Ez�kiel - I. R�SZ

Ez�k. 1,1–3. Ez�kiel elh�v�s�nak ideje �s helye.

M�s pr�f�t�k k�nyveiben is tal�lunk adatokat k�nyv�k keletkez�si idej�re n�zve, pl. �zs 1:1; Jer 1:1–3; H�s 1:1; �m 1:1; Mik 1:1; Hag 1:1; Zak 1:1. Ez�kiel pr�f�ta elh�vat�s�nak idej�t a 2. versb�l tudjuk meg: ez J�j�kin kir�ly fogs�gba ker�l�s�nek az 5. �v�ben, a 4. h�nap 5. napj�n, azaz Kr. e. 593 j�nius�ban t�rt�nt. Megjegyzend�, hogy a 2. vers J�j�kint mondja kir�lynak, ugyanis a hely�be kinevezett Cidkijj�t nem tartott�k igazi kir�lynak. Cidkijj� maga is fogs�gba ker�lt Kr. e. 587-ben; ut�na Jeruzs�lemben nem volt kir�ly. J�j�kin viszont m�g Kr. e. 561-ben is �lt (2Kir 25:27–30). Ez�kiel teh�t csak J�j�kin idej�ben pr�f�t�lt. Az 1. versben eml�tett harmincadik �v rejt�lyes. Origen�sz a pr�f�ta �letkor�ra gondolt. Ezt igazolni l�tszik Num 4:30: a papi szolg�lat 30 �ves korban kezd�dik, s a papok felszentel�se alkalm�val megjelenik az �r dics�s�ge (Lev 9:6). Akik Origen�sznek igazat adnak, �gy gondolj�k, hogy a fogs�gban Ez�kiel nem gyakorolhatta papi hivat�s�t, ez�rt az �r pr�f�t�nak h�vta el. Ez az elm�let azonban nem megb�zhat�, sok m�s elm�lettel egy�tt, amelyek a 30 �v kezd�pontj�t akarj�k meghat�rozni. Val�sz�n�bb, hogy Ez�kiel m�r Jeruzs�lemben is pap volt, amit bizony�t a templom �s a benne foly� kultusz alapos ismerete.

Ez�kiel a pap B�z fia volt. A B�z n�v m�r Gen 22:21-ben megtal�lhat�. B�z �brah�m testv�r�nek, N�h�rnak volt a fia; lesz�rmazottai Ar�bia �szaki r�sz�n laktak (Jer 25:23). Val�sz�n� azonban, hogy Ez�kiel C�d�k papt�l sz�rmaz�nak tartotta mag�t. Az itt eml�tett l�tom�sokat Ez�kiel a Keb�r-„foly�n�l” l�tta. A Keb�r tkp. mesters�ges csatorna volt, amely az Eufr�tesz foly�b�l Babilon v�rosn�l indult ki, d�lkeleti ir�nyban Uruk v�ros fel� haladt, majd a v�rost �tszelve, d�lnyugat fel� �jra az Eufr�teszbe torkollott. A Keb�r-csatorna mellett, a j�dai foglyok k�z�tt „isteni l�tom�sokat” (a LXX csak l�tom�sr�l besz�l) kapott Ez�kiel. Megny�lt el�tte az �g, mint Mik�jeh�, Jimla fia �s �zsai�s pr�f�ta el�tt (1Kir 22:19–23; �zs 6:1kk.; ld. m�g Jn 1:51; ApCsel 7:56; 10:11; Jel 1kk. r�sz). Az �r keze volt rajta (n�h�ny bibliai k�zirat �s a LXX szerint „rajtam”), ami pr�f�tai elragadtat�st jelent (Ez 3:14.22; 8:1; 33:22; 37:1; 40:1). A l�tom�sokat Ez�kiel a gy�lekezet jelenl�t�ben kapta. A gy�lekezet foly�v�z mellett tartotta istentiszteleteit (v�. Zsolt 137; D�n 8:2; 10:4; Mt 3:16k.; ApCsel 16:13).

Ez�k. 1,4–14. A n�gy mennyei l�ny.

A pr�f�tai l�tom�s Ez�kiel elh�vat�s�t tartalmazza. Sz�vege nem teljes eg�sz�ben Ez�kielt�l val�, k�s�bbi magyar�z� told�sok is vannak benne. Egyik r�sze l�tom�s (v�zi�), m�sik r�sze az �r ig�je (aud�ci�). A l�tom�s elbesz�l�s�ben az �r megjelen�se (teof�nia) nehezen ford�that�, mert a pr�f�ta maga is nehezen fejezte ki mag�t. Ism�telten k�zd�tt a l�tom�s le�r�s�n�l: „alakja”, „k�lseje”, ill. „megjelen�se olyan, mint…” K�l�n�sen tart�zkod� mag�nak Istennek a le�r�s�ban (27k. vers).

Isten megjelen�s�t er�s, �szakr�l j�v� sz�lvihar k�s�ri (1Kir 19:11; J�b 38:1; 40:6; Zsolt 18:11). �kori keleti hit szerint �szakon van az istenek hegye (J�b 37:22; �zs 14:13). A Zsolt 48:3 szerint a Sion-hegy a C�f�n-hegy cs�cs�n van. A c�f�n sz� �szakot is jelent. Az �r megjelen�s�t s�r� (vihar)felh�k �s t�z(vill�mok) k�s�rik (Ex 19:16; Zsolt 18:10–13; 77:18; 97:2). Ebben a k�pben t�bbf�le hagyom�ny �tv�z�dik. T�zes f�kly�r�l �brah�m t�rt�net�ben olvasunk (Gen 15:17), vill�ml�sr�l �s mennyd�rg�sr�l Ex 19:18-ban, a S�nai-sz�vets�g t�rt�net�ben; s�t m�r Baalt is vill�mokat sz�rva, ker�b(ok) h�t�n �br�zolt�k (1S�m 4:4; 6:2; Zsolt 18:11). A „j�rk�l�”-cik�z� t�z az �denkertet �rz� ker�bokra eml�keztet (Gen 3:24). A t�z k�zep�n lev� „ez�st�s csillog�s” egy, az �korban nagyon �rt�kes �tv�zet f�nye (a h�ber sz�veg szerint „szeme”). Plinius szerint ennek 4/5 r�sze aranyb�l, 1/5 r�sze ez�stb�l volt. Az 5kk. versben eml�tett l�nyek nem ker�bok (Ez 10:2 k�s�bbi �rtelmez�s), mivel a ker�bok nem ember alak�ak (m�g ha szfinxszer�en, emberi fejjel is �br�zolj�k �ket), hanem oroszl�nhoz vagy bik�hoz hasonl� test�k van. Itt pedig ember alak� l�nyekr�l besz�l az 5. vers – �s semmif�le bibliai k�zirat nem mond m�st. A n�gysz�rny� �s ember alak� l�nyek babiloni k�peken az �gboltozat n�gy sark�t tartj�k (v�. 22. vers). Vagy a kiterjesztett k�t fels� sz�rny tartja a lapos vagy dombor� tet�k�nt �br�zolt �gboltozatot, vagy a felfel� kiny�jtott kezek. A k�t fels� sz�rny olykor emberi kezekben v�gz�dik. A k�t als� sz�rny r�zs�tosan lefel� �ll, s a n�gy sz�rny �gy nagyj�b�l X alakban helyezkedik el. A 7. vers szerint a l�nyek bikal�b�ak (ld. a h�ber sz�veg kritikai appar�tus�t!). Ezt er�s�ti meg a p�rhuzamos kifejez�s: mint a bikaborj� l�bfeje. A 10. vers �gy �rtend�, hogy a l�nyeknek jobboldalt is k�t arcuk volt, baloldalt is. Ilyen �br�zol�sok b�ven maradtak r�nk abb�l a korb�l. Egy nyakon k�t fej jobbra n�z (egyik fej a m�sik alatt), kett� pedig balra. Az emberarc az �rtelmet, az oroszl�narc a kir�lyi m�lt�s�got, a bikaarc az er�t, a sasarc pedig a gyorsas�got fejezi ki. A 11. vers els� szav�t („�s arcuk”) a LXX nem tartalmazza; itt ui. m�r a sz�rnyakr�l van sz�. Az, hogy k�t sz�rnnyal test�ket (szem�remr�sz�ket) takart�k be, �zs 6:2 hat�s�t mutatja. �zsai�s is a tr�nuson �l� Urat l�thatta, mint Ez�kiel. A 9. �s 12. vers szerint a mennyei l�nyek b�rmilyen ir�nyban tudtak menni, nem kellett megfordulniuk, mert a „l�lek” ir�ny�totta �ket. A h�ber nyelvben a ruah sz� jelent�se „sz�l” �s „l�lek” is lehet. A n�gy mennyei l�ny a n�gy vil�gt�j Ur�t, az eg�sz vil�g Ur�t szolg�lja. A n�gyes sz�m a teljess�get fejezi ki (Zak 2:1.4.: n�gy szarv; D�n 2. �s 7. r�sz: n�gy vil�gbirodalom). A 13k. vers visszakanyarodik a 4. vershez: az �r megjelen�s�t k�s�r� t�zes par�zsr�l (Zsolt 18:9; Ez 10:2), �g� f�kly�kr�l (Gen 15:17), villog� (tkp. ide-oda j�r�) t�zr�l besz�l (v�. Gen 3:24). (A 13. vers elej�n sz�vegroml�s tal�lhat�: „alak” helyett a LXX alapj�n „k�zep�n” olvasand�.)

Ez�k. 1,15–21. Az �r tr�nj�t hordoz� kocsi.

Ezek a versek Ez�kiel tan�tv�nyait�l sz�rmaz� kieg�sz�t�sek. A n�gy �l�l�ny mellett egy-egy (f�l)dr�gak�b�l lev�, f�nyl� ker�k volt. B�r nincs sz� arr�l, hogy ezeket tengelyek k�t�tt�k �ssze, bizonyos, hogy ezek az �r tr�nj�t hordoz� kocsihoz tartoz� kerekek. Napnak szentelt kocsikr�l �s lovakr�l mint az assz�r csillagim�dat kell�keir�l olvasunk 2Kir 23:11-ben is. Assz�ri�b�l k�t- vagy n�gykerek� harci kocsik k�pei maradtak r�nk; a kocsiban valamelyik istens�g �ll. Idegen eredet� az a szok�s is, hogy v�zzel teli n�gykerek� kocsit h�ztak v�gig a sz�nt�f�ldeken „es�csin�l�s” c�lj�b�l (v�. Zsolt 65:12b). (A jeruzs�lemi templomban lev� t�z mosd��llv�nynak is voltak kerekei, 1Kir 7:27–30. Mennyei harci kocsikr�l olvasunk 2Kir 6:17-ben, Zsolt 68:18-ban �s Zak 6:1–3-ban.) A kerekeken lev� „szemek” h�tter�ben a kerekek abroncsait szeg�lyez� szegek �llanak. Itt �tvitt �rtelemben arra kell gondolnunk, hogy a tr�non �l� �r mindent l�t. „Mindegyik ker�k k�zep�ben egy m�sik ker�k l�tszott”: ezt a r�gebbi �r�smagyar�z�k �gy �rtett�k, hogy az egyik ker�kben – azzal der�ksz�get k�pezve – ott volt a m�sik ker�k. Val�ban ismer�nk is olyan �br�zol�st, melyen az istens�g egy g�mb�n �ll, �s a g�mb�t �tl�s alakban k�t ker�k-forma szeli �t, itt azonban ink�bb olyan ker�kre kell gondolnunk, amelynek nincsenek k�ll�i, hanem az abroncs kett�s, igen vastag, �s a pereme fel� keskenyedik. (Val�j�ban ez a ker�k egyik legr�gibb form�ja.) A 9. �s 12. vers gondolat�t megism�tli a 19–21. vers: az �l�l�nyeket is meg a kerekeket is egy k�zponti er�, a l�lek ir�ny�totta.

