a 3. vers. Ez a h�ber sz� nem ostob�t vagy elmebeteget jelent, hanem olyan embert, aki nem veszi komolyan Isten hatalm�t (Zsolt 14:1), a h�veket �s az Istent gyal�zza (Zsolt 39:9; 74:22), a t�rsadalom haszontalan tagja (J�b 30:8; P�ld 17:21; Jer 17:11). A s�lyos erk�lcsi b�n�ket is bolonds�gnak nevezi az �sz�vets�g (Gen 34:7; B�r 19:23k.; 2S�m 13:12). A pr�f�t�k bolonds�ga abb�l l�that�, hogy „saj�t sz�v�kb�l”, saj�t „lelk�k ut�n” pr�f�t�lnak (2–3. vers). Ez�rt hangzik az �t�lethirdet�s, amelyet „jaj” vezet be (3. vers; v�. �zs 5:8–10.11–13.18k..20k.; 10:1kk..5kk.; 29:1kk..15; 30:1kk.; Jer 22:13kk.; 23:1kk.; �m 5:18–20; Mik 2:1–3; Hab 2:6–19; Mt 23:13kk.). Ezek a pr�f�t�k olyanok, mint a r�k�k (a h�ber sz� sak�lnak is ford�that�) a romok k�z�tt. A r�k�k sz�vesen tany�znak ilyen helyen; jelenl�t�k term�szetesen tov�bbi k�rokat okoz (Neh 3:35; �nekek 2:15). A r�k�khoz hasonl�an gy�v�k Izr�el pr�f�t�i. Nem �gy viselkednek, mint a j� harcos, aki ostrom idej�n „r�sre �ll”: a v�ros fal�n �t�tt r�sn�l harcol, v�dve a v�ros lak�it. Ehhez tartozik a fal�p�t�s is: a r�seket – esetleg �jjel – sietve befalazt�k (Ez 22:30). A „r�sre �ll�s” itt hasonlat, mely azt fejezi ki, hogy a pr�f�ta saj�t �let�t is vesz�lyezteti, amikor k�zbenj�r� k�ny�rg�st mond n�p��rt (Ex 32:32; R�m 9:3–5; v�. m�g Gen 18:23kk.; 20:7; 1S�m 7:5.8k.; Zsolt 106:23). A k�zbenj�r� k�ny�rg�s mellett a pr�f�ta k�teless�ge az �r megt�r�sre h�v� szav�nak hirdet�se is. Ez megmenten� a v�rost a t�mad�st�l (Jer 27:18), (v�. Ninive t�rt�net�t J�n�s k�nyv�ben). De ezek a pr�f�t�k hazugs�got besz�lnek (6–7. vers). S�lyosb�tja b�n�ket az is, hogy R� hivatkozva sz�lnak, amikor � nem k�ldte �ket (Jer 14:14k.; 23:21; sz� szerint: „Nem k�ldtem ezeket a pr�f�t�kat, de �k futottak”; v�. Jer 23:31: „fogj�k a nyelv�ket �s sugallatot sugallnak”). R�ad�sul „azt v�rj�k, hogy beteljes�tse” szavukat az �r. Az �r azonban csak a saj�t Ig�j�t teljes�ti be (�zs 55:10k.; Ez 12:25.28).

Az �r maga b�nteti meg a hamis pr�f�t�kat: kiny�jtja ellen�k kez�t (�gy ford�tjuk a 9. vers elej�t a LXX seg�ts�g�vel) (�zs 5:25; 9:11.16.20; 10:4; Ez 6:14; 14:9.13). B�ntet�s�k h�romf�le: a) Nem tartozhatnak az �r n�p�nek k�z�ss�g�hez. A „k�z�ss�g” sz� jelenti az �rral val� k�z�ss�get (J�b 15:8; Jer 23:18), a h�vek egym�ssal val� k�z�ss�g�t (Zsolt 111:1), de a b�n�s�k k�z�ss�g�t is (Gen 49:6; Zsolt 64:3). b) Nem szerepelnek az izr�eli t�rzsek n�vjegyz�k�ben. Ilyet k�sz�tettek pl. n�psz�ml�l�s alkalm�val (2S�m 24:9). Ezek a jegyz�kek a fogs�gb�l hazat�rt n�p sz�m�ra k�l�n�sen fontosak voltak (Ezsd 2:62). c) Nem t�rhetnek haza a fogs�gb�l.

A 10. versben Jer 6:14; 8:11 szavait id�zi a pr�f�ta: a hamis pr�f�t�k azzal vezetik f�lre a n�pet, hogy „b�k�t” hirdetnek. Egyoldal�an csak azokr�l az �ld�sokr�l sz�lnak, amelyeket Isten a sz�vets�gk�t�s alkalm�val �g�rt n�p�nek. De hallgatnak a sz�vets�ggel egy�tt j�r� k�telezetts�gekr�l! Ezzel azt a hamis optimizmust t�pl�lj�k, amely szerint Istennek felt�tlen�l meg kell seg�tenie n�p�t, hamarosan haza kell vinnie a fogs�gb�l. Ezt a hitet gyenge, malter n�lk�li falhoz hasonl�tja a pr�f�ta. A n�p �p�tette ezt a falat, a pr�f�t�k pedig bem�zolj�k m�zzal: �gy nem l�tszanak a r�sek, reped�sek; er�snek l�tszik a fal. Az �r azonban z�pores�t, j�ges�t ad (LXX: adni fogok), �s sz�lvihar t�r ki (11. vers; nem piel, hanem nifal olvasand�). Az �r �t�let�t viharhoz hasonl�tja �zs 28:17; 29:6; 30:30; 41:16; Mt 7:24–27. �sszed�l a fal, l�that�v� v�lnak alapjai; �s aki megl�tja, g�nyosan k�rdezi: hol a fal, �s hol vannak, akik m�zolt�k (12. �s 15. vers: itt is mindk�t helyen „hol” olvasand� „nincs” helyett)? A 15k. vers megism�tli a 10–12. vers gondolatait.

Ez�k. 13,17–23. A hamis pr�f�tan�k b�neinek b�ntet�se.

