�SAI�S K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. Karasszon Dezs� professzor

Bevezet�s • I. Az 1–39. r�sz

�sai�s szem�lye �s kora.

�sai�s Kr. e. 740-ben (m�s sz�m�t�s szerint 746-ban) lett az �r pr�f�t�ja. Apja neve �m�c, aki nem azonos �m�s pr�f�t�val. Feles�g�t pr�f�tan�nek nevezi 8:3. K�nyv�ben k�t gyermek�r�l olvasunk, akiknek a neve: Se�r-j�sub: „a marad�k megt�r” �s Mah�r-salal-h�s-b�z: „hamarzs�km�ny, gyorspr�da”, 7:3; 8:3. A pr�f�ta m�k�d�s�t Kr. e. 701-ig, Jeruzs�lem ostroma idej�ig tudjuk k�vetni. K�s�bbi legenda szerint Manass� kir�ly uralkod�sa alatt v�rtan�hal�lt halt: menek�l�s k�zben egy odvas f�ban b�jt el, �s a f�val egy�tt elf�r�szelt�k. Tal�n erre c�loz Zsid 11:37 is.

A Kr. e. 8. sz�zad m�sodik fele mozgalmas �s vesz�lyes id�szak volt Izr�el t�rt�nelm�ben. Elmondhatjuk, hogy �sai�s m�g szabad �s gazdag orsz�gban kezdte pr�f�tai m�k�d�s�t, de megh�d�tott �s elpuszt�tott orsz�gban fejezte be. Ezeknek az �vtizedeknek a r�szletesebb t�rt�nete megtal�lhat� a Jubileumi Komment�r 41–43. lapjain. Itt csak utalunk a f�bb esem�nyekre, amelyek �sai�s m�k�d�s�nek is fontos �llom�sai voltak: a sz�r-efraimi h�bor� 734–733., Sam�ria megh�d�t�sa, Izr�el assz�riai fogs�ga 722., az asd�di felkel�s lever�se 711., Szanh�rib hadj�rata J�da ellen 701. Minden esetben a h�d�t� assz�r birodalommal �llt szemben az orsz�g. Mindig a palesztinai �llamok �n�ll�sul�si k�s�rlete, assz�rellenes sz�vetkez�se volt j� alkalom arra, hogy a h�d�t� assz�r birodalom seregei megjelenjenek �s v�rbe fojts�k a l�zad�st.

A k�ls� esem�nyekn�l jobban �rdekel benn�nket ennek a korszaknak a bels� t�rt�nelme. Milyen szellemi hat�sok �rt�k �sai�st? El�sz�r is azt kell meggondolnunk, hogy a pr�f�ta jeruzs�lemi polg�r volt, s�t tal�n el�kel� sz�rmaz�s� ember. Hiszen a kir�llyal, az udvari emberekkel �s a papokkal is kapcsolatban �llt, 7:3; 8:2; 37:2; 38:5; 39:3. J�l ismerte a politikai esem�nyeket, m�g a titkos t�rgyal�sokr�l is tudom�sa volt. T�j�kozottnak l�tszik az akkor ismert vil�g dolgaiban.

M�sodszor tudnunk kell azt, hogy a pr�f�ta igen j�l ismerte az �rott �s �ratlan papi �s pr�f�tai hagyom�nyokat. Itt k�l�n�sen is ki kell emeln�nk a szakr�lis jog ter�let�t. Hiszen a papok �s pr�f�t�k jogi d�nt�seket hoztak, hivat�suk gyakorl�s�hoz tartozott az �r t�rv�nyeinek az �rv�nyes�t�se. Harmadszor: a pr�f�ta a b�lcsess�girodalomban is j�ratos volt. A b�lcsess�girodalom nem speci�lis izr�eli jelens�g, hanem megtal�lhat� az �kori Kelet m�veltebb orsz�gaiban.

A negyedik szempont, amire figyeln�nk kell: a k�na�ni hat�sokt�l megfert�z�tt n�pi kegyess�g.

�sai�s a maga kor�nak legm�veltebb, legt�gabb l�t�k�r� emberei k�z� tartozott. St�lusa is emelkedett, v�ltozatos, fordulatos. Az �t �rt benyom�sokat nemcsak feldolgozta, hanem az �rt�l kapott kijelent�s alapj�n b�r�lta is. R� is vonatkozik az, ami �ltal�ban elmondhat� a pr�f�t�kr�l: nem szabad igehirdet�s�ket mai szempontok szerint rendszerezni. T�ves dolog lenne irataikban csup�n id� felett �ll�, elvont gondolati tartalmat keresni. M�gsem mondhatunk le arr�l, hogy �sai�s igehirdet�s�nek a legjellemz�bb von�sait r�viden v�zoljuk.

�sai�s igehirdet�se.

a) �sai�s igehirdet�s�ben egyik kulcsfogalom a hit. Locus classicusnak mondhat� 7:9; 28:16; 30:15. „Ha nem hisztek, nem maradtok meg”. „Aki hisz, az nem fut.” „Megt�rve �s megnyugodva megmaradhattatok volna.” A hit k�z�ss�gi, politikai jellege domborodik ki �sai�sn�l. A hitnek van negat�v �s pozit�v oldala. Negat�v oldala az, amit nem szabad tenni. Nem szabad Egyiptom seg�ts�g�ben b�zni, nem szabad az orsz�g saj�t katonai erej�ben b�zni, nem szabad kultikus cselekm�nyekben, �ldozatokban b�zni, nem szabad b�lv�nyokban b�zni �s var�zsl�shoz folyamodni. Nem szabad l�bbal tiporni a szeg�nyek jog�t, nem szabad k�na�ni mint�ra, a nagybirtokosok �s keresked�k �rdekei szerint berendezni a gazdas�gi �letet, f�lret�ve az �r t�rv�ny�t. Nem szabad a kultusznak tiszt�talann� v�lnia, nem szabad a pr�f�tai igehirdet�snek beszennyez�dnie, sem uralkod� oszt�lyok �rdekei miatt, sem k�na�ni szok�sok miatt. – A hit pozit�v oldala az, hogy az �l� Istenhez, mint �desaty�hoz kell megt�rni. Az � hossz� id�n �t tart� h�s�g�re kell teljes sz�vvel v�laszolni. A v�lasznak nemcsak a sz�v m�ly�n kell elhangzania, hanem politikai �letben �s a k�z�letben is. Ha ez megt�rt�nik, Isten nem „f�ttyent” Assz�ri�nak, hogy puszt�tsa el az orsz�got (7:18). Hit ter�n a pr�f�ta olyat mondott, ami szemben �llt kora gondolkod�s�val. A n�p vezet�i �gy gondolt�k, hogy a n�p �gyes politikai sakkh�z�sok �ltal maradhat meg. A kultusz, a k�z�leti erk�lcs �s igazs�gszolg�ltat�s megroml�s�t nem gondolt�k nemzeti trag�dia okoz�j�nak. A pr�f�ta nem m�velts�ge vagy tehets�ge seg�ts�g�vel l�tott �lesebben �s m�sk�ppen, hanem az �r kijelent�se alapj�n.