Ez�k. 1,22–28. Az �r dics�s�g�nek a megjelen�se.

A 22. vers v�g�n (fej�k felett) helyesebb a LXX sz�vege: „sz�rnyaik felett”, hiszen az assz�r-babiloni k�peken ember alak�, n�gysz�rny� l�nyek tartj�k az �gboltozatot (v�. 11. v.). Az �gboltozat olyan, mint a j�g „szeme”, csillog�sa. A j�g Palesztin�ban ritka �s f�lelmes jelens�g, mely az akkori hiedelem szerint Isten lehelet�b�l keletkezik (J�b 37:10; Zsolt 147:16–18). A boltozatot szil�rdnak �s nagyon er�snek gondolt�k. Hit�k szerint ez �rzi meg a f�ldet att�l, hogy lez�duljon az �gi �ce�n vize (Gen 1:6–8). Erre helyezte a teremt� Isten az �gitesteket (Gen 1:14–18). R�gi hagyom�ny szerint Izr�el Isten�nek „l�ba alatt zaf�rk�f�le volt” (Ex 24:10). A h�ber szapp�r sz� (26. v.) azonban nem zaf�rt jelent, hanem laz�rk�vet (lapis lazuli). Ez a mai Afganiszt�n �szaki r�sz�n tal�lhat� s�t�tk�k k�, kisebb-nagyobb feh�r foltokkal �s aranysz�n� pettyekkel. Kedvelt fizet�eszk�z �s templomoknak szentelt aj�nd�k volt. Templomok �s palot�k mennyezet�t ezzel d�sz�tett�k. Ex 24:10 szerint Isten a laz�rk�lapokb�l k�sz�lt boltozaton �llt. Ez 1:22.26 szerint a jegesen csillog� boltozat f�l�tt m�g tr�n is volt, �s ez k�sz�lt laz�rk�b�l. A 23. vers �zs 6:2 hat�s�t mutatja. A szer�fok sz�rnyai elfedik a test�ket, az �r ir�nt val� tiszteletb�l. A 24–25. vers a 8–12. vers mondanival�j�t azzal b�v�ti ki, hogy a n�gy l�ny sz�rnyainak z�g�sa hatalmas volt (v�. Ez 43:2). A tr�non �l� �r emberi alakban mutatta meg mag�t (Ex 24:9k.; 1Kir 22:19; �zs 6:1; Jer 1:9; �m 7:7; 9:1). Alakja �lesebben rajzol�dott ki derek�t�l f�lfel�. Olyan volt, mint az ez�sttel �tv�z�tt arany csillog�sa (ld. a 4. vers magyar�zat�t). A 27. vers m�sodik fele: „olyan volt a k�lseje, mint a t�z, �s f�nysug�r volt k�r�l�tte”, a tr�non �l� �r alakj�nak der�kt�l lefel� lev� r�sz�re vonatkozik. Ez kev�sb� pontosan k�rvonalazhat�, bizony�ra a sz�les pal�st miatt. �kori keleti k�peken ugyanis a mennyboltozatot k�t kiterjesztett sz�rny form�j�ban is �br�zolj�k, rajta az istens�ggel, aki der�kt�l felfel� ember alak� �s emberarc�, der�kt�l lefel� pedig sz�les, esetleg mad�rtollakhoz hasonl� pal�st bor�tja. A 28. versben m�r a sziv�rv�ny ragyog�s�hoz hasonl�tja a pr�f�ta az �r k�r�l lev� f�ny�z�nt. „Ilyen volt Isten dics�s�g�nek az alakja” mondja a 28. vers. A pr�f�ta eddig is csak b�tortalan hasonlatokban besz�lt, k�zdve annak kifejez�s�vel, amit l�tott. V�g�l kider�l, hogy nem is mag�t az Urat l�tta, csak az � dics�s�g�t. Ez a dics�s�g jelent meg a pusztai v�ndorl�s idej�n a S�nai-hegyn�l, amikor az �r kijelentette mag�t (Ex 24:15–18). Megjelent akkor is, amikor a n�p z�gol�dott (Ex 16:10; Num 14:10; 17:6–15; 20:6). Itt, Ez 1:28-ban az�rt jelenik meg az �r, hogy Ez�kielt elh�vja pr�f�t�nak. Az �r dics�s�g�nek l�tv�nya annyira leny�g�zi �s hatalm�ba ker�ti a pr�f�t�t, hogy a f�ldre borul. Ekkor sz�l�tja �t meg az �r.

Ez�k. II. R�SZ

Ez�k. 2,1–7. Ez�kiel pr�f�tai k�ldet�se.

A leny�g�z� l�tv�ny hat�s�ra, �s k�l�n�sen az �r szav�nak hallat�ra, Ez�kiel arcra borult (1:28). Az �r ekkor megsz�l�totta �t. El�fordult az is, hogy az �r a nev�n sz�l�totta valamelyik pr�f�t�j�t (1S�m 3:10; Jer 1:11; 24:3; �m 7:8; 8:2), de Ez�kielt „emberfi�nak” nevezi. Ez a megsz�l�t�s az ember gyenges�g�t �s gyarl�s�g�t fejezi ki (J�b 25:6; Zsolt 8:5), �s 93 alkalommal fordul el� Ez�kiel k�nyv�ben. Az �r el�sz�r azt parancsolja Ez�kielnek, hogy �lljon talpra. Az �rral mint tr�nj�n �l� kir�llyal szemben a szolg�knak csak �llniuk szabad. De m�r ennek az egyszer� parancsnak a v�grehajt�s�hoz is a l�lek erej�re van sz�ks�ge Ez�kielnek. Fel�llva az �r besz�d�t hallja (a d�bar ige hitpael form�ja [middabb�r] k�s�bbi, �nnep�lyes a megszokott piel participium helyett): „�n elk�ldelek t�ged!”. Ez�kiel pr�f�tai k�ldet�sben r�szes�l (Ex 3:10–15; �zs 6:8; Jer 1:7–10). Jaj annak, akit nem k�ld�tt az �r, de � m�gis „fut” (Jer 23:21; 27:15; 28:15; 29:9). A 3. vers szerint „l�zad� nemzetekhez” k�ldi Ez�kielt az �r, de azonnal kider�l, hogy ez Izr�elt jelenti. Ez az a n�p, amely, „aty�ival egy�tt”, sok nemzed�ken �t h�tlen volt �s fell�zadt az �r ellen (Jer 2:4kk.; Ez 20:1–32; 23. r�sz; H�s 11:1kk.). A mai napig”: a pr�f�ta idej�ben is kem�ny a sz�v�k. Hi�ba fog sz�lni a pr�f�ta mint az �r k�vete (a 4. vers v�g�n az �n. „k�vetmond�s” �ll), �k vagy hallgatnak r�, vagy nem (5. vers). Ez azt jelenti, hogy az ige hallgat�i szabadon d�ntenek. D�nthetnek az ige mellett is, de a pr�f�t�nak tudnia kell, hogy a n�p sz�ve kem�ny. Nem akarnak hallgatni az �rra (�zs 30:9; ApCsel 7:51). Majd csak akkor hiszik el a pr�f�tai ig�t, ha az beteljesedett (Deut 18:21k.). Akkor majd „megtudj�k, hogy pr�f�ta volt k�zt�k” (2Kir 5:9; Ez 33:33), aki val�ban az �r szav�t hirdette. Egyel�re azonban sz�r�s t�visekhez hasonl�tja n�p�t az �r, s a pr�f�t�nak skorpi�kon kell �lnie (6. v.). Mindk�t hasonlat a pr�f�t�t �r� t�mad�sokat fejezi ki. Nagy sz�ks�ge van az �rz�keny �s sebezhet� lelk� pr�f�t�nak az �r seg�ts�g�re, az er�s�t� Ig�re: ne f�lj, ne rettegj! Mert igaz ugyan, hogy ez a n�p „engedetlens�g h�za” (a „h�z” sz� babiloni hat�st mutat; a h�ber nyelvben ink�bb „engedetlens�g fiai” lenne megszokott); de a pr�f�ta nem h�tr�lhat meg, �s nem hagyhatja abba az �r Ig�j�nek hirdet�s�t.

Ez�k. 2,8–10. Parancs az irattekercs megev�s�re.

A 8. verssel kezd�d� igeszakasz a 3. r�sz 3. vers�ig tart. Az �r �vja a pr�f�t�t att�l, hogy elkezdjen f�lni a n�pt�l, megtagadja hivat�s�t �s maga is engedetlenn� v�lj�k (v�. Jer 1:17: „Ne ijedj meg t�l�k, k�l�nben �n ijesztelek meg �ltaluk”; �s Jer 15:19: „Nekik kell hozz�d t�rni�k, nem neked hozz�juk”). Ez�kielnek maga az �r adja sz�j�ba az Ig�t csak�gy, mint Jeremi�snak (Jer 1:9). Az Ige er�sebb a n�p engedetlens�g�n�l; olyan az, mint a t�z, mint a sziklaz�z� p�r�ly (Jer 23:29). Ezt k�l�n is nyomat�koss� teszi az, hogy az Ige m�r �rott Ige. Ez�kiel ismerte az el�tte �lt pr�f�t�k iratait. Bizony�ra tudott arr�l, hogy a Jeremi�s pr�f�ci�it tartalmaz� tekercset t�zbe dobta J�j�kim kir�ly (Jer 36:23). Ez t�z �vvel Ez�kiel elh�v�sa el�tt t�rt�nt (Kr. e. 603–602-ben). Ez�kielnek meg kell ennie (l�tom�sban) a k�nyvtekercset (v�. Jer 15:16: „ha eljutott hozz�m Ig�d, �n �lveztem” – tkp. „ettem”). Ahogyan az �telt befogadja, mag��v� teszi az ember, �gy kell azonosulnia a pr�f�t�nak a kapott Ig�vel. Pedig ez az Ige egyel�re (Kr. e. 587-ig) Jeruzs�lem pusztul�s�t j�vend�li meg. A k�nyvtekercsnek csak a bels� oldal�ra szoktak �rni, de ennek mindk�t oldala csupa �t�lethirdet�s.

