�zsai�s LIII. R�SZ �sa. 52,52:13–53:12. Negyedik Ebed-Jahve–�nek: a szolga hal�la �s diadala. Ennek az �neknek a magyar�zata sor�n sok k�rd�s nyitva marad. Nemcsak a sz�veg romlotts�ga miatt van ez, hiszen a sz�veg ennek ellen�re is �rthet�. A LXX �s a qumr�ni sz�veg is kiseg�t benn�nket n�h�ny helyen. A forma is j�l felismerhet�: az �nek elej�n �s v�g�n az �r besz�l. Megj�vend�li szolg�ja diadal�t. Ebben a keretben foglal helyet a szolga sz�rny� szenved�seir�l, t�r�s�r�l �s hal�l�r�l sz�l� tud�s�t�s, az egy�ni panasz�nek st�lus�ban. De a panaszt nem az mondja el, aki bajban volt, hiszen � meghalt. Azok mondj�k el, akik szenved�s�t l�tt�k, s�t okozt�k, de k�s�bb jobb bel�t�sra jutottak. Arra a k�rd�sre, hogy ki a szolga, kik mondj�k a b�nvall� �neket �s milyen term�szet� a diadal, h�romf�le feleletet adtak az �r�smagyar�z�k: k�z�ss�gi, egy�ni �s eschatologikus-messi�si �rtelmez�st. A k�z�ss�gi �rtelmez�s szerint a szolga Izr�el. A szolga szenved�sei eszerint a babiloni fogs�gra vonatkoznak. Itt lett olyan Izr�el, mint a beteg (lepr�s). Ez�rt megborzadtak t�le a t�bbi n�pek. Hiszen �ltal�nos �kori felfog�s szerint �gy �rtelmezt�k Izr�el szenved�seit, hogy Izr�elt az Isten b�nteti, mert b�n�s. Azonban a pog�nyok �j felismer�sre jutnak. Megtudj�k, hogy Izr�el a t�bbi n�pek jav�ra, „b�kess�g�re” szenved. Az�rt szenved, hogy a pog�nyok, akik igaz istenismeret n�lk�l „t�velyegnek”, mint a „juhok”, „meggy�gyuljanak”. A szenved�s c�lja teh�t: a vil�gmisszi�. Izr�el a pog�nyokkal szemben „�rtatlan”, a b�ntet�s „ok n�lk�l” �ri, 52:3–5. „Vizsg�lat �s �t�let n�lk�l vitt�k el”, 8. v. S�t meg is �lt�k: a n�p „kiv�gatott”, meghalt, olyan �rtelemben, ahogyan Ez 37 �rja. A nemzethal�l, a fogs�g ut�n j�tt a „temet�s”: ahogyan a b�n�s�ket nem temetik az igazak k�z�, �gy kellett Izr�elnek sz�tsz�r�dnia a pog�nyok k�z�. De Isten „felt�masztja” szolg�j�t: n�p�t. Ez az a csoda, amelyen megd�bbennek a pog�nyok, ez az a hit, mely hozz�juk jut, ezt v�gzi el az �r „karja”. A felt�mad�s azt jelenti, hogy Izr�el �jb�l „r�szt kap a t�bbiek k�z�tt”, n�pp� lesz, teljes�ti hivat�s�t, terjeszti az igaz Isten ismeret�t, k�ny�r�gni fog a t�bbiek�rt.

Az egy�ni �rtelmez�s egyik f� er�ss�ge a 8. versben lev� „n�pem” (vagy „n�pe”) sz�. Ez arra mutat, hogy a szolg�nak saj�t n�p�vel szemben is van hivat�sa, 49:5b. Azonban nem tudunk k�ts�gtelen bizonyoss�ggal r�mutatni arra a t�rt�nelmi szem�lyre, akivel az �r szolg�j�t azonos�tani lehetne. Mert nincs is olyan szem�ly, akin mindez a szenved�s beteljesedhetett volna. A szenved�s olyan halmoz�s�val tal�lkozunk, mely „tipikus” (Gressmann). Minden elk�pzelhet� szenved�s egy�tt van itt: betegs�g (nem kell felt�tlen�l lepr�ra gondolni), sebek, �t�sek, b�rt�n (vizsg�lati fogs�g?), �t�let, kiv�gz�s, s�t a hal�l ut�ni megal�ztat�s: gonosztev�k k�z� temettet�s. A betegs�g �s �ld�ztet�s ugyan�gy egy�tt tal�lhat� az egy�ni panasz�nekekben is. Formai szempontb�l teh�t innen is mer�thetett ennek az �neknek a szerz�je (Westermann). Tartalmi szempontb�l pedig ismer�s lehetett el�tte a n�p��rt szenved� pr�f�ta alakja, �gy, ahogyan M�zest a Deuteronomium �br�zolja. M�zes a n�p b�ne miatt nem mehetett be az �g�ret f�ldj�re, Deut 3:23–28; 4:21–27; k�zbenj�r� k�ny�rg�s�vel h�r�totta el Isten haragj�t a b�n�s n�pr�l, a n�p�rt „�llt a r�sre”, Ex 32:9kk..32; Zsolt 106:23 (von Rad). M�zeshez hasonl� pr�f�ta j�vetel�t �g�ri, Deut 18:18. A szenved� pr�f�ta k�p�nek a megrajzol�s�hoz hozz�j�rulhattak Deutero�sai�s saj�t tapasztalatai is, 50:4–9. ApCsel 8:34-t�l mindm�ig vannak olyan �r�smagyar�z�k, akik Deutero�sai�s m�rt�rium�t l�tj�k ebben az �nekben (Volz, Fohrer), felt�telezve, hogy az �neket a mester hal�la ut�n egyik tan�tv�nya, tal�n �ppen Trito�sai�s itta. A m�rt�riumra az adott okot, hogy Deutero�sai�s Kyros diadal�t hirdette. Ezt pedig hal�llal b�ntett�k a babiloni hat�s�gok. R�vid �ton, t�rv�nyes elj�r�s n�lk�l kiv�gezt�k. Az egy�ni �rtelmez�s h�veinek v�lem�nye megoszlik abban a k�rd�sben, hogy miben is �ll az �r szolg�j�nak a jutalma. Vannak, akik sz� szerint veszik a felt�mad�st, s �ppen azt tartj�k �j, soha nem hallott �s a vil�got megrend�t� �zenetnek, hogy a szolga felt�mad, �jra �lni fog a f�ld�n (Duhm). M�sok szerint a szolga �gy �l tov�bb, hogy „magva”, a pr�f�tai igehirdet�st elhiv� �s megtart� gy�lekezet n�vekedni �s er�s�dni fog, bet�ltve hivat�s�t: a vil�gmisszi�t. A k�z�ss�gi �s az egy�ni �rtelmez�s megegyezik abban, hogy a k�ltem�ny kerete, az �r szav�t tartalmaz� 52:13–15 �s 53:11.12. �g�ret, j�vend�l�s. Ak�r Izr�el orthodox h�v�i jutnak b�nb�natra �s nevezik magukat t�velyg� juhoknak, ak�r a pog�ny n�pek (vagy k�pvisel�ik: a kir�lyok), ak�r a kett� egy�tt, az mindenk�ppen bizonyos, hogy ez m�g a pr�f�cia kor�ban nem teljesedett be, hanem j�vend�l�snek sz�m�t.

