�zsai�s XX. R�SZ

A Palesztina d�li r�sz�n lev� kisebb �llamok megpr�b�ltak elszakadni Assz�ri�t�l. A l�zad�st Asd�d filiszteus v�ros vezette, Egyiptom seg�ts�g�ben b�zva. J�d�t is be akarj�k vonni a l�zad�sba, 14:28–32; 18:1–6. A tapasztalatlan Hizkijj� kir�ly hajlott is a cs�b�t�sra. Sargon assz�r kir�ly (722–705) a l�zad�k lever�s�re hadvez�r�t k�ldte, aki 711-ben el is foglalta Asd�dot. (Tart�n nem szem�lyn�v, hanem a rang megjel�l�se. Jelent�se tal�n a „m�sodik”). A h�d�t�sr�l sz�l� dicsekv� besz�mol� fenn is maradt (Gressmann, AOT.) A l�zad� asd�di kir�ly Egyiptomba menek�lt, de Egyiptom kiszolg�ltatta �t a gy�zteseknek. �sai�s pr�f�ta m�r h�rom �vvel ezek el�tt az esem�nyek el�tt azt a parancsot kapta, hogy vegye le „zs�kruh�j�t”, a pr�f�tai �lt�zetet, �s csak als�ruh�ban j�rjon. Nem sz�ks�ges felt�telezni, hogy a pr�f�ta meztelen�l j�rt. De ruh�ja felt�n�, szokatlan volt: a hadifoglyok ruh�j�ra eml�keztetett. Ezeket megfosztott�k ruh�jukt�l �s meg is sz�gyen�tett�k, 2S�m 10:4; 2Kr�n 28:15. Ezen a m�don hirdette a pr�f�ta Egyiptom buk�s�t. Majd megl�tj�k a sz�vets�gesek, hogy k�r volt Egyiptomban b�zni! A pr�f�ta term�szetesen nem a sz�vets�gesekre tekint els�sorban, hanem J�d�ra. Tal�n �ppen �sai�s er�fesz�t�seinek k�sz�nhet�, hogy Hizkijj� kir�ly m�g idej�ben kil�pett az �sszeesk�v�sb�l �s ellene m�r nem vonult fel az assz�r hadsereg.

Az Egyiptom buk�s�r�l sz�l� j�vend�l�s k�s�bb teljesedett be (670, 667.). A r�vid fejezetb�l megl�thatjuk, hogy �sai�s milyen szil�rdan hitt abban, amit az �r mondott neki. Nem csek�ly �ldozat volt h�rom esztend�n �t t�rni a n�p g�nyol�d�s�t �s nem utols�sorban a hideget is. De �sai�s, mint az �r pr�f�t�ja, nem �nmag�val t�r�d�tt, hanem az �r �gy�vel. N�p�t is arra tan�totta, hogy egyed�l az �rban b�zz�k �s csak T�le v�rjon megtartat�st.

�sai�s p�ld�ja k�tf�lek�ppen is J�zus Krisztusra mutat. Egyr�szt J�zus Krisztus ismeri az Atya gondolatait Mt 11:27; Jn 7:29; 8:55; 10:15; m�sr�szt v�llalta a sz�gyent, cs�fol�st, szenved�st �s hal�lt. Az � k�vet�i is Isten titkainak a s�f�rai lehetnek, 1Kor 4:1; Krisztus szenved�seinek �s dics�s�g�nek a r�szesei 1Pt 4:13.

�sa. XXI. R�SZ - �sa. 21,1–10. Babil�ni�t leig�zz�k a m�dek.

Ezt a lend�letes, k�lt�i j�vend�l�st egy n�vtelen pr�f�ta �rta, val�sz�n�leg Palesztin�ban, 650 k�r�l. J�vend�l�se igen fontos a pr�f�tai elragadtat�s term�szet�nek a megismer�se szempontj�b�l is. Nemcsak a N�lust nevezt�k a r�giek tengernek, hanem Babil�ni�t is (pl. Herodotos). A tenger orsz�ga azonban a „tenger pusztas�g�v�” lesz, 1. v. M�r ez a n�v is kifejezi a j�vend�l�s tartalm�t. A pr�f�ta a Palesztina d�li r�sz�r�l (n�g�b) j�v� viharokhoz hasonl�tja azt a hadsereget, amely Babil�ni�ra t�r. Kyros, aki el�bb El�mban uralkodott �s 549-ben terjesztette ki uralm�t M�di�ra is, megd�nti a zsarnok Babil�nia uralm�t. Babil�nia megcsalta �s kifosztotta a n�peket. Ez a pusztul�s oka, ez�rt k�ldi ellene Isten az el�mi �s m�d seregeket. Isten maga az, aki v�gre meg akarja sz�ntetni azt a sok szenved�st („s�hajtoz�st”), amit Babil�nia okozott a n�peknek. B�r ez a fogs�gban �l� zsid�knak �r�m�zenet, a pr�f�ta m�gis feld�ltt� v�lik, szinte belezavarodik ebbe a „kem�ny” kijelent�sbe. Isten szava �t m�g testileg is ig�nybe veszi. �gy szenved, mint a sz�l� n�. A pr�f�ta nem mondja el, hogy Babil�ni�t sajn�lja-e, vagy az ott �l� zsid�kat f�lti. Legval�sz�n�bb, hogy maga a kapott kijelent�s, a l�tom�s r�zza meg �t eg�sz l�ny�ben. S�t kicsi is az � emberi �nje ahhoz, hogy isteni kijelent�s hordoz�ja legyen. Retteg m�g alkonyatkor is, amikor m�sok a napi munka ut�n nyugodtan pihennek. L�tom�s�ban dorb�zolni l�tja a babil�niai vez�reket. M�g biztatja is �ket: csak telepedjenek le a ter�tett asztalhoz, heveredjenek az asztal mell� ter�tett p�rn�kra �s sz�nyegekre, �gyis f�lbeszakad a lakoma, mert a gondtalanul d�zs�l� Babil�ni�t megt�madj�k a m�dek. Hamar el� kell venni �s meg kell kenni a pajzsot. A pajzs b�rrel volt bor�tva, ezt szokt�k olajjal megkenni. A megken�snek nem az volt a c�lja, hogy a b�rt karbantarts�k, sem az, hogy a nyilak lecs�sszanak r�la, vagy a tart�sz�jak ne m�lyedjenek bele a katon�k test�be (Duhm), hanem a megken�s �ltal isteneiknek szentelt�k fegyvereiket az �kori Kelet n�pei. A h�bor�t szent dolognak tekintett�k. A 6. v. neh�zs�g�t sok�ig sz�vegjav�t�ssal akart�k megoldani. Jobbnak l�tszik azonban, ha a sz�veget �rintetlen�l hagyjuk �s �gy �rtj�k, hogy a pr�f�ta �s az �rszem (vagy „figyel�”) nem k�t k�l�nb�z� szem�ly, hanem egy. A l�tom�s szinte pattan�sig fesz�ti a pr�f�ta �ntudat�t. M�r-m�r olyan, mintha nem is egy szem�ly lenne, hanem kett�: egyik �nje Isten k�zel�be ker�l �s Isten gondolataival telik meg a l�tom�s folyam�n, k�zben azonban a m�sik �nje sem sz�nik meg, hanem h�s�gesen tov�bbadja Isten kijelent�s�t a sokat szenvedett Izr�elnek, a „sz�r�n elcs�pelt fiaknak”, 11. v. Ugyan�gy P�l apostol is harmadik szem�lyben besz�l �nmag�r�l �s a kapott l�tom�sokr�l, 2Kor 12:2–4. A pr�f�ta is l�lekben �ll oda �rhely�re, Hab 2:11. Test�ben Palesztin�ban marad teh�t, l�lekben azonban Babil�ni�ban van �s figyel, az �r parancsa szerint. Nem tudjuk, meddig kellett a pr�f�t�nak figyelnie. Egyszercsak felki�ltott (a „l�t�”, 8. v., m�sok szerint „mint egy oroszl�n”, ti. olyan hangosan), mert megl�tta a Babil�ni�ra t�r� ellens�get: el�l a lovasokat, h�tul a m�lh�t hord� tev�ket �s szamarakat. Az, hogy p�ros�val v�gtatnak, tal�n a m�d-el�mi sz�vets�gre utal. A l�tom�s magyar�zat�t az �r adja meg: „Elesett, elesett B�bel!” Mindeddig maga a pr�f�ta sem tudta, mit jelent a l�tom�s, j�t-e, vagy rosszat. A 9. v. teh�t a kulcsa az eg�sz igeszakasznak. Az a gondolat, hogy Babil�ni�val egy�tt istenei is elbuknak, Deutero�sai�sn�l is igen fontos. De �zs 21:1–10 val�sz�n�leg kor�bbi, az els� kijelent�s Babil�nia k�sz�b�n�ll� buk�s�r�l. Erre a kijelent�sre a k�s�bbi �r�k is hivatkoztak, Jer 51:8; Jel 14:8; 18:2. Az igeszakasz nagyon �rt�kes az Isten k�zel�be jutott �s kijelent�st nyert ember bels� vil�g�nak a megismer�s�ben is: m�s, �j emberr� v�lik, 2Kor 5:17; Isten titkainak a s�f�r�v� 1Kor 4:1; aki pontosan �gy adja tov�bb Isten kijelent�s�t, ahogyan kapta, 1Kor 11:23. M�sk�ppen nem is tehet (ApCsel 4:20), mert a kapott kijelent�s er�sebb n�la: olyan, mint a csontjaiba rekesztett t�z, Jer 20:9. Isten �t�lete v�rna az emberre, ha nem pr�dik�ln�, nem adn� tov�bb a kapott �zenetet, 1Kor 9:16.

