�zsai�s . IX. R�SZ - �sa. 9,1–6. A Messi�s sz�let�se �s uralkod�sa.

Amint a teremt�skor a vil�goss�g megalkot�sa volt az els�, �gy az �j teremt�sekor is nagy vil�goss�got l�t a n�p. A „hal�l �rny�ka” s�t�ts�get jelent (calm�t). Ez a sz� a n�p nagy nyomor�s�g�t jelk�pezi. Isten szabad�t� tette az lesz, hogy a h�bor�kban megfogyatkozott n�pet �jb�l megsokas�tja, Gen 22:17; �zs 26:15. Az �r sz�ne el�tt val� �rvendez�st a legnagyobb f�ldi �r�m�kh�z hasonl�tja a pr�f�ta: az arat�k �r�m�hez �s a gy�ztes h�bor�b�l gazdag zs�km�nnyal hazat�rtek �r�m�hez. A 3. v. teherhord� �llathoz hasonl�tja a n�pet. A „bot” sz� h�mnak is ford�that�. A sanyargat�, vagy hajcs�r sz� az egyiptomi fogs�gra eml�keztet, Ex 5:6. A vers v�ge Gedeon t�rt�net�re vonatkozik, B�r 6–8. fejezet. A szabad�t�s olyan nagy lesz, hogy a n�pnek nem marad m�s dolga, mint halomba hordani �s el�getni az ellens�g fegyvereit �s harci ruh�it.

A messi�si j�vend�l�s ig�i pr�f�tai perfectumban �llnak. „Nek�nk”, aki javunkra, �rt�nk sz�letik, a Messi�s, mint Isten Fia Zsolt 2:7; 89:28; Mt 3:17; Jn 1:14. Az � v�ll�n lesz az uralom. Az uralom jelk�pe a kulcs, amelyet r�gen v�llon hordoztak (nagys�ga miatt is) �zs 22:22. Csod�latos tan�csos lesz �, mert nem szorul majd emberi tan�csad�kra, 11:3; Jn 2:25; hanem Isten mennyei tan�cs�nak a tagja. De isteni ereje is van, amely sz�ks�ges ahhoz, hogy „tan�cs�t” v�grehajtsa, n�p�t megszabad�tsa. Az „�r�k Atya” kifejez�st n�melyek zs�km�ny atyj�nak ford�tj�k. A b�kess�g a Szent�r�sban nemcsak fegyvernyugv�st, a h�bor� megsz�n�s�t jelenti, hanem mindazt, ami a n�p boldog �s nyugodt �let�hez sz�ks�ges. B�r a Messi�s a D�vid tr�nj�n �l� kir�ly, m�gis �gy �br�zolja �t a R�la sz�l� j�vend�l�s, mint az �t ad� �s k�ld� Isten engedelmes Fi�t, Aki nem a maga urak�nt j�n el n�p�hez, hanem Isten akarat�t hajtja v�gre, az � t�rv�ny�t �s igazs�g�t teljes�ti, 1:27; Mt 5:17; Jn 14:6.

�sa. 9,7–20. Az elbizakodott Izr�el b�ntet�se.

Vannak, akik a 7. v.-ben a LXX �s �m 4:10 alapj�n nem ig�re (d�b�r), hanem pestisre (d�b�r) gondolnak. De a szok�sos olvas�si m�d is j� �rtelmet ad. Eszerint Isten az �t�let el�tt pr�f�tai int�st k�ld�tt Izr�elnek. Ez az isteni sz� „leesett” Izr�elben. Nem �res sz�, hanem er�s, hatalmas sz�. Izr�el sorsa azon d�l el, hogy ezt a sz�t hogyan fogadja, 8:14.15; 28:16; H�s 6:5; Zsid 4:12.

A n�p g�g�sen elutas�totta az int�st. A saj�t erej�ben b�zva azt felelte a pr�f�t�nak, hogy Isten �t�lete ut�n a maga erej�b�l fog talpra �llni, s�t k�l�nb�l fel�p�ti az orsz�got, mint amilyen azel�tt volt: faragott k�b�l �s c�drusf�b�l �p�t mag�nak h�zakat, amit azel�tt csak a templomhoz �s a gazdagok palot�ihoz haszn�ltak, 1Kir 7:9kk.; �m 5:11. Az �r megmentette volna a n�pet, ha megt�rtek volna, 2Kir 22:18–20; J�el 2:12.13; �m 5:4–6. Azonban az �r nem t�ri el Ig�je visszautas�t�s�t. Ellens�get bocs�t r�juk: �szakr�l Sz�ri�t, d�lr�l a filiszteusokat. Recin szorongat�i = az assz�r birodalom. M�s olvas�si m�d szerint Recin vez�rei. Ez azt jelenten�, hogy a sz�r-efraimi sz�vets�g el�tt maga Sz�ria is fenyegette Izr�elt, csak k�s�bb l�pett vele sz�vets�gre.

Az �t�let a n�p valamennyi r�teg�t utol�ri, vezet�ket �s vezetetteket egyar�nt. A vezet�k k�z�tt k�l�n is sz� van a hamis pr�f�t�kr�l, Jer 23:13; Mik 3:5; Mt 15:14. Az �t�let nem k�m�li (�gy a holt-tengeri tekercs, „�r�l” helyett, 16. v.) az ifjakat, s�t az �zvegyeket �s �rv�kat sem, pedig ezeket Isten oltalmazni szokta. Most az�rt van ez �gy, az�rt �ltal�nos az �t�let, mert a b�n is �ltal�nos.

Ebben az igeszakaszban a visszautas�tott Ige �t�l� ereje �ll el�tt�nk. A 17. v.-t�l kezdve a b�n puszt�t� hat�s�t l�thatjuk, 1:31. Maga a b�n puszt�tja a n�pet, bel�lr�l is �s k�v�lr�l is. J�hu uralkod�s�t�l kezdve �lland� tr�nvillong�sok, testv�rh�bor�k voltak Izr�elben. Hol Efraimb�l, hol Manass�b�l sz�rmaz� tr�nbitorl� ker�lt uralomra 2Kir 9–10; 15:18–26; H�s 6:7–11; 7:7; 8:4; 10:3.4; 13:9–11. V�g�l egy�ttesen ind�tottak testv�rh�bor�t J�da ellen: a sz�r-efraimi h�bor�t. Ez azonban a saj�t buk�sukhoz vezetett.

�sa. X. R�SZ

�sa. 10,1–4. Hetedik jaj.

Az els� hat jaj 5:8–24-ben tal�lhat�. Itt a kir�lyi tisztvisel�k ellen sz�l a pr�f�cia, akik maguk hoztak olyan rendeleteket, amelyekkel a szeg�nyeket, �zvegyeket �s �rv�kat meg lehetett fosztani vagyonukt�l, m�gpedig l�tsz�lag eg�szen t�rv�nyesen, �m 2:6.7; 8:6. Nem sz�moltak azonban azzal, hogy Isten az �zvegyek �s �rv�k oldal�n �ll, Ex 22:20–23; Zsolt 68:6 �s sz�mon k�ri az ellen�k elk�vetett b�n�ket, Mt 25:31–46. Isten b�ntet�s�t olyan viharhoz hasonl�tja a pr�f�ta, amely ellen nincs v�dekez�s. Olyan lesz a bek�vetkez� nyomor�s�g, hogy csak a fogs�g �s a hal�l k�z�tt lehet majd v�lasztani. A 4. v.-ben egyesek Osiris egyiptomi �s Baaltis f�n�ciai istens�g nev�t sejtik: ezek sem tudnak majd seg�teni, maguk is „let�rdelnek �s elhullanak”. Isten �t�lete nemcsak a b�n�s embereket �ri utol, hanem a b�lv�nyokat is.

�sa. 10,5–19. Assz�ria csak eszk�z Isten kez�ben.

