�zsai�s XXXVII. R�SZ �sa. 37,1–9a. �sai�s szabadul�st j�vend�l.

Hizkijj� kir�lyt �gy �br�zolja itt az elbesz�l�s mint kegyes kir�lyt, aki a templomba megy �s Isten pr�f�t�j�nak a seg�ts�g�t k�ri a veszedelem idej�n. Nagy el�gt�tel �sai�s pr�f�ta sz�m�ra az udvari emberek l�togat�sa is. Az der�l ki szavaikb�l, hogy Isten b�nteti a n�pet. Vele van dolga els�sorban Isten n�p�nek, nem Assz�ri�val. De a n�p er�tlen, mint az az asszony, aki nem tudja megsz�lni gyermek�t. Most azonban Istent is �rte t�mad�s, nemcsak a n�pet! Ez�rt arra k�rik a pr�f�t�t, hogy j�rjon k�zbe Istenn�l, k�ny�r�gj�n hozz� a n�p�rt. Ez igazi pr�f�tai feladat. K�zbenj�r� k�ny�rg�st v�gzett �brah�m Gen 20:7.17; M�zes Num 21:7; S�muel 1S�m 7:8–9; Jeremi�s Jer 11:14; s az �jsz�vets�g szerint J�zus Krisztus is v�gzi ezt a pr�f�tai szolg�latot, sz�ntelen�l esedezik �rt�nk, mint Sz�sz�l�nk, R�m 8:34; Zsid 7:25; 1Jn 2:1. A pr�f�ta v�lasza az �dvj�vend�l�sek st�lus�ban hangzik el: Ne f�lj! Nem t�ri el Isten azt, hogy nev�t gyal�zz�k. Olyan „lelket” k�ld 1Kir 22:19–23; �zs 19:14; 29:10; amelynek a hat�s�ra hazat�r Szanh�rib Assz�ri�ba. Ez �gy val�sult meg, hogy Tirh�ka egyiptomi serege megindult, hogy meg�tk�zz�k Szanh�ribbel. Szanh�rib azonban nem mert meg�tk�zni vele, mert hadserege m�r f�radt volt a hosszas hadvisel�st�l. Ez�rt ink�bb a hazat�r�st v�lasztotta. Az a j�vend�l�s, hogy Szanh�ribet saj�t haz�j�ban �lik meg, h�sz �v m�lva, 681–680-ban teljesedett be.

�sa. 37,9b–38. M�sodik elbesz�l�s. Sok�ig azt t�telezt�k fel, hogy ebben az igeszakaszban m�r m�s esem�nyekr�l, Szanh�ribnak egy k�s�bbi hadj�rat�r�l van sz�. Hiszen 701-ben Tirh�ka m�g fiatal volt, csak k�s�bb, 689-ben ker�lt tr�nra. Azonban Tirh�ka, mint Sabako f�ra� unoka�ccse, m�r kor�bban is szerephez jutott Egyiptomban, s a 701. �vi v�llalkoz�sban is r�szt vett (Procksch). �gy teh�t gy�z�tt az a felfog�s, hogy ugyanaz az esem�ny, Jeruzs�lem 701. �vi szabadul�sa �ll itt is az elbesz�l�s m�g�tt. Ha van is n�mi elt�r�s a k�t elbesz�l�s k�z�tt, de nincs ellent�t. K�l�nbs�g p�ld�ul az, hogy az els� elbesz�l�s csak k�vetekr�l, teh�t sz�beli �zenetr�l tud�s�t, a m�sodik m�r lev�lr�l. Az els� elbesz�l�s szerint Hizkijj� kir�ly k�ri �sai�s pr�f�ta seg�ts�g�t, a m�sodik szerint az �r parancs�ra avatkozik bele �sai�s az esem�nyekbe. T�bbletk�nt tartalmazza a m�sodik elbesz�l�s Hizkijj� kir�ly templomi im�ds�g�t �s �sai�s h�rom r�szb�l �ll� j�vend�l�s�t.

Szanh�rib �zenete (10–13. v.) hasonl�t az els� h�rad�shoz, 36:14–20. Itt is Assz�ria g�gj�t l�thatjuk: dicsekszik h�d�t�saival, s Izr�el Isten�t egy sorba �ll�tja a b�lv�nyokkal. Hizkijj� kir�ly a (val�sz�n�leg b�rre �rt) �zenetet a templomba viszi �s kiter�ti az �r sz�ne el�tt. Im�ds�ga deuteronomiumi �s deutero�sai�si gondolatokat tartalmaz: az �g �s f�ld Teremt�j�nek nevezi Istent, akihez k�pest semmik a b�lv�nyok. Ez�rt tudta �ket legy�zni Szanh�rib. De most majd eld�l, ki az igazi �r: Isten, vagy Szanh�rib?

21–29. Az els� j�vend�l�s arr�l sz�l, hogy az assz�r sereg vissza fog vonulni. G�nyol�dva fogja „emlegetni” az assz�rokat Sion „sz�z le�nya”, a le nem ig�zott jeruzs�lemi n�p. Hiszen maga Isten, Izr�el Szentje t�ri meg Assz�ria g�gj�t. Az assz�r kir�lyok val�ban dicsekedtek azzal, hogy neh�z utakat tettek meg hadj�rataik alkalm�val. A Lib�non-hegyre az�rt vonultak fel, hogy c�drusokat �s ciprusokat zs�km�nyoljanak, �p�tkez�seikhez �ppen �gy, mint fegyverek �s szersz�mok k�sz�t�s�hez. �j kutakat is �stak, 25. v., m�sr�szt a meglev�k j� r�sz�t be is t�mt�k, hogy a v�d�k ne jussanak v�zhez. A N�lus-�gak kisz�r�t�s�t �gy kell elk�pzelni, mint ami az �ri�snak gondolt Szanh�rib l�pteit�l t�rt�nik. Ez azonban m�g korai dicsekv�s. B�r a 26. v. �jra deutero�sai�si sz�haszn�latot t�kr�z, a k�vetkez�kben �jra az igazi �sai�si j�vend�l�s magv�t tal�lhatjuk: �gy b�nik majd Assz�ri�val az �r, mint valami d�h�s, tombol� �llattal. Karik�t akaszt az orr�ba (a h�h sz� olyan „horgot” jelent, melyet hadifoglyok orr�n, vagy arc�n szoktak kereszt�lsz�rni), zabl�t a sz�j�ba �s �gy k�nyszer�ti vissza a hely�re. 30–32. A m�sodik j�vend�l�s szint�n �sai�si gondolatokat tartalmaz. A 7. fejezetben �h�z kir�ly kapott jelet az �rt�l, itt fia, Hizkijj�. Az ostrom miatt nem lehetett a f�ldeket bevetni. Ez�rt a k�vetkez� �vben csak �gabon�t fog enni a n�p. A vet�s is elmaradt, ez�rt �j term�s sem lesz. Csak az lesz, ami vadon terem. De azut�n b�k�ben �s biztons�gban �lhet majd a n�p. A marad�k, Jeruzs�lem n�pe, m�g „kihajt”, �jb�l ben�pes�ti majd az orsz�g elpuszt�tott ter�leteit.

33–35. A harmadik j�vend�l�s szint�n �sai�si gondolatokat tartalmaz, b�r v�ge deutero�sai�si hat�st mutat, 43:25; 48:11. A t�rt�net v�ge az �r angyal�r�l, az �ld�kl� angyalr�l besz�l, 2S�m 24:15.16. Ez a pestist jelenti. Ez az a nem emberi kard, amir�l �zs 31:8 besz�lt (Fohrer)! K�s�bbi egyiptomi legenda szerint egerek t�madt�k meg az assz�r t�bort �s megr�gtak minden b�rsz�jat �s a pajzsok b�r-bor�t�s�t. Az eg�r a pestis jelk�pe volt, 1S�m 6:5. Szanh�rib hal�la h�sz �vvel Jeruzs�lem ostroma ut�n t�rt�nt. A Niszr�k n�v ismeretlen, felt�telezhet�, hogy a Marduk, vagy Nimr�d (?) n�v �ll m�g�tte. Az elbesz�l�snek az a r�sze, hogy �ppen a templomban �lt�k meg Szanh�ribet, azt jelenti, hogy az igaz Isten diadalt aratott Szanh�rib istenei f�l�tt (Procksch). A t�rt�net utols� megfogalmaz�sa k�s�i. A 37:12-ben eml�tett H�r�n 612-ben esett el (Procksch). Deutero�sai�s 550 k�r�l �lt, 37:20 pedig ez�kieli hat�st mutat, 28:26; 36:23. M�gis, ha k�s�i elbesz�l�s keret�ben is, igazi �sai�si �zenet maradt r�nk. Ebb�l hitelesen ismerhetj�k meg �sai�s hit�t. A t�rt�neti esem�nyek egyszeriek, de Isten �zenete �s a pr�f�tai hit maradand�.

