�NNEPI ALKALMAK AZ �KORI IZRAELBEN

Minden vall�s eset�ben jellemz� elemk�nt kell sz�mon tartanunk azokat az �nnepi alkalmakat, amelyeket �nmag�ra n�zve konsti�tut�vnak tart az illet� vall�s. Ek�zben �rdekl�d�sre tarthat sz�mot mind az �nnepi szok�sok egy�ttese, mind pedig az a vall�sos magyar�zat, amivel az egyes �nnepi alkalmak legitim�ci�j�t az illet� vall�s megadja. Term�szetes azonban, hogy e kett� nem f�lt�tlen�l �ll �sszhangban egym�ssal, s�t igen gyakori, hogy a vall�sos �nnepek meg�l�s�nek legitim�l� magyar�zata �ppens�ggel ellene mond a t�rt�neti t�nyeknek (v�gs� soron mi�rt kellene legitim�lni egy �nnepet, ha annak t�rt�neti kialakul�sa mindenki sz�m�ra evidens?). Izrael vall�sa eset�n sem volt ez m�sk�nt. Csup�n arra a saj�toss�gra kell f�lfigyeln�nk az izraeli vall�s eset�ben, hogy a vall�sos �nnepek szisztematikus rendje felt�n�en k�s�n j�tt l�tre Izraelben; oly k�s�n, hogy ez a rend a maga teljess�g�ben az �sz�vets�g kor�ban m�g nem is l�tezhetett, hiszen egy sor olyan �nnep j�tt k�s�bb l�tre (pl. hanukk�, r�s hass�n�), amely pedig d�nt� m�don meghat�rozza a mai zsid�s�g �let�t. Ezzel ellent�tben pedig tal�lunk az �sz�vets�gben olyan �nnepeket is, amelyek �si eredet�ek: oly r�giek, hogy eredet�k tiszt�z�sa nem mindig egy�rtelm�.

1) �gy van ez az els� �s legfontosabb izraeli �nnep eset�ben is: ez pedig a szombat megtart�sa. Hogy a szombat a legfontosabb �nnepk�nt volt sz�montartva az �kori Izraelben, arra bizony�t�k, hogy csak ezt az �nnepet eml�ti a T�zparancsolat a t�bbi Istent�l j�tt rendelkez�s k�z�tt. Val�ban, olyan �nnepr�l van sz� a szombat eset�ben, amely nem l�tezett a t�bbi s�mi vall�sban; ez�rt �rthet�, ha sokszor izraeli saj�toss�gk�nt emlegetik mindm�ig ezt az �nnepet. Maga a sz� etimol�gi�ja sajnos nem sokat f�z hozz� a szombat �rtelm�nek: a sbt ige egyszer�en azt jelenti, hogy valaminek a cselekv�s�vel f�lhagyni, valamit abbahagyni, �gy teh�t csak a tartalomra vonatkozik. Ez a tartalom az, hogy a szombat teljesen Jahw�nak szentelt nap kellett legyen, s semmilyen munk�t nem szabad v�gezni azon a napon. Az a ritmus, hogy a szombatot minden hetedik napon (vagy tal�n helyesebb lenne �gy mondanunk: a h�t minden els� napj�n) kellett megtartani, minden val�sz�n�s�g szerint az �jholddal f�gg �ssze, mert a holdt�lt�re esik. A Papi Irat teremt�st�rt�nete ugyan egy�rtelm�en azt mondja, hogy ez a nap az utols� nap a teremt�skor (1M�z 2,3); �m az is lehets�ges magya�r�zat a szombat �nnepe keletkez�s�re, hogy az els� nap (pars pro toto) Istennek szentelt nap minden h�ten. F�l�, hogy a Papi Irat magyar�zat�ban egyszer�en egy n�pi etimol�gia jutott hivatalos �rv�nyre: a szombat Isten megnyugv�s�nak napja.