R�gen is voltak Izr�elben olyan n�k, akiket az �sz�vets�g pr�f�tan�nek nevez. Ilyen volt Mirjam (Ex 15:20), Deb�ra (B�r 4:4), Hulda (2Kir 22:14) �s �zsai�s feles�ge (�zs 8:3). Sz� van m�g N�adj�r�l is (Neh 6:14), aki azonban �rtott az �r �gy�nek. Ez�kiel arra kap parancsot, hogy „ir�ny�tsa arc�t” a pr�f�tan�k ellen (v�. Ez 4:3.7; 6:2; 21:7) �s pr�f�t�ljon ellen�k. S�t nem is pr�f�tan�knek nevezi �ket az �r, csak „n�ped pr�f�t�l� le�nyainak” (a le�ny sz� itt egyszer�en csak n�t jelent, nem felt�tlen�l fiatalt). El�sz�r ugyanazt mondja r�luk, mint a 2–3. versben a f�rfiakr�l: a saj�t sz�v�kb�l „pr�f�t�lnak”, nem az �r szav�t hirdetik. Majd kider�l, hogy nem is val�di pr�f�tan�k ezek, hanem alacsonyabb sz�nvonalon �ll� var�zsl�k: „K�t�seket k�tnek minden k�zcsukl�ra (»kezem« helyett »k�z« vagy »kezek« olvasand�), �s f�tylakat minden m�ret� fejre”. Itt a Babil�ni�ban ismert k�t�s-old�s var�zslattal van dolgunk. Gy�k�nyb�l vagy gyapj�b�l k�sz�lt fonalakat tekertek a hisz�keny emberek karj�ra �s l�b�ra, s ezzel akart�k ki�zni a betegs�get, pl. a hidegr�z�st. El�fordult, hogy az ellens�gr�l k�sz�tett szobrocsk�kat k�t�zt�k meg, rem�lve, hogy �gy az ellens�g tehetetlenn� v�lik. S�t k�l�nb�z� b�n�kb�l is feloldoz�st rem�ltek mesterked�seik �ltal. Jellemz� a 18. vers v�g�n lev� „maguknak” sz�. Ez azt jelenti, hogy a maguk haszn�ra „vad�sztak lelkekre”. B�r egy-egy alkalommal kicsi volt a b�r�k – a 19. vers maroknyi �rp�r�l �s falatnyi keny�rr�l besz�l –, b�n�k m�gis igen nagy: meggyal�zz�k az Urat (19. vers)! V�. m�g Jer 34:16; �m 2:7. �k ui. �letet �g�rnek azoknak, akik megfizetik �ket �s k�vetik m�dszereiket; hal�llal fenyegetik azokat, akik nem b�znak benn�k. �letet �s hal�lt adni egyes-egyed�l az �r joga (1S�m 2:6)! � engedelmess�get �s szeretetet k�v�n, nem �ldozatot vagy �ppen var�zsl�st (1S�m 15:22k.; H�s 6:6).

A 20. verssel kezd�dik az �t�let hirdet�se. Az �r maga szak�tja le a var�zsk�t�seket n�pe tagjainak karj�r�l. � az, aki szabadon bocs�tja „a lelkeket”, az embereket: rep�ljenek, mint a mad�r (a „rep�lni” ige k�tszer is el�fordul a 20. versben; ford�t�sa a Vulgata alapj�n t�rt�nt); v�. Zsolt 124:7. Az �r szolgas�gb�l szabads�gba vezeti n�p�t (Lev 26:13), megszabad�tja a var�zsl�n�k kez�b�l = hatalm�b�l is (21. vers). Ezek hazugs�gaikkal gy�trik az igaz ember sz�v�t (�gy �rtj�k a 22. vers elej�t a vers folytat�sa alapj�n: „pedig �n nem gy�tr�m �t”): el akarj�k hitetni az igazakkal, hogy az � var�zslataik n�lk�l elveszn�nek. A b�n�s�ket viszont er�s�tik t�vhit�kben, �s nem mutatnak r� az egyetlen helyes �tra, amely �let�k megment�s�hez vezetne: a megt�r�sre. A csal�k leleplez�se �s a n�p megment�se �ltal „megtudj�tok, hogy �n vagyok az �r” (23. vers). Megismerj�k itt az �r igazi akarat�t, ami nem m�s, mint az ember megment�se. Ezt � nem a maga haszn�ra, a maga �rdek�ben teszi, mint a hamis „pr�f�tan�k”, hanem az ember�rt, az ember �let��rt �s �dv�ss�g��rt (18. vers). Az �jsz�vets�gb�l ismerj�k meg, mekkora �ldozatot hozott � az ember megment�s�re.

A „k�tni �s oldani” kifejez�st k�s�bb a b�r� tev�kenys�g�re is vonatkoztatt�k. Ebben az �rtelemben k�tni annyit jelent, mint a b�n�st megb�ntetni, oldani pedig annyit, mint felmenteni. Mindez eml�keztet a kulcsok hatalm�ra (�zs 22:22). J�zus idej�n a k�t�s �s az old�s a rabbi tan�t�s�ra vonatkozott, aki megmondta, hogy a t�ra szerint mit szabad tenni �s mit nem. Mt 16:19 szerint a k�t�s �s az old�s a b�nbocs�nattal f�gg �ssze; ennek hirdet�se vagy megtagad�sa P�terre �s a tan�tv�nyokra b�zatott (Jn 20:23). Ez egy�tt j�r a gy�lekezetbe fogad�s, ill. az abb�l kiz�r�s jog�val.

Ez�k. XIV. R�SZ

Ez�k. 14,1–11. F�l sz�vvel nem lehet az Urat szolg�lni.

Ez�kielt saj�t h�z�ban megl�togatt�k n�h�nyan Izr�el v�nei k�z�l. A fogs�gban ui. a n�p visszat�rt a kir�lys�g kora el�tti r�gi rendhez, �s ism�t a t�rzsek v�nei int�zt�k a f�bb �gyeket (Ez 8:1; 20:1). A v�nek Ez�kielhez int�zett k�rd�s�t csak abb�l a feleletb�l tudjuk meg, amit a pr�f�ta kijelent�sk�nt kapott az �rt�l. Ez a felelet a szakr�lis jog formai ismertet�jeleit hordozza. Ilyen pl. a jogi esetet bevezet� „ha valaki” kifejez�s (4.7. vers; v�. Lev 17:3.8.10.18; 20:2; 22:18), a kazuisztikus t�rv�nyekre jellemz� „ha” (9. vers; Lev 1:2; 2:1; Ez 3:19; 18:5.18.21), a „kiirtom n�pem k�z�l” kifejez�s (8–9. vers; Lev 17:4.9.14; 20:3–6). A „n�pem” vagy „Izr�el h�za” ebben az �sszef�gg�sben nem politikai �rtelm�, hanem „Izr�elre”, mint Isten n�p�re, gy�lekezet�re vonatkozik (4–11. vers; Ez 12:19; Num 19:20), amelyhez hozz�tartoznak a j�vev�nyek is (7. vers). A b�lv�nyim�d�t a gy�lekezetb�l ki kell rekeszteni. A szakr�lis jog kifejez�se az is, hogy a b�n�s „b�nh�dni fog b�nei�rt” (10. vers; sz� szerint „hordozza b�ntet�s�t”; Lev 7:18; 17:16; 19:8; Num 5:31; 18:1). Papi st�lust t�kr�z a „jell� tenni” kifejez�s (8. vers; Num 17:5; Deut 28:46), �s a t�bbsz�ri ism�tl�s is (3–4.7. vers).