�sa. 21,11–12. V�lasz az ed�miaknak.

A pr�f�cia olyan r�vid �s t�red�kes, hogy kor�t �s szerz�j�t nem is tudjuk pontosan meghat�rozni. D�ma, sz� szerint „hallgat�s”, Ed�m k�lt�i neve. Ez egyben Ed�m helyzet�t �s j�vend�j�t is kifejezi. Az ed�miak sz�m�ra „�jszaka” van, neh�z helyzetben vannak. T�relmetlen�l k�rdezik: Meddig m�g? Pontosabban: melyik szakasza ez az �jszak�nak? Az �jszak�t h�rom szakaszra szokt�k osztani, B�r 7:19; JSir 2:19. Az esem�nyek magyar�zat�t �s a kibontakoz�s �tj�t akarj�k megtudni. A pr�f�ta azt feleli, hogy m�r j�n (perfectum propheticum) a reggel, de tart m�g az �j is. Teh�t a szenved�s ideje m�g folytat�dik. A fordulat egyed�l Isten kez�ben van, id�pontj�t maga a pr�f�ta sem tudja, ApCsel 1:7; 1Thessz 5:1. A v�lasz m�gsem elutas�t� vagy �ppen ellens�ges. A pr�f�ta sz�mol azzal, hogy m�g vil�gosabb kijelent�st is kaphat az �rt�l. Ez�rt mondja az ed�miaknak, hogy j�jjenek �jb�l vissza. B�r nem tudjuk, hogy az ed�miak visszamentek-e a pr�f�t�hoz, fontos bibliai szab�lyt ismer�nk meg itt: kitart�an kell „z�rgetni”, Mt 7:7.

�sa. 21,13–15. Arab menek�ltek megseg�t�se.

A megvert Babil�ni�b�l menek�lnek a keresked�k, ki-ki a saj�t haz�j�ba. J�nnek a d�d�ni arabok is, de nem a szok�sos kereskedelmi �tvonalakon, mert ott rajtuk �thet a gy�ztes m�d hadsereg, hanem mell�kutakon. Ez az oka annak, hogy nem tudj�k �lelmiszerk�szleteiket fel�j�tani. Boz�tokban rejt�zk�dnek, n�lk�l�znek. A pr�f�ta felsz�l�tja a d�d�ni-t�mai arabokat (a mai Taima-o�zis ter�lete az el�ti tenger�b�lt�l d�lkeletre), hogy fogadj�k vend�gszeretettel a harc el�l menek�l� honfit�rsaikat, menjenek el�j�k keny�rrel �s v�zzel. A bujdos� befogad�s�nak a t�rv�nye nemcsak Izr�elben �rv�nyes, hanem minden embernek sz�l� parancs, �zs 58:6.7; Mt 25:31–46.

�sa. 21,16–17. K�d�r pusztul�sa.

Itt �jb�l �sai�s besz�l (v. Rad). K�d�r �szaki arab t�rzs volt. H�res �j�szai voltak, Gen 25:13; akik zsoldosokk�nt az assz�r hadseregben teljes�tettek szolg�latot. De Assz�ria buk�sa ut�n �ket is utol�ri az �t�let., �zs 16:4 (Procksch), �s csak kev�s „marad�kuk” lesz 16:14; 17:3.5–6. K�s�bb Nebukadneccar puszt�totta el �ket, Jer 49:28–33.

�sa. XXII. R�SZ �sa. 22,1–14. Jeruzs�lem elbizakodotts�ga �s b�ntet�se.

Ezt az igeszakaszt sok�ig j�vend�l�snek gondolt�k. Ennek h�rom oka van. Az els� az, hogy az 1., 5., 8., 12. v.-ben az eschatologikus j�vend�l�sekben haszn�lt jellegzetes kifejez�s olvashat� („azon a napon”). A m�sodik az, hogy az 1., 5. v.-ben l�tom�sr�l van sz�. A harmadik ok az, hogy Jeruzs�lem ostrom�t a t�rt�neti k�nyvek �s �sai�s k�nyv�nek 36–39. fejezetei m�sk�ppen �rj�k le. Ezek szerint itt be nem teljesedett j�vend�l�ssel lenne dolgunk. Azonban az �jabb �r�smagyar�z�k �ltal�ban le�r�snak, val�di �lm�nyr�l sz�l� h�rad�snak tartj�k ezt az igeszakaszt. Azt tan�tj�k, hogy az „azon a napon” kifejez�st az magyar�zza, hogy Jeruzs�lemnek a 701. �vben t�rt�nt ostroma apokaliptikus katasztr�f�ra eml�keztette Isten n�p�t. Az is lehet, hogy a pr�f�ta olyan r�szleteket k�z�l itt Jeruzs�lem ostrom�r�l, amelyek a t�rt�neti k�nyvekb�l kimaradtak. Hiszen nem mindent �rtak le, ami megt�rt�nt, �s nem is azonnal k�sz�ltek a t�rt�nelmi f�ljegyz�sek. Az 1–12. verset �gy tekinthetj�k, mint �sai�s pr�f�ta m�k�d�se v�gs� idej�b�l sz�rmaz� h�rad�st.

A „l�tom�s v�lgy�nek” a f�ldrajzi hely�t nem tudjuk meghat�rozni. Tal�n itt kapott kijelent�st a pr�f�ta akkor, amikor Szanh�rib assz�r kir�ly hatalmas serege elvonult Jeruzs�lem al�l. A v�ros lak�i a lapos h�ztet�kre mentek, onnan n�zt�k az elhagyott assz�r t�bort. F�ktelen�l �r�ltek, hogy elm�lt a vesz�ly. Az a d�zs�l�s, amir�l a 13. v. besz�l, bizony�ra �ldozati lakom�kon t�rt�nt. Egyed�l a pr�f�ta volt szomor� az �ltal�nos vigadoz�s k�zepette. Szomor�s�g�t az a sz�gyen is okozta, hogy Izr�elb�l sokan �tsz�ktek az assz�r sereghez, f�leg a vezet�k k�z�l (ezek voltak az „er�sek”. �gy olvasand� a 4. v. a LXX. alapj�n „megtal�lt�k tieidet” helyett). Azonban az ellens�g elvette fegyvereiket �s h�h�rok kez�be adta �ket. A kir�ly megadta mag�t. Err�l Szanh�rib is h�rt ad. M�g nagyobb szomor�s�got okozott �sai�snak az, hogy a n�p az ostrom alatt sem jutott hitre, csak a maga katonai erej�ben b�zott. Az ellens�g azonban al��sta a v�ros v�rfal�t. Az el�mi �s m��bi (K�r m��bi v�ros) zsoldosok kivett�k tegez�kb�l a nyilakat �s levett�k a pajzsokr�l a tokot, azaz elkezdt�k a harcot. A legszebb v�lgyek Jeruzs�lem k�r�l tele voltak ellens�ges harci kocsikkal, 7. v. A falt�r� kosok a kapukat t�madt�k. A lovass�g k�szenl�tben v�rta a kapuk bet�r�s�t, hogy a r�seken bevonuljon a v�rosba. J�da v�rosait, amelyek „lepelk�nt” v�dt�k Jeruzs�lemet, m�r az ostrom el�tt elfoglalta az assz�r sereg, 2Kir 18:13. Szanh�rib 46 j�dai v�ros elfoglal�s�val dicsekedhetett. Ebben a helyzetben a v�ros lak�i ugyanazt tett�k, mint a sz�r-efraimi h�bor� idej�n: fegyverkeztek, el�vett�k a „Lib�non-erd�-palot�ban” t�rolt fegyvereket. A palota onnan kapta nev�t, hogy rengeteg c�drusoszlopa volt, 1Kir 7:2; 10:17. A v�ros v�zell�t�s�t �gy biztos�tott�k, hogy a G�h�n-forr�s viz�nek �j medenc�t k�sz�tettek a v�r (D�vid v�rosa) keleti �s nyugati fala k�z�tt h�z�d� v�lgyben, a Sajtk�sz�t�k v�lgy�ben. Ezt a r�gt�nz�tt munk�t Hizkijj� kir�ly k�s�bb be is fejezte, 2Kir 20:20. A v�dekez�shez tartozott az is, hogy a v�ros fal�nak a jav�t�s�ra sok olyan h�zat leromboltak, amely a fal k�zel�ben �p�lt. Mindezt hitetlens�gnek min�s�tette �sai�s. � �jra azt hirdette, amit m�k�d�se kor�bbi �veiben: hit �ltal van a megmarad�s, 7:9; 30:15. Az „Alkot�ra” �s „Form�l�ra”, Istenre kell „tekinteni!” Istent teh�t a t�rt�nelem alkot�j�nak �s form�l�j�nak tekinti a pr�f�ta. � vez�relte Jeruzs�lem al� az assz�r sereget, � „f�ttyentett” neki 7:18; de � az is, aki megszabad�totta Jeruzs�lemet. Elhat�rozta m�r r�gen! De nemcsak a vil�gt�rt�nelemnek form�l�ja �s alkot�ja az Isten, hanem n�pe alkot�ja �s az �dvt�rt�net form�l�ja is. �ppen az a legnagyobb szomor�s�ga �sai�s pr�f�t�nak, hogy a n�p sz�ve mindezek ut�n sem t�rt meg csod�latos szabad�t�j�hoz. Ezzel a n�p Isten �dv�z�t� akarata ellen v�tkezett (v. Rad). Erre a v�tekre nincs bocs�nat. A pog�nyosan d�zs�l� n�pre s�lyos �t�let v�r, hiszen ugyanazt a b�n�s �s hitetlen �letet folytatja, mint azel�tt.

