�zsai�s XXIX. R�SZ

�sa. 29,1–8. Jeruzs�lem ostroma �s csod�latos szabadul�sa.

D�vid ostrommal foglalta el Jeruzs�lemet, 2S�m 5:6–9. � tette az orsz�g f�v�ros�v�, itt �p�lt az �r temploma is. Ez�rt sz�l�tja �sai�s Jeruzs�lemet k�lt�i n�ven Ari�lnak, Isten „t�zhely�nek”, olt�r�nak. Kev�sb� val�sz�n�nek l�tszik az „Isten oroszl�nja”, 2S�m 23:20 (a „bajnok” �rtelm�ben), vagy az „Isten-hegy” jelent�s, Ez 43:15. Mi�ta Jeruzs�lemben az �r temploma �ll, �vr�l �vre megtartj�k az �nnepeket. De el fog j�nni az �nnepek k�rforg�sa sor�n az az id�, amelyben megint hadsz�nt�r lesz Jeruzs�lem. Val�ban olt�rr�, t�zhelly� v�lik. Az �r fog harcolni ellene, mint egykor D�vid (a bizonytalan „ostromgy�r�” sz� a LXX. szerint: „mint D�vid”). Akkor majd az eg�sz v�ros „olt�r” lesz, tele elesettekkel �s v�rrel, olt�r, amelyen Isten haragj�nak a t�ze �g! Hatalmas n�pek seregeit k�ldi Jeruzs�lem ellen az �r, �s ellenkez�j�re fordul a v�ros r�gi dics�s�ge. A n�p a porig fog al�zkodni. M�g a besz�de is olyan halk lesz – a zajos, vid�m �nnepek ut�n –, mint a holtak szellemei� halottid�z�s alkalm�val, 1S�m 28. fejezet, �zs 8:19. Akik halottid�z�ssel foglalkoztak �zs 28:15; a halottak szellemeihez lesznek hasonl�k maguk is (Eichrodt).

De hirtelen, v�ratlanul k�zbel�p az �r. El�zi a sok hatalmas ellens�get, akiket pedig � maga k�ld�tt. M�r azt gondolta mindenki, az ellens�g is, Jeruzs�lem lak�i is, hogy v�ge a v�rosnak, de az eg�sz vesz�ly elm�lik, �ppen �gy, ahogyan elm�lik az �lom, ha fel�bred�nk.

A j�vend�l�s h�tter�nek �ltal�ban Jeruzs�lem csod�latos szabadul�s�nak a t�rt�net�t tartj�k (701-ben, Szanh�rib assz�r kir�ly hadj�rata alkalm�val, �zs 37:36). Sokan azt gondolj�k, hogy ez az igeszakasz nem sokkal az ostrom ideje el�tt keletkezett. De ez m�g nem magyar�z meg mindent. Hiszen az 5–8. versek szinte az utols� �t�let sz�neivel festik meg a szabadul�st. �ppen ez�rt vannak olyan �r�smagyar�z�k is, akik k�l�nv�lasztj�k ezeket a verseket az el�z�kt�l �s nem is tartj�k �ket �sai�sinak. Azonban m�r a Sion-zsolt�rokban is arr�l van sz�, hogy a hatalmas n�pek hadseregei egy�ttes er�vel megostromolj�k Jeruzs�lemet, de az �r csod�latos szabad�t�st ad n�p�nek, Zsolt 46; 48; 76. �sai�sn�l is ennek a speci�lisan jeruzs�lemi hagyom�nyanyagnak a hat�s�val van dolgunk (v. Rad). Nem lehetetlen, hogy a 8. v. eleje k�s�bbi fogalmaz�sban maradt r�nk. Nem v�letlen az sem, hogy Isten megjelen�se (a theof�nia, 6. v., amit �gzeng�s �s vihar k�s�r, (Ex 19; 1Kir 19; Zsolt 18:8–16) �ppen akkor k�vetkezik be, amikor megal�zkodik a n�p. �ppen erre val� a nagy nyomor�s�g (Fohrer). �sa. 29,9–16. A n�p lelki vaks�ga.

A 9. v. ig�it �ltal�ban imperativusoknak tartj�k. A pr�f�ta arra sz�l�tja fel a n�pet, hogy b�muljanak �s csod�lkozva meredjenek egym�sra, mert olyan csod�latos dolgokat fog tenni az �r, hogy nem is fogj�k meg�rteni az emberek, 14. v. Isten maga teszi �rtelmetlenn� a saj�t n�p�t. Olyanok lesznek, mint a r�szeg, vagy mint az eksztatikus �lomban lev� ember, aki teljesen �rz�ketlen a val� vil�g esem�nyeivel szemben. A n�p nem �rti Isten kijelent�s�t. Nem �rtik sem a k�pzettek, sem a k�pzetlenek, 11. v. Isten maga okozta ezt, ez m�r az � �t�let�hez tartozik. Az �t�let oka az, hogy megm�s�tott�k a pr�f�tai �zenetet. A sz�v megkem�nyed�se m�r Isten �t�let�hez tartozik (v. Rad), �zs 6:9.10; 8:14.15; Jn 3:18. A L�lek kit�lt�se itt nem a j�eli �g�ret �rtelm�ben t�rt�nik, nem �gy t�ltetik ki, ahogyan az els� p�nk�sdkor, hanem ellent�tes �rtelemben, mint pl. 1S�m 18:10; 19:9; 1Kir 22:23-ban: lelki vaks�got okoz. Tartalmi szempontb�l teh�t helyes a 10. v.-ben lev� magyar�z� glossza: „pr�f�t�kat” �s „l�tnokokat”.

Az istentisztelet, mint keret, megvolt Izr�elben, 1:10–17. De Isten nem el�gszik meg a hagyom�nyos istentiszteleti szertart�sok gyakorl�s�val, azoknak a kultikus el��r�soknak, r�tusoknak a pontos megtart�s�val, amelyeket Izr�el nagyr�szt a k�na�ni n�pekt�l tanult. Isten a sz�v szeretet�t k�v�nja, Deut 6:5. J�zus Krisztus sz� szerint id�zi a 13. v.-ben lev� �sai�si ig�t Mt 15:8.9-ben, s�t tartalmi szempontb�l ide tartozik Mt 7:21 is. – A 14. v.-ben eml�tett csod�latos isteni cselekedet abb�l �ll, hogy Isten meg fogja b�ntetni n�p�t, 28:21. Ezt a verset 1Kor 1:19 is id�zi. Azok a „b�lcsek”, akikr�l itt sz� van, a n�p vezet�i, akik nem fordulnak �sai�s pr�f�t�hoz, hogy k�rdezze meg az Urat a n�p �gy�ben, hanem titokban Egyiptommal t�rgyalnak, 18. fejezet. A 16. v. ennek a l�tsz�lagos b�lcsess�gnek a b�n�s fon�ks�g�t mutatja meg: a teremt� Isten b�lcsess�g�t �s hatalm�t vonj�k k�ts�gbe, n�lk�le int�zik az orsz�g sors�t, azt gondolva, hogy b�lcsebbek n�la! Ez az �si b�n: olyanok akarnak lenni, mint az Isten (Fohrer). A hasonlat �zs 45:9-ben, Jer 18:1–8-ban �s R�m 9:20–24-ben is el�fordul, minden�tt abban az �rtelemben, hogy az embernek meg kell hajolni a teremt� Isten hatalma �s b�lcsess�ge el�tt.

�sa. 29,17–24. Az �j teremt�s.