Hogy mikort�l sz�m�thatjuk azt az id�t, amikor az izraeliek elkezdt�k tartani a szombat �nnep�t, az ma m�r nem vil�gos. Jegyezz�k meg azonban, hogy a szombat int�zm�ny�nek magya�r�zat�t a t�zparancsolat k�t verzi�ja elt�r� m�don adja meg; ezek k�z�l azonban egyik sem tarthat ig�nyt �si eredetre. A 2M�z 20,11-ben egy olyan magyar�zat �ll el�tt�nk, amely �rintkezik a Papi Irat m�r eml�tett magyar�zat�val: „Mert hat nap alatt alkotta meg az �r az eget, a f�ldet, a tengert �s mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Az�rt meg�ldotta �s megszentelte az �r a nyugalom napj�t.” A magyar�zat itt teh�t a teremt�s t�nye, ill. egy olyan �rvel�s, amely a teremt�s rendj�b�l t�rsadalmi rendet csin�l. Ezzel szemben �ll a deuteronomiumi v�ltozat, amely a szombat int�zm�ny�nek elrendel�s�t nem egy ilyen renddel �hajtja legitim�lni, hanem egy t�rt�neti t�ny id�z�se �ltal: Mivel Isten megk�ny�r�lt n�p�n az egyiptomi szolgas�g idej�n, ez�rt e n�p tagjai is hasonl�k�ppen kell k�ny�r�letet gyakoroljanak: „Eml�kezz�l arra, hogy szolga volt�l Egyiptomban, de kihozott onnan Istened, a �r, er�s k�zzel �s kiny�jtott karral. Ez�rt parancsolta neked Istened, az �r, hogy tartsd meg a nyugalom napj�t.” (5M�z 5,15)

F�zz�k mindehhez hozz�: Egy �m�sz pr�f�ta p�ld�ul m�g semmit sem tud ezekr�l a magyar�zatokr�l, ill. legitim�ci�s k�s�rletekr�l. Ugyanakkor azonban vil�gos, hogy �m�sz idej�n m�r �rv�nyben volt a szombat megtart�s�nak int�zm�nye (hogy mennyire k�telez� er�vel, azt ma m�r neh�z lenne eld�nteni). �m�sz nem is t�rekszik a szombat legitim�l�s�ra, csup�n az �jhold �sszef�gg�s�ben eml�ti az �nnepet, s a sz�veg�sszef�gg�s mutatja, hogy m�r kor�ban is a nyugalom napja volt a szombat. Lehet, hogy ekkor m�g egyszer�en a holdt�lte �nnepe volt ez a nap? Erre enged k�vetkeztetni az �m 8,5: „Mert �gy besz�lnek: Mikor m�lik el az �jhold, hogy gabon�t �rulhassunk, �s a szombat, hogy gabon�val kereskedj�nk?” E versben szigor� parallelizmusban �ll az �jhold �s a szombat, �gy jelent�s�k aligha k�l�nb�zik! �gy t�nik teh�t, hogy ez a magyar�zat legal�bbis r�gebbi, mint a T�zparancsolat b�rmelyik v�ltozata, s ezt a magyar�zatot eg�sz�tette ki egy papi �s egy deuteronomiumi jelleg� indokl�s.

