Jer. XXIII. R�SZ

Jer. 23,1–4. A h�tlen p�sztorok b�ntet�se.

A „p�sztorokon” �ltal�nos �kori keleti sz�haszn�lat szerint els�renden a kir�lyokat, azut�n �ltal�ban a f�embereket, politikai �s katonai vezet�ket �rtett�k (v�. 3:15; 10:21; 22:22), a „ny�j”-on pedig a n�pet (10:21; 13:17). A kir�lyokon �s f�embereken sz�mon k�ri Isten az � juhait, s megb�nteti �ket, ami�rt „sz�tsz�r�dni” engedt�k a ny�jat, azaz oktalan vezet�s�kkel katasztr�f�ba sodort�k a n�pet. Isten azonban, az � v�gtelen irgalm�n�l fogva, �jra �sszegy�jti a ny�j „marad�k�t” �s h�s�ges p�sztorokat �ll�t mell�. (A „marad�k” jellegzetesen �sai�si gondolat, �zs 10:20–22). Az utols� sz� nem a rombol�s�, Isten az �t�leten �t is �p�t�st, meg�jul�st munk�l (1:10). Ez az igeszakasz arra figyelmezteti minden id�k gy�lekezeteinek a „p�sztorait”, hogy feladatukat szent felel�ss�g�rzettel l�ss�k el, mert Isten sz�mon k�ri rajtuk a ny�j sors�t.

Jer. 23,5–8. Messi�si pr�f�cia.

A 21:1–23:4-ben tal�lhat�, k�l�nb�z� j�dai kir�lyokra vonatkoz� pr�f�ci�k gy�jtem�ny�t z�rja le ez a messi�si j�vend�l�s (5–8). A magyar�z�k egy r�sze k�ts�gbe vonja e pr�f�cia jeremi�si eredet�t. Jeremi�s igehirdet�s�ben – ellent�tben �sai�ssal (v�. �zs 9:1–7; 11:1–9; 37:35) – a d�vidi dinasztia (2S�m 7:12; Zsolt 132:11), illetve a Sion kiv�laszt�s�nak a gondolata (2S�m 6; Zsolt 132:13–14) nem foglalt el jelent�s helyet. H�se�shoz hasonl�an Jeremi�s a pusztai v�ndorl�s �s a sz�vets�gk�t�s (Jer 2:2kk.; 31:31–34) hagyom�ny�t hangs�lyozta �s annak a gondolataival fejezte ki a n�p j�vend�j�vel kapcsolatos v�rakoz�s�t. Ennek ellen�re az 5–8-ban olvashat� pr�f�cia nem tartalmaz semmi olyat; ami kiz�rn� a jeremi�si szerz�s�get. �ppen a 23:1–2-ben l�ttuk, hogy Jeremi�s �sai�si koncepci�kat („marad�k”) is haszn�l.

A 22:30-ban elhangzott kem�ny szavak ut�n 23:58 arr�l tan�skodik, hogy a d�vidi dinaszti�t illet�en sem az �t�let�, hanem a kegyelem� az utols� sz�: Isten D�vid h�z�nak „igaz magvat t�maszt �s uralkodik mint kir�ly, �s b�lcsen cselekszik, m�lt�nyoss�got �s jogoss�got cselekszik e f�ld�n”. Amint 22:1kk. magyar�zat�n�l l�ttuk, a kir�ly legfontosabb tiszte a misp�t �s a ced�q�h �rv�nyes�t�se. B�r a pr�f�cia f�ldi fejedelemk�nt besz�l a Messi�sr�l, m�gis eg�szen h�tt�rbe szorulnak annak szekul�ris von�sai, mint a hadi sikerek, politikai hatalom, vagy f�ldi pompa �s ragyog�s. A 7–8. versb�l az der�l ki, hogy a Messi�s uralma alatt egyes�l Izr�el �s J�da (v�. Ez 37:15–24).

K�l�n figyelmet �rdemel a 6. vers, amelyben a magyar�z�k joggal l�tnak utal�st Sed�ki�sra. A Messi�s neve: Jahv� cidq�n� = „Jahve a mi igazs�gunk”. Jeremi�s hallgat�it ez az utols� j�dai kir�lyra eml�keztette, akinek neve h�ber�l cidqijj�h� = „Jahve az �n igazs�gom”. Sed�ki�s azonban nem cselekedett a nev�ben foglalt elk�telez�s szerint. D�vid sarj�nak a n�p ad nevet (Jahv� cidq�n�), amelynek kimond�s�val vall�st tesz Jahve �s az � akarata szerinti kir�ly mellett.

A messi�si �g�retek J�zus Krisztusban teljesedtek be, aki f�ldi �let�ben hangs�lyozta, hogy nem uralkodni, hanem szolg�lni j�tt (Mt 20:28; Lk 22:27). Az � kir�lyi felkenet�s�ben osztoz� gy�lekezet hozz� hasonl�an a szolg�lat �tj�n kell hogy j�rjon.

Jer. 23,9–40. �t�letes ig�k a h�tlen pr�f�t�k ellen.

Ez a t�bb kisebb szakaszra oszthat� perik�pa k�l�n felirattal kezd�dik: lannebi’im = „a pr�f�t�kr�l” (vagy: a pr�f�t�kra vonatkoz� ig�k). A K�roli-ford�t�s a lannebi’im sz�kapcsolat felirat-jelleg�t nem ismeri fel, hanem az els� mondathoz vonja: „a pr�f�t�k miatt megkeseredett bennem az �n sz�vem”.

A 9–40. versekben k�l�nb�z� id�b�l sz�rmaz� pr�f�ci�k, vagy az �jsz�vets�gi tudom�ny sz�haszn�lat�val sz�lva: jeremi�si logionok tal�lhat�k. Nagy r�sz�k k�lt�i form�ban �ll el�tt�nk (9–12., 13–15., 16–17., 19–22., 23–24., 28b–29), a 18., a 25–28., 30–32., illetve 33–40. versek viszont pr�z�ban vannak �rva. A h�tlen pr�f�t�kra vonatkoz� jeremi�si ig�ket hat kisebb szakaszra osztva l�tszik a legc�lszer�bbnek magyar�zni.

Jer. 23,9–12. Jeremi�s megd�bben�se szolgat�rsai h�tlens�g�n.

A pr�f�ta m�k�d�s�nek a kezdeti id�szak�b�l sz�rmazhat ez az ige, amikor Jeremi�s el�sz�r d�bbent r� szolgat�rsainak, a pr�f�t�knak �s papoknak az erk�lcsi romlotts�g�ra, ami hivat�suk h�tlen v�gz�s�ben mutatkozott meg: „mind a pr�f�ta, mind a pap istentelenek…”. Ez a tapasztalat annyira megrend�ti, hogy k�bultan t�ntorog, mint a r�szeg ember. A felismer�st Jahve kijelent�s�b�l vette. Erre vonatkoznak a 9. vers mippen� Jahv� �mippen� dibr� qods� szavai, amit �gy ford�thatunk le: „az �r sz�ne el�tt �s az � szent ig�je el�tt”. Vagyis Isten szent ig�je Jeremi�st �ppolyan elemi er�vel juttatja el a b�n ismeret�re, mint �sai�st Isten szents�g�nek az �t�l�se (�zs 6:5). Az istenismeret �s a b�nismeret szoros k�lcs�nhat�sban �ll egym�ssal. A 10. versben eml�tett par�znas�g – a kontextusb�l k�vetkeztethet�en – nem a h�zass�gi erk�lcs megroml�s�ra, hanem a vall�si �rtelemben vett „par�znas�g”-ra, az idegen istenek tisztelet�re vonatkozik. A pr�f�t�knak �s papoknak, a n�p lelki vezet�inek a h�tlens�ge legal�bb olyan s�lyos kihat�ssal b�r a n�p j�l�t�re, mint a kir�lyok�: Jahve �tk�t vonja a sz�vets�ges n�pre (Deut 28:15kk.). B�ntet�s�k ennek megfelel�en s�lyos lesz. Isten „cs�sz�s utakra” helyezi �ket. Jeremi�s kort�rsai sz�m�ra igen szeml�letes volt ez a k�p (v�. Zsolt 36:5; 73:18). A kavicsos, cs�sz�s, oml�sra hajlamos j�dai hegyi �sv�nyek nagy vesz�lyt jelentettek az utasra, k�l�n�sen es�s id�ben, vagy �jszaka, amikor egyetlen rossz l�p�s k�nnyen a szakad�kba zuhan�shoz vezethetett.

