EZ�KIEL K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. Karasszon Dezs� professzor

Bevezet�s

Ez�kiel pr�f�tai tev�kenys�g�nek ideje �s helye.

Ez�kiel k�nyv�ben 14 id�meghat�roz�s maradt r�nk. Valamennyi J�j�kin kir�ly fogs�gba ker�l�s�t�l, az �n. els� deport�ci�t�l, Kr. e. 598-t�l indul ki, �s az az�ta eltelt �vek sz�m�t k�zli. Az els� d�tum azonban, amely a harmincadik �vr�l besz�l, rejt�lyes (Ez 1:1). Teljesen alaptalanul gondolta m�r Origen�sz, hogy itt a pr�f�ta �letkor�r�l van sz�. E felfog�s szerint Ez�kiel, amikor pr�f�t�v� h�vta el �t az �r, �ppen el�rte azt a kort, amely a papp� szentel�shez sz�ks�ges (Num 4:30). Azonban a k�nyv t�bbi r�sze arra mutat, hogy Ez�kiel m�r Jeruzs�lemben is pap volt a deport�l�s el�tt, hiszen j�l ismerte a templomot �s a jeruzs�lemi viszonyokat. �gy teh�t az Ez 1:2-ben lev� d�tumot tartjuk hitelesnek: a pr�f�t�t az 5. �vben h�vta el az �r. Ez Kr. e. 593-ban t�rt�nt. A legk�s�bbi d�tum Ez 29:17-ben tal�lhat�: a 27. �v, ez Kr. e. 571-et jelent. Ez�kiel pr�f�tai tev�kenys�ge teh�t Kr. e. 593-t�l 571-ig tartott. A k�nyvben tal�lhat� d�tumok.: Ez 1:1k.; 3:15k.; 8:1; 20:1; 26:1; 29:1.17; 30:20; 31:1; 32:17; 33:21; 40:1. Ezeknek a t�bbs�ge megb�zhat�, helyenk�nt kisebb jav�t�s sz�ks�ges (ld. a magyar�zatn�l).

A kor�bbi kutat�k k�z�l n�h�nyan �gy gondolt�k, hogy Ez�kiel el�bb Palesztin�ban, k�s�bb pedig a babiloni fogs�gban hirdette a r�b�zott �zenetet. Olyan v�lem�ny is van, amely szerint a pr�f�ta hol Babil�ni�ba, hol Palesztin�ba utazott, azonban a babiloni foglyoknak erre nem volt lehet�s�g�k. G. Fohrer �s W. Zimmerli kutat�sai alapj�n �gy gondoljuk, hogy a pr�f�ta v�gig Babil�ni�ban v�gezte pr�f�tai szolg�lat�t. A fogs�gban �l� n�p v�nei k�rtek t�le tan�csot (Ez 8:1; 14:1; 20:1). Jeruzs�lemr�l annyit tudott, amennyit m�r a deport�l�s el�tt tapasztalt, �s amennyit az onnan �rkez� h�rekb�l megtudhatott.

Ez�kiel a Keb�r-csatorna mellett fekv� Tel-Abibban lakott (Ez 3:15). M�r ez a n�v is mutatja, hogy a j�dai foglyok feladata a lerombolt v�rosok lakhat�v� t�tele �s a hozz�juk tartoz� f�ldek megm�vel�se volt (til = romhalmaz, abubu = �z�nv�z; m�s nevek: tel-melah = s�halom, tel-harsa = sz�nt�s-halom). A Keb�r-csatorna vize seg�tette a f�ldm�vel�st. A foglyok egy t�mbben �lhettek, ami nagy k�l�nbs�g volt az assz�r fogs�ghoz k�pest: ott ui. sz�tsz�rt�k a n�pet, hogy olvadjanak be a birodalom n�pei k�z�. Babil�ni�ban sem volt k�nny� a helyzet, de kem�ny munka �r�n m�gis megmaradhattak (v�. Jer 29:4–7).

A t�rt�nelmi h�tt�r.