Ebben az igeszakaszban �sai�si gondolatokat is tal�lunk. Ilyenek: a n�p lelki vaks�g�r�l �s s�kets�g�r�l sz�l� kijelent�s, 6:9–10; az Izr�el Szentje kifejez�s 1:4; 5:19.24; a cs�fol�d�k megsz�gyen�l�se 28:14 �s a jogfosztottak�rt folytatott harc, 1:16–17; 5:7–8. A st�lus azonban igen er�s k�s�bbi hat�sokat mutat, amelyek versr�l versre kimutathat�k (Fohrer). Deutero�sai�s is vaknak �s s�ketnek nevezte a n�pet, 42:18; � is haszn�lta az Izr�el Szentje kifejez�st, 41:14.16.20; 43:3.14; 45:11; 47:4 stb. A megv�ltottak (22. v.) a babiloni fogs�gb�l hazat�rteket jelentik (51:11), akiket csod�latosan sz�p, paradicsomi term�kenys�g� orsz�g v�r 41:18–19. �gyhogy itt egy k�s�bb �lt pr�f�ta-tan�tv�ny munk�j�t l�thatjuk, aki az �sai�si ig�k f�ny�ben l�tta a megold�st saj�t kora sz�m�ra (v. Rad). V�rta az �dv idej�t, amelyben Isten Lelk�nek a hat�s�ra a term�szet is megv�ltozik, 32:15; 35:1–10. Jellemz� az igeszakaszra, hogy a 18. v. az Ig�t m�r �r�snak mondja. Az utols� id�kben az ember is �j teremt�ss� v�lik, aki �rteni fogja Isten dolgait, Jer 31:31–34; Ez 36:26–32. Az „al�zatosak” �s „szeg�nyek” a h�v� gy�lekezet tagjait jelentik. Nem fogja �ket t�bb� senki sem b�ntani, nem cs�folj�k ki �ket �s nem szor�tj�k h�tt�rbe jogi �gyekben olyanok, akik a „kapuban”, a v�ros kapuj�n�l lev� t�ren, a nyilv�nos jogszolg�ltat�s alkalm�val hamis eszk�z�kkel el�t�ltett�k az igazakat (a 21. v. d�b�r szava itt jogi �gyet jelent). L�thatjuk, hogy a h�tt�r itt nem ugyanaz m�r, mint �sai�s idej�n volt, hanem a gy�lekezet bels� tisztul�sa, mint pl. a k�s�i zsolt�rokban. A 22. v.-ben j� korrekt�ra ’�l helyett ’�l-t olvasni: az �r, J�k�b h�z�nak az Istene, megv�ltotta �brah�mot. Nem sz�ks�ges �brah�m megv�lt�s�nak a gondolat�t a Bibli�n k�v�l �ll� legenda m�dj�n elk�pzelni (Jubileumok k�nyve 12., Procksch). El�g itt �brah�mot a babiloni fogs�gb�l „megv�ltott” n�p k�pvisel�j�nek tekinteni. Ez a n�p nem fog t�bb� „sz�gyenkezni” a pog�nyok k�z�tt, hiszen �jra orsz�got ad nekik Isten, hazavez�rli �seik f�ldj�re. Megl�thatj�k azt az „�jat”, amit Isten tesz n�p��rt, �zs 43:19. Ezzel megval�sul Isten c�lja: elismerik az � szents�g�t azok is, akik a jelen nyomor�s�gai k�z�tt �ppen �gy t�relmetlenkednek �s k�ts�gbeesnek, ahogyan hajdan a puszt�ban v�ndorl� n�p. T�relmetlenkedett a n�p a babiloni fogs�gban is �zs 40:27; s�t, az apostoli igehirdet�s g�nyol�i is 2Pt 3:4. Az �g�retek beteljesed�s�nek az idej�n nemcsak a nyomor�s�g sz�nik meg, hanem a hitetlens�g is.

�sa. XXX. R�SZ

�sa. 30,1–7. Egyiptom nem ad seg�ts�get.

Ha m�r J�da �llama �h�z kir�ly hitetlens�ge miatt (7. fejezet) Assz�ria vazallusa lett, �sai�s a megk�t�tt sz�vets�g megtart�s�t tartja helyesnek. Ehelyett a n�p vezet�i titokban Egyiptommal t�rgyaltak, �gy akart�k az orsz�got �jb�l szabadd� tenni. De ez el�tt a v�llalkoz�s el�tt nem k�rdezt�k meg a pr�f�t�t, az �r „sz�j�t”, 2. v. Ez�rt hi�ba mutatnak be ital�ldozatot (n�szak massz�k�h, 1. v., a sz�vets�gk�t�s szertart�sa) �s hi�ba h�vj�k seg�ts�g�l az egyiptomi isteneket a sz�vets�g megk�t�s�n�l, az �r Lelke nincs jelen. Pedig csak az �r tudja n�p�t megseg�teni. Hi�ba visznek Egyiptomba kincseket a puszt�n �t, hi�ba pr�b�lj�k megv�s�rolni j�indulat�t, Egyiptom tehetetlen. Isten „elhallgattatta”, 7. v., �ppen �gy, ahogyan hajdan is legy�zte a mitikus �ssz�rnyet, Rahabot, Zsolt 89:11; �zs 51:9. B�r Sabako f�ra� (714–700) nagy ter�leteket kapcsolt orsz�g�hoz, hatalma l�tszat csup�n. A 4. v.-ben eml�tett C�an = Tanis a N�lus delt�j�n�l �szakon, Han�sz = Herakleopolis pedig d�len jelzi Sabako birodalm�nak a hat�r�t. A kir�lyi tisztvisel�k C�anban �ltek, innen korm�nyozt�k a t�voli orsz�gr�szeket k�veteik �ltal. – A 6. verset egyes �r�smagyar�z�k arab t�rzseknek Egyiptomba k�ld�tt k�vets�g�re, esetleg d�li arab t�rzsekhez k�ld�tt j�dai k�vets�gre vonatkoztatj�k. Egyszer�bb, ha azokra a j�dai k�vetekre gondolunk, akik 701 el�tt Egyiptomban j�rtak, 18; 20. fejezet.

�sa. 30,8–18. A hamis pr�f�t�k buk�st okoznak.

Az igeszakasz hat�rainak a megh�z�s�ban elt�r�ek a v�lem�nyek. Vannak, akik a 8. verset az el�z�, a 18. verset pedig a k�vetkez� igeszakaszhoz tartoz�nak gondolj�k. A 8. vers fontos adatokat szolg�ltat a pr�f�cia �r�sba foglal�s�ra vonatkoz�lag. Nem valamif�le �r�i hajlam ind�totta erre �sai�st, nem is a saj�t nev�nek akart eml�ket �ll�tani. Isten parancsa alapj�n �rja le a kapott �zenetet. A pr�f�ta, aki saj�t nemzed�k�t�l olyan sok meg nem �rt�st tapasztalt, f�ljegyz�seket k�sz�t a j�vend� sz�m�ra – tan�nak (lec�d), 8:16–17. B�zik abban, hogy Isten szava beteljes�l. B�r nem tudjuk pontosan meghat�rozni, hogy mennyit �rt fel �sai�s �s melyik r�sz�t jegyezte f�l maga a kapott pr�f�ci�knak, k�ts�gtelen, hogy az �zenet l�nyeg�t maga jegyezte f�l. – A jelen nemzed�k cs�d�t vallott. Hivatkoznak ugyan Istenre, mint Aty�ra, de nem igaz�n, mert nem akarnak hallgatni Izr�el Szentj�nek a tan�t�s�ra (t�ra, 9. v.). A hit akaratjellege l�tszik meg itt, 9.15. v.; Jn 5:40. Csak a saj�t gondolataik igazol�s�t hajland�k elfogadni a pr�f�t�t�l. Voltak Izr�elben hamis pr�f�t�k is, akik kiel�g�tett�k ezt az ig�nyt �s hajland�k voltak az uralkod� r�tegek sz�ja �ze szerint pr�dik�lni, 1Kir 22; Jer 11; 23; Ez 13; Mik 2:6–11. A pr�f�ta itt k�t hasonlattal fejezi ki a hamis pr�f�t�kra hallgat�s s�lyos k�vetkezm�nyeit. Az els� hasonlat szerint az orsz�g olyan gyorsan fog elpusztulni, amilyen hirtelen leomlik a megrepedt fal. A m�sodik hasonlatb�l a pusztul�s m�rt�k�t ismerhetj�k meg: ahogyan a nagy er�vel f�ldh�z v�gott cser�ped�nyb�l semmi sem marad �pen, egyetlen darabja sem lesz haszn�lhat�, �ppen �gy Isten �t�lete sem hagyja �rintetlen�l az orsz�g egyetlen r�sz�t �s a t�rsadalom egyetlen r�teg�t sem. A 15. v. �jb�l �sai�s pr�f�ci�j�nak a legjellegzetesebb r�szei k�z� tartozik. A ford�tott p�rhuzamos form�ban (chiasmos) �rt vers a hit k�t oldal�t t�rja el�nk: egyr�szt Istenhez kell megt�rni �s Benne kell b�zni (s�b, b�tah), m�sr�szt a b�n�s emberi tervekr�l le kell mondani, azokkal fel kell hagyni (n�ah, s�qat). Ez a kett� kell ahhoz, hogy Istent�l seg�ts�get kapjon a n�p. Ebben �ll az igazi b�lcsess�g. Ugyanezt aj�nlotta �sai�s m�r �h�z kir�lynak is, 7:9. A n�p �s a vezet�k azonban nem mondtak le harcos terveikr�l. Egyiptom seg�ts�g�vel �s egyiptomi harci parip�kkal akart�k kiv�vni a gy�zelmet Assz�ri�val szemben. De minden a vissz�j�ra fordul: a t�mad�knak menek�lni�k kell majd! Ezt a 16. v. k�t sz�j�t�kkal fejezi ki. A „fut” sz� �s a „gyorsnak lenni” sz� el�sz�r az ellens�gre rohan�st jelenti, m�sodszor azonban m�r a megfutamod�s �s menek�l�s �rtelm�ben �ll. Az, hogy kev�s ellens�g el�l is sokan fognak majd menek�lni, Isten m�ve, T�le j�v� b�ntet�s, Deut 28:25; 32:30. A marad�k olyan kicsi lesz, mint amikor egy hadseregb�l csak az a hadijelv�ny marad meg, amelyet p�zn�ra t�zve hegytet�re �ll�tottak, hogy harcba h�vja a n�pet. Ide vezet Jeruzs�lem vezet�inek az �ngyilkos politik�ja.