A pr�f�cia, n�h�ny vers kiv�tel�vel, �sai�s m�k�d�s�nek a k�s�i idej�b�l, a 717. �s 701. k�z�tti �vekb�l val�. Az 5. v. v�ge �n�ll� mondatk�nt is �rthet�: „Az � kez�kre (b�ztam) k�rhoztat�somat.” Az az Istent�l elt�vozott n�p, amely ellen Assz�ri�t k�ldi az Isten, Izr�el. Assz�ri�nak pedig az a b�ne, hogy nem el�gszik meg azzal a szereppel, amit Isten b�zott r�. Felfuvalkodik �s maga akar nagy lenni. Helytart�i �s hadvez�rei nagyobbak, mint egy-egy kis n�p kir�lya. A v�rosok felsorol�sa nem megh�d�t�suk id�i sorrendj�ben t�rt�nik, hanem f�ldrajzi sorrend szerint, fenyeget�leg haladva Jeruzs�lem fel�: Kalno-Kullani 738, Karkemis 717, Hamat 738, majd 720, Arpad 740, Sam�ria 722, Damaskus 732. A katonai �s politikai sikerekkel p�rhuzamos a vall�si h�d�t�s: megh�dolnak az „istenk�k” is. �ppen itt van Assz�ria v�gzetes b�ne �s t�ved�se: egy sorba �ll�tja az igaz Istent a b�lv�nyokkal. Ez az, amit Isten nem t�r el. � �rk�dik azon, hogy a f�k ne n�jenek az �gig.

A 13. v.-t�l kezdve �jra Assz�ria dicsekv�s�t olvashatjuk. El�sz�r a kis n�pek orsz�ghat�rainak a megsz�ntet�s�t eml�ti. A hat�rokat az �kori keleti n�pek felfog�sa szerint az istenek �llap�tott�k meg, Deut 32:8.9. A hat�rok elmozd�t�sa dacol�s az istenekkel. Assz�ria �gy tasz�totta le tr�njukr�l a kir�lyokat, mint valami bika (itt a bika form�j�ban tisztelt assz�r istens�gre is gondolhatunk). Olyan k�nny�szerrel ejtette zs�km�nyul az eg�sz f�ldet, ahogyan a gyermekek �sszeszedik a toj�sokat az elhagyott mad�rf�szkekb�l. Nem volt ellen�ll�s, mintha nem is lett volna v�delmez�je az orsz�goknak. A tov�bbiakb�l kider�l, hogy �sai�s nemcsak tapasztalt ember, aki ismeri a h�d�t�nak m�g a gondolat�t is, hanem igazi pr�f�ta, aki ismeri Isten gondolatait is, �s ezeknek a f�ny�ben l�tja a t�rt�nelmet. Isten nem t�ri a dicsekv�st 1Kor 1:29; 3:21; 4:7. Nem t�ri el azt az �si b�nt, hogy az ember �helyette akar �r lenni. Ez a magatart�s nemcsak b�n�s, hanem ostoba �s nevets�ges is: olyan, mintha a fejsze vagy f�r�sz �n�ll�nak tartan� mag�t azzal szemben, aki v�g vele, s aki maga nem fa, hanem L�lek, 31:3. A felfuvalkod�s miatt utol�ri Assz�ri�t Isten �t�lete. Az �t�l� Istent Izr�el vil�goss�g�nak mondja a pr�f�ta, Zsolt 36:10; 43:3; 104:2; �zs 2:5; 60:19.20; Jn 1:4.5.9; 8:12; 2Kor 4:6; 1Tim 6:16; 1Jn 1:5; az �t�letet pedig t�zh�z hasonl�tja. Assz�ri�t �gy �ri utol az �t�let, ahogyan az erdei t�z puszt�t: el�bb a f�ld�n lev� gazt �s t�vist �ri utol a t�z, majd a f�k is �gni kezdenek. Olyan kev�s marad bel�l�k, hogy a sz�mol�s tudom�ny�ban j�ratlanok is meg tudj�k sz�molni. Isten hatalm�t mutatja az is, hogy mindez „egyetlen napon” t�rt�nik, 37:36; 2Kir 19:35.

�sa. 10,20–26. A megt�r�k megszabadulnak.

Ezekben a versekben olyan sok az id�zet (a 21 v. 6:13-at �s 7:3-at, a 22 v. Gen 22:17-et �s 32:13-at, a 24 v. 10:5-�t �s 30:31-et, a 26 v. B�r 7:25-�t �s az egyiptomi szabad�t�st id�zi), hogy �ltal�ban nem �sai�st�l sz�rmaztatj�k, hanem egy k�s�bb �lt szerz�t�l, aki az �sai�si �zenetet saj�t kor�ra vonatkoztatja. A marad�k itt m�r a fogs�g n�p�t jelenti, Assz�ria Sz�ria fed�neve, a 26. v.-ben eml�tett szabad�t�s pedig a v�gs�, eschatologikus szabad�t�sra vonatkozik. Ha ez �gy van, ez azt bizony�tja, hogy mennyire id�t�ll�ak voltak az �sai�si pr�f�ci�k. Hiszen m�r � is �vta a n�pet, hogy ne idegen n�pekkel k�t�tt sz�vets�gekben keresse a maga megmarad�s�t, ne azokban rem�nykedj�k, hanem egyed�l az �rban. T�le val� a marad�kr�l sz�l� tan�t�s a sz� mindk�t �rtelm�ben: egyr�szt �gy, mint �t�let, amely a n�pnek csak eg�szen kis r�sz�t hagyja meg, m�sr�szt �gy is, mint �g�ret: nem v�sz el Isten �gye, lesz marad�k. Ez a marad�k megt�r, olyan lesz, amilyennek a pr�f�ta m�r a jelent is l�tni szeretn�. Nem esik bele t�bb� Isten n�pe abba a hib�ba, hogy f�ldi hatalmakban b�zik, hanem Istenben fognak b�zni. A megt�r�k Istennek ugyanazt a szabad�t� hatalm�t tapasztalj�k majd meg, amit hajdan �seik is megtapasztaltak.

�sa. 10,27–34. L�tom�s Jeruzs�lem t�mad�inak a pusztul�s�r�l.

A pr�f�tai l�tom�s 9:3 id�z�s�vel kezd�dik. A 27 v. „k�v�rs�g” szav�t egyesek Somr�nnak (Sam�ria), vagy Rimm�nnak (B�tel mellett, az ellens�g kiindul�pontja) olvass�k. Dr�mai gyorsas�ggal peregnek az esem�nyek. �jjel j�n az ellens�g. Nem a szok�sos m�don k�zel�ti meg Jeruzs�lemet, hanem onnan, ahonnan nem is v�rj�k. Retteg�sbe esnek azok a v�rosok, amelyek mellett elvonul az ellens�ges sereg. Egy-egy v�rosnak a neve t�bbnyire egybecseng azzal, amit sz�j�t�k form�j�ban mond r�la a pr�f�ta, �ppen �gy, mint Mik 1:9–15-ben. A hatalmas ellens�g, amelynek m�g a nev�t sem mondja meg a pr�f�ta, f�lelmes gyorsas�ggal jut Jeruzs�lemhez. Majd v�ltozik a l�tom�s: az ellens�g, mint valami �ri�s, fenyeget�leg r�zza �kl�t Jeruzs�lem ellen. Vajon siker�l-e a terve? S a l�tom�s �jb�l m�st mutat. Istent l�tja a pr�f�ta, fejsz�vel a kez�ben. Az ellens�g pedig, mint valami s�r� erd�, hullik a hatalmas fejszecsap�sok alatt, nem tud v�dekezni ellene. A „Fels�ges �ltal” kifejez�st a LXX �gy olvassa: „hatalmas (c�drusai)-val egy�tt”, 2:12–16; Zak 11:2. Az a dr�mai gyorsas�g, amellyel Isten a hatalmas �s legy�zhetetlennek l�tsz� f�ldi birodalmat megd�nti, j�l mutatja Isten hatalm�t, s egy�ttal er�s�ti Isten n�p�nek a hit�t is.

�sa. XI. R�SZ

�sa. 11,1–9. A Messi�s igazs�got �s b�k�t hoz.