Jer. 23,13–15. A jeruzs�lemi pr�f�t�k romlotts�ga fel�lm�lja a sam�riai pr�f�t�k�t.

Amint Jer 26:20–23-b�l l�that�, valamint Ez�kiel eg�sz igehirdet�se is mutatja, Jeremi�snak voltak olyan kort�rsai is, akik hozz� hasonl� felel�ss�g�rzettel �s szents�ggel hirdett�k Isten akarat�t, �s igyekeztek visszat�r�teni n�p�ket a helyes �tra (Ez 3:17–20). A 13–15. versben azonban Jeremi�s a hivat�sukat h�tlen�l bet�lt� pr�f�t�kkal foglalkozik. Szavaib�l az der�l ki, hogy ezek voltak t�bbs�gben. A n�p sz�vesen hallgatott r�juk, mert a v�rakoz�s�nak megfelel� �zenetet hirdettek. Isten �ld�s�t �g�rt�k olyan embereknek, akik mindennapi �letfolytat�sukban nem t�r�dtek Isten t�rv�ny�vel. M�g az el�z� szakaszban Jeremi�snak a pr�f�t�k h�tlens�ge feletti els� megd�bben�se t�kr�z�dik, addig a 13–15-b�l az l�tszik, hogy m�r hosszabb ideje viaskodik e s�lyos probl�m�val, s t�rt�neti �sszef�gg�sbe �ll�tva is vizsg�lja azt. Ha a 3:6 a k�vetkez� versekben J�d�t hasonl�totta �ssze Izr�ellel, s az �sszehasonl�t�s az �szaki orsz�gr�sz jav�ra �t�tt ki, �gy most a jeruzs�lemi pr�f�t�kat hasonl�tja �ssze a sam�riai pr�f�t�kkal, �s a v�geredm�ny ugyanaz: a jeruzs�lemi pr�f�t�k b�ne, ha lehet, m�g nagyobb. Jeremi�s kort�rsai len�z�leg v�lekedtek az �szaki orsz�gr�szr�l. �gy gondolt�k, m�lt�n �rte utol az �t�let. Ann�l megh�kkent�bb lehetett sz�mukra a 13–15. versekben foglalt �zenet. Jeremi�s, aki Sam�ria eleste ut�n (Kr. e. 722) egy �vsz�zaddal m�k�d�tt, a hagyom�nyokb�l tudhatott az �szaki orsz�gr�sz pr�f�t�inak b�n�r�l. Val�sz�n�leg olyan t�rt�netekre gondolt, mint 1Kir 18:19kk.; amelyekb�l az der�lt ki, hogy Izr�el vall�si vezet�i a kana�nita term�kenys�gi kultusz befoly�sa al� ker�ltek. Az a vall�soss�g, amit k�pviseltek, ink�bb volt baalizmus, mint Jahve-hit. Jeremi�s a jeruzs�lemi pr�f�t�k h�tlens�g�nek krit�rium�t abban l�tja, hogy elmulasztj�k a megt�r�sre h�v�st (ld. 16–22 magyar�zat�t is). �gy senki sem t�r meg az � gonoszs�g�b�l. Jeremi�s igehirdet�s�nek az els� id�ben ez volt sarkalatos, �jra meg �jra visszat�r� gondolata: „t�rjetek meg, sz�fogadatlan fiak” (3:14), „Nosza, t�rjetek meg, ki-ki a maga gonosz ut�r�l!” (18:11). Ebben l�tta az �t�lett�l val� megmenekv�s egyetlen lehet�s�g�t (18:7–11).

Jer. 23,16–22. Az igazi pr�f�tai igehirdet�s felfedi a b�nt.

Jeremi�s nyomat�kosan �vja hallgat�it azoknak a pr�f�t�knak az igehirdet�s�t�l, akik az Isten parancsolatai megvet�inek ezt hirdetik: „nem j� tire�tok veszedelem”, „b�kess�getek lesz n�ktek �s mindenkinek, aki az � sz�v�nek kem�nys�ge szerint j�r”. Ezek csak elbolond�tj�k a n�pet, mert „az � sz�v�knek l�t�s�t sz�lj�k”. Az �testamentumban Isten igaz szolg�i �les k�l�nbs�get tettek saj�t sz�v�k gondolatai �s az Isten �ltal re�juk b�zott �zenet k�z�tt. Num 16:28-ban M�zes hangs�lyozza: „Err�l tudj�tok meg, hogy az �r k�ld�tt engemet �s nem a sz�vemb�l van…” B�l�m figyelmezteti B�l�k k�ld�tteit: „Az �rnak besz�deit �ltal nem h�ghatom, hogy magamt�l j�t vagy rosszat cselekedjem” (Num 24:13). Jeremi�s maga is Isten kijelent�s�b�l vette, amit hirdetnie kellett: „�szak fel�l t�mad veszedelem e f�ldnek minden lakos�ra”. Hogy mennyire nem a saj�t sz�v�nek gondolata volt ez, mutatj�k vallom�sai (20:9). Isten ragadta meg �s gy�zte le (20:7), ez�rt nem tud szabadulni a r�b�zott �zenett�l, olyan az sz�m�ra, mint a csontjaiba rekesztett t�z.

Jeremi�s k�l�nbs�gt�telre sz�l�tja fel hallgat�it pr�f�tai igehirdet�s �s pr�f�tai igehirdet�s k�z�tt. E k�l�nbs�gt�telhez megadja a krit�riumot is: azok a pr�f�t�k, akik az emberek �letfolytat�s�ra tekintet n�lk�l �ld�st hirdetnek (17. v.), nem az Isten k�ld�ttei. Mint a 7:1–16-ban, itt is �gy l�tja, hogy Isten megbocs�t�s�t, kegyelmes odafordul�s�t csak azoknak szabad hirdetni, akik val�ban „megjobb�tj�k” cselekedeteiket (7:5–7). Jeremi�s �s pr�f�ta-t�rsai k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy az ut�bbiak nem „�llottak Isten tan�cs�ban” �s nem ismerik az � sz�nd�k�t. Az �testamentum t�bbsz�r is besz�l �gy Jahv�r�l, mint a mennyben tr�nol� kir�lyr�l, akinek a tr�nusa k�r�l angyalok, mennyei seregek �llanak (1Kir 22:19kk.; J�b 1–2. r�sz; Zsolt 82:1). E „mennyei tan�csba” (sz�d Jahv�h), ahol az emberek sorsa fel�l d�ntenek, nyer betekint�st az Isten �ltal e kiv�lts�gban r�szes�tett pr�f�ta (pl. Mike�s ben-Jimla, 1Kir 22:19kk.). Jeremi�s miut�n felismerte Isten �t�letes sz�nd�k�t (1:14–16), a n�pre v�r� �t�letet csak egyf�lek�ppen l�tta elford�that�nak: megt�r�s �ltal (18:7–11). Nagy el�dj�hez, Mike�shoz hasonl�an a b�nb�natra h�v� sz� pr�dik�l�s�val (Mik 3:8) igyekezett elt�r�teni kort�rsait „gonosz uraikr�l �s az � cselekedet�knek gonoszs�g�b�l” (22. v.).