�sa. 22,15–25. Sebna helyett Elj�kim lesz az udvarmester.

Sebna, akinek az apja nev�t nem is eml�ti a pr�f�ta a megvet�s jel��l, idegen sz�rmaz�s� volt. Magas m�lt�s�gra jutva, nemcsak azt a b�nt k�vette el, hogy felfuvalkodott �s „magasan v�gatott mag�nak s�rt” (min�l el�kel�bb volt valaki, ann�l magasabban volt a s�rja a hegyoldalon Mt 27:60), kocsin j�rt, mint a r�gi kir�lyok, Gen 41:43; hanem olyan politik�t is folytatott, amely nem tekintett az �rra, Egyiptom seg�ts�g�re t�maszkodott �s f�lid�zte az assz�r veszedelmet. �sai�s, val�sz�n�leg �ppen ott, ahol Sebna a s�rt v�gatta mag�nak, b�tran a szem�be mondta az �t�letet: elveti �t Isten, mint valami labd�t, „t�gas f�ldre”, Assz�ri�ba. Ott kell meghalnia sz�m�zet�sben. A 19–23. vers az �r „szolg�j�r�l” sz�l� �g�retet tartalmaz: olyan embert fog adni Isten Sebna helyett, aki h�s�ges az �rhoz. � fogja hordani az udvarmestert megillet� hossz� k�nt�st �s �vet, � gyakorolja a hatalmat. Ez a „szolga” messi�si von�sokat hordoz: „atyja”, gondvisel�je lesz n�p�nek, Gen 45:8; �zs 9:5. A kulcs, ami r�gen f�b�l volt �s v�llon hordozt�k, a hatalom jele. Amit � kimond, azt nem v�ltoztathatja meg senki, Mt 16:19; Jel 3:7. A s�torc�veket megtisztel� �l�helynek tartott�k.

A 24–25. v. k�s�bbi korb�l, val�sz�n�leg a hetedik sz�zad els� negyed�b�l sz�rmazik. Elj�kim nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket. �ll�s�t, magas m�lt�s�g�t arra haszn�lta fel, hogy a saj�t csal�dj�t naggy� �s gazdagg� tegye. „S�torc�vek” helyett falba vert c�vekk� lett, amelyen mindenf�le konyhai ed�nyek l�gnak. A pr�f�ta-tan�tv�ny keser� g�nnyal mondja ezt, olyan �rtelemben, hogy Elj�kim m�ltatlan emberekkel vette k�r�l mag�t. Ez�rt megvonta t�le kegyelm�t az �r: Elj�kim egy�tt bukik el azokkal, akiket felemelt. Az igeszakaszb�l megl�thatjuk, hogy a pr�f�ta-tan�tv�ny b�tors�ga m�lt� a mester�hez. Nem tudjuk, mikor teljesedett be j�vend�l�se. Sebna �s Elj�kim az assz�r hadj�rat idej�n (701) m�g magas tiszts�geket viseltek, 2Kir 18:18; �zs 36:3; 37:2. Sebna t�rt�nete azt bizony�tja, hogy aki mag�t f�lmagasztalja, megal�ztatik, Mt 23:12. Elj�kim t�rt�net�nek pedig az a tanuls�ga, hogy a b�n �ltal elj�tssza az ember Isten aj�nd�kait, Gen 25:29–34; R�m 11:17–24.

�sa. XXIII. R�SZ

Az els� 14 versben g�nyos halotti �neket tal�lunk T�rus �s Szid�n pusztul�s�r�l. �ltal�ban a Szid�nr�l sz�l� verseket tartj�k a k�ltem�ny r�gebbi r�szeinek. Ezek �sai�s kor�ba �s gondolatvil�g�ba is beleillenek. Nyelvezet�k is emellett sz�l (Procksch). �sai�s kor�ban Luli (Elulaeus) szid�ni kir�ly f�ll�zadt Assz�ria ellen, majd Szanh�rib megtorl� hadj�rata el�l Ciprus sziget�re menek�lt. Itt m�g ebben az �vben meg is halt, 12. v. Szid�nt k�s�bb Artaxerxes III. Ochus perzsa kir�ly puszt�totta el, 348-ban.

A T�rusr�l sz�l� versek k�s�bbiek, Ez 26–28. fejezet, 29:17–21. Nebukadneccar 585-ben megostromolta T�rust. Az ostrom 13 �vig tartott, de m�g ennyi id� alatt sem tudta elfoglalni T�rust, mert szigeten �p�lt. Tal�n erre az ostromra vonatkozik a 13. v. els� fele (Bright). T�rust k�s�bb Nagy S�ndor foglalta el, 332-ben, �gy, hogy mesters�ges t�lt�st emelt ellene, 13b.

A 15–18. verset Ptolemaius II. Philadelphus idej�re vonatkoztatj�k, aki �jra auton�mi�t adott T�rusnak. A fejezet teh�t n�veked�si folyamaton ment �t. Az eredeti (�sai�si?) maghoz id�k folyam�n �jabb pr�f�ci�k ker�ltek, amelyek a maguk kor�nak az esem�nyeit a r�gi pr�f�ci�k alapj�n �rtelmezt�k. Az �jabban keletkezett versek �ppen �gy pr�f�tai inspir�ci� gy�m�lcsei, mint a r�gebbiek (v. Rad). Ez a n�veked�si folyamat azonban nem kedvezett a fejezet sz�veg�nek. Sok a glossza, �s a leg�vatosabb �r�smagyar�z�k is k�nytelenek n�h�nyszor sz�vegjav�t�shoz folyamodni, legal�bbis a 2. v. v�g�n („bet�lt�tt�k” helyett „k�veteid”) �s a 10. v. elej�n („l�pj ki” helyett: „m�veld”), mindk�t esetben a LXX. �s a holt-tengeri sz�veg alapj�n.

�sa. 23,1–14. T�rus �s Szid�n pusztul�sa.

A t�voli tengeri utakra alkalmas, �rcsz�ll�t� „tarsis-haj�kat”, �zs 2:16; jajgat�sra sz�l�tja fel a pr�f�ta. A haj�kon hazat�r�k az utols� �llom�son, Ciprus sziget�n �rtes�ltek v�rosuk pusztul�s�r�l. Tal�n menek�ltekkel is tal�lkoztak. A f�n�ciai tengerpart lak�i „megn�multak” a r�m�lett�l. S�t az egyiptomiak is megr�m�ltek, f�lve att�l, hogy nemsok�ra r�juk ker�l a sor, 5. v. T�rus �s Szid�n keresked�i, „k�vetei”, 2. v. a F�ldk�zi-tengeren haj�ztak. Ennek „nagy v�z” volt a neve 3. v. Ahogyan a f�ldm�vesnek a f�ld ad j�vedelmet, �gy T�rusnak a n�pekkel folytatott kereskedelem. Egyiptomb�l, a n�pek �l�st�r�b�l sz�ll�tott�k a gabon�t, a Sih�r (a N�lus delt�j�nak egyik keleti �ga) vid�k�r�l. A 4. v. k�lt�i m�don alkalmaz egy �si m�toszt, mely a tengerr�l, mint any�r�l sz�l. De „gyermektelenn� v�lt” a tenger: elpusztultak fiai, a t�rusiak. Akik megmaradtak, Tarsisba, a mai Spanyolorsz�g d�lnyugati r�sz�n lev� gyarmatukra menek�ltek. A testv�rv�ros, Szid�n, „sz�gyenkezik” T�rus buk�sa miatt. A d�zs�l�, gazdag v�ros miatt „jajgatnak” a f�n�ciai tengerpart lak�i, 6. v. Hiszen T�rus h�res �s r�gi v�ros volt, Herodotos idej�n 2300 �vesnek tartott�k a papok. A 8. v. az�rt nevezi T�rust koron�t oszt�nak, mert gyarmataikon a t�rusiak nevezt�k ki az uralkod�kat. Nagy S�ndornak is aranykoron�t k�ldtek (Duhm). A t�rusi keresked�k olyan gazdagok �s tekint�lyesek voltak, mint m�s n�pek fejedelmei. De elbizakodtak. Ez�rt al�zza meg �ket Isten, a t�rt�nelem ir�ny�t�ja, �zs 2:11–17; Ez 28:1–19. Nem j�rnak t�bb� tirusi haj�k a tarsisi gyarmatra, ez�rt a tarsisiak k�nytelenek lesznek f�ldm�vel�ssel foglalkozni, 10a. Az �r b�ntet�se folyt�n Szid�n is „meggyal�zott sz�zz�” v�lik: azel�tt ugyanis nem d�lta f�l ellens�g, 12. v. Az sem menek�lhet meg k�z�l�k, aki a k�zeli Ciprusra fut.

�sa. 23,15–18. T�rus �jra kereskedni fog �s megt�r az �rhoz.