A Kr. e. 7. �vsz�zad nagyobbik fel�ben J�da uralom alatt �lt. Manass� (Kr. e. 697–642) �s fia, �m�n (Kr. e. 642–640) az assz�r nagyhatalom kegyeit kereste. Az � uralkod�suk idej�n szabadon �radhattak J�d�ba az assz�r vall�sok is. De J�si�s kir�ly uralma alatt (Kr. e. 640–609) m�r hanyatlani kezdett az Assz�r Birodalom. Ezt kihaszn�lva, J�si�s bevonult az assz�r uralom alatt �ll� �szaki orsz�gr�szbe, Izr�elbe. Itt is v�grehajtotta vall�si reformj�t, az �n. „deuteronomiumi reform”-ot (2Kir 23:15–20), �s itt esett el a N�k� f�ra�val v�vott �rtelmetlen harcban, Megidd�n�l (2Kir 23:29). Ut�na fia, J�j�kim lett a kir�ly (Kr. e. 609–598), akit N�k� f�ra� emelt tr�nra. Uralkod�i alkalmatlans�g�r�l �s b�neir�l h� k�pet ad Jer 22:11–19. El�sz�r megh�dolt Nebukadneccar babiloni kir�ly el�tt (Kr. e. 605-ben), de h�rom �v m�lva fell�zadt ellene. Megtorl�sul Nebukadneccar el�bb a szomsz�d n�pek csapatait k�ldte ellene (2Kir 24:11k.), majd Kr. e. 598-ban Jeruzs�lem ellen vonult (2Kir 24:10). Ekkor azonban J�j�kim m�r nem �lt. Helyette 18 �ves fia, J�j�kin uralkodott, aki csal�dj�val �s f�embereivel egy�tt megadta mag�t, hogy Jeruzs�lemet megmentse a pusztul�st�l. Nebukadneccar a v�ros el�kel�it – k�zt�k Ez�kielt – fogs�gba hurcolta Babil�ni�ba. J�j�kin azut�n itt �lte le �let�t; Kr. e. 561-ben ugyan kegyelmet kapott, de orsz�g�ba nem t�rhetett vissza. Helyette Cidkijj�t nevezte ki Jeruzs�lembe uralkod�nak Nebukadneccar. � j�indulat�, de gyenge jellem� ember volt. Tudta, hogy Jeremi�s pr�f�t�nak van igaza, aki azt tan�csolta, hogy a n�pnek a babiloni kir�ly ig�j�ba kell hajtania a nyak�t. Kr. e. 594-ben m�g siker�lt a pr�f�t�nak meghi�s�tania a Babil�nia elleni l�zad�st (Jer 27–28. r�sz), de k�s�bb m�gis az egyiptomi biztat�sra hallgat� h�bor�s p�rt kerekedett f�l�l Jeruzs�lemben, �s Jeremi�s m�r hi�ba besz�lt a kir�llyal (Jer 38:14–28), a l�zad�s megt�rt�nt. B�ntet�se az orsz�g �s Jeruzs�lem pusztul�sa, valamint a m�sodik deport�ci� lett Kr. e. 587-ben.

A lelki �s szellemi h�tt�r.

A pr�f�ta ismeri az Izr�el kiv�laszt�s�r�l sz�l� trad�ci�kat: Ez 33:24 �brah�mr�l, Ez 20:5 J�k�br�l besz�l. Ismeri a N��r�l, D�nielr�l �s J�br�l sz�l� trad�ci�kat (Ez 14:14kk.). Ismeri az exodus-trad�ci�t (Ez 20. r�sz), a D�vid-trad�ci�t (Ez 34:23k.; 37:24k.) �s a Sion-trad�ci�t (a Sion-hegy a f�ld k�ld�ke, Ez 5:5; 38:12; ez Izr�el magas hegye, Ez 20:40; 40:2; itt lesz az �r hajl�ka, Ez 37:26–28). Tud arr�l, hogy Jeruzs�lem n�pess�ge idegenekb�l �llt (Ez 16:2k.).

