�zsai�s LX. R�SZ �sa. 60,1–22. Jeruzs�lem elj�vend� dics�s�ge.

Tanuls�gos �ttekint�st ad Volz �s Fohrer azokr�l a deutero�sai�si id�zetekr�l, melyeket ebben a fejezetben tal�lunk. H�romf�le id�z�si m�ddal van dolgunk: sz� szerinti id�zetekkel, tartalom szerinti id�zetekkel �s megv�ltozott �rtelm� id�zetekkel. Az els� csoportba tartozik: 4a–49:18a; 9b–55:5b; 13a–41:19b; 16b–49:28b. A m�sodik csoportba tartozik: 4b–43:6b; 49:12.22; 9a–51:5b; 10b–54:8.8. A harmadik csoportba tartozik: 9–42:4; 55:4–5. Deutero�sai�s szerint m�g az �r tan�t�s�ra �s szabad�t�s�ra v�rnak a szigetek, Trito�sai�s szerint pedig arra, hogy hazavigy�k a diaspora-zsid�s�got. A 16b pedig partikul�ris megsz�k�t�se 49:26b univerzalizmus�nak. Ide tartozik m�g 17a–9:9 is, mely az eredetileg �t�letet hirdet� proto�sai�si gondolatot szabadon, �dv�g�retk�nt haszn�lja fel. – A pr�f�tai trad�ci�kon k�v�l itt is tal�lunk kultikus trad�ci�ra eml�keztet� kifejez�seket, s�t a tal�n k�s�bbi 19–20. versben m�g az apokalyptika hat�sait is. A fejezet folytatja �s kieg�sz�ti 54:11–17 gondolatait. Az �jsz�vets�gben �zs 54:11–17-nek Jel 21:18–22 felel meg, �zs 60-nak pedig Jel 21:23–26.

1–3. Az els� versszak a megszem�lyes�tett, gy�szol� n�nek elk�pzelt Jeruzs�lemet sz�l�tja meg. A „kelj f�l” kifejez�s gyakran megtal�lhat� a panasz�nekekben, ott, ahol az Isten beavatkoz�s�t k�ri a bajban lev� ember vagy a k�z�ss�g, Zsolt 3:8; 7:7; 9:20; 10:12 stb. A „kelj f�l” kifejez�s itt Jeruzs�lemnek sz�l: a gy�szol� n�, aki a f�ld�n �lt, f�lkelhet, v�ge a gy�sznak. (Ehhez hasonl� a „serkenj f�l” kifejez�s, amely els�sorban az �rnak sz�lt, 51:9; Deutero�sai�s azonban Jeruzs�lemre vonatkoz�lag is haszn�lta, 51:17; 52:1.) A „s�t�ts�g” ideje ut�n elj�n a „vil�goss�g”, mint az els� teremt�s idej�n, Gen 1:2.3. Elj�n az �dv�ss�g ideje, �zs 9:1; mely �j teremt�s lesz. Egyel�re m�g csak Jeruzs�lem r�szes�l ebben. De a t�bbi n�peket is vonzani fogja ez a fel�lr�l j�v� f�ny, �s �nk�nt Jeruzs�lembe mennek, 2:2–4. 4–5. A m�sodik versszak �jb�l a megszem�lyes�tett Jeruzs�lemr�l sz�l. �r�mt�l reszket� sz�vvel fogja l�tni Jeruzs�lem a diaspora-zsid�s�g hazat�r�s�t. Mint a dajka �l�ben hordozza a gyermeket, �gy hozz�k �ket a n�pek, 49:18–23. Kincseiket is Jeruzs�lembe viszik a n�pek. A tengerek kincse a tengeren keresked� n�pek gazdags�g�t jelenti. 6–7. A harmadik versszak a pusztai n�pek karav�njainak Jeruzs�lembe �z�nl�s�r�l sz�l. Midi�n �s �fa �szaki arab t�rzsek Gen 25:4 a mes�s kincseir�l h�res Sz�ba D�l-Ar�bi�ban van, 1Kir 10:1; Jer 6:20; K�d�r �s Neb�j�t (a k�s�bbi nabateusok, 1Makk 5:25; 9:35), a sz�r-arab puszta n�pei, Gen 25:13; �zs 21:16; 42:11. �llataik az �r olt�r�ra ker�lnek. Az istentisztelet (mely a fogs�gban m�g „Wortgottesdienst”, az ige hirdet�s�nek alkalma volt) �jb�l �ldozati istentisztelett� v�lik. 8–9. A negyedik versszakban a hatalmas tengeri haj�k (Tarsis-haj�k 2:16) k�zeled�s�r�l van sz�. Galambcsapatokhoz hasonl�an j�nnek �s hozz�k Jeruzs�lem „fiait”. Kincseik az �r�i lesznek Zak 14:14; Jel 21:24. Az �r pedig Jeruzs�lemet �kes�ti vel�k.

10–12. Az �t�dik versszak Jeruzs�lem csod�latos fel�p�l�s�r�l besz�l. Az idegen n�pek seg�teni fognak Jeruzs�lem v�rfalainak a fel�p�t�s�ben. Kir�lyaik vezet�s�vel sz�ntelen�l �radnak Jeruzs�lembe, oda viszik kincseiket �s ott szolg�lnak az �rnak �s az �r n�p�nek. – A 12. vers glossz�nak l�tszik. Pr�zai form�ja miatt is kev�sb� illik a fejezetbe, az idegen n�pekkel szemben ellens�ges tartalma miatt is, Zak 14:16–19.

13–14. A hatodik versszak a jeruzs�lemi templom fel�p�l�s�r�l besz�l. Az �dv�ss�g idej�n pomp�s lesz a templom, a legdr�g�bb f�kat haszn�lj�k fel �p�t�s�hez, mint valamikor a salamoni templomhoz, 1Kir 5:20–32. Hiszen a templom Isten „l�bainak helye”, Ez 43:7. Ezt a hajdani ellens�gek is el fogj�k ismerni �s megh�dolnak az �r el�tt.

15–16. A hetedik versszak �jb�l megszem�lyes�ti Jeruzs�lemet. „Elhagyott” �s „gy�l�lt” asszonynak mondja, Deut 21:15–17; �zs 49:14; 50:1; 54:1–6; akinek nem volt „seg�t�je”, 15. v., 51:18. A fogs�g szenved�se �s sz�gyene ut�n j�n az �dv�ss�g ideje, melyben Isten �r�kre fens�gess� �s �rvendez�v� teszi n�p�t. Ha a „megv�lt�” (a sz� magyar�zat�t l�sd 41:14-n�l) �jb�l mag�hoz fogadja n�p�t, akkor ezzel az eg�sz vil�g szeretete �s t�mogat�sa is Izr�el fel� fordul. 17–18. A nyolcadik versszak az �j Jeruzs�lemnek az eschatologikus fordulat ut�ni �llapot�r�l sz�l. A pr�f�ta idej�n, a Babil�ni�b�l t�rt�nt hazat�r�s ut�n m�g szeg�ny volt a n�p. Meg kellett el�gedni�k a v�ros �p�t�se k�zben a szeg�nyesebb megold�sokkal, olcs�bb anyagokkal. Ennek v�ge lesz, 54:11. Megsz�nik az idegen tisztvisel�k jelenl�te is (itt �jb�l el�j�n az exodus-trad�ci�b�l ismert n�g�sz, „hajcs�r” sz�, 17. v.). Er�szakos �s romlott uralmuk ut�n b�ke �s igazs�g lesz az orsz�gban. Meg�p�lnek a falak �s kapuk. Jeruzs�lem �dv�ss�g �s istendics�ret helye lesz. 19–20. A kilencedik versszak az apokalyptikus iratok st�lus�ban rajzolja meg az �dv�ss�g kozmikus hat�s�t. A nap �s hold megsz�nik, az �r maga lesz n�pe vil�goss�ga. De ez a vil�goss�g nem olyan lesz, mint a nap� �s hold�. A nap �s hold felkel �s lemegy. Az �r vil�goss�ga �lland� lesz. E m�g�tt az apokalyptikus elk�pzel�s m�g�tt az �kori embernek a mait�l elt�r� vil�gk�pe �ll, 13:10; 24:23; 30:26; Jel 21:23.