Az elpuszt�tott T�rus hetven esztend�re feled�sbe megy. A hetven�vi id�tartam m�r Assz�ri�ban is egy-egy v�ros b�ntet�si idej�nek sz�m�tott (Fohrer). A pr�f�t�kn�l Jeruzs�lem b�ntet�s�nek az ideje, Jer 25:11; 29:10. Ha letelt a hetven �v, T�rus �jra „par�zn�lkodni”, kereskedni fog. Ebben a kifejez�sben a f�ldm�vel� n�pnek a keresked�k ir�nt �rzett ellenszenve �s len�z�se nyilv�nul meg. Azonban T�rus majd nem a saj�t haszn�ra fog kereskedni, hanem az Isten dics�s�g�re. Ahogyan az �kori Keleten a templomi par�zn�k b�re a templom� lett, �gy lesz F�n�cia gazdags�ga az �r n�p��, �zs 45:14; 60:4–18; Hag 2:7.8; Jel 21:24. Ennek az az el�felt�tele, hogy T�rus t�rjen meg. S a pr�f�cia �ppen T�rus megt�r�s�t j�vend�li meg (Bright).

�sa. XXIV. R�SZ

A 24–27. fejezetet r�gebben �sai�s-apokalipszisnek szokt�k nevezni. Azonban az �sai�si szerz�s�g nem bizony�that�. Az ismeretlen szerz� j�val k�s�bbi id�ben �lt, val�sz�n�leg Jeruzs�lemben, 25:5.7.10. J�l ismerte a pr�f�tai iratokat. �m�s, �sai�s �s Jeremi�s k�nyv�b�l �pp�gy id�z, mint a k�s�bbi pr�f�t�k �r�saib�l: Deutero�sai�s, J�el �s Tritozakari�s k�nyv�b�l. A „t�rv�nyt” is ismeri, a Pentateuchosb�l utal az �z�nv�zre �s a n��i sz�vets�gre. Mindez a fogs�g ut�ni korra mutat. Nyelvezete nem olyan er�teljes, mint a kor�bbi pr�f�t�k�. Sz�j�t�kokat, r�meket, s�t a versm�rt�kbe nem ill� betold�sokat is el�g b�ven tal�lhatunk. A versm�rt�k v�ltakoz�. R�szben „h�rmasokat”, h�rom hangs�lyos sz�b�l �ll� egys�geket tal�lunk, amelyekb�l hol kett�, hol h�rom, hol n�gy tartozik �ssze (distichon, tristichon, tetrastichon), r�szben pedig „heteseket”. Az ut�bbiak egym�ssal is �sszetartoz�knak l�tszanak. Ezek tartalmazz�k a „v�ros”-r�l sz�l� j�vend�l�seket, 25:1–5; 26:1–7; 27:10.11 (Procksch). Apokalipszisnek az�rt nem lehet mondani ezeket a fejezeteket, mert nincs benn�k sz�mspekul�ci�, nincsenek mitikus �llatnevek (kiv�telnek l�tszik 27:1. Azonban itt a mitikus �llatnevek t�rt�neti �rtelemben �llnak, meglev� vil�gbirodalmakkal azonos�that�k, ezeknek a fed�nevei), nem valami r�gi pr�f�ta nev�t haszn�lja a szerz� �s nincs dualizmus (Bright). Ink�bb az utols� id�kr�l sz�l� j�vend�l�snek tarthatjuk ezeket a fejezeteket. Fohrer szerint eschatologikus liturgi�val van dolgunk. A j�vend�l�s k�z�ppontj�ban Jeruzs�lem �s a v�lasztott n�p �ll. Itt fog c�lhoz jutni Isten terve a h�vek jav�ra.

�sa. 24,1–20. �t�let a vil�g felett.

Az ’�r�c sz� itt nem Palesztin�t, mint orsz�got jelenti, hanem az eg�sz f�ldet. Ezt mutatja a vele p�rhuzamos t�b�l sz� is, amely f�ldkereks�get jelent. Az eg�sz f�ld fog visszazuhanni a chaos �llapot�ba, 10. v., oda, ahonnan Isten a teremt�skor kiemelte, Gen 1:2. Mindk�t helyen a t�hu sz� �ll. A term�szet vil�g�ban �ppen �gy �rezhet� lesz az �t�let, mint az emberi t�rsadalomban. Elt�nnek a k�l�nbs�gek szeg�nyek �s gazdagok k�z�tt, mert mindenkit utol�r a nyomor�s�g. Az �t�letet az emberek b�ne okozza: �k h�gt�k �t az „�r�k” (vagy �si) sz�vets�get, 5. v., amelyet N��val k�t�tt az Isten. Ez a sz�vets�g az eg�sz emberis�gre �rv�nyes, Gen 9:1–17; Ez 5:6–7; R�m 2:14–15. Ebben a sz�vets�gben Isten az ember�l�st tiltotta meg. Az emberv�r „megfert�zi” a f�ldet, Num 35:33; Zsolt 106:38. A sz�vets�gszeg�ket utol�ri Isten b�ntet�se, „�tka”, Deut 27:11–26; 28:15–68. Isten �ld�sa szaporod�st, sokasod�st �g�rt az embernek, az �tok pedig elfogy�ssal, pusztul�ssal fenyeget. Alig marad ember Isten �t�lete ut�n, 13:12; �ppen �gy, mint ahogyan sz�ret ut�n alig marad valami az olajf�n, 17:6; Jer 6:9; Mik 7:1. A megmaradtak is sz�tsz�r�dnak, 1. v., Gen 11:1–9. Olyan lesz az �let�k, mint az ostrommal bevett v�ros lak�i�: a kaput bet�rte az ellens�g, a v�rosban minden�tt csak romok l�that�k, a lakoss�g r�szben meghalt, r�szben elrejt�z�tt, mag�ra z�rta a h�zat, de a legnagyobb r�sz�t hadifoglyokk�nt elhajtott�k. A „v�ros” nem azonos�that� egyetlen �kori vil�gv�rossal sem, hanem itt �ltal�ban a v�rosokat (Ridderbos), a v�rosi �letform�t (Fohrer), az istenellenes, gonosz hatalmak �sszess�g�t jelenti.

Ebben a helyzetben v�ratlanul f�lzend�l az Urat dics�r� �nek a f�ld minden t�j�r�l: a tenger fel�l (nyugatr�l), a „vil�goss�g” fel�l (keletr�l): �s a „szigeteken”, az �korban ismert vil�g legt�volabbi pontjain. A megmaradt n�pek dics�rik Istent �s Izr�elt az „igaz n�pet”, 16. v.; 26:2; Hab 2:4. Ez a „pog�ny vil�g szava”, 2Kr�n 32:23 (Ridderbos, Procksch). A 16. v. m�sodik fel�ben lev� r�zi sz�t k�tf�lek�ppen �rtik. Egyesek az ar�m r�z sz�ra gondolnak, ami titkot jelent. Eszerint a pr�f�ta titkot, isteni kijelent�st kapott. Val�sz�n�bb azonban, hogy a sz� a r�z�h ig�b�l sz�rmazik, melynek jelent�se: lefogyni. Erre mutat a k�vetkez� „jaj nekem” is, ez�rt ezt is ink�bb jajki�lt�snak lehet felfogni. A pr�f�ta szinte betegg� v�lik a l�tom�st�l �s a r�szv�tt�l, 15:5; 16:9; 21:3.4. A s�lyos l�tom�s hat�s�ra figyelmezteti az embereket: korai m�g az �r�m. Hiszen tart m�g a b�n, a h�tlens�g. Ez�rt �jabb �s m�g sokkal s�lyosabb �t�let j�n, amelyb�l hi�ba pr�b�lnak majd menek�lni az emberek. Olyanok lesznek, mint az �z�tt vad, �zs 2:19–21; Jer 48:43–47; JSir 3:47; �m 5:18–20. A pr�f�ta a visszat�r� �z�nv�z k�p�vel is �br�zolja az �t�letet, Gen 7:11. Az �t�l� Istennel szemben olyan gyenge lesz az ember, mint a r�szeg, vagy mint a d�ledez� kunyh�, amely nem ny�jt v�delmet.

�sa. 24,21–23. Megval�sul Isten uralma.

„Azon a napon,” az utols� id�ben felel�ss�gre vonja Isten a hatalmasokat. A f�ldi kir�lyokat �ppen �gy meg�t�li, mint az „�gieket”. Az ut�bbiakon Isten mennyei udvartart�s�t, 1Kir 22:19; J�b 1:6; �zs 6:1–4; Isten sereg�t, J�zs 5:14–15; a n�pek v�d�angyalait, D�n 10:13.20; vagy istenk�nt tisztelt csillagokat szoktak �rteni, Deut 4:19; �zs 40:26; Jer 19:13 (Fohrer). Itt nyilv�nval�an nem Isten h�s�ges szolg�ir�l van sz�, hanem a l�zad�kr�l �s engedetlenekr�l, Zsolt 82; Ef 2:2; 6:12. Ezeknek a sorsa a f�ldi rabok�hoz hasonl� lesz: g�d�rbe, cisztern�ba dobj�k �ket, Jer 38:6; 1Pt 3:19; 2Pt 2:4; J�d 8; Jel 20:1–3. Itt kell v�rakozniuk az �t�letre. A 22. v. v�g�n Istennek nem kegyelmes, hanem �t�letes „megl�togat�s�r�l” van sz�. Meg fog sz�nni a nap �s hold „uralma” is, Gen 1:16; J�el 2:10; 3:4; Mt 24:29; Jel 21:23. Egyed�l Isten fog uralkodni, 1Kor 15:28. Sz�ne el�tt lesznek a v�nek, �ppen �gy, mint az els� sz�vets�gk�t�s idej�n, Ex 24:9–11; Jel 4:4; 11:16. Az �dvt�rt�net elej�n t�rt�nt csod�s esem�nyek megism�tl�dnek az �dvt�rt�net v�g�n, m�g sokkal dics�s�gesebb form�ban. Mindez azt jelenti, hogy Isten �j sz�vets�get k�t n�p�vel (Fohrer).