�sa. XXXVIII. R�SZ

A fejezet sz�vege er�sen romlott. Jelen form�j�ban n�h�ny helyen, f�leg a 16. v.-ben alig ad �rtelmet. Ez�rt b�ven vannak sz�vegv�ltozatok �s jav�t�sok a k�l�nb�z� bibliai k�ziratokban �s komment�rokban. Ezek k�z�l a fontosabbak a k�vetkez�k: 5. v. j�sz�f (hif. impf.) helyett j�sz�f (qal part.), 8. v. bass�m�s sz�t t�rlik, 9. v. mikt�b, „�r�s” helyett mikt�m, „zsolt�r”, 11. v. j�h-j�h helyett jahv�h, h�d�l, „muland�” helyett h�l�d, „vil�g”, 12. v. r�ci „p�sztorom” helyett r�c�m „p�sztorok”, 13. v. sivvatti, „csit�tottam” helyett sivvactti, „ki�ltottam”, 14. v. sz�sz, „l�” helyett sz�sz, „fecske”, dall�, „kicsik lettek” helyett k�l�, „elgyeng�ltek”, 15. v. ’addadd�h Gesenius szerint a d�d�h gy�kb�l sz�rmazik, „v�ndorolni”, K�hler szerint n�dad gy�kb�l, menek�lni”, olvasd: n�den�h, a 16. v.-ben az eg�sz sz�f�z�s szokatlan, val�sz�n� megold�s�t l�sd a magyar�zatban, a 17. v.-ben t�rlik a m�sodik mar sz�t, a 21. v.-et a Kir�lyok k�nyve alapj�n a 7. v. el� helyezik, ugyan�gy a Kir�lyok k�nyve alapj�n eg�sz�tik ki az 5. v.-t is.

Ehhez az is hozz�j�rul, hogy az eg�sz t�rt�netet, bele�rtve a 39. fejezetben elbesz�lt esem�nyt, Merod�k-Balad�n k�veteinek a l�togat�s�t is, jobban meg�rtj�k, ha nem Jeruzs�lemnek a 701 �vi ostrom�val hozzuk kapcsolatba, hanem kor�bbra helyezz�k. Egybevetve 2Kir 18.2.9.10; 20:6 adatait, Hizkijj� kir�ly betegs�ge nem sokkal 711 el�tt lehetett. Ekkor verte le Sargon a Merod�k-Balad�n-f�le �sszeesk�v�st (Schmidt, Eichrodt).

�sa. 38,1–8.21–22. Hizkijj� kir�ly betegs�ge. Nem szokatlan, hogy az orsz�got �rint� fontos �gyekben, amilyen a kir�ly betegs�ge, Isten a pr�f�t�t haszn�lja fel, 2Kir 1:3.4; 5:1–19. De Hizkijj� kir�ly nem nyugszik bele abba, hogy a kapott �zenet szerint meg kell halnia. A fal fel� fordul beteg�gy�n, egyed�l marad Istennel �s minden k�zbenj�r� n�lk�l maga k�ny�r�g Istenhez. J� cselekedeteit emlegeti im�ds�g�ban; a deuteronomiumi sz�haszn�lat szerint, 1Kir 8:61; 11:4; 15:3.14. A kir�ly im�ds�g�t kegyelmesen meghallgatja Isten. Megv�ltoztatja kor�bban kimondott szav�t, visszak�ldi �sai�s pr�f�t�t a kir�lyhoz �s m�s �zenetet ad, Gen 6:6; J�n 3:9.10. Isten az ember magatart�s�t�l f�gg�en megv�ltoztathatja szav�t, ak�r �t�letesen, ak�r kegyelmesen. Az im�dkoz� embernek szabad ezt tudnia, �s lehetetlennek l�tsz� dolgokat is k�rhet Istent�l, Mt 15:27; Mk 9:23; 11:23.24. A kir�ly betegs�g�nek a t�rt�net�hez tartozik a 21. v. is, amely elmondja, hogy �sai�s a kor szok�sa szerint (val�sz�n�leg forr�) f�g�t tetetett a kir�ly test�n lev� kel�sre. A gy�gyul�s csod�ja teh�t igen szer�ny k�ls�s�gek k�z�tt ment v�gbe. Fohrer szerint az volt a csoda, hogy ez az eg�szen egyszer� m�dszer ez�ttal hat�sosnak bizonyult. M�s term�szet� csoda az �rny�k visszafel� menetele �h�z nap�r�j�n. Ez a nap�ra, amelyet a babil�niai csillag�szok tal�ltak ki, val�sz�n�leg egy oszlopb�l �s k�t l�pcs�sorb�l �llt, melyek g�la alakban �p�ltek. Az oszlop �rny�ka a mellette lev� l�pcs�k�n haladt v�gig. Az �rny�k visszat�r�se nem azt jelenti, mintha a f�ld forg�sa, vagy �ppen a nap j�r�sa megv�ltozott volna, hanem napfogyatkoz�ssal magyar�zhat�, melynek k�vetkezt�ben megt�rnek a napsugarak �s „visszafel�” halad az �rny�k. Ilyen napfogyatkoz�s 711. m�rc. 14-�n volt (Eichrodt).

�sa. 38,9–20. Hizkijj� h�la�neke. A h�la�nek helyettes�ti a kir�ly gy�gyul�s�r�l sz�l� h�rad�st. Formai szempontb�l nem k�l�nb�zik a Zsolt�rok k�nyv�ben tal�lhat� „egy�ni h�la�nekekt�l”. A 10–14. v. az �t�lt nyomor�s�gra tekint vissza. Id�zi azt a panaszdalt, amelyet a szenved� ember mondott el a baj idej�n. M�r a se�lhoz, a halottak vil�g�hoz �rezte k�zel mag�t. A se�lt �gy k�pzelt�k el, mint valami v�rost, vagy b�rt�nt, amelynek z�rai �s kapui vannak, Zsolt 9:14; 107:18; Mt 16:18. Az �nek k�t sz�p k�ppel fejezi ki a hal�l k�zeled�s�t. Egyik k�p a nom�d �letb�l val�. Ahogyan a s�tor c�vekeit f�lszedik, ha �tra kelnek a p�sztorok, �gy kell neki is elmennie. A m�sik k�p a sz�v�sz�ken elk�sz�lt �s onnan levett sz�nyeg, amelyet alulr�l f�lfel� �sszecsavarnak �s v�g�l az utols� fonal�t elv�gj�k. J�l tudja a hal�l el�tt �ll� beteg, hogy Isten hat�rozott �gy. M�gis Hozz� „ki�lt” (13. v. sivvactti). T�le j�n a nyomor�s�g, csak T�le j�het a seg�ts�g is. A szenved� arra k�ri az Istent, hogy v�llaljon kezess�get �rte, 14. v. Ezt a 17. v. magyar�zza meg. Eszerint a szenved�s oka a b�n volt! Ez az az ad�ss�g, amelyet a szenved� ember Istennel mint hitelez�vel szemben szerzett. De, b�rmennyire ellentmond�snak l�tszik is, Ugyan� lesz a kezes is, aki az ad�son seg�t. A 15. v. egyesek szerint m�g a panaszdalhoz tartozik (Ridderbos). Val�sz�n�bb azonban, hogy itt m�r a h�laad�s kezd�dik. Ilyen �rtelemben tal�n ’�dek�, „h�l�t adok neked” olvasand� a versben. Itt eml�tj�k meg a 16. v.-et, amelyet Ridderbos, Duhm nyom�n, �gy ford�t: „Uram, ez�rt r�d v�r a sz�vem. Eleven�tsd meg lelkemet!” A vers v�ge m�r egyszer�: „Er�s�ts meg �s tarts �letben!” Az, ami�rt az im�dkoz� ember az �let meghosszabb�t�s�t k�ri Istent�l, nem a f�ldi javak szeret�se, hanem az a felfog�s, ami az �sz�vets�g m�s helyein is hangot kap, hogy a hal�lban nincs istentisztelet, nincs kapcsolat Istennel, �s �ppen ez�rt olyan keser� a hal�l (v. Rad.) Ez�rt van az is, hogy a meggy�gyult ember, aki megmenek�lt a hal�lt�l, istentisztelet alkalm�val, a gy�lekezet k�r�ben magasztalja az Urat, Zsolt 116:8–10.17–19. S�t a „fiak” el�tt is vall�st tesz szabad�t� Isten�r�l, Ex 13:14; Zsolt 78:4; 145:4. A hit nem mag�n�gy csup�n (Hertzberg). A vall�st�telt J�zus Krisztus is az �dv�ss�ghez tartoz�nak mondta, Mt 10:32.33.

�sa. XXXIX. R�SZ �sa. 39,1–8. Babiloni k�vetek Jeruzs�lemben.

Ez a fejezet az el�z�h�z kapcsol�dik. Merod�k-Balad�n (Marduk-abal-iddin, „Marduk fi�t aj�nd�kozott”) a 12. sz�zad �ta ismert kir�lyn�v volt Babil�ni�ban. Tal�n ugyan�gy h�vt�k m�r az apj�t is, bizony�ra nem csup�n Balad�nnak (Ridderbos). A l�togat�s ideje 714 �s 711 k�z�tt lehetett. Nem csup�n udvariass�gi l�togat�s volt ez a kir�ly betegs�ge alkalm�b�l, hanem bizony�ra egy assz�r-ellenes sz�vets�g el�k�sz�t�se. Hizkijj� kir�ly annyira meg�r�lt a nagy megtiszteltet�snek, hogy azonnal fitogtatni kezdte a k�vetek el�tt az orsz�g gazdags�g�t �s katonai erej�t. �gy tett, mintha m�lt� sz�vets�ges lett volna. Az Urat azonban nem k�rdezte meg. De az �r k�rd�s n�lk�l is felelt. H�vatlanul is megjelent a kir�lyn�l �sai�s pr�f�ta, val�sz�n�leg a k�vetek t�voz�sa ut�n, �s az �r parancsa szerint �t�letet hirdetett az elbizakodott kir�lynak.