21–22. A tizedik versszak a megv�ltott n�p �let�t rajzolja meg. Mindenki igaz (cadd�q) lesz, elt�nnek a gonoszok a gy�lekezetb�l. Az igazak �r�k id�kre birtokba veszik az orsz�got: nem fordul t�bb� el� az, hogy a gonosz gazdagok kifosztj�k �ket �si jussukb�l, vagy ellens�g �rasztja el az orsz�got. A fogs�g ut�n hazat�rt kev�ssz�m� n�p elszaporodik: a kicsiny „ezerr�”, nagy nemzets�gg� lesz. Mindez az �r dics�s�g�t szolg�lja. Visszatekintve a 60. r�sz t�z versszak�ra, j�l l�thatjuk a fogs�g ut�ni id�k nyomor�s�gait �s eschatologikus v�radalm�t. Ha vannak is, akik ezt a fejezetet csup�n a nemzeti rem�nyek dokumentum�nak gondolj�k, a figyelmes olvas� m�g az igen r�vid versszakoknak is szinte mindegyik�ben felismerheti azt a nagyobb �gyet, amely Jeruzs�lemben megval�sul, s amelynek Jeruzs�lem is csak szolg�l: Isten dics�s�g�t (tif’�r�t; a p’r gy�k a fejezet kulcsszava, 7.9.13.21. v.), melyet az eg�sz vil�gnak el kell ismernie.

�sa. LXI. R�SZ �sa. 61,1–3. Trito�sai�s k�ldet�se.

Tal�l�an jegyzi meg Duhm, hogy ez a fejezet joggal �llhatna Trito�sai�s k�nyve elej�n, hiszen a pr�f�ta itt saj�t elh�vat�s�r�l �s k�ldet�se tartalm�r�l sz�mol be. Arra is helyesen mutat r� Duhm, hogy Trito�sai�s itt k�l�n�sen �zs 42:1–4-re t�maszkodik: az �r szolg�j�hoz hasonl�an � is megkapja a L�lek aj�nd�k�t. Mint l�ttuk, �zs 42:1–4 formai tekintetben kir�lly� kinevez� aktus: az �r k�zen fogva vezeti az �j uralkod�t mennyei udvartart�sa el�, egyben felruh�zza �t mindazzal, ami tiszts�ge bet�lt�s�hez sz�ks�ges. M�r �zs 42:1–4-n�l is hivatkoztunk a D�vid kiv�laszt�s�r�l sz�l� trad�ci�ra. D�vid a f�lkenet�ssel egy�tt kapta aj�nd�kul a Lelket is, 1S�m 16:13; 2S�m 23:1–7. Ezzel kapcsolatban von Rad „messi�si probl�m�r�l” besz�l. Ez azt jelentette, hogy egy-egy �j kir�ly tr�nral�p�sekor messi�si rem�nys�gek elevenedtek fel. A messi�si �g�retek beteljesed�s�t J�zus Krisztus hozta el, ez�rt � teljes joggal vonatkoztatta mag�ra ezeket a szavakat, Lk 4:18–21. Trito�sai�s igehirdet�i �s lelkigondoz�i funkci�k v�gz�s�re kapta a L�lekkel t�rt�nt f�lkenet�st. K�ldet�s�nek az a c�lja, hogy vigasztalja a babiloni fogs�gb�l hazat�rt kegyeseket: az „al�zatosokat”, „megt�rt sz�v�eket”, „gy�szol�kat”. Ha foglyokr�l �s megk�t�z�ttekr�l besz�l, ez nem babil�niai foglyokat jelent, hanem a hazat�rt gy�lekezetnek azt a r�sz�t, mely nyomorba jutott, elad�sodott �s rabszolg�v� lett. Ezeknek hirdet �r�mh�rt a pr�f�ta: j�n az �r kegyelm�nek esztendeje, az ad�ss�gok elenged�s�nek �ve. Ezt Isten m�r a t�rv�nyben megparancsolta n�p�nek, Lev 25:10–55. De a n�p nem tartotta meg, Jer 34:8–11. Ez�rt b�ntette Isten a n�pet a babiloni fogs�ggal, Jer 34:12–22. A fogs�g v�g�n Deutero�sai�s azt az �r�mh�rt hirdette, hogy Isten elengedte az ad�ss�got, 40:2. Elj�tt Isten „kegyelm�nek ideje”, a „szabadul�s napja”, 49:8. A n�p hazat�rhetett. De sok nyomor�s�g k�z� jutott. Szeg�nys�g, bels� bajok, cs�gged�s, „gy�szol�s” �s „b�jt” jellemezte a hazat�rtek �let�t. Ez�rt hirdeti meg Trito�sai�s: j�n a „kegyelem esztendeje”, j�n az �dv�ss�g ideje. Ez az id� teljes fordulatot hoz a most m�g szenved� h�vek �let�be: a gy�szruha �s a fej�kre sz�rt hamu helyett �nnepi lakoma lesz a r�sz�k, az �r�m �s tisztess�g jel��l olajjal kenik meg fej�ket, Zsolt 23:5; 45:8; Lk 7:46. A cs�gged�s ideje ut�n dics�retet �nekelnek az �rnak. Olyanok lesznek, mint az �vsz�zados hatalmas f�k, melyek az �lland�s�g jelk�pei, s mint az �r �ltal pl�nt�lt �s �nt�z�tt kertek. A h�vek boldog j�vend�j�nek rajza ez.

M�shol arr�l is sz�l a pr�f�ta, hogy az �dv�ss�g a n�p b�nei miatt k�sik m�g, 58–59. r�sz: a szabadul�sban r�szes�lt �s �dv�ss�gre v�r� embernek mag�nak is gyakorolnia kell az „elenged�s �v�vel” j�r� k�teless�geket. Az �r�m�zenetnek ethikai k�vetkezm�nyei vannak. Aki ezeket nem v�llalja, arra elj�n a „harag napja”, a pr�f�t�k j�vend�l�se szerint, �zs 2:12; 13:6; Jer 46:10; J�n 2:1–11; �m 5:18–20.

�sa. 61,4–11. Izr�el boldog j�vend�je. Deutero�sai�s igehirdet�se a hazat�r�st szolg�lta, Trito�sai�s� pedig az orsz�g �jj��p�t�s�t (Westermann). A 4. vers 58:12-h�z hasonl�. Az idegen n�pek, melyek a 60. r�sz szerint dajka m�dj�ra viszik haza Izr�elt, �lland�an az orsz�gban maradnak. �k v�gzik majd a testi munk�t, Izr�el pedig papi funkci�t v�gez, a templom �s az �ldozatok k�r�l forgol�dik, Ex 19:6; 1Pt 2:9. Ahogyan a pap r�szt kap az �ldozatb�l, �gy r�szes�l Izr�el a t�bbi n�pek javaib�l. Elm�lik a fogs�g �s az ut�na k�vetkez� nyomor�s�g „kett�s” sz�gyene, 40:2; ut�na ujjong�s, 7. v. lesz Izr�el oszt�lyr�sze. Az orsz�got „�r�klik”, Mt 5:5. Az �r kezeskedik arr�l, hogy jutalmat kapjanak h�vei. � „gy�l�li” �s megsz�nteti a „hamis ragadom�nyt”, mint a jog �s igazs�g �re. Olyan bizonyos ez, mint a term�szet t�rv�nyei: ahogyan a kertben sarjad a vetem�ny, �gy val�s�tja meg az �r az �dv�ss�get 11. v. Az eg�sz vil�g �szreveszi, hogy meg�ldja n�p�t az �r. A n�p pedig az �rnak �nekel dics�retet. Az �nek sz�vege a 10. versben olvashat�. Ez a vers a 2. versre mutat vissza, s a megszem�lyes�tett Sion-Jeruzs�lem �nekli.