�sa. XXV. R�SZ

�sa. 25,1–5. H�laad� zsolt�r.

A pr�f�ta el�re meg�rja azt az �neket, amellyel Istent a szabad�t�s ut�n fogja dics�rni a megv�ltottak serege. Az �nek alanya a „szeg�ny” �s „nincstelen” n�p. �gy nevezte mag�t a babiloni fogs�g ut�n �lt h�v� gy�lekezet. Isten dics�ret�nek az oka a megv�lt�s, a szabad�t�s. A gy�lekezet visszatekint Isten �r�k terv�re, „tan�cs�ra”, mely addigra be fog teljesedni: elpuszt�tja Isten a „v�rost”, Isten n�pe ellens�g�nek a f�v�ros�t, a gonoszs�g sz�khely�t. Ebb�l nemcsak Izr�el veszi �szre Isten hatalm�t, hanem a t�bbi n�pek is, �s r�zend�tenek Isten magasztal�s�ra. A diadal idej�n visszaeml�keznek arra a seg�ts�gre is, amit Isten a nyomor�s�g idej�n adott. � m�r akkor is oltalmazta n�p�t. V�g�l az ellens�get is legy�zi Isten.

�sa. 25,6–9. Sz�vets�gi lakoma a Sion-hegyen.

A v�gs� id�k sok nyomor�s�ga �s Isten gy�zelme ut�n elj�n az �rvendez�s ideje. A nagy lakom�r�l az �jsz�vets�g is besz�l, Mt 22:1–14; Lk 14:16–24; Jel 19:9. De m�r Zsolt 23:5 is ebbe az ir�nyba mutat. A lakoma nemcsak Izr�elnek sz�l, hanem minden nemzetnek, Mt 8:11; 22:8–10. A n�pek a Sion-hegyre j�nnek, �zs 2:2–4. Isten „zs�ros” �teleket ad: ezt tekintett�k a lakoma legjav�nak, a legjobb falatoknak. Az �ldozati �llatb�l �ppen a k�v�r r�szek voltak Isten�i, Lev 3:3.15.16. A bort egy ideig nem sz�rt�k le, hogy er�sebb �s �zesebb legyen. Az a lepel, amelyet „elnyel” majd Isten, nem az istenismeret hi�nya, Ex 34:33–35; 2Kor 3:13–16; hanem a szomor�s�gnak, a gy�sznak a jele. Ilyen �rtelm� a 8. v. is, amely k�nnyr�l �s gyal�zatr�l besz�l. Ilyenkor a keleti ember eltakarta az arc�t, 2S�m 15:30; Eszt 6:12; 7:8. A szomor�s�g legf�bb ok�t, a hal�lt is megsz�nteti Isten. Az �sz�vets�g m�shol az �letkor meghosszabbod�s�r�l, �zs 65:20–22; vagy a halottak felt�mad�s�r�l besz�l, �zs 26:19. A hal�l megsz�n�s�nek a gondolata egyed�l�ll� az �sz�vets�gben, egyike az �sz�vets�gi kijelent�s cs�cspontjainak, �s az �jsz�vets�gi kijelent�shez vezet, 1Kor 15:26.54. Itt a 8. v.-ben lev� „�r�kre” sz�t az �jsz�vets�g a LXX. alapj�n a „diadalra” sz�val ford�tja. – Az eschatologikus sz�vets�gi lakom�n azok fognak r�szt venni, akik m�r a f�ldi nyomor�s�g idej�n is Istenben b�ztak �s Hozz� mindv�gig h�s�gesek maradtak (Ridderbos).

�sa. 25,10–12. M��b megal�ztat�sa.

M��bnak m�r a sz�let�se is sz�gyenteljes volt, Gen 19:30–38. Ugyanilyen lesz a v�ge is. Lehets�ges az is, hogy itt M��b �ltal�ban az istenellenes hatalmaknak a jelk�pe. A pr�f�cia kifejez�sm�dja �s tartalma egyar�nt nyers. M��bot tr�gyal�be taposott szalm�hoz hasonl�tja. A „szalma” sz� h�ber�l hasonl�an hangzik a tr�gya sz�hoz (madm�n�), ez pedig c�lz�s egy m��bi v�ros nev�re (Madm�n). Mint aki tr�gyal�vel telt g�d�rbe esett, �gy pr�b�l majd M��b �szni, de sikertelen�l. A 11. v. ’orb�t szav�t �ltal�ban az ’�rab, „�l�lkodik” sz�b�l sz�rmaztatj�k �s M��bnak az isteni �t�let elleni ravasz mesterked�seire vonatkoztatj�k. De minden hi�baval�: Isten megt�ri a g�g�s M��bot, az � �t�lete elh�r�thatatlan, �zs 16:6.7.

�sa. XXVI. R�SZ

�sa. 26,1–6. H�la�nek.

Az „er�s v�ros” itt nem ugyanazt jelenti, mint az 5. v.-ben �s a 24. fejezetben, hanem Jeruzs�lemet. Ez a k�ltem�ny tartalm�ban �s form�j�ban hasonl�t a Sion-zsolt�rokhoz, 46; 48 76; 87. Az els� vers alanya ki nem mondottan is Isten. � er�s�tette meg Jeruzs�lemet. � ad seg�ts�get, szabadul�st �s gy�zelmet (ez a jelent�se a jes�c�h sz�nak). �gy vonul be Jeruzs�lembe a n�p, ahogyan a templomba szoktak bevonulni �nnep alkalm�val, Zsolt 24:7–10. A bevonul�s a sz�tsz�rts�gban �l� v�lasztott n�p hazat�r�s�t jelenti, �zs 51:11; 56:1–8; Jer 23:7.8. De a n�p maga is m�ss� v�lik a v�gs� szabad�t�s idej�re: h�s�gesen ragaszkodik az Istennel k�t�tt sz�vets�ghez �s csak Ur�ban b�zik. Teh�t a n�p lelk�ben, „jellem�ben” (3. v.) is megval�sul Isten akarata.

Az ellens�g legy�z�se Isten m�ve, nem a n�p�. A g�g�s „v�ros”, az ellens�ges vil�ghatalom megd�l 24:8–11; 25:2; 27:10. Gy�znek a gyeng�k, szeg�nyek �s kicsinyek az �r ereje �ltal, 1S�m 2:1–10; Lk 12:32; 1Kor 1:25–29.

�sa. 26,7–21. Im�ds�g a v�gs� nyomor�s�g idej�n.

Az igaz ember „p�ly�j�t”, sors�t Isten ir�ny�tja. Ezen t�l az igaz ember az�rt is im�dkozik, hogy Isten akarata a vil�gban is �rv�nyes�lj�n, Mt 6:10. Isten akarata �gy �rv�nyes�l, hogy � meg�t�li a b�nt. Ebb�l majd tanulnak a f�ld lak�i! Hiszen most m�g vannak olyanok, akiket Isten j�s�ga, h�s�ge �s szeretete nem ind�tott megt�r�sre, R�m 2:4. Az ilyenek a h�vek k�z�ss�g�ben, az „igaz f�ld�n” is folytatj�k b�n�s �let�ket. Nem l�tj�k, hogy k�zel van Isten �t�lete, m�r felemelte kez�t az �r. Majd csak akkor l�tj�k meg, ha beteljesedik rajtuk az �t�let.

A 12. v.-t�l kezdve Izr�el m�ltja �ll a k�z�ppontban. M�r a m�ltban is Istent�l j�tt minden j� adom�ny �s t�k�letes aj�nd�k, Jak 1:17. Ilyen aj�nd�knak tekintette Izr�el az „�g�ret f�ldj�t”, k�l�n�sen D�vid �s Salamon idej�ben. Ekkor megn�vekedett az orsz�g ter�lete, nagy �s gazdag volt a n�p, 15. v. Azonban a m�lt nemcsak Isten aj�nd�kaival van tele, hanem Izr�el b�n�vel is. Isten n�pe megpr�b�lt a m�ltban m�s uraknak: b�lv�nyoknak �s f�ldi nagyhatalmaknak szolg�lni. �ppen ez az oka annak, hogy Isten megb�ntette �ket, sok nyomor�s�gon kellett kereszt�lmenni�k. Az idegen „urak”, b�lv�nyok �s f�ldi nagyhatalmak Isten b�ntet�se folyt�n Izr�el uraiv�, sanyargat�iv� v�ltak. Azonban Izr�el maga is tanult a feny�t�sb�l. A szenved�s nem m�lt el nyomtalanul �s eredm�nytelen�l a n�p �let�ben. Izr�el visszatal�lt Isten�hez. A bajban meg�rtette, hogy nincs emberi seg�ts�g. Nem maradt m�s h�tra, mint az im�dkoz�s. �gy �rthetj�k a 16. v. neh�z sz�veg�t a LXX. alapj�n: „Uram, a nyomor�s�gban T�ged kerest�nk, a szorongat� (vagy: m�l�) sz�ks�gben, (amikor) feny�tett�l benn�nket.” A n�p szenved�sei a sz�l� n� k�njaihoz voltak hasonl�k. Eredm�nytelen volt minden er�fesz�t�s, nem lett bel�le szabadul�s. Azok helyett, akiket Isten �t�lete elpuszt�tott, nem „sz�letett”, 18. v., annyi ember Isten n�pe sz�m�ra, hogy a n�p �jb�l f�lemelkedhetett volna.