Ez�kielr�l joggal el lehet mondani 1Kor 14:32 szavaival: „A pr�f�t�kban lev� l�lek pedig engedelmeskedik a pr�f�t�knak”. K�nyv�ben nemcsak az �r�pr�f�t�k hat�sa l�that�, hanem a kor�bbi id�k pr�f�t�inak, az eksztatikus pr�f�t�knak a hat�sa is. Ism�telten sz�l az �r kez�r�l (ld. 1Kir 18:46; 2Kir 3:15). Haszn�lja az „�r Lelke” kifejez�st, amely az �r�pr�f�t�k kor�ban m�r k�tes �rt�k�v� v�lt, hiszen az eksztatikus pr�f�tas�g k�na�ni jelens�g volt (1S�m 10:5k.; 19:18–24; 1Kir 18:29; H�s 9:7). Elizeushoz hasonl�an Ez�kiel is megkapta a t�volba l�t�s aj�nd�k�t (2Kir 5:26; Ez 8:1–16; 11:1–13) �s v�neket fogadott h�z�ban (2Kir 6:32; Ez 8:1; 14:1; 20:1). B�l�mhoz hasonl�an arra ford�totta arc�t, akir�l vagy amir�l pr�f�t�lt (Num 22:41; 23:13; 24:1k.; Ez 4:7; 6:2; 21:2.7 stb.).

Az �r�pr�f�t�k hat�sa is sokszor �rezhet� Ez�kiel k�nyv�ben. Az �r napj�r�l �s a v�gr�l sz�l� pr�f�cia (Ez 7:2k..6.10) �m 5:18–20; 8:1-b�l val�. Izr�el mint par�zna n� (Ez 16.; 23. r�sz) H�se�s igehirdet�s�re �p�l (H�s 1–3. r�sz). �zsai�s elh�v�si l�tom�sa a h�ttere Ez�kiel elh�v�si l�tom�s�nak (�zs 6. r�sz, Ez 1. r�sz). A g�g�s emberi hatalmak megal�ztat�sa (�zs 2:10–18) beteljesedik mind Isten n�p�nek sors�ban (Ez 17:6.14), mind pedig az ellens�ges n�peken (Ez 28:2–10; 29:3–7.15; 30:6.18; 31:14). �zsai�st�l val� a salakr�l (�zs 1:22; Ez 22:17–22) �s a borotv�r�l sz�l� hasonlat (�zs 7:20; Ez 5:1–4). Az egyes vezet�r�tegek b�neir�l sz�l Zof 3:3k. �s Ez 22:23–31.

�rthet�, hogy az id�sebb kort�rs, Jeremi�s hat�sa sok helyen l�that�. Hiszen Jeremi�s az otthon maradottak k�z�tt ugyanazt hirdette, amit Ez�kiel a foglyok k�z�tt: nem szabad Egyiptom hamis �g�reteiben b�zni (Jer 37:3–5; Ez 29:6k.), hanem h�nek kell maradni a Babil�ni�val esk� alatt k�t�tt sz�vets�ghez (Jer 27–28. r�sz; Ez 17. 19. r�sz). Azonosan �t�lik meg az otthon maradottakat is: nem �k a j�vend� v�rom�nyosai, hanem a babiloni foglyok (Jer 24. r�sz; Ez 11:14k.; 33:23–26). Egyek abban is, hogy a n�pnek bel�lr�l kell megv�ltoznia (Jer 4:1–4; 31:31–34; Ez 11:18–20; 18:30k.; 36:25–27). Mindk�t pr�f�ta harcolt a hamis pr�f�t�k ellen (Jer 23:9kk.; Ez 13. r�sz), Izr�elt �s J�d�t k�t par�zna n�v�rnek nevezik (Jer 3:6–13; Ez 16. 23. r�sz), a n�p vezet�it h�tlen p�sztoroknak mondj�k (Jer 23:1–6; Ez 34. r�sz). S�t m�g az ige „megev�se” is megtal�lhat� mindkett�j�kn�l (Jer 15:16; Ez 2:8–3:3).

Nagy �s alapos tanulm�nyok foglalkoztak a m�lt sz�zad m�sodik fel�t�l fogva Ez�kiel �s a Papi irat, ezen bel�l is az �n. „Szents�g-t�rv�ny” (Lev 17–26. r�sz) kapcsolat�val. Egyesek Ez�kielt tartott�k a Papi irat atyj�nak, m�sok szerint � f�gg a Papi iratt�l. T�ny, hogy sok hasonl�s�g van; de van sok k�l�nbs�g is. Ezeket a magyar�zat sor�n k�l�n-k�l�n t�rgyaljuk. F� k�l�nbs�g az, hogy Ez�kiel nem ismeri a f�papi int�zm�nyt. � �gy gondolta, hogy a fogs�gb�l hazat�rt n�p felett a D�vid h�z�b�l sz�rmaz� fejedelem fog uralkodni (Ez 34:23k.; 37:25).

