�zsai�s. XLV. R�SZ �sa. 45,1–8. Kyrost az �r teszi diadalmass�.

Formai tekintetben kir�lynak sz�l� �dvj�vend�l�ssel van dolgunk. Tr�nral�p�s alkalm�val szok�s volt a kir�lynak diadalt j�vend�lni. A Bibli�ban Zsolt 2 �s 110 hasonl�. N�h�ny formai hasonl�s�got az �n. Kyros-cilinder is tartalmaz (ez 538 ut�ni). Ebben azt olvashatjuk, hogy Marduk vil�guralomra h�vta el Kyrost, nev�n sz�l�totta �s k�zen fogta. A dokumentum m�sodik fel�ben Kyros maga mondja el, hogy Babil�nia elfoglal�sa ut�n sok n�pet hazaengedett �s templomaikat helyre�ll�ttatta. A hasonl�s�g nem k�zvetlen irodalmi f�gg�s miatt van, hanem onnan ered, hogy Deutero�sai�s is az �kori keleti „udvari st�lusb�l” mer�t. �gy teh�t az inthroniz�ci�s r�tusokb�l ismert mondatok �s kifejez�sek itt csak m�sodlagos �rtelemben �rv�nyesek. Hiszen nem is maga Kyros hallja a neki sz�l� elh�v�si or�kulumot, hanem – a fogs�g n�pe. Ennek kell tudom�sul vennie, hogy Kyros az �r „felkentje”, nem a sz� �jsz�vets�gi �rtelm�ben ugyan (m�s�ah = Krisztus), hanem csak �gy, ahogyan az �sz�vets�g a f�ldi uralkod�kat felkenteknek nevezi: 1S�m 24:7; Zsolt 2:2. Kyros teh�t az �r megb�zottja. Megb�zat�sa tiszt�n s kiz�r�lag politikai. Az�rt „fogta k�zen” �s vez�rli �t az �r, hogy egyik gy�zelmet a m�sik ut�n arassa. A kir�lyok er�tlenn�, tehetetlenn� v�lnak Kyrosszal szemben. Ezt jelenti az a kifejez�s, hogy a kir�lyok derek�n megold�dik az �v. (A kifejez�snek ink�bb az ellent�te gyakori: a der�k „fel�vez�se”, az er� �sszeszed�se, harcra vagy munk�ra k�sz�l�s �rtelm�ben, 1S�m 2:4; Jer 1:17). A z�rak �s ajt�k megnyit�sa c�lz�s B�bel h�res sz�z �rckapuj�ra. A gazdag hadizs�km�ny pedig Kyrosnak Kr�sus felett aratott gy�zelm�re vonatkozik. De Babil�nia kincsei is az �v�i lettek, Jer 50:37; 51:13. Mindezzel a fogs�g el�tt �lt nagy pr�f�t�k nyomdokain j�r Deutero�sai�s. Hiszen az els� �sai�s is Istent tartotta a t�rt�nelem �s a n�pek Ur�nak, aki Assz�ri�val is szabadon rendelkezik. S�t Jeremi�s az �r „szolg�j�nak” mondja Nebukadnecc�rt, 27:6–7. Kyrost nem az�rt kente fel az �r, mintha � az �r h�ve lett volna. Deutero�sai�s pog�nynak tekinti Kyrost, olyannak, aki nincs szem�lyes kapcsolatban az �rral. M�gis elh�vja, fel�vezi az �r, „noha nem ismert�l”, 4–5. v. M�s k�rd�s, hogy a gy�zelmek ut�n Kyros hitt-e Izr�el Istene erej�ben. Sajnos a 3. vers „tudd meg” szava kiesik a versm�rt�kb�l, t�l sokat nem lehet �p�teni r�. Annyi bizonyos, hogy Kyros gy�zelmei ut�n is Marduk h�v�nek vallotta mag�t. M�sr�szt bizony�ra hitt Izr�el Istene l�tez�s�ben is. A sz�vegb�l az der�l ki, hogy Isten Kyrosszal is meg akarja ismertetni mag�t.

Az elh�v�s c�lja t�lmutat Kyroson. Egyr�szt Izr�el, Isten v�lasztott „szolg�ja” a c�l, m�sr�szt az embervil�g „napkelett�l napnyugatig”. Mindenkinek meg kell tudnia, milyen hatalmas az �r. Jellegzetes deutero�sai�si p�rhuzammal �s fokoz�ssal van itt dolgunk. Egy�ttal el kell d�lnie annak a hatalmas pernek is, amely Isten �s a b�lv�nyok k�zt folyik, 5. v. Igen mer�sz m�don nemcsak a babiloni istenekkel szemben folytat harcot a pr�f�ta, hanem a perzsa (!) dualizmussal szemben is. Az abszol�t monotheizmus �rtelm�ben azt tan�tja, hogy Isten „s�t�ts�get �s vil�goss�got alkotott”. Ez t�lmegy a teremt�s �s a b�neset t�rt�net�n, amely sz�l ugyan arr�l, hogy Isten vil�goss�got alkotott, de a s�t�ts�get el�felt�telezi. A vers m�sodik fele nem annyira a j� �s rossz princ�pium�nak a teremt�s�r�l sz�l, mint ink�bb a „b�kess�gr�l” �s a „bajr�l”, j� �s rossz sorsr�l, arr�l, hogy a nyomor�s�got is Isten adja. De nem a baj az Isten utols� szava. A fogs�g nyomor�s�ga ut�n boldog id�t hoz n�p�re. Parancsot ad az �gnek �s a f�ldnek, hogy igazs�got �s szabadul�st teremjenek, Zsolt 85:12; H�s 2:21–24. A Kyrosr�l sz�l� �sszef�gg� j�vend�l�sben (44:24–45:8) a himnusz (s�t babiloni mint�ra: Istennek �nmag�r�l mondott dics�rete), a vita �s az elh�v�si, illetve tr�nral�p�si or�kulum elemeit tal�lhatjuk meg. Mindezek a kultuszban kapott kor�bbi szerep�kt�l elt�volodva, elvonatkoztatva jelennek meg itt. Az �zenet sz�tfesz�ti a r�gi form�kat. A tartalom azonban nem v�ltozik. Deutero�sai�s a legnemesebb pr�f�tai hagyom�nyokra �p�t. �gy mutat el�re – a f�pr�f�ta, a kir�ly – Krisztus fel�.

�sa. 45,9–13. V�tek perlekedni a szabad�t� Istennel. A „jajok” a pr�f�t�k ajk�n a n�p b�neit ostoroz� �n. „dorg�l�sokat” (Scheltwort) vezett�k be, �zs 5:8kk., Mt 23:13kk. Itt a b�lcsess�girodalom st�lus�ban �rt h�rom hasonlat bevezet�s�re szolg�l. A hasonlatok eredetileg a k�telked�, sorsa miatt z�gol�d� ember magatart�s�t mutatj�k. A fazekas �s az agyag hasonlata a Bibli�ban gyakori, �zs 29:16; Jer 18:1kk., R�m 9:20., 21. Azt fejezi ki, hogy az ember Isten kez�ben van, felesleges l�zadoznia ellene. – A szobor �s a szobr�sz hasonlata az olyan emberr�l sz�l, aki Isten b�lcsess�g�t vonja k�ts�gbe: nem j�, amit alkotott! (A 9. vers v�ge m�s v�ltozatban is r�nk maradt: „�s amit csin�lt: nincsenek kezeid”, ti. az alkot�nak; �s „nem a te kezed csin�lm�nya vagyok”.) – A gyermeknek sz�lei ellen (suffixum n�lk�l is saj�t sz�leit kell �rten�nk, Jn 2:4) l�zad� szavai pedig, amelyekben saj�t sz�let�s�t h�nyja szem�kre (�ppen �gy imperfectum, mint J�b 3:3), eg�szen abszurd magatart�st t�kr�znek: olyat, amellyel az ember egyszerre v�t a sz�l�k ellen �s �nmaga ellen, az �let ellen, hiszen �rtelmetlennek tartja azt. Ezek a l�tsz�lag t�vol �ll� hasonlatok nem v�letlen�l ker�ltek ide. R�szei annak a vit�nak, amelyben Deutero�sai�s �ll n�p�vel. A fogs�g n�pe elcs�ggedt �s perlekedni kezdett Istennel. �gy l�tta, Isten elhib�zta a t�rt�nelem ir�ny�t�s�t, hiszen n�pe fogs�gra jutott. �gy a n�p �lete c�ltalann� �s rem�nytelenn� v�lt.