Ez�k. III. R�SZ

Ez�k. 3,1–3. Folytat�s.
Ezekben a versekben folytat�dik az Ez 2:8-ban kezd�d�tt igeszakasz. Az 1. vers egyik mondata m�g�tt Jer 15:16 �ll: „Edd meg, amit itt tal�lsz”. A pr�f�t�nak az �r parancs�ra meg kell ennie az irattekercset. B�r annak tartalma a Jeruzs�lemnek sz�l� kem�ny �t�let, �ze m�gis �desnek t�nik. T�bb p�lda is van arra, hogy az eksztatikus �llapotba ker�lt embernek ennie kell, �s az �telt �desnek �rzi. Az �kor embere lehets�gesnek tartotta azt, hogy az �tel lelki �s szellemi er�ket is k�z�l (Gen 3:5.22; 27:4). Akit az �r pr�f�t�v� tesz, azzal Ig�j�t is k�zli (Ex 4:12; �zs 6:6k.; Jer 1:9k.).

Ez�k. 3,4–11. Ez�kielt er�ss� teszi az �r.
Itt �jra a pr�f�ta k�ldet�s�r�l olvasunk, mint Ez 2:3kk.-ben. „Ig�imet”, az �r besz�d�t kell hirdetnie, nem a saj�t gondolatait. Izr�el (ez a sz� a fogs�gban �l� n�pre vonatkozik) nem �rthetetlen besz�d�, amilyenek az assz�rok voltak (�zs 28:11; 33:19), �s nem „neh�z nyelv�”, amilyen M�zes volt (Ex 4:10). B�r a babiloni foglyok k�rnyezet�ben �ltek m�s nyelv� n�pcsoportok is, akik nem �rten�k a pr�f�ta besz�d�t, m�gis „ezek hallgatn�nak r�d” (6. vers). Jobbak �k Izr�eln�l, amely „nem akar hallgatni r�d” (7. vers). Em�g�tt m�g nagyobb b�n �ll: Istenre nem akarnak hallgatni (7. vers; �zs 30:9.15). Kem�ny a homlokuk (�zs 48:4; Jer 5:3), mint a sz�gyentelen par�zna n�� (Jer 3:3). M�r a Deuteronomium is kem�nynyak�nak nevezte a n�pet (9:6.13; 31:27), ez�rt a pr�f�ta „homlok�t” is gy�m�ntkem�nny� teszi az �r. A pr�f�t�nak nem szabad a dacos �s engedetlen n�pt�l f�lnie (Jer 1:17–19). B�r � csak „emberfia”, azaz testileg-lelkileg gyenge �s t�r�keny l�ny, figyelnie kell az �r Ig�j�re, sz�v�be kell fogadnia azt; mert az �r �jra meg �jra sz�lni fog hozz�. Az�rt kell figyelnie, hogy tov�bbadhassa az Ig�t. A 11. vers vil�gosan kimondja; hogy Ez�kielnek a babiloni foglyok k�z�tt kell sz�beli igehirdet�st v�geznie; teh�t nem csup�n k�nyvet kell �rnia. A gyenge, t�r�keny lelk� pr�f�t�t maga az �r teszi k�pess� a szolg�latra, �s neki saj�t term�szet�t megtagadva engedelmeskednie kell az �rnak. Az Ige befogad�sa vagy elutas�t�sa m�r a hallgat�kon m�lik (Ez 2:7).

Ez�k. 3,12–15. A pr�f�ta megd�bben�se a l�tom�s ut�n.
Az �r Lelke felemelte �s visszavitte a foglyokhoz a pr�f�t�t. Ez azt jelenti, hogy v�ge lett az eksztatikus �llapotnak. M�g hallotta a mennyei �l�l�nyek sz�rnyainak hatalmas z�g�s�t �s a kerekek robaj�t, de m�r csak a h�ta m�g�tt, amikor „felemelkedett (a b�r�k helyett ber�m olvasand� – ld. krit. app.) az �r dics�s�ge a maga hely�r�l” (12. vers). A l�tom�sban a pr�f�ta �gy �rezte, hogy maga is megy, �s Tel-Ab�bba �r. H�ber�l ez Kal�sz-dombot jelentene; babiloni jelent�se „�rad�s-halom”, ami utal arra, hogy az Eufr�tesz foly� �rad�sa sokszor k�rokat is okozott. Ilyen vid�kre telep�tett�k a foglyokat, hogy m�velj�k meg a siv�r ter�letet. A l�tom�s testileg is �gy ig�nybe vette a pr�f�t�t, hogy szinte dermedten �lt k�z�tt�k, meg sem sz�lalt h�t napon �t.

Ez�k. 3,16–21. Ez�kiel �r�ll�i hivat�sa.

A 15. �s 16. vers k�z�tt a m�sol�k h�zagot hagytak. Ez j�l jelzi, hogy a 16. vers m�r �j igeszakaszt vezet be, ami megszak�tja az �sszef�gg�st Ez 3:16a �s 3:22kk. k�z�tt. A pr�f�ta �r�ll�i hivat�s�r�l sz�l� kijelent�s Ez 33:1–9-ben tal�lhat� �s Kr. e. 567 ut�ni id�b�l val�. A k�nyv szerkeszt�je az�rt helyezte ide a k�nyv elej�re ezt, mert az volt a meggy�z�d�se, hogy Ez�kiel kezdett�l fogva lelkigondoz�ja volt n�p�nek. Val�j�ban azonban Jeruzs�lem elest�ig csupa �t�lethirdet� pr�f�ci�t mondott (Ez 2:10).

A pr�f�ta „�r�ll�” (2Kir 9:17; Zsolt 5:4; �zs 21:6; 62:6; Jer 6:17; Hab 2:1). Az �rnek az a dolga, hogy figyeljen, �s ha ellens�g k�zeledik, f�jjon k�rtj�be. A pr�f�ta az �rt�l hallott Ig�vel figyelmezteti n�p�t (17. vers). A k�vetkez� versek n�gy esetet sorolnak fel. 1. Ha a pr�f�ta elmulasztja a figyelmeztet�st, nemcsak a b�n�s hal meg, hanem a pr�f�ta is. 2. Ha figyelmeztette a b�n�st, de az nem t�r meg, csak a b�n�s hal meg, a pr�f�ta nem. 3. Ha az igaz „t�r meg” (negat�v �rtelemben: elt�r igazs�g�t�l), �s a pr�f�ta nem figyelmeztette, mindketten meghalnak. 4. Ha figyelmeztette �t a pr�f�ta �s � megt�r, mindketten �letben maradnak.

Ez a n�gy eset Ez 18:1–32 �s 33:1–20 alapj�n magyar�zand�. Fontos itt az egy�ni felel�ss�g gondolata: minden ember szem�lyesen felel�s tettei�rt. Isten nem aszerint �t�li meg az embert, hogy j� cselekedetei vagy b�nei vannak-e t�ls�lyban. � a mindenkori jelent n�zi. B�rmelyik �ra d�nt� lehet! A b�n�snek m�dja van a megt�r�sre; Isten ui. azt akarja, hogy az ember �ljen (18. vers; v�. Ez 18:23.32). De az igaznak is m�dja van a „megt�r�sre”, �spedig rossz �rtelemben: „igazs�ga” elhagy�s�ra. Ha ezt teszi, az �r „buktat�t” tesz el� (�zs 8:14; Jer 6:21). Ez m�r az �t�lethez tartozik: a rossz d�nt�s ut�n j�n a „b�n botl�sa” (Ez 7:19; 14:3.7; 18:30), a tov�bbi buk�sok sora (R�m 1:26.28). De nem ez az �r igazi akarata. �ppen az�rt k�ld pr�f�t�t, mert � �letet akar.

Ez�k. 3,22–27. A pr�f�ta bez�rk�zik h�z�ba �s megn�mul.
Ez az igeszakasz a 15. vers folytat�sa. Az �r „keze” volt a pr�f�t�n, ami pr�f�tai r�v�letet, ekszt�zist jelent (Ez 1:3; 3:14; 8:1; 33:22; 37:1; 40:1). Csakis �gy l�thatta az �r dics�s�g�t, ugyan�gy, mint a Keb�r-csatorn�n�l. A pr�f�ta megint leborult, �s a L�lek megint talpra �ll�totta (v�. Ez 1:28; 2:2). Ekkor k�vetkezett a sz�beli kijelent�s: a pr�f�t�nak be kell z�rk�znia h�z�ba. A 25. vers szerint Ez�kielt meg fogj�k k�t�zni, hasonl�an a kalod�ba z�rt pr�f�t�khoz (Jer 20:2k.; 29:26). Nem �rtes�l�nk arr�l, hogy ez val�ban megt�rt�nt-e. T�ny az, hogy ideiglenesen az �r n�mas�gra �t�lte a pr�f�t�t: abba kellett hagyni a dorg�l�, �t�lethirdet� pr�f�ci�t egy id�re. De ez nem a pr�f�ta szolg�lat�nak eg�sz els� korszak�ra vonatkozott (Kr. e. 593–587), csak Jeruzs�lem ostrom�nak idej�re: ezalatt az �r m�r nem sz�lt, mert az �t�letet m�r nem lehetett meg�ll�tani. Ezt fejezte ki a pr�f�ta els� jelk�pes cselekedete, a hallgat�s, ami Jeruzs�lem elest�ig tartott (Ez 24:28k.; 33:21k.).

Ez�k. IV. R�SZ

Ez�k. 4,1–3. Jeruzs�lem jelk�pes ostroma.