�sa. LXII. R�SZ �sa. 62,1–12. �g�ret Jeruzs�lem boldog j�v�j�r�l.

Ebben a r�szben k�t perikopa van, 1–5. �s 6–12. Ezek egym�shoz formai �s tartalmi szempontb�l egyar�nt hasonl�k. Azonos kifejez�sek: „nem hallgatni” 1. �s 6. v., „am�g” 1. �s 7. v., az �j n�v, melyen Jeruzs�lemet nevezik, 2., 4. �s 12. v. A tartalom is azonos: mindk�t perikopa az orsz�g �jj��p�l�s�r�l s a n�p boldog �let�r�l sz�l. Formai tekintetben Westermann kutat�sai alapj�n a nemzeti panasz�nekre adott v�lasznak tekinthetj�k ezt a fejezetet. A panasz maga itt nem hangzik el, tartalm�t csak a v�laszb�l ismerhetj�k meg: m�g elhagyott �s puszta az orsz�g, 4. v., a n�p felett m�g idegen helytart�k uralkodnak, akik elveszik a term�s sz�ne-jav�t, 8., 9. v., �s a Babil�ni�b�l hazat�rtek kicsiny serege v�rja a diaspora-zsid�s�g hazat�r�s�t, 10. v.

A panasz�nek jellegzetes von�sa Isten t�relmetlen s�rget�se: „ne hallgass, ne nyugodj�l”, Zsolt 28:1; 83:2; �zs 64:11. A feleletben ugyanezzel a sz�val hangzott el a biztat�s: Isten nem hallgat, nem t�tlen, �zs 42:14; 57:11. Nem nyugszik addig, m�g fel nem ragyog Jeruzs�lem „igazs�ga �s szabadul�sa”. A kifejez�s theof�ni�ra mutat. Isten megjelen�s�nek az eg�sz vil�g tan�ja lesz. Az �j n�v, amit Jeruzs�lem kap, m�g titok, �ppen �gy, mint Jel 2:17; 3:12-ben. A negyedik versben lev� nevek, mint Duhm helyesen megjegyzi, nem val�di nevei Jeruzs�lemnek, hanem a v�ros �j �s boldog �llapot�t fejezik ki. Az �j n�v azonban nem �j helyzetet jelent, hanem enn�l t�bbet: �j, bens�s�ges kapcsolatot az �rral (Volz). A mai olvas� k�pzavarnak �rzi, hogy a 3. vers Jeruzs�lemet Isten kez�ben lev� koron�nak mondja. Az �kori keleten szok�s volt az isteneket �gy �br�zolni, hogy fej�k�n hordj�k f�v�rosuk b�styakoron�j�t. Egy babil�niai sz�veg szerint Borsippa B�l isten koron�ja. Az �rr�l azonban nem lehet ilyet �ll�tani. Ez�rt mondja tart�zkod�an a 3. vers, hogy az �r Jeruzs�lemet kez�ben tartja. Ez azt is kifejezi, hogy az �r oltalmazza a v�rost. A 4., 5. versben H�se�s, Jeremi�s, Ez�kiel �s f�leg Deutero�sai�s nyom�n a h�zass�g hasonlat�val �l Trito�sai�s. Az „elhagyott” n�h�z hasonl� orsz�got �jra mag�hoz veszi „f�rje”, az �r, �r�lni �s gy�ny�rk�dni fog benne, 54:1–6; 60:15b, Zof 3:17. (Azub� �s Hefcib� tulajdonnevekk�nt is el�fordulnak, 1Kir 22:42; 2Kir 21:1). A 6. versn�l fel kell vetni a k�rd�st: ki az alany? Az�rt is fontos ez, mert a felelet az els� vers alany�nak a meghat�roz�s�t is eld�nti. A Targum �s a k�z�pkori zsid� �r�smagyar�z�k Istent tartj�k a vers alany�nak. P�ld�jukat sz�mos kereszty�n �r�smagyar�z� is k�veti. De tekint�lyes t�bora van azoknak is, akik mind az els� vers alany�nak, mind a 6., 7. vers alany�nak a pr�f�t�t tartj�k. Eszerint a pr�f�ta az, aki maga is im�ds�gaival s�rgeti Istent, hogy hozza m�r el az „�dv�ss�g idej�t”, �s ugyancsak a pr�f�ta rendel „�r�ket” Jeruzs�lem falaira (term�szetesen csak k�pletes �rtelemben, hiszen a pr�f�ta nem a v�ros helytart�ja), hogy Istent eml�keztess�k �g�reteire. Ebben az esetben az „�r�k” a pr�f�t�val egy�tt im�dkoz� kegyeseket jelenten�k. – S�t olyanok is vannak az �r�smagyar�z�k k�z�tt (Duhm �s az 1954-ben kiadott De Bijbel in Niuwe Vertaling), akik felem�s megold�st v�lasztanak: az 1. versben m�g a pr�f�ta besz�l, a 6. versben pedig az �r.

A k�rd�st Zak 1:12 d�nti el. Itt az �r angyal�r�l van sz�, aki k�ny�r�g Jeruzs�lem�rt. Mennyei l�nyek „alkotj�k Jeruzs�lem l�thatatlan �rs�g�t” (Duhm). Ugyanezeknek a mennyei l�nyeknek sz�lt a parancs m�g 40:1–3-ban is! Jeruzs�lem �dv�ss�ge a mennyben k�sz�l, emberfeletti er�k munk�lkodnak rajta – az �r parancs�ra. M�r �zs 6:3 arr�l sz�lt, hogy a mennyei l�nyek responsoriuma, egym�snak felelget� �neke, Isten szents�g�t zengi. Itt a Jeruzs�lem j�v�j��rt sz�l� sz�ntelen k�ny�rg�sr�l olvasunk. Erre a k�ny�rg�sre maga az �r ad parancsot. Bizonyos is az, hogy ez a k�ny�rg�s meghallgat�sra tal�l: hiszen az �r is sz�v�n viseli n�pe sors�t, 1. vers, 42:14.

A boldog j�v� nem vil�guralom, csak – �n�ll�s�g. Nem uralkodnak t�bb� idegenek az orsz�gban, Deut 28:33.51; Neh 5:15. De fontosabb enn�l az a gondolat, hogy az orsz�g Isten dics�ret�nek a helye lesz. A n�p Isten h�z�ban �rvendezik. A 9. vers utal arra a h�rom nagy �nnepre, melyet Deut 16 el��r. Az utols� versek a deutero�sai�si id�zetek eg�sz sor�t tartalmazz�k: 40:3.9–11; 52:10–12. A megsz�l�tottak a jeruzs�lemi zsid�k. Nekik kell utat k�sz�teni a t�bbiek sz�m�ra, akik a diaspor�b�l hazat�rnek. Nekik kell jelet adni a hazat�r�sre (10. v., a „z�szl�”, 5:26; itt term�szetesen nem harcba h�v� jel). 40:10-t�l elt�r�en itt a b�r �s jutalom azt jelenti, hogy Isten n�pe kap jutalmat: szent n�p lehet, Ex 19:6; �zs 61:6. A megv�lt�s, 41:14; itt m�r nem csup�n a t�rt�nelem egy esem�nye, hanem v�gleges �dv�ss�g a n�p sz�m�ra: soha t�bb� nem „hagyja el” n�p�t az �r. A mennyei l�nyek �lland� k�ny�rg�s�nek az �jsz�vets�gben J�zus Krisztus k�zbenj�r� esedez�se felel meg, R�m 8:34; Zsid 7:25; 1Jn 2:1. Akik ennek a szolg�latnak a gy�m�lcseiben r�szes�lnek, maguk is azzal tartoznak, hogy Krisztus k�vet�ik�nt �s munkat�rsaik�nt im�dkozzanak Isten orsz�ga elj�vetel��rt, Mt 6:10; �s minden ember�rt, 1Tim 2:1.