Milyen term�szet� ez a b�nb�nat? Milyen term�szet� volt az a t�velyg�s, amivel v�dolja mag�t a b�nvall�k k�rusa? A t�ved�s abban �ll, hogy a szenved�st Isten b�ntet�s�nek tartott�k. Ez�rt fordultak el a betegt�l, szenved�t�l, ez�rt „takart�k el el�le arcukat”, ez�rt szak�tott�k meg vele a k�z�ss�get. A zsolt�r�r�k sokszor panaszkodtak emiatt. J�b k�nyve is tiltakozik ez ellen a felfog�s ellen – mely pedig az eg�sz �kori kelet k�zfelfog�sa volt, �s Izr�elben is szil�rd dogm�nak sz�m�tott. A negyedik Ebed-Jahve-�nek megd�nti ezt a dogm�t �s – pr�f�tai hagyom�nyokra t�maszkodva – a helyettes szenved�st hirdeti. A szolga szenved�se „sokak” jav�ra van. Helyesen mutattak r� t�bben is arra, hogy ez a „sokak” – „mindenkit” jelent, a szolga szenved�s�nek a haszna univerz�lis. A pr�f�tai hagyom�nyokon t�l az �ldozati kultuszb�l is mer�t ez a k�ltem�ny. �gy �rti ugyanis a szolga szenved�s�t, mint ’�s�m-ot, helyettes �ldozatot, Gen 22; Lev 5:14kk.; 16:20–22; Deut 21:1kk.; Zsolt 49:8. A k�ltem�ny ezen a ponton t�lmegy Deutero�sai�s igehirdet�s�n, aki m�g �gy l�tta, hogy Isten a pog�nyokat adja Izr�el�rt „v�lts�gd�jul”, 43:3–4. Itt ennek a ford�tottj�r�l van sz�: a szolga szenved a t�bbiek�rt (Duhm). De � m�r nem l�zadozva, z�gol�dva, �rtetlen�l szenved, mint pl. Jeremi�s, hanem �nk�ntesen, mag�t megal�zva, 7. v. � maga adja �let�t helyettes �ldozatul, 10. v. (j�szim), � maga „�nti ki”, sz�nja hal�lra mag�t, 12. v. Tudatosan v�llalja, „hordozza” m�sok b�n�t, hogy �ket megtiszt�tsa �gy, ahogyan a kultuszban v�rrel hintett�k meg a megtiszt�tand� t�rgyakat �s embereket, 52:15; de �ppen �gy felt�tlen�l csak tudatos �s sz�nd�kos lehet az a k�zbenj�r� k�ny�rg�s is, amit �rt�k v�gez, 53:12; az a b�r�i, forensikus igazz� nyilv�n�t�s, amiben a b�n�s�k r�szes�lnek, 53:11 (Volz, von Rad). �gy teljesedik be Isten akarata a szolga szenved�se �ltal, 10. vers. Mindez arra mutat, hogy a negyedik Ebed-Jahve-�neknek nemcsak a kerete, a szolga diadal�r�l sz�l� r�sze j�vend�l�s; hanem a corpusa, a szolga szenved�seir�l sz�l� r�sze is.

A messi�si �rtelmez�s r�gi. M�r a Targum is �gy fogalmazza 52:13-at: �me az �n szolg�m, a Messi�s! Azonban a Targum a Messi�snak nem a szenved�s�r�l besz�l, hanem csak tan�t�i tev�kenys�g�r�l �s k�zbenj�r� im�ds�g�r�l (K�nig). A szenved�st a Targum nem a Messi�snak, hanem Izr�elnek tulajdon�tja. Igaz, hogy a babiloni Talmud (Kr. u. 450 k�r�l) m�r besz�l a Messi�s szenved�seir�l is; a zsid�s�g azonban csak a gy�ztes Messi�st v�rja (Philippson). Krisztus tan�tv�nyai is �gy gondolkoztak eleinte. �rthetetlen �s botr�nyos volt el�tt�k J�zus Krisztus szenved�se �s hal�la. Sok id�nek kellett eltelnie, s�t a Szentl�leknek kellett kit�ltetnie ahhoz, hogy ezt a titkot meg�rts�k, ApCsel 8:32kk., 1Kor 15:3; 2Kor 5:21; 1Pt 2:22.24k. A kereszty�n egyh�z �zs 53 �zenet�t az apostoli hitvall�sban fejezte ki (Westermann). Az �jsz�vets�gben hull le a lepel a szolga megjutalmaz�s�nak titk�r�l is. Nemcsak arr�l van itt sz�, amit a k�z�ss�gi magyar�zat h�vei gondolnak, hogy Izr�el a n�pekkel „egy�tt” kap oszt�lyr�szt. Hanem a szolga a nagyokat �s a hatalmasokat kapja jutalmul, 53:12! A hal�lig tart� engedelmess�g jutalma az, hogy minden t�rd meghajol az el�tt, aki �nmag�t meg�res�tette, Fil 2:5–11. De hozz�tartozik ehhez a jutalomhoz annak az �gynek a diadala is, ami�rt meghalt a szolga. A f�ldbe esett gabonamag nem hi�ba halt el, hanem – �ppen ezen az �ton –. sok gy�m�lcs�t termett, Jn 12:24.

�sa. LIV. R�SZ �sa. 54,1–10. Az „elhagyott asszonyt” visszafogadja az �r.

Deutero�sai�s k�nyv�nek tartalmi �s formai szempontb�l egyar�nt egyik cs�cspontja ez az igeszakasz. Az 1. vers a himnuszok hangj�n ujjong�sra sz�l�tja fel a megszem�lyes�tett, n�alaknak elk�pzelt Jeruzs�lemet. A h�tt�rben a nemzeti panasz�nek �ll: Jeruzs�lem „medd�”, mint hajdan S�ra volt, Gen 16:1; Gal 4:27. „Elhagyta” f�rje, 7. vers, a fogs�gban megsz�nt a „h�zass�g” Isten �s a n�p k�z�tt. De a panasz ujjong�sra fordul: lesznek m�g Jeruzs�lemnek „fiai”, hazamennek a foglyok �s �gy elszaporodnak, hogy �j �s nagyobb „s�trat” kell �p�teni, 49:18–21; 51:1–3; Zak 5:2–9. A terjeszked�s b�k�s jelleg� lesz: a n�p elfoglalhatja �sei f�ldj�t, s�t szomsz�dai ter�leteit is, melyek ellens�ges puszt�t�s miatt lakatlanok.