Ez�kiel pr�f�tai szem�lyis�ge.

Nev�nek jelent�se: „Er�s�tse az �r!”. H�ber�l tkp. jehazz�q �l (piel imperfectum). A n�v az �desapa vagy az �desanya k�v�ns�g�t fejezi ki, amely a gyermek sz�let�se alkalm�val hangzott el. Erre utalhat az Ez 3:6k. Sz�ks�ge van er�s�t�sre Ez�kielnek, mert az � term�szete �rz�keny, sebezhet�, �s sok t�mad�s fogja �rni (Ez 2:3–7; 3:4–11). Gyenge, gyarl� ember �, amit mutat az is, hogy az �r „emberfi�nak” sz�l�tja. De az �r k�ldte, az �r jelentette ki mag�t neki �jra meg �jra. Ez szem�lyis�g�nek a titka, �s nem az, amit a m�lt sz�zad v�ge �ta egyes kutat�k gondolnak, hogy ti. Ez�kiel beteg volt, akinek furcsa v�zi�i voltak �s k�l�n�sen viselkedett. A v�zi�kat vagy a t�nyleg felt�n�st kelt� jelk�pes cselekedeteket mindig igen vil�gosan megmagyar�zza Ez�kiel! Ugyan�gy megmagyar�zza a k�lt�i sz�ps�g� alleg�ri�kat is (Ez 17., 19., 27., 28., 29., 31., 32. r�sz). Az itt el�fordul� m�toszokat Ez�kiel nem abban az �rtelemben id�zi, mint az �kori keleti vall�sok, amelyek a m�toszok el�ad�sa �ltal akart�k biztos�tani egy-egy id�szakra a vil�g rendj�t, kik�sz�b�lni a k�osz-hatalmak ront�s�t. De Ez�kiel itt is a t�rt�nelem Ur�r�l tesz bizonys�got, Aki igazs�gos B�r�k�nt megb�nteti a f�ldi nagyhatalmak b�neit. Ez�kiel szem�lyis�g�ben val�ban �ri�si ellent�tek fesz�lnek. G. Fohrer tal�l� jellemz�se szerint „Ez�kiel gondolatai minden stil�ris neh�zkess�g�k ellen�re j�l �rthet�k. Gondolkoz�sa nem k�l�nb�zik az eg�szs�ges emberek�t�l. Nem k�pez �rthetetlen �j szavakat; mondatai megfelelnek a nyelvtani szab�lyoknak, a gondolatok logikusan kapcsol�dnak egym�shoz, sorrendj�k �rtelmes �sszef�gg�st ad. De l�ny�ben ellent�tek fesz�l�se l�that�. Eksztatikus �rz�kenys�ge ellen�re is k�vetkezetesen �s m�dszeresen gondolkodik. Izz� szenved�ly egyes�l benne kicsinyes kazuisztik�val, mer�sz rem�nyked�s j�zan val�s�g�rz�kkel. Hideg �s goromba szavakat mond, de egy�tt�rz�ssel b�nk�dik igazak �s b�n�s�k miatt, �s jajgat az elj�vend� �t�let miatt. Alkot� szellemi erej�vel �s k�nnyen �rad� besz�d�vel szemben �ll a hagyom�nyos elk�pzel�sekhez �s formul�khoz val� ragaszkod�sa �s hasonl� jelent�s� szavak halmoz�sa, melyek miatt st�lusa sz�raznak, terjeng�snek �s neh�zkesnek hat. Ebben a v�gletess�gben szem�lyis�g�nek bels� egys�ge pr�f�tai k�ldet�s�nek �lm�ny�n �s tudat�n alapszik.” (Sellin-Fohrer: Einleitung in das AT. 1969., 455k. old.)

Ez�kiel k�nyv�nek szerkeszt�se.