Van-e ki�t ebb�l a s�lyos helyzetb�l? A 17. v. v�g�ig terjed� igeszakaszban nincs „�dveschatologia” (Fohrer). Azonban Isten kegyelme �jb�l felragyog a 18. v.-ben. Ezt verses form�ja miatt ink�bb az el�z� igeszakaszhoz tartoz�nak gondoljuk, mint a k�vetkez�, pr�z�ban �rt szakaszhoz tartoz�nak. Ebben a versben, sz�mos bibliai k�zirat alapj�n, a „felemelkedik” sz�t „vesztegel”-nek �rtj�k (j�r�m helyett jidd�m). Azt jelenti ez, hogy �sai�s hite szerint, annak a kijelent�snek az alapj�n, amit � kapott, Isten kegyelmet akar gyakorolni. Azonban ennek m�g nincs itt az ideje. Isten m�g „vesztegel”, v�r. Ez nemcsak annyit jelent, hogy el�bb el kell j�nnie az �t�letnek, majd csak azut�n j�het a kegyelem, hanem azt is, hogy Isten �ppen a „vesztegl�s” �ltal id�t �s lehet�s�get ad n�p�nek a megt�r�sre.

�sa. 30,19–26. J�n a kegyelem ideje.

Ezek a pr�z�ban �rt versek a fogs�g ut�ni gy�lekezet eschatologikus v�radalm�t fejezik ki. A szenved�s idej�nek hamarosan v�get vet az �r. Nemcsak a n�p ker�l ki a nyomor�s�gb�l (a 20. v. a foglyok �letm�dj�ra utal 1Kir 22:27; Ez 4:9–17), hanem a teremtett vil�g is r�szes�l a megv�lt�s �ld�saiban, R�m 8:19–21. Paradicsomi term�kenys�g lesz a f�ld�n, b�s�gesen lesz es�, mindenfel� forr�sok fakadnak a hegyeken. M�g a j�sz�g is s�s n�v�nyekkel kevert, b� takarm�nyt kap. S�t a csillagok vil�ga is r�szt vesz a megv�lt�sban, �zs 60:19–20; Mt 27:45; Jel 21:23. A pr�f�tai tan�t�sra jellemz�, hogy a n�p sz�ve is meg fog v�ltozni. A b�lv�nyokat „tiszt�talann� teszik” 2Kir 23:8; szobraikat porr� z�zz�k, m�g az azokat bor�t� aranyat �s ez�st�t is, Ex 32:20; Deut 7:25; �zs 2:20; 17:8; 27:9. Isten �t�lete folyt�n elpusztulnak a magas tornyok �s b�sty�k, a g�g�s f�ldi nagyhatalmak �s v�get �r az emberek g�gje is, �zs 2:15; 26:5; 2Kor 10:4.5. A v�rak �s b�sty�k helyett a hegyeken �s halmokon a b�k�s f�ldm�vel�s c�ljait szolg�l� csatorn�kat fognak k�sz�teni. Ezeken az orsz�g minden r�sz�be eljut a v�z, Gen 2:10–14; Ez 47:1–9; J�el 4:18.

A term�szet megv�ltoz�sa azonban csak k�s�r�je, kerete annak, amit Isten elk�sz�tett n�pe sz�m�ra. S�t m�g a n�p sz�v�nek a megtisztul�s�n�l is lesz nagyobb aj�nd�k: az, hogy maga az �r lesz n�pe Tan�t�ja. A r�gebbi �r�smagyar�z�k a tan�t� sz�t t�bbes sz�mnak gondolt�k �s �ltal�ban a pr�f�t�kra vonatkoztatt�k. Azonban az �jabb �r�smagyar�z�k, a „tan�t�” sz�t egyes sz�mnak �rtik, n�h�ny bibliai k�zirat alapj�n. �gy teh�t a tan�t� maga az �r, � a t�ra-ad�, �zs 2:3; 28:26. Ez a j�vend�l�s a gy�lekezet sz�m�ra azt a rem�nys�get tartalmazza, hogy az isteni �g�retek beteljesed�sekor mag�t Istent is megl�thatjuk sz�nr�l sz�nre Jer 31:33.34; 1Kor 13:12; 1Jn 3:2. De megtanulhatjuk azt is, hogy mi a gy�lekezet k�teless�ge a jelenben: tiszta hit, tiszta istentisztelet �s az �r szav�ra figyel�, engedelmes �let.

�sa. 30,27–33. Az �r meg�t�li Assz�ri�t.

Ez az igeszakasz �sai�s pr�f�ta m�k�d�s�nek a k�s�i idej�b�l val�, amikor m�r l�tta a pr�f�ta, hogy Assz�ria, mint Isten feny�t� eszk�ze, alkalmatlann� v�lt, 10:5–19; 17:12–14. Ez�rt jelenik meg Isten �t�lett�telre. „Messzir�l” j�n, a Sinai-hegyr�l, Deut 33:2; B�r 5:4; Hab 3:3. M�s magyar�zat szerint a „messzir�l” sz� azt jelenti, hogy az �r a mennyb�l sz�ll al�. Isten neve az � l�ny�nek az emberek fel� fordul� oldal�t jelenti. Nev�nek Jeruzs�lemben, a templomban „szerzett lakoz�st”, Deut 12:11; 16:2.6.11; 26:2. Megjelen�s�t (theof�nia) viharos term�szeti jelens�gek k�s�rik: mennyd�rg�s (az �r „hangja”, 30. v.), vill�ml�s („em�szt� t�z”, 27., 30. v.), viharos sz�l, es� �s j�gver�s. Meg�radnak a wadik, a kisz�radt patakmedrek, 28., 30b, Zsolt 18:8–16.29. Majd v�ltozik a k�p. Ahogyan a rost�ban r�zz�k a gabon�t, �gy r�zza meg Isten Assz�ri�t �s a vele sz�vets�ges n�peket. Azonban ennek a r�z�snak nem a tiszt�t�s a c�lja, hanem a puszt�t�s. Megint m�s k�ppel �lve, olyan zabl�t tesz ellens�gei sz�j�ba az �r, amellyel a pusztul�s fel� ir�ny�tja �ket. �jabb hasonlat szerint bottal veri meg Isten azt a nagyhatalmat, amely Isten botja volt, 10:5.15. Az utols� k�p az �ldozati szok�sokb�l val�. A 28. �s 30. v.-ben ism�telten el�fordul a n�f sz�, amelynek alapjelent�se: l�b�lni. Ahogyan az �ldozatok k�z�tt volt ten�f�h, „l�b�lt �ldozat” (az �j ford�t�s szerint: felmutatott �ldozat) Ex 29:24.26; Lev 8:27.29; Num 8:11.13.15.21; �s ahogyan a Hinn�m-v�lgyben lev� T�fetban, az „�get�helyen” a baalok tisztelet�re ember�ldozatokat mutattak be, 2Kir 23:10; Jer 7:31; �gy fogja majd az �r is Assz�ri�t „megl�b�lni” �s fel�ldozni azon a hatalmas „�get�helyen”, amelyet r�g�ta (ez az �rtelme a 33. v.-ben lev� „tegnap �ta” kifejez�snek) elk�sz�tett. A hatalmas �ldozatot az �r „lehelete”, �gi t�ze, vill�m gy�jtja majd meg, mint Ill�s idej�ben, a Karmel-hegyen 1Kir 18:38.

Isten �t�let�t �neksz�val �s �nnepi k�rt�nccal szeml�li Isten n�pe. Hiszen ez az �t�let sz�mukra szabadul�st jelent, �ppen �gy, mint hajdan, az egyiptomi szabadul�s idej�n, az els� p�ska�nnep alkalm�val. Amint akkor is, az�ta is ism�telten egyed�l harcolt n�p��rt az �r, a n�p dolga csak az istentisztelet, a hit, az Isten ir�nt val� engedelmess�g �s Isten csod�latos tetteinek a szeml�l�se volt J�zs 6; 10:11; 1S�m 7:10; 14:15 (v. Rad), �gy majd a v�gs�, eschatologikus harc is egyed�l Isten m�ve lesz. Nem a n�p ereje fog diadalt aratni. De nem is a n�p dolga az, hogy bossz�t �lljon ellens�gein, �zs 63:5.6.