A nyomor�s�gban elmondott im�ds�g m�gsem volt hat�stalan. Isten �szrevette, hogy most m�r csak az � nev�t „emlegeti” az � n�pe az istentiszteleteken �s az im�ds�gokban. � k�tszeresen is v�laszolt n�pe im�ds�gaira. Egyr�szt megsz�ntette a b�lv�nyokat �s azokat a f�ldi nagyhatalmakat, amelyek n�p�t sanyargatt�k. M�sr�szt � csod�t is tud tenni: fel tudja t�masztani a halottakat! Ahogyan Palesztin�ban a sz�raz �vszak idej�n a harmat �lteti a n�v�nyzetet, �gy tudja Isten megadni a „vil�goss�gok” (�gitestek?) harmat�t �s „megd�nteni az �rnyak orsz�g�t”, a halottak vil�g�t, 19. v. (Procksch). A harmat a megeleven�t� isteni er� jelk�pe, H�s 14:6; Zsolt 110:3. B�r itt m�g nem kifejezetten az egy�n felt�mad�s�r�l van sz�, hanem ink�bb a n�p felt�mad�s�r�l, m�gis igen fontos �llom�s ez az igeszakasz a felt�mad�sr�l sz�l� bibliai tan�t�s kialakul�s�ban. A n�p felt�mad�s�nak a gondolat�t�l, Ez 37; ez az Ige vezet el benn�nket, az igazak felt�mad�s�nak a hirdet�se �ltal, addig a tan�t�sig, hogy j�k �s gonoszok egyar�nt fel fognak t�madni �s Isten �t�l�sz�ke el� �llnak, J�b 19:25.26; Zsolt 16:10; 49:16; 73:25.26; �zs 53:10; D�n 12:2.3; Mt 24:45–51; 2Kor 5:10.

Ha j�n az �t�let, a nyomor�s�g idej�n el kell rejt�znie Isten n�p�nek, �ppen �gy, ahogyan hajdan Egyiptomban el kellett rejt�zni�k az �ld�kl� angyal el�l, Ex 12:22.23; s ahogyan N��nak a b�rk�ba kellett mennie az �z�nv�z el�l, Gen 7:16. Az �t�let a minden emberre k�telez� n��i sz�vets�g alapj�n t�rt�nik: Isten sz�mon k�ri a kiontott v�rt, Gen 9:1–17; 4:11; Ez 24:6–9. Isten az �let aj�nd�koz�ja �s v�delmez�je, Jn 10:15.

Ez az igeszakasz azzal biztatja a h�veket, hogy nem kell sok�ig elrejt�zni�k, elm�lik az �t�let ideje, Mt 24:16–22. Hamar kider�l, hogy Isten� az utols� sz�. Bizonyos, hogy ez a tan�t�s nagy seg�ts�get adott a h�veknek a pr�bat�telek idej�n. De nem biztatja a pr�f�cia a h�veket kih�v� magatart�sra, oktalan vakmer�s�gre, s�t ink�bb �vatoss�gra inti �ket, Mt 10:16 (K�hler). A h�v�k m�r a jelenben is annak a munkat�rsai, aki azt akarja, hogy az embereknek �let�k legyen �s b�v�lk�djenek, Jn 10:10.

�sa. XXVII. R�SZ

�sa. 27,1. Isten legy�zi ellens�geit.

Leviath�n �s Tann�n a babil�niai teremt�st�rt�netb�l ismert �ssz�rnyek, melyeket a teremt� Isten legy�z�tt, J�b 3:8; Zsolt 74:14; �zs 51:9. Itt az istenellenes vil�gbirodalmak jelk�pei. A „gyors” k�gy� a „ny�lsebes” Tigris foly�t �s Assz�ri�t jelenti, a „tekerg�” k�gy� a „kanyarg�” Eufr�tes foly�t �s Babil�ni�t, a tenger �s a tann�n (a sz�t K�roli itt s�rk�nynak, Ez 29:3-ban �s 32:2-ben krokodilnak ford�tja) a N�lust �s Egyiptomot jelenti. Ahogyan m�r a teremt�skor is legy�zte Isten a Vele szemben �ll� er�ket, �gy fogja �ket legy�zni az utols� id�ben is. A v�gid�k esem�nyei hasonl�k lesznek az �sid�k esem�nyeihez (Gunkel).

�sa. 27,2–6. Dal a term�keny sz�l�r�l.

Az utols� id�ben megval�sul Isten terve: Izr�el nem lesz t�bb� term�ketlen sz�l�h�z hasonl�, 5:1–7; hanem sz�nbort term� (LXX: pomp�s) sz�l� lesz. Meg fogja teremni az �rnak tetsz� gy�m�lcs�ket, 6. v., bel�lr�l is megv�ltozik. De megv�ltozik Isten kor�bbi b�n�sm�dja is n�p�vel szemben. Nem b�nteti, nem szolg�ltatja ki t�bb� ellens�geinek, hanem �rzi, „�nt�zi”. Ha t�vist �s gazt tal�l benne, meggy�jtja azt: nem maradhatnak meg a gonoszok a gy�lekezetben, Zsolt 1:5. De Istennek nem a gonosz elpuszt�t�sa a c�lja. Nem ez az Isten sz�ve szerint val� megold�s, hanem a gonoszok megt�r�se, Ez 33:11. Ahogyan az �letvesz�lyben lev� ember az olt�rn�l tal�lt mened�khelyet, ha megragadta az �r olt�r�nak a szarvait (1Kir 1:50; 2:28), �gy menek�lhet a gonosz ember a kegyelmes Istenhez.

�sa. 27,7–13. A szenved�s �rtelme.

Isten „el�zte”, fogs�gba k�ldte n�p�t. Elbocs�totta, ahogyan a f�rj b�nik h�tlen feles�g�vel, Deut 24:1; �zs 50:1. M�gsem s�jtotta n�p�t olyan kem�nyen, mint azokat, akik v�grehajtott�k az �t�letet Isten n�p�n, s�t felfuvalkodtak �s t�ll�pt�k feladatuk hat�rait, �zs 10:5–19. N�p�t csak az�rt feny�tette meg Isten, hogy megtiszt�tsa. Azt akarja, hogy a b�lv�nyszobrok �s b�lv�ny�ldozati olt�rok v�gk�ppen elpusztuljanak, azokban senki se b�zz�k t�bb�. Ez�rt puszt�totta el az „er�s v�rost”. A r�gebbi �r�smagyar�z�k itt ugyanarra az er�s v�rosra gondoltak, amelyr�l 24:10.12; 25:2; 26:5–6 besz�lt. De �jabban ink�bb Jeruzs�lemre gondolnak. Ezt is er�s v�rosnak mondja pl. 26:1 �s csak saj�t n�p�t v�dolhatja Isten az „�rtelem” hi�ny�val, Deut 32:6. Am�g a n�p kegyess�ge hi�nyos marad, nem is j�n fordulat Istent�l. Ezt tan�tott�k a t�bbi pr�f�t�k is: Trito�sai�s, Haggeus, Zakari�s �s Malaki�s. De majd elj�n a v�gs� arat�s ideje, J�el 4:13; Mt 13:39; Jel 14:15. K�m�letes arat�s lesz az. Nem cs�pl�sz�nk�val v�gzi Isten, csak bottal, hogy egyetlen szem mag se menjen k�rba. N�pe minden tagj�t �sszegy�jti az �r. Hazat�rhetnek majd a diaspor�ban �l�k a Folyamt�l, az Eufr�test�l eg�szen Egyiptom patakj�ig, a Sih�rig, Palesztina d�li hat�rpatakj�ig, a Wadi-el-Aris-ig terjed� ter�letre, az �g�ret f�ldje ide�lis hat�rai k�z�, Gen 15:18; 1Kir 8:65. A k�rtsz�, amely r�gen harcba h�vta a n�pet (B�r 6:34), most istentiszteletre fog h�vogatni, Mt 24:31; 1Kor 15:52; 1Thessz 4:16. A sz�tsz�rts�gban �l�k hazat�r�s�r�l a fogs�g ut�ni t�bbi pr�f�t�k is j�vend�ltek, Zsolt 87; �zs 11:11–16; Ez 37:16–22; Zak 8:7; 10:10. A 13. v. szerint Isten n�p�nek az �sszegy�jt�se nem a nemzeti c�lok megval�sul�s�ra szolg�l els�sorban, hanem Isten tisztelet�re, az�rt, hogy �t im�dj�k, a c�l a Soli Deo gloria.

�sa. XXVIII. R�SZ

�sa. 28,1–6. Sam�ria nem sejti veszt�t.

A 28. fejezettel �sai�s pr�f�ta iratainak egy �jabb gy�jtem�nye kezd�dik. Ezt formai szempontb�l a „jaj”-ok k�tik �ssze, 28:1; 29:1.15; 30:1; 31:1; 33:1 (Guthe).

