�zsai�s I. R�SZ �sa. 1,1–9. Izr�el b�ne �s b�ntet�se.

Az 1. versben nem maga �sai�s sz�mol be a saj�t m�k�d�si idej�r�l, hanem az az ismeretlen gy�jt�, aki �sai�s k�nyv�t, val�sz�n�leg mind a 66 fejezetet elrendezte. Az itt eml�tett kir�lyok uralkod�si ideje: Uzzijja 772–735, J�t�m, mint t�rsuralkod� 748–735, J�t�m 735–733, �h�z 733–724, Hizkijj� 724–696. Az els� fejezet �sai�s m�k�d�s�nek a v�g�r�l val�. Beteljesedett az az �t�let, amelyt�l �sai�s oly sokszor �vta n�p�t. Az orsz�g 701-ben elpusztult, 2Kir 18–20. De nincs m�g v�ge annak a pernek, amelyet Isten folytat n�p�vel. Az eget �s a f�ldet h�vja tan�nak a pr�f�ta ebben a perben, Deut 30:19; 31:28; 32:1; Mik 6:1.2. Amit Isten tesz n�p�vel, az az eg�sz vil�gra is tartozik (Eichrodt). Isten h�l�tlans�ggal v�dolja n�p�t: fell�zadtak ellene, atyjuk ellen. Isten atyas�g�r�l a Biblia nem �gy tan�t, mint az �kori Kelet pog�ny vall�sai. Ezek testi �rtelemben gondolt�k aty�nak, els�sorban a kir�ly apj�nak az istens�get. Amikor azonban a Biblia Istenr�l, mint Aty�r�l besz�l, akkor az � kiv�laszt� kegyelm�re kell gondolnunk, mellyel fi�v� fogadta n�p�t, Ex 4:22; Deut 14:1.2; H�s 11:1; Mal 2:10; R�m 8:14; Gal 4:5; 1Jn 3:1. Megszabad�totta Egyiptomb�l, haz�t adott neki, �n�ll� n�pp� tette, n�velte �s emelte. Joggal v�rt n�p�t�l ragaszkod�st �s bizalmat. A n�p azonban elhagyta Isten�t! S�t m�g az �llatn�l is m�lyebbre s�llyedt Izr�el: hiszen az �llat ismeri gazd�j�t, tudja, ki visel r� gondot, Izr�el pedig nem „ismeri” Istent, nincs k�z�ss�ge vele.

S�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r Isten elhagy�sa, a sz�vets�g megszeg�se. Olyann� v�lt a n�p, mint a megvert rabszolga, akinek a test�n nincs m�r �p hely, minden�tt sebek, �t�sek nyomai bor�tj�k. Az 5–6. versben lev� szenved� ig�k Istenre mutatnak. Nem Assz�ri�val volt dolga Izr�elnek els�sorban, hanem Istennel. � verte meg Izr�elt, ez�rt � az egyetlen, aki be is tudn� k�t�zni, meg is tudn� gy�gy�tani a sebeket, Ex 15:26. De nem teszi, hiszen a n�p nem t�rt meg a b�ntet�s idej�n, s�t m�g jobban „elhajolt”, 5. v. Tov�bbi �s m�g s�lyosabb �t�letet �rdemel!

A 7–9. versek h�s�gesen t�rj�k el�nk azt a helyzetet, amelyben Jeruzs�lem Szanh�rib hadj�rata ut�n volt. Szanh�rib 46 er�d�tett v�ros �s sz�mos falu elfoglal�s�r�l, 200 150 ember �s rengeteg �llat elhurcol�s�r�l adott h�rt. Ezenfel�l az orsz�g nagy r�sze a filiszteusok� lett. Jeruzs�lem egymaga menek�lt meg a pusztul�st�l. Olyan mag�nyos maradt, mint „lombs�tor a sz�l�ben”. Az ilyen kezdetleges lombs�tor csak n�gy r�dra helyezett gallyakb�l �llt. Gy�m�lcs�r�s idej�n haszn�lt�k, mint �rkunyh�t. Ilyen bizonytalan �s ideiglenes lett Jeruzs�lem helyzete! Ha tov�bbra is b�nben marad, teljes pusztul�s fenyegeti. De m�r az is nagy csoda �s kegyelem, hogy ennyi is megmaradt, �s nem j�rt �gy Jeruzs�lem, mint Sodoma �s Gomora, Gen 19. A pr�f�ta nem l�zad Isten ellen az �t�let idej�n, hanem h�l�t ad Istennek, aki „marad�kot” hagyott n�p�b�l. A marad�k gondolata �sai�s pr�f�ci�j�nak az egyik alapgondolata, 7:22; 10:21. K�rd�s, hogy a megmaradt n�p megbecs�li-e azt a kegyelmet, amit kapott, �s megt�r-e v�gre? Mert ha nem, akkor �jabb �s m�g s�lyosabb �t�let k�vetkezik.

�sa. 1,10–17. A helytelen �s a helyes istentisztelet.

Ebben a neh�z helyzetben Isten kijelent�st (ig�t) �s tan�t�st (t�r�h-t) ad a n�p�nek. A t�r�h sz� nemcsak t�rv�nyt jelent, hanem azt az �zenetet is, amelyet Isten egy-egy helyzetben ad. Isten szava meglep�, szinte megbotr�nkoztat�: Nem kell az �ldozat! Zsolt 40:7; 50:7–15; Jer 7:21–23; H�s 6:6; �m 5:21–27. Pedig a n�p �ppen az �ldozatokkal akarta Isten haragj�t kiengesztelni. Azt gondolt�k, ez az �tja annak, hogy sorsuk j�ra forduljon. T�megesen mentek a templomba. A pr�f�ta az �ldozatok eg�sz sor�r�l besz�l: �g��ldozatr�l, mely teljes eg�sz�ben az olt�rra ker�l, v�res�ldozatr�l, amely csak r�szben ker�l az olt�rra, r�szben az �ldozati lakom�n r�szt vev�k fogyasztj�k el, besz�l v�rr�l, amely engesztel�st szerez Lev 17:11; Zsid 9:22; az �ldozati �llat k�v�rj�r�l, amely Isten r�sze Lev 3:16.17; 7:23–25 �s illat�ldozatr�l, amely az �tel�ldozathoz tartozik, mint eml�keztet� Lev 2:1–2.16; 6:8. De m�g enn�l is kem�nyebb besz�d az, hogy a templom l�togat�sa sem kedves Istennek. � nem k�v�nja, hogy Jeruzs�lem n�pe „megjelenj�k El�tte”. A sz�veg Isten orc�j�nak a megl�t�s�r�l besz�l, ami az �sz�vets�gi kegyesek legf�bb v�gya volt Zsolt 11:7; 17:15; 27:4; 42:3. Most azonban elutas�tja Isten m�g az im�ds�got is! A kezek felemel�se �s kiterjeszt�se az im�ds�g mozdulata volt. De Isten nem tekint kegyesen n�p�re, Num 6:26; hanem „eltakarja a szem�t”, annak jel��l, hogy nem hallgatja meg az im�ds�got.

Ennek az az oka, hogy Jeruzs�lem n�pe m�g az �t�let alatt sem t�rt meg b�neib�l. Az im�dkoz�k kez�hez kiontott v�r tapad! Nem maga az istentiszteleti �sszej�vetel, az �ldozat �s az im�ds�g b�n teh�t, hanem az a k�pmutat� �s felsz�nes vall�soss�g, amely csak a templomban tiszteli Istent, a mindennapi �letben azonban nem teljes�ti az � akarat�t. A pr�f�ta a mindennapi �let tisztas�g��rt harcol: az�rt, hogy ne legyen t�bb� elnyom�s �s er�szak, hanem �rv�nyes�lj�n az igazs�g, az �zvegyek �s �rv�k joga. Ha Jeruzs�lem nem akar eg�szen Sodoma �s Gomora sors�ra jutni, meg kell t�rnie b�neib�l. Ez az �let �s megmarad�s egyetlen �tja.

�sa. 1,18–31. Isten megtiszt�tja n�p�t.

A n�p nem fogadta el az igehirdet�st, hanem vit�ba sz�llt a pr�f�t�val. A n�p v�lem�ny�t a 18. v. m�sodik fel�b�l ismerhetj�k meg. A b�nbocs�t� Istenre hivatkoztak �s azt rem�lt�k, hogy Isten kegyelm�b�l megint minden j�ra fog fordulni. De Isten azt feleli a n�pnek, hogy megt�r�s �s engedelmess�g n�lk�l nincs jobb sors, nincs kegyelem, csak tov�bbi �s m�g s�lyosabb �t�let v�rhat�. A n�pnek v�lasztania kell: vagy engedelmeskedik Istennek �s akkor „eszi az orsz�g javait”, vagy nem engedelmeskedik �s akkor �t „eszi meg a fegyver”.