�sa. LXIII. R�SZ �sa. 63,1–6. �t�let Ed�m felett.

Ez az igen szeml�letes dr�mai erej� r�vid pr�f�cia hasonl� a 34. fejezethez. Ott is arr�l olvasunk, hogy Ed�m �t�lete vil�g�t�lett� v�lik. Ed�m az �si ellens�g, mely az „anyam�ht�l fogva” harcolt Izr�el ellen, Gen 25:22.23.26; R�m 9:13. �gy Ed�m az ellens�g t�pusa. Az Ed�mot �r� isteni �t�let ez�rt sz�lesedik ki Isten ellens�geinek �t�let�v�, 6. v., apokalyptikus v�g�t�lett�, 34:1–4. A n�vtelen pr�f�ta val�di l�tom�sr�l sz�mol be. Az Urat l�tta, mint harcost, amint Ed�m fel�l k�zeledik. A pr�f�ta a v�rfalr�l sz�l�tja meg a k�zeled�t: Ki az? Majd a kapott felelet ut�n �gy k�rdez: Mi�rt v�r�s az �lt�zeted? (Westermann). A dial�gusban maga az �r mondja el, hogy elj�tt a bossz��ll�s napja, 34:8; 61:2; Jer 50:28; 51:6.11.24. Isten haragj�nak a borsajt�j�r�l sz�l JSir 1:15; J�el 3:13; Jel 14:19.20; 19:15. Az, hogy Isten egyed�l hajtja v�gre az �t�letet, 3.5. vers, 44:24; 59:16 Isten egyetlens�g�t mutatja: a teremt�s is, a megv�lt�s is �s az �t�let is Isten kez�ben van. Isten n�p�nek nem kell r�szt vennie az �t�let v�grehajt�s�ban. El�g hinnie abban, hogy az �r elhozza a „megtorl�s” (ge’�l�m) esztendej�t: mint g�’�l bossz�t �ll n�p��rt, 41:14. Ez�rt Isten n�pe sz�m�ra szabadul�st jelent az �t�let, Isten sz�m�ra pedig dics�s�get: hiszen �jb�l bebizonyosodik, hogy igazat besz�lt, v�ghezvitte, amit megj�vend�lt, 1c, 43:12; 44:6–7; 45:18–19; 46:10; 48:5.

�sa. 63,7–19. Panasz�nek Jeruzs�lem pusztul�sa miatt. Itt kezd�dik az a nagyobb perikopa, mely eg�szen a 64. r�sz v�g�ig tart. Westermann szerint ez a Biblia leghatalmasabb panasz-zsolt�ra. M�faj szempontj�b�l nemzeti panasz�nekkel van dolgunk. A m� szerz�je ismeretlen. Szereztet�si ideje kor�bbi Trito�sai�sn�l, s�t m�g Deutero�sai�sn�l is. Val�sz�n�leg ez Trito�sai�s k�nyv�nek a legr�gebbi darabja. Nem sokkal Jeruzs�lem pusztul�sa ut�n �r�dott. Bizony�ra ez is egyike azoknak a panasz�nekeknek, melyeket m�r Deutero�sai�s is gyakran hallott a babiloni fogs�g istentiszteleti alkalmain. Trito�sai�s is ilyen t�pus� istentiszteleteken vett r�szt a hazat�rtek k�r�ben. Mindketten igazi evang�liumot hirdetnek a nemzeti panasz�nek helyett. De m�gis tanuls�gos egy-egy panasz�nek. Nemcsak negat�vumot tanulhatunk bel�le, milyen volt az a szomor�s�g, melyet legy�z�tt �s �r�mre ford�tott az �r, hanem pozit�vumot is. A panasz�neknek is vannak maradand� �rt�kei.

A 7:14 vers a himnuszok st�lus�ban „emlegeti” Isten hatalmas tetteit. De nem �n�ll� himnusszal van dolgunk, hanem a panasz�nek szerves r�sz�vel. Az �r hatalmas tetteinek az emleget�se a panasz �s a k�r�s bevezet�s�re szolg�l: mag�t az Urat is eml�kezteti „h�s�ges �s dics��teni val� tetteire”, rem�lve, hogy hasonl�kat tesz. K�zelebbr�l Izr�el kiv�laszt�s�nak a trad�ci�j�r�l van sz�. Isten a fi�v� fogadta Izr�elt, �zs 1:2–4; H�s 11:1. Megb�zott n�p�ben, �s azt v�rta, hogy a n�p sem fog neki „hazudni”. Hiszen az �r mindj�rt a szabad�t�ssal kezdte! Nem valami al�rendelt „k�vet” vagy angyal �ltal szabad�totta meg �ket Egyiptomb�l, hanem szem�lyesen, „orc�ja �ltal”, Ex 33:14; Deut 4:37. „Hordozta” n�p�t, Deut 32:11.12; �zs 46:3.4; megv�lt�jukk� lett, �zs 41:14. De a n�p l�zad�ssal felelt, Num 20:10; Ez 2:8. Azonban Isten szents�g�t (a „szent l�lek” itt Istennek szinte megszem�lyes�tett szents�g�t jelenti) nem lehet b�ntetlen�l megs�rteni: az Atya – ellens�gk�nt harcolt n�pe ellen! A 11. vers azzal kezd�dik, hogy Isten megeml�kezett „szolg�j�r�l, M�zesr�l”, „ny�ja p�sztor�r�l”, akit a v�zb�l h�zott ki, Ex 2:1–10. (M�s sz�vegvari�ns szerint a b�nb�n� n�p az alany a 11. vers elej�n.) M�zesnek Szentlelke erej�t adta az �r, hogy a n�pet �tvigye a V�r�s-tengeren. Ez az er�, az �r „karja” has�totta kett� a tengert. �gy ment �t rajta a n�p, mint a l� a puszt�n. „Nyugalmat adott nekik”, Deut 3:20; 12:10; 25:19; az �r Lelke, t�rt�nelmet form�l� ereje. �gy vitte be Isten K�na�nba a n�pet, ahogyan a p�sztor a hegyr�l a v�lgybe hajtja itatni a ny�jat. Mindez nemcsak a nemzet szabadul�sa �gy�t szolg�lja, hanem az �r dics�s�g�t is.