A t�rt�net magja bizonyosan r�gi. H�en �br�zolja �sai�s pr�f�t�t: � mindig is ellene volt az idegenekkel k�t�tt sz�vets�geknek, �s k�sz volt a kir�lyokkal is szembesz�llni. Hizkijj� kir�ly gyenge, k�nnyen befoly�solhat� term�szet�re is j�l r�vil�g�t ez a t�rt�net. Nem mer szembesz�llni a pr�f�t�val, belenyugszik a b�ntet�sbe, s azt a keleti udvariass�g szab�lyai szerint j�nak mondja. Az elbesz�l�s megfogalmaz�sa azonban k�s�bbi �tdolgoz�s nyomait mutatja, egy olyan korb�l, amelyben �sai�s j�vend�l�s�t a babiloni fogs�gra vonatkoztatt�k. A 38. �s 39. fejezet arra tan�t, hogy m�g a fenyeget� j�vend�l�st is k�sz megv�ltoztatni az �r, ha Hizkijj� fiai Neki tetsz�en viselkednek (Eichrodt).

�sa. XL. R�SZ �sa. 40,1–11. �r�mh�r a fogs�gban. Itt kezd�dik Deutero�sai�snak, a babiloni fogs�g n�vtelen pr�f�t�j�nak a k�nyve (ld. az �sai�s k�nyv�hez �rt bevezet�st). Az 1–11. versekben Deutero�sai�s elh�vat�s�t l�thatjuk. Hasonl�an a kor�bbi pr�f�t�khoz, mennyei kijelent�st kapott, �s k�nyve prol�gus�ban auditioit olvashatjuk. Az els� szavak: „Vigasztalj�tok, vigasztalj�tok n�pemet”, az eg�sz k�nyv jelleg�t fejezik ki. A vigasztal�s nem csup�n kedves, sz�vhez sz�l� szavakkal t�rt�nik, Gen 34:3; 50:21; Ruth 2:13; H�s 2:16; hanem seg�ts�get �s szabad�t�st is jelent �zs 49:13; 51:3.12; 52:9 (Westermann). Istent�l j�n a vigasztal�s, Aki megbocs�totta n�pe b�neit, megel�gelte a b�ntet�st, ingyen kegyelmet gyakorolt �zs 43:25; 44:2 (Fohrer). � �t�lt �gy, hogy a babiloni fogs�g esztendeivel n�pe ad�ss�g�t let�rlesztettnek tekinti (c�b�’ itt nem hadiszolg�lat, hanem az ad�ss�got let�rleszt� szolg�lat, r�c�h nif. itt nem „kegyelmet nyert”, hanem „let�rlesztetett”). Nem szabad a „kett�s” b�ntet�st sz�m�tani, pr�zai �rtelemben venni, ink�bb s�lyos b�ntet�st jelent Jer 16:18. A s�lyos b�ntet�snek nagy „vigasztal�s” felel meg. Deutero�sai�s feladata a vigasztal�s, � az �sz�vets�g evang�list�ja.

A 3. vers mennyei k�sz�l�d�sr�l sz�mol be. Az �r mennyei szolg�inak sz�l a parancs, hogy k�sz�tsenek utat a puszt�ban az �rnak. Mennyei hatalmak �p�tenek utat Babil�ni�b�l Jeruzs�lembe! Az �r dics�s�ge a n�p b�ne miatt a babiloni fogs�g idej�n elhagyta Jeruzs�lemet, Ez 11:22.23; de most visszat�r �zs 52:8.12. Az �tegyenget�s val�ban sz�ks�ges volt az �korban kir�lyok diadalmas bevonul�sa alkalm�val. S�t istenek bevonul�s�r�l, kultikus processi�j�r�l is maradtak fenn eml�kek, melyekben sz� van �tk�sz�t�sr�l. Jellemz�, hogy Deutero�sai�s nem a n�p dics�s�ge helyre�ll�t�s�r�l besz�l, hanem Isten dics�s�ge megjelen�s�r�l (Volz). Ezt fogja megl�tni minden „test”, a pog�ny n�pek is. Hiszen Isten a t�rt�nelemben cselekszik, k�pes arra, hogy elh�r�tson minden akad�lyt n�pe szabad�t�sa �tj�b�l. Az ige az �jsz�vets�gben is el�fordul, Mal 3:1 k�zvet�t�s�vel, �s Keresztel� J�nos szolg�lat�ra vonatkozik, Mt 3:3; Mk 1:3; Lk 1:76; 3:4–6. Az �tk�sz�t�s itt m�r lelki �rtelmet nyer, a n�p sz�v�ben lev� b�n elleni harcot jelenti.

A 6–8. versekben, ha helyes a ve’�mar helyett v�’�mar-t olvasni („�n mondom”), a pr�f�ta szem�lye bukkan el�, egyetlenegyszer az eg�sz k�nyvben. Szava v�lasz a szem�lytelen�l hangz� mennyei „hang”-ra, mely m�g�tt (a 3. �s 6. versben) maga Isten is rejt�zhet, de az � parancs�t kijelent� angyal is. A pr�f�ta v�lasza k�tf�lek�ppen �rthet�: �gy is, mint a cs�gged�s szava: nincs mit „ki�ltani” (Westermann), �gy is, mint a felt�tlen engedelmess�g szava (Fohrer). A feleletben a sirokk� miatt hirtelen elsz�rad� vir�g k�pe a muland�s�got jelenti. De nemcsak �ltal�nos, „id�tlen” igazs�g ez (Volz), hanem Istennek a t�rt�nelemben munk�lkod�, Babil�nia felett �ll� hatalm�t is jelenti. Isten szava el�g Babil�nia elsepr�s�hez. Az igeverset Jak 1:10.11; 1Pt 1:24 id�zi.

A 9. vers Siont-Jeruzs�lemet �r�mh�rn�knek mondja (a sz� a h�berben n�nem� participium). A v�ros �rvendezve l�tja majd a hazat�r�k sereg�t, �s jelenti az �r�mh�rt J�da t�bbi v�rosainak. (Ugyanebben a kifejez�sben 52:7-ben m�r h�mnem� participum �ll, itt m�r a pr�f�ta az �r�mh�rn�k.) N�p�vel egy�tt az �r maga is j�n. A 10. vers �gy besz�l az �rr�l, mint munk�sr�l, aki hozza neh�z munk�ja b�r�t: a n�pet. Ez a kifejez�s 62:11-ben �s Jel 22:12-ben m�r azt a jutalmat jelenti, amit h�veinek ad az �r. Az utols� versben a minden f�ldi birodalomn�l hatalmasabb Istent �gy l�tjuk, mint p�sztort, aki minden juh�t egyenk�nt ismeri, Jn 10:14. Az elf�rad� b�r�nyokat karj�ra veszi �s „�l�ben”, ruh�ja (�v f�l�tt lev�) „r�nc�ban” viszi, az anyajuhokat lassan tereli, hogy ki ne f�radjanak, Gen 33:13.14. Az eg�sz vil�g Ura a gyeng�kkel, kicsinyekkel is t�r�dik! �zs 57:15; Mt 11:25; 1Kor 1:27–31.

�sa. 40,12–31. Rem�nys�g a rem�nyteleneknek. Ez a hosszabb igeszakasz nem laz�n �sszef�gg� t�red�kekb�l �ll, hanem egys�ges. Megismerhetj�k bel�le Deutero�sai�s m�k�d�s�nek egyik igen jellemz� von�s�t: a vit�t. Ebben az igeszakaszban egy vita �rveit tal�lhatjuk meg, melyeket az�rt sorakoztatott fel Deutero�sai�s, hogy Isten hatalm�r�l meggy�zze a babiloni fogs�gban lev�ket. B�r el�g gy�rek forr�saink, amelyekb�l a babiloni foglyok �let�t megismerhetj�k, m�gis tudjuk, hogy pl. Ez�kielhez odagy�ltek a v�nek, Ez 8:1; 14:1. Ilyen �sszej�vetelek bizony�ra f�leg szombatonk�nt voltak. Deutero�sai�s ilyenkor tal�lkozhatott cs�ggedt emberekkel, akik n�p�k rem�nytelen panaszait terjesztett�k az �r el�. A fogs�gban tartott gy�szistentiszteletekr�l tud�s�t benn�nket Zak 7 is. Deutero�sai�s az els�, aki a gy�szistentiszteletek �s a nemzeti panasz�nek helyett �r�m�t hirdet �s az istendics�ret, a himnusz hangjait sz�laltatja meg (Westermann).

A 12–17. v. a teremt� Isten nagys�g�t magasztalja. Sorozatos sz�noki k�rd�sekkel bizony�tja a pr�f�ta, hogy senki sem foghat� a mindens�get (tengert, eget �s f�ldet) teremt� Istenhez. De nemcsak a hatalom hi�nyzik az emberb�l. Nincs meg benne az a b�lcsess�g sem, ami ilyen munk�hoz sz�ks�ges. Az �r azonban nemcsak teremtette a vil�got, hanem korm�nyozza is. Az �r Lelke az �r b�lcsess�g�t �s erej�t jelenti, �zs 31:1–3; R�m 11:34; 1Kor 2:16. Az �r nagys�g�t az emberek kicsis�ge is bizony�tja. Jelent�ktelenek a n�pek, m�g a nagy vil�gbirodalmak is, a hatalmas Isten el�tt. Ha egy v�d�r v�zb�l hi�nyzik egy csepp, �szre sem veszi az ember. �ppen �gy Isten is k�nny�szerrel el tud ejteni egy n�pet. �ldozatokkal sem lehet sz�nd�k�t megv�ltoztatni. Lib�non b�szke c�drusai nem lenn�nek elegend�k Isten olt�r�ra, s vadjai az �ldozatra. Isten a vil�g Ura �s a n�pek Ura is.