Sam�ria, az orsz�g �szaki r�sz�nek, Izr�elnek a f�v�rosa, 443 m magas hegyen �p�lt. V�rfalait m�lt�n hasonl�tja �sai�s b�szke koron�hoz. A hegy lejt�in teraszok voltak, tele olajfakertekkel �s sz�l�kkel. Lent a v�lgyben j�l term� gabonaf�ldek voltak. Ez a v�lgy nem v�lgykatlan, hanem ink�bb fenns�knak nevezhet�, s mind�ssze 100 m�terrel alacsonyabb ann�l a hegyn�l, amelyen Sam�ria v�rosa �p�lt. A „v�lgy�n” t�l k�r�s-k�r�l m�g magasabb hegyek vannak.

A Sam�ri�t v�d� b�styakorona egybeolvad a pr�f�ci�ban azzal a vir�gkoszor�val, amit �nnepi lakom�k alkalm�val a mulatoz�k viseltek homlokukon. Izr�el-Efraim j�m�dban �lt. A n�p m�g gyan�tlanul mulatott, pog�nyosan vigadozott, �nnepelt, �m 4:1; 6:6. A n�p �r�m�t bizony�ra Salmanassar assz�r kir�ly hal�la is fokozta (727). De a pr�f�ta m�r l�tja, hogy hervad�ban van a koszor�. J�n „az �r er�se, hatalmasa”: Assz�ria. �gy j�n, mint a vihar. Mindent elseper, mint a felh�szakad�s, �zs 8:7.8; 28:17. F�ldre dobja �s eltapossa a r�szegek fej�n lev� koszor�t. M�s k�ppel �lve, �gy b�nik el Assz�ria Izr�ellel, mint az a v�ndor, aki korai f�g�t tal�l (ez m�r j�nius v�ge fel� �rni kezd): mindj�rt leszak�tja (jir’�h helyett Buhl �s Procksch nyom�n j�’�r�h) �s moh�n lenyeli. Ilyen moh� h�d�t�si v�ggyal j�n az assz�r sereg Izr�el ellen. – A t�rt�nelmi feljegyz�sek szerint m�gsem tudta Assz�ria ilyen gyorsan elfoglalni Sam�ri�t, csak h�rom �vi ostrom ut�n, Sargon uralma alatt, 722-ben, 2Kir 18:10. Ez a j�vend�l�s az ostromot megel�z� �vekb�l val�.

Az 5.7. v. eschatologikus j�vend�l�st tartalmaz. A n�p marad�ka a babiloni fogs�gb�l hazat�rt h�v� gy�lekezetet jelenti. Ez a gy�lekezet m�r nem b�sty�kban, hadseregben, vagyonban vagy emberekben b�zik, hanem egyed�l az �rban. Megval�sul a r�gi �sai�si �g�ret, amely Jeruzs�lemr�l, mint igaz v�rosr�l sz�lt, 1:25–26; ahol az �r lelke fog m�k�dni. Az �r ereje visszaveri az ellens�get is, 9:1–6; 29:1–8. A j�vend�l�s 4:2–6-hoz hasonl�. Itt is azt l�thatjuk, hogy az �sai�si j�vend�l�seket a k�s�bbi korok emberei is ismert�k, a maguk kor�nak az esem�nyeire alkalmazt�k �s a j�vend�re n�zve is rem�nys�get mer�tettek bel�l�k.

�sa. 28,7–13. �sai�st kig�nyolj�k.

A Sam�ria pusztul�s�r�l sz�l� j�vend�l�s (1–4. v.) ut�n b� k�t �vtizeddel, Szanh�rib assz�r kir�ly tr�nra jut�sa ut�n (705) mindenfel� l�zad�sok t�rtek ki az assz�r birodalomban. A birodalom sz�l�n lev� kisebb n�pek sz�vetkeztek egym�ssal, egy�ttes er�vel igyekeztek elszakadni Assz�ri�t�l. J�da vezet�i is hajland�k voltak erre a kalandorpolitik�ra. �sai�s azonban most is k�vetkezetesen harcolt az ellen. Isten �t�let�t hirdeti azoknak, akik engedetlen�l megszegik az Assz�ri�val kor�bban k�t�tt sz�vets�get. Isten �t�let�nek az eszk�ze Assz�ria lesz. A pr�f�tai igehirdet�s �ldozati lakom�n hangzik el, val�sz�n�leg a jeruzs�lemi templom egyik csarnok�ban. A papok �s pr�f�t�k maguk is r�szegek, hogy az asztalok (f�ldre ter�tett ter�t�k) h�ny�ssal vannak tele, 5:11–13.22–23. �sai�s felh�borodottan �llap�tja meg, hogy a papok �s pr�f�t�k ilyen �llapotban nem is t�lthetik be szent hivat�sukat. Borm�morukban nem Istent�l kapott l�tom�sokat l�tnak, hanem csak „�lmokat”, Jer 23:25–28; Mik 2:11; 3:5. Pedig Istent�l j�tt kijelent�sre van sz�ks�g ahhoz, hogy a pap helyes �t�letet tudjon hozni a n�p peres �gyeiben, Deut 17:8–13; 19:17; 21:5; 33:8; Zsolt 106:30; Ez 44:24; Mal 2:4–6. De „ezek”, mondja megvet�leg �sai�s, r�szegek, alkalmatlanok az �t�lethozatalra!

A 9–10. v.-ben a r�szeg papok �s pr�f�t�k mar� g�nnyal utas�tj�k vissza a pr�f�ta kem�ny szavait. Nem kisgyermekek �k, nem szorulnak �k ilyen kioktat�sra. Tudj�k �k, amit tudniuk kell. J�l ismerik a papi hagyom�nyokat �s tennival�kat, ismerik a t�r�t. A pr�f�t�k is j�l tudj�k �rtelmezni �s helyesen alkalmazz�k az el�j�k ker�l� neh�z esetekben a mennyei l�tom�sokat. Nincs teh�t sz�ks�g arra, amit �sai�s mond nekik, a pr�f�ta kicsinyes okvetetlenked�se, kitan�t�, iskolamesteri magatart�sa teljesen felesleges! A pr�f�tai fedd�sre g�nyol�d�ssal felelnek. R�szegs�gt�l dadogva, nehezen forg� nyelvvel ezt mondj�k: Cav l�cav, cav l�cav, qav l�qav, qav l�qav! Ezeket a nehezen �rthet� szavakat �gy ford�thatjuk: „Parancs parancsra, parancs parancsra, szab�ly (a sz� jelent�se: m�r�zsin�r) szab�lyra, szab�ly szab�lyra”. M�sik ford�t�si k�s�rlet: „Piszok piszokra…, h�ny�s h�ny�sra… Az ut�bbi ford�t�s, amely sz�vegjav�t�ssal is �l, utalna az �ldozati lakom�k asztalainak, majd az Isten �t�lete folyt�n elpusztult Jeruzs�lemnek a sz�rny� �llapot�ra. Ahogyan most a dorb�zol�k undok ok�d�s�val vannak tele az �ldozati lakom�k asztalai, �gy fognak majd heverni Jeruzs�lem utc�in mindenfel� a temetetlen, sz�troncsolt hull�k (Schmidt).

A pr�f�ta a 11–13. versben v�laszol a g�nyol�d�knak. V�lasza nemcsak azt bizony�tja, hogy a vit�ban nem maradt alul ellens�geivel szemben, hanem azt is, hogy pr�f�tai hivat�sa teljes�t�se k�zben, ott, a dorb�zol�kkal folytatott vita folyam�n, is kapott kijelent�st az �rt�l. Ezen az inspir�ci�n alapul a pr�f�ta v�lasza. A r�szeg papok �s pr�f�t�k g�nyos szavait felhaszn�lva, megj�vend�li �sai�s, hogy Isten is „dadogva” �s „m�s nyelven” fog besz�lni: �t�letes tettei �ltal, az assz�r sereg bevonul�sa �s gy�zelme �ltal besz�l majd n�p�hez! A zsid�k dadog�snak, �rtelmetlen besz�dnek nevezt�k az idegenek nyelv�t, Deut 28:49; �zs 33:19; Jer 5:15. Ezt az Ig�t az �jsz�vets�g m�s �sszef�gg�sben, a nyelveken besz�l�s lelki aj�nd�k�val kapcsolatban id�zi, 1Kor 14:21.

A kem�ny �t�lethirdet�s alkalm�val megismerj�k �sai�s tulajdonk�ppeni mondanival�j�t, igehirdet�se igazi c�lj�t �s tartalm�t is, 12. v. Isten nyugalmat akar adni n�p�nek! A nyugalom �tja az, hogy a n�p mondjon le a t�rv�nyszeg� kalandorpolitik�r�l (Duhm), higgyen Istenben, 7:4; 30:10.15; maradjon veszteg, a vezet�k hagyj�k b�k�ben a szeg�ny n�pet, amely m�r eddig is olyan sokat szenvedett a rengeteg ad�t�l �s h�bor�t�l. Ez az �rtelme a 12. v. egyik mondat�nak: „Nyugtass�tok meg a f�radt embert!” Isten a hatalmasoknak azt parancsolja, hogy gondoskodjanak a r�juk b�zottak nyugodt, b�k�s �let�r�l. Mondjanak le arr�l a nyeres�gr�l, amit a szeg�ny n�p zaklat�s�val szereztek. Isten a m�sok ir�nt gyakorolt felel�ss�get azzal jutalmazza, hogy � is nyugalmat aj�nd�koz. Ilyen aj�nd�kba kapott „nyugalomnak” nevezi az �sz�vets�g az �g�ret f�ldj�t, Deut 12:9.10; 1Kir 8:56; Zsolt 95:11 �s a jeruzs�lemi templomot is, Zsolt 132:8.14; �zs 66:1 (Fohrer). Ezt a gondolatot tov�bb viszi �s m�g jobban elm�ly�ti az �jsz�vets�g. Zsid 3–4. fejezetben m�r arr�l van sz�, hogy hit �s engedelmess�g �ltal a mennyei „nyugalomba”, Isten orsz�g�ba juthat be az ember.