15–19a. Az el�z� szakasz k�tszeres „hol van” k�rd�se m�r el�k�sz�tette az itt k�vetkez� k�r�st �s panaszt. A k�r�s 15a szerint azt tartalmazza, hogy Isten, aki nem lakik t�bb� Jeruzs�lemben, hanem visszavonult mennyei hajl�k�ba �s elrejtette arc�t, 59:2; 64:6; JSir 3:44; �jra tekintsen kegyelmesen n�p�re. Panaszosan apell�ltak Isten irgalm�ra, 15b: Hol van f�lt� szereteted, bens�d megindul�sa, irgalmad? A k�rd�sben nemcsak v�d rejlik, hanem az �n. „bizalom-mot�vum” is. Ez tov�bb folytat�dik: Isten m�sk�ppen „Aty�nk”, mint a v�r szerint val� �s�k �brah�m �s J�k�b-Izr�el. Hiszen �k r�gen meghaltak m�r, nincs vel�k k�z�ss�ge a n�pnek, „nem ismernek benn�nket”, Pr�d 9:10. De Isten �l �s „meg tud v�ltani”! Itt az �kori Keleten igen elterjedt halottkultusz elutas�t�s�t l�tjuk. – A 17. vers a panasznak igen er�s, Istent v�dol� kifejez�se: Isten engedte elt�velyedni n�p�t, � kem�ny�tette meg n�pe sz�v�t, �zs 6:9–10. Az els� pillant�sra szinte k�roml�snak hat� szavak m�g�tt az Isten abszol�t hatalm�ba vetett hit �ll. Nem dualista m�don magyar�zza ez a perikopa a n�p b�n�t, hanem m�g ezt is Istenre vezeti vissza, �zs 45:7. �gy teszi ezt, hogy nem feledkezik meg a n�p saj�t felel�ss�g�r�l sem. Hiszen a n�p b�ne miatt j�tt a „megkem�ny�t�s”. Isten azzal b�ntette n�p�t, hogy b�n�ben hagyta, 64:6. A b�nnek azt�n meglett a b�ntet�se, hiszen a b�n �s b�ntet�s �sszetartozik: „b�n�s�k vonultak be” (LXX) Isten templom�ba, ellens�g taposta szent�ly�t, 18. v. Olyan lett a n�p, mintha nem is Isten tulajdona lenne, mintha nem Isten nev�r�l nevezn�k, Deut 28:10; D�n 9:19; hiszen fogs�gba jutott. Ez�rt fordul a panaszkod� gy�lekezet Istenhez: t�rj vissza hozz�nk, l�gy hozz�nk olyan, mint azel�tt, Zsolt 80:15; 90:13! Az a hit fejez�dik ki itt, hogy a fordulathoz mindenekel�tt Isten sz�v�ben kell t�rt�nnie valaminek. �t�le f�gg az ember sorsa, T�le j�n m�g az ember megt�r�se is, Jer 15:19; 31:18. El�sz�r � ragadja meg az embert, az ember csak azut�n ragadhatja meg �t, Fil 3:12 (Volz).

�sa. LXIV. R�SZ �sa. 64,1–11. A n�p k�ny�rg�se �s b�nb�nata.

Ebben a fejezetben folytat�dik az a grandi�zus nemzeti panasz�nek, amely 63:7-n�l kezd�dik. 63:19a-val befejez�d�tt a panasz. A vers m�sodik fele m�r a panasz�nek k�vetkez� r�sz�hez, a k�r�shez tartozik. A n�p m�r csak a minden eddigit fel�lm�l� csod�ban b�zhat: abban, hogy Isten „kett�has�tja az eget �s lesz�ll”. A k�vetkez�kben a theof�nia hagyom�nyos formanyelv�vel tal�lkozunk: Isten megjelen�s�t�l megrend�lnek a hegyek. T�z megy el�tte, melyt�l felforr �s kisz�rad a tenger. Megr�m�lnek Isten ellens�gei, de �r�lnek a kegyesek. Megtagadja a vil�g, hogy Isten az egyetlen �r, nincs senki rajta k�v�l, Ex 19:16–18; B�r 5:4–5; Zsolt 18:8–16; Mik 1:3–4; N�h 1:3–6; Hab 3. A n�r�’�t Isten csod�latos tettei, f�leg azok, amelyeket az exodus alkalm�val vitt v�ghez, Deut 10:21; 2S�m 7:23; Zsolt 106:22. A kegyesekre jellemz� a „v�r�s”, az eschatologikus rem�nys�g. De sz�ks�ges az is, hogy a hit a j� cselekedetek gy�m�lcs�t teremje, 4a.

A 4b–6. versekben pr�f�tai komolys�ggal jut kifejez�sre a n�p m�lys�ges b�nb�nata. „�sid�k �ta” (m�c�l�m) v�tkezett Isten ellen a n�p. Isten m�lt�n haragszik. Mindenki v�tkezett, nemcsak a n�p egyik vagy m�sik r�tege. Huzamos ideig, tart�san v�tkeztek, a kultikus tiszt�talans�ghoz hasonl�an, Lev 15:19–33. A b�n (c�v�n) b�ntet�ss� is v�lt: elf�jta �ket, mint a sz�l, elhervadtak, mint a lomb, odalett �leterej�k, Jer 2:13; H�s 13:1. De m�g a b�ntet�s idej�n is folytat�dott a b�n�s megkem�nyed�s: a n�p nem fordult Istenhez, nem h�vta seg�ts�g�l nev�t im�ds�gban. Nem �bredt fel benn�k a hit �s a bizalom Isten ir�nt. � pedig elrejtette orc�j�t �s „kiszolg�ltatta” n�p�t a b�nnek, 6. v. 7–11. Az �nek utols� r�sz�ben �jb�l megsz�lal a panasz is, 9., 10. vers. Jeremi�s Siralmainak k�nyv�hez hasonl�an Jeruzs�lem �s a t�bbi v�ros pusztul�sa a panasz oka. K�l�n�sen „szent h�zunknak”, a templomnak a pusztul�sa f�jt a n�pnek. K�l�n is emlegeti az �nek, hogy ott az „aty�k” dics�rt�k Istent sok nemzed�ken �t. Azzal a bizalommal terjesztik panaszukat az �r el�, hogy mint Atya megk�ny�r�l b�n�s n�p�n, mint Teremt� nem veti el kezei alkot�s�t, az „agyagot”, amit form�lt, J�b 10:9; �zs 29:16; 45:9; Jer 18:1–6; R�m 9:20–23. �ppen a n�p gyenges�ge miatt �bred fel Isten sz�nalma, s a b�nb�n� b�n�s rem�lhet bocs�natot. Ez a rem�nys�g a panasz�nek jellegzetes st�lus�ban fejez�dik ki a 11. versben: a n�p rem�li, hogy Isten nem sok�ig haragszik m�r, nem „hallgat” �s nem „t�rt�zteti mag�t”, 42:14; 63:15; hanem megk�ny�r�l �s elhozza a szabadul�s idej�t. A panasz�nek Jer 14-gyel �s Zsolt 137-tel rokon. Maradand� tanuls�gai k�z�l h�rmat emelhet�nk ki. 1. A meg�rdemelt b�ntet�s idej�n is Istenhez fordulnak a h�vek. 2. A h�veket nem csup�n a sz�l�f�ldt�l val� t�vols�g b�ntja, hanem mindenekfelett a b�n, az Istent�l val� t�vols�g. 3. Hisznek a csod�ban, Isten k�ny�r�l� h�s�g�ben.

�sa. LXV. R�SZ �sa. 65,1–16a. Kultikus b�n�k Izr�elben.