b) A megkem�nyed�s sokat vitatott fogalom �sai�s igehirdet�s�ben. M�r elhivat�sa alkalm�val el�k�sz�tette a pr�f�t�t az �r arra, hogy munk�ja ellen�ll�sba �tk�zik 6:9.10. Isten mennyei szava „leesik Izr�elben” (9:8), �s az emberek sorsa att�l f�gg, hogy ezt az ig�t fundamentumnak haszn�lj�k-e, vagy belebotlanak �s elvetik (8:14.15; 28:16). A megkem�nyed�s nem csup�n bels�, lelki folyamat. Nemcsak l�lektani t�rv�nyszer�s�ggel van dolgunk: aki nem akarja elfogadni az ig�t, majd nem is tudja azt meg�rteni. De azt is hangs�lyoznunk kell, hogy nem magyar�zhat� a megkem�nyed�s valamif�le isteni szesz�llyel sem. Sehol sem olvasunk arr�l a Bibli�ban, hogy Isten olyan embert kem�ny�t meg, aki hitt �s engedelmesen szolg�lta �t. Mindig csak olyan embert kem�ny�t meg az �r, aki huzamosan �s sokszor hitetlen �s engedetlen volt. �gyhogy a megkem�nyed�s mindig engedetlens�g b�ntet�se. De vil�gosan felismerhet� a megkem�ny�t� ige hirdet�s�ben is Isten nevel� sz�nd�ka. � az�rt besz�l a megkem�nyed�s sz�rny� k�vetkezm�ny�r�l, mert azt akarja, hogy ne kem�nyedj�k meg a n�p. Isten igazi akarata a n�p megmarad�sa. Ez�rt kell hangzania az ig�nek. De az ige Ura nem t�ri, hogy szav�t visszautas�ts�k.

c) A marad�k gondolata nem �sai�sn�l fordul el� el�sz�r. M�r �m�s is besz�lt arr�l, hogy az �r �t�lete �gy elpuszt�tja az orsz�got, ahogyan a vad�llat sz�tt�pi a juhot. A p�sztornak csak egy-egy darab marad a sz�tszaggatott �llatb�l (3:12). Ezzel igazolja, hogy vad�llat t�pte sz�t, Gen 31:39; Ex 22:12. �m�sn�l teh�t a marad�k a pusztul�s bizony�t�ka. �sai�s ezen a ponton tov�bbmegy. Fia neve: Se�r-j�sub, „a marad�k megt�r”, m�r �g�retes tartalm�. Igaz, hogy akik megkem�nyednek, az ige Ur�val tal�lj�k szemben magukat. De van egy kis marad�k: azok, akik m�r most megt�rnek �s hisznek. A „marad�k” sz� a k�s�bbi pr�f�t�kn�l m�r a babil�niai fogs�gb�l visszat�rt gy�lekezetet jelenti. �sai�s igehirdet�se ezen a ponton �tmenet a marad�k fogalm�nak �g�retes �rtelm� �t�rtelmez�se fel�.

d) Igen fontos fogalom �sai�sn�l a szents�g. M�r elh�vat�sa alkalm�val szentnek ismerte meg az Urat. Ez a szents�g az emberre n�zve hal�los veszedelmet jelent. Mindenekel�tt Isten r�sz�r�l fenyegeti vesz�ly Izr�elt. Izr�elnek nem f�ldi nagyhatalmakkal van dolga els�sorban, hanem Ur�val. (A szents�g az �let minden ter�let�re kiterjed� k�vetelm�ny. Nem fogadja el az �r azt a szents�get, mely csak a vall�sos �let ter�let�n fejez�dik ki. Nem el�g Neki a sok im�ds�g �s a sok �ldozat. Ez nem p�tolja a cselekedetek szents�g�t. „Tanuljatok j�t tenni!” 1:17.)

A szents�g fogalm�nak azonban nemcsak erk�lcsi �s szoci�lis tartalma van �sai�sn�l. K�l�n�s �s paradox m�don b�r, de hozz�tartozik a b�nbocs�nat gondolata is. Itt megint nem egyed�l�ll� �sai�s igehirdet�se, hanem pr�f�tai trad�ci�b�l mer�t: hiszen felt�tlen�l ismerte H�se�s igehirdet�s�t, aki Isten „szents�g�t”, az embert�l k�l�nb�z�, m�s-volt�t �ppen abban l�tta meg, hogy Isten megsz�nja a b�n�st, f�lreteszi haragj�t, H�s 11:8–9. Itt kell megeml�ten�nk azt is, hogy nem d�lt el m�g v�glegesen az a k�rd�s, hogyan kell �rtelmezni 1:18–20-at. A komment�rban csak az egyik felfog�st eml�tj�k: Ha b�neitek skarl�tpirosak, lehetnek-e h�feh�rek? De meg kell gondolnunk azt a m�sik lehet�s�get is, amit r�gebbi bibliaford�t�k (K�roli) �s �r�smagyar�z�k �ppen �gy k�pviselnek, mint n�h�nyan a leg�jabbak k�z�l: Ha b�neitek skarl�tpirosak, h�feh�rek lesznek! Formai szempontb�l nem bizony�that�, hogy itt k�rd�ssel �llunk szemben. Tartalmi szempontb�l lehets�ges, hogy itt az �r �ltal felaj�nlott ingyen-kegyelemr�l, az �r megbocs�t� szents�g�r�l van sz�.

e) Az eschatologikus v�radalom szerves r�sze �sai�s igehirdet�s�nek. Hiba lenne azt k�s�bbi betold�snak gondolni. �sai�s rem�nykedett egy olyan kor elj�vetel�ben, melyben egy D�vid h�z�b�l sz�rmaz� kir�ly fog uralkodni. Uralma igazs�gos lesz (11:1–8). Helyesen l�tt�k meg az �r�smagyar�z�k, hogy a messi�si v�radatom �les kritika a jelen kir�lyai ellen: �k alkalmatlanoknak bizonyultak! Csak a D�vid h�z�t is �rt �t�let ut�n j�n a Messi�s. – Ide tartozik az �j Jeruzs�lem k�pe. Az elfajult, gonosz v�ros �jb�l igaz v�ros lesz (1:26). El�bb azonban Jeruzs�lemet is �t�let �ri. Ezen a ponton �sai�s egy speci�lis jeruzs�lemi trad�ci� alapj�n �ll, mely az �n. Sion-zsolt�rokban is t�kr�z�dik Zsolt 46; 48 �s 76. Eszerint maga az �r fog harcolni Jeruzs�lem ellen. � rendeli a v�ros ostrom�ra a vil�g hatalmas n�peit. De mikor m�r elveszettnek l�tszik a v�ros, Isten k�zbel�p �s szabad�t�st ad, 14:28–32; 29:1–8; 30:27–33; 31:1–9 (von Rad). A szabad�t�s nemcsak k�ls�, politikai szabad�t�s lesz. A n�p a b�lv�nyim�d�st�l – �s t�bbi b�neit�l is megszabadul, 2:20; 30:22; 33:24.