Az �jsz�vets�g is azt tan�tja, hogy J�zus Krisztus egyed�l v�vta ki a gy�zelmet a Golgoth�n, egyetlen ember sem seg�tett neki. Az � sz�v�ben nem volt bossz�v�gy, 1Pt 2:23. Ilyen magatart�s illik Krisztus k�vet�ihez is, Mt 5:44; R�m 12:17–21; 1Pt 3:9.

K�l�n is figyelemre m�lt� az �sz�vets�gi �nnepek �rvendez� jellege, Zsolt 42:5; 122:1. Ilyen �r�m�t ad a „K�szikla” a Benne h�v�knek, Zsolt 16:11; Fil 4:4.

�sa. XXXI. R�SZ

�sa. 31,1–9. Az �r oltalmazza n�p�t.

Ez a fejezet r�vids�ge ellen�re is j� n�h�ny olyan k�rd�st vet fel, amelyekre neh�z biztos feleletet adni. Ilyenek: �sszetartozik-e az 1–3. v. a 4–9. versekkel? Az ut�bbi igeszakaszon bel�l nem v�ltozott-e meg az eredeti sorrend: 4b m�r az 5. v.-hez tartozik? T�mad�, vagy v�d� jelleg�-e az oroszl�n, illetve a „madarak” magatart�sa? A madarak Istent jelentik-e, a menek�l� ellens�get, vagy a menek�l� zsid�kat? Ha Assz�ria a 8. v. szerint elesik, hogyan menek�lhet a 9. v. szerint? Ki, vagy mi az a „k�sz�l”, amelyr�l az 5. v. besz�l: Assz�ria hadserege, kir�lya, istenei, vagy tal�n sz�vegjav�t�st fogadjunk el a LXX. alapj�n: „el�zetnek h�sei a v�rfalt�l”? A Sionon lev� t�z �s kemence �g�retes �rtelemben veend�-e, vagy �t�letes, puszt�t� �rtelemben? Ezekben a k�rd�sekben m�g nem mondt�k ki az utols� sz�t.

A r�szletk�rd�sekben tal�lhat� v�lem�nyk�l�nbs�gek ellen�re is j�l meg lehet �rteni az igeszakasz mondanival�j�t. A 30. fejezethez hasonl�an, melyhez ez a fejezet a keletkez�si id� tekintet�ben is k�zel �ll�, azok ellen a „b�lcs” jeruzs�lemi politikusok ellen ir�nyul a pr�f�cia, akik Assz�ria ellen Egyiptomt�l k�rtek �s v�rtak seg�ts�get, f�leg hadi szekereket �s lovakat. Keser� ir�ni�val mondja a pr�f�ta, hogy az �r „is” b�lcs. B�lcsess�ge nemcsak nagyobb az emberek�n�l, hanem eg�szen m�sf�le is, 1Kor 2. Jeruzs�lem vezet�i ugyanis csak azzal sz�molnak, ami „test”, ami muland�: a f�ldi, emberi er�viszonyokkal. De �sai�s pr�f�ta j�l l�tja, hogy fegyverek �s hadseregek felett ott �ll az Isten, aki L�lek. A teremt� Istennek egyetlen k�zmozdulata is el�g ahhoz; hogy legy�zze a seg�t�t: Egyiptomot �s a megseg�tettet: J�d�t. Az Ig�ben nem az ember teste �s lelke k�z�tt lev� ellent�tr�l van sz�, hanem a Teremt� �s a teremtm�ny ellent�t�r�l. Az ember csak „test”, er�tlen �s muland�. Isten azonban „L�lek”. Itt arr�l az er�r�l van sz�, mellyel Isten a vil�got teremtette �s a teremtett vil�got, benne az emberi t�rt�nelmet is korm�nyozza (Fohrer). A 4., 5. v. hasonlatainak nem az eg�sz�t, hanem bel�l�k csak egyetlen von�st kell megragadni ahhoz, hogy az �zenetet meg�rts�k. Ez a von�s az, ahogyan az 5. v. m�sodik fele �rtelmezi a pr�f�ci�t: „Oltalmazza �s megszabad�tja, k�m�li �s megmenti”. Ezen bel�l is figyeln�nk kell arra, hogy a „k�m�li” sz�t az eredeti sz�vegben a p�szah ige fejezi ki. Ahogyan az els� p�ska�nnep �jszak�j�n az izr��liek h�zai mellett elment (ez a p�szah sz� alapjelent�se) az �ld�kl� angyal, megk�m�lte els�sz�l�tteiket a pusztul�st�l, �gy oltalmazza Isten Jeruzs�lemet az �t�let idej�n. Teh�t nem a ny�jra t�mad� oroszl�nr�l van sz�, hanem a zs�km�ny�t v�d� oroszl�nr�l. A szabad�t� �s n�p�t oltalmaz� Istennel szemben semmit sem tud majd tenni az ellens�g, �ppen �gy, mint a zs�km�ny�t v�d� oroszl�nnal szemben tehetetlenek a p�sztorok. A zs�km�ny sz� itt azt jelenti, hogy Jeruzs�lem Isten tulajdona, Ex 19:5; Deut 32:8–11. Ez az ut�bbi locus arra a k�rd�sre is v�laszt ad, hogy mik�ppen �rthetj�k meg az 5. v.-et. A madarak akkor repkednek f�szk�k felett, ha vesz�lyben van a f�szek. A k�lt�i k�p teh�t ugyanazt mondja, amit a 4. v.: Isten nem hagyja cserben n�p�t, hanem megv�di a r�t�mad� hatalmas ellens�ggel szemben, �zs 29:1–8.

Azonban Isten megt�r�st k�v�n n�p�t�l! A megt�r�s az �rra tekint� hitet jelenti, 1. v. Ez �sszeegyeztethetetlen a „testben” val� bizakod�ssal. De �sszef�rhetetlen a b�lv�nyim�d�ssal is, 7. v., 2:20; 17:8; 30:22. Nemcsak a k�ls� ellens�gt�l akarja megszabad�tani n�p�t az Isten, hanem a hamis hitt�l is, Jer 17:5–7. A 8. v.-ben, ha m�s szavakkal is, az 1–3. v. �zenete ism�tl�dik: nem emberi er� harcol Assz�ria ellen, hanem Isten ereje, Isten „kardja”. Megfutam�tja kir�ly�t („k�sz�l�t”, 9. v.) �s hadvez�reit, szolg�kk� lesznek az er�s n�p fiai. Ebben az �sszef�gg�sben val�sz�n�, hogy az �r t�ze �s kemenc�je �t�letet, puszt�t�st jelent, Deut 4:24; �zs 30:33.

A k�s�bbi korokban �sai�snak ezt a tan�t�s�t f�lre�rtett�k �s a jeruzs�lemi templom elpuszt�thatatlans�g�nak a hamis dogm�j�t vont�k le bel�le. Azt gondolt�k, hogy Isten k�teles Jeruzs�lemet megv�deni, mert ott van a temploma. Ez ellen emelt sz�t Jeremi�s pr�f�ta, Jer 7:3.4.

�sa. XXXII. R�SZ

�sa. 32,1–8. Igazs�gos kir�ly ker�l a tr�nra.

Ebb�l a nem kifejezetten messi�si j�vend�l�sb�l k�vetkeztethet�nk azokra az �llapotokra, amelyek k�z�tt �sai�s idej�ben �lt a n�p. A j�vend�l�s egy�ttal �les b�r�lat is a kor t�rsadalmi �let�ben tapasztalt vissza�l�sekkel szemben. A b�r�lat a pr�f�ta szem�lyes b�tors�g�t is mutatja. �sai�s m�lys�gesen hitt egy igaz korszak elj�vetel�ben, 1:26; 11:3–4. Elj�n az a korszak, amelyben a kir�ly �s a f�emberek a n�p jav�ra fogj�k gyakorolni a hatalmat. A 2. v. ezt olyan hasonlatokban mondja el, amelyeket j�l �rtett a Palesztin�ban �l� ember. A puszta fel�l j�v� tikkaszt�, viharos szelet �ppen �gy ismert�k, mint az es�s �vszakban, a z�porok idej�n hirtelen meg�rad� patakokat, melyeknek vize els�pr� er�vel sodor mag�val mindent, ami �tj�ba ker�l. Ismer�s dolog volt az is, hogy mit �r a puszt�ban egy-egy o�zis, vagy a t�z� nap heve ellen egy nagy szikla �rny�ka. Mindezekkel a k�pekkel a kir�lynak �s a f�embereknek a n�p jav�ra ir�nyul� tev�kenys�g�t rajzolja meg a pr�f�ta. De meg fog sz�nni az a „megkem�nyed�s” is, amelyr�l �sai�s ism�telten besz�lt, 6:9.10; 29:10–12; 30:9–15. Senki sem fog t�bb� elhamarkodottan az ismeret (dacat) ellen besz�lni, nem lesznek olyanok, akik a bor miatt dadognak, 28:7–15; hanem aki sz�l, „�rtelmesen” fog sz�lni, Istennek tetsz�en. Nem fognak �rv�nyes�lni t�bb� „bolondok”, akik Isten ellen t�rnek, Zsolt 14:1; �s l�bbal tiporj�k a szeg�ny n�p jog�t. A „bolond” ember nem ostoba, vagy megbomlott elm�j� embert jelent (6–8. v.), hanem az Isten t�rv�nyeit megvet� �s embert�rsaira n�zve �rtalmas embert. Ezeknek a verseknek a st�lusa a b�lcsess�girodalom hat�saira mutat. Ez�rt sokan �sai�s kor�n�l k�s�bbinek tartott�k. �jabban azonban mindink�bb hangs�lyozz�k az �r�smagyar�z�k, hogy a b�lcsess�girodalom sokkal r�gebbi, mint �sai�s pr�f�ta kora. A pr�f�ta sz�m�ra is ismeretes volt a b�lcsess�girodalom, maga is mer�tett bel�le, 28:23–27 (Bright). Az egyh�z nem csup�n a messi�si �rtelmez�s ir�ny�ban mer�thet maradand� tanuls�got ebb�l az igeszakaszb�l, hanem a kereszty�n embernek embert�rsa ir�nt �rzett felel�ss�ge tekintet�ben is. Aki nagy akar lenni k�z�ttetek, az legyen a ti szolg�tok, Mk 10:42–45.