Isai D�vid kir�ly apja volt, Ruth 4:22; 1S�m 17:12. D�vid kir�lyi h�z�nak r�sze volt Izr�el b�n�ben, ez�rt r�sze lesz a b�ntet�sben is: Isten kiv�gja a „f�t”, csak a csonk marad meg. Szokott m�dja ez a f�k megfiatal�t�s�nak. Isten kegyelmesen �jrakezdi az �dvt�rt�net�t az �t�let ut�n, ott, ahol el�sz�r elkezdte: D�vid h�z�n�l. Az � h�z�b�l sz�rmaz� Messi�son megnyugszik Isten Lelke, mint egykor D�vidon, 1S�m 16:13; 2S�m 23:2.3. Tart�san �s teljesen munk�lkodik benne Isten Lelke. A teljess�get a hetes sz�m fejezi ki. H�tszeres L�lekr�l besz�l a 2. v., Jel 1:4; 5:6. Emberfeletti tud�s�nak �s �t�l�k�pess�g�nek, b�lcsess�g�nek �s hatalm�nak a h�tter�ben istenismerete �s istenf�lelme �ll: �l� kapcsolata van Istennel. Mint j� kir�ly, igazs�gos uralmat val�s�t meg orsz�g�ban, Zsolt 72; 101. �ppen a gyeng�k, a szeg�nyek �gy�t karolja fel, amit Izr�el kir�lyai b�n�sen elhanyagoltak. �t�lkez�s�ben nem szorul tan�kra, mert tudja, mi lakik az emberekben, 1S�m 16:7; 2S�m 14:20; Jn 2:25. Nincs sz�ks�ge test�r�kre �s h�h�rokra. El�g hatalmas a szava is, �ppen �gy beteljesedik, mint Isten teremt� szava 2Thessz 2:8. Az embernek �s �llatnak az ellens�gesked�se a Biblia szerint a b�n gy�m�lcse. Az els� b�n ut�n a k�gy�val, a n��i sz�vets�gben a t�bbi �llatokkal is harcba ker�lt az ember, Gen 3:15; 9:2. A Messi�s elhozza majd ennek az �si, elkeseredett harcnak a v�g�t. Nem kell t�bb� f�lni az �llatokt�l, nem �rtanak m�g a kisgyermeknek sem, 65:25. B�r a mai ember term�szettudom�nyos ismeretei alapj�n neh�z elk�pzelni a ragadoz� �llatok �tt�r�s�t n�v�nyev�sre, tudjuk, hogy a pr�f�tai j�vend�l�s magasabb fokon m�gis igaz. J�zus Krisztus elhozza Isten �g�reteinek a beteljesed�s�t, 2Kor 1:20; 6:2. � igaz �t�letet gyakorol, Jn 3:16–21; 5:22–27. S amint az els� �d�m b�ne kihatott az eg�sz teremtett vil�gra, ugyan�gy a m�sodik �d�m megv�lt� munk�ja is kozmikus m�retekben val�sul meg, R�m 5:12–21; 8:20.21. A beteljesed�s teh�t dics�s�gesebb lesz, mint amilyen maga a j�vend�l�s volt. – A j�vend�l�s az emberek megv�ltoz�s�r�l is besz�l: tele lesz a f�ld az �r „ismeret�vel”, Jer 31:34; Hab 2:14. A j�vend�l�sek term�szet�hez tartozik, hogy amit Isten meg akar val�s�tani, azt Isten n�pe m�r a jelenben is k�telez�nek, megval�s�tand� parancsnak tartsa, 2:5.

�sa. 11,10–16. A messi�si id�k dics�s�ge.

Isai gy�kere, a D�vid h�z�b�l sz�rmaz� Messi�s (1. v.) olyan lesz a n�pek k�z�tt, mint a z�szl�. R�gen a hegyek tetej�re kit�z�tt hadijelv�ny (a perzs�k kor�t�l kezdve z�szl�) h�vta harcba a sz�vets�geseket, most pedig majd a Messi�sra fognak feltekinteni. Hozz�, az � „nyugalma hely�re”, orsz�g�ba �z�nlenek majd a n�pek, nyilv�nval�an az�rt, hogy T�le t�r�ht, tan�t�st nyerjenek, 2:2–4. A messi�si id�ben �jra olyan csod�k t�rt�nnek, mint r�gen. Ahogyan Isten Kyros idej�n megv�s�rolta n�p�t 43:3–4; �gy lesz most is. A n�p a pr�f�cia keletkez�s�nek az idej�n sz�tsz�rtan �lt, diaspor�ban. Patros Fels�-Egyiptomot (Egyiptom d�li r�sz�t), Sine�r Babil�ni�t, Ham�t Sz�ri�t, a tenger szigetei a g�r�g szigeteket jelentik. Ide J�el 4:6 szerint rabszolgak�nt ker�ltek a zsid�k. Isten z�szl�t t�z ki a n�pek k�z�tt: ez jelad�s Izr�el �sszegy�jt�s�re.

De Isten nemcsak a sors�t v�ltoztatja meg n�p�nek, hanem a sz�v�t is. Eloszlatja az �si ellent�teket, amelyek m�r a b�r�k kor�ban is megvoltak az egyes t�rzsek k�z�tt, a kir�lyok kor�ban folytat�dtak �s elm�ly�ltek az orsz�g �szaki �s d�li r�sze k�z�tt, s�t a fogs�g ut�n �jb�l fell�ngoltak a zsid�k �s samarit�nusok k�z�tt. Egyes�lni fog a k�t orsz�gr�sz, mint hajdan D�vid idej�ben, �s egy�tt fogj�k megb�ntetni azokat a szomsz�d n�peket, amelyek Jeruzs�lem pusztul�sa idej�n (586) az ellens�gnek seg�tettek, 2Kir 24:2; Zsolt 137:7; Abd 12. Az �r megism�tli a r�gi csod�t: ahogyan hajdan sz�raz l�bbal mehettek �t „Egyiptom tenger�nek a nyelv�n”, a V�r�s-tengeren, �gy lesz most is. S�t m�g a „Folyamot”, az Eufr�test is h�t �gra v�gja az �r, hogy utat k�sz�tsen a hazat�r�knek. Ez a pr�f�cia Deutero�sai�s �s Deuterozakari�s nyomdokain halad, �zs 41:17–19; 42:15–16; 43:1–2; Zak 10:3–12. Azt a rem�nys�get fejezi ki, hogy a Kyros idej�n (538) haza nem t�rt zsid�kat a vil�g minden t�j�r�l �sszegy�jti az �r. B�r ez a j�vend�l�s nemzeti sz�nekkel rajzolja meg az �dvid�t, m�gis el�re mutat: Isten orsz�ga elj�vetel�nek az �jsz�vets�gi �zenet�re.

�sa. XII. R�SZ

�sa. 12,1–6. H�la�nek.

Az els� 11 fejezetet m�lt�k�ppen z�rja le ez az Istent dics�r�, zsolt�rszer� �nek. Szerz�j�t nem ismerj�k. Szereztet�si idej�t j�val �sai�s kora ut�nra tehetj�k, k�zel �llhat �sai�s k�nyve v�gs� rendez�s�nek a kor�hoz. Az �neket a megszabadult Izr�el �nekli majd. Az els� k�t vers egyes sz�m� alanya is Izr�elt jelenti (kollekt�v egyes sz�m). „Azon a napon”, a messi�si id�ben Istent fogja dics�rni a n�p m�g az �t�let�rt, a kapott b�ntet�s�rt is, Zsolt 119:71; Zsid 12:5–11. Az �t�let elm�lik �s j�n a szabadul�s: ez az a hit, amely a jelen szenved�sei k�z�tt, �t�let idej�n er�s�tette a gy�lekezetet. A 2. v. „�nekem” szava er�t jelent. Ez a vers az 5. verssel egy�tt id�zet Ex 15:1.2.-b�l, „M�zes �nek�b�l”. Ahogyan az els� exodust h�laad� �nek fejezte be, a v�gs�t is az fogja befejezni. A v�zmer�t�st egyes �r�smagyar�z�k a pusztai v�ndorl�ssal, a szikl�b�l fakadt v�zzel hozz�k p�rhuzamba Ex 17:1–7. M�sok ink�bb a lombs�tor�nnepre gondolnak, amelynek egyik szertart�sa az volt, hogy vizet mer�tettek a Gih�n-forr�sb�l az ital�ldozathoz. Az ital�ldozat bemutat�sakor �ppen �zs 12:3 szavait �nekelte a gy�lekezet. A forr�sv�z Isten �ld�s�nak a jelk�pe is, Zsolt 36:9.10; �zs 55:1; Jer 2:13; Ez 47:1–12; J�el 4:18; Zak 14:8; Jn 4:14; 7:37–39; Jel 22:17. Azok a hatalmas dolgok, amelyeket az �r tett, ami�rt Izr�el a t�bbi n�peket is felsz�l�tja Isten magasztal�s�ra, az � szabad�t� tettei: az, amit az 1. v. is mond, hogy „elfordult”, megsz�nt Isten haragja. A b�nbocs�nat a teljes �sz�vets�g �s �jsz�vets�g egybehangz� tan�t�sa szerint Isten legdr�g�bb aj�nd�ka.

�sa. XIII. R�SZ

�sa. 13,1–22. J�vend�l�s Babil�nia pusztul�s�r�l.