A k�vetkez� versekben D�vid idej�re gondol a pr�f�ta. Akkor m�g igazs�g „h�lt” Jeruzs�lemben, igazak voltak a vezet�k: a b�r�k �s tan�csosok, 26. v. De ez m�r a m�lt�. Megromlott a v�ros, a vezet�k nem a gyeng�k �s szeg�nyek jogait v�delmezik, csak saj�t hasznukat keresik. Amint a gabon�b�l k�sz�lt s�rt (22. v.) meg lehet hamis�tani v�zzel, �gy hamis�tott�k meg �k is az �rv�k �s �zvegyek jog�t azzal, hogy megvesztegethet�k voltak. Isten azonban a gyeng�k p�rtj�n �ll! Ex 22:21.22; Deut 10:18; Jer 7:6. Saj�t ellens�geinek tartja azokat, akik a v�dteleneket kiforgatj�k jogaikb�l, 24. v. Isten az�rt viszi az �t�let koh�j�ba n�p�t, hogy Jeruzs�lem �jb�l igaz v�ros legyen. Akik megt�rnek, azok majd visszat�rhetnek Jeruzs�lembe. A megt�r�st �s visszat�r�st a h�berben ugyanaz a sz� fejezi ki. A kett� �sszetartozik. A visszat�rtek k�z�tt, akiket Isten megv�ltott, igazs�g fog uralkodni. De nemcsak a jogrend �ll helyre, hanem az igazi istentisztelet is. V�gk�ppen megsz�nik a „par�znas�g”, 21. v., a b�lv�nyim�d�s. Elpusztulnak a „szent” f�k �s kertek, a b�lv�nyim�d�s helyei. Az elhervadt lomb� fa �s a v�z n�lk�l val� kert azt jelenti, hogy senki sem fog t�bb� b�lv�nyokban b�zni. Elpusztulnak a hatalmaskod�k is. (A „hatalmas” sz� kollekt�v egyes sz�mban �ll, valamennyi hatalmaskod�t jelenti.) Saj�t b�neik viszik pusztul�sba �ket. Ez olyan elker�lhetetlen �s olyan biztos, mint az, hogy a tapl�t meggy�jtja a szikra.

�sa. II. R�SZ �sa. 2,1–5. A n�pek megt�rnek Istenhez. Megval�sul a b�ke.

Az �j c�mfelirat arra mutat, hogy itt �sai�s besz�deinek egy m�sik gy�jtem�nye k�vetkezik. A 2–4. vers megtal�lhat� Mik 4:1–4-ben is. A j�vend�l�s val�sz�n�leg nem sz�rmazik sem �sai�st�l, sem Mike�st�l, hanem mindkett�j�kn�l id�zet. R�gi �s k�zismert j�vend�l�ssel van dolgunk, amelyet a pr�f�ta id�szer�nek tartott �s elmondott a maga kort�rsainak.

Az utols� napok a messi�si korszakot jelentik, Gen 49:1; Num 24:14; Jer 23:20. Ez az id� az �j teremt�s kora lesz, 2Pt 3:13. Megv�ltozik a teremtett vil�g. A Sion-hegy, amelyen az �r temploma �p�lt, a legmagasabb lesz a hegyek k�z�tt, Zak 14:10. Oda fognak zar�ndokolni a n�pek, mert meg�rtik majd, hogy csak az �r tud t�r�h-t, tan�t�st adni, 1:10. Egyed�l � k�pes arra, hogy „�t�ljen a n�pek k�z�tt”, megoldja az emberi egy�tt�l�s k�rd�seit. A j�vend�l�s azt is megmondja, hogy mif�le megold�st k�sz�tett Isten. Az Istent�l j�v� megold�s: a b�ke. Feleslegess� v�lnak a fegyverek. A dr�ga vasat, amelyb�l m�g kev�s volt a pr�f�ta idej�n, nem fegyverek gy�rt�s�ra fogj�k haszn�lni, hanem a b�k�s f�ldm�vel� �lethez sz�ks�ges szersz�mokk� kov�csolj�k. �gy val�sul meg Isten eredeti terve: az ember Isten uralkod�t�rsa, Isten uralm�nak a megval�s�t�ja lesz a f�ld�n, Gen 1:26.28; Zsolt 8:5–10. Ebb�l a sokat �s sokszor id�zett j�vend�l�sb�l megtudjuk, hogy a h�bor� nem Isten akarata, hanem az Istent�l elszakadt b�n�s emberek m�ve. Az 5. v. a jelenre vonatkoz�lag is levonja a k�vetkeztet�st: J�k�b h�z�nak m�r most is az „�r vil�goss�g�ban” kell j�rnia: Isten tan�t�s�ra kell figyelnie �s a b�kess�gen kell munk�lkodnia, Mt 5:9.

�sa. 2,6–22. Isten meg�t�li n�pe kev�lys�g�t �s b�lv�nyim�d�s�t. J�n az �r napja.

Ez a j�vend�l�s �sai�s m�k�d�s�nek az elej�r�l val�, abb�l az id�b�l, amikor m�g gazdag �s er�s volt az orsz�g (735 el�tt). De a pr�f�ta m�r l�tja az �t�let k�zeled�s�t. Isten m�r „elhagyta” n�p�t. A m�lt id� itt pr�f�tai j�vend�l�st fejez ki: a pr�f�ta bizonyos abban, hogy Isten megb�nteti n�p�t. A n�p f� b�ne az, hogy �tvette a k�na�niak vall�s�t, amely tele volt var�zsl�ssal, j�sl�ssal, halottid�z�ssel �s k�l�nb�z� babon�kkal, 8:19. Isten mindezt a legszigor�bban megtiltotta n�p�nek, Ex 22:17; Deut 18:9–14. A 6. v. v�g�t a r�gebbi �r�smagyar�z�k �gy �rtett�k, hogy a n�p politikai sz�vets�geket k�t az idegenekkel, ezt jelenten� a k�zfog�s. Az �jabbak szerint (Herntrich) a k�zfog�s a gazdas�gi �s kereskedelmi �let velej�r�ja, teh�t az orsz�g tele van idegenekkel, �tvette Izr�el az eg�sz k�na�ni �letform�t. Meggazdagodott �s meger�s�d�tt Izr�el, hadsereg�t harci szekerekkel �s parip�kkal l�tta el, v�rakat �p�tett. B�szke lett Izr�el, b�zott a saj�t erej�ben. S�t azt k�pzelte a n�p, hogy a vagyon a b�lv�nyokt�l sz�rmazik, H�s 2:7. A b�lv�nyokat �sai�s megvet�leg „istenk�knek” (sz� szerint: semmis�geknek) nevezi. Lekicsinyl�leg mondja, hogy a b�lv�nyt saj�t kez�vel k�sz�ti az ember, 8. v.; Ex 32; �zs 44:9–20. Isten az elbizakodotts�got �s b�lv�nyim�d�st nem bocs�tja meg, hanem megal�zza n�p�t: a pr�f�ta g�nyosan sz�l�tja fel a kev�lyeket, hogy rejt�zzenek sziklabarlangokba az �t�l� Isten el�l, 9–10. v. Hiszen el�le nem lehet elrejt�zni, �t�lete el�l nem menek�lhetnek meg a b�n�s�k, Gen 3:8; �m 9:2–4.

Az �r napj�t �gy k�pzelt�k el Izr�elben, hogy az a pog�nyoknak pusztul�st, Izr�elnek pedig dics�s�get hoz. De a pr�f�t�k azt hirdett�k, hogy az �r napj�t�l Izr�elben is f�lni�k kell a b�n�s�knek. A Lib�non-hegy c�drusf�i �s a B�s�n-hegy t�lgyf�i itt a b�szkes�get jelk�pezik. K�l�n is eml�ti itt a pr�f�ta a b�szkes�g okait: a tornyokat �s k�falakat, amelyek az er�d�kh�z tartoztak, 2Kr�n 26:6–10. De nemcsak er�d�tett v�rosai miatt bizakodott el a n�p, hanem gazdags�ga miatt is. Tengeri haj�k sz�ll�tott�k a dr�ga �rcet az orsz�gba. A tarsis-haj� �rcsz�ll�t�sra, t�voli tengeri utakra is alkalmas haj�t jelent. A r�gebbi �r�smagyar�z�k Tartessusra gondoltak, amely r�gi f�n�ciai gyarmat volt Hisp�nia d�li r�sz�n. H�res volt haj�gy�rt�s�r�l �s tengeri kereskedelm�r�l. – De sem az er�d�k, sem a tengeri haj�k nem tudj�k megmenteni a n�pet a megal�ztat�st�l. A pr�f�ta megism�tli azt, amit a 10. v.-ben mondott: a meg�t�lt emberek sziklahasad�kokba fognak b�jni az �t�l� Isten el�l, mint r�gen az orsz�gba bet�r� ellens�g el�l, 1S�m 13:6. Amikor Isten megjelenik, nemcsak a b�lv�nyim�d�kat �ri utol az �t�let, hanem magukat a b�lv�nyokat is. Az emberek el fogj�k dobni �rt�kes b�lv�nyszobraikat, mert csak akad�lyozz�k �ket a menek�l�sben. Az eldobott b�lv�nyszobrok elhagyott, puszta helyeken hevernek majd, ahol csak vakondokok �s denev�rek szoktak tany�zni: romm� lett v�rosok t�rmel�kei k�z�tt.