T�bb k�s�rlet t�rt�nt a perikopa szereztet�si idej�nek a meghat�roz�s�ra. Duhm a samarit�nus schism�ra gondol. �gy �rti ezeket a verseket, hogy a fogs�gb�l hazat�rtek el�sz�r nyitott sz�vvel fordultak a samarit�nusok fel�, de az elszakad�s ut�n, t�lz� m�don, a b�lv�nyim�d�shoz hasonl�tj�k ellenfeleik vall�s�t. Ezt az elm�letet t�mogatni l�tszik a 10. vers, mely a S�r�n �s az �k�r v�lgye k�z�tti ter�letr�l �gy besz�l, mint ami ny�jak legel�je lesz: ez �ppen Sam�ria. Volz a hell�nista miszt�riumvall�sok hat�s�ra gondol �s a titkokba beavatott extrakegyesek g�gj�t l�tja az 5. versben. Arra is hivatkozik, hogy ezek val�ban kript�kban is tartottak �sszej�veteleket. Engesztel� �ldozatul diszn�t mutattak be. Gad �s Meni neve is az ebb�l a korb�l sz�rmaz� eml�kekben szerepel leggyakrabban. Volz azonban �vatosan megjegyzi, hogy ez nem jelenti azt, mintha ilyen hat�sok el�bb nem �rt�k volna Izr�elt. �gyhogy von Rad �s k�l�n�sen Westermann nyom�n m�gis Trito�sai�s kor�ra gondolunk. Ezt tartalmi �rvek t�masztj�k al�. A 8. vers �gy besz�l Izr�elr�l, mint olyan sz�l�f�rtr�l, melyben van m�g n�h�ny j� szem is, ez�rt nem szabad eldobni. A roml�s teh�t Izr�elen bel�l t�rt�nt. A fogs�g el�tti pr�f�t�k, s�t m�g Deutero�sai�s is, egys�gesnek l�tt�k a n�pet, az eg�sz n�pnek sz�l� �t�letet vagy �g�retet hirdettek. Trito�sai�sn�l kezd�dik az Izr�elen bel�li szakad�s: �t�lethirdet�s Izr�el b�n�seinek, �g�rethirdet�s Izr�el kegyeseinek, v�laszt�vonal Izr�elen bel�l. F�leg Jeremi�s �s Ez�kiel hat�s�ra azt hirdeti Trito�sai�s, hogy mindenki szem�lyesen (a „kebl�be”, 7. v.) kapja meg tetteinek a jutalm�t vagy b�ntet�s�t. Egy�ttal csattan�s c�folat ez az igeszakasz Fohrernek arra a tan�t�s�ra is, hogy igazi pr�f�t�k csak a fogs�g el�tt �ltek, mert �k m�g mertek �t�letet hirdetni, a fogs�g ut�n m�r csak epigonokkal, a pr�f�tas�g hanyatl�s�val, kiz�r�lag �dvpr�f�t�l�ssal tal�lkozunk. �me, a fogs�g ut�n is folytat�dik az „igazi” pr�f�cia. Hiszen �jra sz�ks�g volt fedd�sre �s �t�lethirdet�sre a deutero�sai�si „vigasztal�s” ut�n is, mert a hazat�rt n�p hit�t �jb�l a b�lv�nyim�d�s vesz�lye fenyegette, az orsz�gban maradt kever�k-n�p r�sz�r�l �ppen �gy, mint a szomsz�d n�pek r�sz�r�l. Az 1., 2. vers arr�l sz�l, hogy Isten mindent megtett n�p��rt. Kiterjesztette kez�t n�pe fel�, h�vogatta mag�hoz, P�ld 1:24; Jer 7:24–28. Pr�f�t�k �ltal �s szabad�t� tettek �ltal egyar�nt megnyilv�nult a gratia praeneniens, �m 2:9–11. Isten „k�zel volt” n�p�hez, „megtal�lhat�” volt Deut 4:7; �zs 55:6. De a n�p nem fordult Istenhez, nem h�vta seg�ts�g�l Isten nev�t. – Ezeket a verseket R�m 10:20.21 is id�zi. P�l az 1. verset a pog�nyokra vonatkoztatja.

A 2. versben m�r kezd�dik a pr�f�tai fedd�s, jellegzetes jeremi�si �s deuteronomiumi sz�haszn�lattal: a n�p b�lv�nyim�d�ssal „bosszantotta”, s�rtette Isten�t. Az „arc�ba” sz� a szem�rmetlen ny�lts�ggal folytatott b�nre mutat, Gen 16:12; Ex 20:2. A 3., 4. vers a fogs�g el�tt is ismert b�n�ket sorolja fel: a kultuszhelyek kertekben, ligetekben voltak. A „t�gla” sz� kev�sb� �rthet�, val�sz�n�leg sz�vegroml�ssal van dolgunk. Tal�n hordozhat� olt�rokr�l van sz�. A 4. vers halottid�z�sr�l, �lomj�sl�sr�l (incubatio) �s idegen vall�sok �ldozati lakom�in val� r�szv�telr�l sz�l. A diszn� tiszt�talannak sz�m�tott, Lev 11:7; Deut 14:7–8; Mk 5:12–13. Az 5. vers szerint a b�lv�nyim�d�k fokozott m�rt�kben szentnek �rezt�k magukat, a t�bbi embert m�r az is vesz�lyezteti, ha a ruh�jukhoz �rnek: ez�ltal �k is „szentt�” v�lnak, a b�lv�nyok hatalm�ba ker�lnek. A szents�g �rint�s �ltal is terjed az �kori keleti ember elk�pzel�se szerint, 1Kir 19:19; Ez 44:19; 46:20; Hag 2:12.13; Mk 5:27–28. 5b–7 a b�lv�nyim�d�kat fenyeget� �t�letr�l sz�l. Az �r „orr�b�l” kij�v� t�z �s f�st a theof�ni�b�l ismert kifejez�s, amely Isten haragj�t jelenti, Zsolt 18:4. Ez a harag azonban nem azonnal �ri utol a b�n�s�ket: fel van �rva a b�n, Zsolt 69:29; D�n 7:10; Jel 5:1–9. Isten sz�mon tartja az „aty�k”, az el�z� nemzed�kek b�neit is. Megfizet mindenkinek a „kebl�be”: a keleti ember ruh�j�n �v�n fel�l volt az az �bl�s „zseb”, ahova �rt�keit tette, Ruth 3:15; Lk 6:38. Azt jelenti ez, hogy mindenki szem�ly szerint kapja meg a neki j�r� b�ntet�st.

A fejezet bevezet�s�ben m�r volt sz� arr�l, hogy a 8. vers szerint Izr�elben egy�tt vannak a j�k �s a gonoszok. Isten nem s�jtja �ltal�nos puszt�t�ssal n�p�t, nem b�nteti az igazat a gonosszal egy�tt, Gen 18:23. A szent „mag”, a gy�lekezet h�v� r�sze „�r�k�lni” fogja az orsz�got kelett�l nyugatig: S�r�n nyugaton van, az �k�r v�lgye pedig Jerik� mellett, az orsz�g keleti r�sz�n. Az �g�ret nem sz�l a b�lv�nyim�d�knak. Gadot Sz�ri�ban tisztelt�k, mint a j� sors, a szerencse isten�t, J�s 11:17; 15:37. Meni, vagy Manat arab ter�leten im�dott balsors-isten volt. A 12. vers sz�j�t�kot �z Meni nev�vel: Isten karddal „sz�molja” meg a pog�ny sorsistenek tisztel�it. � hat�rozza meg sorsukat! A 12b megism�tli az 1. verset.

A 13–16 versekben m�g �lesebben fejez�dik ki az ellent�t a h�vek sorsa �s a b�lv�nyim�d�k sorsa k�z�tt. Megsz�nnek a tiszt�talan �ldozati lakom�k, megsz�gyen�lnek a b�lv�nyim�d�k. M�g a „nev�k” sem marad meg, legfeljebb �tokformul�ban. De az �r szolg�it boldog j�v� v�rja. �r�kk� tart� lakom�hoz hasonl�t az �let�k, 25:6–8; Mt 8:11; 22:1–14; Jel 19:9. �j „nevet” kapnak, bens�s�ges kapcsolatban lesznek Istennel, 62:2; Jel 2:17. Csak T�le v�rnak �ld�st, Benne b�znak, �s mint az � h�vei R� „esk�sznek”, 2Kr�n 15:14; �zs 19:18; 45:23.