A 4–8. v. k�l�n egys�g. Az egy�ni panasz�nekekb�l ismert �dv�g�rettel kezd�dik: Ne f�lj! A panasz �jb�l csak a feleletb�l l�that�: Izr�elt „elhagyta” Isten, megvetett feles�gg� v�lt. Itt pr�f�tai (h�se�si, jeremi�si �s ez�kieli) trad�ci�kra �p�t Deutero�sai�s. De Isten sz�v�ben v�ltoz�s t�rt�nt. Visszaeml�kezik „ifj�kori” feles�g�re, P�ld 5:18; Jer 2:2.3; Mal 2:14; arra, hogy hogyan v�lasztotta ki Izr�elt, de arra is, hogy mennyi „sz�gyen” �rte Izr�elt. A sz�gyen a szenved�s „bels� oldala”. Az egyiptomi fogs�g az „ifj�s�god sz�gyene”, a babiloni fogs�g „�zvegys�ged gyal�zata”. Mindez elm�lt. Isten, aki nemcsak a vil�got, hanem n�p�t is alkotta, „megv�ltja” n�p�t a fogs�gb�l (l�sd: 41:14-n�l). A pr�f�ta olyan nagynak l�tja ezt az irgalmat, hogy ehhez k�pest a fogs�g csak r�vid pillanatnak t�nik, Zsolt 30:6. Nem �r�kre „rejtette el arc�t” n�pe el�l, Zsolt 30:8; 104:29; 143:7. De szeretete �s irgalma �r�k!

A 9–10. v. Izr�el t�rt�net�n t�lra, az �z�nv�zhez ny�l vissza. P�rhuzamos az �z�nv�z t�rt�nete a babiloni szabad�t�ssal abban a tekintetben, hogy a kegyelem ingyenes, nem �rdemb�l val�, Gen 8:21. De p�rhuzamos abban is, hogy mindkett� univerz�lis �rv�ny�, az eg�sz emberis�gnek sz�l�. Majd a himnuszokb�l ismert m�don – melyek a teremt� Istent dics�rik, aki olyan b�lcsen teremtette a f�ldet, hogy az nem inog, Zsolt 93:1; 96:10; 104:5 – a hegyek �s halmok szil�rds�g�hoz hasonl�tja Isten a maga szeretet�t �s irgalm�t. „B�ke-sz�vets�get” k�t n�p�vel, azaz nemcsak egyszeri szabad�t�st ad, hanem mindig n�p�vel marad. �sa. 54,11–17. Az �j Jeruzs�lem. A csod�latos �dv�g�ret m�g�tt a n�pnek az elpusztult Jeruzs�lemet sirat� panasz�nekei �llnak (JSir). Erre felel Isten azzal, hogy Jeruzs�lem pomp�s form�ban fog �jj��p�lni. Falait dr�gak�vek �s f�ldr�gak�vek d�sz�tik, az alapokt�l fel a p�rt�zatig. �p�t�it (a 13. v.-ben a „fiaid” sz�t „�p�t�id”-nek �rtj�k; a k�l�nbs�g csak a pontoz�sban van; v�. 49:17) az �r tan�tja, mint a szent s�tor �s a salamoni templom mestereit, Ex 31:2–3; 36:1; 2Kr�n 2:13–14. Felt�n� azonban, hogy Deutero�sai�s nem besz�l templomr�l, �ppen �gy, mint Jel 21. M�gis bizonyos, hogy az el�z�ekben le�rt nagy pompa Istennek sz�l, Jeruzs�lem Isten v�rosa lesz. Megval�sul a r�gi pr�f�tai j�vend�l�s az „igaz” v�rosr�l, �zs 1:26. Isten oltalmazza v�ros�t �s n�p�t. Hiszen � a fegyverek Ura is: meg tud hi�s�tani, ha n�pe ellen t�madnak. S�t ha csak r�galmazz�k n�p�t, azt sem t�ri el az �r: perbe sz�ll a r�galmaz�kkal, �s elmarasztalja �ket. Itt is a Sion-trad�ci�kkal van dolgunk. Eszkhatologikus rem�nys�g �s a f�ldi val�s�g komolyan v�tele tal�lkozik itt: a csod�latos v�rost el�bb fel kell �p�teni, �s fel�p�l�se ut�n m�g megt�madhatja az ellens�g. De az �r vele lesz! Ez val�ban az „�r szolg�inak �r�ks�ge”, 17. v.

�sa. LV. R�SZ �sa. 55,1–5. Isten h�v� szava.

M�r az els� �sai�s is tudott v�ndordalnok k�p�ben sz�lni n�p�hez, 5:1–7. Itt Deutero�sai�s a piaci �rus m�dj�n sz�l (Westermann). De a b�lcsess�girodalomban is olvasunk hasonl� megh�v�sr�l, P�ld 9:1–5. Val�sz�n�, hogy a pr�f�ta nem piacon sz�lt �gy, hanem istentiszteleti alkalommal, �ppen �gy, mint J�zus, Jn 7:37. A szomjaz�k a babiloni fogs�gban �l� n�pet jelentik. A pr�f�ta azt tartja „keny�rnek”, amit Isten k�n�l. Ehhez nem is foghat� az emberi gondolat, Jer 2:13. A h�tt�rben a pr�f�t�nak ellenfeleivel, s�t tal�n a b�lv�nyim�d�ssal folytatott vit�ja �ll. Isten a r�gi „sz�vets�g” alapj�n b�nik n�p�vel. De nem bet� szerint ragaszkodik a r�gihez. N�p�n, Izr�elen teljes�ti be (demokratiz�lja) a D�vidnak tett �g�reteket, 2S�m 7:8–16; 2Kr�n 6:42; Zsolt 89:28–38. D�vid m�g politikai �rtelemben vett „fejedelem” volt a n�pek k�z�tt, diadalmas hadj�ratai Isten hatalm�r�l „tan�skodtak”. Most h�bor� n�lk�l, Isten�rt, Isten ig�j��rt, �nk�nt fognak �z�nleni Jeruzs�lembe a n�pek, 2:2–4; 45:14; 49:18.22–23. Izr�el Isten tan�j�v� v�lik 43:10; 44:8. Nem �gy val�sul ez meg, hogy misszion�riusokat k�ld Izr�el a pog�nyokhoz, hanem a csod�latos szabadul�s �ltal maga v�lik jell�. Nem politikai uralomr�l van teh�t sz�, hanem Isten �gy�r�l: � val�s�tja meg dics�s�g�t n�p�n. Ez Isten cselekedet�nek �s Izr�el szabadul�s�nak a c�lja.