A pr�f�ta, mint Isten k�vete, Isten nev�ben felel a cs�gged�knek: a teremt� Isten a t�rt�nelem Ura, a j�vend� Ura is. K�telked�s helyett jobban tenn� a n�p, ha Isten�t „k�rdezn�”. � felelne! Felelete az, hogy � Atya, aki t�r�dik gyermekeivel. S mik�zben a n�p k�telkedik �s z�gol�dik – f�leg az ellen, hogy Kyrost, a nemzsid�t v�lasztotta eszk�z��l az �r –, Isten csendben k�sz�ti a szabad�t�st. Isten egyengeti Kyros �tj�t, mert � fogja Isten n�p�t szabadon bocs�tani. Ingyen fogja ezt megtenni. Nem kell aj�nd�k, nem kell megveszteget�s. A fogs�g n�pe el�sz�r azon botr�nkozott meg, hogy fogs�gba ker�lt, legy�zt�k a pog�nyok. Azut�n azon, hogy Isten pog�ny uralkod� �ltal akarja �ket megszabad�tani. K�s�bb megbotr�nkoztak a D�vid h�z�b�l sz�rmaz� Messi�son is. A sz�l�munk�sok az �r j�s�g�n is megbotr�nkoznak, Mt 20:1–16. �sa. 45,14–25. Az Izr�el szabadul�sa ut�ni esem�nyek.
H�rom �sszef�gg� perikopa van itt: 14–17, 18–19 �s 20–25. Mindh�romban a Kyros gy�zelmei ut�ni id�kh�z f�z�d� pr�f�tai v�radalommal van dolgunk.

14–17. M�r 43:3 egy�tt eml�ti Egyiptomot, Ethi�pi�t �s Sz�b�t. Ezeket az orsz�gokat kapja Kyros k�rp�tl�sul �s jutalmul Izr�el szabadon enged�s��rt. Kyros bilincsbe verve fogja hazavinni az egyiptomi hadifoglyokat. M�g a legy�z�ttek is fel fogj�k ismerni, hogy Izr�el Istene az egyetlen igaz Isten. Jeruzs�lem a vil�g vall�sos k�zpontj�v� v�lik. Nem Izr�el politikai vil�guralm�r�l van sz� itt. Izr�el nem is vesz r�szt Egyiptom legy�z�s�ben, csak „megszabadul”, 17. v. De „�r�k szabadul�ssal” szabadul meg. Ez az „elrejt�zk�d�” Isten titka, mint „szabad�t�” megmutatja hatalm�t. A 18–19. vers �n�ll� bevezet�s ut�n el�sz�r a himnuszok st�lus�ban magasztalja a mindens�get teremt� Istent, majd a rom-orsz�g �jj��p�l�s�t �g�ri. Nem csup�n �ltal�nos jelleg� meg�llap�t�s az, hogy Isten az ember lak�hely�nek sz�nta a f�ldet, hanem a kontextus alapj�n Palesztin�ra vonatkoz� kijelent�snek tekinthetj�k. A chaoshoz, t�hu-hoz hasonl�tja a pr�f�ta az orsz�g �llapot�t. Olyan puszta az orsz�g, amilyen a vil�g volt Isten teremt� munk�j�nak kezdet�n. Itt Deutero�sai�s �s a k�s�bbi Papi irat k�z�s forr�sb�l mer�t. – Isten azonban azt akarja, hogy �jra n�pe lakj�k ott. Ezt az akarat�t �ppen �gy kijelenti n�p�nek, mint ahogyan a kor�bbi pr�f�t�k �ltal sz�lt. Deutero�sai�s a r�gi pr�f�t�k ut�dj�nak tartja mag�t. Amilyen igaz volt az � szavuk, �ppen olyan igaz az is, amit most mond Isten. Ennek az is a bizony�t�ka, hogy a pr�f�t�k ny�ltan sz�ltak: templomban, utc�n, �nnepeken. Ezzel szemben a b�lv�nyok papjai „s�t�tben” sz�lnak, rejtett or�kulumokban. Az mond igazat, aki ny�ltan mer sz�lni, Mt 26:55; Jn 3:20.21; ApCsel 26:26.

A 20–25. versekben �j perbesz�ddel van dolgunk. Jogi szakkifejez�sekkel sz�l�tja fel a „n�pek menek�ltjeit” az �r, hogy k�zeledjenek �t�l�sz�k�hez �s terjessz�k el� v�dekez�s�ket. A „menek�ltek” itt els�sorban Babil�nia n�pei, azok, akik megmaradnak az �t�let ut�n. S�t a vil�g �sszes n�peinek a marad�k�ra gondolhatunk, hiszen a j�vend�l�s eschatol�giai jelleg�. A perben Isten marad fel�l. Kider�l, hogy a b�lv�nyok nem tudnak szabadul�st adni. M�gsem �t�lettel v�gz�dik a b�r�s�gi elj�r�s, hanem – megbocs�t�ssal! M�r a 20. vers is erre mutat: a tudatlans�gb�l elk�vetett b�n�k ui. bocs�natot nyerhetnek, Lk 23:34; ApCsel 17:30. Isten nem legy�zni, hanem meggy�zni akarja a n�peket. Azt akarja, hogy a n�pek hozz� „forduljanak”, r� „esk�djenek”, benne b�zzanak, �t ismerj�k el Uruknak, �s megszabaduljanak, 22. v. Azt akarja, hogy �nk�nt hajtsanak el�tte t�rdet �s tegyenek hitvall�st r�la. A 24–25. vers egy ilyen hitvall�s szavait tartalmazza. Isten is „megesk�szik” arra, hogy a hozz�t�r� embert val�ban �dv�z�ti. Mivel nagyobbra nem esk�dhet, �nmag�ra esk�szik, Gen 22:16; Ex 32:13; Zsid 6:13. Ez az univerz�lis �dv�g�ret val�ban az „elrejt�zk�d�” Isten titka, az �sz�vets�gi kijelent�s egyik cs�cspontja. A pr�f�tai v�radalom beteljesed�s�t az �jsz�vets�g Krisztusban l�tja, R�m 14:11; 1Kor 15:24–28; Fil 2:9–11. A kereszty�n egyh�z sz�m�ra is rem�nys�g e n�pek megt�r�se. Ennek a rem�nys�gnek a beteljesed�s�t a h�vek nem t�tlen�l v�rj�k, hanem ez�rt im�dkoznak �s dolgoznak.

�sa. XLVI. R�SZ �sa. 46,1–4. A b�lv�nyok megbuknak, Isten megseg�t.

Az els� k�t versben j�vend�l�ssel van dolgunk. A pr�f�ta l�lekben m�r l�tja Babil�nia buk�s�t. Pr�f�tai perfectumokkal fejezi ki azt, hogy a birodalom istenei egy�tt buknak meg h�veikkel. B�l a hajdani f�isten, akit az istenek atyj�nak tartottak. Tisztelete k�s�bb egybeolvadt Marduk tisztelet�vel. N�b�t Marduk fi�nak gondolt�k. A j�vend�l�s arr�l sz�l, hogy a gy�ztes ellens�g el�l teherhord� �llatokon viszik a h�vek az istenszobrokat, de nem siker�l �ket megmenteni. A nagy s�ly alatt roskadoz� �llatokat utol�rik, az istenszobrokat zs�km�nyul ejtik. A zs�km�nyolt istenszobrok �si szok�s szerint a gy�ztes templom�ba ker�lnek. Ki�lt� ellent�tben a teherr� v�lt, tehetetlen b�lv�nyokkal, az �l� Isten „hordozza” n�p�t. Az egy�n �let�b�l vett szavakkal: „sz�let�s�t�l meg�sz�l�s�ig” tart Isten h�s�ge. A n�p �let�ben ez azt jelenti, hogy Isten a babiloni fogs�gb�l is tud szabadul�st adni. � nem bukott meg akkor, amikor n�pe fogs�gba ker�lt. Neki nincs szobra, � nem ker�lt ember kez�be! A m�sodik parancsolatnak ilyen �rtelme is van! Az, hogy Isten „hordozza” n�p�t, az �desapa magatart�s�ra mutat: � karj�ra veszi fi�t, ezzel jogi szempontb�l a mag��nak ismeri el �s gondoskod� szeretet�be fogadja. Isten, mint Atya, nem lesz h�tlen azokhoz, akiket fiaiv� fogadott: a j�v�ben is gondjukat viseli, mint a m�ltban, Ex 19:4; Num 11:12; Deut 1:31; 32:11; �zs 40:11; 63:9. De a „hordoz�s” sz�nak m�lyebb �rtelme is van. Isten a b�nt is „elhordozza”, megbocs�tja, Lev 10:17; Zsolt 32:5; 85:3; �zs 2:9; 33:24. A szenved� szolga �ltal t�rt�nik meg ez 53:4–6; az Isten B�r�nya veszi mag�ra a vil�g b�neit, Jn 1:29.