A pr�f�cia nem sokkal Babil�nia buk�sa el�tt (539) keletkezhetett. Nyelve �s gondolatvil�ga arr�l tan�skodik, hogy szerz�je j�l ismerte az �r napj�r�l sz�l� pr�f�tai tan�t�sokat �s bizony�ra maga is l�tott elpusztult v�rosokat. B�belt a h�d�t� Kyros nem puszt�totta el, m�g Nagy S�ndor kor�ban is lakott v�ros volt, de m�r Plinius �s Strabo romk�nt eml�ti. Csak a XIX. sz�zad �sat�sai folyam�n ker�lt el� a feled�s hom�ly�b�l. Igazi pr�f�ci�val van teh�t dolgunk, pr�f�tai l�lek munk�lkodott a n�vtelen szerz�ben. Felindults�g�ban meg sem mondja, ki �s kinek t�zze ki a z�szl�t (p�zn�ra t�z�tt hadijelv�nyt 5:26). A „nemesek kapui” kifejez�s sz�j�t�k B�bel nev�vel, melynek jelent�se: istenek kapuja. Isten szent h�bor�t ind�t B�bel ellen. A szent h�bor� azzal j�rt, hogy a katon�knak ritu�lis el�k�sz�leteket kellett tenni�k, Deut 23:10–15; 1S�m 21:6; �ldozati lakom�n vettek r�szt 1S�m 13:9; Zof 1:7 („vigadoznak a Fens�gesnek”, 3. v.). Isten, mint legfels� Had�r, szeml�t tart hatalmas serege f�l�tt. Messze f�ldr�l, az „�g sz�l�r�l” is elj�nnek Babil�nia ellens�gei, onnan, ahol az �kori keleti n�pek felfog�sa szerint az �g �ssze�r a f�lddel. A legy�z�tt b�beliek szenved�sei a sz�l� n� gy�trelmeihez hasonl�tanak. Az �t�let a teremtett mindens�gre is kiterjed, kozmikus m�ret�. Az �g csillagainak az elhom�lyosod�sa k�l�n�sen nagy csap�s Babiloni�ra, a csillag�szat �shaz�j�ra, ahol a csillagokat isteneknek, sorsot form�l� hatalmaknak k�pzelt�k. A puszt�t�s a kev�lyeknek sz�l, �zs 2:9–17. Alig marad ember az �t�let ut�n. A Babil�ni�ban �l� zsoldosok, keresked�k �s a leig�zott n�pek �gy futnak el, mint a megriasztott gazell�k, mindegyik a maga orsz�g�ba. Olyan kegyetlen puszt�t�s �ri Babiloni�t, ahogyan � puszt�tott el m�s n�peket. Legy�z�it nem lehet majd ez�sttel �s arannyal megvesztegetni, azok csak a puszt�t�ssal t�r�dnek. A k�zmond�soss� v�lt Sodom�hoz �s Gomor�hoz lesz hasonl� a b�szke v�ros, Gen 19. Romjain�l m�g a v�ndor arab keresked�k vagy rabl�k sem �tik fel s�traikat. Csak a puszta vadjai: sak�lok, struccok �s baglyok tany�znak ott. A keleti emberek k�pzelete d�monokkal �s k�s�rtetekkel n�pes�tette, a puszt�t �s a romokat Lev 16:10; 17:7; Mt 12:43. A 22. v. szigetlak�kr�l, messzir�l j�tt emberekr�l besz�l, akik jobb h�j�n a romok k�z�tt telepedtek meg �s az arra j�r�k k�s�rteteknek gondolt�k �ket (Fohrer).

Lehets�ges, hogy az �r napj�r�l sz�l� r�gebbi pr�f�ci�t csak k�s�bb vonatkoztatt�k Babil�nia pusztul�s�ra. Az �t�let v�grehajt�ir�l, a m�dekr�l csak a 17. v.-ben van sz�. A fejezet nyelvezete hagyom�nyos, �zs 34:11–15; Jer 50–51; Zof 2:14–15. K�s�bb Babil�nia minden gonoszs�gnak, az istenellenes s�t�ni hatalomnak a jelk�pe lett, Jel 18:2. Legy�zet�se �s buk�sa sz�ks�gszer� el�zm�nye �s el�felt�tele Isten diadal�nak, orsz�ga elj�vetel�nek. Babil�nia buk�s�nak a h�re �r�mh�r, amely a jelen nyomor�s�gai k�z�tt �l� gy�lekezetet rem�nys�gre �s �llhatatoss�gra tan�tja

. �sa. XIV. R�SZ

�sa. 14,1–23. G�nydal a zsarnok buk�s�r�l.

A k�ltem�ny pr�zai keretben van, 1–4a 22–23. v. Maga a g�nydal r�gebbi a keretn�l, Babil�ni�t nem is eml�ti. Eredetileg nem felt�tlen�l Babil�ni�ra vonatkozott, csak a pr�zai keret alkalmazta Babil�ni�ra. N�h�ny verse (5., 8., 17.) ak�r Assz�ri�ra is r�illen�k: Assz�ria Isten botja 10:5kk. Az assz�r t�mad�sok is az orsz�g �szaki r�szeit s�jtott�k el�sz�r (8. v.), �s assz�r szok�s volt az is, hogy a deport�lt n�peket nem engedt�k haza, hanem sz�tsz�rt�k a hatalmas birodalom t�voli ter�leteire. A 12–15. v.-ben lev� m�tosz pedig m�g r�gebbi eredet�. Ezzel szemben azt is meg kell gondolnunk, hogy hasonl� k�ltem�nyeket el�sz�r viszonylag fiatal iratokban, pl. Ez�kieln�l tal�lunk (27; 28:1–19; 32:17–32; Rad). Babil�niai felfog�s volt az, hogy az istenek hegye �szakon keresend� (Arar�t?), az izr�eliek szent hegye, a Sinai-H�reb pedig d�len van (Duhm). Fogs�g ut�ni korra mutat az is, hogy a r�gi m�tosz eml�t�se m�r vesz�lytelen, egyszer�en k�lt�i eszk�z. A g�nydal, mint k�lt�i kifejez�sm�d, tartalmilag nem mond m�st, mint a Biblia egy�b helyei: Isten a kev�lyeket megal�zza, az al�zatosokat felmagasztalja, 1S�m 2:1–10; �zs 2:6–21; Mt 23:12.

1–3. A bevezet�s Deutero�sai�s, Trito�sai�s �s Zakari�s nyomdokain j�rva a fogs�gban �s sz�tsz�rts�gban, diaspor�ban �l� zsid�k csod�latos hazat�r�s�r�l sz�l. (�jra Izr�elt v�lasztja az �r, �gy, mint Egyiptomban tette, Ex 19:5; �zs 41:8.9; Zak 1:17; 2:16. Akkor is idegenek csatlakoztak hozz�juk, Ex 12:38; most is lesznek prozelit�k, �zs 56:1–8; s�t a t�bbi n�pek viszik vissza haz�j�ba Izr�elt, �zs 49:22.23; 61:4–9 �s azok szolg�lnak neki, �zs 60:10.14. V�ge lesz a „kem�ny szolg�latnak”, Ex 1:14; nyugalmat ad n�p�nek az �r. A diaspora-zsid�s�g hazat�r �s elj�n a messi�si id�.

4–21. A g�nydal �t versszakb�l �ll.

4b–8. Els� versszak. A zsarnok bot volt Isten kez�ben, de Isten elt�ri a botot, 10:5kk. Az�rt t�rt�nik ez, mert a zsarnok t�ll�pte hat�sk�r�t. A bot �sszet�r�s�nek nemcsak az emberek �r�lnek, hanem a term�szet is: hiszen Lib�non erdeib�l sok f�t v�gtak ki a mindenkori h�d�t�k, Assz�ria �pp�gy, mint k�s�bb Babil�nia, s a f�t �p�tkez�sekhez �s fegyverek k�sz�t�s�re haszn�lt�k.

9–11. M�sodik versszak. A k�ltem�ny itt a Se�lt, a halottak vil�g�t �br�zolja. Az �rny�k-�letet �l� halottak, a hajdani �ri�sok (ref�’�m), „bakok”, kir�lyok f�lkelnek tr�njukr�l �s k�r�r�mmel �dv�zlik a bukott zsarnokot, aki hozz�juk hasonl�an gyeng�v� v�lt. V�ge a sok zen�s mulats�gnak, Eszt 1; D�n 5. Sz�nyegek �s p�rn�k helyett f�rgekb�l van a zsarnok der�kalja �s takar�ja: nem balzsamozt�k be, f�rgek eszik meg a test�t.