�sai�s k�nyve.

K�ts�gtelennek tartjuk, hogy �sai�s pr�f�ta maga is k�sz�tett feljegyz�seket. Erre mutat 8:16–17 �s 30:8. Nem valamif�le �r�i hajlam ind�totta erre �sai�st. Nem a saj�t nev�nek akart eml�ket �ll�tani. Az�rt �rta le a kapott �zenetet, mert kort�rsai nem hitt�k el. De �sai�s szil�rdan hitt abban, hogy az ige igaz marad, s j�n majd egy olyan nemzed�k, mely elhiszi �s elfogadja az �zenetet. Ez a hit k�sztette �r�sra a pr�f�t�t.

Ez nem jelenti azt, hogy mindent �sai�s �rt, ami k�nyve 66 fejezet�ben tal�lhat�. Legfeljebb annyit �ll�thatunk, hogy e k�nyv alapj�ul �sai�s saj�t feljegyz�sei szolg�ltak. Ezeket a feljegyz�seket k�s�bb �sai�s tan�tv�nyai kieg�sz�tett�k. Igaznak bizonyult �sai�s hite: a k�s�bbi nemzed�kek nem felejtett�k el a pr�f�ta tan�t�sait, hanem elfogadt�k, megbecs�lt�k �s meg�rizt�k. Annyira igaznak �s �rv�nyesnek tartott�k ezeket a pr�f�ci�kat, hogy a saj�t koruk esem�nyei k�z�tt is ezeknek a f�ny�ben kerest�k a megold�st. De �jabb kijelent�sekkel is gazdagodott a r�gi pr�f�cia, hiszen a k�s�bbi korokban is munk�lkodott Isten Lelke. Ezeket a kijelent�seket – hol csak egy-k�t verset, hol kisebb-nagyobb gy�jtem�nyeket – t�bbnyire n�v n�lk�l csatolt�k hozz� az �sai�si iratokhoz. F�leg a babil�niai fogs�g idej�n foglalkoztak a pr�f�tai iratok �sszegy�jt�s�vel �s rendez�s�vel.

Nem mindig egyszer� feladat az �sai�si �s a nem �sai�si r�szek k�l�nv�laszt�sa. Az egyes igaszakaszok vizsg�lat�n�l t�bbek k�z�tt erre is figyeln�nk kell. Hangs�lyoznunk kell azonban, hogy az �n. „told�sok” nem hamis�t�sok. Igen sokszor az �vsz�zadokkal �sai�s ut�n �rt perikop�kban is vil�gosan felismerhet� az �sai�si gondolat, annak ihletett alkalmaz�sa �s tov�bbfejleszt�se. Nem szabad elfelejten�nk, hogy k�s�bb az �jsz�vets�g �r�i, majd a reform�torok is a r�gen elhangzott ig�t vett�k el� �s �rtelmezt�k a maguk kor�ban f�lmer�lt k�rd�sekben, a L�lek �ltal.

�sai�s k�nyve a k�vetkez� gy�jtem�nyekb�l �ll: az 1–12. �s 28–33. r�sz (Izr�elnek �s J�d�nak sz�l� pr�f�ci�k), a 13–23. r�sz (a n�peknek sz�l� pr�f�ci�k), a 36–39. r�sz (tud�s�t�s a pr�f�ta m�k�d�s�r�l) �s a 24–27. r�sz (�n. �sai�s-apokalipszis). K�l�n fejezetben kell t�rgyalnunk k�t nagyobb pr�f�tai iratot: Deutero�sai�s k�nyv�t �s Trito�sai�s k�nyv�t. Az el�bbi a 40–55. fejezetekben, az ut�bbi az 56–66. fejezetekben tal�lhat�. Jesus ben Sirach Kr. e. 190-ben m�r teljes terjedelm�ben ismerte �sai�s k�nyv�t, �ppen �gy a Kr. e. 2. �s 1. sz�zadban keletkezett holt-tengeri iratok.

Bevezet�s • II. A 40–55 r�sz

Deutero�sai�s szem�lye �s kora.

Sok�ig azt gondolt�k, hogy �sai�s k�nyv�t v�gig a Kr. e. 8. sz�zad m�sodik fel�ben m�k�d� �sai�s pr�f�ta �rta. De m�r Eichhorn (1783) kimutatta, hogy a k�nyvnek ebben a r�sz�ben a majdnem k�tsz�z esztend�vel k�s�bbi esem�nyek t�kr�z�dnek. A n�p a babil�niai fogs�gban �l, Jeruzs�lem �s a templom romokban hever, Babil�nia buk�sa k�sz�b�n�ll. Kyros, akit a k�nyv n�v szerint is eml�t, m�r megkezdte h�d�t� hadj�ratait. A k�nyv st�lusa is jelent�sen k�l�nb�zik �sai�s�t�l. – Ezek a felismer�sek ellenkez�ssel is tal�lkoztak. A konzervat�v felfog�s k�pvisel�i azzal �rveltek, hogy ha �sai�s val�ban pr�f�ta volt, mi�rt ne j�vend�lhetett volna meg olyan dolgokat is, amelyek k�t �vsz�zad m�lva teljesedtek be? �gy gondoljuk azonban, hogy �sai�s pr�f�ta tekint�ly�t egy�ltal�n nem rombolja az, ha a k�nyvnek ezeket a fejezeteit nem t�le sz�rmaztatjuk. Ellenkez�leg, �ppen �sai�s tekint�ly�t mutatja az a t�ny is, hogy ezeket a pr�f�ci�kat az � irataihoz csatolt�k.

A k�nyv szerz�j�nek a nev�t nem ismerj�k. Az iratok n�v n�lk�l maradtak r�nk. A Deutero�sai�s („m�sodik” �sai�s) n�v csak sz�ks�gmegold�s. Ezzel k�l�nb�ztetj�k meg a babil�niai fogs�g n�vtelen pr�f�t�j�t az els� �sai�st�l �s az 55–66. fejezetek szerz�j�t�l, Trito�sai�st�l („harmadik” �sai�st�l). A pr�f�ta a babil�niai fogs�g v�g�n, Kr. e. 550. �s 538. k�z�tt m�k�d�tt.