A 18–20. versekben a b�lv�nyokat g�nyolja a pr�f�ta. Ide tartoz�nak gondolj�k 41:6–7-et is. �jb�l sz�noki k�rd�ssel kezdi �rvel�s�t: Minek k�pzelitek Istent, milyen k�pm�st k�sz�thetn�tek r�la? Az els� parancsolatr�l van sz�. Babil�ni�ban rengeteg dr�ga b�lv�nyszobrot l�thatott a pr�f�ta. Gyilkos g�nnyal mondt�k im�d�ik, hogy Babil�nia istenei legy�zt�k Izr�el Isten�t. Bizony�ra voltak olyan zsid�k, akiknek meg is ingott a hite. A pr�f�ta nem kis b�tors�ggal viszonozza a t�mad�st. Elmondja, hogy a b�lv�nyoknak csak annyi erej�k van, amennyit az emberekt�l kapnak. Ember k�sz�ti a b�lv�nyszobrokat, ember l�ncolja le, hogy el ne lopj�k, ember r�gz�ti talapzat�hoz, hogy ne inogjon. A b�lv�ny „inog”, nincs saj�t ereje. A b�lv�ny er�tlens�ge m�g jobban kiemeli a vil�got teremt� �s b�lcsen korm�nyz� Isten hatalm�t, ApCsel 17:29.

A 21–26. versekben r�szben a b�lcsess�girodalom, r�szben a himnusz st�lus�ban fordul hallgat�ihoz a pr�f�ta. Hivatkozik arra a hagyom�nyra, amelyet „kezdett�l fogva” ismer Izr�el. El�sz�r az emberek felett uralkod� �rr�l besz�l, aki olyan magasr�l n�zi az embereket, hogy kicsinek l�tszanak, mintha s�sk�k lenn�nek, Num 13:33. De nemcsak az egyes emberek kicsik El�tte, hanem a hatalmas vil�gbirodalmak �s uralkod�ik is. R�vidre m�rte ki uralkod�suk idej�t, „elf�jja” �ket! Ezekben a szavakban azt fejezi ki a pr�f�ta, hogy Isten a t�rt�nelemnek is Ura. �rvel�s�t avval folytatja, hogy a csillagokat is Isten teremtm�nyeinek mondja. Ez sz�munkra term�szetes, akkor azonban szinte szents�gt�r�snek sz�m�tott: a csillagokat isteneknek gondolt�k Babil�ni�ban! Itt a hadvez�rhez hasonl�tja a pr�f�ta az Urat. Ahogyan a hadvez�r seregszeml�t tart, �s minden katon�nak ott kell lennie, �gy nem mer hi�nyozni a csillagok k�z�l egy sem, ha az �r nev�k�n sz�l�tja �ket. A csillagistenek hasonl� detroniz�l�sa t�rt�nt meg Gen 1-ben. Deutero�sai�s itt is �tt�r�, a Papi irat az � nyomain j�r. A 27–31. versekben kider�l, mi�rt hangzottak el mindezek a s�lyos �rvek. Az�rt, mert a babiloni foglyok hite megrend�lt. A nemzeti panasz�nekekben fejez�d�tt ez ki. Azt gondolt�k, nem t�r�dik �gy�kkel Isten. Nem tud �s nem akar seg�teni n�p�n. Meg�t�lte b�nei miatt, �s ebbe bele kell nyugodni, nincs ki�t. De a pr�f�ta val�di evang�liumot hirdet „J�k�bnak”, „Izr�elnek”. �gy nevezte mag�t a n�p az �szaki orsz�gr�sz pusztul�sa ut�n (722). Ez azt fejezi ki, hogy a megmaradtak az eg�sz n�p k�pvisel�i. A fogs�gban azonban elf�radt, er�tlenn� lett a n�p. Miel�tt Isten a t�rt�nelem Urak�nt szabad�t�st adna, el�sz�r a cs�gged�sb�l akarja kimenteni n�p�t. Deutero�sai�s hite val�ban sashoz hasonl�t, mely sz�d�t� magass�gokban rep�l. Isten azt akarja, hogy a t�bbiek hite is ilyen legyen.

�sa. XLI. R�SZ �sa. 41,1–7. Isten Kyros �ltal ad szabadul�st.

B�r ez az igeszakasz nem eml�ti Kyros nev�t, m�gis r�la van sz�. � az, aki egyik gy�zelmet aratta a m�sik ut�n. A 2. vers c�d�q szava is sikert, gy�zelmet jelent. Kyros hadj�ratai l�zba hozt�k a babiloni birodalom n�peit. A pr�f�ta tudja a k�pr�zatos hadi sikerek magyar�zat�t. Tudja, mi�rt olyan Kyros, mint akinek nem is �ri a l�ba a f�ldet, 3. v. Az�rt, mert az �r ind�totta el �t napkeletr�l! Mindezt perbesz�d form�j�ban mondja el a pr�f�ta. A perbesz�d pr�f�tai trad�ci�, m�r �sai�s is �lt vele. De ott Isten �s saj�t n�pe k�z�tt folyt a per. Itt pedig Isten �s a b�lv�nyok k�z�tt. A t�voli n�peket sz�l�tja f�l az �r, hogy „hallgassanak hozz�”, k�zeledjenek hozz� �s hallgass�k meg szav�t. Azut�n majd �k is elmondhatj�k �rveiket, ha tudj�k. (Az 1. versben lev� „erej�k meg�jul” kifejez�s val�sz�n�leg t�ves ism�tl�d�s 40:31-b�l.) Term�szetesen t�ln� a mondanival� tartalma a perbesz�d keretein: hiszen Isten nemcsak peres f�l, hanem d�nt�b�r� is. Kyros az�rt gy�z, mert Isten eszk�ze. �ltala Isten gy�z a b�lv�nyok felett. Ez f�lelmet kelt a b�lv�nyim�d�kban, de �r�mh�r Isten n�p�nek.

A 6–7. v. a b�lv�nyok keletkez�s�t mondja el, 44:8–20. A b�lv�nyt el�sz�r kifaragj�k f�b�l. Ut�na kalap�ccsal, �ll�n v�kony f�mlapokat k�sz�tenek �s bevonj�k azokkal a szobrot. Az �kori Keleten k�zismertek voltak az istenek sz�let�s�r�l sz�l� m�toszok. De az igaz Isten nem keletkezett, nem sz�letett, el sem m�lik soha, Jn 5:26; Zsid 13:8; Jel 1:8. Ez�rt � �rdemel im�datot, nem Babil�nia istenei! Ennek kell eld�lnie a hatalmas perben.

�sa. 41,8–16. Izr�el ellens�gei megsemmis�lnek. Ebben az igeszakaszban felismerhet� Deutero�sai�s pr�f�ci�j�nak j� n�h�ny jellemz� von�sa. Az, hogy Isten Izr�elnek �s J�k�bnak nevezi n�p�t, a pr�f�cia vigasztal� �s b�tor�t� jelleg�hez tartozik. Azt jelenti ez, hogy a fogs�gban lev� n�p nemcsak J�da marad�ka, hanem eg�sz Izr�el marad�ka. Ugyanilyen megtisztel�, hogy Izr�el az �r szolg�ja. Azt jelenti ez, hogy az �r k�zel�ben �llhat, mint az �r k�l�nleges megb�zottja. S�t a pr�f�ta m�g J�k�b-Izr�eln�l is messzebbre ny�l vissza a m�ltba: a jahvista trad�ci�k�rb�l mer�t, mely �brah�mot Isten bar�tj�nak mondja. A h�berben a „bar�t” sz� participium, amelyet egyesek passz�v, m�sok akt�v �rtelm�nek gondolnak. Ez a k�lcs�n�s szeretetet fejezi ki. A f�ld v�g�r�l, �r-Kaszdimb�l h�vta el az �r �brah�mot. Majd Egyiptomb�l h�vta ki n�p�t. Ugyan�gy menti ki most is Babil�ni�b�l. Igen fontos Deutero�sai�sn�l a kiv�laszt�s fogalma is. Itt deuteronomiumi hagyom�nyb�l mer�t a pr�f�ta. A kiv�laszt�s azt fejezi ki, hogy az �r nem term�szetes viszonyban van n�p�vel, mint a b�lv�nyok a b�lv�nyim�d�kkal. � szabadon d�nt�tt n�pe mellett, sok n�p k�z�l v�lasztotta. Deutero�sai�s st�lus�ra k�l�n�sk�ppen is jellemz� a „ne f�lj” kifejez�s gyakori haszn�lata. Ennek a kifejez�snek eredetileg az egy�ni panasz�nekekben volt a helye, ott, ahol a k�r�st meghallgat� Isten v�laszolt az im�dkoz�nak, s a pap �ltal seg�ts�get �g�rt neki. Formai tekintetben teh�t �n. papi �dv�g�rettel van dolgunk. Deutero�sai�s itt a kultikus trad�ci�b�l mer�t. De szabadon haszn�lja a meglev� form�kat, hiszen itt nem az egy�n panasz�r�l van sz�, hanem a nemzet vigasztal�s�r�l. A vigasztal�s abb�l �ll, hogy Izr�el ellenfelei elbuknak. Valami k�l�n�s, sz�nd�kos hom�lyoss�g m�gis marad a j�vend�l�sben. Nem mondja ki ui. a pr�f�ta, hogy Izr�el fogja megsemmis�teni ellens�geit. Nem n�peket, csak hegyeket fog cs�pelni Izr�el. Teh�t nem Izr�el hatalomra jut�s�r�l, vagy �ppen vil�guralm�r�l van itt sz�, csak arr�l, hogy a hazat�r�s �tj�b�l elh�rul minden akad�ly. Izr�el nem is tudna maga diadalmaskodni. A n�p „f�reg”, 14. v. (A p�rhuzamos sorban is a hasonl� �rtelm� rimm�h sz�t olvass�k.) Ez nemcsak azt jelenti, hogy megvetik a t�bbi n�pek, hanem azt is, hogy Isten �ppen gyenge, megal�zott �llapota miatt sajn�lta meg n�p�t. Ilyen �llapotban bizonyul Isten a n�p megv�lt�j�nak. Ez a sz� a jogi nyelvb�l sz�rmazik: azt a csal�dtagot nevezt�k „megv�lt�nak”, aki a meghalt rokon �zvegy�t feles�g�l vette, Ruth 4:5; aki az elad�sodott rokont vagy vagyon�t megv�s�rolta, Lev 25:23–25.48; �ltal�ban: �rte bossz�t �llt, �gy�t k�pviselte, J�b 19:25. �gy v�ltja ki n�p�t Isten Babil�ni�b�l! – Az „Izr�el Szentje” kifejez�s �sai�st�l val�. Itt teh�t pr�f�tai trad�ci�b�l mer�t Deutero�sai�s. M�r az „Izr�el Szentje” kifejez�s sem csup�n Isten b�nt b�ntet� szents�g�t jelentette, hanem b�nbocs�t� irgalm�t is. Ezt k�ti �ssze Deutero�sai�s ism�telten a „megv�lt�” kifejez�ssel. A 16. versben �jra a zsolt�rok nyelv�t haszn�lja a pr�f�ta. Ott a panasz �s a meghallgattat�s ut�n „fogadalom” k�vetkezett: a megseg�tett ember �g�retet tett arra, hogy a gy�lekezetben fogja dics�rni az Urat. A megmentett, haz�j�ba visszaker�lt Izr�el is dics�rni fogja Isten�t a n�pek k�z�tt. Izr�el szabadul�sa Isten dics�s�g�re szolg�l.