Ez�kiel k�nyv�nek szerkeszt�se m�r nem mag�nak a pr�f�t�nak munk�ja volt, hanem a h� tan�tv�nyok�. Ezek annyira h�s�gesen tolm�csolt�k Ez�kiel tan�t�sait, hogy sokszor neh�z eld�nteni egy-egy igeszakasz eredet�t: maga Ez�kiel �rta-e vagy valamelyik tan�tv�nya. Azt is sz�m�t�sba kell venni, hogy Ez�kiel ism�telten is foglalkozott egy-egy kapott kijelent�ssel, �s azt olykor n�mi v�ltoztat�ssal �jrafogalmazta. �gy teh�t a duplumok eset�ben is sz�molnunk kell az ez�kieli eredettel, a papi st�lus ism�tl�sre hajlamos jellegzetess�g�vel. Vannak olyan esetek, amikor Ez�kiel sz�beli igehirdet�sben k�z�lte a r�b�zott �zenetet (pl. amikor tan�csot k�rtek t�le a v�nek), de eg�szen biztos, hogy sok mindent maga is �r�sba foglalt, �spedig igen gondosan. Ilyenek a k�nyv k�lt�i r�szei. Az is bizonyos, hogy k�nyv�ben k�s�bbi b�v�tm�nyek, kieg�sz�t�sek is vannak. Ezekkel a magyar�zat folyam�n egyenk�nt kell foglalkozni.

A k�nyv szerkezete tartalmi szempontb�l is fontos. Az els� nagy f� r�sz, az 1–24. r�sz Izr�el elleni j�vend�l�seket tartalmaz a pr�f�ta tev�kenys�g�nek els� szakasz�b�l, elh�v�s�t�l Jeruzs�lem elest�ig. Itt azt hirdette, hogy az �r �jabb �t�lete v�rhat�, mert Jeruzs�lem lak�i tov�bbra is kultikus �s szoci�lis b�n�ket k�vetnek el. Ez ut�bbiakat Ez�kiel a jellegzetes papi gondolkoz�sm�dnak megfelel�en v�ront�snak nevezi (22. r�sz). A m�sodik f� r�sz, a 25–32. r�sz idegen n�pek ellen mondott pr�f�ci�kat tartalmaz. Ezek m�r a m�ltban is ellens�gesen viselkedtek Izr�ellel szemben, de k�l�n�sen is f�jdalmas az, amit Jeruzs�lem eleste ut�n tettek. A g�g�s idegen n�pek megb�ntet�se az �r igazs�g�b�l k�vetkezik. – Ez a b�ntet�s m�r rejtett �dv�g�ret Izr�elnek. Az sem v�letlen, hogy az ellens�ges n�pek sz�ma �ppen h�t. V�g�l a harmadik nagy f� r�sz, a 33–48. r�sz, amely Isten n�p�nek sz�l� �g�reteket tartalmaz, f�leg a fogs�gb�l t�rt�n� hazat�r�s �g�ret�t. Ez ut�bbit azonban �sszek�ti a pr�f�ta a bels� meg�jul�s �g�ret�vel. Az �j sz�v mindenekfelett Isten aj�nd�ka (Ez 11:19k.; 36:28k.); de az embernek mag�nak is t�rekednie kell r� (Ez 18:31). Mert nem mindenki juthat vissza az �g�ret f�ldj�re: az �r egyenk�nt �t�li meg n�p�t, mint a p�sztor a juhokat, melyeknek egyenk�nt kell �tmenni�k a p�sztorbot alatt (Ez 20:37). Ez�kiel annyira b�zott n�pe hazat�r�s�ben, amely az � idej�ben m�g teljesen irre�lis rem�nys�gnek l�tszott, hogy a 40–48. r�szben megrajzolta n�pe elj�vend� �let�t. A D�vid h�z�b�l sz�rmaz� kir�ly, akit a pr�f�ta csak fejedelemnek nevez, nem fogja t�bb� nyomorgatni az orsz�g lak�it. Legyen neki saj�t birtoka, mint b�rmelyik t�rzsnek. Ne legyen a kir�lyi palota a templom mellett; a templom nem lehet t�bb� kir�lyi szent�ly. A kir�ly j�rjon el�l az �r tisztelet�ben, gondoskodj�k a n�p nev�ben bemutatand� �ldozatokr�l. A t�rzsek egyenl� r�szt kapjanak az orsz�gb�l; az oszt� igazs�g uralkodj�k, ne a t�nyleges er�viszonyok. Ez�kiel tervezete sz�mos helyen irre�lis, megval�s�thatatlan. El sem tudjuk k�pzelni, hogyan lehet megkenni v�rrel egy �t m�ter magas olt�r szarvait. L�tr�r�l? Hogyan lehet az olt�r 6�6 m�teres tetej�t tiszt�n tartani? Szabad arra r�l�pni? Az orsz�g f�ldj�t sem lehet �gy felosztani, mintha sima pap�ron vonalz�val dogozn�nk, �s egyforma nagys�g� 12+1 s�v j�hetne l�tre. Ennek ellen�re a terv csod�latos �s j�vend�t form�l� volt. Rem�nys�get adott a fogs�gban �l� n�pnek, meg�vta �ket a cs�gged�st�l �s az asszimil�ci�t�l (Ez 20:32!), �s val�ban Isten kijelent�s�t, Isten csod�latos akarat�t tartalmazta: azt, hogy � n�pe k�z�tt akar lakozni (Ez 20:40; 48:35).