�sa. 32,9–14. �sai�s gy�szol�sra sz�l�tja fel a vigadoz�kat.

Az igeszakasz keletkez�si idej�re vonatkoz�lag egym�ssal ellent�tben �ll� v�lem�nyekkel tal�lkozunk. Vannak, akik �sai�s pr�f�ta utols� szavainak tartj�k (Fohrer, Eichrodt), m�sok a pr�f�ta m�k�d�s�nek az els� idej�re gondolnak (Duhm, Procksch, Bright). Olyanok is vannak, akik le is mondanak a pr�f�cia keletkez�si idej�nek a meghat�roz�s�r�l (Ridderbos, Hertzberg). T�mpontul szolg�lhat az, hogy az �t�let m�g nem k�vetkezett be, az orsz�g m�g b�s�gben �l, Jeruzs�lem „le�nyai”, a 3:17–28-ban megrajzolt hi� n�k, gondtalanul �s elbizakodottan d�zs�lnek. �ppen ez ellen emeli fel szav�t a pr�f�ta. Azt mondja, hogy nem vigadoz�snak volna helye, hanem gy�szol�snak. A gy�sz jele volt a ruha megt�p�se, a mell ver�se, a fels� ruha levet�se �s durva, k�t�nyszer� gy�szruha, „zs�k” fel�lt�se. Val�sz�n�, hogy �sai�s vid�m sz�reti �nnep alkalm�val mondta el fenyeget� j�vend�l�s�t. A n�p akkor m�g semmit sem sejtett a r� v�r� �t�letb�l. De a pr�f�ta m�r l�tta, hogy el fognak pusztulni a term�keny mez�k �s sz�l�k, mert ellens�g vonul v�gig az orsz�gon. Jeruzs�lem palot�it is lerombolj�k, romm� lesz az �fel �s a B�stya, a kir�lyi v�r r�szei. A sz�pen megm�velt f�ldek, b�ven term� sz�l�k �s a pomp�san f�l�p�tett v�ros hely�n pusztai vadak fognak k�borolni, nom�d p�sztorok ny�jai legel�sznek. A pr�f�ta m�g idej�ben sz�l�tja fel Jeruzs�lem asszonyait arra, hogy mell�ket verve gy�szoljanak. Annak a jele ez, hogy ha igaz�n megt�r a n�p, m�g megk�ny�r�l rajta az �r.

�sa. 32,15–20. Ki�rad a L�lek a magasb�l.

Ezek a versek csak igen laz�n, egy „am�g” sz�csk�val kapcsol�dnak az el�z�kh�z. Nyelvezet�k is sokkal k�s�bbi �sai�s kor�n�l. A k�s�bbi eschatologikus j�vend�l�sekhez hasonl� a tartalom is, �zs 42:1; 44:3; 59:21; J�el 3:1; Hag 2:5; Zak 12:10; ApCsel 2:4. Nem mag�t�l j�n el a v�rva v�rt boldog korszak, nem is az emberis�g term�szetes fejl�d�se �tj�n, hanem csod�latosan, Isten Lelk�nek a ki�rad�sa �ltal. Ez a L�lek, mint hajdan a teremt�skor, Gen 1:2; �gy most is hat�ssal lesz a teremtett vil�gra is. Meg fog v�ltozni a term�szet, �zs 29:17. Olyann� lesz a puszta, mint valami sz�pen gondozott kert, a kert pedig olyann�, mint a s�r� erd�. M�g fontosabb azonban az, ami az emberek sz�v�ben, k�l�n�sk�ppen egym�shoz val� viszonyukban fog t�rt�nni. A puszta sokszor volt civ�d�s �s harc helye, Gen 13; 28. A megm�velt f�ldeket, kerteket �s sz�l�ket is nagyon sokszor elvett�k a hatalmasok a gyeng�bbekt�l, 1Kir 21 (Fohrer). Mindezt meg fogja sz�ntetni Isten Lelke. S mivel az emberek bel�lr�l megv�ltoznak, senkinek sem kell f�lnie, mert nem �rtanak egym�snak az emberek, 11:9. Nem lesz ellens�g �s rabl�, aki elhajtan� a ny�jakat, biztons�gban legelhetnek. A 19. v., amelyr�l sokan azt gondolj�k, hogy zavarja az igeszakasz �sszef�gg�s�t, igazi �sai�si gondolatot tartalmaz �s arra figyelmeztet, hogy miel�tt megval�sul az �j �s boldog vil�g, el�bb az �t�letnek kell bek�vetkeznie. Itt is �rv�nyes az, hogy ami a pr�f�ci�kban j�vend�l�sk�nt hangzik el az ember bels� megv�ltoz�s�ra n�zve, tov�bb� embert�rsaihoz f�z�d� kapcsolat�ra vonatkoz�lag is, az p�nk�sd ut�n az egyh�z sz�m�ra �gy is �rv�nyes, mint ethikai parancs.

�sa. XXXIII. R�SZ

Ezt a fejezetet �jabban pr�f�tai liturgi�nak tartj�k. Meg�rt�s�n�l k�t alapvet� szempontot kell figyelembe venni. El�sz�r fel kell ismerni azokat az apr� irodalmi egys�geket, amelyekb�l ez az istentiszteleti c�lokra k�sz�lt k�ltem�ny �ll. Ezeket k�l�n-k�l�n is tanulm�nyozni kell m�faj �s keletkez�si id� szempontj�b�l. M�sodszor az �sszef�gg�st is kutatni kell. Ez a nehezebb feladat. Nem is tudjuk mindig teljes biztons�ggal meg�llap�tani, hogy egy-egy igeszakasznak val�ban van-e kapcsolata az el�z�vel, vagy a k�vetkez�vel? Vajon az ismeretlen szerz� k�szakarva �rt-e ebben a sorrendben, vagy csup�n t�red�kekkel van dolgunk, amelyek a szerkeszt� munk�ja folyt�n ker�ltek egym�s mell�? Maga a m�faj, a pr�f�tai liturgia, felt�telezi egy�b m�fajok t�red�keinek a kevered�s�t. M�gis, ha �vatosnak is kell lenn�nk az �sszef�gg�sek meg�llap�t�s�n�l, ez a t�rekv�s jogos �s sz�ks�ges. Ezenk�v�l maga a sz�veg is sok probl�m�t ad. A leg�vatosabb �r�smagyar�z�k is sz�ks�gesnek tartj�k n�h�ny helyen a sz�vegjav�t�st. Megjegyzend� m�g, hogy ezen a fejezeten bel�l nem is egy, hanem k�t liturgi�r�l lehet besz�lni (Fohrer), 1–6. �s 7–24. egym�st�l f�ggetlennek l�tszik (Procksch). A fejezet keletkez�si ideje val�sz�n�leg fogs�g ut�ni, a perzsa korb�l val� (v. Rad).

�sa. 33,1–6. A kegyesek csod�latos szabadul�sa.