�sa. 41,17–20. Izr�elt seg�teni fogja az �r a hazat�r�sben. Deutero�sai�s az exodus-trad�ci�kra t�maszkodik a babiloni foglyok hazat�r�s�nek a megrajzol�s�n�l. Ez a m�sodik exodus azonban fel�lm�lja az als�t. A pusztas�g, melyen �t fog vonulni Izr�el n�pe, �tv�ltozik. Olyan lesz, mint az o�zis. Mindenfel� b�viz� forr�sok, s�t foly�k �s tavak keletkeznek, pomp�s f�k n�nek. Itt m�r a Sion-trad�ci�b�l mer�t a pr�f�ta. Ide tartozik az az eschatologikus v�radalom, hogy a f�ldrajzi viszonyok is megv�ltoznak az �dv idej�n. De a n�p is m�ss� lesz. Nem fognak majd z�gol�dni, mint az els� exodus alkalm�val, hanem b�znak az �rban �s im�ds�gaikban k�rik hi�nyaik kiel�g�t�s�t. B�r err�l az im�ds�gr�l nem sz�l a sz�veg (breviloquentia), sz�l az im�ds�g kegyelmes meghallgat�s�r�l, 17b. Isten, aki �j honfoglal�sra ind�tja n�p�t, �tk�zben is seg�t. De a v�g�n is �t illeti dics�ret: a hazat�rt n�p �s az eg�sz vil�g megtudja, hogy Isten „keze”, Isten hatalma munk�lkodott.

�sa. 41,21–29. Az igaz Isten perel a b�lv�nyokkal. Deutero�sai�s itt a jogi nyelv kifejez�seit haszn�lja. A t�rv�nysz�ki t�rgyal�s form�j�ban harcol Isten a b�lv�nyokkal. Mint b�r� sz�l�tja fel �ket �rveik el�terjeszt�s�re: bizony�ts�k be, hogy istenek. Ezt h�rom m�don tehetik meg: 1. ha megmondj�k el�re a j�vend�t: �gy j�vend�lnek, hogy be is teljesedik, 2. ha megmagyar�zz�k a m�ltat: megfejtik az elm�lt esem�nyek �rtelm�t, 3. ha b�rmit, „j�t vagy rosszat” v�ghezvisznek a jelenben. Isten mindh�rmat megtette. Pr�f�t�i �ltal j�vend�t mondott. Ez be is teljesedett, amint �ppen a babiloni fogs�g is mutatja. � fejtette meg a m�ltat is: a m�lt Isten szabad�t� tetteinek a sz�ntere. S most a jelenben is � cselekszik. � „keltette f�l” Kyrost, � tette diadalmass�, n�pe szabad�t�j�v�, sz�l�totta nev�n (25. v. korrekci�ja 45:3 alapj�n). De Isten szabad�t� tett�t a szabadul�s �r�mh�re el�zte meg, �ppen Deutero�sai�s �ltal. Deutero�sai�s eg�szen bizonyosan ismerte a pog�ny vall�sok tan�t�sait a m�ltr�l �s a j�vend�r�l: m�toszaikat �s j�vend�l�seiket. Azt �ll�tja azonban, hogy ezeknek a t�rt�nelemhez semmi k�z�k, semmif�le igazs�gtartalmuk, t�rt�nelemform�l� erej�k nincs. Deutero�sai�s nem abszol�t monotheizmust tan�t ontikus �rtelemben, hanem azt hirdeti, hogy egyetlen Ura van a t�rt�nelemnek: Isten. Uralma folyamatos. Nemcsak a m�ltban uralkodott, hanem a jelen �s a j�v� is hatalm�ban �ll. A hatalmi k�rd�s d�l itt el Isten �s a b�lv�nyok k�z�tt: az, hogy kinek jogos az ig�nye arra, hogy im�dj�k. Az a c�l, hogy a n�p ne legyen tov�bb cs�ggedt, ne ingadozz�k az Isten hatalm�ba vetett hite, hanem rem�nykedve v�rja azt, amit Isten tenni k�sz�l.

�sa. XLII. R�SZ �sa. 42,1–4. Az els� Ebed-Jahve-�nek: Az �r szolg�ja csendben munk�lkodik.

M�r a r�gi zsid� �r�smagyar�z�k v�lem�nye is megoszlott az Ebed-Jahve-�nekek �rtelmez�s�re vonatkoz�lag. Voltak k�z�tt�k az egy�ni, a k�z�ss�gi �s a messi�si �rtelmez�snek is k�pvisel�i. A k�s�bbi kereszty�n �r�smagyar�zat is mindm�ig erre a h�rom �gra szakad. A h�rom k�z�tt azonban kor�nt sincs olyan kib�k�thetetlen ellent�t, mint els� pillant�sra gondoln�nk. Ez�rt an�lk�l, hogy a h�rmat �ssze akarn�nk keverni, vagy a k�l�nbs�geket el akarn�nk sim�tani, mindh�rom magyar�zati m�d r�szigazs�gait szem el�tt kell tartanunk.

Forma szerint kir�lly� t�rt�rt� kinevez�ssel van dolgunk. Isten, mint a mindens�g Ura, maga mutatja be az �j uralkod�t. K�zen fogva vezeti a mennyei l�nyek el�. L�lekkel ruh�zza fel, mint egykor D�vidot, 1S�m 16:13. Az, hogy szolg�j�nak nevezi, nem megal�z�. Ellenkez�leg: azt jelenti, hogy a szolga az �r bizalmasa, terveibe beavatott, a mennyei „tan�cs” r�szese. A szolga funkci�ja pr�f�tai. Az igaz vall�st, Isten t�r�j�t �s misp�tj�t hirdeti. Munkater�lete az eg�sz vil�g. Munk�j�t nyitott sz�vvel fogadj�k majd a n�pek. A t�voli „szigetek” (a zsid�k �ltal ismert vil�g legt�volabbi pontjai, a F�ldk�zi-tenger szigetei) m�r v�rj�k. A szolga m�dszere a k�m�let, a halk sz�. De munk�j�hoz a szenved�s is hozz�tartozik. Addig „nem alszik ki �s nem t�rik �ssze”, am�g el nem v�gezte hivat�s�t. M�r itt is kiolvashat� a sorok k�z�l, hogy azut�n �sszet�rik, meghal.

Az egy�ni magyar�zat szerint Deutero�sai�s saj�t tapasztalatait is t�kr�zi ez az �nek. � maga is csendben munk�lkodik a babiloni foglyok k�z�tt. Nem �t�letet hirdet, hanem vigasztal�st, �r�mh�rt. Az �zenet nemcsak egy kis n�p �gye, hanem minden n�pre tartozik. De a pr�f�t�t f�lreismert�k, �ld�zt�k, n�pe sem �rtette meg. Sorsa igazi pr�f�tasors, mint M�zes� vagy Jeremi�s�. A k�z�ss�gi magyar�zatot m�r a LXX is k�pviseli, amely az 1. versben t�bbletk�nt tartalmazza a J�k�b �s Izr�el sz�t: szolg�m, J�k�b… v�lasztottam, Izr�el. A vil�gmisszi�, Isten t�rv�ny�nek, az igaz vall�snak a terjeszt�se Izr�el feladata. Most m�g, tudniillik a babiloni fogs�gban, Izr�el nem hallatja szav�t. K�s�bb sem er�szakkal uralkodik a n�pek f�l�tt, hanem az igazs�g (’�m�t) erej�vel, de gy�zni fog. V�g�l a messi�si magyar�zatra is figyelni kell. Az �jsz�vets�g szerint Isten �gy mutatja be Fi�t: Te vagy az �n szeretett fiam, akiben �n gy�ny�rk�d�m, Mk 1:11; Mt 17:5. J�zus Krisztus misszi�ja is az eg�sz vil�gnak sz�l. Isten orsz�g�t szenved�seivel �p�ti. Munk�j�ba tan�tv�nyait is bevonja. Nekik kell Krisztus tan�tv�ny�v� tenni minden n�pet. A teremtett vil�g s�v�rogva v�rja Isten fiai megjelen�s�t, R�m 8:19.