Az �t�letnek azonban nemcsak retteg�s �s pusztul�s a k�vetkezm�nye, hanem mindenekfelett az, hogy ez�ltal Isten dics�s�ge val�sul meg. �t fogja mindenki magasztalni, 11.17. v. Az emberek nem fognak t�bb� b�lv�nyaikban b�zni, hanem istenf�lelem lesz a sz�v�kben. A fejezet utols� verse arra figyelmezteti Isten n�p�t, hogy ne b�zz�k emberekben, mert az embernek „csak l�legzet van az orr�ban”. Ezt Isten adta ugyan Gen 2:7; de � b�rmikor vissza is veheti, ha akarja, Zsolt 104:29.30. Muland� az ember! Ezt a gondolatot �gy lehet kieg�sz�teni, hogy egyed�l Istenben kell b�zni, mert � �r�kk�val�.

�sa. III. R�SZ

�sa. 3,1–15. A vezet�k b�ne miatt elpusztul az orsz�g.

Ez a j�vend�l�s arr�l sz�l, hogy milyen lesz az orsz�g �lete a h�bor�s puszt�t�s ut�n. Megismerhetj�k itt a kir�ly �s a vezet�k n�lk�l �l� orsz�g z�rzavaros, fejetlen �llapot�t. A vezet�k hivat�sa az, hogy a nemzeti �let t�maszai legyenek. Az � feladatuk volt gondoskodni a v�ros kenyer�r�l �s viz�r�l. A v�zell�t�s k�l�n�sen ostrom idej�n volt d�nt�, 7:3. A gy�ztes ellens�g mindenekel�tt az orsz�g vezet�it hurcolja el. Az assz�r birodalomnak j�l ismert m�dszere volt a deport�l�s. Az elhurcolt vezet�k k�z�tt ott lesznek a kir�lyi test�r�k, udvari pr�f�t�k �s tan�csosok, var�zsl�k �s j�vend�mond�k is, akik babon�s eszk�z�kkel igyekeztek megtudni �s ir�ny�tani a j�vend�t (sorsvet�s, �lom, halottid�z�s, ekszt�zis stb.). A r�gi vezet�k elt�vol�t�sa ut�ni z�rzavarban tapasztalatlan, de forr�fej� �s nagyhang� fiatalok jutnak uralomra. Az �k�ljog kora lesz ez, amely semmif�le t�rv�nyt vagy tekint�lyt nem fog tisztelni. Az �regek megvet�se vagy b�ntalmaz�sa k�l�n�sen s�lyos b�nnek sz�m�tott, Lev 19:32. V�gre azonban maga a n�p fogja megunni ezt az �ldatlan �llapotot �s vezet�t keres. Azt ig�nyli, hogy olyan ember vegye kez�be a k�z�gyek vezet�s�t, akinek „van fels�ruh�ja”: olyan d�szes k�penye, amelyben a f�emberek j�rtak. A r�gi vezet�r�tegnek az egyik tagj�t veszik teh�t el�, akit bizony�ra csak az�rt nem hurcolt el az ellens�g, mert csal�dj�hoz tudott menek�lni �s ott visszavonultan, vid�ken �lt. Az � tapasztalatait akarj�k most f�lhaszn�lni. Tal�n � lesz az, aki majd rendet tud teremteni. De � nemet mond. A m�skor olyan k�v�natos vezet� �ll�s most nem kell neki, megijed t�le �s azt mondja, hogy nem akar sebk�t�z� lenni. Ezt a kifejez�st �gy is magyar�zz�k, hogy nem akar turb�nt viselni, nem akarja a vezet� ember jelk�p�t viselni. Hiszen neki mag�nak �s csal�dj�nak sincs meg a kenyere �s nem is rem�lheti, hogy magas �ll�s��rt majd fizet�st kap, amelyb�l meg is lehet �lni. Ezeknek a szavaknak a h�tter�ben egy olyan t�rsadalmi rend �ll, amelyben a tisztvisel�k nem kaptak fizet�st. Ez�rt csak gazdagok v�llalhattak hivatalt, akik viszont sokszor honfit�rsaik becsap�sa �r�n gyarap�tott�k vagyonukat. De j�l l�tszik itt a n�p �r�k ig�nye is: vezet�nek olyan embert k�v�n a n�p, aki a keny�rk�rd�st meg tudja oldani. Ez�rt akart�k J�zust is kir�lly� tenni, Jn 6:15. De azt is megl�thatjuk itt, hogy Isten igazs�gos �t�let�t senki sem ford�thatja el, vagy enyh�theti.

A j�vend�l�s m�sodik fele Isten �t�let�nek az ok�t mondja el. �gy azt a helyzetet t�rja fel, amelyben a pr�f�ta �l. A vezet� emberek szem�rmetlen ny�lts�ggal k�vetik el a vissza�l�seket, �gy, ahogyan a Biblia Sodoma lak�ir�l besz�l, akik m�g csak nem is titkolt�k b�n�s sz�nd�kukat, Gen 19:5. De ezzel �nmaguknak �s az eg�sz n�pnek is �rtanak, hiszen az �t�l� Isten haragj�t vonj�k magukra. A 10. �s 11. v. a b�lcsess�girodalom kifejez�sm�dj�t mutatja. Ez a k�t vers m�r az egy�n sors�t tartja szem el�tt �s azt tan�tja, hogy kinek-kinek a cselekedetei szerint fizet Isten, P�ld 24:12; Pr�d 12:14; Jer 17:10; Mt 16:27; R�m 2:6.

A k�vetkez� versekben �jb�l a vezet�k alkalmatlans�g�r�l van sz�. Gyenges�g�ket azzal fejezi ki a pr�f�ta, hogy a korm�nyz�sban gyermekeknek mondja �ket. Nem k�pesek arra, hogy �n�ll�an �s magasabb szempontok szerint vezess�k a n�pet, hanem csak a maguk �rdek�re �s haszn�ra gondolnak: asszonyok (a LXX szerint uzsor�sok) ir�ny�tj�k �ket. Mindezt term�szetesen a n�p s�nyli meg. Olyan az orsz�g, mint a f�lperzselt sz�l�, 14. v. De Isten tov�bbra is a kifosztottak, a becsapottak p�rtj�n �ll! V�dbesz�det mond a gonosz vezet�k ellen, hiszen az � n�p�t „z�zt�k �ssze”. A v�dbesz�dre pedig feltart�ztathatatlanul k�vetkezik az �t�let, ha a b�n�s�k meg nem t�rnek.

�sa. 3,3:16–4:1. A hi� j�dai n�k b�ntet�se.

A n�k b�ne is hozz�j�rul ahhoz a bels� roml�shoz, amelyet Isten �t�lettel s�jt. A pr�f�ta el�re l�tja, mi fog t�rt�nni azokkal a hi� n�kkel, akik az utc�n emelt f�vel, b�szk�n j�rnak, cs�b�t� pillant�sokat vetnek a f�rfiakra, s�t l�bpereceik �s l�ncaik csilingel�s�vel is magukra vonj�k a figyelmet: a gy�ztes ellens�g rabn�i lesznek! Hajukat, a szabad n�k d�sz�t, lev�gj�k a h�d�t�k, megal�zz�k �ket. A 18–23. versekben felsorolt ruhadarabok �s �kszerek r�szben d�szek �s luxuscikkek, r�szben amulettek (pl. a homlokd�sznek haszn�lt napocsk�k �s holdacsk�k) �s talizm�nok (kagyl�k?), amelyekhez azt a babon�s rem�nys�get f�zt�k, hogy azok t�vol tarj�k a gonosz szellemeket. Term�szetesen a f�rfiaknak kellett megfizetni�k mindezt a f�ny�z�st, ez pedig a szeg�ny n�p m�g nagyobb elnyom�s�hoz vezetett, �m 4:1. – Az ellens�g gy�zelme ut�n �polatlanok, s�t �tvarosak lesznek a jeruzs�lemi n�k, durva zs�kruh�jukat k�t�l fogja �ssze a derekukon. Hajukat, a szabads�g jel�t, lev�gj�k legy�z�ik, homlokukra pedig b�lyeget s�tnek �s rabn�kk�nt hurcolj�k el �ket. De nem lesz sokkal k�l�nb az otthon maradt n�k sorsa sem. Az eg�sz v�ros �zvegyasszonyhoz, vagy gyermekeit�l megfosztott, gy�szol� �desany�hoz fog hasonl�tani. Gy�szolnak m�g a kapuk is, ahol azel�tt a k�z�gyeket int�zt�k a f�rfiak, hiszen a f�rfiak el fognak esni a harcban! A n�k pedig, minden b�szkes�g�ket f�lret�ve, „megragadj�k” az els� f�rfit, aki az �tjukba ker�l, �s t�bben is v�llalj�k a m�sodfeles�g megal�z� szerep�t. Lemondanak m�g arr�l is, amit pedig a rabn�nek is biztos�t a t�rv�ny, (Ex 21:10), hogy f�rj�k eltartsa �ket, �s maguk gondoskodnak magukr�l csak az�rt, hogy jogi szempontb�l tartozzanak valakihez �s megszabaduljanak a gyermektelens�g sz�gyen�t�l.