�sa. 46,5–8. A b�lv�nyim�d�s l�zad�s Isten ellen. Ez a r�vid szakasz, 41:7-hez �s 44:9–20-hoz hasonl�an, a b�lv�nyk�sz�t�sr�l sz�l. A bevezet� k�rd�s a vita st�lus�ban Isten egyetlens�g�t bizony�tja. A b�lv�nyszobor f�b�l k�sz�l, de arannyal vagy ez�sttel vonj�k be. Nem tudja v�ltoztatni hely�t, nem tud v�laszolni, im�ds�got meghallgatni, nem tud szabadul�st adni: tehetetlen. A versek val�sz�n�leg k�s�bbiek Deutero�sai�sn�l. �gy l�tszik, a b�lv�nyim�d�s a fogs�g ut�n is k�s�rt�s volt. Sajnos nem ismerj�k az ’�sas gy�k pontos jelent�s�t. Ha az ’�s = t�z sz�b�l ered, jelent�se: �gessen benneteket, b�nj�tok meg. Ha az ’is = f�rfi sz�b�l sz�rmazik, jelent�se: emberelj�tek meg magatokat. Az els� jelent�s val�sz�n�bb, mert a p�secim „l�zad�k” sz� nem egyszer�en cs�gged�sre, hanem ellenszeg�l�sre utal. De Isten akkor is vigasztal, amikor dorg�l (Volz). �sa. 46,9–13. Isten vit�ja n�p�vel. Itt nem a b�lv�nyokkal vagy a pog�nyokkal, hanem saj�t n�p�vel sz�ll vit�ba az �r. �ket eml�kezteti a m�ltra. A t�rt�nelem, a tapasztalat Isten egyetlens�g�t bizony�tja. A kijelent�s is Isten hatalm�t mutatja, 41:22–23; 44:7; 45:21. Isten beteljes�ti leg�jabb j�vend�l�s�t is: „elh�vja” Kyrost, aki a ragadoz� mad�r gyorsas�g�val h�d�tja meg Babil�ni�t. Isten „terve embere”, v�grehajt�ja. De a n�p m�g nem tudja ezt: konok a sz�ve, t�vol vannak az „igazs�gt�l”. Az „igazs�g” sz� gazdag jelent�s�, Deutero�sai�s igehirdet�s�nek egyik kulcsszava. Itt azt jelenti, hogy a n�p nem hisz a szabadul�sban, nem fogadja el Kyrost, mint Isten „megb�zottj�t”, de – �s a k�vetkez� mondatban megint ugyanaz az „igazs�g” sz� �ll – Isten a maga igazs�g�t k�zeliv� tette. Isten r�sz�r�l k�szen van az „igazs�g”. � azt akarja, hogy n�pe sz�ve is k�szen legyen. Arra tan�tja n�p�t a pr�f�ta, az eschatologikus Sion-trad�ci�ra t�maszkodva, hogy hamar elj�n a megv�lt�s ideje. Ez a „hamar” az �skereszty�n gy�lekezet eschatologikus rem�nys�g�re is jellemz�.

�sa. XLVII. R�SZ �sa. 47,1–15. Babil�nia buk�sa elker�lhetetlen.

Ez a fejezet m�v�szi sz�ps�g� k�ltem�ny. Babil�nia buk�s�r�l sz�l. Hasonl� hozz� �zs 13–14; Jer 50–51 is. Nem g�nydallal van dolgunk: a pr�f�ta nagyon is komolyan veszi Babil�ni�t, mint Isten eszk�z�t. Ink�bb pr�f�tai igehirdet�snek tekinthetj�k ezt a fejezetet. A k�ltem�ny nagy szeml�letess�ggel �s v�ltozatos eszk�z�kkel: megszem�lyes�t�ssel, kontrasztokkal, dr�mai megsz�l�t�sokkal, imperativusokkal, egyben pr�f�tai b�tors�ggal �s �lesl�t�ssal meg�rt, val�di j�vend�l�s. �t versszakb�l �ll.

1–4. Az els� versszak. Babil�ni�t, megszem�lyes�tve, n�alaknak �br�zolja. Sz�znek az�rt mondja, mert m�g nem �rte h�bor�s puszt�t�s. M�g �rn�, aki luxushoz szokott. De hamarosan le kell sz�llnia tr�nj�r�l, le kell vetnie a f�tyl�t �s usz�ly�t, s a f�ld�n �lve kell hajtania a k�zimalmot, mint rabn�k tett�k, Ex 11:5. Nem �l t�bb� luxushaj�ba, 43:14; hanem mez�tl�b g�zol �t a foly�kon, 43:2.

Mindez a Seregek Ur�t�l j�v� b�ntet�s. K�rlelhetetlen az �r. De nemcsak bossz�t �llni akar az �r. A bossz��ll�s Izr�el „megv�lt�s�t” szolg�lja, 41:14. A Babil�ni�t utol�r� �t�let �r�m�zenet a foglyoknak. 5–7. A m�sodik versszak. Isten haragj�nak az ok�t mondja el. Babil�nia embertelen volt, nem gyakorolt iragalmass�got, 49:25–26; 51:13.17; �m 1:11; Mik 6:8; Mt 9:13; Jak 2:13. K�l�n�sen s�lyos b�nnek sz�m�tott az �regekkel szemben elk�vetett kegyetlens�g, Lev 19:32; Deut 28:50; JSir 5:12. Bibli�n k�v�li dokumentumok is tan�s�tj�k, hogy Babil�ni�ban a foglyokkal hatalmas k�t�mb�ket cipeltettek �s hajcs�rok k�nozt�k �ket. Igaz ugyan, hogy Isten maga szolg�ltatta ki n�p�t Babil�ni�nak, de Babil�nia t�ll�pte hat�sk�r�t. Deutero�sai�s itt pr�f�tai trad�ci�k alapj�n �ll, �zs 10:5–19; Jer 12:7. Azonban a pr�f�ta nem �ntudatlan eszk�znek tartja Babil�ni�t, hanem l�tja felel�ss�g�t. Nem lett volna szabad Babil�ni�nak elbizakodnia, hatalm�t �r�knek k�pzelnie. Meg kellett volna gondolnia, hogy az � uralm�nak is v�ge lesz, hiszen nincs �r�k f�ldi birodalom, csak Isten uralkodik �r�kk�. 8–9. A harmadik versszak – az el�z� versszakban eml�tett embertelens�gen t�l – az Isten ellen val� l�zad�sban �s g�gben l�tja Babil�nia b�n�t. Babil�nia kimondta azt, amit csak Isten mondhat ki: „Csak �n vagyok, k�v�lem nincs t�bb!” 45:14.21; 46:9. Itt, �zs 14:14-hez hasonl�an, Istent �ri t�mad�s. Az �nisten�t�st Isten nem t�ri el. Hirtelen, v�ratlanul k�zbel�p. Nem menti meg Babil�ni�t nagy hadereje sem. Hi�ba bizakodott abban, hogy nem lesz „gyermektelen”, nem pusztulnak el fiai h�bor�ban, �s nem lesz „�zvegy”, nem lesz mag�nyos a n�pek k�z�tt. Isten er�sebb a legnagyobb hader�n�l is, Jel 18:7–8.

10–12. A negyedik versszak Babil�nia �si b�n�t: a var�zsl�st eml�ti. „Ifj�s�g�t�l fogva” foglalkozott ezzel Babil�nia. A var�zsl�snak, j�vend�l�snek �s m�gi�nak fejlett technik�j�t, „tudom�ny�t” t�rj�k el�nk a fennmaradt �r�sos eml�kek. A var�zsl�s a d�monok haragj�nak kiengesztel�s�re, �rt� hat�suk elh�r�t�s�ra, a d�monok „elijeszt�s�re” szolg�lt, 12. v. A vall�suk nagy r�sze v�dekez�s volt. De Isten ellen nem seg�t a var�zsl�s sem, Num 23:23. Haragja utol�ri azokat, akik ellene l�zadnak �s nem sz�molnak hatalm�val, 10. v.