�sa. 42,5–9. Az Ebed-Jahve elh�vat�sa. Nem egys�ges az �r�smagyar�z�k v�lem�nye arr�l, hogy itt Ebed-Jahve-�nekkel van-e dolgunk. Ezekben a versekben nem fordul el� az Ebed-Jahve n�v. M�gis, f�leg tartalma miatt, az el�z� �nekkel szoros kapcsolatban �ll�nak gondoljuk. Ott a szolga „bemutat�s�r�l” volt sz�, itt elh�v�s�r�l. A k�ltem�ny pr�f�tai trad�ci�kra �p�t. K�l�n�sen Jeremi�s elh�v�sa t�rt�net�vel mutat hasonl�s�got, tartalmi �s szerkezeti szempontb�l egyar�nt. A mindens�g Teremt�je, aki az eget s�tork�nt kifesz�tette, a f�ldet korongalak�v� „lap�totta” �s az emberbe lelket lehelt (teremt�strad�ci� a himnuszok st�lus�ban), teh�t a mindens�g Ura az, aki „elh�vta” szolg�j�t. Akit elh�vott, azt k�zen is fogja, meg is �rzi, hivat�sa teljes�t�s�ben megseg�ti. A szolga hivat�sa: „n�p sz�vets�g�v�, pog�nyok vil�goss�g�v� teszlek”. A ber�t c�m nem azonos tartalm� az ’�r g�jim-mal, hanem fokoz� �rtelm� gondolatp�rhuzammal van dolgunk. A „n�p” teh�t itt nem kollekt�v �rtelemben �ll (n�peknek, az emberis�gnek sz�l� sz�vets�gg�), hanem Izr�elre vonatkozik. A szolga, a m�sodik exodus M�zesek�nt, el�sz�r saj�t n�p�t vezeti ki a fogs�gb�l. S�t Isten sz�vets�g�t is �rv�nyes�ti, meg�j�tja, mint pl. Esdr�s, Neh 8–10. De nemcsak saj�t n�pe jav�ra v�gzi szolg�lat�t, hanem a t�bbi n�peknek is „vil�goss�got”, igaz hitet hirdet, 49:6. A szolga azt az �g�retet kapja, hogy hivat�sa teljes�t�se folyam�n kijelent�seket kap Ur�t�l. Az �r mindig megmondja, mit fog tenni. Amit a szolga mond, �pp�gy be fog teljesedni, mint a r�gi pr�f�t�k szavai. �gy val�sul meg Isten dics�s�ge, �gy gy�z Isten a b�lv�nyokkal folytatott perben. Az �jsz�vets�g J�zus Krisztust is �s a tan�tv�nyokat is a vil�g vil�goss�g�nak nevezi, Mt 5:14; Lk 2:32; Jn 8:12.

�sa. 42,10–17. H�sk�nt vonul ki az �r. A 10–12. versekben az eschatologikus himnuszok st�lus�ban sz�l�tja fel a pr�f�ta az eg�sz f�ld lak�it, hogy �nekeljenek „�j” �neket az �rnak, Zsolt 96:1; 98:1; Jel 5:9. Mindenekel�tt a fogs�gban �l�, cs�ggedt Izr�elnek sz�l a biztat�s, hogy �nekeljen az �r dics�s�g�re, mert j�n a szabad�t�s. Izr�el szabadul�s�t eschatologikus esem�nynek l�tja a pr�f�ta. Isten h�sk�nt „vonul ki”, hogy harcoljon n�p��rt. (A szent h�bor�k trad�ci�j�b�l mer�t a pr�f�ta, Ex 15:3; B�r 5:4–5.) Most m�r nem v�r tov�bb az �r. Eddig is nehez�re esett t�tlen�l v�rnia, „hallgatnia”, m�g n�pe fogs�gban volt. Isten egy�tt szenvedett n�p�vel. De most k�zbel�p. Hegyeket tarol le, foly�kat sz�r�t ki, n�peket gy�z le �s akad�lyokat h�r�t el n�pe el�l. Utat k�sz�t n�p�nek, 40:3; s maga vezeti �ket. Megsz�gyen�lnek a b�lv�nyim�d�k, de ujjongani fognak az �r h�vei.

�sa. 42,18–25. A fogs�g az engedetlens�g b�ntet�se. Ezeknek a verseknek a sz�vege romlott �llapotban maradt r�nk. A sz�vegjav�t�sok k�z�tt legnevezetesebb a nehezen ford�that� mesull�m sz�nak a LXX-ban tal�lhat� �rtelmez�se: m�sel�hem, hoi kyrieuontes aut�n, akik uralkodnak felett�k, 19. v. A s�lam h�ber sz� jelent�se: megad, megt�r�t, k�rt�r�t�st fizet, kip�tol, helyre�ll�t, megfizet, bossz�t �ll. Itt pual participium �ll: aki „megfizet�st” kapott. Az �rtelmez�s neh�zs�ge abb�l ad�dik, hogy a sz�t j� �s rossz �rtelemben egyar�nt haszn�lja a Szent�r�s. Itt teh�t jelentheti a mesull�m sz� Izr�elt �gy is, mint amely Istent�l jutalmat, k�rp�tl�st kap, de �gy is, hogy m�lt� b�ntet�st kapott. Ez ut�bbi a kontextusba jobban beleill� �rtelmez�s, hiszen itt a „szolga” b�neir�l van sz�. K�ts�gtelennek l�tszik, hogy az „�r szolg�ja” itt nem ugyanazt jelenti, mint az Ebed-Jahve-�nekekben: ott a szolga nem vak �s engedetlen, hanem j� tan�tv�nyk�nt figyel az �r kijelent�s�re, 50:4–5. Itt pedig a szolga Izr�elt jelenti, mely – az els� �sai�s szavai szerint – nem l�t a szem�vel �s nem hall a f�l�vel, 6:10. Hi�ba hirdett�k a pr�f�t�k Isten szavait, hi�ba tapasztalt csod�kat a n�p, nem t�rt meg. Ez�rt b�ntette meg n�p�t az �r. Ez�rt ker�lt fogs�gba. A fejezet v�ge a pr�f�ta f�jdalm�t t�kr�zi: m�g mindig nem �rti meg a n�p, mi t�rt�nt vele, hanem z�gol�dik, perlekedik Istennel, 40:27; 49:14. Nem perlekedni kell, hanem megal�zkodni, elfogadni az igazs�gos �t�letet! „Isten igaz, minden ember pedig hazug”, R�m 3:4.

�sa. XLIII. R�SZ �sa. 43,1–7. Az �r megv�ltja n�p�t.

Ezekben a versekben igen sok „bibliai kulcssz�t” tal�lunk. Ilyenek: b�r�’, „teremt”, j�car, form�l”, g�’al, „megv�lt”, q�r�’ bes�m, „nev�n sz�l�t”, m�s�ca „seg�t�, szabad�t�”, k�f�r, „v�lts�gd�j, k�rp�tl�s”, b�naj �s ben�taj, a n�p mint Isten „fiai �s le�nyai”, k�b�d, „dics�s�g”. Formai szempontb�l az �n. egy�ni panasz�nekek egyik r�sz�vel, a papi �dvj�vend�l�ssel van dolgunk, melyben Isten a k�ny�rg�t biztatja, sorsa fordul�s�t �g�ri. Innen val� a „ne f�lj”. A megv�lt�s az elad�sodott embernek vagy vagyon�nak a visszav�lt�sa, megv�s�rl�sa 41:14; jogi kifejez�s, �ppen �gy, mint a tulajdonba v�tel szava: „eny�m vagy”. Most azonban mindez a biztat�s J�k�b-Izr�elnek, Isten n�p�nek sz�l, s a megv�lt�s is, meg a vele p�rhuzamosan �ll� „teremt�s” is azt jelenti, hogy Istent�l sz�rmazik Izr�el nemzeti l�te, � hozta ki Egyiptomb�l (exodus-trad�ci�). Most m�g nagyobb m�rt�kben Izr�el teremt�j�nek �s megv�lt�j�nak bizonyul Isten: Babil�ni�b�l is kiszabad�tja n�p�t. A t�zb�l-v�zb�l kiment�s a term�szet er�ivel szemben oltalmaz� �rra mutat, Zsolt 66:12. � a term�szet Ura.