�sa. 55,6–11. Epil�gus: az ige ereje. Nem csup�n �ltal�nos �rv�ny� gondolatok vannak itt az istenkeres�sr�l, a megbocs�t�sr�l, Isten gondolatainak „m�s” volt�r�l �s az ige erej�r�l, hanem egy�ttal a pr�f�tai �zenet is hangzik itt a babiloni foglyoknak. Az �r „keres�s�r�l” m�r a kor�bbi pr�f�t�k is besz�ltek, �m 5:6; Jer 29:12–13. Deutero�sai�sn�l ez azt jelenti: most kell �t „keresni”, most lehet �t megtal�lni, most van a kegyelem ideje, 49:8; 2Kor 6:2. A kegyelem nem el�felt�telezi a megt�r�st, hanem eredm�nyezi. A h�v� sz� a b�n�snek is sz�l. A megbocs�t�sban rejlik Isten gondolatainak, terveinek a „m�s” volta. Ebben az �rtelemben „szent” �, Zsolt 103:8–11; H�s 11:9.
Az �jsz�vets�g is hasonl�an besz�l a „lent” �s „fent” ellent�t�r�l, Mt 16:23; Jn 8:23. V�g�l az ige erej�r�l sz�l� tan�t�s is els�sorban Deutero�sai�s igehirdet�s�re vonatkozik. Ha nem is l�tszik bel�le m�g semmi, beteljesedik. �ppen olyan bizonyos dolog ez, mint a term�szet t�rv�nyei. Hiszen a term�szetnek �s a t�rt�nelemnek ugyanaz az Ura. Az epil�gus visszat�r a prol�gushoz, 40:6–8. A „testtel”, a muland�val szemben ott is az �r�k ige �ll. Mint az es�, az ige is fel�lr�l j�n. Nem hi�baval�, nem „�res” teh�t Deut 32:47; hanem „eredm�nyes”, hicl�ah. Isten mindent �gy cselekszik, hogy el�sz�r megmondja. De nemcsak a t�rt�nelemben v�lik val�ra Isten szava, hanem az embersz�vben is, mely hittel �s engedelmess�ggel felel a megsz�l�t� sz�ra. S ha most m�g vannak is k�telked�k �s kishit�ek, a k�s�bbi nemzed�kek Isten szava igaz�r�l fognak tan�skodni.

�sa. 55,12–13. M�g egyszer f�lcsend�l az �r�m�zenet. Csod�latos �t k�sz�l a puszt�n �t, Isten maga visz benneteket (� rejt�zik a 12. v.-ben lev� passivum m�g�tt). A n�p �r�m�ben r�szt vesz a term�szet: az �ton o�zisok, f�k lesznek �s a f�k „tapsolnak”, 41:19; 44:23; 49:13. Az �dvj�vend�l�sb�l Isten cselekedet�nek a c�lja is megl�tszik. Az � h�re-„neve” �regb�l �gy. �nmag�nak �ll�t „jelet”, eml�ket. Az �kori kir�lyok eml�koszlopair�l nemegyszer let�r�lt�k a feliratot az ut�dok, s az el�d�k tetteit is maguknak tulajdon�tott�k. Istennel ez nem t�rt�nik meg. T�le nem veheti el dics�s�g�t senki, 48:11.

�sa. LVI. R�SZ �sa. 56,1–8. Idegeneknek is sz�l a kegyelem.

Itt kezd�dik Trito�sai�s k�nyve (l�sd az �sai�s k�nyv�hez �rt bevezet�st). Trito�sai�s k�nyv�nek k�s�bb keletkezett r�szei k�z� tartozik ez a perikopa. Az els� k�t vers formai szempontb�l pr�f�tai int�s (1. v.) �s a b�lcsess�girodalom st�lus�ban �rt „boldognak mond�s”, Deutero�sai�s �zenet�hez abban hasonl�t, hogy a szabadul�s idej�t k�zelinek mondja, 49:8. Az „igazs�g”, amely nyilv�nval�v� lesz, Isten igazs�ga. De ez megk�veteli azt, hogy az ember is „igazs�got cselekedj�k”, megtartsa a t�rv�nyt – �s ne szents�gtelen�tse meg a szombatot. A szombat a fogs�gban �s a fogs�g ut�ni id�ben v�lt d�nt� fontoss�g�v� a zsid�s�g �let�ben. A 3–8. versben abb�l indulhatunk ki, hogy m�r �ll a jeruzs�lemi templom, teh�t 515 ut�ni �llapotokkal van dolgunk. A h�tt�rben a zsid�khoz „csatlakozott” idegeneknek, Eszt 9:27; Zak 2:15; �s eunuchoknak a panasza �ll. A zsid�s�g egy r�sze, annak sz�kkebl�, nacionalista-papi k�rei ki akart�k �ket z�rni a gy�lekezetb�l, hivatkozva Deut 23:2–9-re. Ezzel szemben Trito�sai�s a pr�f�tai trad�ci�t, az univerzalizmust k�pviseli, mint Deutero�sai�s 44:5; 45:14.23; 55:5. Az �rhoz nem az tartozik igaz�n, akinek a neve a nagy sz�rmaz�si jegyz�kekben szerepel, hanem 1. aki megtartja a szombatot �s ragaszkodik Isten sz�vets�g�hez (t�rv�ny�hez), 2. aki szereti �s szolg�lja az Urat, 3. aki r�szt vesz a gy�lekezet istentisztelet�n: im�dkozik �s �ldozatot mutat be. Itt teh�t az �jsz�vets�gi „lelki Izr�el” fel� mutat az ige: az �j gy�lekezet m�s alapokra �p�l, mint a r�gi! Isten jeruzs�lemi temploma „im�ds�g h�za” minden n�p sz�m�ra, Mk 11:17. Az eunuch, aki nem rem�lhet gyermek�ld�st, elhelyezheti „eml�km�v�t” (jad 5. v., 1S�m 15:12; 2S�m 18:18) a templom fal�ban, megmaradhat „neve”. �gy szaporodik Isten gy�lekezete. A m�sodik exodus, a Babil�ni�b�l t�rt�nt hazat�r�s m�g nem minden. Isten folyamatosan gy�jti gy�lekezet�t, Jn 10:16: nemcsak a diaspor�ban �l� zsid�kat, hanem – a Heidelbergi K�t� ide is �rv�nyes szavai szerint – „az eg�sz emberi nemzets�gb�l” val�kat, „a vil�g v�g�ig”.

�sa. 56,9–12. Izr�el vezet�i felel�tlenek. Itt egy hosszabb igeszakasz kezd�dik – az 57:13-ig tart� „pr�f�tai liturgia”. Tartalma er�sen eml�keztet a fogs�g el�tti �llapotokra �s a kor�bbi pr�f�t�k �t�lethirdet�seire. Ez�rt a magyar�z�k egy r�sze arra gondol, hogy r�gi pr�f�cia ker�lt bele Trito�sai�s k�nyv�be (Ewald nyom�n Volz, Eissfeldt �s Westermann). Gondolhatunk arra is, hogy a hazat�r�s ut�n hamarosan ki�jultak a r�gi bajok: a gazdagok, a vezet�k m�r palot�kban laktak, de Isten h�za m�g romban �llt �s az orsz�g n�pe nyomorgott, Hag 1:4–11. Ilyen �llapotok k�z�tt kellett elhangzania az �t�lethirdet�snek (Jones, von Rad, Fohrer). A 9. vers t�red�kes. Felt�telezi, hogy el�sz�r idegen n�peket k�ld Isten, akik elpuszt�tj�k az orsz�got. Minden�tt halottak hevernek. A pr�f�ta a mezei vadakat h�vja lakom�ra. Az �t�let oka az, hogy Izr�el vezet�i (�r�ll�i �s p�sztorai, Jer 6:17; Ez 3:17; 34:1–10; Hab 2:1) vakok �s n�m�k, alkalmatlanok a vezet�sre. Csak a maguk haszn�val �s �lvezet�vel t�r�dnek. A 11. versben olvashat� kifejez�s: „mindegyik a maga �tj�ra t�rt”, vall�sos t�velyg�sre mutat. Err�l 57:3–10 b�vebben besz�l. A 12. versben a d�zs�l�k �ltal mondott bordal r�szlet�t olvashatjuk, �m 6:3–6. Itt az is l�that�, hogy a vezet�k elbizakodottak: nem hisznek az �t�l� Istenben.