2) A p�ska �nnepe ugyan nem tal�lhat� meg a T�zparan�csolatban, fontoss�g�hoz azonban m�g sem f�z�dhet semmi k�ts�g. �pp�gy nem k�ts�ges az sem, hogy ez az �nnep r�gi id�ket akar �jra feleleven�teni, s a p�ska eredet�t m�g a pusztai v�ndorl�s idej�re vet�ti vissza. Az Egyiptomb�l val� szabad�t�s t�rt�net�ben is f�llelhet�k a pusztai v�ndorl�s eml�kei (ld. p�ld�ul 2M�z 7,16). Igaz: az egyiptomi szabad�t�sr�l sz�l� elbesz�l�sben a p�ska elren�del�s�nek t�rt�nete papi megfogalmaz�sban �ll el�tt�nk (olvasd itt: 2M�z 12), m�gis l�that� az elbesz�l�sen, hogy r�gi korok reminisz�cenci�it eleven�ti f�l. Az okok nyilv�nval�ak: ezt az �nnepet m�g pap, olt�r �s szent�ly n�lk�l kellett megtartani; mindez pedig nyilv�n ellene mond a Papi Irat egy�bk�nt �rthet� �rdekl�d�s�nek a kultikus instit�ci�k ir�nt. Ha m�gis ilyen m�don hagyom�nyozza a papi �r� a p�sk�r�l sz�l� elbesz�l�st, az csak azzal magyar�zhat�, hogy r�gebbi anyagot dolgozott fel! Emellett persze vannak m�g egy�b elemek is, amelyek a p�ska eredet�t a kis�llatteny�szt�k szociogr�fiai mili�j�be utalj�k: tavasszal kell lev�gni egy b�r�nyt, amelyet nyilv�nval�an az eg�sz ny�jat reprezent�lja, hiszen t�k�le�tes �s hib�tlan b�r�ny kell legyen (m�g a csontj�t sem szabad elt�rni). A lev�gott b�r�ny h�s�b�l ritu�lis �tkez�st k�sz�tenek, amelyen az eg�sz csal�d r�szt vesz. A b�r�ny v�r�t is ritu�lis m�don �rtelmezik: e v�r �vja meg az eg�sz csal�dot �s a csal�d vagyon�t a d�monikus er�kt�l. Az �tkez�s eg�sz ideje alatt a csal�dnak olyan �lt�z�ket kell viselnie, amely kifejez�sre juttatja, hogy mindenki k�szen �ll az indul�sra. Mindez olyan mili�t sugall, ahol leteleped�sr�l m�g sz� sem lehet �s ahol a f�ldm�vel�s m�g ismeretlen tev�kenys�g volt.

Nem vit�s, hogy mindezek a r�tusok kiss� izol�ltan �llnak jelenlegi �sszef�gg�s�kben, nevezetesen az Egyiptomb�l val� szabadul�s t�rt�net�ben. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a p�ska a maga eredet�ben �sszef�gg�sben �llott volna azokkal a csap�sokkal, amelyeket a papi �r� megel�z�leg besz�lt el (amely csap�sok persze a maguk r�sz�r�l szint�n szekund�r m�don csatlakoznak az egyiptomi szabad�t�s t�rt�net�hez). Azon k�v�l pedig a fent eml�tett r�tusok meglep�en nagy rokons�got mutatnak fel a nom�d arabok tavasz-�nnep�vel; ez ut�bbi pedig eg�szen bizonyosan nem a zsid�k Egyiptomb�l val� szabadul�s�nak �nnepe. Az �sz�vets�g azonban a maga r�sz�r�l t�bbsz�r is megk�s�rli �jrainterpret�lni �s aktualiz�lni ezt az �si, nom�d �nnepet.

a) El�sz�r is a p�ska �nnep�t, jobban mondva a p�ska szereztet�s�nek esem�ny�t pr�b�lja meg bekapcsolni az �sz�vets�g az �dvt�rt�netbe. Ha G. Fohrer f�lfog�s�t k�vetj�k, �gy ez az er�fesz�t�s a korai kir�lyok kor�ra eshet, amikor is ennek az �si �nnepnek a historiz�l�s�t hajtott�k v�gre. Ez az a pillanat, amikor a p�ska szereztet�s�t az egyiptomi szabad�t�s �sszef�gg�s�be �ll�tj�k, s �gy a p�ska a szabad�t�st megel�z� este d�nt� aktusa lesz. Ez az er�fesz�t�s azonban minden bizonnyal kev�sb� a t�rt�neti esem�nyekre magukra koncentr�lt; ink�bb egyfajta teol�giai juxtapoz�ci�t kell l�ssunk benne, ami mind a p�sk�t, mind pedig az exoduszt f�l�rt�kelni k�v�nta.