12–15. Harmadik versszak. A r�gi f�n�ciai m�tosz szerint a hajnalcsillag a nap hely�re, a zenitre akart t�rni, de t�rekv�se nem siker�lt, elbukott. A Biblia m�shol is besz�l l�zad� angyalr�l, akit Isten nagy m�lt�s�ggal ruh�zott f�l mennyei udvartart�s�ban. De � m�g ezzel sem el�gedett meg, hanem Isten ellen t�rt, helyette akart uralkodni, „hasonl�” akart lenni a Magass�goshoz. Ilyen term�szet� az ember �si b�ne is, Gen 3:5; Ez 28:12–16. A „Gy�lekez�s hegye” az a hely, ahol a mennyei seregek, az �si m�tosz szerint az istenek �sszegy�lnek („�szakon”). Itt akart uralkodni a l�zad�. De Isten er�sebbnek bizonyult. A l�zad� hirtelen, v�ratlanul elbukott, a Se�l legm�ly�re tasz�ttatott, Lk 10:18; Jel 12:9.

16–19. Negyedik versszak. Itt a f�ld a sz�nhely. Az emberek k�r�l�llj�k a zsarnok holttest�t �s csod�lkoznak: Ez az, aki retteg�sben tartotta a f�ldet? A t�bbi kir�lyokat saj�t s�rboltjukba temett�k el, de ez nem ker�lt rendes s�rba, hanem elbor�tott�k a meggyilkoltak holttestei: t�megs�rba, g�d�rbe ker�lt, amelyet v�g�l k�vekkel fedtek be, 2S�m 18:17.

20–21. �t�dik versszak. A zsarnok a saj�t n�p�t is t�nkretette kegyetlens�g�vel �s �lland� h�bor�ival. B�ntet�s�hez tartozik m�g az is, hogy minden ivad�k�t kiirtj�k: nem lesz, aki nev�re eml�kezz�k, m�v�t folytassa, birodalm�t korm�nyozza.

A 22., 23. v. �jra a pr�zai kerethez tartozik, s folytatja a k�ltem�ny z�r� gondolat�t: a zsarnoknak m�g az �rmagj�t is kiirtja az �r. T�nkremennek a babil�niai s�ks�g g�tjai, az �kor csod�latos �nt�z�rendszere is. Az eg�sz birodalom ter�lete elvadul, v�zi sz�rnyasok (b�l�mbik�k) lak�hely�v� v�lik. Az eg�sz birodalmat els�pri az �r.

�sa. 14,24–27. Assz�ria J�d�ban pusztul el.

�sai�s pr�f�ta �gy besz�l Assz�ria pusztul�s�r�l, mint amit m�r elhat�rozott az �r. A j�vend�l�s arr�l sz�l, hogy Assz�ri�nak �ppen J�d�ban, �ppen Jeruzs�lemn�l kell elpusztulnia. Azt jelenti ez, hogy �ppen a Jeruzs�lem ellen ind�tott hadj�rat alkalm�val fog beavatkozni a harcba az �r, 29:1–8. Nem a kis J�da ereje, nem is valamif�le f�ldi sz�vets�ges fogja legy�zni Assz�ri�t, hanem maga az �r. Az � ereje v�lik nyilv�nval�v�, az � szabad�t�sa fog megval�sulni.

�sa. 14,28–32. A filiszteusokat is utol�ri az �t�let.

A bot elt�r�se Tiglat-pilezer hal�l�t jelenti, 727. Ezut�n a palesztinai �llamok megpr�b�lt�k ler�zni az assz�r ig�t. Sz�ria �s a filiszteusok sz�vetkeztek. K�s�bb, az assz�r-bar�t �h�z hal�la ut�n (724) J�d�t is be akart�k vonni a sz�vets�gbe. Hizkijj� kir�ly csatlakozik hozz�juk, �sai�s intelme ellen�re. De az �t�let nem marad el: V. Salmanassar r�vid uralma ut�n Sargon, a „rep�l� s�rk�ny” ker�lt a tr�nra, �s leverte a filiszteusokat, 711. Jajgat a „kapu” (pars pro toto: a v�ros, amelynek kapuj�ban a polg�rok �sszegy�lnek a k�z�gyek int�z�s�re). Az�rt hangzik jajki�lt�s a v�rosban, mert m�r k�zelednek �szak fel�l a f�stoszlopok, l�tszanak az assz�r sereg �rt�zei, �g fel� sz�ll a f�lperzselt v�rosok f�stje. �sai�s azt tan�csolja, hogy a filiszteusok Jeruzs�lembe k�ld�tt k�veteinek nemet kell mondani, 32. v. Az �zenet ugyanaz, ami a sz�r-efraimi h�bor� idej�n volt: az �rban kell hinni, 7:9. Benne (ti. az �rban, a 32. v.-ben masculinum olvasand� a holt-tengeri sz�vegek szerint is) tal�lnak oltalomra n�pe al�zatosai. Ez azt jelenti, hogy nem az eg�sz n�p fog megmenek�lni, hanem csak azok, akik Istenben b�znak.

�sa. XV. R�SZ

Bevezet�s. A m��biak ellens�gesen fogadt�k a honfoglal� Izr�elt Num 22–24. D�vid megh�doltatta �ket 2S�m 8:2; de Ah�b hal�la ut�n �jb�l �n�ll�kk� lettek. Mesa m��bi kir�ly eml�koszlop�t 1868-ban t�rt�k fel az �sat�sok. A felirat Izr�el legy�z�s�vel dicsekszik, 2Kir 3:26.27. II. Jerobo�m �jra Izr�elhez csatolta M��b orsz�g�t, de 734 ut�n megsz�nik Izr�el uralma M��b f�l�tt. Assz�ria 717 ut�n az arabok ellen ind�tott h�bor�ban �tvonul�si ter�letnek haszn�lta az orsz�got, majd amikor a m��biak bel�ptek az asd�di sz�vets�gbe, megtorl� hadj�ratot ind�tott ellen�k �s feld�lta orsz�gukat, 713. M��b k�s�bb az arab t�rzsek t�mad�sai folyt�n 650-ben elvesztette hatalm�t �s �n�ll�s�g�t. J�da buk�sakor k�r�rvend� volt, s ez m�g jobban elm�ly�tette a r�gi ellens�gesked�st, Ez 25:8–11. Josephus azt �rja, hogy J�da buk�sa ut�n �t �vvel Nebukadneccar leig�zta a m��biakat �s az amm�niakat is. A babiloni fogs�g ut�n m�r bar�tibb lett a kapcsolat, ezt t�kr�zi Ruth k�nyve.

A 15–16. fejezet meg�rt�s�n�l abb�l indulunk ki, hogy a k�ltem�nyt 15:1 massz�’-nak, (fenyeget�) j�vend�l�snek mondja. Sok zavar sz�rmazott ui. abb�l, hogy panasz�neknek, a be�llott pusztul�s rajz�nak, illetve t�rt�net�nek gondolt�k a 15–16. fejezetet. Eszerint a k�t fejezet a m��bi k�vetek �ltal elmondott panasz�nek, �s ehhez f�z�dik k�r�s�k is: Fogadjatok be benn�nket, n�latok er�s kir�ly uralkodik (J��s? Hizkijj�?), 16:1–5. M�sok szerint m�r 16:5-t�l kezdve Izr�el elutas�t� v�lasza olvashat�, amelynek az a tartalma, hogy M��b sz�m�ra majd csak a Messi�s hoz megold�st. Most m�g nincs sz�m�ra megold�s, mert b�n�s.

A k�ltem�ny keletkez�si idej�re vonatkoz�lag is t�bb elm�let sz�letett. 16:13–14 alapj�n arra is gondoltak, hogy �sai�s egy r�gi pr�f�ci�t haszn�l fel. M�sr�szt azt is meg�llap�tott�k, hogy a st�lus nem �sai�si: neh�zkes, tele van ism�tl�sekkel, s�t tal�n m��bi t�jsz�l�st is mutat. Megtal�lhat� a k�ltem�ny Jer 48. fejezet�ben is, de ott k�s�bbi fogalmaz�sban, s ott hi�nyzik bel�le az, ami itt a legjellemz�bb: a r�szv�t gondolata. Helyette k�r�r�m, s�t g�ny tal�lhat�.

Leghelyesebb teh�t, ha nem panasz�neknek, hanem val�di j�vend�l�snek tartjuk az eg�szet. A l�tnok lelki szemeivel l�tja M��b pusztul�s�t. Igazi pr�f�tai von�s az, hogy r�szv�ttel sz�l, s hogy M��b sz�m�ra is a Messi�s j�vetel�t�l v�rja a megold�st.