A kultikus trad�ci�kon t�l itt is �rv�nyes�l a pr�f�tai trad�ci�k hat�sa. Az „Izr�el Szentje” kifejez�s �sai�st�l, Isten szeretet�nek a gondolata H�se�st�l val�. Mindkett�j�kn�l megtal�lhat� Isten atyas�g�nak a gondolata is, �zs 1:2; H�s 11:1. Isten, mint Atya, mag�hoz gy�jti n�p�t, fiait �s le�nyait, mert szereti �ket. Szeretet�n nem v�ltoztat az sem, hogy a n�p fogs�gban, sz�tsz�rts�gban �l. De nemcsak szereti n�p�t az Isten, hanem mint a t�rt�nelem Ura, meg is tudja szabad�tani. Kyrosnak, akit eszk�z��l haszn�l, Izr�el hazaenged�s��rt k�rp�tl�sul Egyiptomot, Eti�pi�t �s a d�lar�biai Sz�b�t, 1Kir 10:2 adja az �r. Ez volt a h�d�t� assz�r-babil�niai kir�lyok r�gi v�gya. Nincs teh�t sz� Izr�el vil�guralm�r�l. Isten dics�s�g�r�l van sz�. Ez�rt „teremtette” Isten Izr�elt, ez�rt „sz�l�totta nev�n”, ez�rt f�zte szorosra kapcsolat�t n�p�vel.

�sa. 43,8–13. Izr�el az �r tan�ja. �jb�l b�r�s�gi t�rgyal�s form�j�ban harcol a pr�f�ta a n�p lelki vaks�ga ellen, mint 41:31–29-ben. A pog�nyokat arra h�vja fel, hogy tan�skodjanak b�lv�nyaik mellett. Van-e k�z�tt�k olyan, aki a m�ltban megj�vend�lt valamit �s az beteljesedett? Tud-e valamelyik�k a jelenben olyan j�vend�l�st adni, mely �rv�nyes a j�v�re? Van-e k�z�tt�k olyan, aki ura a t�rt�nelemnek? Ha igen, akkor az �r meghajol el�tt�k, elismeri istens�g�ket. De a (fikt�v) b�r�s�gi t�rgyal�son sor sem ker�l a b�lv�nyok tan�inak kihallgat�s�ra. Nincs bizony�t�kuk, n�m�k maradnak. Ezzel szemben az �rnak van tan�ja: saj�t n�pe! Igaz, hogy ez a n�p m�g vak �s s�ket, m�g nem �rti Isten dolgait, �s nem �rtette a m�ltban sem, 42:18–25. De az a hivat�sa, az l�te �rtelme, hogy tan�skodj�k Ur�r�l! Erre v�lasztotta ki n�p�t az �r! Izr�el l�te nem �nc�l�, nem az a c�l, hogy nagy �s gazdag legyen, hanem az, hogy a n�p tagjai Isten tan�i �s szolg�i legyenek (a 10. versben t�bbes sz�m olvasand�, csak pontoz�sbeli korrekci�). Izr�el k�tf�lek�ppen tan�: sors�val, l�t�vel is, de tudatosan, bizonys�gt�tel�vel is. S ha m�g nem alkalmas erre a n�p, majd alkalmass� teszi �ket az �r: megismerik �t (bels� k�z�ss�gre jutnak Vele), hisznek neki (r�b�zz�k sorsukat) �s meg�rtik, hogy egyed�l � az alfa �s �mega, a t�rt�nelem Ura, Aki megszabad�tja n�p�t. A pog�nyok istenei, az emberi nemzed�kekhez hasonl�an, keletkeznek �s elm�lnak (sum�r-akk�d m�toszok, theogoni�k). De Isten nem „form�ltatott”. „�n vagyok az” – ebben a t�m�r, az exodus-trad�ci�b�l sz�rmaz� (Ex 3:14) mondatban kifejez�sre jut Isten egyetlens�ge. Deutero�sai�s monotheizmust hirdet. De ez nem csup�n elm�leti igazs�g, nemcsak tiszta tan, hanem t�rt�nelmi tapasztalat is. S�t a k�zelj�v�ben is megtapasztalja Izr�el, hogy amit Isten mond – �s nem „idegen” (ti. idegen isten), az beteljesedik. A f�ldi nagyhatalmak sem tudnak v�ltoztatni rajta. Az �jsz�vets�gi gy�lekezet l�t�nek is a tan�skod�s a c�lja �s �rtelme, ApCsel 1:8. Erre a szolg�latra csak az �r tud alkalmass� tenni, az ember maga alkalmatlan, 2Kor 3:5; Jel 3:2.

�sa. 43,14–21. A csod�latos szabadul�s. A 14–15. vers k�l�n egys�g. Itt nevezi el�sz�r nev�n Babil�ni�t a pr�f�ta. Kyrost, akit oda „k�ld” az �r, nem nevezi itt meg. A 14. vers ber�h�m, „z�rak” szav�t a LXX a b�reh�m, pheugontas, „menek�l�k” sz�val adja vissza. Mindkett� j� �rtelmet ad. Az egyik szerint az �r „lesz�ll�tja” (ti. a Se�lba) Babil�nia menek�ltjeit, a m�sik szerint „leveri a z�rakat” n�pe „b�rt�n�r�l”. K�l�n�s kifejez�s a k�ldok „ujjong�s�nak haj�i”. Kereskedelmi, vagy luxushaj�kra gondolnak egyes magyar�z�k. De m�s pontoz�ssal azt az �rtelmet kapjuk, hogy gy�szra v�ltozik a k�ldok ujjong�sa. Mindezt „�rtetek” cselekszi az �r, aki mint n�pe „megv�lt�ja” (l�sd 41:14-n�l), Izr�el Szentje �s kir�lya, szabadul�st ad n�p�nek. A szabadul�sr�l a 16–21. versekben j�vend�l a pr�f�ta. �jra az exodus-trad�ci�ra �p�t. A 16–17. vers a V�r�s-tengern�l v�ghezvitt csod�kra mutat, Ex 14. Az �j exodus alkalm�val nem a tengert teszi sz�razz� az �r, hanem a puszt�t o�ziss�, 41:17–20. De jelent�s�g�ben is fel�lm�lja az �j a r�git. Mindeddig az exodusr�l sz�lt Izr�el �si hitvall�sa. De amit most k�sz�l tenni az �r, amellett elt�rp�lnek a r�giek! Azonban a nemzeti szabad�t�s nem v�gc�l. Isten, aki mag�nak teremtette n�p�t, mag�nak is v�ltja meg. A megszabadult n�p dolga Isten dics��t�se! �jabb magyar�z�k szerint (Fohrer, Westermann) a m�lt „emleget�se” f�leg az �n. nemzeti panasz�nekekben t�rt�nt. A fogs�g szenved�seit emlegette a n�p, eml�keztetve az Urat r�gi, nagy tetteire �s k�rve az �jabb szabad�t�st, 51:9; 63:11–14. Erre felel az �r: meghallgatja az im�t �s csod�latos tetteket visz v�ghez. Az �jsz�vets�g is besz�l a r�giek elm�l�s�r�l �s az �j teremt�s�r�l, 2Kor 5:17; arr�l, hogy a r�git f�l�lm�lja az �j, 2Kor 3:6–11 �s arr�l, hogy Isten a j�v�ben adja h�veinek – szenved�s�k ut�n – a legnagyobb aj�nd�kot, 2Kor 4:17. Az „�rtetek”, mely a perikopa egyik kulcsszava, az �rvacsora t�rt�net�ben is visszat�r, 1Kor 11:24.

�sa. 43,22–28. V�d �s bocs�nat. �jra jogi kifejez�sekkel �l a pr�f�ta. Isten v�dbesz�det tart n�pe ellen. Feltehet�leg v�lasz ez a n�p sz�m�ra, mely igazs�gtalans�ggal v�dolta Istent a babiloni fogs�g miatt (Westermann). Ezzel szemben Isten a n�p b�neire mutat r�. K�l�n�s m�don nem a szoci�lis b�n�ket ostorozza, mint a fogs�g el�tti pr�f�t�k, hanem a kultuszt, azt, amire Izr�el a legb�szk�bb volt. Ugyanazt a radik�lis pr�f�tai kritik�t tal�ljuk itt, amit �m�sn�l 5:25–26 �s Jeremi�sn�l 7:21–23: egyr�szt az �ldozati kultuszt (a „szolg�lat”-ot) nem Isten akarta, az „egy darab ethnikum” Izr�elben, m�sr�szt a kultusz sokszor nem is az igaz Istennek sz�lt, hanem a b�lv�nyoknak. Nem Isten „szolg�ltatta �s f�rasztotta” n�p�t, hanem – szinte leford�thatatlan sz�j�t�kkal – a n�p adott munk�t Istennek, „szolg�ltatta �s f�rasztotta” Isten�t b�neivel! Ez volt az egyetlen – „teljes�tm�nye”. M�r J�k�bt�l kezdve, H�s 12:3–4; v�gig az eg�sz �dvt�rt�neten �t, Ez 16; 20; 23 sz�ntelen�l v�tkeztek Izr�el „sz�viv�i”, vezet�i. Emberi logika szerint a v�d ut�n az �t�letnek kellene elhangoznia. Izr�el b�n�re nincs ments�g. De v�ratlanul a bocs�nat szava hangzik. Az ok, minden �rtelmen fel�l: „�nmagam�rt”. Az el�z� perikopa egyik „vez�rszava” a „ti�rettetek” volt. Itt pedig az �rdem n�lk�l �rad� bocs�nat m�sik oldal�t l�thatjuk: Isten �nmag��rt, h�s�g��rt, dics�s�ge megval�sul�s��rt gyakorol kegyelmet n�p�vel. Ez a kegyelem val�sul meg! �rv�nyes 586 ut�n is, amikor Isten azzal b�ntette n�p�t, hogy ellens�g gyal�zta meg (hill�l) a jeruzs�lemi templomot, hadi�tok (h�r�m) �s szidalom �rte Izr�elt. Nem ez volt Isten utols� szava. Isten irgalma gy�z�tt haragja felett. Az irgalom az �jsz�vets�g szerint is „szolg�lat”. Az �sz�vets�ghez hasonl�an fogalmaz az �jsz�vets�g: az Ember Fia nem az�rt j�tt, hogy neki szolg�ljanak (diakon�th�nai), hanem hogy � szolg�ljon (diakon�sai) �s v�lts�gd�jul adja �let�t sokak�rt, Mt 20:28.