Az a gondolat „vet�d�tt fel” (sz� szerint „sz�llt fel”, 3.7. vers; Ez 11:5; 20:32; 38:10) a pr�f�t�t megl�togat� emberek sz�v�ben, hogy visszat�rnek b�lv�nyaik tisztelet�re. A b�lv�nyokat itt a pr�f�ta becsm�rl� sz�val eml�ti: „szem�tgoly�k”. (Ezt a sz�t a LXX nem ford�tja le a maga nyerses�g�ben, hanem enyh�bb szavakat keres: diano�ma = „gondolat, v�lem�ny” 4. vers; enthym�ma = „v�gy, sz�nd�k” – 5. vers; epit�deyma = „foglalkoz�s, igyekezet” – 6. vers.) A b�lv�ny azonban „b�nre vezet� botl�s” (Ez 7:19; 44:12): aki a b�lv�nyszobrot vagy amulettet teszi arca el� �s arra n�z, annak a sz�v�ben b�n�s k�v�ns�g �bred; a k�s�rt�s a szemen kereszt�l �ri az embert (Gen 3:6; Mt 5:28; Jak 1:14k.). Az, hogy a v�nek �ppen a pr�f�t�hoz fordultak ezzel a k�rd�ssel, arra mutat, hogy nem akartak ny�ltan szak�tani az �rral, de �gy gondolt�k, hogy az �r mellett m�g r�gi b�lv�nyaikat is im�dhatj�k, k�l�n�sen az idegen k�rnyezetben. K�s�bb arr�l �rtes�l�nk, hogy b�lv�nyaiknak Babil�ni�ban szent�lyt is akartak �p�teni (Ez 20:32; v�. Jer 44:15–19). Azonban ez nem lehets�ges: ellene mond a T�zparancsolat (Ex 20:3–5; Deut 5:7–9; v�. Lev 19:4; 26:1; Deut 12:3; 27:15 stb.). �ppen ez�rt az �r nem is hajland� v�laszolni. Elutas�t� szava felh�borodott k�rd�s form�j�ban hangzik: „Engedjem-e magamat megkeresni?” (d�ras; tolerativ nifal, melyet szokatlan helyes�r�ssal �rt infinitivus absolutus tesz nyomat�koss�). De m�gis felel az �r a v�nek k�rd�s�re, b�r nem szavakkal, hanem tettekkel. „Magam ind�ttatom feleletre sz�m�ra” – �gy olvassuk a 4. vers v�g�t a 7. vers alapj�n. A felelet a b�n�s�k kiirt�sa: ellen�k fordul az �r, �s „kiv�gja” �ket n�pe k�z�l. Ez�ltal �k „jell� �s p�ldabesz�dd�” v�lnak. „Jell�”: aki �rtes�l sorsukr�l, meg�rti, hogy az �r b�ntette meg �ket. „P�ldabesz�dd�”: az emberek tal�l�, k�zmond�sszer� form�ban fejezik ki a tanuls�got. A b�ntet�s �ltal az �r meg akarja menteni n�p�t, meg akarja ragadni a sz�v�ket. Azt akarja, hogy akik elidegenedtek T�le, megt�rjenek (a 6. versben a megt�r�sre h�v� sz� el�bb qal imperativusban, majd hifil imperativusban hangzik el azonos �rtelemben). Itt Ez�kiel h�s�gesen �rzi az el�tte �lt pr�f�t�k �r�ks�g�t, akik megt�r�st hirdettek (�zs 30:15; Jer 3:14.22; 4:1; H�s 12:7; 14:2; �m 4:6–11). A megt�r�ssel egy�tt j�r Isten megismer�se (8. vers) – �s ez az �r c�lja!

De nemcsak a n�p tagjai �s a k�zt�k �l� j�vev�nyek b�n�s�k, ha az �ron k�v�l b�lv�nyokat akarnak im�dni (7. vers). B�n�s a pr�f�ta is, ha megt�ved (sz� szerint: „r�szedetik”) �s emberekt�l val� f�lelemb�l vagy tetszeni akar�sb�l olyan kijelent�st ad, amivel utat nyit a b�nnek. A 9. vers szerint a pr�f�t�k t�velyg�se m�g�tt is az �r �ll: � k�ldi a hazugs�g lelk�t a pr�f�t�kba (v�. 1Kir 22:22). De ugyan� meg is b�nteti az ilyen pr�f�t�kat: s a hamis pr�f�ta ugyanabban a b�ntet�sben r�szes�l, mint akik hozz� fordultak: elpuszt�tja �t az �r (Deut 13:6). De a s�lyos �t�let ut�n megmaradtakkal sz�vets�get k�t. A sz�vets�gk�t�s formul�ja: „�k n�pemm� lesznek, �n pedig Isten�kk� leszek” (11. vers; 2S�m 7:24; Jer 7:23; 11:4; 24:7; 31:33; H�s 2:25).

Ez�k. 14,12–20. Mindenki szem�ly szerint felel�s az �r el�tt.

A 12. vers szerint Ez�kiel �jb�l kijelent�st kapott, amit azt�n ism�t a kazuisztikus jog st�lus�ban fogalmaz meg. Az els� jogi esetet (casust) „ha”-val vezeti be (13. vers), a t�bbit „vagy ha”-val. Val�j�ban nem is n�gy esetr�l van sz�, hanem arr�l, hogy az �r n�gyf�le b�ntet�ssel s�jtja az orsz�got: �hs�ggel (ld. Ez 4:16 magyar�zat�t; 13. vers); vad�llatokkal (15. vers; 2Kir 17:25k.), fegyverrel (17. vers; Ez 21:13–22) �s d�gv�sszel (19. vers). Megeml�tend�, hogy az �r esk�je h�romszor hangzik el: „�lek �n!” (16., 18., 20. vers). A b�ntet�s az orsz�g n�p�nek „h�tlens�ge” miatt k�vetkezik be (13. vers). A „h�tlens�g” sz� a szent dolgok ellen elk�vetett v�tkeket fejezi ki (Num 5:12 – h�zass�gi h�s�g megszeg�se; J�zs 7:1; 22:20 – az �rnak szentelt dolgok eltulajdon�t�sa; Ez 17:19k. – sz�vets�gszeg�s �s esk�szeg�s). Az ilyeneket „kiny�jtott karral” b�nteti az �r (Ez 13:9; 14:9). A b�ntet�st�l megmenek�lnek a h�vek (Ez 9:4kk.); de senki sem menthet meg m�sokat a maga hite �s h�s�ge �ltal.