Jer 23:16–22 a ma �l� egyh�zi nemzed�knek is fontos krit�riumot ad arra n�zve, hogy melyik az Isten akarata szerint val� igehirdet�s. Nyilv�nval�an az, amelyik felfedi a b�n�ket (Mik 3:8), a cselekedetekkel val� megt�r�st s�rget (v�. Jer 7:1–16 magyar�zat�t) az Isten �s ember, ember �s ember viszonylat�ban. A kereszty�n gy�lekezetnek arra az igehirdet�sre kell figyelnie, amely az Isten t�rv�ny�ben kijelentett szeretet-parancsolat komolyan v�tel�re h�v fel.

Jer. 23,23–24. �v�s a hit lesz�k�t�s�t�l.

Azok a pr�f�t�k, akikt�l Jeremi�s kort�rsait �vta, hajlamosak voltak arra, hogy Jahv�t „k�zel val�” Istennek tarts�k, a vall�sos-eksztatikus �lm�nyek vil�g�ra korl�tozz�k. Ezzel a t�ves n�zettel szemben Jeremi�s hangs�lyozza: Isten a mennynek �s f�ldnek teremt�je, e f�ld�n minden n�pnek az Ura, aki eszk�zk�nt haszn�lja az „�szaki orsz�gokat”, s aki az � �dv�ss�g�ben r�szes�t minden n�pet (12:16). Ennek az Istennek az eg�sz �letet ig�nybe vev� hatalma el�l nem lehet a vall�sos �rz�sek ter�let�re menek�lni.

Jer. 23,25–32. Az �lom �s Isten ig�je k�z�tti k�l�nbs�gt�tel.

Az �lom meg�t�l�s�ben az �sz�vets�g nem egys�ges. M�g Gen 28:12kk.; Num 12:6; J�el 3:1; J�b 4:12kk. az �lmot Isten kijelent�se eszk�z�nek tartja, addig Jeremi�s �les hat�rvonalat h�z az �lom �s Isten ig�je k�z� (v�. 27:9; 29:8; tov�bb� Deut 13:2kk.; Zak 10:2). Amint a sz�raz �s �rt�ktelen pelyva nem hasonl�that� �ssze az �letet mag�ban hordoz� maggal, �gy az �lmoknak sincs semmi k�z�k Isten eleven �s hat� ig�j�hez. A pr�f�t�k b�ne abban van, hogy �lmaik elbesz�l�s�vel az ellenkez�j�t �rik el annak, mint ami az igehirdet�s feladata. Ahelyett, hogy „Isten nev�t” �s ismeret�t tartan�k �bren a n�p k�z�tt, hamis biztons�gba ringatj�k hallgat�ikat. Nem s�rgetik �ket a „gonosz cselekedeteikb�l” val� megt�r�sre, hanem meger�s�tik addigi �letfolytat�sukban.

Az igehirdet�k�n Isten sz�mon k�ri a b�nb�natra h�v� sz�t: „Ha ezt mondom a hitetlennek: hal�lnak hal�l�val halsz meg, �s te �t meg nem inted �s nem sz�lasz, hogy visszat�r�tsd a hitetlent az � gonosz �tj�r�l, hogy �ljen: az a gonosztev� az � v�tke miatt hal meg, de v�r�t a te kezedb�l k�v�nom meg” (Ez 3:17–19).

Jer. 23,33–40. „Az �r terhe.”

A Jeremi�st�l sz�rmaz� pr�f�ci�t csak a 33. vers tartalmazza, amelynek ford�t�sa – a Biblia Hebraica �ltal javasolt sz�vegm�dos�t�s ut�n: „Ha megk�rdez t�ged ez a n�p, mondv�n: mi az �rnak a terhe, azt feleld nekik: ti vagytok a teher �s ledoblak benneteket, ez az �r sugallata”. A pr�f�cia kulcsszava a kett�s �rtelemmel b�r� massz�’ h�ber sz�, amely egyfel�l (isteni) kijelent�st, m�sfel�l terhet jelent. Val�sz�n�leg Jeruzs�lem 588-as ostroma idej�n hangzott el ez az ige. Az ostrom kimenetele fel�l joggal k�ts�gesked� n�p Jeremi�shoz k�ld�tt: „mi az �rnak a kijelent�se”, ti. a v�ros megszabadul�s�t illet�en. V�laszul ezt a kem�ny elutas�t� �zenetet kapj�k: „ti vagytok a massz�’, a teher – amelyet Jahve oly sok�ig hordozott – (Zsolt 28:9; �zs 46:3) �s �n ledoblak benneteket”. Vagyis: elker�lhetetlen�l bek�vetkezik az �t�let.

A 34–40. versekben a k�s�i zsid� �r�smagyar�zat jellegzetes p�ld�j�t tal�ljuk, amely a Talmudban olvashat� rabbinisztikus �r�s�rtelmez�sre eml�keztet. A magyar�z� nem �rti meg Jeremi�s tulajdonk�ppeni mondanival�j�t, azt hiszi, hogy a massz�’ sz�nak a haszn�lata v�vta ki a pr�f�ta haragj�t. �zs 13:1kk.; N�h 1:1; Hab 1:1; Zak 9:12 �s Mal 1:1 azonban vil�gosan mutatj�k, hogy a massz�’ sz�nak az �sz�vets�gben nincs pejorat�v �rtelme.

Jer. XXIV. R�SZ

Jer. 24,1–10. A k�t kos�r f�ge l�tom�s�ban foglalt kijelent�s.

Tartalmi mondanival�j�t tekintve a 24. r�sz szoros rokons�got mutat a 29. fejezettel. Az ut�bbiban foglalt levelet Jeremi�s nem sokkal az 597-es els� deport�ci� ut�n �rhatta. Ezt a levelet az a bizonyoss�g hatja �t, hogy Istennek a deport�ltakra vonatkoz� gondolata „b�kess�gnek �s nem h�bor�s�gnak gondolata”, rajtuk – az �t�let ut�n – elkezd�d�tt Isten kegyelmes munk�ja. Eg�szen k�zenfekv� az a felt�telez�s, hogy a 29. r�szben hirdetett felismer�st a pr�f�ta �ppen a k�t kos�r f�ge l�tom�sban nyerte el. Jeremi�sn�l az eksztatikus elemet egy�ltal�n nem tal�ljuk meg. A mindennapi �let dolgai v�lnak sz�m�ra a kijelent�s hordoz�iv�, amint 1:11–14-ben �s a 18. r�szben is meg�llap�thattuk. Valahol a templomban k�t kos�r f�g�t l�t, az egyikben eg�szs�ges, a m�sikban t�l�rett, s m�r roml�snak indult gy�m�lcs van, ami m�r semmire sem j�. Egyszerre vil�goss� v�lik el�tte az a kijelent�s, amit Isten k�z�lni akar vele: a j� f�g�k a fogs�gba ker�lt zsid�kat (2Kir 24:8–16) jelk�pezik. Ezeken mostant�l Isten kegyelmes munk�ja kezd�dik el, �v�k a j�v� �g�rete. A foglyok r�sz�r�l ez abban mutatkozik meg, hogy „teljes sz�v�kb�l megt�rnek” (7. v.). A romlott f�g�k viszont a J�d�ban maradt zsid�kat p�ld�zz�k. Ezeknek sorsa az elvettet�s lesz (9–10. v.). R�juk m�g a 17:1 �rv�nyes: b�neik fel vannak �rva. A Jeremi�s �ltal hirdetett �zenet �pp az ellenkez�je az otthonmaradottak v�leked�s�nek, akik – amint Ez 11-b�l is l�that� – magukat tartj�k a j�vend� let�tem�nyeseinek �s sz�nakoz�ssal gondolnak a fogs�gban �l�kre.