b) Nem kev�sb� fontos az a mozzanat, amikor a p�ska �nnep�b�l nemzeti �nnep lesz. Ha ugyanis azokra az �si elemekre tekint�nk, amelyeket a fentiekben eml�tett�nk, �gy nyilv�nval�an megmutatkozik, hogy a p�ska eredet�ben nem nemzeti, hanem (nagy)csal�di �nnep volt, hiszen a l�nyeges mozzanatok mind a csal�d kereteire koncentr�ltak. A 2Kir 23 azonban arr�l �rulkodik, hogy a p�ska �nnep�t J�si�s kor�ban k�zponti �nnepp� tett�k, s a Deuteronomium is legfontosabb �nnepk�nt akarja meg�nnepeltetni a p�sk�t az izraeliekkel. Az 5M�z 16,1-8 ism�telten le�rja a p�ska �nnep�nek helyes rendj�t; ez a le�r�s azonban m�r felt�telezi a kultusz centraliz�ci�j�t, amelyet J�si�s hajtott v�gre. Az 5-6. versek olyan st�diumot t�kr�z a p�ska t�rt�net�ben, amely aligha lehet eredeti: „Nem szabad lev�gni a p�ska�ldozatot ak�rmelyik lak�helyeden, amelyet ad neked Istened, az �r, hanem azon a helyen, amelyet kiv�laszt Istened, az �r, hogy ott lakj�k az � neve, ott v�gd le a p�ska�ldozatot este, naplementekor...” E hely term�szetesen Jeruzs�lem; a Deuteronomium itt a kultuszcentraliz�ci�t propag�lja, ami a maga r�sz�r�l m�r f�lt�telezi az izraeli h�v�k �venk�nti zar�ndoklat�t is a szent v�rosba. Ha ez eredeti lenne, akkor az Egyiptomban meg�nnepelt p�ska nem lehetett volna �rv�nyes! Arr�l nem is besz�lve, hogy az exodusz felt�telezett idej�n Jeruzs�lem m�g nem lehetett k�zponti kultuszhely. Mindezek alapj�n nyilv�nval�, hogy a Deuteronomium eme passzusa a p�ska��nnep k�s�bbi kisz�les�t�s�nek keret�ben �ll, s nem dat�lhat� el�bbre a Kr.e. VII. sz�zadn�l.

3) Egy tov�bbi kib�v�t�s is t�rsul a p�ska eredeti �rtelm�hez: m�r a deuteronomiumi magyar�zat sor�n l�ttuk, hogy a p�sk�t egy m�sik �nneppel is �sszef�gg�sbe hozt�k, �spedig a macc�ttal, a kov�sztalan kenyerek �nnep�vel. A k�t �nnep �sszekapcsol�s�nak lehet�s�g�t minden val�sz�n�s�g szerint az adta meg, hogy a kov�sz haszn�lat�nak tilalma mindk�t �nnep el�k�sz�t�s�re vonatkozott. Az �rtelem azonban k�l�nb�zik a p�ska �s a macc�t �nnepeiben: a p�ska eset�ben ez a felkereked�sre val� k�szs�g kifejez�je volt, m�g a macc�t �nnepe val�sz�n�leg ez�ltal akarja (szimbolikusan) sz�m�zni a t�tlens�get. Hogy a k�t �nnep eredetileg nem tartozott �ssze, arra bizony�t�k, hogy sem a 2M�z 23-ban, sem pedig a 2M�z 34-ben nincs m�g a k�t �nnep �sszekapcsolva; a kov�sztalan kenyerek �nnepe itt m�g �n�ll�, s kifejezetten a f�ldm�vel�shez kapcsol�dik (ami egy�bk�nt kontraindik�ln� a p�sk�val val� �ssze�kapcsol�s�t). A Deuteronomium — �gy t�nik — h�en adja vissza ez �nnep �rtelm�t: a f�ld term�s�nek els� zseng�j�t az �r el� kell vinni (5M�z 26,2), nyilv�nval�an pars pro toto. Ez m�r �nma�g�ban is jelentheti a zar�ndoklat szok�s�t, s felt�telezi a paps�g int�zm�ny�t is — mik�nt l�ttuk, a p�ska eset�ben mindkett� csak igen el�rehaladott st�diumban jelentkezik.