Bizony�t�kul h�rom embert eml�t Ez�kiel. Mindh�rom a honfoglal�s el�tti id�ben �lt �s egyik�k sem volt izr�eli, hiszen Izr�el mint n�p m�g nem volt meg. Az els� N��. Vele egy�tt megmenek�lhettek ugyan fiai is, de k�s�bb egyik�ket maga N�� �tkozta meg (Gen 9:20–25). A m�sodik D�niel, de nem az �sz�vets�g egyik pr�f�t�ja, hanem az ugarit eposzokb�l ismert Daniel vagy Danel, aki kegyes uralkod� volt, �ldozatokat mutatott be az isteneknek, �s igazs�got szolg�ltatott az �zvegyeknek �s �rv�knak. De nem tudta megmenteni Akhat nev� fi�t Anat istenn� haragj�t�l; Akhat meghalt. A harmadik J�b, aki ed�mi ter�leten �lt (J�b 1:1), �s b�r naponta �ldozatot mutatott be fiai�rt, nem tudta �ket megmenteni a hal�lt�l (J�b 1:19). Ennek a tan�t�snak a h�tter�ben Deut 24:16 �ll: a fiaknak nem kell meghalniuk az ap�k v�tk��rt. Ugyanezt hirdette a pr�f�ta Ez 18-ban is. M�sok igazs�ga, j� cselekedetei nem seg�tenek. Nem b�zhatnak a „szentekben” (J�b 5:1; Zsolt 16:3; ld. e vers magyar�zat�n�l). Az �jsz�vets�g hozz�teszi: „Egy a k�zbenj�r� Isten �s emberek k�z�tt, az ember J�zus Krisztus” (1Tim 2:5). „Nem is adatott az embereknek az �g alatt m�s n�v, mely �ltal �dv�z�lhetn�nek (ApCsel 4:12).

Ez�k. 14,21–23. Jeruzs�lemi menek�ltek jutnak Babil�ni�ba.
Ez a r�vid igeszakasz Jeruzs�lem pusztul�sa el�tt keletkezett, amikor a pr�f�ta m�g nem tudta, h�nyan lesznek a menek�ltek. De hirdeti, hogy megmaradnak egyesek, akik „kivitetnek” a v�rosb�l (22. vers; a h�ber sz�veg hofal participiuma helyett a LXX hifil participiumot olvasott: „akik kivisznek fiakat �s le�nyokat”). De ezek nem valamif�le „szent mag”, nem „h�v� marad�k” lesznek, hanem �ppen olyanok, mint a t�bbi jeruzs�lemi. Ha a fogs�gban �l� n�p megl�tja „�tjaikat �s cselekedeteiket”, nem fognak perlekedni az �rral, nem fogj�k t�bb� igazs�gtalannak tartani az �t�letet. „Megvigasztal�dnak”: a v�rost �rt csap�st jogosnak ismerik el. Ez nagyon sov�ny vigasztal�s, m�gis n�vekszik Isten dics�s�ge az�ltal, hogy meg�rtik: nem ok n�lk�l b�ntette n�p�t az �r. Meghajolnak El�tte, �s az �t�let idej�n is felragyog a sz�vekben az �r igazs�ga. Hasonl� gondolatokat tartalmaz Ez 5:15; 6:7–10; 7:9; 12:16 is.

Ez�k. XV. R�SZ

Ez�k. 15,1–8. Isten n�pe mint term�ketlen sz�l�t�ke.

Ez a fejezet p�ld�zat. Jellemz�ek a b�lcsess�girodalomban haszn�lt k�rd�sek (2–5. vers). Az �r, mint b�lcs tan�t�, k�rd�sekkel vezeti r� tan�tv�nyait az igazs�gra.

A sz�l� Palesztin�nak egyik leg�rt�kesebb term�ke volt. N��, mint sz�l�termel� „megvigasztal minket… a term�f�ld�n, amelyet meg�tkozott az �r” (Gen 3:17; 5:29; 9:20). A f�raszt� �s sokszor eredm�nytelen munk�t v�gz� embert fel�d�ti a bor (Zsolt 104:15; P�ld 31:6k.). Jeremi�s a vigasztal�s kelyh�r�l besz�l (Jer 16:7). A sz�l� �rt�k�t mutatja Gen 49:11; Num 13:23; B�r 9:12k. A szerelmi k�lt�szetben a „sz�l�” a kedvest jelenti (�nekek 8:11). Izr�elt mint sz�l�t maga az �r �ltette el �s tette naggy� (Zsolt 80:1–12). Azonban a pr�f�t�k Izr�elt term�ketlen sz�l�nek mondj�k (�zs 5:1–7; Jer 2:21). Az � nyomukba l�p Ez�kiel, amikor szent egyoldal�s�ggal nem is besz�l a term�sr�l, csak a sz�l�t�ke f�j�r�l. Ebb�l nem lehet semmi hasznos dolgot k�sz�teni, m�g egy sz�get vagy c�veket sem, amit a falba vernek �s valamit r�akasztanak (�zs 22:23k.). S�t olyan sz�l�t�ke Izr�el, amelynek a k�t v�ge m�r meg�gett: az �szaki orsz�gr�sz Kr. e. 722-ben esett el, a d�li orsz�gr�sz Kr. e. 598-ban szenvedett megal�z� veres�get. Csak Jeruzs�lem maradt meg a megcsonk�tott orsz�gban (4. vers). Ehhez a vershez a LXX hozz�f�zi: „�venk�nti tisztul�s�t t�z em�szti meg, �s v�gleg elm�lik”. A sz�l�t ui. �venk�nt szokt�k „tiszt�tani” �gy, hogy a felesleges vessz�ket lev�gj�k �s el�getik (Jn 15:2.6).

A 6–8. vers tartalmazza a tanuls�got. De ez a tanuls�g most nem valami elvont igazs�g vagy erk�lcsi tan�t�s, hanem az �rnak mint a t�rt�nelem Ur�nak �t�l� cselekedete. Az �r maga dobja t�zbe azt, ami megmaradt a term�ketlen sz�l�t�b�l. Jeruzs�lem lak�i az els� deport�l�s alkalm�val m�g kiker�ltek a t�zb�l (7. vers; v�. �m 4:11; Zak 3:2), de mivel h�tlens�get k�vettek el az �r ellen, nem ker�lhetik el az �t�letet. A h�tlens�g a jeruzs�lemi templomban is gyakorolt b�lv�nyim�d�s (Ez 8:1–18) �s az „er�szak”, a „v�ront�s”, a s�lyos t�rsadalmi b�n�k (Ez 7:11.24; 8:17; 9:9; 22:1–30); ugyanakkor a Nebukadneccarnak tett h�s�gesk� megszeg�s�re is gondolhatunk (Ez 17:15–21). A 7. vers k�tszer is kimondja, hogy az �r ellen�k ford�tja orc�j�t. Ez a kifejez�s a Papi iratban haszn�latos (Lev 17:10; 20:3–6; 26:17), �s �t�lethirdet�st vezet be. De az �t�letnek az a c�lja, hogy „megtudj�k, hogy �n vagyok az �r”. Az �r nem az�rt v�lasztotta ki n�p�t, mintha ez a n�p k�l�nb lenne a t�bbin�l. A kiv�laszt�s ingyen kegyelemb�l, szeretetb�l t�rt�nt (Deut 7:7k.; �m 9:7). A pr�f�ta �vja n�p�t az elbizakodotts�gt�l, a nemzeti g�gt�l. A sz�l�nek az a dolga, hogy term�st hozzon!