Ha nev�t nem ismerj�k is, igazi pr�f�t�nak tartjuk. Elh�v�sa t�rt�net�t a 40. r�szben olvashatjuk. Itt bukkan el� a pr�f�ta szem�lye, egyetlenegyszer az eg�sz k�nyvben: „�n azt mondtam: Mit ki�ltsak?” A pr�f�ta teljesen rejtve marad az �zenet m�g�tt. Mennyei esem�nyekr�l szerzett tudom�st. Mindenekfelett arr�l, hogy Isten megbocs�tott n�p�nek. Ez a megbocs�t�s a k�sz�b�n�ll� esem�nyekben fog megl�tszani. Isten m�r parancsot adott mennyei szolg�inak arra, hogy k�sz�tsenek sz�m�ra utat a puszt�n �t. Elhangzott az �r szava, �s ez a sz� „megmarad”. �j korszakot nyit meg ez a sz�: Isten kegyelm�nek az idej�t.

Mindenki tudott ebben az id�ben Kyros h�d�t�sair�l. De Deutero�sai�s volt az egyetlen, aki a kapott kijelent�s alapj�n �rtette is, mi k�sz�l. Ez a kijelent�s hat�rozta meg eg�sz gondolkoz�s�t �s munk�j�t. A kapott kijelent�s f�ny�ben l�tta n�pe helyzet�t �s j�vend�j�t.

Deutero�sai�s igehirdet�se.

M�lt�n nevezik Deutero�sai�st az �sz�vets�g evang�list�j�nak. Igehirdet�se �r�mh�r 40:9; 52:7. Tartalmi szempontb�l k�nnyen �rthet�, vil�gos �s n�h�ny r�vid mondatban is �sszefoglalhat� ez az igehirdet�s. Isten megbocs�tott. Megel�gelte a m�lt� b�ntet�s idej�t. „F�lkentj�t”, Kyrost haszn�lja fel n�pe szabad�t�s�ra. � fogja legy�zni Babil�ni�t. M�r k�sz�tik Isten mennyei szolg�i a puszt�n �t azt az utat, amelyen hazaviszi n�p�t az �r. �jra fel�p�l a templom. Fel�p�l Jeruzs�lem is, vir�gozni fog az orsz�g. A n�p megl�tja Isten dics�s�g�t �s �j �nekkel magasztalja Ur�t. S�t megl�tj�k Isten hatalm�t a pog�nyok is.

Azonban nemcsak tartalmi szempontb�l vizsg�lt�k Deutero�sai�s igehirdet�s�t, hanem formai szempontb�l is. Hiszen a form�k, az irodalmi m�fajok vizsg�lata a tartalom megismer�s�t is el�seg�ti. Honnan mer�tett Deutero�sai�s, milyen hat�sok �rt�k, mi volt az, amit elfogadott �s mi volt az, amit elvetett?

a) Mindenekel�tt Izr�el t�rt�nelmi trad�ci�it kell itt eml�ten�nk, ezeken bel�l is f�leg az exodus-trad�ci�t. Deutero�sai�s az egyiptomi szabadul�shoz hasonl�tja a babil�niai foglyok hazat�r�s�t. Az �j exodus f�l�lm�lja a r�git. A t�rt�nelemben is, meg a term�szetben is nagyobb csod�kat tesz az �r, mint hajdan. Ezzel kapcsolatban a Sion-trad�ci�b�l is mer�t a pr�f�ta. Hiszen Jeruzs�lem az �j exodus c�lja, ez �p�l f�l, ez lesz az �j istentisztelet k�z�ppontja, ide fognak �z�nleni a n�pek is. A D�vid kiv�laszt�s�r�l sz�l� trad�ci� �t�rtelmezett form�ban szerepel az 55:3-ban. Itt az eredetileg csak a D�vidnak �s a t�le sz�rmaz� kir�lyoknak sz�l� �g�ret �rv�nyess�ge m�r az eg�sz n�pre kiterjed.

b) Pr�f�tai trad�ci�kb�l is gazdagon mer�t Deutro�sai�s. A r�gi pr�f�t�k m�dj�n �t�li meg Izr�el eg�sz m�ltj�t. B�n�s volt ez a m�lt, Istent csak b�neivel „f�rasztotta” a n�p. M�lt�n �rte b�ntet�s. S�t a b�ntet�s, a fogs�g, �ppen azt bizony�tja, hogy igazak a r�gi pr�f�t�k j�vend�l�sei. Isten Ig�j�nek az �rt�kel�s�ben is m�lt� ut�dja Deutero�sai�s a r�gi pr�f�t�knak. Nem v�letlen, hogy k�nyve prol�gus�ban �s epil�gus�ban az Ige minden „test” felett �ll� erej�r�l �s biztos hat�s�r�l van sz� 40:6–8; 55:10–11.

c) Az �jabb kutat�sok, k�l�n�sen Westermann tanulm�nyai kimutatt�k a kultikus trad�ci�k hat�s�t is Deutero�sai�s igehirdet�s�ben. Valamif�le kultusz Babil�ni�ban is volt, ha nem is �ldozati kultusz. Hiszen �ldozatot bemutatni csak Jeruzs�lemben lehetett. M�gis tudjuk, hogy a fogs�gban is tartottak „b�jt�ket”, gy�szistentiszteleteket Zak 7:5. Ilyen alkalmakon nemzeti panasz�nekek hangzottak el. Ezekben fejezte ki a n�p azt a f�jdalmat, amit a templom �s az orsz�g pusztul�sa miatt �rzett. Keser� szavakkal panaszkodtak neh�z sorsuk miatt, az �ket �rt szenved�s �s sz�gyen miatt. Rem�nytelens�g�k �s cs�gged�s�k olykor az istenk�roml�s hat�r�t sorol� v�dd� v�ltozott. Azzal v�dolt�k Istent, hogy elfelejtette �ket, nem t�r�dik n�p�vel. A nemzeti panasz�nekekre Deutero�sai�s – himnuszokkal v�laszolt! Ahogyan a himnuszok dics�rik Isten hatalmas tetteit; �gy sz�l � is a teremt� Istenr�l, aki nemcsak hajdan tudott csod�kat tenni, hanem most is „megv�ltja” n�p�t. Itt k�l�n is figyelemre m�lt� az, hogy a kor�bbi himnuszokt�l elt�r�leg Deutero�sai�s – babil�niai mint�k szerint – egyes sz�m els� szem�ly�ben fogalmazott, Isten sz�j�ba adott himnuszokat is �rt, melyekben �nmag�t dics�ri az �r.