Jer. XXV. R�SZ

Jer. 25,1–14. Jeremi�s igehirdet�s�nek summ�ja.

Ezt a perik�p�t joggal hozhatjuk �sszef�gg�sbe a 36. r�szben elbesz�ltekkel, s az 1–14. verseket a B�ruknak dikt�lt �n. „�stekercs” (v�. 36:2!) Jeremi�s igehirdet�s�t summ�z� bevezet�, vagy z�r� r�sz�nek tekinthetj�k.

Nem v�letlen, hogy Jeremi�s �ppen J�j�kim uralkod�s�nak negyedik esztendej�ben (Kr. e. 605–604) kapott ind�ttat�st addigi pr�f�ci�inak �sszefoglal�s�ra �s elism�tl�s�re. Kr. e. 605-ben, a karkemiszi �tk�zettel, amelyben az akkor m�g tr�n�r�k�s Nebukadneccar d�nt� veres�get m�rt Nek� f�ra� sereg�re, �j korszak kezd�d�tt az �kori Kelet t�rt�net�ben. Palesztina, amely addig egyiptomi fennhat�s�g al� tartozott, az �j babiloni birodalom befoly�si k�r�be ker�lt.

Egyszerre re�lis lehet�s�gg� v�lt az, amit Jeremi�s elh�vat�s�t�l kezdve (Kr. e. 627) csaknem negyed sz�zadon �t hirdetett s aminek be nem teljesed�se miatt annyit gy�tr�d�tt (20:8): �szak fel�l t�mad veszedelem az engedetlenn� v�lt n�pre. A 9. vers sz�haszn�lata az elh�v�sakor kapott kijelent�sre utalva (1:15) eml�ti „�szak minden nemzets�g�t”, mint Isten �t�let�nek v�grehajt�j�t, de most m�r n�ven is nevezi az �szakr�l j�v� ellens�g kir�ly�t: „Nebukadneccar, a babiloni kir�ly, az �n szolg�m”.

Az 5. �s 6. vers tal�l�an foglalja �ssze Jeremi�s eg�sz igehirdet�s�nek k�t alapgondolat�t: „t�rjetek meg… a ti gonosz cselekedeteitekb�l”, �s: „ne j�rjatok idegen istenek ut�n”! M�g pr�f�tai m�k�d�s�nek az elej�n – H�se�shoz hasonl�an �s nyilv�n az � igehirdet�s�nek befoly�sa alatt – J�da b�n�t f�k�nt vall�si h�tlens�gben l�tta (v�. 2. r�sz magyar�zat�t), addig itt els� helyen a „gonosz cselekedeteket” eml�ti. Ez ut�bbi kifejez�sen, amint 7:1–11-b�l kit�nik, az embert�rs ellen elk�vetett v�tket, a szoci�lis b�n�ket �rtette.

A fenyeget� �t�let k�zels�g�nek a hat�sa alatt Jeremi�s megt�r�sre s�rgeti n�p�t. Ebben l�tja az �t�let elker�l�s�nek egyetlen lehet�s�g�t (v�. 18:1–11). Ezt h�zza al� az 5. versben olvashat� sz�j�t�k: s�b� = t�rjetek meg, hogy seb� = lakhassatok a f�ld�n, amelyet az �r adott n�ktek. Az Istent�l aj�nd�kba kapott f�ld�n csak a sz�vets�ghez h� n�p �lhet.

A pr�f�t�nak azonban keser�en kell meg�llap�tania: „nem hallgattatok r�m” (7. v.). A b�nb�natra h�v� sz� elutas�t�sa ut�n m�r csak a meghirdetett �t�let beteljesed�se k�vetkezhet (9–11. v.). A hal�l csendje v�ltja fel a mindennapi �let zsong�s�t. Nem hallatszik a lakodalmas n�p vid�m zaja, de eln�mul a mindennapi keny�rhez lisztet �rl� malmok z�rg�se is. Az est lesz�llt�val nem t�ri meg a s�t�tet a kigyullad� sz�v�tnekek f�nye, amelyek k�r� meghitten egybegy�l a csal�d.

A 11. vers 70 esztend�ben adja meg a fogs�g tartam�t (v�. 29:10). Ennyi az �sz�vets�g szerint az ember �letideje legjobb esetben (Zsolt 90:10; J�b 42:16). Ez a nyilv�nval�an kerek sz�m ebben az �sszef�gg�sben azt fejezi ki, hogy egy teljes nemzed�ket s�jt az �t�let (Deut 1:35; Num 14:29).

A 13. vers („ami meg van �rva e k�nyvben”) felt�telezi a jeremi�si ig�k �r�sba foglal�s�t (36:1). A 12. �s 14. vers, amely a babiloni birodalom k�s�bbi sors�val foglalkozik, m�s gondolati �sszef�gg�sbe tartozik (v�. 29:10). Kr. e. 605-ben Jeremi�snak nem volt oka arra, hogy a babiloni birodalom buk�s�r�l sz�ljon, amikor honfit�rsai el�tt m�g az is k�rd�sesnek t�nt, hogy Nebukadneccar val�ban megszerezte-e a hatalmat az �kori Kelet n�pei felett.

Jer. 25,15–29. Jahve meg�t�li a n�peket.

Jeremi�s pr�f�t�t Isten elh�v�sakor „n�pek f�l� �s orsz�gok f�l� rendelte”. Ebb�l k�vetkez�en pr�f�ci�i nemcsak a J�da �s Jeruzs�lem feletti �t�lettel, hanem a n�pek eg�sz sor�nak a sors�val is foglalkoztak.

Jer 25:15–29 nyilv�nval�an tartalmi �sszef�gg�sben �ll a 46–51. fejezetekben tal�lhat� idegen n�pek elleni pr�f�ci�kkal, amelyeket az �sz�vets�g g�r�g ford�t�sa, a LXX k�zvetlen�l Jer 25:13 ut�n hoz, �s feliratul a 13. vers k�vetkez� szavait haszn�lja: „Amiket pr�f�t�lt Jeremi�s az �sszes nemzetek fel�l”. Az eg�sz gy�jtem�nyt a LXX a 15–38. versekkel z�rja.

A perik�pa k�t kisebb szakaszra oszthat�: egyfel�l a 15–16., illetve 27–29. versekre, m�sfel�l a 17–26. versekre.

15–16; 27–29. A harag pohar�nak l�tom�sa. Jeremi�s azt a parancsot kapja Istent�l, hogy a harag pohar�val itassa meg azokat a n�peket, amelyeken Jahve �t�letet akar v�grehajtani. A „harag pohar�val” kapcsolatos elk�pzel�s tal�n az isten�t�let egy r�gi gyakorlat�ra megy vissza (v�. Num 5:11–24). A r� val� utal�s az �sz�vets�g sz�mos hely�n megtal�lhat� (Zsolt 75:9; Abd 10; N�h 3:11; Hab 2:16; Ez 23:31; JSir 4:21; �zs 51:17kk.). A szimbolikus cselekedet azt juttatja kifejez�sre, hogy Jahve �t�let�t�l a n�pek sem menek�lnek meg. �k is Isten �t�letes �s kegyelmes cselekv�s�nek a t�rgyai. 17–26. Az �t�let al� ker�l� n�pek felsorol�sa. Jeremi�s nem egyetemes vil�g�t�letr�l besz�l. Konkr�tan megnevezett n�pek ellen kell pr�f�t�lnia. A rajtuk v�gbemen� �t�let a t�rt�nelem keret�n bel�l j�tsz�dik le, nem jelenti a vil�g v�g�t.