A pr�f�t�nak azt parancsolja az �r, hogy tegyen maga el� egy m�g ki nem sz�radt agyagt�gl�t, �s �r�vessz�vel v�sse r� Jeruzs�lem alaprajz�t. Az agyagt�gla Babil�nia jellegzetes �p�t�anyaga volt (Gen 11:3). J� n�h�ny olyan agyagt�gla maradt r�nk, amelyen valamelyik v�ros alaprajza l�that�. Ez�kielnek jelk�pesen ostromolnia kellett a t�gl�t, kor�nak hadvisel�si m�dszer�t ut�nozva. El�sz�r ostromfalat kellett �p�tenie (2Kir 25:1; Jer 52:4; Ez 17:17; 21:27; egyes magyar�z�k ezt ostromtoronynak gondolj�k). Az ostromfal k�r�lveszi a v�rost, s �gy a fal tetej�r�l szemmel lehet tartani a v�d�ket. Az ostroml� sereg nagys�g�t mutatja, hogy a 2. vers t�bb t�borr�l besz�l; ezeket s�ncok �s �rkok k�t�tt�k �ssze egym�ssal. A „s�nc” meredeken vezetett a v�rfal fels� r�sz�ig, �s arra val� volt, hogy a falt�r� kosok ezen jussanak el a v�rfalig. A s�ncot deszkafal v�delme alatt szokt�k �p�teni, mert a v�d�k k�veket �s �g� f�kly�kat dob�ltak a t�mad�kra. A falt�r� kos hatalmas kocsi, mely tele volt harcosokkal. A kocsi oldal�t �s tetej�t deszk�zat v�dte, �s maguk a harcosok hajtott�k a v�r fal�ig. A kocsi elej�n hatalmas gerenda volt, melynek v�g�t f�m bor�totta; ezzel lehetett a v�ros kapuj�t vagy fal�t bet�rni. A falt�r� kosban lev� katon�k a v�rfal magass�g�ban vett�k fel a harcot a v�d�kkel. A v�ros „k�r�l” voltak a falt�r� kosok: a nagy sereg sz�mos falt�r� kossal t�madt. Val�sz�n�, hogy ezeket Ez�kielnek a t�gla k�r�l a f�ldbe kellett rajzolnia (karcolnia; nem pedig kicsiben, modellszer�en meg�p�tenie). A 3. vers szerint Ez�kielnek vas s�t�lapot kellett tartania maga el�. Ilyen s�t�lap minden h�ztart�sban volt: ezen s�t�tt�k a kenyeret �gy, hogy k�vekkel al�t�masztott�k �s t�zet gy�jtottak alatta, majd a lep�ny alak� kenyeret a s�t�lapra helyezt�k (Lev 6:14; 7:9). A jelk�pes cselekedetnek ez a r�sze azt jelenti, hogy az �r �s Jeruzs�lem k�zt v�laszfal van. Most m�r nincs helye k�zbenj�r� pr�f�tai im�ds�gnak: nem fog megmenek�lni a v�ros, mint Kr. e. 701-ben. Nem lehet tov�bb rem�nykedni az �r k�ny�r�let�ben. Ahogyan Ez�kielnek mereven a t�gl�ra kellett n�znie, �gy Isten is ellens�gesen tekint Jeruzs�lemre. Ez�kiel itt Isten cselekedet�t jelzi; a t�gla ostroma „jel”, amely �ppen olyan biztosan beteljesedik, mint a pr�f�tai Ige. Ide tartozik m�g a 7. vers is a k�vetkez� igeszakaszb�l, amely szerint a pr�f�t�nak karj�t megmeztelen�tve, ruh�ja ujj�t felt�rve kellett ostromolnia a Jeruzs�lemet jelk�pez� t�gl�t. A kar kiny�jt�sa fenyeget�st fejez ki (�zs 52:10). K�l�n�s �s megd�bbent� szimbolikus cselekedet volt ez; a pr�f�t�nak azt is v�llalnia kellett, hogy nevets�gess� v�lik miatta.

Ez�k. 4,4–8. Ez�kiel jelk�pesen b�nh�dik n�p��rt.
Ennek a szimbolikus cselekedetnek a sz�vege nem mindenest�l Ez�kielt�l val�. � arra kapott parancsot az �rt�l, hogy fek�dj�n a bal oldal�ra, �s �gy hordozza Izr�el b�ntet�s�t; Izr�el ui. „baloldalt”, �szakon fekszik. Ezut�n fek�dj�n a jobb oldal�ra, �s hordozza J�da b�ntet�s�t; J�da „jobboldalt”, d�len fekszik. A 4. vers sz�vege �gy hangzik: „Te pedig fek�dj a bal oldaladra, �s helyezd arra Izr�el h�z�nak b�ntet�s�t”. Mivel nem lehets�ges valamit arra az oldalra tenni, ami alul van, a sz�veg jav�t�sra szorul, pl. „vedd magadra” (�j ford�t�s� Biblia). M�sok t�rlik az „arra” sz�t.
Izr�el b�ntet�s�t a LXX szerint 190 (vagy 150) napig kell „hordoznia” a pr�f�t�nak, J�da b�ntet�s�t pedig 40 napig. A k�t sz�m nem egyezik a t�rt�nelmi esem�nyekkel, hiszen Izr�el elest�t�l J�da buk�s�ig csak 135 �v telt el (Kr. e. 722–587). J�da b�ntet�se sem 40 �vig tartott; a hazat�r�s Kr. e. 538-ban kezd�d�tt. M�gis a LXX sz�madatait tartj�k val�sz�n�bbnek; Ez�kiel Jeruzs�lem eleste el�tt m�g nem tudta pontosan a szabadul�s idej�t, �s kerek sz�mban fejezi ki azt, hogy egy ember�lt�nyi id�nek kell eltelnie. (A babiloni birodalom uralkod�s�nak ideje 70 �v, Jer 25:11; 29:10-ben.) A 40 �v a pusztai v�ndorl�s ideje, egy nemzed�knyi id� (Num 14:33k.), �s Egyiptom b�ntet�s�nek ideje is ennyi (Ez 29:10k.). Izr�el �s J�da b�ntet�s�nek ideje Ez�kiel hite szerint egyszerre fog letelni (Ez 37:15–23). A LXX ford�t�i itt r�gebbi h�ber sz�veget haszn�ltak, ui. a mostani h�ber sz�veg m�r 390+40 napr�l besz�l. Ez sem pontos, hiszen az orsz�g kett�szakad�s�t�l Jeruzs�lem pusztul�s�ig 335 �v telt el (Kr. e. 922–587). A h�tt�rben papi sz�m�t�si m�d �ll: Ex 12:40k. szerint „Izr�el fiai 430 esztendeig laktak Egyiptomban”. Ennyi id�nek kell eltelnie – 390+40 �vnek – az �j exodusig is. Ez a sz�m �n. gematri�val is kij�n: az „ostrom napjai” szavak bet�inek sz�m�rt�ke 390. De a gematria k�s�bbi m�dszer; ezenk�v�l a 390-es sz�m Izr�el b�ntet�s�re vonatkozik, nem Jeruzs�lem ostrom�ra. (A 7. verset az 1–3. vers magyar�zat�n�l t�rgyaltuk; a 8. vers pedig 3,24kk.-hoz tartozik.)

Egyes �r�smagyar�z�k megjegyzik, hogy aligha lehets�ges 390+40 napig kiny�jtott karral, felgy�rt ruhaujjal �s megk�t�zve fek�dni. De nem is a sz�mok pontos meghat�roz�sa fontos, hanem az, hogy a pr�f�tai szolg�lathoz hozz�tartozik a pr�f�ta szem�lyes sorsa, a pr�f�tai szenved�s is, nemcsak a sz�beli �s �r�sbeli igehirdet�s. Ez�kiel szenved�se m�g nem helyettes el�gt�tel; nem teszi feleslegess� n�pe szenved�s�t. De ez a szenved�s m�r el�re mutat a b�ntet�st elhordoz�, n�pe jav��rt szenved� Szolg�ra (�zs 53).

Ez�k. 4,9–17. Az ostrommal egy�tt j�r� n�lk�l�z�sek �br�zol�sa.

Ez�kiel arra kapott parancsot, hogy t�bbf�le magb�l k�sz�tsen mag�nak kenyeret. A hangs�ly nem azon van, hogy a t�bbf�le mag �sszekever�se tiszt�talans�got okoz (v�. Lev 19:19; Deut 22:9–11), hanem azon, hogy az ostromlott Jeruzs�lemben �h�ns�g lesz, s �gy az alacsonyabb �rt�k� n�v�nyekre is sz�ks�g lesz. (A 9. vers m�sodik fele visszamutat a 4–8. versre.) De m�g ebb�l a keny�rb�l is csak keveset szabad naponta megennie a pr�f�t�nak; 20 sekel s�lya 230 gramm (m�s sz�m�t�s szerint 291 gramm). A v�zb�l naponta megihat� egyhatod r�sz h�n 1,01 liter. A sz�k�s �telt �s italt a nap meghat�rozott �r�j�ban kell a pr�f�t�nak elfogyasztania. Jeruzs�lem ostroma idej�n k�l�n�sen akkor lett s�lyos az �h�ns�g, amikor az ostroml�k legy�zt�k a Jeruzs�lem seg�ts�g�re siet� egyiptomi sereget (Jer 37:5–10; v�. JSir 2:20; 4:3–5).

A 12–15. vers m�r nem az ostrommal egy�tt j�r� nyomor�s�gr�l besz�l, hanem arr�l, hogy az idegen orsz�gban az �tel is tiszt�talan (1S�m 26:19; H�s 9:3; �m 7:17). Tiszt�talannak sz�m�tott a vad�llat �ltal sz�tt�pett �s az elhullott �llat (Ex 22:30; Lev 7:24; 17:15; 22:8; Deut 14:21; Ez 44:31), �s tilos volt a k�tnaposn�l r�gebbi �ldozati h�s megev�se is (Lev 7:18; 19:7). Ez�kiel mint pap pontosan megtartotta ezeket a tisztas�gi t�rv�nyeket. Feljajdult, amikor az �r azt parancsolta neki, hogy emberi �r�l�ket haszn�ljon t�zel�nek keny�rs�t�s c�lj�b�l. Az �r m�lt�nyolta pr�f�t�ja k�r�s�t �s megengedte, hogy sz�r�tott marhatr�gy�t haszn�ljon. Ezek a versek azt bizony�tj�k, hogy t�vesen gondolt�k Ez�kielt lelki betegnek, aki undor�t� �telt eszik; a lelki beteg ui. nem undorodik ilyen �telt�l. A pr�f�ta viszont �p �s eg�szs�ges �t�l�k�pess�gr�l tesz bizonys�got. M�sr�szt az is felismerhet� itt, hogy m�g a fogs�gban is lehet „tiszt�n”, Istennek tetsz�en �lni. Isten itt is „egy kiss� szent�lye” n�p�nek (Ez 11:16). B�r korl�tozott lehet�s�gek k�z�tt, de m�gis lehet Neki szolg�lni.
16–17. vers h�tter�ben Ez 12:17–20 �ll. A pr�f�ta remeg�se �s agg�d�sa jelk�pezi �s �br�zolja az otthon maradottak sors�t. Az �r „elt�ri a keny�r botj�t” kijelent�s meg�rt�s�hez tudni kell, hogy a lep�ny alak� kenyerek marad�k�t falba vert c�vekekre sz�rt�k. De ha nem lesz keny�r, felesleges lesz a keny�r botja is (Lev 26:26; Zsolt 105:16; �zs 3:1). A 17. vers a Papi irat sz�haszn�lat�t mutatja: a b�ntet�s olyan nagy lesz, hogy a n�p „elsorvad” (sz� szerint: „megrothad”) miatta (Lev 26:39). A b�nt b�ntet�, igaz Isten �ll a t�rt�nelmi csap�s m�g�tt.