�sa. LVII. R�SZ �sa. 57,1–2. Pusztulnak a kegyesek!

Ez a k�t vers az 56:9-n�l kezd�d� pr�f�tai liturgia r�sze. A pr�f�ta, Zsolt 12:2-h�z hasonl�an, az igazak pusztul�s�t panaszolja. A gonosz �llapotok miatt (mippen� r�c�, 1. v.) h�tt�rbe szorulnak azok, akik egyenes �ton j�rnak. Nem is t�r�dik vel�k senki. M�g hal�luk miatt sem b�nk�dnak. De a pr�f�ta b�nk�dik, Ez 9:4. Tudja, hogy nem hi�ba terjeszti panasz�t az �r el�: az �t�let nem marad el, 12–13. v.

�sa. 57,3–13. A b�lv�nyim�d�kat utol�ri a b�ntet�s. Az 56:9-n�l kezd�d� pr�f�tai liturgi�nak ez a r�sze t�rv�ny el� id�z�st (3a), v�dat (3b–11) �s �t�lethirdet�st (12., 13) tartalmaz. Sok ponton eml�keztet a fogs�g el�tti �llapotokra. A b�lv�nyim�d�st H�s 1–3; Jer 3 �s Ez 16 is par�znas�gnak mondja. A bujaz�ld f�kn�l a fogs�g el�tt is kultuszhelyek voltak, Jer 2:20; 3:6; Ez 6:13; H�s 4:12–14. Gyermek�ldozatr�l gyakran olvashatunk, 2Kir 23:10; Jer 7:31; Ez 20:31. Ezek �ldoz�halmokon �s v�lgyekben egyar�nt t�rt�ntek. A teny�szet-eny�szet vall�sokban, a term�kenys�g fokoz�s�ra, kultikus prostit�ci� folyt. Erre vonatkozhat a 10. v. nehezen ford�that� kifejez�se: „�leter�det megtal�ltad”. M�g a mag�nh�zak ajt�f�lf�in is phallikus szimb�lumok voltak, 8. v. A „Kir�ly” is k�na�ni istenn�v. Igyekeztek min�l t�bb Istent im�dni, eg�szen a „se’�l-ig”, a halottak haz�j�ig: m�g a halottid�z�st�l sem riadtak vissza. Belef�radtak a „par�znas�gba”, pedig bel�thatt�k volna, hogy haszontalan.

A 11. v. elmondja, hogy mindez nem csup�n erk�lcstelen �s haszontalan dolog, hanem v�tek Isten ellen. Isten pedig „hallgatott �s rejt�zk�d�tt” f�jdalommal �s t�relemmel tekintett a b�n�s�kre. De nem tart ez �gy �r�kre. J�n az �t�let. Isten – ironikus �rtelemben – kider�ti a b�n�s�k „igaz�t”, amivel dicsekednek. Isten �t�let�t�l nem szabad�tanak meg senkit a b�lv�nyok (qibbucaik helyett jobb siqqucaik-ot olvasni: b�lv�nyaid, ut�latoss�gaid). A zsolt�rok nyelv�n sz�lva, elsodorja �ket a sz�l. Az igazak pedig �r�ks�get nyernek Isten szent hegy�n, a jeruzs�lemi templomban, Zsolt 16:5.6; 23:6; 27:4; 84:5. Ennek a pr�f�tai liturgi�nak a keletkez�si idej�re n�zve fontos adat az, hogy ism�telten is a zsolt�rokb�l mer�t. Az 1. �s a 13. versen k�v�l k�l�n�sen a 4. vers jellemz�, mely a zsolt�rokb�l ismert cs�fol�d�kr�l sz�l. A kegyesekkel (1. v.) szemben �llanak az aty�k hit�t �s Istent is cs�fol�, kinevet� hatalmasok. A szakad�k Isten n�p�nek k�t r�sze k�z�tt van! Az �t�let nem a pog�nyokat �ri, hanem a gy�lekezeten bel�li gonoszokat, Zsolt 1:6. Ehhez j�rul m�g a 11. versben az is, hogy Isten hallgat�sa, hossz�t�r�se Deutero�sai�sn�l m�g azt jelentette, hogy Isten egy�tt szenved fogs�gban lev� n�p�vel �s v�rja; hogy �ss�n a szabad�t�s �r�ja, itt pedig n�pe b�nei miatt t�r, s az �t�let idej�re v�r az �r. �t�rtelmezett deutero�sai�si gondolattal van dolgunk. Deutero�sai�si sz�haszn�lat az is, hogy a b�lv�ny nem haszn�l, 12. vers, nem felel azoknak, akik hozz� im�dkoznak, 13. vers. �gy teh�t a sz�veg�ben is sok helyen hom�lyos perikop�t a fogs�g ut�ni bajok �br�zol�s�nak tartjuk. A hazat�rt n�p �s k�l�n�sen a vezet�k, anyagi �s politikai �rdekb�l is, az orsz�gban maradt kever�kn�p �s a szomsz�dok hat�sa al� ker�ltek. Ez ellen Trito�sai�s b�tran f�lvette a harcot.

�sa. 57,14–21. Isten k�ny�r�l h�vein. J�l l�that� ebben a perikop�ban, hogy Trito�sai�s tan�tv�nyk�nt mer�t Deutero�sai�s igehirdet�s�b�l. De �szrevehet� az is, hogy � m�r m�s helyzetben �s m�s �rtelemben haszn�lja az �tvett gondolatokat. A perikopa a r�vid felsz�l�t�s ut�n �dvj�vend�l�st tartalmaz. A 14. vers 40:3–4-b�l vett id�zet. De itt m�r nem val�di �tr�l van sz�, hanem lelki �rtelemben vett �tr�l, az �dv�ss�g �tj�r�l, Mk 1:3. A „botl�sok”, amiket el kell t�vol�tani, itt m�r a sz�v b�neit jelentik, Zsolt 119:165; �zs 62:10; Ez 14:4.7; 18:30. A 15. vers �zs 6-b�l mer�ti Isten szents�ge gondolat�t. A szent Isten azonban „k�sz a legkisebb kunyh�ba is bet�rni” (Volz). � felemeli a szeg�nyeket, 1S�m 2:8; Zsolt 113:5–9. Megt�rt, al�zatos �s gy�szol�: ez a kegyesek neve a fogs�g ut�n. Nekik sz�l a „vigasztal�s”, 18. v. A kegyelem itt is ugyanaz a meg nem �rdemelt kegyelem, amir�l Deutero-�sai�s is sz�lt: Izr�el engedetlen volt a m�ltban, h�tlen�l elfordult Istent�l �s a maga �tj�n j�rt. Meg�rdemelte a b�ntet�st: Isten elford�totta t�le arc�t, �zs 54:7.8. A fogs�g idej�n emiatt sokat panaszkodott Izr�el: istentiszteleti alkalmakon nemzeti panasz�nekek hangzottak el. Ezekre nemcsak azzal felel Isten, hogy a v�dat visszaford�tja a n�p fej�re, b�nb�natra tan�tja �ket, hanem azzal is, hogy a tov�bbi b�ntet�s helyett „gy�gy�t�st” ad, Ex 15:26; Jer 3:22; H�s 6:1; 14:5. Isten haragja csak pillanatnyi (bacav�n� r�gaec 17. v.), Zsolt 103:9; Jer 3:5.12. Isten nem v�rja meg, hogy teremtm�nyeinek a „lelke elepedjen” J�b 10:3.8–12; Zsolt 77:4; megk�ny�r�l rajtuk �s „megnyugtatja” �ket (va’an�h�hu 18. v.). Ez a deuteronomista sz�kincs j�l ismert szava, Deut 3:20; 12:10; 25:19. Azt a nyugodt, k�ls� ellens�gekt�l mentes �llapotot jelenti, amit Isten a honfoglal�s ut�n ad n�p�nek. Itt ez a kifejez�s is lelki �rtelemben �ll: Isten a meg nem �rdemelt b�nbocs�nattal „vigasztal”! Ilyen lelki „b�kess�get” ad a k�zelieknek: a hazat�rteknek �s a t�voliaknak: a m�g diaspor�ban �l�knek. �k pedig az „ajkak gy�m�lcs�t” viszik �ldozatul Istennek: im�ds�gaikkal, �nekeikkel �s hitvall�sukkal dics�rik �t, H�s 14:3; Zsid 13:15. A pr�f�ta megh�zza a hat�rvonalat „Izr�el �s Izr�el k�z�tt” (von Rad). Izr�elben gonoszok is vannak. Magatart�suk az �si mitikus ellens�ghez: a tengerhez hasonl�, mely szennyet �s iszapot dob ki a partra. Az ilyen magatart�ssal kiz�rja mag�t az ember az �dv�ss�gb�l.