Ha azonban nem engedelmeskedik a n�p Isten parancs�nak, nem fogadja hittel a pr�f�tai �zenetet, viselnie kell Isten szava visszautas�t�s�nak a s�lyos k�vetkezm�nyeit, �zs 5:5–7. A „megkem�nyed�s” miatt utol�ri �ket Isten �t�lete, 6:9–10. Amint a r�szeg nem tud meg�llni a maga l�b�n, hanem hanyatt v�g�dik, �gy az engedetlen J�da is elbukik.

�sa. 28,14–22. A hamis �s az igazi fundamentum.

Ez az igeszakasz �sszef�gg az el�z�vel, keletkez�si ideje is ugyanaz. Itt m�r a jeruzs�lemi politikusokat sz�l�tja meg �sai�s. A 14. v. m�sel�m szava nemcsak uralkod�kat jelent, hanem cs�folkod�kat is. A h�ber m�s�l sz� ugyanis g�nyos mond�st is jelent. Deut 28:37; 1S�m 10:12; 1Kir 9:7; �zs 14:4; Jer 24:9. Ezek a g�nyol�d�k a pr�f�ta ellens�gei, 9–10. v. A m�s�l sz�nak ilyen �rtelm�re enged k�vetkeztetni a 14. v.-ben lev� gondolatp�rhuzam is. A pr�f�ta itt nem ellenfelei kimondott szavait id�zi, hanem titkos gondolataikat leplezi le (Dillmann). �k az ostoroz� �radat ellen, Assz�ria ellen, sz�vets�get k�tnek a „hal�llal”, a „holtak vil�g�val”. Itt egyr�szt arra a politikai �gyesked�sre kell gondolnunk, hogy Jeruzs�lem vezet�i megszegt�k az Assz�ri�val k�t�tt sz�vets�get, �s titokban Egyiptommal t�rgyaltak, vele k�t�ttek sz�vets�get Assz�ria ellen. M�sr�szt arra is gondolhatunk, hogy a politikai szerz�d�sk�t�s alkalm�val Egyiptom isteneit is seg�ts�g�l h�vt�k. Ezek az istenek: Moth, Seth �s Osiris, alvil�gi istenek, a hal�l istenei voltak. �gy idegen vall�sos hat�sok �radtak be Jeruzs�lembe. Elterjedt a halottid�z�s, �zs 2:6; 8:19. De ez mind nem seg�ti meg a n�pet Assz�ri�val szemben. Mint valami �j �z�nv�z, �gy �rad J�d�ra a katasztr�fa, nem is csak egyszer, hanem �jra meg �jra, 19. v. Akkor majd nem a pr�f�ta lesz az Istent�l j�v� h�rad�s (sem�c�h, auditio) �rtelmez�je, hanem maga a „mer� borzalom!” A sz� tulajdonk�ppen remeg�st, reszket�st jelent. A k�vetkez� versben a pr�f�ta a k�zmond�sok st�lus�ban is megrajzolja az �t�let idej�nek a nyomor�s�g�t.

Isten azonban az �t�let idej�n is �r marad. De nem �gy b�nik majd n�p�vel, mint D�vid idej�n, a Per�cim-hegyen 2S�m 5:20–25 �s J�zsu� idej�n Gibe�nban J�zs 10:1–27. Akkor m�g gy�zelemre vitte n�p�t. Most azonban idegenszer�en mutatja majd meg hatalm�t: saj�t n�pe ellen fog harcolni, az assz�r sereg oldal�n! (M�s magyar�zat szerint a pr�f�ta a Gibe�n-v�lgy eml�t�s�vel nem a J�zsu� k�nyv�ben le�rt esem�nyre c�loz, hanem csak megism�tli a gondolatp�rhuzam els� fel�ben lev� gondolatot. Ez a magyar�zat arra hivatkozik, hogy 1Kr�n 14:16 Gibeonba helyezi ugyanazt az esem�nyt, ami 2S�m 5:20–25 szerint a Per�cim-hegyen ment v�gbe.)

Most m�g van alkalom a cs�fol�d�s abbahagy�s�ra, a megt�r�sre, 16. v. Isten ad m�g egy utols� lehet�s�get n�p�nek: k�vet tesz alapul a Sionra! A „szegletk�” az alapfalak tal�lkoz�s�n�l lev� er�s �s fontos k�, az �gynevezett b�han-k�, amelyb�l az egyiptomiak �rt�kes szobrokat k�sz�tettek. Az alapk�re szok�s volt feliratot is v�sni. A felirat �gy hangzik: Aki hisz, nem fut! Isten r�sz�r�l, objekt�v �rtelemben, azt jelenti ez, hogy az � h�s�g�re �gy lehet �p�teni, mint a k�szikl�ra. A n�p r�sz�r�l �s a h�v� ember r�sz�r�l, szubjekt�v �rtelemben pedig azt, hogy csak hit �ltal lehet megmenek�lni. Ez �sai�s pr�f�ta igehirdet�s�nek az egyik alapgondolata, 7:9. Isten teh�t, mint j� �p�t�mester, biztos alapot vetett. Erre �p�ti n�pe j�v�j�t. De erre az alapra csak igazs�got �s jogoss�got lehet �p�teni, 1:27; 5:16.

Ezt az Ig�t 1Pt 2:6 a LXX. szerint id�zi, n�mileg m�s form�ban. A b�han sz�t a LXX. eklektos-nak ford�tja, ami a h�ber b�h�n-nak felel meg �s v�lasztottat jelent, a jiqrat sz�t pedig nem a jiqr�h, „tal�lkoz�s” sz�b�l eredezteti, hanem a j�q�r, „dr�ga” sz�b�l. „Nem fut” helyett „nem sz�gyen�l meg”-et mond. Ennek ellen�re az �rtelmet nem ferd�ti el, hiszen Isten h�s�ges szeretete val�ban J�zus Krisztusban teljesedett be, akire az �jsz�vets�g ezt az �sai�si ig�t vonatkoztatja. S az, akire �l� k�vekb�l �p�l az Isten �j temploma, az egyh�z (Procksch). �t tartj�k fundamentumnak �s R�, mint K�szikl�ra �p�tik h�zukat az egyh�z tagjai, Mt 7:24–27; R�m 9:33; Ef 2:20–22.

�sa. 28,23–29. Isten �t�let�nek c�lja van.

A b�lcsess�girodalom st�lus�ban �rt bevezet�s ut�n olyan p�ld�zatot mond itt �sai�s, amilyeneket az �jsz�vets�gben is gyakran olvasunk, hiszen J�zus Krisztus sokszor mer�tett igehirdet�s�hez szeml�ltet� anyagot a f�ldm�ves ember �let�b�l. A f�ldm�ves nemcsak mindig sz�nt �s boron�l. Ezt csak az�rt teszi, mert vetni akar. A vet�snek is rendje van: az egyik magot sz�rj�k, a m�sikat bar�zd�ba vetik, �s vannak a sz�nt�f�ld sz�l�re vetett n�v�nyek is, amelyek a hat�rt jelzik. A cs�pl�sn�l sem egyforma az elj�r�s. A h�velyes vetem�nyeket bottal, vagy p�lc�val verik ki, a b�z�t �kr�kkel vontatott cs�pl�sz�nnal cs�pelik ki. Ez k�t sz�ntalpszer�en f�lhajl� gerenda, amelyeket tengelyek k�tnek �ssze egym�ssal. A tengelyeken �les f�mkerekek forognak. Felett�k az �kr�ket hajt� ember helye. A cs�pl�sz�nt csak addig haszn�lj�k, m�g k�l�n nem v�lik a mag. A p�ld�zat azt jelenti, hogy Isten nem c�ltalanul �s �rtelmetlen�l veri n�p�t. Az �t�let a n�p tiszt�t�s��rt van. A negat�vnak l�tsz� isteni tev�kenys�gnek is pozit�v c�lja van. Isten a „gy�m�lcsterm�s�rt” munk�lkodik, Jn 15:1–8. Ek�zben, magasabb fokon, a sz�nt�vet� emberhez hasonl�an j�r el: minden �j helyzetben m�sk�ppen, a c�lnak megfelel� m�don. K�l�n figyelmet �rdemel az is, hogy a f�ldm�vel�t Isten tan�tja (j�r�h, 26. v., � adja a t�r�t) a f�ldm�vel�s m�dj�ra (misp�t). Nemcsak az erk�lcsi t�rv�nyek sz�rmaznak Istent�l, hanem a term�szeti t�ra, �s misp�t is. Ennek is Isten az Ura �s forr�sa, nem a baalok, H�s 2:7–10. � minden b�lcsess�g forr�sa. � tud b�lcsess�get adni a mesterembernek Ex 31:3–6; a kir�lynak 1Kir 3:9; 5:9; az apostolnak �s a kereszty�n gy�lekezet tagjainak, 1Kor 2:6–16. Ha pedig Isten nem minden helyzetben merev egyformas�ggal j�r el, hanem k�l�nf�lek�ppen, ez nemcsak az � b�lcsess�g�re tan�tja az embert, hanem azt is jelenti, hogy az embernek �lland�an figyelnie kell Isten szav�ra �s tetteire.