A pr�f�tai jajki�lt�s mag�ban v�ve �sai�s ajk�n, Assz�ri�ra vonatkoz�lag is elhangozhatott volna. Ebben a pr�f�tai liturgi�ban azonban helyesebb egy fogs�g ut�ni n�vtelen pr�f�ta m�v�t l�tni, aki az el�tt�nk ismeretlen ellens�g pusztul�s�t j�vend�lte meg. A 2. vers a nemzeti panasz�nek st�lus�ban �rt im�ds�g, amely a nyomor�s�g idej�n a kegyelmes �s hatalmas Istent�l k�r szabadul�st. Az im�ds�gra felel a 3. versben lev� pr�f�tai or�kulum. Isten hangj�t�l, „dorg�l�s�t�l” megijednek a hatalmas f�ldi n�pek. Izr�elnek nem marad m�s feladata, mint a zs�km�ny sz�toszt�sa, 9:2–4. Az 5., 6. vers a b�lcsess�girodalom st�lus�ban mondja el, hogy az �r lelki javak �ltal teszi naggy� n�p�t. Isten n�p�nek az az igazi kincse, hogy az �r „f�lelm�ben” �lhet: Isten�vel k�z�ss�gben, �t „ismerve”, de ennek minden ethikai k�vetkezm�ny�vel egy�tt: t�rv�ny �s igazs�g szerint. Ennek az id�nek az elj�vetel�t v�rja �s j�vend�li meg a pr�f�ta.

�sa. 33,7–24. Az utols� id�k esem�nyei.

Az eschatologikus j�vend�l�sekben gyakran van sz� arr�l, hogy a v�gs� harcnak Jeruzs�lemn�l kell eld�lnie. Isten n�pe ellen gy�lik �ssze a hatalmas ellens�g. Jeruzs�lem igen nagy vesz�lybe ker�l. Seg�ts�g�rt ki�ltanak a h�s�k �s a b�kek�vetek. Nev�k m�g�tt Jeruzs�lem k�lt�i nevei rejlenek: Ari�l, �zs 29:1 �s S�lem Zsolt 76:3. A hatalmas ellens�g, hasonl�an Szanh�ribhez, aki a 701. �vben t�rt�nt ostrom alkalm�val visszautas�totta Jeruzs�lem b�keaj�nlat�t 2Kir 18:14–17; megszegi a sz�vets�get. Mivel mindenfel� ellens�ges seregek vannak az orsz�gban, sehol sincs biztons�g, m�g a keresked�k sem mernek j�rni az utakon. Ez�rt gy�szolnak az emberek, vel�k egy�tt az orsz�g is gy�szol. Egyr�szt azt jelenti ez, hogy az orsz�got v�gigpuszt�tja az ellens�g: az erd�ket kiv�gja, a vet�seket f�lgy�jtja, m�sr�szt a term�szet is r�szt vesz az ember sors�ban, R�m 8:19–22. De az utols� pillanatban „f�lkel” az �r. Ezt a 10. vers h�romszor is kifejezi, �s ez a halmoz�s tartalmi szempontb�l is fokoz�st, a j�vend�l�s bizonyos volt�t jelenti. Isten Lelke �gy megem�szti a hatalmas ellens�get, mint a polyv�t a t�z (lege cum Targum r�hi kem� ’�s). Fokozza az �t�let s�lyoss�g�t az is, hogy az ellens�ges n�pek „�getett m�ssz�” lesznek, �m 2:1. A legy�z�tt ellens�g hull�it oltatlan m�sz k�z� szokt�k helyezni, hogy a hal�l ut�n se tudjanak nyugodni. Az �t�let teh�t a lehet� legkem�nyebb lesz. Az igeszakasz v�g�n az �r tan�ul h�vja a k�zeli �s t�voli n�peket.

Igen �rt�kes sz�munkra a k�vetkez� igeszakasz, 14–16. v. Itt ugyanis arr�l van sz�, hogy nemcsak az Izr�elen k�v�l �l� gonoszokat �ri utol Isten �t�lete, hanem a gy�lekezeten bel�l lev�ket is. Ezt a Zsolt 15 �s 24-b�l ismert k�rd�-felel� st�lusban mondja el a pr�f�ta. Hajdan a zar�ndokok k�rdezt�k meg a templom vagy szent�ly papjait, milyen felt�telek mellett vehetnek r�szt az �ldozati lakom�n, ki lehet „vend�ge” az istens�gnek. Most saj�t kora gy�lekezet�nek a figyelmeztet�se �s megtiszt�t�sa c�lj�b�l mondja el a pr�f�ta a j�l ismert szavakat, s az igaz �let, igaz besz�d �s a k�z�ss�gi �letben gyakorolt „igazs�g” pr�f�tai k�vetelm�ny�t hangs�lyozza. Aki ezen az �ton j�r, Isten k�zel�ben �l. Az ilyen embert eltartja �s v�delmezi Isten, Mt 6:33.

�gy kell k�sz�lni a h�veknek arra a boldog korra, amelyet el fog hozni az �r. Az utols� id�k kir�lya, a Messi�s „sz�ps�g�t” l�thatja majd a n�p, Zsolt 45:3. Az orsz�g „t�gas” lesz, nem lesznek az ellens�g �ltal megsz�llt ter�letek. Mint valami rossz �lom, �gy t�nnek el az ellens�ges hatalom tisztvisel�i, akik az ad�k�nt beadott ez�st s�ly�t m�rt�k. Nem hallatszik t�bb� az orsz�gban a h�d�t� n�p „�rthetetlen”, idegen nyelv�, besz�de, �zs 28:11. Jeruzs�lem olyan s�tor lesz, amelynek nem szedik f�l t�bb� a c�vekeit, nem kell t�bb� menek�lnie �s nem jut t�bb� fogs�gra. Jeruzs�lemben folyamok erednek majd, �s paradicsomi term�kenys�g lesz az orsz�gban, Zsolt 46:5; Ez 47:1–12; J�el 4:18; Zak 14:8. Ezeken a folyamokon nem j�r majd ellens�ges g�lya, hadihaj�, hiszen megsz�nik a h�bor�, Zsolt 46:10; �zs 2:2–4. Jeruzs�lem n�pe, a „vakok �s s�nt�k”, 2S�m 5:6; gazdag zs�km�nyban r�szes�lnek. De a legf�bb kincs, amelyet a n�p kap, a b�nbocs�nat! A b�n megsz�n�s�vel egy�tt meg fog sz�nni a betegs�g is, Ex 23:25; Lk 5:18–26. Mindez az �r jelenl�te �ltal val�sul meg, 22. v. Ezek a versek val�ban az �jsz�vets�g fel� vezetnek.

�sa. XXXIV. R�SZ

B�r Ed�m (�zsau) testv�rn�pe Izr�elnek, m�gis r�gi ellent�t van k�z�tt�k. Ez az ellent�t a patriark�k t�rt�net�t�l kezdve, Gen 25:23; a pusztai v�ndorl�s t�rt�net�n �t, Num 20:14–21; a kir�lyok kor�ban v�vott h�bor�kban is kifejez�sre jutott. Legmagasabbra azonban akkor csaptak az elkesered�s �s bossz�v�gy l�ngjai Ed�mmal szemben, amikor Nebukadneccar elfoglalta Jeruzs�lemet. Az ed�miak k�r�r�mmel n�zt�k Jeruzs�lem pusztul�s�t, s�t a babiloni seregek oldal�n be is t�rtek az orsz�gba, r�szt vettek a fosztogat�sban �s ter�leteket foglaltak el az orsz�gb�l, Zsolt 137:7; Ez 25:12–14; 35:5; 36:2; J�el 4:19.

Ebben a fejezetben Ed�m �ltal�ban az istenellenes hatalmak k�pvisel�je. Ed�m �t�lete vil�g�t�lett� v�lik. Mindez azonban csak bevezet�s, mely sz�ks�gk�ppen megel�zi �s el�k�sz�ti Isten n�p�nek a megv�lt�s�t, 35. fejezet. A k�t fejezet teh�t �sszetartozik, verstani �s tartalmi szempontb�l egyar�nt. A magyar�zatn�l figyeln�nk kell arra, hogy ism�telten el�fordulnak �sai�si �s deutero�sai�si kifejez�sek, de m�r nem az eredeti �rtelemben, hanem �t�rtelmezve. �sai�s is besz�lt a n�p vaks�g�r�l �s hebehurgyas�g�r�l, 6:9–10; 32:4; de � m�g lelki �rtelemben sz�lt. Itt azonban m�r testi �rtelemben van sz� a vakok gy�gyul�s�r�l, 35:5. Sion pere �sai�sn�l m�g Istennek n�pe ellen folytatott peres �gye volt, 1:18. Itt m�r a Sion�rt, Sion ellens�gei ellen perl� �rr�l van sz�, 34:8. Deutero�sai�s a babiloni foglyok �tj�r�l j�vend�lt, melyet Isten angyalokkal k�sz�ttet a puszt�n kereszt�l, hogy hazavezesse n�p�t, 40:3–4; 41:18–19; 43:19–20. Itt pedig a diaspora-zsid�s�g zar�ndok�tj�r�l van sz�, 35:8. A n�vtelen pr�f�ta a fogs�g ut�ni �j helyzetre vonatkoztatta a r�gi j�vend�l�seket.