Ez�k. XVI. R�SZ

Ez�k. 16,1–14. Izr�el, mint kitett gyermek.
Az 1–3. versben Ez�kielnek azt parancsolja az �r, hogy adja tudt�ra Jeruzs�lemnek b�neit (a LXX szerint: „tan�skodj”). Nem csoda, hogy Jeruzs�lem b�n�s, hiszen m�r sz�rmaz�sa is tiszt�talan: „Ap�d em�ri, any�d pedig hettita”. Em�riaknak nevezi az �sz�vets�g K�na�n honfoglal�s el�tti lak�it (Gen 15:16; 48:22; Deut 1:7; B�r 6:10). Az amurru sz� m�r a sumer-akk�d sz�vegekben is el�fordul; jelent�se: „nyugat”. Az egyiptomi �s hettita sz�vegekben Amurru a Kr. e. 14. �s 13. sz�zadban �gy szerepel, mint �n�ll� �llam, mely a tengeri n�pek t�mad�sai miatt omlott �ssze. A hettit�k is kb. ebben az id�ben �lltak hatalmuk tet�fok�n, Kr. e. 1400–1200 k�z�tt. Birodalmuk Sz�ria �szaki r�sz�n volt, de keletre is, nyugatra is nagy ter�letekre kiterjesztett�k uralmukat. Birodalmukat a kis-�zsiai n�pek d�nt�tt�k meg. �k is K�na�n Izr�el el�tti lak�i voltak (Gen 23:3kk.; 27:46; Deut 7:1). Menek�ltjeik egy r�sze val�ban eljutott Jeruzs�lembe, ahol az em�ri als�bb n�pr�tegek mellett �k lettek a zsoldosok �s az uralkod� r�teg. Ez�kiel t�rt�nelmi ismeretei teh�t helyt�ll�ak, m�gis Jeruzs�lem sz�rmaz�s�nak nyers kimond�sa megal�zza Izr�elt, hiszen a n�p �brah�mt�l sz�rmaz�nak tartotta mag�t (�zs 41:8; 51:2; Mt 3:9; Jn 8:33.39).
A k�vetkez� versekb�l vil�gos, hogy nemcsak Jeruzs�lemr�l van sz�, hanem az eg�sz v�lasztott n�pr�l. Itt alleg�ri�val van dolgunk: az elbesz�l�s minden von�sa k�pes �rtelemben veend�. B�r m�r kor�bbi k�nyvekben is tal�lunk alleg�ri�kat (pl. 2S�m 12:1–4; 14:4–11; Jer 2:2; 3:6–13; �m 5:2), de Ez�kiel az, akit az alleg�ria atyj�nak neveztek (v�. Ez 15:1–8; 16–17; 19; 23; 27; 29; 31–32. r�sz).

A 16. r�szben kitett gyermekhez hasonl�tja n�p�t a pr�f�ta. Nyomor�k gyermekek �s feleslegesnek tartott le�nygyermekek jutottak erre a sorsra, akiket sz�let�s�k ut�n a legsz�ks�gesebb gondoz�sban sem r�szes�tettek: nem v�gt�k el �s nem k�t�tt�k el a k�ld�k�ket, nem most�k le r�luk a v�rt �s d�rzs�lt�k be �ket s�val. (A s�val val� bed�rzs�l�snek egyes n�pek d�mon�z� hat�st tulajdon�tottak.) Izr�el olyan gyermekhez volt hasonl�, akit senki sem sz�nt meg. M�r sz�let�se napj�n megvetett�k; nyomorultul elpusztult volna, ha az �r meg nem k�ny�r�lt volna rajta. Az �r, mint valami v�ndor, megy el a kitett gyermek mellett, �s mindenekel�tt sz�l: „�s ezt mondtam neked: V�redben �lj!” A pap-pr�f�ta tudja, hogy ez teremt� Ige. Az emberi sz�l�k hal�lra �t�lt�k Izr�elt; az �r szava �lettel aj�nd�kozta meg. Ez�kiel itt Deut 32:10 �s H�s 9:10 �zenet�re �p�t: az �r a „puszt�ban” tal�lta Izr�elt; ott szerette meg �t �s ott tette fi�v� (H�s 11:1; v�. �zs 1:2). Ezt a hagyom�nyt �sszek�t�tte Ez�kiel azzal a m�sik hagyom�nnyal, mely szerint Izr�el az �r menyasszonya (H�s 1–3. r�sz; Jer 2:2; 3:1–13). A tal�lt gyermeknek nemcsak azt parancsolta meg az �r, hogy �ljen, hanem azt is, hogy n�vekedj�k (a 7. vers els� szav�t „t�zezer” helyett „n�vekedj”-nek olvassuk). Meg is n�tt �s „�kess�gek �kess�g�re” jutott (ezt a LXX „v�rosok v�ros�”-nak ford�tja, mert dalet helyett rest olvasott; jobb a legendum: „a menstru�ci� idej�re jutott�l”, azaz �rett n�v� serd�lt�l). A 8. vers ezt �gy is kifejezi, hogy az �r m�g egyszer elment a kitett gyermek mellett, �s l�tta, hogy az m�r a szerelem kor�ban van. Ekkor az �r „kiterjesztette felette ruh�ja sz�rny�t” (Ruth 3:9). Ez a menyasszonny� t�tel mozdulata. Az esk� m�r a h�zass�gk�t�shez tartozik (Mal 2:14): „feles�ged, akivel sz�vets�g k�t �ssze” (v�. P�ld 2:17). Ezut�n hangzik el a sz�vets�gk�t�si formula: „Eny�m lett�l” (8. vers; Ez 14:11; 36:28; 37:23.27). A n�szhoz tartozott a v�rt�l val� megmos�s (ez m�r nem a sz�let�ssel j�r� v�r; 4., 6. vers) �s a finom olajjal val� megken�s (Ruth 3:3; Eszt 2:12). Az �r pomp�s ruh�kat aj�nd�koz „menyasszony�nak”: a tarka ruha a kir�lyn�nak j�r (B�r 5:30; Zsolt 45:15). A tov�bbiakban finom b�rb�l val� sarukr�l („delfinb�r”, mint a Kijelent�s s�tr�nak takar�ja, Ex 26:14; Num 4:25), finom anyagb�l val� ruh�r�l, karperecekr�l, nyakl�ncokr�l, orrba �s f�lbe val� karik�kr�l, s�t a fejet �kes�t� koron�r�l is sz� van. A sz�p ruh�kon k�v�l az �r finom �telekkel is ell�tta menyasszony�t (v�. H�s 2:10). A 13. vers v�g�n lev� k�t sz� m�r elhagyja az alleg�ri�ban haszn�lt k�pet �s kimondja: „kir�lys�gra jutott�l”. Ez k�s�bbi megjegyz�s, mely Jeruzs�lemre mint kir�lyi sz�khelyre gondol. Hasonl� �rtelemben sz�l a 14. vers arr�l, hogy Jeruzs�lem h�ress� v�lt a nemzetek k�zt. Ez is ink�bb n�pre illik, mint egy�nre. Ez a vers vil�gosan kimondja: Jeruzs�lem sz�ps�ge (ezt a LXX k�tszeresen ford�tja: „tetszet�ss�gben �s sz�ps�gben) „az �n pomp�m, melyet �n tettem r�d”. Minden j� adom�ny �s t�k�letes aj�nd�k az �rt�l val� (Jak 1:17). Az aj�nd�kokat itt �gy �br�zolja a pr�f�ta, mint az el�kel� n�k ruh�zat�t. Hasonl� felsorol�st olvasunk �zs 3:16–24-ben, de ott nem allegorikus, hanem sz� szerinti �rtelemben.