13–15. Az �t�dik versszak a h�res babil�niai csillag�szatot is b�nnek mondja. Az �korban ugyanis nem tiszt�n tudom�nyos �rdekl�d�ssel vizsg�lt�k a csillagok j�r�s�t, hanem az�rt, hogy ezen a m�don az emberi sors uraiv� legyenek. Az eget r�szekre osztott�k, s a csillagok j�r�sa alapj�n kalend�riumot k�sz�tettek a „j�” �s a „rossz” napokr�l. A j� napokon szerencs�vel j�r az emberek minden v�llalkoz�sa, de a rossz napokon nem szabad belefogni semmibe, mert �gyis rosszul v�gz�dik. Az �t�l� Istennel szemben azonban ez sem seg�t, rajta ilyen m�don nem lehet �rr� lenni. Hiszen a csillagok az � teremtm�nyei, hadvez�rk�nt parancsot ad nekik, 40:26! A csillagok nem �n�ll� sorshatalmak. A bibliai teremt�st�rt�netnek is ez az egyik �zenete. – Az �t�letet s�lyosb�tja az is, hogy Babil�ni�t az emberek is cserbenhagyj�k baj�ban. Pars pro toto a keresked�ket eml�ti a pr�f�ta. Mihelyt az �rdek�k nem k�ti �ket Babil�ni�hoz, menek�lnek, csak magukkal gondolnak. Az �t versszak Babil�nia buk�s�nak el�sz�r a c�lj�t, majd az ok�t mondja meg. A c�l Isten n�pe „megv�lt�sa” (els� versszak). Az ok az embertelens�g (m�sodik versszak), �gret�r� hybris (harmadik versszak), var�zsl�s (negyedik versszak), csillagj�sl�s (�t�dik versszak). Mindez eredm�nytelen, Isten �rk�dik az emberiess�g t�rv�nye f�l�tt, nem t�ri a hybrist �s nem fogad el emberi engesztel�st („nem vagy k�pes a kapper�h-ra”, 11. v.). B�r itt az engesztel�s k�zelebbr�l a csap�s elh�r�t�s�ra vonatkozik, t�gabb �rtelemben gondolni kell arra is, hogy az engesztel�snek Isten az alanya, a kegyelem Isten m�ve.

�sa. XLVIII. R�SZ �sa. 48,1–11. A meg nem �rdemelt kegyelem.

Ennek a perikop�nak a meg�rt�s�n�l abb�l indulhatunk ki, hogy a „r�giek” Izr�elnek a babiloni fogs�gig tart� t�rt�nelm�t �s a kor�bbi pr�f�t�k besz�deit jelentik, az „�jak” pedig arra a szabadul�sra vonatkoznak, amit a fogs�gban hirdet a pr�f�ta (von Rad). Az els� tizenk�t vers j�l k�sz�ti el� a fejezet m�sodik fel�nek az �zenet�t: J�n Kyros! (Westermann). Ez az �r�m�zenet nem �ll ellent�tben Izr�el b�n�nek az eml�t�s�vel, 40:2; 42:18–25. Hiszen a fogs�gban „b�jt�ltek”, b�nb�nati istentiszteleteket is tartottak, Zak 7:5–6. Ilyen alkalomb�l hangozhatott el a pr�f�ta szava (Volz). Az 1–2. vers a kultuszhoz tartoz� kifejez�seket tartalmaz. Ilyenek: az �r nev�re esk�dni, Deut 6:13; 10:20; Jer 4:2; 12:16; �s az � nev�t „emlegetni”. Az ut�bbi a nemzeti panasz�nekekben t�rt�nt: az�rt emlegett�k Isten nagy tetteit, melyeket a m�ltban vitt v�ghez, mert azt rem�lt�k, hogy a jelenben is hasonl�kat fog tenni. De a fogs�g n�pe „nem h�ven �s igaz�n” hivatkozik Isten�re, �seire �s Jeruzs�lemre – mondja a pr�f�ta �zs 29:13 nyom�n.

A k�vetkez� versekben Deutero�sai�s jellegzetes �rvel�s�t l�thatjuk: Isten hatalm�t �s egyetlens�g�t az bizony�tja, hogy el�re megmondja, mi fog t�rt�nni. �gy volt ez a fogs�g el�tt is, amikor m�g sokszor b�lv�nyt im�dott a n�p, Jer 44. Deutero�sai�s itt is pr�f�tai trad�ci�kra t�maszkodik. K�l�n�sen er�s az ez�kieli hat�s. � mondta kem�nynyak�nak �s kem�ny homlok�nak Izr�elt, Ez 2:4–8; 3:7.9; 5:7; deuteronomiumi tan�t�s alapj�n Deut 9:6.27.28. Itt m�r azt a gondolatot is megtal�ljuk, amit a 9–11. vers mond ki: Isten nem a n�p �rdem��rt adta az egyiptomi szabad�t�st, hanem saj�t dics�s�g��rt: ne gondolj�k a n�pek, hogy nem tudta megmenteni n�p�t, Num 14:16. A n�p b�n�nek a megrajzol�s�ban megint ez�kieli gondolatokat summ�z a pr�f�ta: a n�p „az anyam�ht�l fogva b�n�s” volt, 8. v., Ez 16; 20; 23. Ez�rt vetette Isten a babiloni fogs�g „koh�j�ba”. Ez a kifejez�s az exodus-trad�ci�b�l val�, Deut 4:20; 1Kir 8:51; Jer 11:4.

Azonban a pr�f�ta nemcsak a k�l�nb�z� trad�ci�kb�l vett mozaikokat rak egym�s mell�. Tov�bbmegy. A „koh�”-ba ker�l�snek nemcsak ok�t mondja meg, hanem a c�lj�t is: Isten meg akarja tiszt�tani n�p�t, „mint az ez�st�t” (korrekci�: kem� k�sz�f, 10. v.). Ezzel is nagyobb lesz dics�s�ge, �ppen �gy, mint a csod�latos �j exodusszal. Hasonl� b�nb�natot tal�lunk az aty�k v�tke miatt a fogs�g ut�ni id�kben is, Ezsd 9; Neh 9; D�n 9. Ezen a nyomon j�r J�zus is, Mt 23:30–35; Lk 3:8. S�t J�zus, Deutero�sai�shoz hasonl�an, �sszek�ti az Isten orsz�g�r�l sz�l� �r�m�zenetet a megt�r�s parancs�val, Mt 4:17.

�sa. 48,12–22. Elj�tt a szabadul�s ideje. A 12–16. versekben a babiloni himnuszok mint�j�ra „�n-st�lusban” sz�l�tja meg n�p�t az Isten. � az els� �s utols� 41:4; 44:6; a vil�g teremt�je Gen 1:2–2:4; a csillagok ura Zsolt 147:15–18; �zs 40:26 �s a t�rt�nelem ura. Isten szava vita form�j�ban hangzik el. �gy akarja n�p�t b�tor�tani, bizalmukat fel�breszteni. K�zben a b�lv�nyokkal is perel: k�z�l�k (nem kell korrekci�!) senki sem jelentette meg el�re a j�vend�t. Ez a differentia specifica (von Rad) Isten �s a b�lv�nyok k�z�tt. Isten, aki kezdett�l fogva vil�gosan besz�lt pr�f�t�i �ltal, 45:19; most Kyrost h�vta el, akit „szeret”, 14. v. A kifejez�s az �kori kelet udvari st�lus�b�l val�: az uralkod� Isten „bar�tja”. P�rhuzamos ez a „felkent” 45:1; „p�sztorom” 44:28; „tan�csom v�grehajt�ja”, 46:11; kifejez�sekkel. Mivel a t�rt�nelem Ura „h�vta el” Kyrost, eredm�nyes lesz „�tja”.

A 16. vers v�ge a 61:1-re eml�keztet� t�red�k. A „lelk�t” sz� ut�n hi�nyzik valami. Mag�ban v�ve ak�r Deutero�sai�s �nvallom�s�nak, ak�r az Ebed-Jahve-�nekek t�red�k�nek is tekinthet�. A 17–19. vers els� pillanatra nem l�tszik a kontextusba ill�nek. Olyan ez az int�, tan�t� perikopa, mintha megszak�tan� az �r�m�zenet hirdet�s�t. Westermann azonban r�mutatott arra, hogy a 81. zsolt�r szerkezete is hasonl�: az �dv�g�ret ut�n intelem k�vetkezik. Ebb�l nagy val�sz�n�s�ggel k�vetkeztethet�, hogy Deutero�sai�s is istentiszteleti alkalmakon sz�lt a fogs�g n�p�hez. A n�p cs�ggedten k�rdezte a fogs�gban: Hol marad az �brah�mnak sz�l� �g�retek beteljesed�se?, Gen 22:17. Hiszen mi „kiv�gattunk” az �r „sz�ne el�l”, Jeruzs�lemb�l 19b! A felelet, 43:22–28-hoz �s 48:1–11-hez hasonl�an az, hogy Izr�el elj�tszotta az �g�reteket! Isten, mint Izr�el tan�t�ja, megmagyar�zza n�p�nek a m�ltat: Izr�el engedetlen volt. De Isten, mint tan�t�, Zsolt 32:8; 139:24; nemcsak feddeni akar, hanem a j�vend�t is megmutatja. Hiszen az az „�t”, amin a m�ltban kellett volna j�rnia a n�pnek, a j�vend�ben is j� �s hasznos �t marad. A „megv�lt�” Isten, aki kiszabad�tja n�p�t a fogs�gb�l, engedelmess�get k�v�n. Az engedelmeseknek „b�kess�get” ad: mindent b�ven megad, amire sz�ks�g�k van, Zsolt 81:14–17; �zs 11:9; �m 5:24. Deutero�sai�s pr�f�tai perfectumokkal fejezi ki azt, ami szemmel m�g nem l�that� (21. v.). Annyira bizonyos a szabadul�s, hogy m�r lehet ujjongani, lehet hirdetni, m�r az eg�sz vil�g is tudom�sul veheti, Jer 50:8; 51:6; Jel 18:4. A m�sodik exodust az els� exodus mint�j�ra rajzolja meg a pr�f�ta, Ex 17:6; Num 20:11; �zs 41:18; 43:19.20.