�sa. 15,1–9. J�vend�l�s M��b pusztul�s�r�l.

Az �szakkeletr�l bet�r� ellens�g igen gyorsan elpuszt�tja a k�t leger�sebb v�rost. Ar-M��b a mai Rabba, M��b f�v�rosa, az Arn�n-patakt�l d�lre, 20 km t�vols�gra. Kir-M��b azonos Kir-Hareszettel �s Kir-Heresszel, 16:7.11. Ez a mai Kerak, Rabb�t�l d�lre, 14 km t�vols�gra. Sokan ezt tartj�k f�v�rosnak. Dib�n, a sz�j�t�k kedv��rt D�m�n (d�m „v�r”), Mesa kir�ly idej�n f�v�ros volt, az Arn�n-patakt�l �szakra van, 6 km t�vols�gban. – Az ellens�ggel szemben nincs seg�ts�g. M�g az im�ds�g sem seg�t 16:12; hiszen a b�lv�nyok nem tudnak seg�teni, tehetetlenek. A fej �s szak�ll megny�r�sa �s a zs�kruha (k�t�nyszer� als�ruha) visel�se a gy�sz jele. A m��bi v�rosokb�l d�l fel� menek�l a lakoss�g, C��r �s Egla(im) fel�. Az ellens�g bet�mi a Nimrim-forr�st (ma en-numera), ez�rt minden elsz�rad. A Puszt�k patakja a Holt-tenger legd�libb r�sz�n van. Ide viszik a m��biak megmaradt javaikat. A d�len fekv� Egla(im)t�l az �szakon lev� Be�r-�limig hangzik a jajgat�s. Az elhullottak v�re megt�lti a patakokat. A szenved�st a vad�llatok elszaporod�sa is fokozza.

�sa. XVI. R�SZ

�sa. 16,1–5. A m��biak Jeruzs�lemben keresnek mened�ket.

A m��biak a m�ltban is fizettek juhokat Izr�elnek, 2Kir 3:4. A l�tnok arra sz�l�tja fel �ket, hogy most is k�ldjenek h�dol� aj�nd�kot Jeruzs�lembe. Hiszen M��b orsz�ga feld�lt mad�rf�szekhez hasonl�t. �gy gy�lekezik a n�p az Arn�n-patak g�zl�in�l, mint a v�ndormadarak. J�d�nak pedig az a feladat jut, hogy mened�ket adjon a m��biaknak. Az �rny�k az oltalom jelk�pe. A 4., 5. v. messi�si j�vend�l�st tartalmaz. Hamarosan megval�sul a Messi�s uralkod�sa. Az a t�rv�ny �s igazs�g, amit a Messi�s megval�s�t, irgalmas igazs�g lesz, amely f�lemeli a gy�ng�ket �s szeg�nyeket, s�t a n�peknek is sz�l, �zs 2:2–4; 9:1–6; 11:1–9. Ha azonban a Messi�s irgalmas, ez azt jelenti, hogy Isten n�p�nek m�r a jelenben is feladata az irgalmass�g. A pr�f�cia az �jsz�vets�gre mutat: Mt 5:7; Lk 10:30–37; Jak 2:13. Abban az �rtelemben is Krisztushoz vezet ez a j�vend�l�s, hogy � a vil�g vil�goss�ga, aki minden n�p sz�m�ra „vil�goss�got” hoz.

�sa. 16,6–12. M��b b�ne.

M��b megvetette Izr�elt �s Izr�el Isten�t. Ez�rt �ri utol a b�ntet�s. Elpusztul a gazdag orsz�g, amely tele volt sz�l�skertekkel. A pr�selt sz�l� kedvelt eledel volt, utaz�s alkalm�val �s �ldozati lakom�kon is fogyasztott�k. M��bnak borb�l kivitele is volt, m�s orsz�gokba is sz�ll�tott bort, 8. v. A k�lt� �gy siratja az orsz�g pusztul�s�t, mintha maga is Jaz�rb�l sz�rmazott volna. Maga is megretten az ellens�g harci ki�lt�s�t�l, mely elnyomja a sz�retel�k vid�m ki�lt�s�t. A pr�f�tai lelk� l�tnok igaz r�szv�ttel gondol M��b pusztul�s�ra. Hi�ba „f�radozik” M��b n�pe az �ldoz�halmokon (�ldozatokkal �s tal�n �nsanyargat�ssal is 1Kir 18:28), ez sem menti meg a pusztul�st�l. A b�lv�ny (K�m�s) tehetetlen.

�sa. 16,13–14. �j pr�f�cia M��b ellen.

Ez a pr�z�ban �rt j�vend�l�s nem az 1–5. versekben lev� �g�retekhez kapcsol�dik, hanem a 6–12. versekben lev� gondolatokat folytatja. A sorok k�z�tt azt lehet kiolvasni, hogy M��b n�pe nem t�rt meg, nem h�dolt meg Izr�el Istene el�tt. Ez�rt h�rom �ven bel�l utol�ri az �t�let. A h�rom �v tal�n a zsoldosok (nem napsz�mosok) szerz�d�s�nek az id�tartama volt. A pusztul�s azonban nem lesz teljes: lesz marad�k, �ppen�gy, mint Izr�elben, �zs 6:13. Ez azt mutatja, hogy Isten nem szem�lyv�logat� sem az �t�let, sem a kegyelem gyakorl�s�ban. A kegyelem ajtaja a pog�nyok sz�m�ra is nyitva van.

�sa. XVII. R�SZ

�sa. 17,1–6. Sz�ria Efraimmal egy�tt bukik el.

Ez a j�vend�l�s olyan korban keletkezett, amelyben Sz�ria m�r sz�vets�gre l�pett Efraimmal (Izr�ellel), de J�d�t m�g nem fenyegette. Teh�t a sz�r-efraimi h�bor�t megel�z� id�kre, 735–734-re kell gondolnunk. A pr�f�ta el�re l�tja, hogy Sz�ria el fog bukni. Aro�r a Jord�non t�li ter�leten fekszik, Sz�ri�ban nincs ilyen nev� v�ros, ez�rt helyette vagy az „ar�m” sz�t, vagy a „v�rosai” sz�t olvass�k. Damaszkusz nem pusztult el teljesen, csak hatalm�t �s �n�ll�s�g�t vesztette el 732-ben. Sors�ban osztozott Izr�el is: odalett „dics�s�ge”, elvesztette er�djeit, katonai hatalm�t (v. Rad). A 4. v.-ben a k�v�r ember lesov�nyod�sa azt fejezi ki, hogy Izr�el elvesz�ti nagy �s gazdag ter�leteit. Az 5:6. v.-ben v�ltozik a k�p. Az arat� Assz�ri�t jelenti. Ez az arat� azon igyekszik, hogy mindent learasson, nem �gy, mint Izr�elben szok�s volt: itt ugyanis hagytak a mez�n a kal�szokat gy�jt� szeg�nyeknek is, Lev 19:9.10. Ugyanez volt a szok�s az olajbogy�k leszed�s�n�l is. De az assz�r h�d�t�k bottal verik majd le azt, amit nem �rnek el k�zzel, legfeljebb t�ved�sb�l maradhat n�h�ny szem a fa tetej�n. K�pek n�lk�l sz�lva, a puszt�t�s nagys�g�n van itt a hangs�ly, nem pedig azon, hogy m�giscsak lesz marad�k. Efraimot (Izr�elt) nem tudja majd megmenteni Sz�ria, hanem csak mag�val r�ntja a pusztul�sba.

�sa. 17,7–8. Isten az �t�let �ltal megt�r�shez vezeti n�p�t.

Ez a r�vid pr�zai szakasz k�s�bbi eredet�, de �sai�s pr�f�ta tan�t�s�nak az alapj�n �ll. „Azon a napon”, a messi�si id�ben, a n�p v�gre Alkot�j�ra fog tekinteni �s Benne fog b�zni, nem pedig emberk�z alkotta b�lv�nyokban. Az itt eml�tett b�lv�nyf�k Astarte istenn� szimb�lumai voltak. A hamm�n�m sz� illat�ldozati olt�rokat jelent. A r�gebbi �r�smagyar�z�k m�g az egyiptomi napisten tisztelet�nek az eszk�zeire, esetleg olyan v�d�istenre gondoltak, akinek a jelk�pei az olt�rokon lev� szarvszer� oszlopok.