Ez�k. 16,15–34. Izr�el mint nagy par�zna.
Az �r v�lasztott n�pe j�m�d idej�n lett h�tlenn�: „elbizakodt�l sz�ps�gedben”. A „b�zni” ige legt�bbsz�r j� �rtelm�; de elbizakod�st jelent Ez 33:13-ban; v�. Deut 32:15–18; H�s 13:6. A m�rt�ktelen par�znas�g („minden arra j�r�val”) a 16–21. versben a k�na�ni term�kenys�gi kultuszokban val� r�szv�telt jelenti. Az �n. „szent par�znas�g” �ldoz�halmokon t�rt�nt (�zs 57:7; Ez 6:1kk.), az olt�rok talapzat�ra ter�tett tarka takar�kon. Ez �ltal�nos jelens�g volt az �szaki orsz�gr�szben (H�s 4:12–14; �m 2:8). Az �rt�l kapott aranyb�l �s ez�stb�l b�lv�nyszobrokat csin�lt a n�p (Ex 32:2–4; B�r 8:24–27; Ez 7:20; H�s 2:10). A „f�rfiszobrok” kifejez�s fallikus kultuszokra mutat (�zs 57:8; Ez 23:14). A b�lv�nyszobrokat finom ruh�kba �lt�ztett�k im�d�ik (Jer 10:9). A 18. versben lev� „illat�ldozatom” sz� az �rnak j�r� illat�ldozatot jelenti; ezt a b�lv�nyoknak adt�k. Ut�na a „kenyerem” sz� (19. vers) az �rt�l kapott keny�r, tov�bb� liszt, olaj �s m�z; ez is a b�lv�nyok� lett a j�illat� engesztel��ldozattal egy�tt (ld. Ez 6:13 magyar�zat�t). A 20k. vers a gyermek�ldozatokr�l sz�l. A „szent par�znas�gb�l” sz�letett gyermeket visszaadt�k a b�lv�nynak, akit�l a n�k tov�bbi term�kenys�g�t v�rt�k (2Kir 16:3; 21:6). A gyermek�ldozatot a h�ber „t�z�n �tvitel”-nek nevezi (Lev 18:21; Deut 18:10; 2Kir 21:6; Ez 20:31), ami ellen m�r Jeremi�s is harcolt (Jer 3:24; 7:31; 19:5; 32:35). A 22. vers �sszefoglalja az eddig mondottakat: Izr�el h�l�tlan volt, „nem eml�kezett”, azaz nem t�r�d�tt „ifj�s�ga idej�vel” (H�s 2:15.17): azzal, hogy milyen m�lys�gb�l emelte ki a kegyelmes Isten.

A 23–29. vers a politikai „par�znas�gr�l” sz�l. Nemcsak a magas halmokon, hanem az orsz�g sz�mos kereszt�tj�n�l (nem a sz�k v�rosi utc�k sarkaira kell gondolni) �p�ltek olyan kultuszhelyek, amelyeken idegen n�pek b�lv�nyait tisztelt�k. A politikai sz�vets�gk�t�sek ui. azzal j�rtak egy�tt, hogy idegen istenek nev�re meg kellett esk�dni, �s azoknak a tisztelete be�radt az orsz�gba. Ez ellen a kor�bbi pr�f�t�k is kem�nyen harcoltak (�zs 30:1–5; 31:1–3; H�s 5:13; 7:11; 10:5–8; 12:2). Az ilyen „par�znas�got” igen kem�ny �s nyers szavakkal ostorozza Ez�kiel (25. vers). A „szeret�k” k�zt Egyiptomot eml�ti els� helyen, amelynek n�pe az �korban k�l�n�sen is �rz�ki term�szet�nek sz�m�tott. Az �r b�ntet�sb�l megkurt�totta n�p�nek „jog�t”. Ez tkp. a feles�g „joga”: �lelemre, ruh�zatra �s h�zas�letre val� jog (Ex 21:10). Izr�el eset�ben ez azt jelenti, hogy az �r megvonta gondvisel� szeretet�nek n�h�ny fontos aj�nd�k�t, hogy ezzel megt�r�sre b�rja h�tlen n�p�t (H�s 3:2–5; �m 4:6–11). Ehhez tartozott az is, hogy a r�gi ellens�gnek, a filiszteusoknak szolg�ltatta ki �ket. Kr. e. 701-ben, ui. a Szanh�rib-f�le hadj�rat ut�n j�dai ter�leteket adott az assz�r kir�ly a filiszteusoknak. Hasonl�t olvasunk J�da elest�nek az idej�b�l is (Kr. e. 587) (Ez 25:15–17). Az assz�rok ut�n a „k�ldeusok” (Babil�nia) k�vetkeztek. Ezekkel J�j�kim, J�si�s fia k�t�tt sz�vets�get; de ezt hamarosan meg is szegte (2Kir 24:1). A 29. versben lev� „K�na�n f�ldj�hez” (vagy f�ldj�vel) kifejez�s nincs benne a LXX-ban, �s t�ves told�snak tekinthet�. A „par�zn�lkod�st” a 27. vers „fajtalans�g �tj�nak” nevezi. Ez az �sz�vets�gben sz�gyenletes erk�lcstelens�get jelent (B�r 20:6; J�b 31:11; Ez 22:11; 23:21.27.29.35.44): Ezen a t�ren telhetetlen, kiel�g�thetetlen volt Izr�el.