Ez�k. V. R�SZ

Ez�k. 5,1–4a. Ez�kiel parancsot kap haja �s szak�lla lev�g�s�ra.
A haj �s szak�ll lev�g�sa a gy�sz jele volt (Deut 14:1; �zs 15:2; Jer 16:6; 41:5; 48:37), �s egy�ttal a megsz�gyen�t�s jel�nek is sz�m�tott (2S�m 10:4k.). A parancs h�tter�ben �zsai�s j�vend�l�se �ll: az assz�r hadsereget borotv�nak haszn�lja az �r, mellyel kopassz� teszi az orsz�got (�zs 7:20). Ez�kielnek kardot kell haszn�lnia borotvak�nt. Jelk�pes cselekedet�vel szem�ly szerint is r�szt vesz abban a megal�ztat�sban �s megsz�gyen�l�sben, amely n�p�t �ri. A papi tiszts�ggel egy�tt j�r� pontoss�gnak felel meg az, hogy a lev�gott hajat �s szak�llt h�rom r�szre kell osztani. Harmadr�sz�t a „v�ros”, ill. az azt jelk�pez� t�gla k�zep�n kell el�getni (Ez 4:1); harmadr�sz�t sz�t kell v�gni a „v�ros” k�r�l, harmadr�sz�t pedig sz�t kell sz�rni a „sz�lbe”, a leveg�be. [A LXX harmadr�sz helyett negyedr�szt mond a 2. versben �s az eg�sz fejezetben. A 2. vers a LXX-ban „az ostrom napjai” szavak ut�n t�bbletk�nt a k�vetkez� szavakat tartalmazza: „�s vedd a negyedr�sz�t �s �gesd el annak a k�zep�n; �s a negyedr�sz�t (ti. v�gd �ssze)”. Ez a mondat tkp. megism�tli az el�z�t, nem mond semmi �jat. A LXX az Ez 14:12–23-ban lev� n�gyf�le csap�sra gondolt.]

A pr�f�t�nak sz�l� parancs ut�n az �r saj�t cselekedete k�vetkezik: „kardot �r�tek ut�na”, azaz kih�zott karddal �ld�z�m. Ez a mondat arra mutat, hogy m�g Jeruzs�lem pusztul�sa ut�n is utol�ri az �t�let a megmenek�ltek egy r�sz�t: hi�ba menek�lnek Egyiptomba (Jer 43:8–13).
A 3–4a. vers k�s�bbi. Eszerint a haj �s a szak�ll harmadik r�sz�t, a „sz�lnek sz�rt”, idegen orsz�gba jutott menek�lteket is �jabb �t�let fogja �rni. Egy darabig v�dve lesznek: be kell k�tnie �ket Ez�kielnek a ruh�ja sark�ba, mint valami ersz�nybe (1S�m 25:29; Hag 2:12); de �k sem menek�lnek meg mindny�jan: az �r ui. egyenk�nt �t�li meg gy�lekezete tagjait. �gy d�nti el, ki val� �letre �s ki hal�lra (Ez 20:33–38).

Ez�k. 5,4b–17. A jelk�pes cselekedetek magyar�zata.
A 4b vers „bel�le j�n ki t�z” szavai a LXX-ban nincsenek meg; a 19:14 alapj�n ker�ltek ide. Helyette a f�lvers �gy hangzik: „�s mondd Izr�el eg�sz h�z�nak” (ld. krit. app.). Az �r kijelent�se �gy kezd�dik: „Ez Jeruzs�lem”; vagyis Jeruzs�lemmel ugyanaz t�rt�nik, mint ami Ez�kiel haj�val �s szak�ll�val t�rt�nt. Pedig Jeruzs�lem a f�ld k�zepe, „k�ld�ke” (B�r 9:37; Ez 38:12; v�. �zs 19:24; 31:9). Ez a gondolat nem Izr�el nemzeti b�szkes�g�t fejezi ki, hanem az �r szuver�n akarat�t: ahol az �r temploma van, az a vil�g legfontosabb, „legmagasabb” helye (Zsolt 48:3; 68:16k.; 87:1–7; �zs 2:2). De Izr�el ezt nem becs�lte meg. Fell�zadt az �r t�rv�nyei ellen, nagyobb gonoszs�got k�vetett el, mint a pog�nyok. A 7. vers v�ge �gy sz�l: „�s a k�r�l�ttetek lev� pog�nyok t�rv�nyei szerint nem cselekedtetek”. A „nem” sz�t 30 bibliai k�zirat nem tartalmazza; ez k�s�bbi told�s, mely fokozni akarja Izr�el b�n�t. A pog�nyoknak is megvoltak a maguk t�rv�nyei, ismert�k az alapvet� erk�lcsi t�rv�nyeket (Gen 9; �m 1. �s 2. r�sz; a t�rv�ny bele van �rva a sz�v�kbe R�m 2:14k.). A pog�nyok b�nein�l az�ltal k�vetett el nagyobb b�nt Izr�el, hogy elhagyta Isten�t (Jer 2:1–13). Ez az az „ut�latoss�g”, melyet meg�t�l az �r (�k. vers): „�me, �n ellened fordulok”. Ez �n. p�rviadalra h�v� formula (Ez 13:8.20; 21:8; 26:3 stb.). Most m�r nem fogja az �r megv�deni Jeruzs�lemet, ahogyan Kr. e. 701-ben tette (2Kir 19:32–37), hanem „k�l�n�s” �s f�lelmes dolgot tesz (�zs 28:21): v�grehajtja az �t�letet. Fokozza az �t�let s�lyoss�g�t az, hogy a n�pek szeme l�tt�ra t�rt�nik; Izr�elnek a n�pek el�tt kell sz�gyenkeznie. A 10. vers az ostromlott �s ki�heztetett Jeruzs�lem iszony� nyomor�s�g�r�l besz�l: a kannibalizmusig s�llyedtek (Lev 26:29; Deut 28:53–57; Jer 19:9; JSir 2:20; 4:10). Az �t�let legf�bb ok�t a 11. vers nevezi meg: „tiszt�talann� tett�k szent�lyemet!” Ezt a gondolatot Deutero-�zsai�s is �tvette (�zs 43:28). �zs 7:20 szerint az �r esk�vel �g�ri meg („�lek �n”; esk�formula), hogy az „ellens�g kardj�val mint borotv�val ny�rja le az orsz�got”. A templomban elk�vetett n�gyf�le b�lv�nyim�d�sr�l Ez 8 sz�mol be. Val�ban rendk�v�li dolog, ha az �r most nem sz�nakozik �s nem k�ny�r�l n�p�n (11. vers), hiszen az � „neve”, isteni term�szete �ppen az irgalom, a k�ny�r�let, a t�relem, a szeretet �s a h�s�g (Ex 33:19; 34:6). A 12. vers az 1–2. versre mutat vissza, �gy azonban, hogy nem h�rom csap�sr�l besz�l, hanem n�gyr�l: pestisr�l, �h�ns�gr�l, fegyverr�l �s sz�tsz�rat�sr�l (v�. Ez 14:21). M�g azokat is �ld�zi az �r kardja, akik fogs�gba ker�ltek (Jer 9:15; 15:9; �m 9:4). A kem�ny �t�let oka az �r jogos haragja, c�lja pedig: „tudj�k meg, hogy �n, az �r, sz�ltam”. Az �r Ig�je t�rt�nelemform�l� er� (Ez 6:10; 12:25; 17:24; 22:14). A b�ntet�s, az �t�let is azt a c�lt szolg�lja, hogy az �r dics�s�ge nyilv�nval� legyen. A 14k. vers szerint az orsz�g „romhalmazz�, gyal�zatt�, szidalomm�, feny�t�ss� �s megd�bben�ss�” lesz. Itt abstractum pro concreto �rtend�: az orsz�g (fent) gyal�zat �s szidalom t�rgya, az isteni feny�t�s bizony�t�ka, megd�bben�s oka lesz a n�pek el�tt. A b�ntet�shez Izr�el megsz�gyen�l�se is hozz�tartozott (Zsolt 44:14–17; 74:10; 79:4.12). A 16–17. vers nem is n�gyf�le b�ntet�sr�l besz�l, hanem hatf�l�r�l. Els� „az �hs�g nyilai”. Itt a LXX „az �hs�g” sz�t kihagyja, �gy az �r nyilai vagy a vill�mokat jelentik (Zsolt 18:15; 77:18k.; 144:6; Hab 3:11), vagy valami s�lyos betegs�get (Deut 32:23k.; Zsolt 38:3; 91:5k.). Van m�g sz� �hs�gr�l (a „keny�r botj�nak elt�r�s�re” n�zve ld. a 4:16 magyar�zat�t), vad�llatokr�l (2Kir 17:25k.; �zs 7:24), pestisr�l, v�ront�sr�l �s azt okoz� fegyverr�l. A fejezet utols� versei �sszefoglalj�k �s kieg�sz�tik a pr�f�ta mondanival�j�t.

Ez�k. VI. R�SZ

Ez�k. 6,1–7. Pr�f�cia Izr�el hegyei ellen.
A honfoglal� izr�eli t�rzsek sz�mos �ldoz�halmot tal�ltak K�na�nban. Ezeket el�sz�r �tvett�k �s haszn�lt�k (1S�m 9:12k.; 1Kir 3:3k.). Azonban ez�ltal vesz�lyes vall�skevered�s keletkezett, ami ellen m�r a korai pr�f�t�k �s Ill�s is harcoltak (1Kir 18:20kk.; �zs 1:29k.; Jer 2:20; 3:6; H�s 4:13k.; 10:8; �m 7:9). A v�lgyekben is folyt b�lv�nyim�d�s (2Kir 23:10; 2Kr�n 28:3; 33:6; Jer 7:31k.; 32:35). A J�si�s-f�le reformnak az volt a c�lja, hogy megtiszt�tsa az orsz�got az idegen istenek tisztelet�t�l. De J�si�s hal�la ut�n (Kr. e. 609) meghi�sult a reform; s�t k�s�bb J�si�s reformj�t tartott�k a csap�sok ok�nak (Jer 44:17k.). A b�lv�nyim�d�sba visszaesett orsz�g ellen kell pr�f�t�lnia Ez�kielnek �gy, hogy k�zben mer�en az orsz�g fel� kell tekintenie (1. v; v�. Num 22:41; 23:13; 24:2; Ez 4:7; 13:17; 21:2.7; 25:2; 28:21; 29:2; 35:2). Az �r „kardot”, ellens�ges sereg fegyver�t k�ldi az orsz�g ellen: elpusztulnak az �ldoz�halmok a rajtuk lev� �g��ldozati olt�rokkal egy�tt. Az �t�letet s�lyosb�tja, hogy a b�lv�nyim�d�k holttestei temetetlen�l hevernek majd az olt�rok k�r�l. Ez az �kori keleti ember sz�m�ra sz�rny� b�ntet�s volt (2Kir 9:10; Zsolt 79:3; Jer 8:2; 16:6k.). S�t a holttestek �ltal a b�lv�nyim�d�s helyei kultikus �rtelemben tiszt�talann� v�ltak (1Kir 13:2; 2Kir 23:16). Az ember b�ne miatt az orsz�got is csap�s �ri (Gen 3:17; Num 35:33; �zs 24:5; Jer 3:2; R�m 8:20–22). Az �t�let c�lja az, hogy kider�lj�n a b�lv�nyok tehetetlens�ge, �s „megtudj�tok, hogy �n vagyok az �r” (7. vers).