A felsorol�s nagyj�b�l ugyanazokat a n�peket eml�ti, mint amelyekr�l a 47–49. r�szben van sz�. Egyes magyar�z�k a 27. fejezetre utalva arra gondolnak, hogy Jeremi�s olyan n�pek ellen hirdetett �t�letet, amelyek J�d�val egy�tt Nebukadneccar babiloni kir�ly ellen l�zadtak. Jeremi�st az a meggy�z�d�s hatja �t, hogy Isten egy id�re Nebukadneccarnak adta a hatalmat orsz�gok �s n�pek felett (27:6–8), ez�rt az ellene val� l�zad�st Isten elleni l�zad�snak tekintette. A 27:1kk.-b�l tudjuk, hogy a pr�f�ta nyomat�kosan �vta Edom, Mo�b, Ammon, Tirus �s Sidon kir�ly�t a Babilon-ellenes felkel�st�l. Nem val�sz�n�tlen, hogy ebben a t�rt�neti helyzetben gy�jt�tte �ssze a Nebukadneccar ellen szervezked� n�pek sors�ra vonatkoz� pr�f�ci�it. Szembet�n�, hogy 27:3 ugyanabban a sorrendben nevezi meg a Babilon-ellenes lig�t �sszekov�csolni akar� kis nyugati n�peket, mint 25:21–22. Kr. e. 594-ben sz�les k�r� Babilon-ellenes mozgol�d�s indult meg, amelyben nemcsak a m�r eml�tett kis �llamok vettek r�szt, hanem Egyiptom (25:19), Filisztea (25:20) k�l�nb�z� arab fejedelmek (25:23) �s t�bb m�s keleti �s �szaki fejedelem, tov�bb� El�m is. Figyelemre m�lt�, hogy a Jer 49:34-ben olvashat�, El�mra vonatkoz� pr�f�cia Sed�ki�s kir�ly uralkod�s�nak az elej�re van keltezve.

Jer. 25,30–38. K�l�nb�z� pr�f�tai id�zetek.

Ezek a versek a n�pek feletti �t�let t�m�j�val foglalkoznak. A 30. vers �m 1:2-re, illetve J�el 3:16-ra eml�keztet. A szakasz ink�bb pr�f�tai id�zetek gy�jtem�ny�nek tekinthet�, mint jeremi�si pr�f�ci�nak. Azokat a k�peket �s kifejez�seket, amelyekkel Jeremi�s a J�da feletti �t�let elker�lhetetlens�g�t �rja le, a n�pekre �s azok vezet�ire vonatkoztatja.

Jer. XXVI. R�SZ

Jer. 26,1–24. Jeremi�s templomi besz�d�nek k�vetkezm�nyei.

A 25. r�sz a 7:1–15-ben le�rt templomi besz�d k�vetkezm�nyeit besz�li el. Ott Jeremi�s besz�d�t, itt az azt k�vet� esem�nyeket olvashatjuk r�szletesebben. Az elbesz�l�s B�ruk toll�b�l sz�rmazik (a t�rt�nelmi helyzetre n�zve l�sd a 7:1–15 magyar�zat�t).

A 4–6. versben B�ruk tal�l�an foglalja �ssze Jeremi�s templomi besz�d�nek a legl�nyegesebb gondolatait, majd r�t�r a k�vetkezm�nyek ecsetel�s�re. Ha csak a 7. r�szben le�rtak maradtak volna r�nk, nem is gondoln�nk, milyen heves visszahat�st v�ltottak ki Jeremi�s �t�letes pr�f�ci�i. Amint a 8. �s 9. versb�l l�tjuk, a papok �s pr�f�t�k, vagyis Jeremi�s hivatalt�rsai reag�lnak a leg�lesebben. Szents�gt�r�snek tekintik, hogy a templom pusztul�s�r�l mert besz�lni, amelyet az �r v�lasztott ki (7:4; Zsolt 132:13). Az istenk�roml�s�rt az �sz�vets�gi t�rv�ny szerint hal�lb�ntet�s j�rt (Lev 24:16; 1Kir 21:10). V�djuk els� tekintetre annyira megejt�en hangzik, hogy a n�p is a pr�f�ta ellen fordul. A lincsel�st�l csak az illet�kes kir�lyi f�tisztvisel�k beavatkoz�sa menti meg Jeremi�st. Ezek – a templomi zavarg�sr�l hallva – a helysz�nre sietnek �s a kir�lyi palot�b�l a templomba vezet� kapuban szab�lyos b�r�i elj�r�st folytatnak le (10. v.). El�sz�r a papok �s pr�f�t�k adj�k el� a v�dat (11. v.), majd Jeremi�s kap lehet�s�get v�dekez�sre. A pr�f�ta a legfontosabb dolgot eml�ti legel�sz�r: „az �r k�ld�tt engem”. Ez el�l a megb�z�s el�l nem lehet kit�rni (�m 3:8; Jer 20:7). M�sodszor arra mutat r�, hogy az �ltala hirdetett �t�let felt�teles. Ha a n�p „megjobb�tja cselekedeteit”, az �r „megb�nja” a veszedelmet, amellyel fenyegetett (v�. 18:8–11). A v�dekez�st is felhaszn�lja a megt�r�sre h�v�s megism�tl�s�re. V�g�l arra figyelmezteti b�r�it, hogy ha �t Isten �zenet�nek a hirdet�s��rt meg�lik, v�rb�nnel terhelik meg a v�rost.

Jeremi�s v�dekez� besz�de nagy hat�st tett mind a kir�lyi tisztvisel�kre, mind a n�pre, s a k�zhangulat most m�r a p�rtj�ra �llt. T�bben v�delm�re is kelnek. Az „orsz�g v�nei”, akiket a 17. vers eml�t, az �nnepre Jeruzs�lembe �rkezett vid�ki el�lj�r�k lehettek. Egyik�k a m�reseti Mike�s p�ld�j�ra hivatkozik, aki Ez�ki�s kir�ly idej�ben hirdetett kem�ny �zenetet a Sion ellen (Mik 3:12). Meglep�, hogy egy �vsz�zad m�lt�n is milyen pontosan meg�rizte a sz�beli hagyom�ny a pr�f�ta mond�s�t. Ez�ki�s az �t�letes ig�kre megt�r�ssel v�laszolt, ami az �t�let elford�t�s�nak egyetlen m�dja. Az � p�ld�j�t kell k�vetni�k Jeremi�s hallgat�inak is.

A 20–23. versben foglaltakat m�r nem a „v�nek” mondj�k el, hanem B�ruk f�zi hozz�, annak szeml�ltet�s�re, milyen komoly �letvesz�lyben forgott Jeremi�s. J�j�kim nem �gy reag�lt az �t�letes �zenetre, mint Ez�ki�s (Jer 36). Az Uri�s pr�f�t�val kapcsolatos esem�nyek el�bb j�tsz�dtak le, mint Jeremi�s templomi besz�de. Uri�sr�l az itt elmondottakon k�v�l semmit sem tudunk. B�ruk az � igehirdet�s�t is �ppen olyan hitelesnek �s Istent�l ihletettnek tartja, mint a Jeremi�s�t. J�j�kim, uralkod�s�nak els� n�h�ny �v�ben (609–604-ig) egyiptomi vazallus volt (2Kir 23:34), ez�rt k�nnyen el tudta �rni Uri�s kiadat�s�t (22–23. v.).

A 24. vers arr�l tan�skodik, hogy a k�zhangulat kedvez� alakul�sa �nmag�ban nem volt el�g Jeremi�s felment�s�hez. Csak egy tekint�lyes embernek, Ahik�mnak a k�zbenj�r�sa ny�jthatott hathat�s seg�ts�get. Ahik�m apja, S�f�n, J�si�s (mai sz�val �lve) �llamtitk�ra volt (2Kir 22:8.12), de Ahik�m m�r maga is fontos megb�zat�st kapott J�si�st�l (2Kir 22:12). Az � fia volt Ged�li�s, a k�s�bbi helytart�, aki szint�n a legnagyobb j�indulattal viseltetett Jeremi�s ir�nt (Jer 40:5). Err�l a csal�dr�l el lehet mondani, hogy nemzed�keken �t az �r k�vet�je volt.