�sa. 65,16b–25. �j teremt�s. Megsz�nnek, feled�sbe mennek az „els�” dolgok, a m�lt �s a jelen nyomor�s�gai: (�zs 43:18-ban az „els�” dolgok m�g Isten nagy �s csodalatos tetteit jelentett�k!). Isten �jat teremt (a b�r�’ ige h�romszor fordul el� a 17. �s 18. versben). Az �j teremt�s k�z�ppontj�ban az �rvendez� �j Jeruzs�lem �ll. Isten maga is �r�lni fog Jeruzs�lemmel egy�tt, 62:5. Nem lesz t�bb� s�r�s �s jajki�lt�s. Olyan magas lesz az �letkor, mint hajdan, Gen 5. Ha valaki nem �ri el (h�t�’ jelent�se itt: hi�nyosnak lenni, nem �rni el) a sz�z �vet, azt �gy tekintik, mint valami b�n�st, akit utol�rt a meg�rdemelt �tok: hiszen az emberi �letkort a b�n r�vid�tette meg, Zsolt 90:9. A 21. vers megism�tli a 62:8–9-ben lev� �g�retet: nem lesz ellens�g tulajdona t�bb� az orsz�g. Az �vsz�zados f�khoz fognak hasonl�tani az emberek, 61:3. Az �desany�k nem a bizonytalan j�v� sz�m�ra sz�lik gyermekeiket. Mindez nem emberi �ton val�sul meg, hanem az �r �ld�sa �ltal. A n�p �lland� kapcsolatban lesz Ur�val: ima �s imameghallgat�s szent dial�gus�ban, J�b 14:15; �zs 58:9.

Ezekben a versekben nem a vil�g v�g�r�l, elm�l�s�r�l van sz�. Az �j teremt�s ezen a f�ld�n val�sul meg. Az �dv�ss�g itt m�g nem t�lvil�gi keretek k�z�tt jelenik meg, hanem �gy, amint azt egy sokat szenvedett orsz�g egyszer� emberei v�rt�k. Ezzel szemben a 25. vers, amely �zs 11:6–9-b�l vett id�zet, m�r �tmenet a k�s�bbi apokalyptikus �rtelemben vett �j �g �s �j f�ld gondolata fel�, 2Pt 3:13; Jel 21:1–2.

�sa. LXVI. R�SZ �sa. 66,1–4. A templom �s a kultusz kritik�ja.

M�r a fogs�g el�tti id�ben is babon�s hiedelmek f�z�dtek a templomhoz, Jer 7:4. Azt gondolt�k Jeremi�s ellenfelei, hogy Jeruzs�lem bevehetetlen, mert ott a templom. A pr�f�ta a templommal szemben a szoci�lis igazs�g �s tiszta istentisztelet fontoss�g�t hangs�lyozta. A fogs�g ut�n �p�lt m�sodik templomhoz �s az ott bemutatott �ldozatokhoz is hamarosan t�lzott rem�nyeket f�ztek: mintha a templom lenne a biztos�t�ka az �dvid� elj�vetel�nek, Hag 2:19. Ezzel szemben a zsolt�rokra �s Izr�el pr�f�tai hagyom�nyaira t�maszkodva azt hirdeti Trito�sai�s, hogy Isten nincs k�tve a templomhoz, 2S�m 7:5–7; 1Kir 8:27; ApCsel 17:24. Neki az �g a tr�nja, Zsolt 11:4; 99:5; 103:19. � alkotta a mindens�get. Az �ldozat elutas�t�s�ban perikop�nk a Zsolt 50-hez hasonl�. S�t egyenl�s�gjelet tesz a legitim �s illegitim �ldozatok k�z�: �l�s valamennyi, hasonl�k a var�zsl�shoz. Isten �t�lete v�r azokra, akik ezt „v�lasztott�k”. Ezzel szemben Isten abban gy�ny�rk�dik, aki al�zatos: „remegve tiszteli ig�j�t”. Az �rott �s hirdetett ig�nek kell a k�z�ppontban �llania, s ennek a gy�m�lcsek�ppen engedelmess�get v�r az Isten, 4. v.; 65:1–2.

A 3. verset �gy is lehet �rteni, hogy a fogs�g ut�n olyanok is voltak Izr�elben, akik a templomi �ldozatokon is r�szt vettek, meg az illegitim kultuszokon is, 17. v. Semmi sem mutat viszont arra, hogy a jeruzs�lemi templomon k�v�l m�sik, „ellen”-templomot akartak �p�teni �s csak az ellen sz�lna a pr�f�ta. Az itt hangz� kritika radik�lis, igazi pr�f�tai kritika (Fohrer, Westermann).

�sa. 66,5–6. H�vei mell� �ll az �r. Sehol sem lehet olyan vil�gosan l�tni Trito�sai�s k�nyv�ben a h�v�k �s hitetlenek k�z�tti ellent�tet, mint ezekben a versekben. Egyik oldalon ott �llnak azok, akik „remegve tisztelik az �r ig�j�t”, v�rj�k az �g�retek beteljesed�s�t. Vel�k szemben „testv�reik”, honfit�rsaik ugyanannak a gy�lekezetnek a tagjai, akik gy�l�lik �s kirekesztik �ket hit�k miatt. �k ugyanis m�r nem hisznek abban, hogy j�n az eschatologikus fordulat. �ppen g�nyolj�k a h�veket, mint r�gen az �t�lethirdet� �sai�st g�nyolt�k ellenfelei 5:19; k�s�bb pedig az �skereszty�neket cs�folt�k 2Pt 3:3.4. Kih�v�an mondt�k, hogy szeretn�k m�r l�tni a h�vek �rvendez�s�t, diadal�t. De a templomb�l (a jeruzs�lemi templom m�r �ll, a perikopa 515 ut�ni) megjelenik �t�letre az �r: ellens�gei „megsz�gyen�lnek”, mert tetteik szerint fizet az embereknek, 59:18. Azt l�tjuk itt, hogy a h�vek kisebbs�gben maradtak, ellenfeleik kez�be ker�lt a hatalom. Hasonl� helyzet t�kr�z�dik a zsolt�rok k�z�tt tal�lhat� panasz�nekekben. A h�veknek nem lehet m�s rem�ny�k, mint Isten. � ad diadalt nemcsak a k�ls� ellens�ggel szemben, hanem a gy�lekezet hitetlen r�sz�vel szemben is.

�sa. 66,7–16. Jeruzs�lem boldog j�vend�je. Jeruzs�lemet Deutero�sai�s mint�j�ra a gyermektelen n� k�p�ben �br�zolja Trito�sai�s, 49:17–21; 54:1. M�r �zs 37:3 is meg�llap�totta, hogy nem el�g a n�p saj�t ereje a „sz�l�shez”. De Isten megind�totta a „sz�l�st”, amikor Babil�ni�b�l hazavez�relte n�p�t. Igaz, ezzel m�g nem teljesedett be minden �g�ret. De Isten nem hagyja abba, amit elkezdett. „Sz�l�si f�jdalmak” n�lk�l, h�bor� �s er�szak n�lk�l lesznek „fiai” Jeruzs�lemnek: hazaj�nnek a diaspor�ban �l�k!