Ez�k. 6,8–10. A „marad�k” feladata.
Az �r maga rendeli �gy, hogy az �t�let ne puszt�tson el mindenkit: „Marasztok… kardnak marad�k�t a nemzetek k�z�tt” (v�. Ez 5:12). Ez a marad�k „eml�kszik r�m”, az �rra. V�giggondolj�k a t�rt�nteket, �s meg�rtik, hogy „�n t�rtem �ssze par�zna sz�v�ket”. (�gy �rtj�k a sz�veget Aquila, Symmachos �s Theodotion ford�t�sa nyom�n. A LXX itt t�ved; „�sszet�rtem” helyett „megesk�dtem”-et mond.) Par�zna sz�v mellett par�zna szemeket is mond a 9. vers: a b�n�s k�v�ns�g ui. a szemen kereszt�l jut az ember sz�v�be (Gen 3:6; Mt 5:28k.; 6:22k.). A b�lv�nyokat itt „szem�tgoly�k”-nak, a vers v�g�n pedig „ut�latoss�g”-nak nevezi a pr�f�ta. Az �r elhagy�s�t H�se�s �ta nevezt�k par�znas�gnak a pr�f�t�k (H�s 2:4–15; 4:10–14; Jer 2:20–25; 3:1–13; Ez 16. �s 23. r�sz); a „megt�rt sz�v” kifejez�s pedig a babiloni fogs�g ut�ni id�ben a kegyesek, a h�vek jellemvon�sa volt (Zsolt 34:19; 51:19; 147:3; �zs 61:1). Az idegen n�pek k�z�tt, sz�tsz�rts�gban �l� menek�ltek meg fognak undorodni �nmagukt�l, elk�vetett b�neikt�l. Ez m�r a b�nb�nat �tja, mely Istenhez, az � m�lyebb megismer�s�hez vezet. A s�lyos �t�let nem �nc�l�: ez�ltal a megmaradtak felismerik Isten Ig�j�nek igazs�g�t, azt, hogy Isten nem besz�lt hi�ba, szava beteljesedett. A sz�vek m�ly�n d�nt� v�ltoz�s megy v�gbe.

Ez�k. 6,11–14. �t�lethirdet�s tapsol�ssal �s dobbant�ssal.
A tapsol�s az Isten sz�ne el�tti ujjong�s jele is lehet (Zsolt 47:2; 98:8; �zs 55:12), itt azonban az �r haragja �ll a h�tt�rben (12. vers). A pr�f�ta az �r oldal�n �ll, maga is �t�rzi az �r haragj�t, ez�rt tapsolva �s l�b�val dobbantva ad nyomat�kot az �t�lethirdet� Ig�nek. Az �t�let �ltal�nos lesz: k�zelieket �s t�voliakat egyar�nt el�r. (A h�ber gondolkod�sm�d a teljess�g kifejez�s�re valaminek a k�t v�g�t szereti eml�teni: �g �s f�ld, napkelt�t�l napnyugt�ig, talp�t�l a feje tetej�ig stb.). Aki „messze van”, mert siker�lt elmenek�lnie, arra pestist bocs�t az �r. Aki „k�zel van”, vagy elpusztul a v�ros ostroma alkalm�val, vagy �hen hal. A 13. versben a 4–6. vers gondolatai ism�tl�dnek annyi k�l�nbs�ggel, hogy sz� van itt m�g az „engesztel� illat”-r�l is. Ez az Izr�el el�tti id�kben �ppen �gy az istenek t�pl�l�k�hoz tartozott, mint maga az �ldozat: a babiloni �z�nv�z-t�rt�net szerint az istenek meg�rezt�k az engesztel� illatot (v�. Gen 8:21 – itt azonban m�r h�la�ldozattal van dolgunk). Ez a kifejez�s Ez�kieln�l �s a Papi iratban ism�telten el�fordul (Ez 16:19; 20:28.41; Lev 1:9.13.17; 2:2.9.12 stb.). A hegyeken �s a v�lgyekben foly� b�lv�nyim�d�sr�l a fejezet elej�n is volt sz� (2kk. vers), de itt k�l�n�sen is sz� van a z�ldell� f�kr�l, mint a term�szeti istens�gek tisztelet�re gyakorolt kultusz helyeir�l (Deut 12:2; 1Kir 14:23; 2Kir 16:4; 17:10; Jer 2:20; 3:6.13). Mindez�rt az �r lakatlan puszt�v� teszi az orsz�got (a h�berben ez sz�j�t�k; olyan, mintha magyarul „puszt�t” �s „pusztas�got” mondan�nk), �spedig a leg�szakibb pontt�l, Ribl�t�l (a h�ber sz�veg t�vesen mond Dibl�t, Dibla ui. nem l�tezik; a r�s �s a dalet k�nnyen �sszet�veszthet� – v�. krit. app.) eg�szen a Palesztina �s Egyiptom k�z�tt elter�l� pusztas�gig. Mindk�t pont k�v�l esik a t�rt�nelmi Izr�el ter�let�n. Az �t�let c�lja ebben a r�vid igeszakaszban k�tszer is elhangzik: „Megtudj�k, hogy �n vagyok az �r” (13. �s 14. vers).

Ez�k. VII. R�SZ

Ennek a fejezetnek a sz�vege n�h�ny helyen nehezen �rthet�. A LXX sz�vege seg�ts�get ad a ford�t�sban annak ellen�re, hogy a h�ber sz�vegb�l n�h�ny kifejez�st, s�t eg�sz mondatokat is kihagy; ld. az 5., 6. (k�t �zben is), 10., 11., 13., 14., 19., 24:, 27. verset. Ezenk�v�l a LXX-ban a sorrend is m�s: a h�ber sz�veg 2–4. verse megfelel a LXX 2., 7., 8. vers�nek, a h�ber sz�veg 5a., 6a., 10. verse pedig a LXX 9., 10. vers�nek. A h�ber sz�vegben a 2–4. vers p�rhuzamos az 5–9. verssel. Ez a k�t igeszakasz a LXX-ban ford�tott sorrendben �ll. Lehets�gesnek tartjuk, hogy Ez�kiel ism�telten megfogalmazta a kapott �zenetet, s hogy a v�gs� megfogalmaz�sban Ez�kiel k�nyv�nek szerkeszt�je is r�szt vett. A fejezet a sz�veg neh�zs�gei ellen�re is j�l �rthet�.

Ez�k. 7,1–4. K�zeledik a „v�g”.
Ez�kiel itt a r�gebbi pr�f�t�k �t�lethirdet�s�t folytatja, akik az eg�sz f�ldnek sz�l� �t�letre gondoltak (�zs 2:12–22; 17:12–14; Jer 4:23–28; 25:15–29.31–33; Mik 1:2–4; Zof 1:14–18). Ez�kiel itt �m�s 8:1k. vers�t id�zi, de nem egyetemes �t�letet hirdet, hanem Izr�el f�ldj�nek sz�l� �t�letet (2. vers). Azoknak sz�l az az �t�let, akik Kr. e. 598-ban m�g otthon maradtak, �s nem sz�l az �t�letet v�grehajt� Babiloni Birodalomnak; ez most m�g nem pusztul el. A 3. vers szerint maga Isten �t�li meg n�p�t. Elk�ldi haragj�t, mint valami mennyei k�vetet (J�b 20:23; Zsolt 78:49). A harag igazs�gos: megfelel n�pe magatart�s�nak, „�tjainak”. Az „ut�latoss�gokkal”, a b�lv�nyim�d�ssal szemben nincs k�m�let; pedig az �r igazi term�szete az irgalom (Ex 33:19; 34:6k.). Az �t�let c�lja: „megtudj�tok (megtudod), hogy �n vagyok az �r”.

Ez�k. 7,5–27. Az �t�lethirdet�s megokol�sa.
Az 5. versben sok bibliai k�zirat alapj�n az „egy” (ahat) sz� helyett az „ut�n” (ahar) sz� olvasand�: „baj baj ut�n!” A 6. vers a 2. vershez hasonl�an �m 8:1k.-t id�zi �gy, hogy a „fel�bredt” sz� (h�q�c) is a „v�g”-nek olvasand� (haqq�c – szokatlan helyes�r�ssal). A 2., 3., 6. versben teh�t hatszor fordul el� a „v�g” sz�. P�r�lycsap�sszer� egyformas�ggal ism�tl�dik a pr�f�tai �zenet: „J�n (r�d) a v�g!”. A 7. vers a „v�g” sz� helyett a „koszor�” (K�roli: v�gzet; �j ford.: felfordul�s) sz�t haszn�lja. Gondolhatunk az �kori keleti n�pek ciklikus t�rt�netszeml�let�re, amely szerint a t�rt�nelem k�rforg�shoz hasonl�t, s most �ppen lefel� fordul a ker�k. Az „id�” �s a „nap” sz� az �r napj�ra vonatkozik. Ehhez a naphoz olyan n�pi v�radalmak f�z�dtek, melyek ellen m�r �m�sz pr�f�ta is harcolt: „s�t�t lesz az �r napja, nem vil�gos” (�m 5:18–20). Ez a nap k�zel van (Jer 47:4; Ez 30:3; Zof 1:7.14; Mal 3:19; Mt 3:2). Ez�kiel Jeruzs�lem elest�nek idej�t tartotta az �r napj�nak (Ez 13:5; 34:12; ilyen �rtelm� JSir 1:12; 2:21k. is). A 7. vers utols� sora: „r�m�let �s nem (sz�reti) kurjongat�s lesz a hegyeken” (�zs 16:9k.; Jer 25:30; 51:14; v�. m�g �zs 9:2). (Ehelyett a mondat helyett a LXX a 11. vershez hasonl� mondatot tartalmaz: „nem l�rm�val �s nem f�jdalommal”. Ez a LXX szerint a 4. vers.) Megsz�gyen�lnek azok, akik diadalmas sorsfordulatban, a babiloni foglyok hamarosan bek�vetkez� hazat�r�s�ben rem�nykednek. A 8–9. versben a 3–4. vers ism�tl�dik. A 9. vers m�g hozz�f�zi az „�n vagyok az �r” szavakhoz: „aki ver”. Az �r az �t�letb�l is megismerhet�! A 10. vers eleje m�r a 7. versben el�fordult. Nemcsak a b�lv�nyim�d�s az �t�let oka, hanem a t�rsadalmi igazs�gtalans�g, a szeg�nyek elnyom�sa is. Ez�kiel ezen a t�ren is a kor�bbi pr�f�t�k tan�t�sait k�veti (�zs 1:10–17; �m 5:7.10.13–14k.; Mik 2:1k.; 3:1–4; 6:8): az emberi g�g�t meg�t�li az �r (P�ld 11:2; 21:24; �zs 2:10–22; Jer 49:16).