�sa. 34,1–17. Ed�m �t�lete: vil�g�t�let.

A n�peket itt nem tan�kk�nt sz�l�tja meg az ismeretlen pr�f�ta, hanem �gy, mint a v�dlottakat. �k azok, akiket meg�t�l Isten, akiket h�r�m sorsra sz�nt. A h�r�m azt jelentette, hogy a teljes hadizs�km�nyt fel kellett �ldozni Istennek. El kellett puszt�tani valamennyi embert, �llatot �s vagyont�rgyat. A mai ember el�tt ez kegyetlens�gnek t�nhet, azonban a h�r�mnek a maga idej�ben nevel� c�lja is volt: ebb�l mindenki megl�thatta, hogy Izr�el h�bor�i nem rabl�hadj�ratok, nem a zs�km�ny�rt folynak, hanem Isten dics�s�g�re. Ezeknek a harcoknak Isten az Ura, s�t ezek a harcok Isten harcai. � seg�ti meg n�p�t m�g a t�ler�vel t�mad� ellens�ggel szemben is. M�lt� teh�t, hogy a dics�s�g is meg a zs�km�ny is az �v� legyen.

Az a harc, amelyr�l ebben a fejezetben sz� van, nemcsak a vil�g �sszes n�peire terjed ki, hanem a term�szetre; az eg�sz teremtett vil�gra is. A hegyek „megolvadnak” a temetetlen�l maradt halottak v�r�t�l. S�t az �g is r�szt vesz az �t�letben, �zs 24:18–23; Mt 24:29; Jel 6:12–14: �sszecsavarodik, mint a pap�rtekercs. A csillagok, melyeket a keleti ember sorshatalmaknak, isteneknek gondolt, lehullanak. Az 5., 6. vers Istennek a szinte megszem�lyes�tett kardj�r�l sz�l, J�zs 5:13–15; �zs 31:8; Jer 46:10; 47:6. A v�gs� lesz�mol�st is az �r kardja v�gzi el, �zs 27:1; 66:16 (Fohrer). M�sik hasonlattal �lve, v�res�ldozatot tart az �r Bocr�ban. Ez Petra, Ed�m f�v�rosa. A 6–7. versben eml�tett �ldozati �llatok Ed�m n�p�t �s el�kel�it jelentik. Az �ldozat Isten �t�let�nek a jelk�pe, �zs 30:33; 31:9; Ez 39:17; Zof 1:7. A k�pes besz�det eg�szen od�ig viszi a pr�f�ta, hogy az emberek „vesek�v�r�l” besz�l. Az �ldozati �llatok ves�j�nek a k�v�rje az �r� volt, mint „engesztel� illat”, Lev 3:4.10.15.16. A 8. vers m�r rejtett �r�m�zenet, el�re mutat a 35. fejezet fel�. Elmondja, hogy Isten Sion�rt perel, n�p��rt �ll bossz�t, �zs 61:2; 63:4. A 9–15. v.-ben Sodoma �s Gomora pusztul�s�hoz hasonl�tja a pr�f�ta Ed�m pusztul�s�t. A k�pek egym�st v�ltj�k: Ed�m orsz�ga olyan lesz, mintha m�g a patakokban is szurok folyn�k, mintha a f�ld csupa k�nk�b�l �llna. F�st�l�gni fog az eg�sz orsz�g, mert az �t�let t�ze l�ngba bor�tja. Olyan lesz az eg�sz, mint a teremt�s el�tti tohuvabohu, 11. v.; Gen 1:2; a kozmosz visszazuhan a chaosba. Rendes k�r�lm�nyek k�z�tt �p�t�sre szokt�k haszn�lni a m�r�zsin�rt �s a f�gg��nt. Most azonban ezek is a puszt�t�s eszk�zei lesznek. Nem lesz „kir�lys�g”, �llami �letforma, rendezett k�r�lm�nyek k�z�tt foly� emberi �let Ed�mban. Pedig ott hamarabb voltak kir�lyok, mint Izr�elben, Gen 36:31–43; 1Kr�n 1:43–54. A 11. v. „ki�lt” szava arra mutat, hogy Ed�m orsz�g�ban nem �r�k�lt�k a kir�lys�got, hanem v�lasztott�k a kir�lyokat. A kir�lyv�laszt�s kir�lly� kiki�lt�ssal �s �dvrivalg�ssal j�rt egy�tt, Num 23:21; 1Kir 1:25.39. A kir�lyv�laszt�s szok�s�ra utal Gen 36 �s 1Kr�n 1 is: megtudjuk, hogy az ed�mi kir�lyok mindig m�s-m�s v�rosban uralkodtak, ott, ahova val�k �ppen voltak. A 12. v. elej�n csonk�n �ll� „nemesei” sz�t is az eml�tett kir�lylista v�g�n lev� fejedelmek �s vez�rek sora vil�g�tja meg.

Ed�m orsz�ga teljesen puszt�v� lesz. Minden�tt gaz �s t�vis veri fel. A hajdani f�nyes palot�k romjai k�z�tt k�gy�k �s baglyok, sak�lok �s hi�n�k tany�znak. S�t a keleti n�pek k�pzelete d�monokkal is ben�pes�tette a puszt�k romjait: a sz�c�r sz� kecskebak-form�j� d�mont jelent, Lev 16:7–10; 17:7; �zs 13:21; a lilit sz� pedig az assz�r mitol�gi�b�l vett n�i d�monalakot. Ezeknek osztotta ki az �r Ed�m f�ldj�t �gy, ahogyan valamikor az �g�ret f�ldj�t sorsol�ssal tette n�pe tulajdon�v�. A fejezet �rt�kel�s�n�l nem szabad modern m�rt�kkel m�rni �s egyszer�en a nemzeti gy�l�let �s bossz�v�gy dokumentum�nak tekinteni ezt a pr�f�ci�t. Sokkal ink�bb arra kell gondolni, hogy Isten �t�lete, amellyel a gonoszokat s�jtja, az �jsz�vets�g szerint is bek�vetkezik. Ez az �t�let a h�vek szabad�t�s�hoz tartozik, s Egy �r�m�zenet Isten n�pe sz�m�ra. �t�let n�lk�l nem lenne val�s�gos a kegyelem sem. Az �t�let �ppen olyan val�s�gos, mint a h�vek megjutalmaz�sa. Mindkett� Isten kez�ben van.

�sa. XXXV. R�SZ �sa. 35,1–10. A megv�ltottak haz�ja.

B�r ez a fejezet folytat�sa �s kieg�sz�t�se az el�z�nek, itt m�r nem ugyanarr�l a pusztas�gr�l van sz�, mint a 34. fejezetben. Ott arr�l olvastunk, hogy Ed�m orsz�ga v�lik pusztas�gg� Isten �t�lete k�vetkezt�ben. De nem is a Babil�nia �s Palesztina k�z�tt elter�l� pusztas�gra kell itt gondolnunk, amelyen kereszt�l Deutero�sai�s j�vend�l�se szerint �t k�sz�l Isten sz�m�ra �s a v�lasztott n�p sz�m�ra. Itt m�r J�da orsz�g�r�l van sz�, amely a megv�lt�s idej�n nem lesz t�bb� pusztas�g, hanem „vigadozni” fog, paradicsomi term�kenys�g� orsz�gg� v�lik. Isten jelenl�te okozza ezt. Mindez az � dics�s�g�re t�rt�nik. Az � jelenl�t�ben nem lehet tov�bb cs�ggedt a n�p, mint a babiloni fogs�g idej�n, �zs 40:27; 49:14; Zsid 12:12. Hiszen Isten j�n �s bossz�t �ll n�p��rt, 4. v., 34:8. �sai�s a maga kor�ban azt rem�lte, hogy elm�lik egyszer az a lelki vaks�g, melyben kort�rsai �ltek, 6:9–10; 32:3–4. Deutero�sai�s a fogs�gban �l� n�pet mondta vaknak, 42:7.19. Itt m�r sz� szerint vett j�vend�l�ssel tal�lkozunk: Isten jelenl�te meggy�gy�tja a betegeket, megbocs�tja a b�nt, 5. v. Ezt a verset J�zus Krisztus sz� szerint id�zi �s �nmag�ra vonatkoztatja, Mt 11:5.6; Lk 7:21.22. Az els� exodus idej�n, az egyiptomi szabad�t�s alkalm�val v�z fakadt a puszt�ban, Ex 17:1–7. A m�sodik exodusszal, a babiloni szabadul�ssal kapcsolatban hasonl�an sz�lt a pr�f�tai �g�ret, �zs 43:19.20; 48:21; 49:10. Az �jj�teremtett orsz�g olyan b�viz� lesz, mint valamikor az �den-kert volt. A 8–10. v. elmondja, hogy egy „szent” �t fog vezetni a Sion-hegyre. Azok a zar�ndokok fognak rajta j�rni, akik addig diaspor�ban �ltek. De egyszer v�g�rv�nyesen haza fognak t�rni. A „szent” �ton nem j�rnak majd „tiszt�talanok”, kultikus szempontb�l alkalmatlan emberek. Nem j�rnak ott „bolondok” sem, akik nem akarnak tudni Istenr�l. Aki ezen a szent �ton j�r, az mind az Isten n�p�hez tartozik (�gy korrig�lj�k a 8. v. nehezen �rthet� lem� szav�t, egy cajin kies�s�t felt�telezve: lecamm�), Zsolt 87. Isten v�deni, oltalmazni fogja a hazat�r� n�pet. Nem engedi, hogy vad�llatok t�madj�k meg �ket az �ton. Fej�k�n, mint valami fejd�sz, ott lesz az �r�m, �zs 61:3; Jel 21:4. Az id�zet Deutero�sai�sb�l val�, 51:11. Ez a j�vend�l�s arra tan�t benn�nket, hogy Isten n�pe nem �lhet ak�rhogyan a f�ld�n. Aki r�szt k�r a megv�ltott, �j vil�gban, annak m�r most is a „szents�g �tj�n” kell j�rnia.