Ez�rt a pr�f�ta m�r a jelenben is �rvendez�sre sz�l�tja fel a kegyeseket, 61:10; 65:18; a „gy�szol�kat”, 57:18; 61:2. A 11., 12. vers arr�l sz�l, hogy Jeruzs�lemben b�s�g lesz, folyamk�nt �rad a „j�l�t” (s�l�m), odaker�l a n�pek „kincse” (k�b�d), 60:5–11; 61:6. Izr�elt �gy „dajk�lj�k”, mint a csecsem�t, 49:22–23; 60:4.16. A 13. vers, a Bibli�ban szokatlan m�don, az �desany�hoz hasonl�tja az Urat. Itt is l�tjuk, hogy a „vigasztal�s” nemcsak sz�p szavakkal t�rt�nik, hanem szabad�t� tettekkel is, 40:1. S�t ide tartozik, mint az �rem m�sik oldala, az az �t�let is, amit v�grehajt ellens�gein az Isten, amikor megjelenik. A 15. vers a theof�ni�t rajzolja meg: Isten t�zben jelenik meg, Zsolt 50:3; 97:3–5; �zs 10:17; 30:27; hadi szekerei a viharfelh�k, Deut 33:26; Zsolt 18:10–11; 68:18; 104:3. „Minden testet” meg�t�l, az �t�let univerz�lis!

�sa. 66,17. Idegen kultuszok �t�lete. Ez a vers 65:1–5.11-hez hasonl� �llapotot t�kr�z. Lehet, hogy t�vesen ker�lt ide, n�h�ny �r�smagyar�z� a 3–4. vershez tartoz�nak gondolja. Azokr�l sz�l a vers, akik a kertekben foly� illegitim kultuszok sz�m�ra „szentelik �s tiszt�tj�k meg magukat”. �sszej�veteleiket Ez 8:10–12-h�z hasonl�an a „papjuk” (vagy papn�j�k) vezeti, � van „k�z�pen”. Tiltott �llatokat mutatnak be �ldozatul, Lev 11:10.29.41. A b�lv�nyim�d�kra pusztul�s v�r.

�sa. 66,18–21. Pog�nyok is megl�tj�k az �r dics�s�g�t. Ezek a pr�z�ban �rt versek univerzalizmus tekintet�ben tov�bb mennek, mint Deutero�sai�s �s Trito�sai�s. Az Ebed-Jahve-�nekekben m�r megtal�lhat�k a misszi�i gondolat kezdetei, 42:1–4; 49:1–6. Ott azonban m�g nem vil�glik ki az, hogy milyen m�don jut el az �dv�ss�g a „szigetekig”, a t�voli n�pekig, illetve hogyan jutnak b�nb�natra azok, akik a szolg�t f�lreismert�k, 53. r�sz. Itt �ppen erre a k�rd�sre kapunk feleletet. A 18. versben az az �g�ret hangzik el, hogy az �r szem�lyesen j�n el (’�n�ki b�’), hogy �sszegy�jts�n „minden n�pet �s nyelvet”. Az �sszegy�jt�s m�dja az, hogy az �r Izr�el szomsz�djainak „menek�ltjeit”, az �t�let ut�n megmaradtakat k�ldi misszion�riusk�nt a t�voli n�pekhez, amelyek m�g nem hallottak Istenr�l. Sajnos nem eg�szen vil�gos, milyen „jelet” ad az �r: nekik mutat-e csod�t, �ket teszi „jell�”, vagy egyszer�en mindenfel� �tjelz�ket �ll�t, hogy odatal�ljanak a n�pek Jeruzs�lembe. Az univerz�lis gondolat itt saj�ts�gosan megsz�k�l. Jeruzs�lem lesz a vil�g k�z�ppontja. A pog�nyok az �r szent hegy�re zar�ndokolnak. �ldozati aj�nd�kul a szok�sos aj�nd�kokn�l �rt�kesebbet hoznak: hozz�k a diaspor�ban �l� zsid�kat, term�szetesen nem az�rt, hogy fel�ldozz�k �ket, hanem az�rt, hogy egy�tt legyen az eg�sz Izr�el. Az �gy megsz�k�tett univerz�lis gondolat �jra hallatlanul kit�gul a 21. versben: eszerint a n�pek k�z�l is alkalmaz Isten papokat �s l�vit�kat a jeruzs�lemi templomban. Nemcsak azok lehetnek papok �s l�vit�k, akik a f�ltve �rz�tt nemzets�gi t�bl�zatokban szerepelnek.

A perikop�nak m�r a nyelvezete is k�s�i szereztet�si id�re mutat. A „n�pek �s nyelvek” az �sz�vets�g legk�s�bbi irataiban �s az �jsz�vets�gben tal�lhat� kifejez�s. A 19. versben szerepl� n�pek list�ja Gen 10; Ez 27; 38–39-ben tal�lhat�. Tarsis Spanyolorsz�g, Put vagy Punt Libya, Lud Lydia, Mesek �s Tub�l (tibareusok vagy tabareusok) a Fekete-tengert�l d�lre lak� hegyi n�p, J�v�n G�r�gorsz�g, R�s ismeretlen. R�s �s Mesek sz�vegjav�t�s „�j�szok” helyett, Ez 38:2 �s 39:1 alapj�n. A perikop�ban k�l�n�s m�don keveredik az univerzalizmus �s a partikularizmus. Az a misszi�i gondolat, amelynek itt fontos l�pcs�fok�t ismerhetj�k fel, az �jsz�vets�gben �ri el cs�cspontj�t: J�zus Krisztus az eg�sz vil�gra k�ldi tan�tv�nyait, Mt 28:18–20; ApCsel 1:8. A misszi� nem idegenek feladata, hanem az egyh�z�. S�t az egyh�z �ppen ez�rt a misszi��rt �l a f�ld�n.

�sa. 66,22–24: �r�k �dv�ss�g �s �r�k k�rhozat. Ha nem is fordul el� Jeruzs�lem neve ezekben a versekben, m�gis Jeruzs�lemr�l van sz�. Itt val�sul meg az �j �g �s �j f�ld. Nem az eschatologikus fordulatnak, mint egyszeri esem�nynek a megj�vend�l�s�vel van itt dolgunk, hanem tart�s, maradand� �llapotok rajz�val. Isten n�p�nek „magva �s neve” megmarad Jeruzs�lemben. A templomban sz�ntelen�l folyik az istentisztelet. Isten n�pe �nnepel, a t�bbi n�pek („minden test”) �lland�an zar�ndokolnak Jeruzs�lembe. De �ppen ilyen �lland�, �r�kk� tart� lesz Isten ellens�geinek szenved�se is. A Hinn�m-v�lgyben a szemetet �s �llatok hull�j�t szokt�k el�getni. Ide ker�lnek mindazok holttestei, akik fell�zadtak az �r ellen. �lland�an �geti �ket a t�z, r�gja �ket a f�reg, �r�k gy�trelem lesz a sorsuk. A vil�gt�rt�nelem k�t helyre reduk�l�dik: egyik a hegy, m�sik a v�lgy (Westermann).

M�r a zsinag�g�kban is az volt az el��r�s, hogy a 24. vers ut�n �jb�l fel kell olvasni a 23. verset. A kereszty�n komment�torok is sajn�lj�k, hogy �sai�s k�nyve ilyen s�t�t fenyeget�ssel v�gz�dik. Azonban az �t�let gondolata m�r a hasonl� tartalm� Zak 14:16–19-b�l sem hi�nyzik. De �zs 66:22–24 t�lmegy Tritozakari�son, aki m�g csak �venk�nti zar�ndokl�sr�l �rt, �s enyh�bb b�ntet�st j�vend�lt az engedetleneknek.

Az �jsz�vets�gben is folytat�dik az �t�let gondolata, k�zelebbr�l a Gyehenn�r�l sz�l� j�vend�l�s, Mk 9:43–48. En�lk�l a kegyelem nem lenne igaz�n kegyelem.