A 22. vers, 57:21-hez hasonl�an, k�s�bbi. Form�ja szerint az egy�ni panasz�nekekhez tartozik. Tartalmi szempontb�l j�l summ�zza a fejezet mondanival�j�t: b�r a kegyelemnek nincs �ra, de �jabb b�n�kkel el is lehet j�tszani.

�sa. XLIX. R�SZ �sa. 49,1–6. M�sodik Ebed-Jahve-�nek: Az �r t�bbre b�zza szolg�j�t.

Az �r szolg�ja sz�mol itt be a saj�t pr�f�tai elh�v�s�r�l. Ez az elh�v�s nemcsak Izr�elre tartozik, hanem a n�pek �sszess�g�re, m�g a legt�volabb �l�kre, a szigetekre is. Jer 1:5-h�z hasonl�an, a r�gi pr�f�t�k �ntudat�val mondja el, hogy Isten az „anyam�ht�l fogva” h�vta el �t. Pr�f�tai m�k�d�se nem emberi elhat�roz�son alapul. Munk�ja az igehirdet�s. Az Ig�t itt t�mad� fegyverekhez hasonl�tja. A kard az ige mindent �that� erej�t jelenti, Jer 23:29; Ef 6:17; Zsid 4:12; Jel 1:16; a ny�l pedig az ige messzehat� erej�t. De szolg�lata v�gz�se k�zben oltalmazza is pr�f�t�j�t az �r: elrejti keze �rny�k�ba. A 4. vers elmondja, hogy a szolga m�r munk�lkodott Izr�elben, de nem fogadt�k el igehirdet�s�t. A visszautas�t�s f�jdalm�ban azonban nem szakadt meg kapcsolata az �rral. Hiszi, hogy Ura megjutalmazza. Erre a bizakod�sra azzal felel az �r, hogy m�g t�bbre b�zza szolg�j�t. El�sz�r azon f�radozott a pr�f�ta, hogy az �rhoz t�r�tse meg a foglyokat, s �gy k�sz�tse el� �ket arra, hogy haz�jukba is visszat�rjenek. A s�b ige k�tf�le alakja „megt�r�st” �s „visszat�r�st” jelent. De annak ellen�re, hogy a foglyok nagy r�sze visszautas�totta az evang�liumot, Isten �zenete �rv�nyes marad, s�t a t�bbi n�pekhez is el fog jutni. A kollekt�v magyar�zat itt nagy neh�zs�gekbe �tk�zik. Ellene mond az eg�sz elh�v�s egy�ni jellege. Ellene mond a versm�rt�k is, melyben az Izr�el sz� felesleges (az egyik legr�gebbi betold�s). Deutero�sai�sn�l az Izr�el sz� mindig csak a J�k�b sz�val p�rhuzamosan �ll. De Izr�el b�n�s m�ltj�t sem lehetne �gy �rt�kelni, mint ahogyan a 4. vers besz�l. T�ves dolog azt �ll�tani, hogy a s�b ige az 5. versben az egyiptomi szabad�t�sra vonatkozik. A Biblia szerint Egyiptomb�l „felhozta” (c�l�h) Isten a n�pet. A „visszahoz�s” �s „�sszegy�jt�s” Babil�ni�b�l �s a diaspor�b�l t�rt�nik. Az �r szolg�j�nak Izr�el helyre�ll�t�s�t c�lz� munk�j�r�l van itt sz�. Mivel � ebben h�s�gesen f�radozott, a t�bbre b�zat�s t�vlatait nyitja meg el�tte az �r: az �zenet az eg�sz vil�gra eljut. Isten, az eg�sz vil�g Ura, minden ember �dv�ss�g�t akarja. Ezt azonban m�r nem Deutero�sai�s �s nem is Izr�el v�gezte el. Isten elsz�ledt gyermekeinek az �sszegy�jt�se J�zus Krisztus feladata, Jn 11:52. � �ppen a l�tsz�lagos sikertelens�g �ltal, szenved�se �s hal�la �ltal val�s�tja meg ezt. De r�szes�l szolg�lat�ban a Benne h�v�k k�z�ss�ge is, ApCsel 13:46., 47. Itt van a k�z�ss�gi magyar�zat r�szigazs�ga. – Az�ltal, hogy Isten szolg�ja elv�gzi, ami r�b�zatott, Isten dics�s�ge val�sul meg, 3. v.

�sa. 49,7–13. Elj�tt a kegyelem ideje. Ezt a perikop�t t�vesen sorolt�k az Ebed-Jahve-�nekek k�z�, mivel 49:1–6 ut�n k�vetkezik �s a 7. versben el�fordul a „szolga” sz�. Ez�rt ker�lt bele a 8. versbe 42:6-b�l a „n�p sz�vets�g�v�” kifejez�s, amit a sz�r ford�t�s – k�vetkezetesen – m�g a „pog�nyok vil�goss�ga” kifejez�ssel is megtold. A k�t kifejez�s magyar�zat�t l�sd 42:6-n�l. Izr�elt sz�l�tja meg „megv�lt�ja” (l�sd 41:14-n�l). Izr�el a fogs�got nemcsak nyomor�s�gnak, hanem sz�gyennek is �rezte: m�lyen megvetett �s megut�lt n�pnek �rezte mag�t. (A szenved�s �s a sz�gyen szoros kapcsolatban �ll. K�l�n�sen a zsolt�rokban olvashatjuk gyakran a „megsz�gyen�l” sz�t: a kegyesek k�rik az Urat, hogy ne essenek sz�gyenbe, �s rem�lik, hogy ellens�geik: a gonoszok meg fognak sz�gyen�lni.) Itt teh�t Izr�el panasz�t l�thatjuk, �ppen �gy, mint a 14. versben, 40:27-ben �s 45:9–10-ben. A panaszra feleletk�ppen hangzik a szabadul�s �g�rete: Elj�tt a kegyelem ideje, �t�tt a szabadul�s �r�ja, „meghallgattalak”. A s�t�ts�gben, fogs�gban lev�k, 42:7; szabadok lesznek: minden�tt „legelhetnek”, o�ziss� v�lik a puszta, h�s f�k �rny�ka v�di �ket a nap hev�t�l, hiszen maga Isten vezeti �ket a puszt�n �t, 40:11; 41:18. A diaspora-zsid�s�g is hazat�r. (A sz�n�m sz� nem K�n�t jelenti, hanem szev�n�m-nek olvasand�. Ez Syene, a mai Asszu�n, Ez 29:10; 30:6.) Ezt l�tva leborulnak a n�pek �s k�pvisel�ik, a kir�lyok. A h�dolat nem Izr�elnek sz�l, hanem a szabad�t� Istennek. A h�dolatba belekapcsol�dik az eg�sz teremtett vil�g. A 8. verset sz� szerint id�zi 2Kor 6:2. Itt az ige j� �rtelmez�s�t is megtal�ljuk: a kegyelem ideje most van! M�r Deutero�sai�s sem a t�voli j�v�ben v�rta a szabad�t�st, hanem hamarosan. Az eschaton az �jsz�vets�g tan�s�ga szerint Krisztussal elj�tt, Mt 12:28.