�sa. XLIV. R�SZ �sa. 44,1–5. A hazat�rt n�p boldog �lete.

Az els� k�t versben egym�st k�vetik az Izr�elre vonatkoz� megtisztel� nevek. Ilyen a J�k�b-Izr�el, ilyen az, hogy szolg�j�nak nevezi n�p�t az �r. Ilyen a Jes�r�n n�v, amely a j�sar gy�kb�l sz�rmazik. A gy�k jelent�se: egyenes, der�k, becs�letes. Az el�z� perikop�ban J�k�b, a csal� �llt el�tt�nk, Gen 27. Itt Izr�el, a becs�letes, Deut 32:15; 33:5.26. A v�laszt�s, alkot�s �s anyam�hben form�l�s, tov�bb� a „ne f�lj” a papi �dvj�vend�l�sek bevezet� kifejez�se, b�rmennyire is egy�nre vonatkozik eredetileg, itt a n�pnek sz�l. A n�p teremt�se itt is p�rhuzamban �ll a n�p megseg�t�s�vel. De most nem a hazavezet�s mozzanata �ll a k�z�ppontban, hanem a hazat�rt n�p boldog �lete. Isten Lelke �rad r�juk, Gen 2:7; �zs 32:15; Zsolt 104:30. Ahogyan a foly�v�z mellett virul a n�v�nyzet, Zsolt 1:3; �gy n�vekszik a hazat�rt n�p. Sokan csatlakoznak hozz�juk (prozelit�k). Nem politikai vil�guralmat ad n�p�nek az Isten, hanem misszi�t. R�gi id�kben szok�s volt, hogy a h�vek a kez�kre vagy a homlokukra tetov�lt�k isteneik nev�t. E szok�s nyomai a Bibli�ban is megtal�lhat�k, Ex 13:16; Deut 6:8.9; Ez 9:4; Jel 7:3; 13:16. De nemcsak Istenhez csatlakoznak majd az emberek, hanem Isten n�p�hez, J�k�b-Izr�elhez is, Zsolt 87. �nk�ntesen, folyamatosan „szaporodik a gy�lekezet az �dv�z�l�kkel”, ApCsel 2:47. Aki Istenhez tartozik, Isten n�p�hez is hozz�tartozik.

�sa. 44,6–8. Isten pere a b�lv�nyokkal. Itt �jb�l perbesz�ddel van dolgunk, 41:21–24-hez �s 43:8–15-h�z hasonl�an. A b�lv�nyokat felsz�l�tja Isten, hogy tegyenek hozz� hasonl�an: j�vend�lj�k meg az esem�nyeket. De az eredm�ny m�r el�re biztos: nincs olyan, mint az Isten, s�t rajta k�v�l nincs Isten. Nem m�lt�k Babil�nia istenei arra, hogy higgyenek benn�k az emberek. Egyed�l Isten a t�rt�nelem Ura. � a „K�szikla”, mondja a zsolt�rok nyelv�n a pr�f�ta. S amit mond, nem h�v�s, v�rtelen, elvi monotheizmus csup�n, hanem harc a hamis hit ellen. Azt a modern k�rd�st, hogy ha nincsenek istenek, mi�rt kell ellen�k harcolni, c�ltalan felvetni. Hiszen a fogs�g n�pe val�ban a gy�ztesnek l�tsz� babiloni istenek ig�zet�ben �lt. P�l apostol szavaival �lve, abban a vesz�lyben voltak, hogy Isten im�dat�b�l visszaesnek az „elemek” im�dat�ba, Gal 3:3; 4:8.9. De az �r, aki a t�rt�nelemnek is �s a term�szetnek is Ura, harcol n�pe hit��rt.

�sa. 44,9–20. G�nydal a b�lv�nyok k�sz�t�s�r�l. Ez az igeszakasz �s az ezzel rokon 40:19–20; 41:6–7 val�sz�n�leg k�s�bbi Deutero�sai�s kor�n�l. Nem annyira pr�f�tai pol�mia, hanem a b�lcsess�girodalom term�ke. A b�lv�nyok „tan�i” azok, akik im�dj�k �ket. De ezek a tan�k nem l�tnak semmit a b�lv�nyok erej�b�l, m�k�d�s�b�l. Hiszen a b�lv�nyok az embert�l sz�rmaznak, 11. v. Hogyan is lehetne erej�k, ha maga az a mesterember is kimer�l, aki k�sz�ti �ket? B�rmilyen d�szes is a b�lv�ny, b�rmennyire is templomban „lakik”, ugyanolyan k�z�ns�ges anyagb�l k�sz�l, mint amivel az ember kenyeret vagy h�st s�t. Aki leborul a b�lv�ny el�tt, �rtelmetlen. Az ilyen ember „hamun legeltet”, hasonl� ahhoz a p�sztorhoz, aki felperzselt r�tre viszi ny�j�t. A b�lv�nyim�d�s teh�t megsz�nik, mihelyt az �rtelmes gondolkod�s megkezd�dik. Hiszen a b�lv�nyim�d�s haszontalan, s�t ut�latos dolog, 9. v.; Deut 7:26; 32:16. Ezzel szemben az igaz Isten nem „embert�l van”, � nem lakik k�zzel csin�lt h�zban, �zs 61:1. Isten „tan�i” l�tj�k, tapasztalj�k Isten erej�t. H�vei nem „hamun legeltetnek”, hanem j� legel�n, h�s forr�sv�z mellett, Zsolt 23.

�sa. 44,21–23. A b�nbocs�natra megt�r�ssel kell felelni. A 21–22. versben folytat�dik az 1–4. versekben kezd�d� �dv�g�ret. A megtisztel� J�k�b-Izr�el megsz�l�t�s ut�n k�tszer is szolg�j�nak nevezi n�p�t az �r. Azzal biztatja, hogy nem felejtette el, a fogs�g ellen�re sem, hiszen � teremtette, 49:15. Bocs�nattal aj�nd�kozza meg: ahogyan elsz�ll a felh�, �gy t�nik el a n�p v�tke. Itt Deutero�sai�s �zenet�nek alaphangja: a vigasztal�s csend�l meg �jra, 42:1–2; 43:25. Azonban Isten feleletet v�r: a bocs�natot nyert n�p t�rjen meg Isten�hez, �nk�nt szolg�lja �s im�dja az Urat. A 23. vers lez�rja a 42:14-gyel kezd�d� igeszakaszt. A megv�ltozott n�p �r�m�ben r�szt vesz az eg�sz kozmosz: �g, f�ld, hegyek. Isten dics�s�g�t az eg�sz vil�g elismeri, 49:13; 55:12. A pr�f�cia theocentrikus.

�sa. 44,24–28. Kyrost az �r tette uralkod�v�. El�sz�r Izr�elt sz�l�tja meg az Isten, mint n�pe teremt�je �s megv�lt�ja. Teremt�s �s megv�lt�s (az ut�bbi kifejez�s �rtelm�t l�sd 41:14-n�l) p�rhuzamban �ll Deutero�sai�sn�l. A k�vetkez�kben a jellegzetes participiumos himnusz-st�lussal tal�lkozunk. Az �r maga mond mag�r�l himnuszt. A mindens�g egyed�li alkot�j�nak mondja mag�t, de a t�rt�nelemnek is � az egyetlen Ura. � az, aki a babiloni var�zsl�k (bad, „fecseg�s” helyett bar, „j�s” olvashat� a 25. versben) j�vend�l�seit meghi�s�tja. Rengeteg ilyen j�vend�l�s sz�vege maradt r�nk. Valamennyi „�dvj�vend�l�s”. Mindez hazugnak bizonyult Babil�nia buk�s�val. Ezzel szemben beteljesedett Isten szolg�inak (26. v. t�bbes sz�mnak pontozand�), a fogs�g el�tti pr�f�t�knak a besz�de. De �ppen �gy be fog teljesedni az a sz� is, amit most sz�l Isten Deutero�sai�s �ltal Jeruzs�lem �jj��p�l�s�r�l. Hiszen ugyanaz az Isten mondja ki ezt, aki hatalmas szav�val legy�zte a tengert, az �si ellens�get, 51:9. Lehet, hogy a pr�f�ta m�r jelk�pesen besz�l tengerr�l, �s a babiloni birodalom megd�l�s�re gondol. Itt eml�ti el�sz�r Kyros nev�t. „P�sztorom”-nak mondja, az „uralkod�” �rtelm�ben, 2S�m 5:2; Jer 23; Ez 34. Kyros uralkod�s�nak nem a vil�guralom az igazi c�lja, hanem az, hogy beteljesedj�k Isten akarata „tetsz�se” (h�f�c): a jeruzs�lemi templomnak kell fel�p�lnie, mert Isten n�pe k�z�tt akar lakni. Ugyanezt maga Kyros is elmondja h�res ediktum�ban, Ezsd 1:1–4.