�sa. IV. R�SZ

�sa. 4,2–6. Jeruzs�lem boldogs�ga az �t�let ut�n.

Ez a j�vend�l�s az utols� id�kr�l sz�l. „Az �r csemet�je” kifejez�s itt nem a Messi�st jelenti, hanem azt a n�v�nyzetet, amit az �r sarjaszt. A kifejez�s p�rhuzamban �ll a vers m�sik fel�vel, ahol a f�ld gy�m�lcs�r�l van sz�. Az �t�let ut�n paradicsomi term�kenys�g lesz az orsz�gban. Megval�sul az, amit Isten az engedelmess�g jutalmak�nt �g�rt n�p�nek Lev 26:1–13; Deut 7:12–16; 28:1–14.

De nemcsak a term�szet �jul meg, hanem a n�p bels� �lete is. Akiket Isten kegyelmesen �letben hagy az �t�let ut�n, azok mind „szentnek neveztetnek”, �zs 62:2.12. Isten maga „nevezi”, nyilv�n�tja �ket szenteknek. Akit Isten szentnek nevez, az szent, nemcsak a sz� erk�lcsi �rtelm�ben, hanem magasabb �rtelemben is: �gy, hogy mindenest�l Isten�, Isten szolg�lat�ban �ll. Az ilyen ember be van �rva az �let k�nyv�be, D�n 12:1; Lk 10:20; Jel 21:27. – Ehhez b�nbocs�natra van sz�ks�g. A 4. vers az el�z� fejezethez kapcsol�dva k�l�n is eml�ti Jeruzs�lem „le�nyainak”, a hi� n�knek a b�n�t, �s k�l�n a f�rfiak�t: a „v�ront�st”, a szeg�nyek elnyom�s�t. A b�n lemos�s�nak a gondolata az �ldozati szertart�sokb�l sz�rmazik, 2Kr�n 4:6; Ez 40:38. Ezenfel�l m�g „meg�get�sre” is sz�ks�g van. A t�z az �t�let jelk�pe, Mt 3:12. �t�let lelke �s meg�get�s lelke teh�t �sszetartozik. A l�lek sz� Isten hatalm�t jelenti, �zs 31:3. Itt m�g arra is lehet gondolni, hogy a „l�lek” sz� l�legzetet �s szelet jelent: Isten hatalmas „l�legzete”, melyet mer�szen a haragv� ember liheg�s�hez hasonl�t a pr�f�ta, els�pri a b�n�s�ket, �zs 30:28. A L�lek �t�l, Jn 16:8–11.

A paradicsomi term�kenys�ghez Istennel val� k�z�ss�g is t�rsul majd. Isten jelen lesz n�pe �let�ben, mint hajdan, a pusztai v�ndorl�s idej�n, Ex 13:21; 40:34; Num 9:15–23. Ez azt is jelenti, hogy Isten jelenl�te oltalmazza n�p�t minden vesz�lyt�l.

Ez a j�vend�l�s k�s�bb keletkezett �sai�s kor�n�l, a fogs�g ut�ni „gy�lekezet” idej�ben, 5. v. Ez a gy�lekezet, amely val�ban s�lyos �t�letb�l szabadult meg Zak 3:2; a r�gi pr�f�ci�k �r�ks�g�t �rizte �s a messi�si id�k elj�vetel�t v�rta.

�sa. V. R�SZ

�sa. 5,1–7. Dal a term�ketlen sz�l�r�l.

Ez a dal �sai�s pr�f�tai m�k�d�s�nek az els� idej�b�l val�, amikor m�g j�m�dban �lt az orsz�g. Val�sz�n�, hogy �sai�s egy nagy �szi (sz�reti) �nnep alkalm�val adta el� ezt a dalt. Mintha csak a vid�m �nnepi hangulatot akarn� fokozni, �gy kezdi el dal�t a pr�f�ta, v�ndor�nekesnek �lt�zve. �nmag�t a sz�l�sgazda bar�tj�nak mondja, Jn 3:29. A gazda mindent megtett, ami a sz�l�term�shez sz�ks�ges. Fel�sta a f�ldet, megtiszt�totta a k�vekt�l, a f�raszt� munk�val �sszegy�jt�it k�vekb�l falat emelt a sz�l�skert alj�n, f�l�l pedig �l�s�v�nyt �ltetett, 5. v. A sz�l�skertet teh�t hegyoldalban kell elk�pzeln�nk. S�t �rtornyot is �p�tett a sz�l�sgazda �s borsajt�t is v�gott a szikl�ba. Nemes vessz�ket telep�tett a sz�l�be, s mindezek ut�n joggal v�rt j� term�st. Azonban olyasmi t�rt�nt, ami a term�szet vil�g�ban lehetetlen: a nemes sz�l� vadsz�l�t termett! A k�vetkez�kben a dalnok mag�t a hallgat�s�got h�vja fel arra, hogy legyen d�nt�b�r� ebben a k�l�n�s perben: a gazd�nak �s a sz�l�nek a per�ben. Hadd mondja ki maga a hallgat�s�g a neki sz�l� �t�letet, mint egykor D�vid, 2S�m 12:1–12. De m�g miel�tt felelhetne a n�p, tov�bb folytatja a „dalnok”: a gazda lerombolja azt a v�d�falat, amelyet maga emelt. Ezzel kiszolg�ltatott�, v�dtelenn� teszi sz�l�j�t. A sz�l�t�k�ket majd elhordj�k t�zreval�nak az emberek, az �llatok pedig �sszetaposs�k �s lelegelik az eg�sz kertet. Nem gondozza t�bb� a gazda, gaz veri fel. S�t „parancsolok a felh�knek, hogy ne adjanak r� es�t”. Ezen a ponton m�r mindenki l�thatta, hogy nem k�z�ns�ges sz�l�sgazd�r�l van sz�, hanem Istenr�l. � a sz�l�sgazda, a term�ketlen sz�l� Izr�el, a vadsz�l� pedig a n�p sok b�ne. „T�rv�nytart�s” h�ber�l majdnem �gy hangzik, mint „t�rv�nytipr�s”, „igazs�g” majdnem �gy, mint „ki�lt� gazs�g”. A ki�lt�s az elnyomottak jajki�lt�s�t jelenti.

�sai�s igehirdet�s�nek itt csak a form�ja m�s, mint m�shol, de a tartalma ugyanaz. Az, amit a gazda a sz�l��rt tett, sz�pen p�ld�zza Isten �ldozat�t; aj�nd�kait �s h�s�g�t. A sz�l� rossz term�se azt jelenti, hogy a n�p h�tlen lett Istenhez �s h�l�tlan volt ir�nta. A b�ntet�s abb�l �ll, hogy Isten nem fog v�delmet ny�jtani n�p�nek. Kiszolg�ltatja n�la er�sebb n�peknek, engedi, hogy azok legy�zz�k, kifossz�k �s megal�zz�k. A gazda n�lk�l nincs lehet�s�g a gy�m�lcsterm�sre, Jn 15:5: A kem�ny �t�lethirdet�s m�g�tt is ott van Isten ment� szeretete. � idej�ben sz�l. Szav�val akarja megtiszt�tani n�p�t (Jn 15:3), hogy �vja n�p�t az �t�lett�l, Mt 21:33–41.

H�tszeres jaj a gazdagoknak.

8–10. Els� jaj.