A 11. vers ford�t�sa neh�z. Val�sz�n�leg a vers m�sodik szav�hoz tartozott eredetileg a k�vetkez� sz� els� bet�je: „Az er�szak elhervad, a b�n�s jogara”. Ezt t�masztja al� a LXX sz�vege: „�s �sszet�ri a b�n�s t�masz�t”. A jeruzs�lemi vezet�k b�n�s uralm�r�l van itt sz�; ezt z�zza �ssze az �r.
A 12–13. vers szerint hamarosan elj�n az �t�let ideje (v�. 2–3.5–7. vers). Olyan nagy lesz a nyomor�s�g, hogy a vagyon sem szerez menekv�st. Rendes k�r�lm�nyek k�z�tt a v�tel �s az elad�s �r�m�t szerzett az embereknek. Az elad� �r�lt, hogy t�ladott az �ruj�n; a vev� is �r�lt annak, amit v�s�rolt. Most azonban odalesz az �r�m, mert „harag” (ti. az �r haragja) „�r utol minden pomp�t”. „Az elad� nem f�r(het) vissza ahhoz, amit eladott.” Amikor fogs�gba kellett menni, sokan eladt�k h�zukat �s f�ldj�ket. Nem t�rhetnek vissza �s nem v�s�rolhatj�k vissza, „m�g az �l�k k�z�tt lesz az �let�k”. Ott kell meghalniuk a fogs�gban, „mindenkinek a maga b�ne miatt, senki sem tarthatja meg az �let�t”. A vev�k sem �r�lhetnek, hiszen �ket is utol�ri az �r haragja: �k is fogs�gba ker�lnek. A versben m�g k�l�n is kifejez�sre jut, hogy ez a pr�f�tai l�tom�s a Jeruzs�lemben b�n�sen gy�jt�tt vagyon ellen sz�l. A 14–19. vers harci k�sz�l�d�sr�l sz�l, amihez hozz�tartozik a k�rtsz� (Jer 4:5; H�s 5:8). De nem ker�l sor a harcra, mert aki kimenek�l a v�rosb�l, azt „odakint” az ellens�g fegyvere �ri utol, aki pedig a v�rosban marad, azt pestis �s �h�ns�g teszi harck�ptelenn� (Jer 14:12; 15:2). Lesznek olyanok is, akik a hegyekben lev� barlangokban keresnek mened�ket (B�r 6:2). Ezek olyanok lesznek, mint a „b�g� galambok” [�gy �rtend� a sz�veg „v�lgyek galambjai” (K�roli) helyett]. De „mindny�jukat meg�l�m b�neik miatt” – mondja az �r (�gy �rtend� a sz�veg a LXX alapj�n). A menek�l�k r�m�lete olyan nagy lesz, hogy kez�k tehetetlen�l lehanyatlik (Jer 6:24), �s vizelet�ket sem tudj�k visszatartani (ez az eufemisztikus „minden t�rd vizes lesz” kifejez�s �rtelme – 17. vers). �gy viselkednek, mint a gy�szol�k: durva gy�szruh�ba �lt�znek (Gen 37:34; 2S�m 3:31; �zs 3:24; Jer 4:8), hajukat (�s szak�llukat) leny�rj�k (Deut 14:1; �zs 3:24; 15:2; Jer 16:6; Ez 27:31). A vesztes�ghez �s f�jdalomhoz a sz�gyen is hozz�tartozik (Zsolt 44:13k.; 74:10; 79:10–12). A r�m�let �gy bor�tja be �ket, mint valami ruha; hasonl�k�ppen bor�tja sz�gyen az arcukat is. Nem lesz �rt�ke az aranynak �s az ez�stnek: �gy dob�lj�k el az utc�n, mint a szemetet. Nem lehet majd p�nz�rt ennival�t venni, „lelk�ket” (= torkukat) j�llakatni, bels� r�sz�ket megt�lteni (Zof 1:18), hiszen �ppen az arany �s az ez�st volt „b�n�k botl�s�nak” az eszk�ze (Ez 14:3.7; 18:30). Ebb�l k�sz�tett�k ut�latos �s undok b�lv�nyaikat, amelyeknek „d�szes �kess�ge” b�szkes�ggel t�lt�tte el �ket (H�s 8:4). De az �r „szem�tt�” teszi a b�lv�nyokat (ld. 19. versn�l is). A h�d�t� sereg, a „f�ld leggonoszabbjai” elzs�km�nyolj�k az �rt�kes b�lv�nyszobrokat – �s meggyal�zz�k azokat (21. vers). S�t ugyanerre a sorsra jut „az �n elrejtett (kincs)em”: a jeruzs�lemi templom is. Behatolnak a rabl�k, a fosztogat�k, �s „meggyal�zz�k azt” (22. vers; v�. Zsolt 79:1–3). Az eg�sz �t�letben ez a legf�jdalmasabb.
A 23. vers �jb�l harci k�sz�l�d�sr�l sz�l (v�. 14. vers). Az els� k�t sz� hagyom�nyos ford�t�sa: „k�sz�tsd a l�ncot” (1Kir 6:21). Ezt �jabb magyar�z�k sz�vegjav�t�ssal oldj�k meg: „k�sz�tsd a m�sz�rl�st”. De a sz�vegjav�t�sra nem ad m�dot egyetlen bibliai k�zirat sem. J� ir�nyba mutat a latin ford�t�s: fac conclusionem = k�sz�ts k�r�lz�r�st, ostromot. Az �r parancsa ez. Az �t�let oka: „mert az orsz�g megtelt… v�rrel, �s a v�ros megtelt er�szakkal”. (A LXX alapj�n az „�t�let” (�j ford.: „t�rv�nyes�tett”) sz� kihagyhat�; a gondolatp�rhuzam �gy is teljes – Mik 3:9–12.) Ez�kiel Jeruzs�lemet a v�r(ont�s) v�ros�nak nevezi az ott elk�vetett erk�lcsi �s t�rsadalmi b�n�k miatt (Ez 22). Az er�szak a hatalmasok b�ne a kiszolg�ltatott szeg�nyekkel szemben (Gen 6:11). Ez�rt maga az �r viszi be Jeruzs�lembe „a nemzetek leggonoszabbjait”, a babiloni h�d�t�kat (v�. 21. vers). � vet v�get b�szke hatalmuknak (sz� szerint: „hatalmuk g�gj�nek”), amikor a h�d�t�k hatalmukba veszik a h�zakat – �s meggyal�zz�k „szent helyeiket” (�gy olvassuk a 24. vers utols� szav�t a LXX seg�ts�g�vel). Ebben a helyzetben hi�ba keresik majd Jeruzs�lem lak�i a b�kess�get, az elfogadhat� megold�st, mert el�rhetetlen lesz sz�mukra (Jer 6:14; 8:11). �lland� retteg�sben fognak �lni: egyik baj, egyik rossz h�r j�n a m�sik ut�n (v�. 5b. vers). Tehetetlennek bizonyulnak a n�p lelki �s szellemi vezet�i is; a papok nem tudnak „t�r�t” = Istent�l j�v� �tmutat�st, tan�t�st adni; tan�cstalanok lesznek a v�nek is, akik azel�tt a v�ros jogi �gyeit int�zt�k (Jer 18:18). A kir�ly, akit hajdan az �r tett diadalmass� a harcban (Zsolt 18:35–46; 20:7k.; 21:9k.), �s akinek az volt a feladata, hogy igazs�gosan uralkodj�k �s oltalmazza a szeg�nyeket (Zsolt 72 �s 101), most iszonyatba �lt�zik. A kir�lyt Ez�kiel fejedelemnek nevezi (37 �zben); ez�rt a 27. vers els� k�t szava: „a kir�ly gy�szol”, val�sz�n�leg a sz�veg szerkeszt�j�t�l sz�rmazik. Term�szetes, hogy a vezet�k tehetetlens�ge miatt „az orsz�g n�pe” is zavarba jut, nem tal�l megold�st. A vers v�ge �jb�l hangs�lyozza a 3., 4., 8., 9. vers gondolat�t: az �r �t�lete jogos �s �rthet�. Az �t�let megfelel azoknak a b�n�knek, amelyeket Jeruzs�lemben elk�vettek. Az �t�let c�lja az, hogy �ltala az emberek eljussanak Isten megismer�s�re.

Ez�k. VIII. R�SZ

Ez a fejezet alkalmat adott annak a felt�telez�s�re, hogy Ez�kiel nemcsak a babiloni foglyok k�z�tt pr�f�t�lt, hanem Jeruzs�lemben is, hiszen alaposan ismerte a jeruzs�lemi templomban uralkod� �llapotokat. Azonban a pr�f�t�nak aligha lehetett m�dja utazgat�sra Babil�nia �s Jeruzs�lem k�z�tt, mivel fogoly volt. A templomot viszont m�r fogs�gba ker�l�se el�tt is j�l ismerte, s ehhez j�rultak m�g az otthonr�l �rkez� h�rek, pl. Jer 29. Ez�rt helyesebbnek l�tszik elfogadni azt, amit a fejezetben olvasunk: Ez�kiel teste Babil�ni�ban maradt, � pedig pr�f�tai r�v�letbe esett. A fogs�g el�tti pr�f�t�k t�rt�net�ben is van sz� arr�l, hogy m�s helyre ragadta el �ket a L�lek (1Kir 18:12; 2Kir 2:16; v�. 2Kir 5:26). Ebben a fejezetben teh�t Ez�kiel pr�f�ta egyik v�zi�j�val van dolgunk.