Irodalom.

a) Biblia Hebraica Stuttgartensia, ed. K. Elliger et W. Rudolph, Stuttgart 1966–77. – Septuaginta, ed. A. Rahlfs, ed. tertia, Stuttgart 1949. – Biblia Sacra iuxta Vulgatam Versionem, ed. tertia emendata, editio minor, Stuttgart 1984. b) Sz�t�rak, lexikonok, nyelvtank�nyvek: L. K�hler-W. Baumgartner-J. J. Stamm: Hebr�isches und aram�isches Lexikon zum Alten Testament I–IV. Leiden 1967–1990. – H. G. Liddell-R. Scott: A Greek-English Lexicon, Oxford 1978. – Fin�ly Henrik: A latin nyelv sz�t�ra, Budapest 1884. �s 1991. – Gy�rk�ssy Alajos: Latin-magyar sz�t�r, Budapest 1989. – K. Galling: Biblisches Reallexikon, T�bingen, 1937. M�sodik kiad�s: T�bingen, 1977. – B. Reicke-L. Rost: Biblisch-historisches Handw�rterbuch I–IV. G�ttingen 1962–1979. – E. Jenni-C. Westermann: Theologisches Handw�rterbuch zum Alten Testament I–II. M�nchen – Z�rich, 1971–1976. – D. N. Freedman (ed.): The Anchor Bible Dictionary I–IV. 1992. – W. Gesenius-E. Kautzsch: Hebr�ische Grammatik, 28. Auflage, Leipzig, 1909. – H. Bauer-P. Leander: Historische Grammatik der hebr�ischen Sprache, Halle, 1922. – Hildesheim, 1965. – C. Brockelmann: Hebr�ische Syntax, Neukirchen, 1956. c) Komment�rok �s szakk�nyvek: R. Kraetzschmar: Das Buch Ezechiel, HK., 1900. – A. Bertholet-K. Galling: Hesekiel, HAT., 1936. – G. Fohrer-K. Galling: Ezechiel, HAT., 1955. – W. Eichrodt: Der Prophet Hesekiel, ATD., 1966. – W. Zimmerli: Ezechiel I–II. BK., 1969. – Az 1. �s a 10. fejezethez: O. Keel: Jahwe-Visionen und Siegekunst, SBSt. 84–85., 1977. – A 40–42. fejezethez: M. Noth: K�nige 1. BK., 1968. �s E. W�rthwein: Die B�cher der K�nige, ATD. 11,1., 1977. – A 40–48. fejezethez: R. de Vaux: Bible etrient, Paris, 1967. – U�: Histoire ancienne d’Israel, Paris, 1970. – O. Eissfeldt: Einleitung in das Alte Testament, 3. Auflage, T�bingen, 1964. – E. Sellin-G. Fohrer: Einleitung in das Alte Testament, 11. Auflage, Heidelberg, 1969. – J. B. Pritchard (ed.): Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, 3. ed., Princeton, 1954–1974. – L. H. Grollenberg-A. van Deursen: Atlas van de Bijbel, Amsterdam-Brussel, 1955. – H. H. Rowley: Atlas zur Bibel, 6. Auflage, Wuppertal, 1976. – J. Aharoni-M. Avi-Jonah-A. F. Rainey-Z. Safrai: The Macmillan Bible Atlas, 3. Edition, New York-Oxford-Singapore-Sydney, 1993.