Az orsz�g gazdas�gi �let�nek a fellend�l�se �j b�n�k meleg�gya lett. A gazdagok �rtett�k a m�dj�t annak, hogy megsokszorozz�k vagyonukat. Egym�s ut�n forgatt�k ki �si jussukb�l az elszeg�nyedett embereket. Nem voltak v�logat�sak az eszk�z�kben, �m 2:6.7; Mik 2:2. Ezzel azonban megs�rtett�k Istent, az orsz�g Ur�t is, Lev 25:23. Isten, mint az orsz�g Ura, �gy adta a f�ldet n�p�nek, hogy minden t�rzsnek, s�t minden csal�dnak megvolt a maga elidegen�thetetlen r�sze, Lev 25; Num 36. Akinek Izr�elben nem volt f�ldje �s h�za, nem sz�m�tott t�bb� szabad polg�rnak, nem volt szava jogi �gyekben �s nem tudott igaz�n r�szt venni a vall�sos �letben, a gy�lekezet �let�ben sem, hiszen nem tudta term�se zseng�j�t bemutatni az �rnak. �gy azt�n az a k�l�n�s helyzet �llt el�, hogy csak a gazdagok maradtak az orsz�g polg�rai! De Isten elveszi a b�n�sen szerzett vagyont. Ellens�get k�ld, mely elpuszt�tja az orsz�got, f�ldig rombolja a sz�p palot�kat. Ehhez m�g term�szeti csap�s is j�rul: a f�ld csup�n az elvetett mag tized�t fogja megteremni.

H�tszeres jaj a gazdagoknak.

11–17. M�sodik jaj.

A gazdagok b�n�hez a d�zs�l�s is hozz�tartozik. Reggelt�l estig csak az ital �s mulatoz�s foglalkoztatja �ket, 28:1–15; �m 6:4–7. Ilyen �letm�d mellett nem is lehet sz� „ismeretr�l”, Istennel val� �letk�z�ss�gr�l. Ez�rt azzal b�nteti Isten a d�zs�l� gazdagokat, hogy hadifoglyokk�nt fogja elhurcolni �ket a gy�ztes ellens�g, s �tk�zben a n�lk�l�z�sek k�vetkezt�ben nagy r�sz�k meg is fog halni. A hal�l, mint valami vad�llat, t�tott sz�jjal v�rja m�r �ldozatait, torka alig gy�zi majd nyelni �ket. Ahol most m�g gazdagok d�zs�lnek a palot�kban, romm� lesz minden. A romok k�z�tt hontalan, k�bor idegenek h�z�dnak majd meg, j�sz�gaik a t�rmel�keken n�v� gazban fognak legelni. A 15–16. v. hasonl� 2:11.17-hez.

H�tszeres jaj a gazdagoknak.

18–19. Harmadik jaj.

A h�ber nyelvben a b�n �s b�ntet�s fogalm�t ugyanaz a sz� fejezi ki. Itt a sz�nak mindk�t �rtelm�re gondolhatunk. Egyr�szt teh�t azt mondja a pr�f�ta, hogy a d�zs�l� gazdagokhoz �gy hozz�tartozik m�r a b�n, ahogyan az igavon� �llathoz hozz� van k�tve a kocsi. M�sr�szt azonban a b�ntet�s is olyan elker�lhetetlen�l, olyan bizonyosan elj�n, mint amilyen biztos az, hogy a kocsi megy az igavon� �llat ut�n. Ez Isten t�rv�nye. Nem v�ltoztathat rajta az, ha a gazdagok kig�nyolj�k az �t�letet hirdet� pr�f�t�t �s nem hisznek abban, hogy Isten k�pes v�grehajtani az �t�letet. Itt van b�neik gy�kere: kicsinek �s gyeng�nek gondolj�k Istent, olyannak, akivel b�ntetlen�l lehet ujjat h�zni.

H�tszeres jaj a gazdagoknak.

20. Negyedik jaj.

Az elvil�giasodott gazdagok minden erk�lcsi t�rv�nyt a feje tetej�re �ll�tottak. Azt mondt�k j�nak, ami a saj�t �rdekeiket szolg�lta. De rossznak �s k�rosnak mondt�k Isten szent t�rv�nyeit, kig�nyolt�k az �s�k tiszta hit�t. Nem fogadt�k el a dorg�l�st a pr�f�t�t�l. Isten azonban maga �rk�dik azon, hogy az �rv�nyes�lj�n, ami „j�, vil�gos �s �des”, ami Isten akarata szerint val� �s Izr�el jav�t szolg�lja.

H�tszeres jaj a gazdagoknak.

21. �t�dik jaj.

Nemcsak gazdas�gi �s erk�lcsi t�ren, hanem eg�sz gondolkoz�sukban elszakadtak Jeruzs�lem gazdagai az aty�k Isten�t�l. A vil�gi, f�leg egyiptomi, „b�lcsess�g” megt�madta a hit�ket is. A nemzet megmarad�s�t nem Isten hatalm�t�l �s h�s�g�t�l v�rt�k, hanem saj�t politikai �gyess�g�kt�l. Azonban a b�lcsess�g kezdete az �r f�lelme, P�ld 1:7; 9:10.

H�tszeres jaj a gazdagoknak.

22–24. Hatodik jaj.

A magas rang� tisztvisel�k d�zs�l� �let�r�l sz�lt m�r a 11–12. v. is. Itt, a 28:7–9-hez hasonl�an, arr�l van sz�, hogy a b�r�k csak tehetetlen eszk�z�k a gazdagok kez�ben, �m 2:6. Ahelyett, hogy az igazs�g �s jog �rv�nyes�t�s�ben, a jogfosztottak v�delm�ben lenn�nek rettenthetetlenek, az iv�sban, az italok kever�s�ben �s f�szerez�s�ben „h�s�k”. De Isten �t�lete elpuszt�tja �ket �gy, ahogyan arat�s ut�n felgy�jtj�k a tarl�t. A pr�f�ta kor�ban a gabon�nak csak a kal�sz�t v�gt�k le, a szalm�t pedig meggy�jtott�k. A pr�f�ta bizonyosan maga is l�tott ilyet, v�gign�zte, hogy a szalma hogyan „roskad �ssze” a t�zben. Ezt a j�l ismert dolgot Isten �t�let�hez hasonl�tja: �gy �t�li meg Isten azokat, akik t�r�hj�t, tan�t�s�t megvetik.

H�tszeres jaj a gazdagoknak.

10:1–4 Hetedik jaj.

Magyar�zat�t l�sd a 10. fejezetn�l.

�sa. 5,25. F�ldreng�s.

Ez a vers 9:7–20-hoz tartozik. F�ldreng�sr�l sz�mol be �m 1:1 is. Err�l �sai�s bizonyosan tudott. Az �t�l� Isten megjelen�s�t a Szent�r�s m�s helyei szerint is f�ldreng�s k�s�ri, B�r 5:4; 2S�m 22:8; Mt 24:29.30. Sokan fognak meghalni a f�ldreng�s miatt. T�megesen hevernek majd az utc�kon a holttestek, �gy, mint a szem�t, amit a keleti ember egyszer�en az utc�ra sz�rt. Ezzel azonban m�g nem lesz v�ge Isten �t�let�nek. Kez�t tov�bbra is �t�sre emeli, az �t�let folytat�dik.

�sa. 5,26–30. A „t�voli n�p” bet�r�se.

Az �korban a z�szl� nem lobog� volt, hanem p�zn�ra t�z�tt hatalmi jelv�ny. Ilyen z�szl�t �ll�tottak fel a hegytet�k�n, amikor harcba h�vt�k a n�pet. Az a „t�voli n�p”, amelynek z�szl�t emel Isten, Assz�ria. Ez a n�p �gy fog megindulni Isten jelad�s�ra, ahogyan az �llat hallgat gazd�ja f�ttyszav�ra, 7:18. Isten teh�t nemcsak a kis Izr�el Ura, hanem a hatalmas Assz�ri�� is! Olyan hadsereggel t�rnek majd be az orsz�gba, amely nem f�rad el a hossz� �ton, harci f�lszerel�se t�k�letes. A lovakat a pr�f�ta kor�ban m�g nem volt szok�s megpatkolni. Az assz�r harci parip�k pat�ja azonban olyan kem�ny, hogy nem f�jdul meg Izr�el szikl�s f�ldj�n. Harci kocsijai d�b�r�gve sz�guldanak. A gy�ztes sereget a 29. v.-ben oroszl�nhoz hasonl�tja a pr�f�ta. Ahogyan az oroszl�nnak m�r az ord�t�sa is megb�n�tja �ldozat�t, �gy lesz Izr�el is tehetetlen a retteg�st�l, amint szembeker�l Assz�ri�val. Senki sem szabad�thatja meg Izr�elt Assz�ri�t�l, az �t�l� Isten „haragja botj�t�l”, 10:5. A 30. v. a legy�z�tt orsz�g szomor� �llapot�t rajzolja meg, mint 8:22–23.