Isten el�ri c�lj�t, megnyeri n�pe sz�v�t. Hiszen a messi�si kor a pr�f�tai tan�t�s szerint nemcsak a teremtett vil�g megv�ltoz�s�val j�r egy�tt, hanem mag�val hozza az emberek bels� megv�ltoz�s�t is. Akik ebben hisznek, azok m�r a jelenben is igyekeznek erre a bels� megv�ltoz�sra.

�sa. 17,9–11. Megcsal a b�lv�ny.

Ez a j�vend�l�s Jer 7:16–20-hoz �s Ez 8. fejezethez hasonl� �llapotokat t�kr�z. Jeruzs�lemben a sz�riai Adonis (mell�kneve: a „kedves”) tisztelet�re �ltetnek kerteket: ed�nyekbe �s kosarakba gyorsan ny�l� �s hervad� vir�gokat �ltettek, melyek az istens�g hal�l�t �s felt�mad�s�t jelk�pezt�k. Egy�ttal m�gikus er�t tulajdon�tottak nekik a f�ld megterm�keny�t�s�ben. Amilyen gyorsan ny�lnak �s hervadnak az Adonis-kertek, olyan gyorsan t�nik el azoknak a rem�nys�ge is, akik a b�lv�nyban b�znak. Emiatt pusztulnak el J�da er�s v�rosai, �s Isten n�p�n az em�riak �s hivviek sorsa teljesedik be, akiket a honfoglal�skor el�z�tt Isten Izr�el el�l (a 9. v.-ben a LXX alapj�n hivviek �s em�riak olvasand�).

�sa. 17,12–14. Az �r szava csod�latosan megszabad�t.

Sok�ig Jeruzs�lem ostrom�ra vonatkoztatt�k az �r�smagyar�z�k ezeket a szavakat. 701-ben hirtelen, egyetlen �jszaka folyam�n j�tt el a szabadul�s Jeruzs�lem sz�m�ra, 37:36. De k�s�i eredet� eschatologikus j�vend�l�snek is tartott�k ezt az igeszakaszt. Leg�jabban pedig �si jeruzs�lemi hagyom�nynak tartj�k (v. Rad), amely a Sion-�nekek k�r�be tartozik, Zsolt 46; 48; 76. �sai�s is tan�tott arr�l, hogy a pog�nyok egy�ttesen ind�tanak majd t�mad�st Jeruzs�lem ellen, 29:1–8. Mindezeken a helyeken hirtelen, v�ratlan szabad�t�sr�l olvasunk, amely a legnagyobb vesz�ly idej�n, az utols� �r�ban k�vetkezik be. A mai bibliaolvas� ember nemcsak eschatologiai rem�nys�get tanul ebb�l az Ig�b�l, hanem tan�t�st is az �r szava erej�r�l, Zsolt 29; 104:7; Jer 23:29; Mt 8:26. Ez a hatalmas sz� az, amely Isten n�p�nek szabadul�st hoz.

�sa. XVIII. R�SZ

�sa. 18,1–6. Isten meghi�s�tja Egyiptom terv�t.

Egyiptom d�li r�sz�t K�snak nevezi a Biblia. A N�lus d�li foly�s�n�l, a Feh�r �s K�k N�lus vid�k�n lev� orsz�g ez, a mai Eti�pia �s N�bia. Itt k�lt�i nyelven a sz�rnyas t�csk�k orsz�g�r�l besz�l a pr�f�ta a sok rovar (csecsel�gy) miatt. 715-ben a d�l-egyiptomi Sabako ker�lt eg�sz Egyiptom tr�nj�ra. Hamarosan k�veteket k�ld�tt Jeruzs�lembe, hogy J�d�t assz�rellenes sz�vets�g tagj�v� tegye. A k�vetek k�nny�, papiruszn�d-k�tegekb�l k�sz�lt tutajokon utaztak. B�r �sai�s udvariasan �s elismer�leg besz�l r�luk, sz�las termet� �s f�nyes arc� embereknek mondja �ket (olajjal kent�k be magukat), m�gis hat�rozottan elutas�tja javaslatukat. Tud erej�kr�l �s �gyess�g�kr�l, mellyel hatalomra jutottak, f�lelmesnek mondja Egyiptomot „k�zetben �s t�volban” (m�sok ezt a kifejez�st id�i �rtelemben ford�tj�k: „ezel�tt �s ezut�n”), m�gis �gy l�tja, hogy v�llalkoz�suk sikertelen lesz.

Az �r egyel�re nyugodtan, csendesen v�r. Az Isten erej�t �s fens�g�t fejezi ki a 4. v.; amelyben a (nap) vil�goss�ga „felett” lev� izz� csillog�sr�l van sz�. Az �kori keleti n�pek elk�pzel�se szerint itt van a mennyei l�nyek lak�helye (Duhm). A verssor p�rhuzamos fel�b�l megtudjuk, hogy a magasan sz�ll� harmatfelh�kre kell gondolni, amelyeken megcsillan a nap f�nye (Procksch). Innen a vak�t� f�nyess�gb�l tekint le Isten. A harmat a Bibli�ban �ltal�ban Isten csod�latos gondvisel�s�t jelk�pezi: Palesztin�ban harmat n�lk�l elsz�radna a n�v�nyzet. Itt a gondvisel�s gondolat�n t�l Istennek a t�rt�nelmet ir�ny�t� hatalm�r�l van sz�. Ahogyan a h�s�g �s a harmat egy�tt n�veli a gabon�t az arat�sig, �gy k�vetkezik el Isten „arat�sa” is. Majd a gabonaarat�s k�p�t elhagyva, a sz�l�sz�retr�l kezd besz�lni a pr�f�ta. Arr�l besz�l, hogy Isten metsz�k�st vesz kez�be. Ez a metsz�k�s Assz�ria, 7:20; a sz�l� pedig a l�zad� Egyiptom �s sz�vets�gesei. Assz�ria le fogja verni a l�zad�st. Olyan nagy lesz a puszt�t�s, hogy a lev�gott sz�l�vessz�k k�z�tt tany�t vernek a ragadoz� madarak �s vad�llatok. A k�p az assz�r sereg �ltal elejtett emberek holttesteit jelenti. Olyan nagy sz�mban hevernek majd temetetlen�l, hogy eg�sz �ven �t lakm�rozhatnak bel�l�k a kesely�k �s a sak�lok.

Az �r�smagyar�z�k egy r�sze azt gondolja, hogy a j�vend�l�s Assz�ria ellen ir�nyul, azt „v�gja le” az �r, s ez�rt a fejezet elej�n �ll� „jaj” nem fenyeget� jelleg�, hanem csak a figyelem felkelt�s�re val�. Ez a magyar�zat azonban er�ltetett. �sai�s Isten eszk�z�nek tartotta Assz�ri�t, nem b�zott az ellene sz�tt �sszeesk�v�sekben, f�leg Egyiptom seg�ts�g�ben, s�t hirdette Egyiptom buk�s�t. Ezt a k�vetkez� fejezet is bizony�tja. �gy 18:1–6 j�l beleillik �sai�s igehirdet�s�be. Az igeszakasz �rtelme: ne k�ssenek sz�vets�get Jeruzs�lem vezet�i a l�zad�kkal, mert nem csup�n Assz�ri�val tal�lj�k szemben magukat, hanem mindenekfelett az �rral. Isten m�g nyugodtan v�r, de arat�sa �rik m�r, Mt 9:37–38; Jn 4:35.

�sa. 18,7. Egyiptom megt�r�se.

Ez a vers egy ismeretlen pr�f�ta j�vend�l�se arr�l, hogy a messi�si id�ben Egyiptom is meg fog t�rni Istenhez, Zsolt 87:4; Jel 21:26. Ez a j�vend�l�s �sai�s kora ut�n, �jabb isteni kijelent�s alapj�n keletkezett (v. Rad).

�sa. XIX. R�SZ

A fejezet k�t r�szre oszlik: 1–15. v. �s 16–24. v. Az els� r�sz verses form�ban maradt r�nk, a m�sodik pr�z�ban. A k�lt�i r�sz kor�bbi. El�g j�l elhelyezhet� �sai�s pr�f�ta kor�ban �s gondolatvil�g�ban, b�r st�lusa nem mindenben egyezik meg a pr�f�t��val. A m�sodik, pr�z�ban �rt r�sz sokkal k�s�bbi, a fogs�g ut�ni korb�l val�, ennek a kornak az eschatologiai gondolatait t�kr�zi: a r�gi ellens�gek kib�k�lnek, Isten uralma a pog�nyokra is kiterjed.