Jeremi�son ez alkalommal is beteljesedett az elh�v�sakor kapott �g�ret („Viaskodni fognak ellened, de nem gy�znek meg t�ged”) mind a pr�bat�tel, mind a megszabadul�s vonatkoz�s�ban.

Jer. XXVII. R�SZ

A 27–29. fejezetek tartalmi szempontb�l egys�get alkotnak. Mind a h�rom r�sz azzal foglalkozik, hogy Jeremi�s Isten parancs�ra milyen �ll�spontot foglalt el Kr. e. 594-ben sz�les k�rben megindult Babilon-ellenes szervezked�ssel szemben. De a 27–29. r�szek �sszetartoz�s�t mutatj�k bizonyos stil�ris saj�toss�gok is: a babiloni kir�ly neve itt Nebukadneccar, m�g Jeremi�s k�nyv�ben m�shol Nebukadneccar. (A n�v eredeti babiloni form�j�nak az ut�bbi felel meg. Nebukadneccar neve ugyanis akk�dul: Nabu-kudurri-ucur = Nabu – [isten] �rizze a fi�t). A Jahv�val �sszetett szem�lynevek form�ja ezekben a r�szekben -j�, m�g m�shol -j�h� (Jirmej�h�, Cidkijj�h� stb.).

Jer. 27,1–11. Jeremi�s �zenete idegen kir�lyoknak.

A LXX-b�l joggal hi�nyzik az els� vers, amely k�s�bbi hagyom�nyoz�ra megy vissza �s t�ves adatot k�z�l a 27. r�szben foglalt pr�f�ci�k elhangz�s�nak idej�t illet�en. A 3., 12. �s 20. versb�l nyilv�nval�, hogy e j�vend�l�sek idej�n m�r Sed�ki�s, �s nem J�j�kim volt a kir�ly.

Kr. e. 594-ben vagyunk. Jeruzs�lemben idegen kir�lyok k�ld�ttei jelennek meg azzal a c�llal, hogy r�b�rj�k Sed�ki�st egy Babilon-ellenes koal�ci�hoz val� csatlakoz�sra (v�. 25:17–26 magyar�zat�t). A Babilon-ellenes megmozdul�s nem korl�toz�dott csak a nyugati orsz�gokra, hanem rokonszenveztek vele a Babilont�l �szakra �s keletre �l� n�pek is. Tal�n ez a tudat adott t�pot annak a v�rakoz�snak, hogy a babiloni birodalom r�videsen �ssze fog omlani (v�. 28:3; 29:8).

Jeremi�s, Isten parancs�ra, �zenettel fordul a Jeruzs�lemben t�rgyal� k�vetekhez. Mondanival�j�t szimbolikus cselekedetekkel ki is �br�zolja. A j�rom, amelyet nyak�ba vett, m�sf�l m�ter hossz� �s mintegy 8 cm vastag far�d volt, amit k�telekkel er�s�tettek az �k�r nyak�ra �s szarv�hoz. Az �zenet, amit Jeremi�snak �t kell adnia a k�veteknek, r�viden �gy hangzik: amely n�p mag�ra veszi a babiloni kir�ly j�rm�t, az �letben marad, amelyik pedig fell�zad ellene, az elpusztul. Jeremi�st ennek az �zenetnek a hirdet�s�n�l nem babilofilia vezette, hanem az az isteni kijelent�sb�l vett felismer�s, hogy Jahve a teremt�s jog�n rendelkezik minden n�ppel, �s a hatalmat annak adja, aki „kedves az � szemei el�tt” (5. v.).

A 7. vers mutatja, hogy mennyire nem az esem�nyek bek�vetkez�se ut�n �rt�k ezt a j�vend�l�st. B�r a benne foglaltak a l�nyeget illet�en beteljesedtek, a r�szletek m�sk�nt t�rt�ntek, mint ahogy Jeremi�s v�rta: Nebukadneccart ugyan fia, Amel-Marduk (562–560) k�vette a tr�non, de csak k�t esztendeig uralkodott, azt�n er�szakos v�get �rt. Ut�na nem Nebukadneccar unok�ja (amint Jeremi�s v�rta), hanem egy uzurp�tor, Nerg�l-Sar�zer (g�r�g�s nev�n: Neriglissar, v�. 39:3) uralkodott. Az utols� babiloni kir�ly, Nabonid, nem Nebukadneccar harmadik, hanem negyedik ut�dja volt, s Nerg�l-Sar�zer hal�la ut�n uzurp�tork�nt ker�lt a tr�nra.

Jeremi�s az idegen kir�lyok k�veteit nyomat�kkal �vja att�l, hogy saj�t j�vend�mond�ikra hallgatva, Babilon-ellenes �sszeesk�v�sbe keveredjenek. �ltal�nos �kori keleti szok�s volt h�bor� el�tt az istenek tan�cs�t j�sok, var�zsl�k �tj�n kik�rni. Az, hogy egy izraelita pr�f�ta idegen n�pek sors�ba ny�l bele j�vend�l�s�vel, nem �ll egyed�l az �sz�vets�gben (v�. B�r 3:20; 2Kir 8:7kk.).

Jer. 27,12–15. Jeremi�s �vja Sed�ki�st a Nebukadneccar elleni l�zad�st�l.

Az idegen kir�lyok k�ld�ttein k�v�l Jeremi�s Sed�ki�snak is �tadja az Istent�l kapott �zenetet a Babilon-ellenes koal�ci� kimenetel�t illet�en. Jahve cselekv�se ir�ny�nak az ismeret�ben �t is nyomat�kkal �vja a kalandorpolitik�t�l, amely eg�sz n�pe pusztul�s�t vonja maga ut�n. Figyelmezteti, hogy ne higgyen azoknak a pr�f�t�knak, akik a Nebukadneccar elleni l�zad�sra biztatj�k, mert nem Isten akarat�nak az ismeret�ben pr�f�t�lnak, hanem saj�t sz�v�k v�gyait vet�tik ki (v�. 23:16). Az esem�nyek azonban azt mutatj�k, hogy Sed�ki�s m�gsem hitt Jeremi�snak, s az �t�let, amit a pr�f�ta erre az esetre kil�t�sba helyezett, teljes m�rt�kben beteljes�lt.

Jer. 27,16–22. Jeremi�s intelme a papokhoz �s a n�phez.