Figyelemre m�lt�, s�t tal�n meglep� is, hogy a p�ska �s a macc�t egym�s mell� rendel�se nem egy�rtelm�en t�rt�nt meg. Az 5M�z fentebb id�zett passzusai azt a k�pet vet�tik el�nk, hogy a j�si�si kultuszreform egy nagym�ret� nemzeti �nnepet �hajtott propag�lni, s ez�rt mind a p�sk�nak, mind a macc�tnak egyform�n nagy jelent�s�get tulajdon�tott. Mik�nt l�ttuk, t�rt�netileg nem helyt�ll� a k�t �nnep deuteronomiumi magyar�zata. Ezzel szemben viszont az �nnepnapok papi rendj�ben m�s a helyzet: a 3M�z 23,5-8 kiss� laz�bb kapcsolatot felt�telez a p�ska �s a macc�t �nnepe k�z�tt. Itt egyszer�en arr�l van sz�, hogy a macc�t �nnepe a p�ska ut�n zajlik le. A Papi Irat sz�m�ra teh�t csup�n a sorrend volt fontos, a m�g�tte �ll� indokl�st m�r nem fogadta el.

4) „�vente h�romszor jelenj�k meg minden f�rfi Istenednek, az �rnak a sz�ne el�tt...” — ezt olvassuk az 5M�z 16,16-ban. E h�rom zar�ndoklat k�z�l az els� minden bizonnyal a p�ska-macc�t �nnep volt. A m�sodik, �gy t�nik, nem vetekedhetett fontoss�gban az els�vel: ez a hetek �nnepe volt (sab�c�t). A 3M�z 23,15 szerint ez az �nnep h�t h�tig tartott a p�ska �nnepe ut�n, teh�t 7x7=50 napr�l van sz� (ha a megel�z� p�ska napj�t is hozz�sz�m�tjuk). E sz�m�t�s szerint nevezte a LXX e napot h� pentekost� (h�mera)-nak; ez a „p�nk�sd” elnevez�s eredete. Egy olyan �nnepr�l van sz�, amely a f�ldm�vel�ssel lehetett �sszef�gg�sben, mert a hetek �nnep�t az arat�ssal (q�c�r) kapcsolatban �nnepelt�k meg. A 2M�z 23,16 elmondja, hogy a mez� vet�s�nek els� term�s�t kellett Istennek bemutatni — nyilv�nval�an �tel�ldozatra kell itt gondoljunk. Ez az �nnep bizonnyal n�pszer� volt a k�s�i kir�lyok kor�ban; k�s�bb azonban egyre kevesebbet hallunk r�la (az �sz�vets�gben m�g a 2Kr�n 8,13 eml�ti). Intertestament�lis korban viszont �jra fel�led�hetett ez az �nnep. Hogy azonban eredet�ben is vall�sos �nnepr�l van-e sz�, azt aligha tudjuk biztons�ggal megmondani. �zs 9,2 ismerni l�tszik ezt az �nnepet, de �gy t�nik, nem tud annak vall�sos tartalm�r�l, vagy vall�sos indokl�s�r�l: „�gy �r�lnek sz�ned el�tt, mint arat�skor szoktak �r�lni; ahogyan vigadnak, ha zs�km�nyt osztanak.” A zs�km�ny oszt�sa term�szetesen prof�n alkalom az ujjong�sra, �gy tal�n az arat�s �nnepe is. A hetek �nnepe ezek szerint egy prof�n �nnep, meglehet�s nagy n�pszer�s�ggel, amelyre viszont a hivatalos vall�s igent mondott.