�sa. VI. R�SZ

�sa. 6,1–13. �sai�s pr�f�tai elh�vat�sa.

�sai�s nagyon tart�zkod� annak a le�r�s�ban, amit l�tott (v�zi�). Tudja, hogy Isten l�t�sa hal�lt okoz az embernek, 5. v.; Ex 33:20. Ez�rt csak lefel� mer n�zni. Isten nagys�g�t az is sejteti, hogy pal�stj�nak m�g a szeg�lye is bet�lti a templomot. Egyesek a jeruzs�lemi templomra gondolnak, m�sok Isten mennyei templom�ra. A szer�fok Isten „f�l�tt” �llnak, mint ahogyan a f�ldi kir�lyok jelenl�t�ben is mindenkinek csak �llni szabad, egyed�l a kir�ly �l, �gy teh�t szolg�i „f�l�tte” vannak. A szer�fokat k�gy�testtel, emberi arccal, emberi k�zzel �s l�bbal �s mad�rsz�rnyakkal kell elk�pzelni. Arcukat az�rt fedik be, mert m�g �k sem tekinthetnek Istenre. A l�b befed�se a szem�remr�szek elfed�s�t jelenti. Ez azt mutatja, hogy Izr�el Istene nem olyan, mint a k�na�ni b�lv�nyok, amelyeket „szent” par�znas�ggal tiszteltek. Ezt fejezi ki az is, amit a szer�fok sz�ntelen�l mondanak: Isten szent! Szents�ge azt jelenti, hogy � hozz�f�rhetetlen, megk�zel�thetetlen, 33:14; 57:15; 1Tim 6:16. Eg�szen m�s, mint az ember, Num 23:19; 1S�m 15:29; �zs 55:8.9; H�s 11:9. Van Isten szents�g�nek erk�lcsi oldala is. J� az �r, gy�l�li a b�nt Zsolt 1:5; 5:5.6; 11:5; 34:9; 86:5; Mt 19:17; 20:15. A „Seregek Ura” kifejez�s teljesebb form�ja: az �r, a Seregek Istene. Els�sorban mennyei l�nyekre lehet gondolni, mint Isten seregeire, J�zs 5:14.15; 1Kir 22:19; Zsolt 103:21; Mt 26:53. De az � seregei a csillagok is, Deut 4:19; �zs 34:4; 40:26; Jer 19:13; �gy is, mint �gitestek, �gy is, mint pog�nyok �ltal tisztelt b�lv�nyok. Ura az Isten Izr�el seregeinek is, 1S�m 17:45; n�pe „csatasorainak” az Istene, 1S�m 17:26.36. – A Seregek Ura kifejez�s Isten mindenhat� erej�re mutat (Eissfeldt). – A szer�fok ki�lt�s�t�l megremeg a k�sz�b: �k a bej�rat �rei. Lehelet�kt�l f�sttel telik meg a templom, mert a szer�f t�zl�ny (sz�raf jelent�se: �getni).

�sai�s elveszett (sz� szerint: elhallgattatott) embernek tartja mag�t. A sz�j tiszt�talans�ga azt jelenti, hogy az eg�sz ember b�n�s, Jak 3:2. Azonban nemcsak saj�t mag�ra gondol, hanem n�p�re is: annak is el kell vesznie b�nei miatt! Isten k�zel�ben f�jdalmasan �bred r� a pr�f�ta arra, ami �t Istent�l elv�lasztja. A b�nvall�sra az a felelet, hogy – bizony�ra Isten parancs�ra – odarep�l �sai�shoz az egyik szer�f, a tiszt�t�s jel��l par�zzsal �rinti a pr�f�ta ajk�t �s b�nbocs�natot hirdet neki. Ezut�n azonnal megsz�lal maga az �r is: Ki menjen el k�z�l�nk? �sai�s vil�gosan l�tja, hogy csak r�la lehet sz�, hiszen Isten bizony�ra embert akar k�ldeni az emberek k�z�. Nem is habozik, hanem azonnal jelentkezik a szolg�latra an�lk�l, hogy tudn�, mit akar vele �zenni Isten. Miut�n elfogadta a b�nbocs�nat aj�nd�k�t, v�llalja a feladatot is! A Biblia nemcsak ilyen esetekr�l tud�s�t, hanem ennek az ellenkez�j�r�l is. Voltak, akik vonakodva fogadt�k a megb�zat�st, M�zes: Ex 3:11; 4:1–17; Jeremi�s: Jer 1:6; s�t P�l apostol is el�sz�r rug�dozott az �szt�ke ellen: ApCsel 9:5.

Az Izr�el megkem�ny�t�s�r�l sz�l� ige, amelyet J�zus Krisztus is id�z Mt 13:14.15; nem azt jelenti, mintha Isten Ig�j�nek az lenne a c�lja, hogy ne fogadj�k be. Az Ige �ltal�ban nem az �t�let eszk�ze, hanem a kegyelem�. Azonban Isten azt is el�re tudja, hogy n�pe sz�ve kem�ny marad. M�gis hirdetteti Ig�j�t, �s ez az Ige �ppen a n�p megmarad�s�ra val�, 7:9b, 30:15. Ez Isten tulajdonk�ppeni, igazi akarata. Isten j�akarat�nak a hirdet�se olyan fontos �gy, hogy ennek akkor is meg kell t�rt�nnie, ha a n�p engedetlen marad. Az Ige nem okoz�ja a n�p engedetlens�g�nek, az m�r megvolt az Ige hirdet�se el�tt is. De az is igaz, hogy ez az engedetlens�g m�g s�lyosabb� v�lik az�ltal, hogy az Ige hallat�ra sem t�r meg a n�p. Kegyelem az, hogy Isten az �t�let el�tt figyelmezteti n�p�t a veszedelemre. A ment� szeretet jele ez. Hiszen azt is megtehetn�, hogy ak�r pr�f�t�t sem k�ldene, hanem azonnal a meg�rdemelt �t�lettel k�zeledn�k n�p�hez. De � sz�l, b�r tudja, hogy szava s�ket f�lekre tal�l, a n�p visszautas�tja Isten�t �s ezzel maga v�gja el az �tj�t annak, hogy „m�g egyszer” meggy�gyuljon („�jra”, 10. v.). A sorok k�z�tt az az �r�m�zenet hangzik, hogy egyed�l Isten tudja meggy�gy�tani n�p�t Num 12:13; 2Kir 1:2.3; 20:5; Zsolt 103:3; �zs 57:17.18; Jer 17:14.

�sai�s k�rd�se k�zbenj�r� k�ny�rg�s. Azzal, hogy megk�rdezi, meddig fog tartani a s�lyos �t�let, az a rem�nys�g fejez�dik ki, hogy Isten �t�lete nem v�gleges, a puszt�t�s nem teljes. A pr�f�tai tiszts�ghez hozz�tartozott az, hogy k�ny�r�gtek a r�juk b�zottak�rt, Gen 18:22–33; Ex 32:30–35; Jer 7:16; D�n 9:1–19. Az �jsz�vets�g �gy tesz bizonys�got J�zus Krisztusr�l, mint aki nemcsak f�ldi �lete folyam�n v�gezte a k�zbenj�r� k�ny�rg�s pr�f�tai munk�j�t Lk 23:34; hanem m�g a mennyben is sz�ntelen�l folytatja, R�m 8:34; Zsid 7:25; 1Jn 2:1.

�sai�s k�rd�s�re azt feleli Isten, hogy nem egyszerre puszt�tja el �t�let�vel az orsz�got. �jra meg �jra pusztul�s (sz� szerint: �get�s) �ri a megmaradtakat is, 13. v., �gy, mint amikor a kiv�gott fa csonkj�t el�getik. Ezekben a szavakban, s�lyoss�guk ellen�re is, kett�s rem�nys�g fejez�dik ki. Egyr�szt az, hogy Isten �jra meg �jra m�dot ad n�p�nek a megt�r�sre, ez�rt nem puszt�tja el egyszerre. M�sr�szt az, hogy Isten v�g�l m�gis diadalra viszi �gy�t: a sokszoros kiv�gat�s ut�n �j hajt�st hoz az �si t�rzs, 11:1.

�sa. VII. R�SZ

�sa. 7,1–9. A sz�r-efraimi h�bor�.