�sa. 49,14–26. Nem feledkezett el Jeruzs�lemr�l az �r! H�rom kisebb perikop�val tal�lkozunk itt. K�z�s von�suk az, hogy mindh�romnak a h�tter�ben Izr�el panasza �ll. A panaszra pr�f�t�ja �ltal felel az Isten. Seg�ts�g�t �g�ri n�p�nek. Mindh�romszor felismerhetj�k Isten seg�ts�g�nek a c�lj�t is. Bizony�ra nemcsak a fogs�g n�p�nek a cs�ggedt k�zhangulat�r�l besz�lhet�nk itt, hanem az istentiszteleti alkalmakon elhangzott �n. panasz�nekekr�l is. 14–20. Izr�el Istenre panaszkodik: elhagyta Jeruzs�lemet, mint f�rj a feles�g�t, JSir 1:1. A panaszra h�se�si �s jeremi�si trad�ci� alapj�n felel a pr�f�ta: szereti Isten Jeruzs�lemet. Szeretete nagyobb, mint a legnagyobb f�ldi szeretet: az �desanya szeretete gyermeke ir�nt. „Tenyer�be v�ste” Isten Jeruzs�lemet: sz�ntelen�l eml�kszik r�, Ex 13:9.16. Hamarosan fel�p�l Jeruzs�lem: m�r sietnek �p�t�i (�gy pontozand� a „fiaid” sz�), a babiloni megsz�ll� katonas�g pedig kivonul bel�le. �gy �ll helyre Jeruzs�lem tisztess�ge a n�pek el�tt: olyan lesz, mint a fel�kes�tett menyasszony. Szinte goromb�n fejezi ki a pr�f�ta azt, hogy az orsz�g n�pe elszaporodik: sz�k lesz az orsz�g, amely eddig „gyermektelen” volt, s majd mindenkinek �ssze kell h�z�dnia, hogy elf�rjenek, Zak 2:5–9.

21–23. Itt is �szrevehet� a n�p panasza: „gyermektelen �s medd� vagyok”. A fogs�g idej�n ilyen asszonyhoz hasonl�tott Jeruzs�lem, 54:1–3; JSir 1:5; 5:3. A hazat�r�s ut�n �gy j�r, mint az az asszony, akinek rabn�je sz�lt gyermeket, Gen 16. Csod�lkozva tekint a megszem�lyes�tett Jeruzs�lem a fogs�gb�l hazat�r�kre. A hazat�r�sben felhaszn�lja Isten a pog�nyokat is. K�pvisel�ik, a kir�lyok �s fejedelemasszonyok seg�teni fogj�k Izr�elt a hazat�r�sben, „dajk�i” lesznek. Eschatologikus Sion-trad�ci�val van itt dolgunk, mely arr�l besz�l, hogy Jeruzs�lembe fognak zar�ndokolni a n�pek, �zs 2:2–4. A fejezet 12. vers�t is ide sorolj�k n�h�nyan. A j�vend�l�s Trito�sai�s fel� mutat, �zs 60; b�r m�g nemzeti v�radalmak is sz�nezik. Innen sz�rmazik a 22. vers k�t kifejez�se: „kez�t felemeli” �s „hadijelv�nyt t�z ki”, �zs 5:26. Ez eredetileg harcba h�v�st jelent. Itt azonban a szabadul�s szolg�lat�ban �ll: ez�rt h�vja �ssze Isten a n�peket. De nem a nemzet nagys�ga a f� c�l, hanem az, hogy Izr�el „megtudja, hogy �n vagyok az �r”. Itt ez�kieli nyomokon j�r a pr�f�ta, 5:13; 6:7.13 stb. A c�l teh�t Isten dics�s�ge. Ezt ismerik meg, akik Istenben „rem�nykednek”. A deutero�sai�si kegyess�gr�l joggal el lehet mondani, hogy az a „rem�nys�g vall�sa”, Zsid 10:23. A nemzeti v�radalmakt�l megtisztult eschatologiai rem�nys�g az �jsz�vets�gben jelenik meg. J�zus hirdette, hogy Isten orsz�g�ba „napkeletr�l �s napnyugatr�l” fognak j�nni a n�pek, Mt 8:11. 24–26. Izr�el itt Babil�ni�ra panaszkodik. �gy gondolja, hogy a tirannusnak (ez itt a gibb�r sz� jelent�se) �s az er�szakosnak (olv. c�r�c, GSV �s a qumr�ni sz�veg alapj�n, ez l�that� a feleletben is, 25. v.) a hatalm�b�l nem lehet megszabadulni. De Istenn�l nincs lehetetlen. Isten maga harcol ellen�k, Zsolt 35:1. A nyersnek hat� 26a azt jelenti, hogy belvisz�lyt �breszt az �r ellens�gei soraiban. � nemcsak a l�that� esem�nyek Ura, hanem a sz�vek Ura – m�g ellens�gei sz�v�nek is Ura! De nemcsak �gy �r �, hogy buk�sukat okozza. �gy is, hogy „megismerj�k” �t. Nemcsak Izr�el fogja „megismerni” az Urat, hanem „minden test”. A megv�lt� Isten, 41:14; „J�k�b er�s Istene”, Gen 49:24; �zs 1:24; ad szabad�t�st n�p�nek. Ez minden n�pnek jav�ra t�rt�nik. J�zus Krisztus mag�ra vonatkoztatta a 24–25. versben foglalt �g�retet. � teljes�tette be ezt �gy, hogy az ember megszabadult a S�t�n fogs�g�b�l, Mt 12:29; Lk 11:21–22.

�sa. L. R�SZ �sa. 50,1–3. Az elvettet�s nem v�gleges.

A perbesz�dnek azzal a ritk�bb fajt�j�val van itt dolgunk, melyben az �r v�dlottk�nt jelenik meg. A v�d, amelyre Isten felel, kett�s: egyr�szt megszak�totta kapcsolat�t n�p�vel, ahogyan a f�rj „elbocs�tja” feles�g�t, Deut 24:1.3; „eladta” �ket, ahogyan az ad�s adta el gyermekeit, Ex 21:7; 2Kir 4:1; Neh 5:5. M�sr�szt k�telkednek Isten erej�ben. A kett�s v�dra, amely istentiszteleti alkalmakon hangozhatott el, mint nemzeti panasz�nek, kett�s feleletet ad az �r. El�sz�r azt mondja el, hogy nincsen elv�l�si lev�l, �s nem ad�sa az Isten Babil�ni�nak. Nem v�gleg tasz�totta el n�p�t, csak ideiglenesen, a m�ltban elk�vetett v�tkei miatt! M�sodszor – a mitikus teremt�st�rt�netb�l, az egyiptomi szabadul�s t�rt�net�b�l �s az eschatologikus v�radalmakb�l mentve – Isten szabad�t� ereje �ll el�tt�nk. Ezek a versek b�nb�natra �s a szabad�t� Istenben val� bizakod�sra tan�tott�k a fogs�g n�p�t. �sa. 50,4–9. Harmadik Ebed–Jahve-�nek. A tan�tv�ny �nk�nt v�llalja a szenved�st. Ebben az �nekben nem fordul el� az �r „szolg�ja” kifejez�s, csak az �nekkel laz�bb kapcsolatban lev� 10. versben. De a „tan�tv�ny” a szolg�t jelenti. Mindk�t kifejez�s az �rral val� bens�s�ges kapcsolatra utal. A pr�f�ta – tan�tv�ny – nemcsak elh�vat�sa alkalm�val lehetett az �r k�zel�ben (40:1–11), hanem �lland�an ott lehet. Az �rt�l kap „reggelenk�nt” ig�t, Zsolt 5:4. De ugyan�gy az �rt�l kapja azt a k�pess�get is, hogy a „f�radtakat”, a babiloni fogs�g cs�ggedt n�p�t, vigasztalja, 40:27–31. A neh�z l�c�t sz�t a LXX lacan�t-nak („hogy v�laszoljak”), a Targum lirc�t-nak („hogy legeltessem”) mondja. K�l�n�s: ezt azzal viszonozz�k, hogy az igehirdet�t nyilv�nosan b�ntalmazz�k: arcul k�pik, megverik, szak�ll�t megt�pik, Num 12:14; Deut 25:9; Neh 13:25; Mt 26:67. Ennek Volz szerint az lehetett az oka, hogy a pr�f�ta a pog�nyoknak is �dv�ss�get hirdetett, 42:1.4; 49:6. A n�p hivatalosai pedig azt v�rt�k, hogy a pog�nyokat �t�let �ri! Fohrer szerint a Babil�nia-ellenes j�vend�l�sek miatt �ld�zt�k a pr�f�t�t. Botr�nkoz�st okozott az is, hogy Kyrost mondta az �r „felkentj�nek”.