Hasonl�k�ppen a kultuszb�l mer�ti Deutero�sai�s az �n. papi �dvj�vend�l�s szavait. is. Ilyenek: Ne f�lj, ne cs�ggedj, mert neveden sz�l�tottalak, megv�ltottalak, eny�m vagy, �n vagyok Istened stb. Ez eredetileg az egy�ni panasz�nek egyik r�sze volt, a panasz elhangz�sa ut�n feleletk�nt elhangz� isteni �g�ret. Deutero�sai�s ezt is „demokratiz�lja”, az eg�sz n�pre vonatkoztatja, �ppen �gy, mint a fentebb m�r eml�tett, D�vidnak sz�l� �g�retet.

d) Formai szempontb�l igen jellemz� Deutero�sai�s igehirdet�s�re a perbesz�d �s a vita is. A per az igaz Isten �s a b�lv�nyok k�z�tt folyik. L�tszat szerint a b�lv�nyok gy�ztek. Hiszen Isten n�pe fogs�gban van. Val�j�ban azonban m�gis Isten gy�z�tt, mert csak az t�rt�nt, amit � el�re megmondott. Deutero�sai�s, mint valami b�r�s�gi t�rgyal�son, felsz�l�tja a b�lv�nyokat, vonultass�k f�l tan�ikat �s adj�k el� �rveiket. Bizony�ts�k be, hogy m�lt�k az im�datra, hogy val�ban istenek. A bizony�t�k az, ha el�re meg tudnak valamit mondani, �s az be is teljesedik. Ez azt mutatja, hogy van erej�k, szavuk hatalmas. Azonban a b�lv�nyok erre nem k�pesek. Csak Isten tette meg ezt. Szava beteljesedett a t�rt�nelemben. Csak � m�lt� az im�datra. S�t nemcsak a r�gi pr�f�t�k szavai voltak igazak, hanem az is mind beteljesedik, amit Deutero�sai�s �ltal mond az �r. – A vita, hasonl�an a perbesz�dhez, a k�telked� �s elcs�ggedett n�p vigasztal�s�ra �s meggy�z�s�re val�. A n�p hite m�r megingott. Nem abb�l sz�rmazott a szabadul�s, hogy a n�p hitre jutott a fogs�gban. Nem valamif�le bels�, emberi fejl�d�s a csod�latos �j exodus oka �s el�zm�nye. Ellenkez�leg, a n�p hite �ppen �gy romokban hevert, mint Jeruzs�lem. Isten szuver�n m�don, ingyen kegyelemb�l hat�rozta el a szabadul�st. De a szabad�t� Isten hitet k�v�n! S�t m�r a szabadul�sr�l sz�l� �r�m�zenet, a „vigasztal�s” is meg�j�tja a hitet.

Volz szerint Deutero�sai�s hite az a sasmad�r, amely nem f�rad el, hanem sz�rnyra kel. Deutero�sai�s, a babil�niai foglyok lelkigondoz�ja, azon igyekezett, hogy a n�p hite is sz�rnyalni kezdjen.

Az Ebed-Jahve-�nekek.

Ide tartozik 42:1–7; 49:1–6; 50:4–9 �s 52:13–53:12. Duhm �lesl�t�s�nak k�sz�nhet� az a felismer�s, hogy az Ebed-Jahve-�nekek nem tartoznak szorosan a k�nyv t�bbi r�szeihez. Nem is magyar�zhat�k a kontextus alapj�n, s�t �sszef�gg� r�szeket szak�tanak sz�t. Igaz ugyan, hogy sok hasonl�s�g is van k�zt�k �s a k�nyv t�bbi r�szei k�z�tt, m�gis a k�l�nbs�gek nagyobbak. �jabban a m�fajkutat�s eredm�nyeit felhaszn�lva Westermann azt is kimutatta, hogy az Ebed-Jahve-�nekekben egyetlen olyan m�fajjal sem tal�lkozunk, mint a k�nyv egy�b r�szeiben.

a) Az �nekek kollekt�v �rtelmez�se olyan r�gi, hogy azt m�r a glossz�tor is ismerte 49:3. Az „Izr�el” sz� itt nemcsak a versm�rt�k szerint felesleges, hanem el�t Deutero�sai�s sz�haszn�lat�t�l is, aki a sz�t mindig csak a J�k�b sz�val p�rhuzamosan haszn�lta. Ellene mond az �nekek kollekt�v �rtelmez�s�nek, Izr�elre vonatkoztat�s�nak az, hogy a szolg�nak mag�val Izr�ellel szemben is van hivat�sa. Nem seg�t itt az a meggondol�s sem, hogy az ide�lis Izr�elnek van hivat�sa az empirikus Izr�ellel szemben. M�g er�ltetettebb megold�s az, hogy J�k�b, az �s �l tov�bb a n�pben. De kiz�rja a kollekt�v �rtelmez�s helyess�g�t az is, hogy Deutero�sai�s, a r�gi pr�f�t�k nyom�n, azt �ll�tja, hogy Izr�el meg�rdemelten szenved b�nei miatt, a szolga pedig �rtatlanul, m�sok helyett �s �nk�nt. b) Az individu�lis �rtelmez�s szerint a szolga egy�n. Azonban nem tudunk r�mutatni egyetlen olyan szem�lyre sem Izr�el t�rt�nelm�ben, akire marad�ktalanul r�illen�k mindaz, amit az Ebed-Jahve-�nekek a szolg�r�l mondanak. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy t�rt�nelmi szem�lyek, tapasztalatok �s trad�ci�k is szerepet j�tszottak a szolga k�p�nek a kialakul�s�ban. Mindenekel�tt M�zes alakj�ra gondolhatunk (von Rad). � az els� exodus alkalm�val vezette n�p�t, t�rv�nyt hirdetett neki �s a n�p b�ne miatt nem mehetett be az �g�ret f�ldj�re. A m�sodik exodus alkalm�val mindez eschatologikus dimenzi�kban t�rt�nik meg. �j M�zes j�n Deut 18:18; szenved�sei minden eddigit f�l�lm�lnak, �s minden n�p sz�m�ra hirdeti meg Isten t�rv�ny�t.

c) Az egy�ni �rtelmez�s egyik t�v�tj�nak tekintj�k azt a n�zetet, hogy a szolga mag�val Deutero�sai�ssal azonos. Nemcsak szolg�lata �s szenved�sei m�reteivel m�lja f�l�l a szolga a pr�f�t�t, hanem abban is, hogy elh�vat�sa az uralkod�v� kinevez�s form�j�ban �ll el�tt�nk 42:1–4. A pr�f�ta elh�vat�sa viszont a 40. r�szben olvashat� �s eg�szen m�s tartalm�.