Ebben a fejezetben a 733. esztend� esem�nyeir�l van sz�. Az el�z� �vben vonult III. Tiglat-pilezer assz�r kir�ly Palesztin�ba, hogy megb�ntesse a g�zai, damaszkuszi �s sam�riai (= izr�eli) l�zad�kat. A b�ntet� hadj�rat k�vetkezt�ben Izr�el �llam�nak a ter�lete is kisebb lett, ez�rt a csonka orsz�got csak Efraimnak nevezi a pr�f�ta. S�t arra is gondolhatunk, hogy Izr�el, az �szaki �llam, nem �rdemli meg tov�bb azt a megtisztel� nevet, amit az �rt�l kapott, Gen 32:29; hanem lekicsinyl�leg kapja az Efraim nevet. Ilyen lekicsinyl�s jut kifejez�sre a Rec�n n�vben is, amely eredetileg R�c�nnak hangzott. Ez h�ber�l j�akaratot, tetsz�st jelent, ez�rt torz�tott�k el Rec�nre, ami sz�tz�zottat jelent. A megb�ntetett l�zad�k nem tanultak a kem�ny leck�b�l, hanem 733-ban �jb�l sz�vetkeztek, s�t J�da �llam�t is be akart�k vonni a l�zad�sba. Mivel J�da elutas�totta az aj�nlatot, a sz�vets�gesek egy�ttes er�vel ellene fordultak, 2Kir 15:27–16:6. �rthet�, hogy �h�z kir�ly megijedt �s megtette az el�k�sz�leteket Jeruzs�lem v�delm�re. Mindenekel�tt a v�ros v�zell�t�s�r�l kellett gondoskodnia. A v�ros fal�n k�v�l lev� forr�s viz�t bevezett�k a v�rosba �s v�zgy�jt� medenc�kben t�rolt�k. A v�zvezet�k megvizsg�l�s�ra maga a kir�ly vonult ki k�s�ret�vel. Ide k�ldte Isten �sai�st �s fi�t, Se�rj�subot, akinek a neve („a marad�k megt�r”) ismer�s volt �h�z kir�ly el�tt, �t �sai�s pr�f�ci�j�ra eml�keztette. A pr�f�ta arra intette a kir�lyt, hogy ne f�ljen, hiszen ellenfelei olyanok, mint a m�r el�gett fa v�ge, amely m�r csak f�st�lni tud, de gy�jtani nem. Nemr�gen d�lta v�gig az orsz�got az assz�r hadsereg! A pr�f�ta nem is nevezi nev�n Izr�el kir�ly�t, csak Remalj�hu fi�nak mondja a megvet�s jel��l. �ppen �gy lekicsinyl�st fejez ki a T�bal n�v is, amely eredetileg T�bi�lnak hangzott. Ez azt jelenti: javam (vagy kincsem) az Isten. Ezt a nevet eltorz�tott�k (tal�n maga �sai�s?) T�balra, ami semmirekell�t, sz� szerint „nem j�t” jelent: azt, akit az ellens�g �h�z legy�z�se ut�n kir�lly� akart tenni. A pr�f�ta k�l�n is kifejezi megvet�s�t azzal, hogy nem is eml�ti a nev�t.

A pr�f�tai igehirdet�s tartalma: Isten nem fogja megengedni, hogy az ellens�g bet�rj�n Jeruzs�lembe. Hiszen ez a terv csak emberekt�l sz�rmazik! Damaskusnak csak „Rec�n” a feje, Sam�ri�nak csak „Remalja fia”, Jeruzs�lemnek azonban az �l� Isten az Ura! A 8. v. m�sodik fel�ben lev� j�vend�l�s k�s�bb ker�lt a sz�vegbe �s Assarhaddon kir�ly hadj�rat�ra vonatkozik, aki 671-ben idegeneket telep�tett Sam�ri�ba, Ezsd 4:2.

Ha �sai�s pr�f�ta csak annyit mondott volna, hogy Isten megmenti n�p�t, az ellens�get pedig elpuszt�tja, akkor semmiben sem k�l�nb�z�tt volna a szomsz�d orsz�gok vall�sos vezet�it�l. Azok is rem�nykedtek abban, hogy megmentik �ket b�lv�nyaik, azonban rem�nys�g�k nem v�lt val�ra. �sai�s t�bbet is mondott: „Ha nem hisztek, bizony nem maradtok meg!” Semmif�le ford�t�s sem tudja marad�ktalanul visszaadni a h�ber sz�vegben lev� sz�j�t�kot. „Hinni” �s „megmaradni” a h�berben ugyanannak az ig�nek (az ’�men ig�nek) k�tf�le form�ja. Hit �s megmarad�s �sszetartozik. A hit az ember feladata, a megmarad�s Isten m�ve, mint megtart�s. Nem el�g ok a megtart�sra az, ha valaki test szerint Izr�elhez tartozik. Isten csak annak �g�r megtart�st, aki l�lek szerint is az � n�p�hez tartozik: aki hisz, R�m 2:28–29.

De mit �rt �sai�s hiten? Azt, hogy maradjon veszteg a kir�ly �s a n�p 30:15. �sai�s azt v�rta a kir�lyt�l, hogy ne Jeruzs�lem haderej�ben b�zz�k, ne is a v�ros v�zell�t�s�ban, vagy Assz�ria seg�ts�g�ben, hanem Istenben b�zz�k, aki egyed�l k�pes seg�teni. �sai�s igehirdet�s�n megl�tszik, mennyire m�sok Isten gondolatai, mint az emberi gondolatok. Hiszen emberi elk�pzel�s szerint �h�z kir�ly �ppen azt tette, ami tiszt�b�l kifoly�lag k�teless�ge volt: ellen�rizte az ellens�gt�l fenyegetett f�v�ros v�zell�t�s�t. De a pr�f�ta valami eg�szen m�st k�v�nt. Azt, hogy a kir�ly semmi m�sra se �p�tsen, csak Isten szav�ra. �sai�s �let�nek az volt a legf�jdalmasabb tapasztalata, hogy kort�rsai nem fogadt�k el a pr�f�tai igehirdet�st, hanem saj�t veszt�kbe rohantak. Pedig Isten a megmarad�s �tj�t k�n�lta nekik! �sa. 7,10–25. Az Imm�nuel-j�vend�l�s.

Amikor �h�z kir�ly nem fogadta el Isten �zenet�t, b�ntet�s helyett �jabb lehet�s�get kapott. Szabad volt „jelet”, bizony�t�kot k�rnie. Isten k�sz volt b�rmilyen csod�t tenni csak az�rt, hogy �h�zt �s n�p�t megmentse. De �h�z nem mert jelet k�rni. F�lt att�l, hogy Isten k�zels�ge vesz�lyes lehet sz�m�ra, Jer 30:21. Nem akarta megv�ltoztatni sz�nd�k�t, sz�vets�get akart k�tni Assz�ri�val.

Ez a visszautas�t�s „f�rasztotta” �sai�st, s�t mag�t Istent is. Most m�r olyan jelet fog adni Isten, aminek �h�z egy�ltal�n nem fog �r�lni. Mivel nem l�pett a kir�ly �s a n�p a hit �tj�ra, j�n a pusztul�s. A „fiatal n�” val�sz�n�leg a kir�lynak �ppen jelen lev� fiatal feles�ge, aki fi�t fog sz�lni �s Imm�nu�lnak nevezi, ami azt jelenti: vel�nk az Isten. Ez a n�v az �desanya bizakod�s�t fejezi ki a veszedelem idej�n. Val�ban j�n a veszedelem, de ez a bizakod�s alaptalan lesz. A gyermek nem fog b�k�ben �s biztons�gban feln�ni. M�g miel�tt k�l�nbs�get tudna tenni j� �s rossz k�z�tt, 8:4; teh�t miel�tt �n�ll�an tudna gondolkodni, el fog pusztulni az orsz�g. A puszt�t�st a k�t �si ellens�g: Assz�ria �s Egyiptom hajtja v�gre. Nekik csak �gy „f�ttyent” az �r, mint gazda a j�sz�gnak. Ahogyan a rengeteg l�gy �s m�h ellep egy-egy vid�ket, �gy fog j�nni az orsz�gba az ellens�g. A csecsel�gy Egyiptomnak, a m�h pedig Assz�ri�nak a jellegzetes rovara �s jelk�pe. Az ellens�g mindent letarol, „leborotv�l”. A fej leborotv�l�sa a sz�gyennek �s a szabads�g elveszt�s�nek a jele, 3:17.24. Mekkora lesz a sz�gyen �s a pusztul�s, ha a j�vend�l�s nemcsak a hajnak, hanem az eg�sz test sz�rzet�nek a leborotv�l�s�r�l sz�l!

Akik megmaradnak az elpusztult orsz�gban, vajat �s m�zet esznek majd. Nem paradicsomi eledelt jelent ez, hanem szeg�nyes t�pl�l�kot: azt, hogy nem lesz semmi m�s ennival�, csak tej �s vadm�z. A most m�g b�ven term� f�ldeken az �t�let ut�n legfeljebb n�h�ny juh �s kecske legel majd. Annyira el fognak szaporodni az orsz�gban a vad�llatok, hogy minden�tt csak fegyverrel lehet majd j�rni. Nem lesz, ki m�velje a f�ldet.