�sa. LVIII. R�SZ Ebben a fejezetben j�l l�that�, milyen gazdag pr�f�tai trad�ci�anyagra t�maszkodik Trito�sai�s. A r�gi pr�f�t�k irataib�l is id�z. M�gis d�nt� m�don mester�nek, Deutero�sai�snak a hat�sa alatt �ll. Egy�ttal azonban j�l mutatja ez a fejezet azt a szabads�got �s pr�f�tai �n�ll�s�got is, mellyel Trito�sai�s a gazdag trad�ci�anyagot kezeli. A b�har – v�lasztani �s a h�f�c – akarni, szeretni, gy�ny�rk�dni szavak Deutero�sai�sn�l m�g kulcsszavak voltak, Istennek Izr�elt kiv�laszt� kegyelm�re vonatkoztak. Trito�sai�sn�l m�r saj�tosan halv�ny �rtelemben fordulnak el�: Isten megmondja, hogy milyen b�jt�t „v�laszt”, 5., 6. v., a kegyesek pedig „szeretik” Isten „�tjait megismerni” �s „szeretnek” Istenhez „k�zeledni”, 2. v. Az ut�bbi sz�t teljesen prof�n, s�t el�t�l� �rtelemben is haszn�lja a pr�f�ta: h�f�c az a „kedvtel�s”, 3., 13. v., amelyet ker�lnie kell a kegyes embernek a b�jt �s a nyugalom napj�n. Term�szetesen m�st jelent a „perzselt t�j” is Deutero�sai�sn�l, mint Trito�sai�sn�l. Ott m�g arr�l volt sz�, hogy val�s�gos puszt�n vezeti �t n�p�t az �r, itt m�r �lland� vezet�sr�l van sz�, lelki �rtelemben. A p�ld�kat m�g lehetne szapor�tani. Valamennyi azt bizony�tja, hogy Trito�sai�s nem epigonk�nt kezelte a r�gi pr�f�tai trad�ci�t. Az �j helyzetben szabadon, helyesen �s nagy el�deihez m�lt�an v�gezte pr�f�tai szolg�lat�t. Az 58. r�sz n�gy versszakb�l �ll. Az els� versszak kiv�tel�vel a versszakok m�g szerkezet szempontj�b�l is k�zel �llnak egym�shoz: minden�tt felt�teles �dv�g�rettel van dolgunk. A pr�f�tai intelem megtart�sa eset�n beteljesedik az �g�ret.

�sa. 58,1–5. Az els� versszak. Pr�f�tai �t�lethirdet�sk�nt kezd�dik, id�zet H�s 8:1-b�l �s Mik 3:8-b�l. Saj�ts�gos m�don azonban elismer�st is tartalmaz. A n�p naponta „keresi” Istent, �m 5:4–6; rendszeresen r�szt vesz az istentiszteleteken. Val�sz�n�leg ilyen alkalommal hallotta meg a pr�f�tai igehirdet�st is. Az istentiszteleteken Isten „�tjainak” a megismer�s�re t�rekedtek, Isten t�rv�ny�t kutatt�k, Istenhez „k�zeledtek”, Zsolt 73:28. (Kev�sb� val�sz�n� Isten „k�zeled�s�t” genitivus subiectivusk�nt �rtelmezni �s Istennek eschatologikus j�vetel�re gondolni. A kontextus a n�p �rdemeir�l sz�l.) Mindez rem�nytelen! S itt a pr�f�ta a n�p szavait id�zi, 3a. Ezek a szavak Istent v�dolj�k. Isten nem vette �szre a n�p b�jtj�t �s �nsanyargat�s�t, melyet a babiloni fogs�gban �s az�ta is gyakorolt, Zak 7:3; 8:19. Nincs eredm�nye! Hiszen m�g nem j�tt el az �dvid�, nem teljesedett be minden �g�ret, tele van a n�p �lete neh�zs�ggel, romokban hever az orsz�g, 12. v.

M�r Deutero�sai�s is ism�telten vissz�j�ra ford�totta a n�p Istent v�dol� panasz�t, r�mutatva a n�p b�neire, 42:18–25; 45:9–13; 48:1–11; 49:14–26; 51:12–16. Most Trito�sai�s teszi ugyanezt. Az a b�jt, amit a n�p Istennek bemutat, nem mag�ban v�ve hib�s. Hib�s �s eredm�nytelen az�rt, mert k�ls�s�ges. Az �nsanyargat�s napj�n is folytatj�k kedvtel�s�ket, szorongatj�k robotosaikat. A t�rv�ny m�g a rabszolg�k �s j�vev�nyek „fell�legz�s�r�l” rendelkezett, Ex 23:12. Most azonban „hajszolj�k” szombaton is robotosaikat. A „hajszol” sz� az exodus-trad�ci� ismert szava: az egyiptomi hajcs�r n�g�sz Ex 3:7; 5:6. Az igazi b�jt, az igazi istentisztelet nem p�rosulhat embertelens�ggel! Perleked�s, civ�d�s, er�szak az akad�lya annak, hogy a b�jt Istennek tetsz� legyen. Ameddig ilyen a b�jt, nem „kedves nap” a b�jt napja Isten el�tt. (A „kedves” id� Deutero�sai�sn�l m�g a szabadul�s napj�t jelentette 49:8.) Trito�sai�s nemcsak sz� szerinti id�zetekkel, hanem tartalmi szempontb�l is a r�gi nagy pr�f�t�k nyomdokain j�r. �k is azt hirdett�k, hogy a kultusz nem kedves Istennek, ha a kegyesek a mindennapi �letben embertelenek. A tartalmi egyez�s mellett azonban a k�l�nbs�get is meg kell l�tnunk: itt m�r nincs sz� �ldozatr�l, hanem a hirdetett ige �ll az istentisztelet k�z�ppontj�ban.