Az Ebed-Jahve uralkod�i von�sai sokkal ink�bb az els� �sai�s messi�si v�radalmaira hasonl�tanak. Ott is arr�l olvasunk, hogy a Messi�s nem kir�ly, nem �n�ll� uralkod�, hanem csak az �r megb�zottja. A messi�si �rtelmez�s teh�t r�gi pr�f�tai hagyom�nyon alapszik. �ppen ez�rt az �jsz�vets�gben olvashat� messi�si �rtelmez�st helyesnek �s k�vetend�nek tartjuk ApCsel 8:26–35.

Deutero�sai�s k�nyve.

A 40–55. fejezetek t�lnyom� r�sz�t Deutero�sai�s saj�t m�v�nek tartjuk. Istentiszteletek alkalm�val sz�belileg is hirdette a r�b�zott �zenetet. �rvelt, vit�zott, vigasztalt. A nagyobb, �sszef�gg� r�szeket bizony�ra maga �rhatta le. A kisebb szakaszokat egy darabig a sz�jhagyom�ny is �rizhette. A m� szerkeszt�s�ben nagy r�sze volt Deutero�sai�s h�s�ges tan�tv�ny�nak, Trito�sai�snak is. Val�sz�n�leg � vitte mag�val a k�nyvet Babil�ni�b�l Jeruzs�lembe.

Bevezet�s• III. Az 56–66. r�sz

Trito�sai�s szem�lye �s kora.

A Trito�sai�s n�v �ppen �gy nem a pr�f�ta val�di neve volt, mint a Deutero�sai�s n�v. Ez is csak sz�ks�gmegold�s, mert ez a gy�jtem�ny is n�v n�lk�l maradt r�nk. Mindk�t n�v Duhmt�l sz�rmazik. � ismerte fel el�sz�r (1892-ben �rt komment�rj�ban) azt, hogy ezeknek a fejezeteknek m�s a szerz�je �s a szereztet�si ideje, mint Deutero�sai�s k�nyv�nek.

Duhm m�g �gy gondolta, hogy Trito�sai�s k�nyve egyetlen szerz� m�ve, �s Kr. e. 450 k�r�l keletkezett. Ezen a k�t ponton nem k�vette Duhmot a k�s�bbi kutat�s. Ma m�r �ltal�ban olyan r�szeket is sz�mon tartanak a k�nyvben, amelyeket nem Trito�sai�s �rt (l�sd a 3. pontn�l). Trito�sai�s m�k�d�si idej�nek pedig �ltal�ban a fogs�g ut�ni, de az �j templom fel�p�l�se el�tti id�t tartj�k (Kr. e. 530 k�r�l). Az a kor, amelyben a pr�f�ta �lt, anyagi �s lelki t�ren egyar�nt neh�z volt. A fogs�gb�l hazat�rt n�p nyomor�s�gos k�r�lm�nyek k�z�tt �lt. Maga a hazat�r�s, az �j exodus, nem olyan f�nyes k�ls�s�gek k�z�tt ment v�gbe, mint ahogyan a n�p v�rta. Jellemz�, hogy a hazat�r�s t�rt�net�t nem is �rja le a Biblia. Ezen a ponton teh�t nagy csal�d�s �rte a n�pet. F�jdalmas volt az is, hogy nem mindenki t�rt haza a fogs�gb�l. A hazat�rteket sok �j �s neh�z probl�ma v�rta. Nem lehetett �n�ll�an �s szabadon �lni �llami �letet. Az �j �llam igen nagy m�rt�kben f�gg�tt a birodalom tisztvisel�inek a j�indulat�t�l. A nagy perzsa birodalom m�g csak nem is �n�ll� tartom�nyk�nt kezelte a zsid� �llamot, hanem – Sam�ri�ban lakott a perzsa birodalom helytart�ja, ez volt a hivatalos �gyek int�z�s�nek a helye. Itt azt�n sok �gy el is akadt, t�bbek k�z�tt �ppen a templom�p�t�s �gyei is. De nem volt k�nny� az egy�ttm�k�d�s a fogs�gba nem ment, otthon maradt zsid�kkal sem. Hiszen ezek sok tekintetben k�l�nb�ztek a hazat�rtekt�l. Anyagi t�ren l�nyegesen gazdagabbak voltak, mint �k. Szinte azt mondhatjuk, hogy a hazat�rteknek nagy sz�ks�g�k lett volna az otthonmaradottakra. Az � seg�ts�g�kkel sokkal hamarabb f�l�p�lhetett volna az orsz�g. Lelki t�ren viszont a hazat�rtek �rezt�k magukat toronymagasan az otthonmaradottak f�l�tt. A fogs�gb�l hazat�rtek �gy gondolt�k, hogy csak �k tartoznak az igazi Izr�elhez, �k a r�gi �g�retek �r�k�sei. Az otthonmaradottakra pedig �gy tekintettek, mint vall�si szempontb�l tiszt�talanokra. Vigy�zni kell a vel�k val� egy�ttm�k�d�ssel. Ennek az lenne a k�vetkezm�nye, hogy az �r gy�lekezete is tiszt�talann� v�ln�k Hag 2:11–14.

Trito�sai�s igehirdet�se.

A fentebb v�zolt t�rt�neti helyzetben Isten n�p�nek sz�ks�ge volt pr�f�t�ra. Hiszen a hit �s rem�nys�g megfogyatkozott, a k�ts�gbees�s �s cs�gged�s pedig elhatalmasodott a n�p sz�v�ben. Az emberek a nyomaszt� helyzetben csak saj�t boldogul�sukkal, anyagi �rdekeikkel t�r�dtek.

Maga a t�rt�nelmi sz�ks�g m�gsem magyar�zza Trito�sai�s f�ll�p�s�t. Akkor �rtj�k meg �t igaz�n, ha pr�f�tai elhivat�s�ra gondolunk 61:1–4. Itt a r�gi pr�f�t�khoz hasonl�an Trito�sai�s is felhatalmaz�st kap a pr�f�tai szolg�lat v�gz�s�re. Ez a szolg�lat, Deutero�sai�s szolg�lat�hoz hasonl�an, a vigasztal�s szolg�lata. M�g a sz�haszn�lat is hasonl�t Deutero�sai�s�hoz. Joggal besz�lhet�nk mester �s tan�tv�ny-viszonyr�l Deutero�sai�s �s Trito�sai�s k�z�tt. T�zetesebb vizsg�latn�l azonban kider�l, hogy a deutero�sai�si kifejez�sek itt m�r m�st jelentenek, az �j t�rt�nelmi helyzetre vonatkoznak. A foglyok m�r nem a Babil�ni�ban �l� hadifoglyok, hanem a neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �l� hazat�rt zsid�k. Ezek azok, akiket gy�szol�knak �s cs�ggedteknek mond a pr�f�ta. A soron k�vetkez� feladat nem a hazat�r�s, hanem a r�gi romok �jj��p�t�se, mindenekel�tt a templom fel�p�t�se 60:13. Ehhez azonban nem el�g a hazat�rtek anyagi ereje. A „n�pek” is hozni fogj�k kincseiket, hogy �kes legyen az �r „l�bainak a helye”. A n�pek seg�teni fognak a templom�p�t�sben. S�t seg�teni fognak a m�g diaspor�ban �l� zsid�k hazahoz�s�ban is.