Ez�k. 8,1–6. Els� b�n: a szent�ly elhagy�sa.
A d�tum J�j�kin kir�ly fogs�gba vitel�t�l �rtend�. A 6. �v 6. h�napj�nak 5. napja Kr. e. 592 december hav�ban volt. A LXX 5. h�napot mond; de kihagyja a sz�m�t�sb�l az Ez 4:6-ban eml�tett 40 napot. A pr�f�t�t h�z�ban l�togatj�k meg a v�nek, hogy (kedvez�) kijelent�st k�rjenek t�le (Ez 14:1; 20:1). A Babil�ni�ban �l� foglyoknak maradt n�mi �n�ll�s�guk. Visszat�rtek a kir�lys�g el�tti rendhez, amikor a v�nek korm�nyozt�k a t�rzseket. A v�nek jelenl�t�ben „esett r� az �r keze” a pr�f�t�ra. Ez pr�f�tai elragadtat�st jelent (Ez 1:3; 3:14.22; 33:22; 37:1; 40:1). A l�tom�sban emberhez hasonl� alakot” l�tott (itt a LXX helyesen mond „f�rfit” a h�ber „t�z” sz� helyett). Egyes �r�smagyar�z�k szerint itt az �rra kell gondolnunk, Akit Ez�kiel a tr�non l�tott (Ez 1:28k.). A pr�f�ta a l�tom�s sor�n �gy �rezte, hogy hajf�rtjein�l fogva megragadja �t egy k�z, �s a L�lek a jeruzs�lemi templom bels� kapuj�hoz viszi. (Mennyei lelkekr�l, szolg�l� l�nyekr�l besz�l 1Kir 22:19–23 is; a L�lek m�s helyre tudja elragadni az embert – 1Kir 18:12; 2Kir 2:16.) Ott, a templom ter�let�n k�v�l �llt egy olt�r �s a „f�lt�kenys�gre ingerl�” b�lv�ny szobra. (Az „ingerl�” sz� is a „f�lt�kenynek lenni” ig�b�l sz�rmazik, csak m�s helyes�r�ssal. A LXX itt t�ved, amikor a „szerezni” ig�re gondol.) A „f�lt�keny” sz� a h�zas�letb�l val� (Num 5:14.30; P�ld 6:34). Az �r is „f�lt�kenyen” = f�lt� szeretettel vigy�z v�lasztott n�pe hit�nek tisztas�g�ra (Ex 20:5; 34:14; Deut 4:24; 5:9). �gy val�sz�n�, hogy a sz�ban forg� b�lv�ny a szerelem istenn�j�nek, Asera-Astart�nak szobra, amelyet m�g Manass� kir�ly �ll�ttatott fel (2Kir 21:7; 2Kr�n 33:7.15). J�si�s reformja sor�n �sszet�rt�k ugyan az ilyen b�lv�nyszobrokat (2Kir 23:6); de a reform nem lett tart�s. J�si�s hal�la ut�n �jb�l sz�mos b�lv�nyszobor ker�lt az utc�kra; ez ellen m�r Jer 11:13; H�s 8:11 is pr�f�t�lt. A 6. versben megk�rdezi az �r a pr�f�t�t, l�tja-e, mit m�vel Izr�el h�za, „elt�voz�sra szent�lyemt�l”. Ezt a latin ford�t�s nyom�n t�bben is f�lre�rtett�k: ut procul recedam a sanctuario meo” (= hogy t�volra vonuljak vissza szent�lyemt�l). Azonban a h�ber sz�vegben nincs alanyv�ltoz�s: ugyanazok k�vettek el b�nt, akik elt�volodtak a templomt�l. Ez�kiel, aki a J�si�s-f�le reform szellem�ben nevelkedett, minden olyan istentiszteletet b�nnek tartott, amely nem a jeruzs�lemi templomban folyt (Ez 44:10).

Ez�k. 8,7–13. M�sodik b�n: titkos kultusz.
Ez�kielnek egy m�sik pr�f�tai jelk�pes cselekedet�hez hozz�tartozott a fal �tt�r�se (Ez 12:5), �s ugyanezt a kifejez�st tal�ljuk Ez 8:8-ban is. Azonban itt ez l�tom�sban t�rt�nik, �s �gy a fal �tt�r�se nem sz� szerinti �rtelemben veend�. El�g, ha �m 9:2 alapj�n er�szakos behatol�sra gondolunk. Megvolt az oka annak, hogy ide nem volt k�nny� bejutni. A falra v�sett „cs�sz�m�sz�k” ugyanis bizony�ra egyiptomi isteneket �br�zoltak: skarabeusokat, k�gy�kat, krokodilokat. Az „�llatok” k�zt lehetett bika, sak�l, kos �s szfinx. Az assz�r-babiloni istenek im�dat�t ebben a korban nem kellett titkolni, de aki ilyen egyiptomi isteneket tisztelt, az titokban Egyiptom seg�ts�g�ben rem�nykedett (ld. m�g Jer 2:18.36). Ilyenek voltak jelen hetvenen – mint az eg�sz Izr�el k�pvisel�i (Ex 24:1.9; Num 11:16.24k.; Lk 10:1). Vezet�j�k, a „k�z�pen �ll�” Jaazanj�h� �ppen annak a S�f�nnak csal�dj�b�l sz�rmazott, akinek nagy r�sze volt a J�si�s-f�le reformban (2Kir 22!). A hetven f�rfi� �ppen j�illat� �ldozatot mutatott be az egyiptomi isteneknek; de a sz�veg nem mondja �ket papoknak, csak v�neknek (12. vers). �k teh�t nemcsak a k�ptilalom szigor� parancs�t szegt�k meg (Ex 20:4–6; Deut 4:16–18), hanem a papi el�jogokat is bitorolt�k (Num 18:7; 2Kr�n 26:16–21). Nehezen �rtelmezhet� az a kifejez�s, hogy „mindegyik a maga f�lk�j�n�l” v�gezte a b�lv�nyim�d�st. Hetven f�lke aligha lehetett a falban. H�l�f�lk�re (LXX) m�g kev�sb� gondolhatunk. Zavar� az is, hogy a f�lk�be ink�bb szobor illik, mint v�sett b�lv�nyk�p. (Falba v�sett f�rfi salakokr�l Ez 23:14-ben olvasunk m�g.) A legval�sz�n�bb, hogy egy-egy b�lv�ny k�p�n�l egyszerre t�bben is mutattak be �ldozatot. Mindez azt jelenti, hogy az �r hatalm�val nem sz�moltak t�bb�. Ez�kiel pr�f�tai r�v�letben hallja is a gondolataikat. Ezek az �r ellens�geinek jellegzetes gondolatai: nem l�t az �r, nem t�r�dik vel�nk, elhagyta az orsz�got (Zsolt 10:11; 64:6; 94:7). Ez�rt t�rt�nhetett meg, hogy a babiloni seregek bevonultak, a kir�lyt �s a vezet� embereket fogs�gba vitt�k, �s az orsz�gban �k uralkodnak. A hetven v�n azt gondolta, hogy az �r h�tlenn� v�lt az orsz�ghoz, �s ez a t�vhit volt az oka annak, hogy �k is elhagyt�k az Urat.

Ez�k. 8,14–15. Harmadik b�n: Tamm�z sirat�sa.
Tamm�z m�r a sum�rokn�l is tisztelt istens�g volt Dumuzi n�ven. P�sztornak nevezt�k, ami tkp. kir�lyoknak j�r� c�m volt. Term�szeti istens�g volt; a n�v�nyzet elhal�sakor lesz�llt az alvil�gba, �s ilyenkor volt a nagy Tamm�z-sirat�s, melyet asszonyok v�geztek. Ilyen ritu�lis sirat�st eml�t Jer 22:18 (az „uram” �s „fels�g” szavak m�g�tt Adonisz �s Hadad neve �ll) �s Zak 12:11 (Hadad). A sirat�s f�ld�n �lve t�rt�nt (J�b 2:13; JSir 2:10; Ez 26:16). Tamm�z megment�s�re a h�ga �s egyben feles�ge, Ist�r sz�ll al� az alvil�gba (sum�r neve Innina). Felt�masztja, kiszabad�tja, �s ezzel kezd�dik a term�szet tavaszi meg�jul�sa. A teny�szet-eny�szet isteneinek im�data nagy visszaes�st jelent, hiszen Ill�s �s H�se�s harca ut�n tudnia kell Izr�elnek, hogy az �r a term�szetnek is Ura (1Kir 18k. r.; H�s 2:10.20–25; ld. m�g Deut 26:5–11).

Ez�k. 8,16–18. Negyedik b�n: napim�dat.
Ebben a l�tom�sban a templom bels� udvar�ba viszi a L�lek a pr�f�t�t. Itt „mintegy huszon�t” f�rfit pillant meg (a LXX sz�madata szerint h�szat), akik „Kelet fel� leborulva im�dt�k a Napot”. A napisten im�data mind Babil�ni�ban, mind Egyiptomban ismeretes volt. Az is �rthet�, hogy a felkel� Napot Kelet fel� fordulva im�dt�k; k�zben azonban h�tat ford�tottak az �r templom�nak. Jeremi�s m�g lelki �rtelemben sz�lt arr�l, hogy a n�p a h�t�t ford�tja az �r fel�, nem az arc�t (Jer 2:27; 32:33), itt azonban ez m�r durva �s szem�rmetlen form�ban ment v�gbe. Hiszen a „leborulva” sz� (hitpael part. pluralis; a tav t�rlend�) azt jelenti, hogy el�bb t�rdre ereszkedtek, majd homlokukkal �rintett�k meg a f�ldet. Ez a testtart�s a Nap fel� tiszteletet, az �r �s temploma fel� pedig m�lys�ges megvet�st fejezett ki.

A b�lv�nyim�d�st deuteronomiumi kifejez�ssel ut�latoss�gnak nevezi a 17. vers (Deut 7:26; 13:15; 17:4; 27:15; 32:16). A napim�dat s�lyos b�n (Deut 4:19; 2Kir 23:5.11; J�b 31:26–28; Jer 8:2), �s ehhez j�rulnak m�g a s�lyos szoci�lis b�n�k, a gyeng�k �s szeg�nyek elnyom�sa, az „er�szak” (Gen 6:11; Ez 7:23; 9:9). Mindez m�r hossz� id� �ta t�rt�nik: „�jra meg �jra bosszantottak” (a „visszat�r” ig�nek itt ez az �rtelme – Deut 9:18; 32:16–21; Jer 7:18k.; 8:19; 25:6k.; 32:29–32; 44:3–8). A vers v�g�n �ll� mondat �gy ford�that�: „tartj�k (tkp. k�ldik) a (sz�l�)ind�i az orrukhoz”. A sz�veg m�sol�i az�rt jav�tott�k �gy a sz�veget, mert eredetileg az „orrom” sz� �llt benne. Ennek alapj�n arra lehet gondolni, hogy az�rt tartj�k a Nap fel� K�na�n jellegzetes n�v�ny�t, a sz�l�vessz�t, hogy a felkel� Nap erej�t fokozz�k. Egyiptomban is mutattak be vir�gcsokrokat isteneknek �s halottaknak, hogy �leterej�k n�vekedj�k. M�sok szerint perzsa vall�si szok�s �ll a h�tt�rben: Zarathustra tisztel�i p�lma- vagy datolyavessz�ket tartottak az arcuk el� (az �n. barecman-t) a kultikus tisztas�g kedv��rt. A k�s�bbi zsid� �rtelmez�s szerint a napim�datra azt mondja az �r, hogy ez „b�z az orr�ban”, teh�t sz�ges ellent�tben �ll a helyes istentisztelettel, a „j�illat� �ldozattal” (Gen 8:21; Lev 1:9.13.17 stb.). Isten haragja nemcsak szemmel l�that�an, t�rt�nelmi csap�sok form�j�ban nyilv�nul meg, hanem abban is, hogy megszakad kapcsolata n�p�vel: most m�r nem hallgatja meg az im�ds�got (Zsolt 18:42; 66:18; �zs 1:15; Jer 7:16; 11:11.14). Megrend�t� �zenet ez annak a n�pnek, amely �gy ismerte meg az Urat, mint im�ds�got meghallgat�, kegyelmes Istent (Ex 3:7.9; 22:26; Zsolt 4:4; 6:10; 40:2; 65:3).