�sa. 58,6–9a. A m�sodik versszak. Az emberszeretet t�rv�ny�t adja el�nk. A k�z�ppontban a felszabad�t�s parancsa �ll. A n�pet Isten Egyiptomb�l is, Babil�ni�b�l is megszabad�totta. Ebb�l az k�vetkezik, hogy minden ember szabad (hofsi) legyen, Deut 15:15; 24:18; minden ig�t „t�rjenek sz�t”. Nemcsak t�rv�nyhoz�s �tj�n kell ennek megval�sulnia, hanem �nk�ntesen is. Ebben a versszakban az egy�nt tartja szem el�tt a pr�f�ta, a h�vek lelkiismeret�t tisztogatja �s �bresztgeti. A felsorol�s, Mt 25:31–46-hoz hasonl�an, az irgalmas szeretet gyakorl�s�ra int. K�l�n�sen jellemz� az utols� parancs: „Tested el�l ne rejt�zz�l el”. A „test” itt testv�rt jelent. Nemcsak Izr�el n�p�n bel�l testv�rek az emberek, hanem az eg�sz emberis�g egy nagy „test”, J�b 31:15; ApCsel 17:26. Az „elrejt�z�s” Deut 22:1–4 szerint olyan b�n, amit titokban lenne m�dunk elk�vetni embert�rsunk ellen. De a pr�f�tai int�s a tan� n�lk�l elk�vetett b�nt is tiltja. Hasonl�t tan�t J�zus a titkon v�gzend� j� cselekedetekr�l, Mt 6:1–4. Az int�shez tartoz� �g�ret az �dvid� elj�vetel�re vonatkozik. Felragyog az �dv f�nye, meggy�gyul minden seb �s �lland�an megval�sul az az �ld�s, amit Deutero�sai�s a m�sodik exodusra vonatkoz�lag �g�rt, 52:12; az �r kapcsolatban, dial�gusban marad h�veivel, 30:19; 65:24.

�sa. 58,9b–12. A harmadik versszak. M�r nem az egy�nnek, hanem a k�z�ss�gnek sz�l. Megismerhetj�k itt a fogs�g ut�ni gy�lekezet bels� �let�t, jellegzetes b�neit: az „ujjal mutogat�st �s ront� besz�det”, azaz a g�nyol�d�st �s r�galmaz�st. A zsolt�rok k�z�tt tal�lhat� �n. egy�ni panasz�nekekben is sokszor olvashatunk err�l. Az �g�ret is a k�z�ss�gnek, a nemzetnek sz�l: tov�bbra is „vezeti” n�p�t a „perzselt t�jon” az �r, mint a m�sodik exodus alkalm�val 41:17–19; 44:3–4. Meg�nt�z�tt kerthez hasonl�t majd az orsz�g �s megseg�ti n�p�t az �r abban, hogy a f�v�ros ut�n az eg�sz orsz�g is fel�p�lj�n. Itt teh�t a gy�lekezet bels� probl�m�i ut�n az orsz�gos bajokba is bepillant�st nyer�nk. A pr�f�ta nemcsak erk�lcs�t pr�dik�l. Nemcsak azt mondja, hogy az orsz�g fel�p�t�s�hez bels� �sszetart�s is sz�ks�ges. T�lmegy ezen: az orsz�g fel�p�l�s�t Istent�l j�v� aj�nd�knak mondja. Mindenekel�tt Istennek kell engedelmeskedni. Az �ld�s nem marad el, Mt 6:33.

�sa. 58,13–14. A negyedik versszak. Hasonl�t az el�z�kh�z formai tekintetben: itt is felt�teles �dv�g�rettel van dolgunk. De k�l�nbs�gek is vannak. Az el�z�kben, a r�gi pr�f�t�k nyomdokain j�rva, a h�tk�znapok istentisztelet�r�l, a k�z�let �s a mag�n�let tisztas�g�r�l, a szeretet �s irgalmass�g gyakorl�s�r�l volt sz�, mint egyetemes emberi k�teless�gr�l. Itt pedig a szombat megtart�sa �ll el�tt�nk. Igaz, hogy a fogs�g el�tt is ismerte Izr�el a szombatot, m�gis a fogs�gban �s a fogs�g ut�n v�lt a szombat a zsid�s�g egyik legf�bb szok�s�v�, ami a t�bbi n�pekt�l megk�l�nb�ztette �ket. S�t a vall�sos �letnek is ez lett a fokm�r�je, n�lk�l�zhetetlen kell�ke. Megfigyelhetj�k, hogy a szombat itt nem pihen�nap els�sorban. Nem az ember pihen�s��rt vagy kedvtel�s��rt van, hanem szent nap (az �r „szentje”, 13. v.). M�gis, magasabb fokon, az embernek is „gy�ny�r�s�ge” lehet benne. Vil�gosan szemben �llnak itt egym�ssal a f�ldi-emberi kedvtel�sek �s az „�rban” nyerhet� �r�m, Zsolt 16:11; Fil 4:4. Aki lemond kedvtel�s�r�l �s haszn�r�l a nyugalom napj�n (utai cselekv�s�r�l, 13. v.), s�t �vakodik a gonosz besz�dt�l, a r�galmaz�st�l �s embert�rsai megvet�s�t�l, azt az �r a „f�ld magaslatain j�ratja”. A kifejez�s eredetileg a theof�ni�hoz tartozott: az �ri�sk�nt elk�pzelt Isten a hegycs�csokon l�pkedve siet n�pe seg�ts�g�re. M�r az exodus-trad�ci� a n�pre vonatkoztatta ezt, Deut 32:13; 33:29. Itt a szombatot megtart� gy�lekezetnek sz�l az �g�ret: Isten nem engedi „m�lys�gekbe” gy�lekezet�t, �vja �s vez�rli, zavartalanul �s boldogan �lhetnek K�na�n f�ldj�n, „J�k�b �r�ks�g�ben”.

�sa. LIX. R�SZ �sa. 59,1–21. Az �dv�ss�g elj�vetele k�sik.