Azonban a „tan�tv�ny” nem h�tr�l meg 5. v., hanem olyann� teszi arc�t, mint a kova; a szenved�s ellen�re is t�retlen�l folytatja hivat�s�t. S ha a pr�f�t�t a gy�lekezet el�lj�r�i hivatalosan el�t�lik, � Istent�l v�rja p�re �jrafelv�tel�t. B�r nem mondja meg, milyen form�ban, de biztos abban, hogy el�gt�telt szolg�ltat neki az �r: �, mint legfels� B�r�, megb�nteti pr�f�t�ja ellens�geit. Ez a bizalom a f� mot�vuma a harmadik Ebed-Jahve-�neknek, ez�rt Westermann m�r nem is panasz�neknek tartja, mint a r�gebbi �r�smagyar�z�k. A panasz helyett a szenved�s tudatos v�llal�s�val tal�lkozunk. Ezen a ponton t�ln� ez az �nek Jeremi�s h�res konfesszi�in, melyekhez formai szempontb�l er�sen hasonl�t. �ltal�ban a pr�f�ta �nvallom�s�nak tartj�k m�g a kollekt�v magyar�zati m�d h�vei is. Az �nek tartalma az �jsz�vets�gre mutat. A m�s n�peknek is hirdetett �dv�ss�g, az �nk�nt v�llalt szenved�s �s az Istent�l kapott el�gt�tel egyar�nt beteljesedett a J�zus Krisztus sors�ban. � �lland� kapcsolatban volt az Aty�val, Mt 11:27; h�s�gesen tolm�csolta akarat�t, Jn 1:18; mag�hoz h�vta a „f�radtakat”, Mt 11:28; Jn 7:37; �s mennyei �r�ks�get kapott engedelmess�g��rt, R�m 8:17.

�sa. 50,10–11. A gonoszok �r�k b�ntet�se. Ez az igeszakasz �ppen r�vids�ge �s t�red�kess�ge miatt nehezen magyar�zhat�. Ha Fohrer nyom�n a 10. vers ’as�r szav�t a k�zvetlen�l el�tte �ll� sz�ra vonatkoztatjuk, a szolga sors�t l�thatjuk itt, aki „elment a s�t�ts�gbe”, meghalt, 53:8–10. Ebben az esetben itt is Ebed-Jahve-�nekkel lenne dolgunk. De �gy is �rthet�, hogy az ’as�r az istenf�l�kre vonatkozik �s �ket buzd�tja, hogy az �let szenved�sei k�z�tt (a babiloni fogs�g a „s�t�ts�g” helye) b�zzanak az �rban (Westermann). A 11. vers az els� esetben a „szolga” ellens�geire vonatkozn�k, a m�sodik esetben �ltal�ban a b�n�s�kre, akik – a zsolt�rokb�l vett k�ppel – t�zes nyilakat l�v�ld�znek az igazakra. De „kezem”, mondja az �r, az �r�k gy�trelem hely�re veti �ket, �zs 66:24; Mk 9:44; 1Kor 16:22.

�sa. LI. R�SZ 1–8. �rv�nyesek az �si �g�retek!

H�rom versszakkal van itt dolgunk. Mindegyik imperativusszal kezd�dik: hallgassatok r�m, 1. v., figyeljetek r�m, 4. v., hallgassatok r�m 7. v. 1–3. Az els� versszak biztat�st tartalmaz azoknak a foglyoknak, akik „igazs�gra” t�rekszenek �s keresik az Urat, v�rj�k �s k�rik a szabad�t�st. Ezeket vigasztalja a pr�f�ta azzal, hogy �brah�mra �s S�r�ra mutat (�n. b�v�tett exodus-trad�ci�). Teremt� tett volt m�r Izs�k sz�let�se is, de �brah�m „megsokas�t�sa” is. Itt m�g mitikus t�rt�neteket is �rint a pr�f�ta, melyek arr�l sz�ltak, hogy egy-egy ember szikl�b�l, forr�sb�l, f�b�l sz�letett, Deut 32:18; Jer 2:27; Mt 3:9. Isten �jb�l meg tudja tenni a r�gi csod�t: el fog szaporodni a n�p, meg�p�l az orsz�g. „Megvigasztalja” Isten Sion romjait. Itt is l�tjuk, hogy a vigasztal�s nemcsak �res szavakat jelent, hanem seg�t� tetteket. Olyan lesz az orsz�g, mint az �den-kert, Gen 2; �zs 35:1–10. Deutero�sai�s pr�f�ci�j�nak a vigasztal� alaphangja csend�l meg itt �jra. De nem csup�n nemzeti v�radalommal �s Sion-trad�ci�val van dolgunk, hanem a szabad�t�s c�lja is vil�gosan felismerhet�: Sion-Jeruzs�lem Isten dics�ret�nek a helye!

4–6. A m�sodik versszak a n�peket sz�l�tja meg. A st�lus az Ebed-Jahve-�nekekre eml�keztet, ezeket k�sz�ti el�. De itt m�g nincs sz� a szolg�r�l. Isten k�zvetlen kapcsolatban �ll a n�pekkel. T�rv�nye �s tan�t�sa, az igaz istenismeret k�zvet�t�s n�lk�l jut el a n�pekhez. � „�t�li” a n�peket, � szabja meg az emberi egy�tt�l�s rendj�t. Erre „v�rnak” a szigetek, a t�voli n�pek is, 42:4. A 6. vers az apokalyptika nyelv�n besz�l az �g �s a f�ld elm�l�s�r�l. Ez a gondolat Deutero�sai�sn�l jelenik meg el�sz�r. A l�that� vil�g muland�. Isten szava, Isten „szabad�t�sa” �s „igazs�ga” azonban �r�k, 40:6–8; Mt 24:35; R�m 8:18; 2Kor 4:17.

7–8. A harmadik versszakot pr�b�lt�k Deutero�sai�s kor�ra vonatkoztatni: a megsz�l�tottak Izr�el n�p�nek kegyesei, a cs�fol�k a babiloni hatalmasok, az �g�ret az ut�bbiak pusztul�s�ra �s Izr�el szabad�t�s�ra vonatkozik. Val�sz�n�bb azonban, hogy fogs�g ut�ni �llapotok t�kr�z�dnek itt. Deutero�sai�s m�g cs�ggedt, kishit� n�pet vigasztalgatott. Itt Izr�el m�r a jeremi�si j�vend�l�s f�ny�ben jelenik meg, mint amelynek sz�v�ben van Isten t�rv�nye, „tan�t�sa” Jer 31:31–34. De a k�r�l�tt�k �l�k cs�folj�k �ket hit�k�rt, Zof 2:8. Az �g�ret Isten „igazs�g�t” �s „szabad�t�s�t” nemcsak egy esetre, a fogs�gb�l t�rt�nt szabadul�sra vonatkoztatja, hanem tart�san, az eg�sz j�vend�re n�zve biztos�tja a h�v�knek. Az �g�ret gyakorlati c�lja az, hogy a h�v�k a jelenben se f�ljenek az �ket fenyeget� ellens�ges er�kt�l. A diadal rem�ny�ben m�r most is diadalmasan �lhetnek. �sa. 51,9–23. V�ge a n�p szenved�seinek.

Ebben a hosszabb igeszakaszban, mely m�g az 52. r�sz n�h�ny vers�ben is folytat�dik, m�g felismerhet�k azoknak a nemzeti panasz�nekeknek nyomai, melyeket Izr�el a fogs�gban istentiszteleti alkalmakon mondott el. De itt m�r nem a panasz a f�, hanem az arra kapott vigasztal� felelet. Panasz�nek-t�red�k a 9., 10. vers. Abb�l indul ki, hogy Isten sok�ig t�tlen volt, 42:10–17. A teremt�st�rt�net esem�nyeit az�rt emlegeti, hogy Istent a jelen nyomor�s�gai k�zt is seg�t�sre b�rja. Felt�n� a babiloni m�toszok er�s hat�sa: Rahab, Tannin, a tenger �s a „nagy m�lys�g” (teh�m-Tiamat) mitikus l�nyek, Gen 7:11; J�b 7:12; 9:13; 26:12; Zsolt 89:10.11. Rahab „kett�v�g�sa” �ltal keletkezett a mennyei �s a f�ldi �ce�n, a tenger kisz�r�t�sa �ltal pedig a sz�razf�ld. Rahab olykor Egyiptomot is jelenti, �zs 30:7. Itt is �sszekapcsol�dik a teremt�st�rt�net a „megv�lt�s” t�rt�net�vel, az els� exodusszal: akkor is „kisz�r�totta” az �r a tengert, Ex 14. Az els� exodus pedig a m�sodikra mutat: az �r, aki hajdan is csod�kat tett, �jra megmenti n�p�t. Err�l sz�l a 11. vers, amely a Sion-trad�ci� hat�sait mutatja.