Trito�sai�s nemcsak abban bizonyult igazi pr�f�t�nak, hogy a cs�ggedtekbe �j rem�nyt tudott �nteni. Az is igazi pr�f�tai feladat volt, hogy magyar�zatot tudott adni a n�p k�nz� k�rd�s�re: mi�rt k�sik az �dv�ss�g ideje? Mi�rt nem teljesedett be minden �gy, ahogyan a fogs�g nagy pr�f�t�ja megj�vend�lte?

Egyik ok a vezet�k alkalmatlans�ga 56:9–12. Csak saj�t anyagi �rdekeikkel t�r�dtek, nem teljes�tett�k k�teless�geiket a n�ppel szemben. D�zs�ltek �s heny�ltek ahelyett, hogy a neh�z helyzetben megtett�k volna azt, ami a k�teless�g�k volt. Ez�rt az igazak ker�ltek h�tr�nyos helyzetbe 57:1; 59:14–15; 66:5.

Ehhez j�rult a m�sik ok: k�ls�s�gess� �s l�lektelenn� v�lt a vall�s. Hi�nyzott az �sszetart�s, a testv�ri szeretet. �nz�s �s elnyom�s uralkodott, 58. r.; Neh 5:5.

Harmadik oka az �dvid� k�s�s�nek a b�lv�nyim�d�s. Ism�telten olvasunk Trito�sai�s k�nyv�ben arr�l, hogy a n�p k�r�ben idegen kultuszok terjedtek el, kezdet�t vette a vall�sos kevered�s 57:3–13; 65:1–16; 66:3. Trito�sai�s a r�gi pr�f�t�khoz hasonl�an ostorozza a b�lv�nyim�d�st. Term�szetesen itt is felismerhet�k mester�nek, Deutero�sai�snak a gondolatai. A fogs�gb�l hazat�rt n�pet r�szben az otthonmaradottak r�sz�r�l, r�szben a k�z�tt�k lak� idegenek r�sz�r�l, r�szben pedig a szomsz�d n�pek r�sz�r�l pog�ny vall�sos hat�sok �rt�k. A n�p hite nem volt el�g er�s ahhoz, hogy a k�s�rt�st legy�zze.

Trito�sai�s azt hirdeti, hogy ilyen b�n�k miatt nem j�tt m�g el az �dv�ss�g ideje. Ha a n�p hite, kegyess�ge, mindennapi �lete �s k�z�ss�gi �lete megtisztul, akkor majd „felhasad vil�goss�ga, mint a hajnal” 58:8. Az �dv�ss�get Trito�sai�s a f�ldi boldogs�g sz�neivel �br�zolja: gazdag �s f�ggetlen orsz�gban boldogan �l majd a n�p. Fel�p�l a templom, a n�p istentiszteleteken dics�ri Ur�t.

Sz�lni kell m�g Trito�sai�s igehirdet�s�nek a kultikus gy�kereir�l. is. Az �zenet vita form�j�ban hangzott el, feleletk�nt a n�p Istent v�dol� panasz�ra. A gy�szistentiszteletek, amelyeket a fogs�gban tartott a n�p, folytat�dtak a fogs�g ut�n is Zak 7:3; �zs 58. Ilyen alkalommal hangzott el a k�rd�s: Mi�rt nem kedves az istentisztelet�nk az �rnak? 58:1–3. Tal�n r�vid lett az �r keze, nem tud megszabad�tani, tal�n s�ket a f�le, nem tudja meghallgatni az im�ds�got? 59:1. A nemzeti panasz�nekek szerves r�sze volt a r�gi id�k emleget�se is 63:7–64:11. Ehhez tartozott az a k�r�s is, hogy most is �gy mutassa meg szabad�t�s�t az �r, mint r�gen. – K�l�n�sen Westermann kutat�sainak k�sz�nhetj�k azt a felismer�st, hogy Deutero�sai�s igehirdet�s�hez hasonl�an Trito�sai�s igehirdet�se is v�lasz a nemzeti panasz�nekekre. � hangs�lyozza igen er�teljesen azt is, hogy a kultusz volt az a keret, amelyben ez az igehirdet�s elhangzott. M�g a k�nyv szerkezet�n is megl�tszik ez. Hiszen bizony�ra nem v�letlen az, hogy az �zenet magva, a 60–62. r�sz, �ppen panasz�nekek keret�ben foglal helyet, 59; 63–64. r�sz.

Trito�sai�s k�nyve.

Trito�sai�s k�nyv�t Duhm m�g teljes eg�sz�ben egys�gesnek, Trito�sai�s saj�t m�v�nek tartotta. A k�s�bbi kutat�k m�r sz�molnak azzal, hogy a k�nyvet nem elej�t�l v�gig a pr�f�ta �rta, hanem vannak benne m�s szerz�kt�l sz�rmaz� szakaszok is. M�r a b�lv�nyim�d�sr�l sz�l� szakaszokat is t�bben elvitatj�k Trito�sai�st�l, 57:3–13; 65:1–16; 66:1–4. Azonban itt Eissfeldt nyom�n helyesebbnek l�tszik az az �ll�spont, hogy a b�lv�nyim�d�s, az idegen vall�sos hat�sok j�l beleillenek Trito�sai�s kor�ba is. Nem felt�tlen�l sz�ks�ges e r�szek szereztet�si idej�re vonatkoz�lag sem a fogs�g el�tti id�kre, sem a fogs�g korai �veire gondolni, sem pedig a t�ls�gosan is k�s�i id�kig, a 3. sz�zadig menni. �ltal�ban azt a szempontot tartottuk szem el�tt, hogy ha egy-egy igeszakasz szereztet�si ideje nehezebben �llap�that� meg, k�nyszer�t� ok n�lk�l nem sz�vesen helyezz�k a pr�f�t�t�l t�vol es� korba.