Jeremi�s sz�ks�g�t l�tja annak, hogy az �r �zenet�t a Babilon-ellenes felkel�s kil�t�sait illet�en a papoknak �s a n�pnek is elmondja. Nyomat�kkal �vja �ket a „saj�t sz�v�k gondolatait” (v�. 23:16–22 magyar�zat�t) pr�dik�l� pr�f�t�k igehirdet�s�t�l. Ezek – a Babilon-ellenes megmozdul�sok h�r�t�l felb�torodva – a babiloni birodalom hamaros buk�s�t j�vend�lt�k meg, ami lehet�v� teszi az 598-as ostrom ut�n elhurcolt templomi ed�nyek, felszerel�sek visszaker�l�s�t. A papok, de a n�p sz�v�n is nehezen gy�gyul� sebet �t�tt az �ltaluk s�rthetetlennek hitt templom (7:4) kirabl�sa �s feld�l�sa (v�. 2Kir 24:13). Sz�vesen hallgattak azoknak a pr�f�t�knak a szav�ra, akik a templomi felszerel�s visszahozatal�r�l j�vend�ltek. Amint a 18–19. versb�l l�thatjuk, csak a be�p�tett t�rgyak (oszlopok, �llv�nyok) �s a nehezen mozd�that� kultuszi felszerel�s (r�ztenger) maradt meg, valamint a kisebb ed�nyeknek egy r�sze, amit a paps�gnak siker�lt a katon�k el�l biztons�gba helyeznie. Jeremi�s k�ts�gbe vonja az �v�vel ellenkez� �rtelm� �zenetet hirdet� pr�f�t�k isteni k�ldet�s�t. Azok pedig nyilv�nval�an Jeremi�s tekint�ly�t nem ismerik el. Pr�f�ta �ll pr�f�t�val szemben, s csak a j�vend�l�sek beteljesed�se vagy be nem teljesed�se teszi mindenki el�tt nyilv�nval�v�, ki sz�lt val�ban az �r megb�z�s�b�l (Deut 18:22). Jeremi�s arra k�ri a papok �s a n�p v�rakoz�sa szerint besz�l� pr�f�t�kat, hogy hathat�s k�zbenj�r� im�ds�g mond�s�val bizony�ts�k be isteni k�ldet�s�ket. A pr�f�ta legsaj�tosabb feladata ugyanis k�zbenj�r� im�ds�g mond�sa volt a n�pet fenyeget� vesz�ly eset�n (�m 7:1–8; Jer 14:7–13).

Isten Jeremi�snak megtiltotta a n�p�rt val� k�ny�rg�st (11:14; 14:11; 15:1). A 15:1-ben azt k�zli vele, hogy m�g a leghathat�sabb k�zbenj�r�k k�r�s�re sem kegyelmezne meg J�d�nak. A 19–21. versben Jeremi�s megj�vend�li, hogy az els� ostrom (598) idej�n megmaradt ed�nyek is Babilonba ker�lnek, ha J�da Nebukadneccar ellen l�zad.

Jer. XXVIII. R�SZ

Jer. 28,1–17. Jeremi�s �s Han�ni�s k�zdelme.

A 28. r�sz id�ileg �s t�rgyi szempontb�l szoros �sszef�gg�sben �ll a 27. fejezettel. Jeremi�snak a 27:16–22-ben a papokhoz �s a n�phez int�zett int� besz�de �ta tal�n csak n�h�ny nap telt el. Jeremi�s m�g viseli a faj�rmot (10. v.) �s a szomsz�dos orsz�gok k�vetei m�g Jeruzs�lemben id�znek (14. v.). Han�ni�sr�l csak annyit tudunk, amennyit ez a fejezet mond el r�la. Igehirdet�s�nek tartalma megegyezik azzal, amit Jeremi�s az el�z� fejezetben (16–22. v.) nem Istent�l j�v� �zenetnek nevezett, s amit�l �vta a n�pet. F�bb gondolatai a k�vetkez�k: Isten r�vid id�n bel�l „elt�ri a babiloni kir�ly j�rm�t, visszahozza az �r h�z�nak ed�nyeit, a fogs�gba hurcolt J�j�kint �s j�dabelieket” (2Kir 24:8–17). Mind olyan dolog, amit a n�p �s a papok sz�vesen hallgattak. �rthet�, ha Han�ni�s pr�f�ci�j�nak elhangz�sa ut�n minden tekintet Jeremi�sra szegez�dik: mit tud erre v�laszolni? Jeremi�s nem kap kijelent�st Istent�l, ez�rt v�lasza l�nyeg�ben a kor�bbi kijelent�seken alapul� theol�giai eszm�l�d�s. A m�ltban �lt igaz pr�f�t�kat, akiknek a tekint�lye m�r k�ts�gen fel�l �ll, az jellemezte, hogy �t�letes ig�ket hirdettek (8. v.), felfedt�k a b�n�ket �s megt�r�sre h�vt�k a n�pet. Han�ni�s pr�f�ci�ja viszont ezzel a megszentelt hagyom�nnyal sz�ges ellent�tben �ll, ez�rt hitele Jeremi�s sz�m�ra – theol�giai megfontol�sok alapj�n – k�ts�ges. A s�l�m-r�l (Isten �ld�s�r�l, a testi-lelki j�l�tr�l, az ellens�g kez�b�l val� szabad�t�sr�l) pr�dik�l� pr�f�ta igehirdet�s�nek igaz volta csak akkor der�l ki, ha beteljesedik, amit megj�vend�lt (Deut 18:22).

Han�ni�st nem ejtik gondolkod�ba Jeremi�s szavai. Magabiztosan �jabb pr�f�ci�t mond �s azt szimbolikus cselekedettel is meger�s�ti. Leveszi a j�rmot Jeremi�s nyak�r�l �s sz�tt�ri. A szimbolikus cselekedet�nek �rtelm�t ebben foglalja �ssze: �gy t�r�m le Nebukadneccarnak a j�rm�t minden nemzet nyak�r�l. Ezzel �rv�nytelennek nyilv�n�tja Jeremi�s pr�f�ci�j�t.

Jeremi�s �rzi, hogy itt valami borzaszt� dolog t�rt�nt. De mivel nem kap kijelent�st Jahv�t�l, v�laszolni nem tud. Megrend�lten �s megsz�gyen�lten t�vozik. � saj�t gondolatait nem adja ki Isten ig�jek�nt, mint Han�ni�s.

A 12–17. versek azonban azt mutatj�k, hogy Isten nem hagyta eligaz�t� ige n�lk�l Jeremi�st. Az �j kijelent�s elnyer�se ut�n szimbolikus cselekedettel is szeml�ltetve hirdeti Jahve �zenet�t: „vasj�rmot vetettem mind e nemzets�g nyak�ra”. Isten meger�s�tette Jeremi�st a 27. r�szben elnyert kijelent�s �rv�nyess�g�ben. Han�ni�st pedig el�ri a h�tlen pr�f�ta b�ntet�se, a hal�l (Deut 18:20). A Jeremi�s �ltal meghirdetett �t�let gyors beteljesed�se (17. v.) m�ly benyom�st tehetett a jeruzs�lemiekre �s n�velte Jeremi�s szavainak hitel�t.

Jer. XXIX. R�SZ

Jer. 29,1–23. Jeremi�s levele a Babiloni�ba deport�ltakhoz.

Az els� vers nem ad felvil�gos�t�st Jeremi�snak a deport�ltakhoz �rt levele keletkez�si idej�re n�zve. �gy nem tudjuk teljes bizonyoss�ggal meg�llap�tani, hogy a 29. fejezetet csup�n a t�rgyi �sszetartoz�sra tekintettel kapcsolt�k-e a 27–28. r�szhez, vagy pedig az id�rendi �sszef�gg�s is szerepet j�tszott ebben. K�vetkeztet�sekre vagyunk utalva. Tartalm�b�l �t�lve a lev�l nem sokkal az 598-as deport�ci� ut�n �r�dhatott (2Kir 24:14–16). A fogs�gban �l�k m�g vonakodtak att�l, hogy huzamosabb id�re rendezkedjenek be �j hely�k�n. A babiloni birodalom gyors buk�s�ban �s hamaros visszat�r�s�kben rem�nykedtek. A lev�l keletkez�si idej�nek a meg�llap�t�s�ban nem jelent seg�ts�get Sed�ki�s k�ld�tts�g�nek az eml�t�se sem, mert annak az id�pontja sem ismeretes. S�t azt sem tudjuk minden k�ts�get kiz�r�an meg�llap�tani, hogy mik�nt viszonyul ez a v�llalkoz�s az 51:59–64-ben le�rtakhoz. Lehet, hogy Sed�ki�s k�vetei a rendszeres h�b�rad�t vitt�k Babilonba, de az sincs kiz�rva, hogy az 594-ben megindult Babil�nia-ellenes szervezked�sben val� r�szv�tel miatt kellett Sed�ki�snak kimagyar�zkodnia. A n�v szerint is megnevezett k�vetek j�indulattal viseltettek Jeremi�s ir�nt, k�l�nben nem v�llalt�k volna a lev�l elvitel�t. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a 3. versben eml�tett S�f�n, illetve Hilkia (akiknek a fiai a k�vetek), azonosak a 2Kir 22:8kk.-ben szerepl� �llamtitk�rral, illetve f�pappal. S�f�n csal�dja rokonszenvezett Jeremi�ssal (26:24; 40:6).