A 30–34. verset k�s�bbi tan�tv�ny iktatta be ebbe a fejezetbe, hogy Izr�el b�n�nek nagys�g�t m�g jobban �rz�keltesse.
A 30. versben a LXX f�lre�rtett n�h�ny sz�t. Az „epeked�” sz�t (qal part. pass., tkp. „elepedt”) a „k�r�lmet�l” ig�b�l sz�rmaztatja, ezt pedig a sz�vets�gk�t�sre �rtette; a „sz�ved” sz�ban a „le�nyod” sz�t v�lte felfedezni, a „hatalmas” sz�t pedig „h�romszoros”-nak ford�totta. �gy m�s �rtelm� lett a vers: „Mit rendelkezzem le�nyodr�l?… h�romszorosan par�zn�lkodt�l”. Helyesebb az �j ford�t�s� Biblia sz�vege. A h�ber sz�veg szerint az �r epeked� sz�v�nek mondja n�p�t, amely egy „uralkod�” par�zn�nak, egy f�-f� par�zn�nak a tetteit k�vette el. Nemcsak a „par�znas�g” helyeinek, az �ldoz�halmoknak a nagy sz�ma volt Izr�el b�ne (Deut 12:2; Jer 2:20; 17:2; Ez 6:13; H�s 8:11), hanem a „par�znas�g” �rtelmetlen �s t�lz� gyakorl�sa is. A par�zna n�k szok�sos magatart�sa az, hogy tev�kenys�g�k�rt p�nzt k�rnek �s kapnak: a par�zn�k b�r�r�l olvasunk Gen 38:16k.; Deut 23:19; �zs 23:17k.; H�s 9:1; Mik 1:7-ben. A par�zna Izr�el azonban maga fizetett b�rt „szeret�inek”. Itt nemcsak a b�lv�nyoknak bemutatott gazdag �ldozatokra kell gondolnunk, hanem f�leg arra, hogy Izr�elnek sokba ker�lt a sz�vets�gk�t�s egy-egy nagyhatalommal; ezeknek a j�indulat�t �s seg�ts�g�t dr�g�n kellett megfizetnie (2Kir 16:7–9; �zs 30:6k.; H�s 8:9; 12:2).

Ez�k. 16,35–43. �t�let a h�tlen Izr�el felett.
A 35. vers nem az el�z� igeszakaszt z�rja le, hanem a k�vetkez�t vezeti be: felh�vja a figyelmet arra, amit az �r mondani akar (Ez 6:3; 13:2; 21:3; 25:3). A 36. vers megokolja, a 37. le�rja a bek�vetkez� �t�letet: Amilyen volt a b�n, olyan lesz a b�ntet�s (ius talionis): az �r maga meztelen�ti meg a par�zna Izr�elt, �s pelleng�rre �ll�tja szeret�i el�tt (H�s 2:5). Tetszeni akart nekik; ez�rt majd sz�gyenkeznie kell el�tt�k. A 39–41. vers szerint a volt szeret�k m�r nem csup�n tan�i az �r �t�let�nek, hanem annak v�grehajt�i is. Lerombolj�k az �ldoz�halmokat, leh�zz�k a par�zn�r�l a ruh�t, megfosztj�k �kess�g�t�l, �s otthagyj�k �ppen olyan mez�telen�l, ahogyan az �r hajdan megtal�lta (5. vers). Az alleg�ri�nak ez a r�sze az orsz�g teljes elpuszt�t�s�r�l �s kifoszt�s�r�l sz�l. A 40–41. vers a t�rzssz�vets�g idej�b�l sz�rmaz� szakr�lis jog rendelkez�seit tartalmazza. A h�zass�gt�r� n�ket a „gy�lekezet”, a t�rzs teljes jog� f�rfitagjainak k�z�ss�ge megk�vezte, test�ket sz�tdarabolta �s meg�gette (Gen 38:24; Lev 20:14; 21:9; Deut 22:21.24; Ez 23:47; Jn 8:11k.). M�r a 41. vers v�g�n kijelenti az �r a s�lyos �t�let igazi c�lj�t. � megsz�nteti a par�znas�got, v�get vet annak, hogy n�pe „szeret�ket” b�reljen. Ha ez megsz�nik, megsz�nik az �r haragja is; akkor majd az �r �jra kegyelmesen fog b�nni n�p�vel. Egyel�re azonban �t�let k�vetkezik: „utaidat a fejedre adom”, azaz fejedhez verem; tetteid b�ntet�s�t el kell szenvedned (Ez 9:10; 11:21; 17:19; 22:31).

Ez�k. 16,44–58. Izr�el b�n�sebb Sodom�n�l �s Sam�ri�n�l.