Vannak azonban olyan tartalmi ellent�tek is a k�nyv�n bel�l, amelyek er�sen val�sz�n�v� teszik, hogy m�s szerz� munk�j�val van dolgunk. Ilyen pl. a 66:1–4-ben tal�lhat� pol�mia a templom�p�t�s ellen. Trito�sai�s, mint Haggeus �s Zakari�s kort�rsa, m�g nagyon is pozit�v �rtelemben nyilatkozott a templom�p�t�sr�l. A templomot �s az ott foly� istentiszteletet elv�laszthatatlannak tartotta az �g�retek beteljesed�s�t�l.

Ellent�tes n�zetek vannak a k�nyvben a pog�ny n�pekkel kapcsolatban is. Trito�sai�s m�g kedvez�en �t�li meg a n�peket. Hiszen �k fogj�k hazahozni Izr�elt a diaspor�b�l, az � kincseik seg�ts�g�vel �p�l fel az �j templom, �s ezek a kincsek sz�ks�gesek az �ldozatok bemutat�s�hoz is. A n�pek teh�t, m�g ha szolgai form�ban is, de r�szt vesznek az �dv�ss�gben. Ezzel szemben a k�nyv olyan gondolatokat is tartalmaz, amelyek kifejezetten ellens�gesek a pog�ny n�pekkel szemben, 60:12; 63:1–6; 66:6.16. Ezeket �ltal�ban k�s�bbi szerz� m�v�nek tartj�k.

Az �dv�ss�g idej�nek az �br�zol�s�ban is k�l�nbs�gek vannak. Trito�sai�s m�g e vil�gi sz�nekkel �br�zolja a boldog j�v�t. A n�p b�kess�gben, b�s�gben �s zavartalanul fog �lni haz�j�ban. A k�nyv n�h�ny hely�n azonban az �dv�ss�g apokalyptikus �br�zol�s�val is tal�lkozunk: 60:19.20; 65:17.25; 66:22–24. Itt m�r �j teremt�sr�l, a kozmikus rend megv�ltoz�s�r�l van sz�. Val�sz�n�leg ezek a k�nyv legk�s�bb keletkezett r�szei.

Megoszlanak a v�lem�nyek abban a k�rd�sben, hogy a gy�lekezeten bel�li szakad�s m�r Trito�sai�s idej�ben megt�rt�nt-e, vagy csak k�s�bb. Von Rad m�g Trito�sai�st tartja az els� olyan pr�f�t�nak, aki szakad�kot fedezett fel „Izr�el �s Izr�el” k�z�tt. Nem mindenkin fognak beteljesedni Isten �g�retei. Csak a val�ban h�veknek �s kegyeseknek, az „al�zatosoknak” �s „gy�szol�knak” lehet ilyen rem�nys�g�k. Ezzel szemben Izr�elen bel�l is �t�let v�r az elvil�giasodott, b�lv�nyim�d�sba �s k�z�ss�gellenes b�n�kbe s�llyedt uralkod� r�tegre. Ezeknek a pr�f�ta idej�ben nemcsak meggazdagod�sra �s elnyom�sra volt m�djuk, hanem m�g arra is, hogy a h�veket kirekessz�k a gy�lekezetb�l, 66:5. De Westermann �s Fohrer szerint ez a szakad�s k�s�bbi. Mindenesetre m�r Trito�sai�s igehirdet�s�ben is l�thatjuk egy �jfajta kegyess�gi t�pus kialakul�s�t. A kegyesek „szeg�nyek”, „gy�szol�k”, „megt�rt lelk�ek”, akik Isten besz�deit „rettegik”, 61:1–3; 66:2.

Trito�sai�s k�nyv�nek magja a 60–62. fejezet. E mag k�r�l helyezkedik el minden k�l�n�sebb dispositio n�lk�l a k�nyv t�bbi r�sze. Megismerhetj�k ebb�l a fogs�g ut�ni kor s�lyos probl�m�it �s az ezekre kapott pr�f�tai feleletet. Trito�sai�s ebben a neh�z helyzetben v�gezte szolg�lat�t. Tisztogatta n�pe hit�t, harcolt Isten uralm��rt a k�z�ss�g �let�ben �s nagy r�sze volt abban, hogy az eschatologikus rem�nys�g tov�bb �ljen Izr�elben. Ezzel be is t�lt�tte hivat�s�t.

Irodalom

Ludwig Philippson: Die sp�teren Propheten. Leipzig 1844. – Dr. August Dillmann: Der Prophet Jesaja. Leipzig 1890. – Bernhard Duhm: Das Buch Jesaja. G�ttingen 1914. – Hans Schmidt: Die grossen Propheten. G�ttingen 1915. (SAT.) – D. Guthe: Das Buch Jesaja. 1–39. �s D. Budde: Das Buch Jesaja. 40–66. T�bingen 1922. (HSAT.) – Dr. Eduard K�nig: Das Buch Jesaja. G�tersloh 1926. – Dr. Ridderbos: De Profeet Jesaja. 40–66. Kampen 1926. – Hugo Gressmann: Der Messias. G�ttingen 1929. – D. Ott� Procksch: Jesaja 1. Leipzig 1930. – D. Paul Volz: Jesaja II. Leipzig 1932. – Dr. Pataky Arnold: Izai�s j�vend�l�se. Budapest 1934. (�sz�vets�gi Szent�r�s a Vulgata szerint, K�ldi Gy�rgy ford�t�sa nyom�n.) – P�kozdy L�szl� M�rton: Az Ebed Jahweh Deuterojesaja theologi�j�ban. Debrecen 1942. – Dr. J. Ridderbos: De Profeet Jesaja. 1–39. Kampen 1952. – D. Haris Wilhelm Hertzberg: Der Erste Jesaja. Berlin 1955. – Volkmar Herntrich: Der Prophet Jesaja. 1–12. G�ttingen 1957. (ATD.) – Otto Kaiser: Das Jesajabuch. T�bingen 1959. (RGG.) – Otto Kaiser: Der Prophet Jesaja. 1–12. G�ttingen 1960. (ATD.) – Walther Eichrodt: Der Heilige in Israel. Jesaja 1–12. Stuttgart 1960. – Gerhard von Rad: Theologie des Alten Testaments. M�nchen 1962. – J. Bright: Isaiah I. �s Douglas R. Jones: Isaiah II. and III. London and Edingburg 1964. (Peake’s Commentary on the Bible.) – Otto Eissfeldt: Einleitung in das Alte Testament. T�bingen 1964. – Hans Wildberger: Jesaja. Neukirchen-Vluyn 1965. (BK.) – Claus Westermann: Das Buch Jesaja. 40–66. G�ttingen 1966. (ATD.) – Genrg Fohrer: Das Buch Jesaja I–II–III. Z�rich und Stuttgart 1966. –Walther Eichrodt: Der Herr der Geschichte. Jesaja 13–23. 28–39. Stuttgart 1967. – Sellin-Fohrer: Einleitung in das Alte Testament. Heidelberg 1969.