Igen �rt�kes adatokat tudunk meg a lev�lb�l a fogs�gba ker�lt zsid�k �let�r�l. Nem b�rt�nben tartott�k �ket, nagyobb ter�leteket bocs�tottak rendelkez�s�kre megm�vel�s c�lj�b�l (5. v.), �s azon bel�l szabadon mozoghattak. Saj�t v�neik ir�ny�t�sa alatt �lltak. B�r az els� versb�l l�that�an papok (�s pr�f�t�k) is voltak k�z�tt�k, istentisztelet tart�s�ra, �ldozat bemutat�s�ra nem is gondoltak az idegen �s ez�rt tiszt�talannak sz�m�t� f�ld�n (�m 7:16; H�s 9:3; Zsolt 137:4). Viszont b�szk�n emlegett�k: „T�masztott n�k�nk az �r pr�f�t�kat Babilonban is”. E pr�f�t�k k�z�tt k�ts�gtelen�l voltak olyanok, akik Jeremi�ssal �rtettek egyet (Ez�kiel), t�bbs�g�k azonban a hallgat�k v�rakoz�s�nak megfelel� �zenetet hirdetett Jahve nev�ben.

Amint a 24. r�sz magyar�zat�n�l l�ttuk, Jeremi�s Isten kijelent�s�b�l mer�tette a bizonyoss�got, hogy egyfel�l Isten gondolatai a fogs�gban �l�kre vonatkoz�an „b�kess�gnek �s nem h�bor�s�gnak” gondolatai, m�sfel�l az otthonmaradottak m�g mindig �t�let alatt �llnak. Isten akarat�nak az ismeret�ben fogalmazza meg tan�csait. Mindenekel�tt �vja a deport�ltakat a saj�t �lmaikat hirdet� pr�f�t�kt�l (8. v.). Megj�vend�li, hogy a fogs�g hossz� ideig tart (28. v.), ez�rt a deport�ltaknak tart�s babil�niai �letre kell berendezkedni�k: h�zat �p�teni�k, csal�dot alap�taniuk. (A hetven esztend�re n�zve l�sd 25:11 magyar�zat�t.) Azokat a pr�f�t�kat, akik ennek az ellenkez�j�t hirdett�k, nem Jahve k�ldte: Engedetlens�g�k�rt el is �ri �ket a b�ntet�s, ami a Babil�ni�ban is csak ritk�n alkalmazott kegyetlen kiv�gz�si m�d, a t�zhal�l lesz.

Jeremi�s levele korszakalkot�an �j utat nyitott meg a zsid� n�p el�tt. Jer 23:1–23 alapj�n v�lt lehet�v� gy�lekezetek alap�t�sa, zsinag�g�k �p�t�se Palesztin�n k�v�l. Az ennek nyom�n kialakult zsinag�gah�l�zat �s zsinag�gai istentisztelet nemcsak a kereszty�ns�g elterjed�s�ben j�tszott szerepet, de nagy hat�ssal volt a kereszty�n istentisztelet kialakul�s�ra is. Jeremi�s nem buzd�tja a deport�ltakat �ldozat bemutat�s�ra. Ann�l nagyobb fontoss�got tulajdon�t az istentisztelet egy m�sik elem�nek, az im�ds�gnak. Intelme, amellyel az ellens�g�rt, az �ket fogva tart� orsz�g�rt val� im�dkoz�sra buzd�tja a sz�m�z�tteket, egyed�l�ll� az �testamentumban. Indokl�sa gyakorlati �s utilitarisztikusnak l�tsz�: „annak j�l�te lesz a ti j�l�tetek”. Ha a babiloni birodalmat bels� vagy k�ls� ellens�g t�madja meg, annak h�tr�nyos k�vetkezm�nyeit els�renden a deport�ltak �rzik meg. Jeremi�s igehirdet�se k�sz�tette el� a talajt ahhoz is, hogy Deutero�sai�s Izr�elnek a pog�nyokhoz val� k�ldet�s�r�l besz�lhessen (�zs 42:6; 49:6).

Jer 29 �zenete korfordul�k idej�n k�l�n�sen id�szer�. Az egyh�zat a teljesen �j t�rt�nelmi helyzet komolyan v�tel�re tan�tja, megmenti a m�lton val� mereng�st�l. A j�v� ir�nt nyitott� teszi �s k�ssz� arra, hogy nem kereszty�n k�rnyezete ir�nti felel�ss�ggel �s szeretettel v�gezze szolg�lat�t, sz�ntelen�l im�dkozva �s f�radozva annak a n�pnek �s orsz�gnak a j�l�t�n, amelyben �l. Ilyen �rtelemben jelentett Jer 29 felm�rhetetlen seg�ts�get az �tkeres�sben a magyarorsz�gi reform�tus egyh�z sz�m�ra a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� korszakos t�rsadalmi �talakul�s idej�n.

Jer. 29,24–32. Jeremi�s pr�f�ci�ja Sem�ja fel�l.

A fogs�gba ker�lt j�daiak meglep�en eleven kapcsolatot tartottak fenn az otthon maradt n�p vezet�ivel. El�seg�tette ezt az a k�r�lm�ny is, hogy Sed�ki�snak a h�b�rad� elvitel�re rendszeresen k�ld�tts�geket kellett menesztenie Babil�ni�ba. Ez�rt ker�lhetett sor viszonylag r�vid id�n bel�l h�rmas lev�lv�lt�sra (Jeremi�s levele a deport�ltakhoz, Sem�ja levele Sof�ni�s paphoz, Jeremi�s �jabb levele Sem�ja fel�l). A deport�ltak k�z�tt �l� pr�f�t�kat felh�bor�totta Jeremi�s levele. Sem�ja nyilv�n valamennyi�k nev�ben s�rgette Sof�ni�s pap fell�p�s�t Jeremi�s ellen. Sof�ni�s azonos a 21:1-ben eml�tett szem�llyel. A templomi rend�rs�g papi fel�gyel�i tiszt�ben (v�. 20:1–6 magyar�zat�t) a 20:1-ben szerepl� Pass�rt k�vette. Amint Jer 52:24–27-b�l tudjuk, Jeruzs�lem eleste ut�n Ribl�ban kiv�gezt�k.

Sem�ja – teljesen alaptalanul – a zagyvas�gokat besz�l�, eksztatikus pr�f�t�k k�z� sorolja Jeremi�st („minden bolond f�rfi�” v�. 2Kir 9:11; H�s 9:7) �s gyakorlatilag ugyanazt a b�ntet�st k�ri r�, amivel a 20:1–6 szerint Pass�r egyszer m�r s�jtotta. Jeremi�s �t�letes pr�f�ci�val v�laszol Sem�ja k�zbeavatkoz�s�ra. Megj�vend�li, hogy Sem�ja nem t�r vissza J�d�ba, s�t m�g lesz�rmazottai sem „l�tj�k meg a j�t”, amit Isten cselekszik a fogs�g idej�nek letelte ut�n n�p�vel. B�ntet�se megfelel b�n�nek: Sem�ja Babil�nia-ellenes izgat�s�val a fogs�gban �l�k l�t�t �s j�v�j�t vesz�lyeztette, Jahve azonban �re� �s marad�kaira ford�tja a veszedelmet.