Ezt a fejezetet pr�f�tai liturgi�nak tarthatjuk. A h�tt�rben a fogs�g ut�ni gy�lekezet istentisztelete �ll. Itt hangzik el a n�p panasza �s az �r v�lasza (1–3. v.), a pr�f�tai fedd�s (4–8.), a n�p b�nb�nati im�ds�ga (9–15a.) �s az �r megjelen�s�nek �g�rete (epif�nia, 15b.20–21.). Meg kell azonban jegyezni, hogy a r�gi m�fajok �s id�zetek t�bb helyen is �t�rtelmezve, m�s �sszef�gg�sben fordulnak el�. 1–3. Ezeknek a verseknek a h�tter�ben az a nemzeti panasz�nek �ll, mellyel a fogs�g ut�n v�dolta Izr�el az Urat: megr�vid�lt a karja, nincs m�r hatalma, Num 11:23; �zs 50:2 �s „neh�z a f�le”, nem hallja n�pe k�ny�rg�s�t. A v�dat visszaford�tja a pr�f�ta: a n�p b�ne az oka annak, hogy nem j�tt m�g el az �dv�ss�g ideje. A b�n a v�laszfal Isten �s a n�p k�z�tt. A b�nr�l �zs 1:15 szavaival sz�l a pr�f�ta. A 4–8. vers pr�f�tai fedd�besz�d, a n�p b�neinek a felsorol�sa. Itt f�leg a zsolt�rokb�l �s a b�lcsess�girodalomb�l vett id�zetekkel tal�lkozunk. Hasonl� b�nlist�t olvashatunk R�m 3:10–18-ban is. A q�r�’ bes�m kifejez�s itt t�rv�nybe id�z�st jelent (42:6 m�s �rtelm�!). A vers a zsolt�rok nyelv�t haszn�lja: Zsolt 7:15; 14:3.4; 144:8.11. De a b�lcsess�girodalom hat�sa is �szrevehet�: P�ld 1:16; 16:17. Itt van sz� arr�l, hogy aki gonosz „�ton” j�r, nem jut „b�kess�gre”, hanem veszedelembe ker�l �s m�sokat is bajba d�nt. A gy�lekezeten bel�l �l� gonoszok az eg�sz gy�lekezet �let�t vesz�lyeztetik! Trito�sai�s a r�gi pr�f�t�k fedd�besz�deihez hasonl�an a jogrend megront�s�val v�dolja n�pe gonosz vezet�it, �zs 1:17; 5:7.8; 10:1.2; Jer 22:3; �m 2:6–8. Itt �jb�l azt l�tjuk, hogy a szakad�k Izr�elen bel�l van. Izr�el kegyesei �llnak szemben Izr�el b�n�s vezet�ivel. 9–15a. Itt k�t kisebb egys�get k�l�nb�ztethet�nk meg: a 9–11 �s a 12–15a verseket. A perikopa azt mutatja, hogy a gy�lekezet meg�rtette �s elfogadta a pr�f�tai fedd�besz�det. A fogs�g ut�ni kor sok-sok csal�d�sa �s nyomor�s�ga a n�p b�ne miatt van! Ez�rt v�rnak hi�ba az �dv�ss�g idej�nek az elj�vetel�re, Jer 14:19; ez�rt „t�ntorognak”, JSir 4:14; ez�rt hasonl�tanak a halottakhoz, akik „s�t�tben �lnek” (�gy olvashat� a 10. v. neh�z b�’asmann�m szava: vann�s�b bahas�k�m). Hi�ba z�gol�dnak (morognak, mint a medv�k) �s panaszkodnak (ny�gnek, mint a galambok). – A szakasz kulcsszava a r�haq gy�k: „t�vol van” (perfectum) a t�rv�ny �s a szabadul�s, 9.11. v. A misp�t, ced�q�h, ’�r �s jes�c�h szavak itt az �dv�ss�get jelentik.

A n�p b�nek�nt a 12–15a versek itt is a jogrend megroml�s�t eml�tik, a deuteronomiumi sz�haszn�lat szerint. Itt m�r jogi �rtelemben �ll a misp�t �s a ced�q�h sz�. A v�rosok kapuj�n�l lev� tereken, ahol a k�z�gyeket int�zt�k, nem a t�rv�ny �rv�nyes�lt, nem a becs�let �s h�s�g diadalmaskodott, hanem a hazugs�g �s az er�szak. Ez nagym�rt�kben elcs�ggesztette a h�veket. Hiszen h�tr�nyba jutott, „zs�km�nyul esett”, aki t�vol tartotta mag�t a gonoszs�gt�l. De nemcsak a h�veket s�rtette mindez, hanem mindenekfelett Istent, a jog �s igazs�g �r�t. 15b–21. Isten nem n�zi mindezt t�tlen�l. L�tja – �s megjelenik! Megjelen�se az igazaknak „megv�lt�st” hoz, a gonoszoknak pedig els�pr� �t�letet 19b, Mt 7:25.27. A theof�nia v�lasz a n�p panasz�ra �s b�nb�nat�ra, m�faj szempontj�b�l a nemzeti panasz�nek egyik r�sze. A perikopa j�vend�l�s, a perfectumok pr�f�tai perfectumok. Deutero�sai�s m�g a b�lv�nyokr�l

mondta, hogy azok nem seg�tettek Istennek sem a teremt�sben 44:24; sem a „megv�lt�sban”, n�pe szabad�t�s�ban 41:28. Isten egyed�l vitte v�ghez mindezt. Itt m�r eschatologiai �rtelemben mondja a 16. vers, hogy az �dv�ss�g megval�s�t�s�hoz egyed�l Isten ereje el�g. A „k�zbenj�r�” 53:12-ben a b�n�s�k�rt im�dkoz� �s szenved� szolga, itt pedig azt jelenti a sz�, hogy nem l�p fel senki a t�rsadalom romlotts�ga ellen. A 17. vers �gy �br�zolja az Urat, mint harcost, 42:13; 52:10. Fegyverzete az eschatologikus „igazs�g” �s „szabad�t�s”, ced�q�h �s jes�c�h, az �dv�ss�g, �zs 11:5; 61:10; Ef 6:13–17; 1Thessz 5:8. De fegyvere a bossz��ll�s �s a f�lt�kenys�g is. Megjelen�se az eg�sz embervil�gnak sz�l. Az �t�letet az emberek cselekedetei szerint gyakorolja, Zsolt 62:13; Jer 25:14; H�s 12:3; R�m 2:6–11. Nem Izr�el �s a pog�nyok k�z�tt h�z�dik a v�laszt�vonal (Izr�elnek �dv�ss�g, a pog�nyoknak �t�let), hanem „megt�rtek” �s „gonoszok” k�z�tt, 20. v. Teh�t Izr�elen is v�gigh�z�dik ez a vonal! Lesznek Izr�elben is olyanok, akiket elsodor az �radat, 19. v., de a t�bbi n�pek k�z�tt is lesznek olyanok, akik megl�tj�k Isten dics�s�g�t (a 19. vers elej�n sok k�zirat vejir’u-t olvas: „megl�tj�k”).

A LXX-ban a 20. vers �gy tal�lhat�: „�s elj�n Sionb�l a megv�lt�, �s elveszi a b�nt J�k�bb�l”. Ennek alapj�n id�zi ezt a verset R�m 11:26. A megv�lt� itt m�r J�zus Krisztust jelenti. A 21. vers t�red�k. Forma szerint pr�f�tai elh�vat�st tartalmaz. M�gis a vers m�sodik fele, amely az ig�t �s a Lelket az ut�doknak �g�ri, arra mutat, hogy az �g�ret az eg�sz n�pre vonatkozik. Az �dv�ss�g ideje a L�lek kit�lt�s�nek az ideje lesz, J�el 3:1.2; az �j sz�vets�g ideje, Jer 31:31–34; Ez 36:26.27.