�sa. XXXVI. R�SZ A 36–39. fejezet �sai�sr�l sz�l� k�s�bbi elbesz�l�seket tartalmaz.

Ezek a 701. �vi assz�r inv�zi�ra �s Hizkijj� kir�ly 714. �s 711. k�z�tt �t�lt betegs�g�re vonatkoznak. Ha �sszehasonl�tjuk ezeket a fejezeteket a p�rhuzamos t�rt�netekkel (2Kir 18–20; 2Kr�n 31–32), azt l�tjuk, hogy a Kir�lyok k�nyv�ben lev� elbesz�l�s teljesebb, sz�vege megb�zhat�bb. B�r a sz�veg sok helyen egyezik, az �sai�s k�nyv�ben tal�lhat� sz�veg t�bb helyen kieg�sz�tend� a Kir�lyok k�nyve sz�veg�b�l. Ott azt is megtal�ljuk, hogy Hizkijj� kir�ly megadta mag�t, 2Kir 18:14–16. �gy eg�sz�thetj�k ki a csonka 36:19. verset: „�s hol vannak Sam�ria orsz�g�nak az istenei?” A LXX. tartalmazza ezeket a szavakat is. A Kir�lyok k�nyve jobban, folyamatosabban �rja le Hizkijj� kir�ly betegs�g�nek a t�rt�net�t. �sai�s k�nyv�ben a betegs�g �s a gy�gyul�s t�rt�nete k�z� ker�lt az �rny�k visszat�r�s�nek a t�rt�nete �s Hizkijj� h�la�neke. Ez megszak�tja a folyamatos elbesz�l�st. M�sr�szt a Kir�lyok k�nyv�ben is megvan ugyanaz a zavar� t�ved�s, ami �sai�s k�nyv�ben: 2Kir 18:13-ban, �zs 36:1-ben nem helyes a 14. �v, helyesen 24. �v. T�bblet a Kir�lyok k�nyv�hez k�pest Hizkijj� im�ds�ga, �zs 38:9–20. Van m�g n�h�ny kev�sb� jelent�s elt�r�s is a sz�vegben. �ltal�nos v�lem�ny az, hogy a Kir�lyok k�nyv�ben tal�lhat� elbesz�l�s nagyobb m�rt�kben t�rt�neti jelleg� �s k�zelebb �llt az esem�nyekhez, mint �zs 36–39. Az ut�bbinak nem is a t�rt�net�r�s a f� c�lja, hanem annak az �br�zol�sa, hogy Izr�el Istene a t�rt�nelem Ura, s � beteljes�ti pr�f�t�i szav�t.

�sa. 36,1–22. A rabsak� besz�de. Szanh�rib, aki 705-ben ker�lt Assz�ria tr�nj�ra, el�sz�r az akkor m�r id�s babil�niai uralkod�val, Merod�k-Balad�nnal sz�molt le, 704–703-ban, majd az Egyiptommal sz�vets�gben �ll� palesztinai �llamok ellen fordult. Irataiban 46 zsid� v�ros elfoglal�s�val dicsekszik, s azt �ll�tja, hogy Hizkijj�t �gy z�rta be Jeruzs�lembe, mint madarat a kalitk�ba. F�poh�rnok�t (ez a rabsak� sz� jelent�se), orsz�ga m�sodik ember�t k�ldi l�kisi f�hadisz�ll�s�r�l Jeruzs�lembe, hogy megad�sra sz�l�tsa fel a n�pet. A rabsak� igen �gyes �rvekkel bizonygatja, hogy hi�baval� az ellen�ll�s. Egyiptomban nem �rdemes b�zni, mert olyan, mind a n�dsz�l: magasra n�tt, de er�tlen. �nmag�ban sem b�zhat Hizkijj� kir�ly, hiszen alig tudna k�tezer k�pzett lovast �ltetni azokra a harci parip�kra, amelyeket a rabsak� g�nyosan felaj�nl. De a legs�lyosabb �rv az, hogy Istenben sem lehet b�zni. Isten nem fogja megseg�teni J�d�t, hiszen megs�rtette �t Hizkijj� kir�ly. Megszegte azt a sz�vets�get, amit m�g apja, �h�z kir�ly k�t�tt Assz�ri�val. A sz�vets�gk�t�s alkalm�val �h�z az assz�r istenek seg�ts�g�l h�v�s�val h�s�gesk�t is tett, s�t Isten jeruzs�lemi olt�r�t assz�r mint�j� olt�rral cser�lte fel, 2Kir 16:10–18. Azt a vall�sos reformot, amit Hizkijj� v�grehajtott, 2Kir 18:3.4; m�r assz�rellenes cselekedetnek lehetett felfogni. Mindenesetre az �zs 36:7-ben eml�tett kultusz-centraliz�ci�t majd csak J�zsi�z kir�ly hajtotta v�gre, majdnem egy �vsz�zad m�lva. Az elbesz�l� teh�t k�s�bbi id�ben �lt. J�l ismerte �sai�s pr�f�t�nak Assz�ri�r�l sz�l� szavait, 5:26–30; 7:12–25; 10:5–19; 28:11–22; 30:1–17.

A besz�det hallgat� zsid� f�emberek, akik k�z�l kett�t, Sebn�t �s Elj�kimot m�r ismerj�k a 22. fejezetb�l, arra k�rik a rabsak�t, hogy ne zsid�ul besz�ljen, hanem az akkori id�k diplom�ciai nyelv�n, ar�mul. De k�r�s�k eredm�nytelen marad. A rabsak� most m�r a katon�khoz fordul �s igyekszik �ket megf�leml�teni, �ket verni k�z�j�k �s a vezet�k k�z�. Felaj�nlja, hogy ha megadj�k magukat, j� k�r�lm�nyek k�z� ker�lnek. (A 16. v. „�ld�s” szav�nak a megad�s az �rtelme.) Igaz, hogy assz�riai szok�s szerint deport�lni fogj�k �ket, de j� f�ldre ker�lnek majd. A katon�khoz int�zett besz�dnek is az a legs�lyosabb r�sze, amelyben a hit�ket t�madja. Azt �ll�tja, hogy Isten nem fogja megszabad�tani �ket. K�l�n�sen b�nt�, hogy �sszehasonl�tja Izr�el Isten�t a k�rnyez� n�pek isteneivel, �s azokkal egy sz�nvonalon eml�ti. Sam�ria legy�z�se (LXX �s 2Kir 18:34) igen s�lyos �rvnek sz�m�t, hiszen Sam�ri�nak Jahve az Istene (Procksch). �ppen � b�ntette meg Sam�ri�t Assz�ria �ltal. Ezt t�nteti most fel �gy a rabsak� besz�de, mintha Assz�ria legy�zte volna az Urat. Az �rvel�s teh�t minden �gyess�ge ellen�re is felsz�nes. De pontatlans�g Hamat �s Arpad elfoglal�s�nak az eml�t�se is. Ezeket nem Szanh�rib h�d�totta meg, hanem m�g apja, Sargon. Mindenesetre arra is b�ven van p�lda, hogy az �kori keleti kir�lyok maguknak tulajdon�tott�k el�deik �rdemeit (Eichrodt). Itt m�r Izr�el Isten�t �ri s�relem. � fog most m�r harcolni Assz�ria ellen. A gy�zelem fel� mutat az is, hogy a katon�k nem felelnek. Nem j�rt sikerrel a rabsak� besz�de, nem ingatta meg �ket. A diadal tov�bbi �tja az, hogy a f�emberek a kir�lyhoz mennek, a kir�ly pedig �sai�s pr�f�t�hoz fordul.