Ezzel az �t�letes j�vend�l�ssel az �jsz�vets�gben �gy tal�lkozunk, mint �r�m�zenettel. A „fiatal n�” Sz�z M�ria, Imm�nuel pedig J�zus Krisztus neve, aki Isten Fiak�nt j�tt a f�ldre, k�z�tt�nk lakozott �s nek�nk kegyelmet hozott, Mt 1:18–25; Lk 1:26–38; Jn 1:14.

�sa. VIII. R�SZ

�sa. 8,1–4. �sai�s fia jelk�pes nevet kap.

K�tf�lek�ppen is adott az �r j�vend�l�st az assz�r veszedelemr�l. El�sz�r �r�t�bl�ra kellett fel�rnia �sai�snak „k�z�ns�ges �r�vessz�vel”, azaz mindenki sz�m�ra olvashat�, egyszer� �r�ssal (nem a k�pzett tisztvisel�k �r�sm�dja szerint), Hab 2:1–2 a k�vetkez� szavakat: „Siet (participium) a zs�km�ny, a rohan (perfectum propheticum) a pr�da!” A t�bl�t olyan helyre kellett tennie �sai�snak, ahol a legt�bben l�tt�k: a templomba. A tan�k is els�sorban a templom vezet�i k�z�l ker�ltek ki. �k rossz �rtelemben voltak „megb�zhat�k”: nem tartoztak �sai�s tan�tv�nyaihoz, nem lehetett �ket meggyan�s�tani azzal, hogy pr�f�tai igehirdet�s hat�sa alatt �llnak.

A m�sodik jelk�p �sai�s fi�nak a neve. A „pr�f�taasszony” �sai�s feles�ge. �sai�s nem f�lt att�l, hogy fi�nak a neve majd g�nyn�vv� v�lik az�rt, mert a j�vend�l�s nem teljesedik be. S�t – ami a Bibli�ban ritkas�g – m�g a j�vend�l�s beteljesed�s�nek az id�pontj�t is megmondja Isten: miel�tt a gyermek rendesen megtanulna besz�lni, v�ge lesz Sz�ria �s Izr�el uralm�nak. A k�t orsz�got elpuszt�tj�k, feld�lj�k �s kincseiket hadizs�km�nyk�nt viszik Assz�ri�ba. Tiglat-pilezer 734-ben ind�tott hadj�ratot Sam�ria ellen, Damaszkuszt 732-ben foglalta el.

�sa. 8,5–10. Assz�ria bet�r J�d�ba is.

A Gih�n-forr�s viz�t szikl�ba v�jt csatorna (k�s�bb alag�t, 2Kir 20:20) vezette a Sil�ah-t�ba. A lass� foly�s� v�z itt Isten gondvisel�s�t jelk�pezi. De Jeruzs�lem n�pe („ez a n�p”, mint a pr�f�ta megvet�leg mondja) „megvetette Sil�ah vizeit, amelyek csendesen folynak”. Nem b�zik a gondvisel�, szabad�t� Istenben. Megijedt Recint�l, Sz�ria kir�ly�t�l �s P�k�t�l, Remalja fi�t�l, Izr�el kir�ly�t�l. (A „megijedt” sz� h�ber�l hasonl�an hangzik, mint az „�rvendezik” sz�, �s jobban illik ide. Legfeljebb a 7:6-ban eml�tett T�bi�l-T�bal fi�nak a h�vei v�rhatt�k �rvendez�ssel Recin �s P�ka gy�zelm�t, de ezek igen kevesen lehettek.) Hitetlens�g�k b�ntet�s��l be fog t�rni az orsz�gba az assz�r hadsereg, �ppen az, amelyt�l seg�ts�get v�rtak! Assz�ria bet�r�s�t a hatalmas Eufr�tes folyam �rad�s�nak k�p�vel �br�zolja a pr�f�ta. Mindent els�p�r majd ez az �r. A 8. v. elej�n v�ltozik a k�p, de a mondanival� ugyanaz marad: hatalmas ragadoz�mad�r, vagy sz�rnyas s�rk�ny sz�rnyai t�ltik meg az orsz�got, melyet az�rt nevez Imm�nuel orsz�g�nak a pr�f�ta, mert beteljesedik rajta az Imm�nuel-j�vend�l�s, 7:10–25.

A 9–10. v. az utols� id�kr�l sz�l, amikor Isten n�pe ellen t�madnak a t�bbi n�pek, Zsolt 46:7–12; �zs 17:12.14; Ez 38–39. fejezet. Azonban a hatalmas t�mad�s eredm�nytelen lesz. Isten az utols� �r�ban k�zbel�p �s megmenti n�p�t. Akkor megtapasztalja majd Izr�el, hogy „vel�nk az Isten”. Az Imm�nuel sz� itt m�r nem �t�letet hirdet, hanem �r�m�zenetet. Ez a k�t vers val�sz�n�leg k�s�bbi szerz�t�l sz�rmazik.

�sa. 8,11–18. Ne f�lj, csak higgy!

�sai�st megragadta a „k�z”, az �r keze. Ez azt jelenti, hogy pr�f�tai elragadtat�s �llapot�ba ker�lt, 1Kir 18:46; Ez 1:3; 3:22. Azt a figyelmeztet�st kapta az �rt�l, hogy a h�veknek nem szabad osztozniuk abban a f�lelemben, amely a n�pen �rr� lett, 7:2. Sem a sz�r-efraimi �sszeesk�v�st�l, sem bels� �sszeesk�v�st�l, �rul�st�l nem szabad f�lni�k. Csak a Seregek Ur�t kell f�lni! � k�sz�t „�sszeesk�v�st” a n�p hitetlen r�sze ellen (13. v.). � aki elhat�rozta, hogy megmenti n�p�t a sz�r-efraimi vesz�lyb�l, meg fogja b�ntetni n�p�t, mert nem hittek a szabad�t� Istenben. Isten, a K�szikla, most olyan k�v� v�lik, amelyet nem vesz �szre a v�ndor, megbotlik benne �s elesik; kelepc�v�, amelyet nem l�t meg a vad �s beleesik, 28:16; H�s 5:1; Mt 21:44; Lk 2:34; R�m 9:33. Isten, aki csak szabad�t� akart lenni, titkon harcol a n�pe sz�v�ben �l� hitetlens�g ellen.

�sai�s, l�tva igehirdet�se hat�stalans�g�t, fel�rja a kapott kijelent�st, a pap�rtekercset �sszecsavarja, v�szonba csomagolja, cser�pkors�ba teszi �s lepecs�teli, Jer 32:14. Most csak n�h�ny tan�tv�ny fogadta sz�v�be a tan�t�st, de elj�n az id�, amikor kider�l, hogy az �r igazat mondott. �sai�s v�r. Biztos hittel v�rja Isten ig�j�nek a beteljesed�s�t. Hisz annak a nemzed�knek az elj�vetel�ben, amely megnyitja majd sz�v�t az Ige sz�m�ra. Rend�thetetlen�l hisz annak az �gynek a diadal�ban, amelyet Isten r�b�zott.

�sa. 8,19–23. Az �t�let ideje.

Izr�elben tilos volt a var�zsl�s, Deut 18:9–14. A halotti lelkek „suttognak”, 29:4. Nem a l�tez�s�ket tagadja a pr�f�ta, hanem azt �ll�tja, hogy Izr�elnek tilos hozz�juk fordulnia, de nem is szorul r�juk. Hiszen van kihez fordulnia Izr�elnek: �l� Isten�hez! M�snak, mint Isten Ig�j�nek (a 20. v. fogalmaz�sa esk�h�z hasonl�t) nincs j�vend�je (sz� szerint: hajnala).

Az �t�let idej�n �hezve j�rja majd be a megmaradt n�p az elpusztult orsz�got. K�romolni fogja a n�p Istent (Jel 16:11), mert nem akart seg�teni, de a kir�lyt is, mert nem tudott seg�teni. A szenved�sben nem t�rnek meg, hanem csak m�g jobban megkem�nyednek. De amikor a legnagyobb a baj, akkor j�n Istent�l a seg�ts�g. �ppen az ellens�g �ltal legt�bbsz�r elpuszt�tott ter�letet, Zebulon �s Naft�li f�ldj�t (Galile�t; a g�l�l sz� vid�knek is ford�that�) eml�ti a pr�f�ta, mint Isten csod�latos szabad�t�s�nak sz�nter�t. A „tenger �tja” a via maris, Akko �s Damaszkusz k�z�tt. A 23. v. m�r �tmenet a 9. fejezetbe.