�sa. 19,1–15. J�vend�l�s Egyiptom buk�s�r�l.

Az �r otthagyja mennyei palot�j�t �s gyors felh�n, mint valami harci kocsin vonul be Egyiptomba, Zsolt 18:11; 104:3. Megjelen�s�t el�sz�r Egyiptom istenei veszik �szre. Els�sorban ellen�k folyik a harc. Ijeds�g�k az igaz Isten hatalm�t mutatja. M�sodsorban az emberek gondolatvil�ga, lelk�lete �rzi meg Isten s�jt� kez�t. Az � m�ve az a testv�rharc, amely Egyiptomban keletkezik. Az egyiptomi v�rosoknak k�l�n kir�lyai voltak. Ezeknek a torzsalkod�sai az eti�p Piankhi tr�nrajut�s�val �rtek v�get, 721. Tal�n ut�dja, Sabako (714) a 4. v.-ben eml�tett kem�ny �r (pluralis majestatis). M�sok Sargon assz�r kir�lyra gondolnak, aki 711-ben leverte a palesztinai kis�llamok asd�di f�lkel�s�t �s Egyiptomot is fenyegette. Az 5–10. v. arr�l a term�szeti csap�sr�l besz�l, amely az ellens�ges puszt�t�st k�s�ri. A N�lus (a „tenger”) biztos�tja Egyiptom j�l�t�t. Ha az �rad�s elmarad, a v�z ihatatlann� v�lik, a n�v�nyeket rovarok lepik el (6. v.: eltetvesedik a n�d �s s�s). Az �rter�let hordal�k-iszapja kisz�rad �s por�t elf�jja a sz�l, 7. v. A vet�s is semmiv� v�lik. De megsz�nik a hal�szat �s az ipar is. Meg�ll a h�res egyiptomi v�szonk�sz�t�s, mert nem terem len. A 10. v. v�ge k�tf�lek�ppen �rthet�: a „napsz�mosok” sz� is j� �rtelmet ad, de m�sk�ppen pontozva (s�k�r, LXX: zython) s�rf�z�st jelent. Ez is fontos ipar�g volt Egyiptomban. B�r az 5–10. v.-et sokan k�s�bbinek tartj�k, tartalmi szempontb�l j�l beleilleszkednek a fejezetbe: az isteneket �r� veres�ghez �s a politikai-t�rt�nelmi megal�ztat�shoz term�szeti csap�s is j�rul.

A 11–15. v. b�vebben kifejti azt a gondolatot, amelyet a 3. v. m�r �rintett: Egyiptom h�res b�lcsess�ge cs�d�t mond az �rral szemben. A f�ra� tan�csad�i hi�ba dicsekszenek azzal a b�lcsess�ggel, amelyet C�an (Tanisz) �s N�f (Memfisz) v�ros�ban, a hajdani kir�lyok sz�khelyein, �rz�tt a papi hagyom�ny. A b�lcsek maguk is r�gi uralkod�k lesz�rmazottai �s udvari tan�csad�k voltak (Procksch). A 11. v. hajdani kir�lyok fiainak mondja �ket. A papok nemcsak sz�beli hagyom�nyok form�j�ban �rizt�k a r�gi nemzed�kek b�lcsess�g�t, hanem �r�sos form�ban is. Az egyes gy�jtem�nyek r�gi kir�lyok nev�t viselt�k (Fohrer). Azonban az �r b�lcsess�ge fel�lm�lja az emberek�t. A vez�rek, a „t�rzsek szegeletk�vei” (a zsid� nyelv t�rzseknek mondja a tartom�nyokat, nomosokat is) cs�d�t vallanak. Az �r bel�j�k �nt�tte a „t�molyg�s lelk�t”, 14. v. (A pluralis a sz� jelent�s�t fokozza.) Az �r haragja olyan tehetetlenn� teszi �ket, mint a r�szeg, 28:7; 29:10; 37:7; 1Kir 22:19kk. Isten teh�t nem csup�n Egyiptom b�lv�nyait gy�zi le, nemcsak a t�rt�nelem �s a term�szet er�i engedelmeskednek neki, hanem megmutatkozik hatalma a b�n�s, g�g�s embersz�vek felett is. – Hasonl� j�vend�l�st olvasunk Egyiptom ellen Ez 30. fejezetben is.

�sa. 19,16–24. Egyiptom �s Assz�ria az �r n�p�v� v�lik.

B�r a 16–17. v. m�r pr�z�ban van, tartalmi szempontb�l j�l illik az el�z� versekhez. Az �r „mutatja fel” Egyiptomot, mint „felmutatott �ldozatot”, Ex 29:24–26; Lev 7:30; 8:27–29; fel�ldozza haragja olt�r�n. Mivel az �r a Sion-hegyr�l j�n, J�da orsz�g�nak m�g az eml�t�se is retteg�st okoz Egyiptomban. Az eschatologikus v�radalmaknak nemzeti form�ja ez. M�gis igen l�nyeges von�sa az igeszakasznak, hogy nem a n�p erej�r�l besz�l, hanem az �r erej�r�l. A 18. v.-ben eml�tett �t v�ros kerek sz�m. Jer 44:1.15.-b�l tudjuk, hogy a babil�ni fogs�g idej�t�l kezdve n�pes zsid� telep�l�sek voltak Egyiptomban. Az �n. elefantinei papiruszok a D�l-egyiptomban �lt zsid�k �let�r�l tud�s�tanak. Itt 525-ben m�r templom �llt. K�s�bb, amikor Onias f�pap a sz�rek el�l Egyiptomba menek�lt, Leontopolisban meg�p�tette a jeruzs�lemi templom m�s�t 170-ben. A J�zus Krisztus kor�ban �lt Philo egymilli�ra becs�li az Egyiptomban �l� zsid�k sz�m�t. Ez bizony�ra t�lz�s, de m�gis igaz bel�le annyi, hogy Egyiptomban volt az �kor legn�pesebb zsid� diaspor�ja. Az egyiptomi zsid�k g�r�g�l besz�ltek, itt keletkezett a Septuaginta, az �sz�vets�g g�r�g ford�t�sa is. Ha teh�t a 18. v. m�gis azt mondja, hogy az �t zsid� v�rosban k�na�ni nyelven besz�lnek, ez a nemzeti �rz�s �s a vall�soss�g magas fok�t jelenti. Az, hogy az �rra esk�sznek, Deut 10:20; azt jelenti, hogy az �rban b�znak �s egyed�l �t ismerik el Isten�knek. Bizony�ra nemcsak magukra a zsid�kra vonatkozik ez, hanem voltak Egyiptomban prozelit�k is, akiket vonzott a zsid�k tiszta hite �s hozz�juk csatlakoztak. A 18. v.-ben eml�tett „Pusztul�s v�rosa” Ir-hah�r�sz (15 k�zirat alapj�n), a „Nap v�rosa”, On = Heliopolis.

A 19. v. olyan, mintha nem ismern� a kultusz centraliz�ci�j�t, a deuteronomiumi reformot, Deut 16:5kk. De az is lehet, hogy a megv�ltozott �letk�r�lm�nyek miatt nem tartott�k k�telez�nek ezt a t�rv�nyt. A vers tud�s�t arr�l is, hogy Egyiptom �szakkeleti hat�r�n oszlop hirdette az �r uralm�t. Az Egyiptomban �l� zsid�k im�j�t �gy fogja meghallgatni az �r, mint valamikor, a b�r�k kor�ban, B�r 3:9–15; 6:7kk. Egyiptom az ott �l� zsid�k r�v�n meg fogja ismerni �s im�dni fogja az Urat. Az �r pedig �gy b�nik majd vel�k, mint saj�t n�p�vel: ha meg is feny�ti �ket, ezt csak az�rt teszi, hogy t�rjenek meg. Meg fog t�rni a m�sik r�gi ellens�g, Assz�ria is. Az a r�gi karav�n�t �s hadi�t, amely Egyiptomb�l Palesztin�n �t Assz�ri�ba vezetett, zar�ndok�tt� v�lik. Jeruzs�lemen beteljesedik az �brah�mnak sz�l� �g�ret: �ld�ss� v�lik, Gen 12:2.3. Egyiptom �s Assz�ria Isten n�p�v� v�lik, Izr�el pedig olyan lesz k�z�tt�k, mint az els�sz�l�tt, aki kett�s �r�ks�get kap, Deut 21:17; 2Kir 2:9.