A 12. versben jellegzetes deutero�sai�si st�lusban hangzik a felelet a nemzeti panasz�nekre: „�n, �n vagyok vigasztal�tok!” A vigasztal� tartalm� �zenet m�g�tt felismerhet� Isten dorg�l� szava, perleked�se n�p�vel. Hiszen a n�p emberekt�l f�lt, akik olyanok, mint a f�, 40:6–8. Ez b�n Istennel szemben, „elfeledkez�s” Istenr�l! Teh�t nem Isten feledkezett el n�p�r�l, 40:27; 49:14–16; hanem a n�p vette le tekintet�t hatalmas teremt� Isten�r�l! Ez�rt tov�bbi b�ntet�st �rdemelne. De Isten �jb�l „felriasztja a tengert”, legy�zi az ellens�get, �s n�pe szabad lehet. A 16. vers az Ebed-Jahve-�nekekhez tartoz� t�red�k. A vers v�ge h�se�si id�zet, H�s 2:25. 17–23. K�l�n�sen hat�sos form�ja a vigasztal�snak, hogy a felelet sz� szerint ism�tli a panasz szavait: Serkenj f�l, serkenj f�l! (9. v.) De – Jeruzs�lemnek kell „f�lserkennie”. Sok�ig kellett �zvegyk�nt �lnie, gy�szolnia. Itt �jb�l a nemzeti panasz�nekek �llnak a h�tt�rben. Az �r haragj�nak pohara Isten b�ntet�s�t jelenti, Zsolt 75:9; Jer 25:15–29; JSir 4:21; Ez 23:31–33; Hab 2:16; Jel 14:10. Mint „�zvegyet” nem t�mogatt�k Jeruzs�lemet „fiai”, �s nem sz�nt�k meg szomsz�dai. Tehetetlenek voltak, beker�tette �ket az ellens�g, olyanok voltak, mint antilop a h�l�ban. A 18–20. versekhez j� komment�r a Siralmak k�nyve. Isten megel�gelte a b�ntet�st. Most m�r Babil�ni�nak adja haragja pohar�t. M�lt�n teszi ezt, mert a zsarnok t�ll�pte hat�sk�r�t, durv�n �s kegyetlen�l b�nt Isten n�p�vel. A legy�z�tt nyak�ra l�pni szok�s volt, J�zs 10:24; Zsolt 110:1. Ebb�l az igeszakaszb�l megtudjuk, hogy Izr�elnek nem volt k�nny� sorsa Babil�ni�ban. Az ostrom szenved�sei ut�n m�g sok gy�trelem �rte. Nem sz�l azonban a fejezet Izr�el b�nb�nat�r�l. Nem �rdem szerint, nem is a n�p lelki �retts�ge miatt j�tt a szabadul�s, hanem ingyen. De Isten elv�rja, hogy n�pe a szabadul�sra, s�t m�r a szabadul�s �r�mh�r�re is megt�r�ssel feleljen.

�sa. LII. R�SZ �sa. 52,1–2. Jeruzs�lem d�szruh�t �lthet.

Folytat�dik az el�z� fejezet nemzeti panasz�nek�re (51:9kk.) adott felelet. A felelet form�ja a panasz�hoz hasonl�: Serkenj f�l, serkenj f�l! Tal�n onnan ker�lt el�r�sk�nt sz�veg�nkbe az „er�dbe” sz� is, mely Istenre vonatkoz�lag term�szetes, Jeruzs�lemre vonatkoz�lag szokatlan. �gy az „er�d” sz� helyett a „d�szed” sz�t javasolt�k: Jeruzs�lem, mely eddig gy�szolt, �nnepelni fog �s d�szes ruh�ba �lt�zik. �rvendezik a v�ros, mert megsz�nik a fogs�g, �s a babiloni megsz�ll� csapatok kivonulnak. �sa. 52,3–6. Izr�el m�ltja: szenved�s.

Akik ezeket a verseket megpr�b�lj�k Deutero�sai�s �zenete alapj�n meg�rteni, arra hivatkoznak, hogy Izr�el v�tkes volt ugyan Istennel szemben, de nem volt v�tkes a nagyhatalmakkal szemben. Ezek ok n�lk�l gy�t�rt�k kezdett�l fogva: Egyiptom �ppen �gy, mint k�s�bb Assz�ria �s Babil�nia. Olyan �rtelemben is vehet� a k�tszeresen is kifejezett „ingyen” sz� (5. v.), hogy a nagyhatalmak semmit sem fizettek az �rnak, amikor n�p�t nyomorgatt�k, ingyen kell visszaadniuk is. – Val�sz�n�bb azonban, hogy Deutero�sai�s kor�n�l k�s�bbi ez a n�h�ny vers, hiszen a pr�f�ta a fogs�got meg�rdemeltnek tartotta. Ezek a versek a pr�f�ta igehirdet�s�t�l elt�r� trad�ci�t tartalmaznak. Eszerint a n�p m�ltja csupa szenved�s volt. K�l�n�sen a nemzeti panasz�nekekben olvashatunk err�l. Igen neh�z az 5. v. „itt” szava, melyet alig lehet m�sra �rteni, mint arra, hogy n�p�vel egy�tt az �r is Babil�ni�ban van – fogs�gban. K�tf�lek�ppen �rtelmezhet� a m�sel�v jeh�l�lu kifejez�s is: ha Izr�elre �rtj�k: „uralkod�i jajgatnak”, ha az ellens�gre: „akik uralkodnak rajta, ujjonganak, vagy d�lyf�sk�dnek”. De az �r nem t�ri, hogy nev�t �lland�an gyal�zz�k. �t�tt az �ra, j�n „ama nap”, az eschatologikus fordulat. Mindenekel�tt Izr�el fogja megismerni, hogy az �r az Isten, beteljes�ti szav�t.

�sa. 52,7–10. �r�mh�r Jeruzs�lemnek. Ezekben a k�lt�i sz�ps�g� versekben a pr�f�ta gondolatban Jeruzs�lemben van. Innen l�tja, hogyan k�zeledik a v�ros fel� az �r�mh�rn�k, aki szabadul�st hirdet, 40:9. „L�bai” az�rt kedvesek, mert j� h�rt hoz. A falakr�l figyelik az �r�k, m�r messzir�l l�tj�k alakj�t. A j� h�r nemcsak Jeruzs�lem szabadul�sa, hanem, ezzel szoros kapcsolatban, az �r uralm�nak a megval�sul�sa. A pr�f�ta a kett�t egy�tt l�tta. A „kir�ly lett az �r” kifejez�s itt nem kultikus �rtelemben �ll, hanem eschatologikus �rtelemben. Isten, aki a fogs�g idej�n „elhagyta” Jeruzs�lemet, Ez 11:23; most szemmel l�that�an visszat�r. A babiloni szabad�t�st eschatologikus f�nyben l�tja a pr�f�ta. A szabad�t�s az eg�sz vil�g sz�m�ra be fogja bizony�tani Isten erej�t: hiszen ahogyan a teremt�skor „felt�rte” karj�t az �r, 51:9; ugyanolyan er�vel cselekszik most is. Ez�rt m�r most �rvendezhetnek Jeruzs�lem romjai, r�zend�thetnek az Istent dics�r himnuszra, hiszen fel�p�lnek a romok, hazat�r a n�p (eschatologikus Sion-trad�ci�). De nemcsak Sion-Jeruzs�lem fel�p�l�se a c�l: fontosabb enn�l, hogy minden n�p elismerje Isten dics�s�g�t, Ez 5:13; 6:7.13 stb. Az �dv a f�ld v�g�ig terjed, �zs 49:6.

A 7. verset R�m 10:15 a Krisztusr�l sz�l� evang�lium hirdet�s�re vonatkoztatja. Erre is �rv�nyes von Rad sz�p tan�t�sa: az euaggelizomenos az, aki az �r j�vetel�t megel�zve, az � kir�lyi uralma megval�sul�s�t hirdeti.

�sa. 52,11–12. K�sz�l�d�s a hazat�r�sre. Olyan szil�rdan hisz a pr�f�ta a kapott �zenetben, hogy vez�nysz�szer�en ad felh�v�st n�p�nek a kivonul�sra. A hazat�r�s nem prof�n �gy, hanem szent processio: ritu�lis el�k�sz�letek kellenek hozz�. Hiszen haza kell vinni azt a templomi felszerel�st, amit Nebukadneccar Babil�ni�ba vitt, 2Kir 25:13–17. A m�sodik exodus abban k�l�nb�zik majd az els�t�l, hogy nem kell majd sietni, Ex 12:11; Deut 16:3. Az �r, aki hajdan felh�oszlop �s t�zoszlop form�j�ban vezette n�p�t, most is szem�lyesen k�s�ri a hazat�r�ket, 40:11.