Sodoma k�zismerten b�n�s v�ros volt (Gen 16k. r�sz; Deut 32:32; �zs 3:9). Megsz�gyen�t�, ha Isten n�p�t Sodom�hoz hasonl�tj�k (�zs 1:10; Jer 23:14; JSir 4:6). Ez�kiel maga hirdette; hogy Izr�el b�n�sebb a k�r�l�tte �l� n�pekn�l (Ez 3:5–7; 5:6); ezt �ll�tja 2Kir 21:9 = 2Kr�n 33:9; �s maga J�zus Krisztus is (Mt 11:23k.; Lk 10:12). Nem is kell ezen csod�lkozni, hiszen Jeruzs�lem „anyja hettita” (3. vers), aki saj�t em�ri f�rj�t megvetette. „Megvetette” fiait is, hiszen �ltal�nos szok�s volt az els�sz�l�tt fi�k fel�ldoz�sa. „Amilyen az anya, olyan a le�nya” – tartja a „p�ldabesz�d”, a k�zmond�s is. Ennek az any�nak le�nya a Jeruzs�lemt�l „balra”, azaz �szakra fekv� Sam�ria �s a „jobbra”, azaz d�lre fekv� Sodoma is. A 47b-48. versben esk�vel is meger�s�ti az �r azt, hogy Jeruzs�lem b�n�sebb Sodom�n�l „�s le�nyain�l”, a hozz� tartoz� falvakn�l (v�. B�r 1:27). Sodoma b�ne az volt, hogy j�m�dj�ban felfuvalkodott �s ut�latoss�gokat k�vetett el. Itt a Gen 19:5-ben eml�tett fajtalans�gra kell gondolnunk. A m�sik b�n: „a nyomorult �s a szeg�ny kez�t nem fogt�k meg”, azaz a seg�ts�gre szorul�t nem t�mogatt�k. Itt nem sz�ks�ges valami m�s hagyom�ny�gra gondolni. Hiszen Gen 19:1kk. szerint az �r angyalait, akik szeg�ny j�vev�nyk�nt �rkeztek a v�rosba, nem fogadt�k be; megtagadt�k t�l�k a vend�gszeretetet. L�t pedig, aki v�g�l befogadta �ket, nem volt sodomai. Sam�ri�r�l azt �ll�tja az 51. vers, hogy feleannyit sem v�tkezett, mint Jeruzs�lem; Jeruzs�lemhez k�pest „igaznak” sz�m�t. Az 52. vers szerint Jeruzs�lem „k�zbenj�rt” az �rn�l Sodoma �s Sam�ria �rdek�ben. Nem olyan akt�v pr�f�tai k�zbenj�r� k�ny�rg�sre kell itt gondolni, amilyet �brah�mr�l (Gen 18:22–33; 20:7), M�zesr�l (Ex 32:11–14.30–32), S�muelr�l (1S�m 7:5), a pr�f�t�kr�l �s J�zus Krisztusr�l a mi egyetlenegy K�zbenj�r�nkr�l olvasunk (1Tim 2:5; Zsid 8:6; 9:15). (A „k�zbenj�rt�l” sz�t a LXX ford�t�i nem �rtett�k, �s helyette „megrontottad”-ot mondtak. Ez Jeruzs�lem b�neinek tov�bbi fokoz�s�t fejezi ki: m�g Sodom�t �s Sam�ri�t is Jeruzs�lem rontotta meg. Err�l azonban a bibliai elbesz�l�s nem tud.) Azonban az �r �t�l�sz�ke el�tt ki kell der�lnie annak, hogy Sodoma �s Sam�ria „igazabb” Jeruzs�lemn�l. Ha teh�t az �r megk�ny�r�l Jeruzs�lemen, „n�njein” is megk�ny�r�l; hiszen ezt az � igazs�ga k�v�nja meg. „J�ra ford�tja sorsukat” ez a kifejez�s legt�bbsz�r Isten n�p�re vonatkozik (Deut 30:3; Zsolt 14:7; 85:2; 126:4; Jer 29:14; 30:18; 31:23), de olykor m�s n�pekre is (Jer 48:47; 49:6.39; Ez 29:14). Nemcsak azt jelenti ez, hogy helyre�ll�tja ezeket a v�rosokat az �r, hanem azt is, hogy kegyelmet nyernek. A b�n�s Sodom�t �s Sam�ri�t „megvigasztalja” az �r (54. vers). A vigasztal�s nem csup�n a romok helyre�ll�t�s�b�l �ll – b�r ez is fontos (�zs 51:3; 52:9k.) –, hanem a b�nbocs�nat is hozz�tartozik (�zs 40:1k.). Mindez arra mutat, hogy ez az igeszakasz a Jeruzs�lem eleste ut�ni id�b�l val�.
A „vigasztal�s” k�szen van Istenn�l: Azonban a jelenben Isten n�p�nek m�g „sz�gyenkeznie” kell, „hordoznia kell gyal�zat�t” (54.58. vers; Ez 34:29; 36:6k.). Ez azt jelenti, hogy a n�p elismeri �s sz�gyelli b�n�t; nem perlekedik tov�bb Istennel, hanem elismeri, hogy a s�lyos �t�let igazs�gos volt. Ezen t�l azonban Isten n�p�nek el kell t�rnie m�s n�pek szidalmait, gyal�zkod�s�t (Zsolt 44:14k.; 79:4.10; JSir 4:21; Ez 35:15; Abd 12k. vers). Hiszen ez a n�p maga is g�g�sen emlegette Sodoma b�n�ss�g�t (56. vers: „g�g�d napj�n” = idej�n). (Az 57. versben „ar�mok” helyett „ed�miak” olvasand�, hiszen az ed�miak �ltek Izr�el szomsz�ds�g�ban, az ar�mok messze �szakkeleten voltak.) Ha a b�nb�nat igazi, akkor a n�pek gyal�zkod�sait is elt�rik, mint D�vid Simei gyal�zkod�s�t (2S�m 16:5–14). Er�t ad ehhez a kegyelem�rt �rzett h�la �s az �r �g�reteinek megval�sul�s�ba vetett rem�nys�g.

Ez�k. 16,59–63. �r�k sz�vets�get k�t az �r.
Az 59. vers megokolja Isten s�lyos �t�let�t. Az�rt t�rt�nt ez, mert „megvetetted az esk�t (azzal, hogy) megszegted sz�vets�gemet” (�gy a LXX alapj�n; a h�ber sz�veg csak „sz�vets�get” mond). Az �r magatart�sa m�s, mint n�p��: � „megeml�kezik” sz�vets�g�r�l �s „�rv�nyes�ti” azt. Kegyelmi sz�vets�g ez, amelyet n�pe �rdeme n�lk�l, s�t b�neik ellen�re k�t az �r (Ez 34:26; 37:26). A sz�vets�gbe befogadja az �r Jeruzs�lem „n�njeit”, Sodom�t �s Sam�ri�t is (a 61. versben a LXX alapj�n „amikor befogadom” olvasand�). A 61. vers �gy folytat�dik: „Neked adom �ket le�nyokul”. Ahogyan a falvak, a „le�nyv�rosok” (filia) hozz�tartoznak egy-egy v�roshoz, �gy fog �lni Sodoma �s Sam�ria Jeruzs�lem mellett; hozz�tartoznak, mint hajdan a nagy d�vidi birodalomhoz csatolt szomsz�d �llamok; de ez a f�gg�s m�r nem lesz megal�z�. Ez azonban „nem a te sz�vets�gedb�l”, a S�nai-hegyen k�t�tt sz�vets�gb�l k�vetkezik. Isten kegyelme nagyobb ann�l, mint amit Izr�el megismert bel�le. A kegyelem nyitja meg az �j, a m�lyebb istenismeret lehet�s�g�t: „megtudod, hogy �n vagyok az �r” (62. vers). Amikor b�nbocs�natban r�szes�l a n�p, akkor jut b�nb�natra; akkor �bred fel benne a sz�gyen�rz�s, �s akkor sz�nik meg a „sz�j kinyit�sa”, az Istennel val� perleked�s. A megt�r� ember imm�r �nmag�t tartja b�n�snek, nem a b�nbocs�t� Istent.