5) A harmadik nagy �nnep, amelyet az �nnepi kalend�riumok eml�tenek, a szukk�t �nnepe. A vonatkoz� passzusok im�gyen vallanak err�l az �nnepr�l: „�s a betakar�t�s �nnep�t az esztend� v�g�n, amikor a vet�st betakar�tod a mez�r�l” (ti. Istennek kell szentelni), 2M�z 23,16. „Tarts s�toros �nnepet h�t napig, amikor megt�rt�nik a betakar�t�s sz�r�dr�l �s borsajt�db�l.” (5M�z 16,13) Itt fordul el�sz�r el� a szukk�t sz�. „Ugyanennek a hetedik h�nap�nak a tizen�t�dik napj�n h�t napig tart� s�toros �nnep kezd�dj�k az �Rnak.” (3M�z 23,33) Pontos id�meghat�roz�st ugyan csak a papi sz�vegben olvastunk, m�gis egy�rtelm�, hogy ez�ttal �szi �nnepr�l van sz�, ism�t f�ldm�vel�ssel kapcsolatosr�l: az �szi betakar�t�s �s sz�l�sz�ret �nnepe a szukk�t. M�r a Sz�vets�g-k�nyve eml�ti, �gy viszonylag kor�n megkezd�dhetett ez �nnep szok�sa — err�l vallanak a t�rt�neti �s pr�f�tai k�nyvek is. A B�r 9,26kk kiss� �rdekes m�don sz�mol be az �nnepr�l. �gy t�nik, hogy a t�rt�net f�szerepl�je, Gaal kiss� t�bbet ivott a kellet�n�l, s ez�rt mert a kir�ly Ab�melekkel szemben l�z�tani. Mindenesetre a 27. v. hat�ro�zottan eml�ti, hogy az �nnep alkalm�val a Sikem k�rny�k�n lak�k ettek �s ittak, majd ezt k�vet�en (tal�n kapatosan) �cs�rolt�k Ab�meleket. Lehet azonban, hogy �tgondolt tettr�l van sz�, hiszen ezt k�vet�leg t�nyleg katonai �sszecsap�sra ker�l sor Ab�melek �s Gaal k�z�tt — az ut�bbi veres�g�vel. Mindenesetre a sz�veg egy nagy �r�m�nnepr�l tud�s�t, s ha nem is azonos dat�l�s� azzal a korral, amelyikr�l sz�l, minden bizonnyal r�gebbi, mint a kultuszi kalend�riumok sz�vege.

Hasonl�kat mondhatunk el a B�r 21,19kk-r�l. Miut�n az izraeli t�rzsek majdnem kipuszt�tott�k Benj�mint, s megfogadt�k, hogy le�nyaikat nem adj�k benj�minit�hoz, megb�nj�k tett�ket, hiszen egy t�rzs van kihal�sra �t�lve. A megold�st egy olyan tett adja meg, amely a szabin n�k elrabl�s�hoz hasonl�t: egy nagy �nnep alkalm�val S�l� k�rny�k�n lesbe�llnak a sz�l�kben a benj�minit�k, s v�rj�k, hogy az „�nnep” alkalm�val j�jjenek a k�rt�ncot j�r� le�nyok. Ez alkalommal azt�n mindegyik benj�minita efraimi feles�get „rabol” mag�nak; az efraimit�k pedig belenyugszanak ebbe, hiszen �k maguk sem k�v�nj�k Benj�min teljes kipusztul�s�t. Az itt sz�ban forg� �nnep szint�n a szukk�t, s ism�t tan�i lehet�nk annak, hogy egy �r�m�nnepr�l volt sz�, amelynek ink�bb �vszak�hoz, f�ldm�vel�shez, nem annyira vall�shoz volt k�ze. Ezt az �r�m�nnep-jelleget er�s�ti meg az 1Kir 8,2.65; itt Salamon rendezi az eg�sz orsz�g sz�m�ra a szukk�tot. S j�llehet a H�s 9,1-9 t�m�ja �t�lethirdet�s, m�gis nyilv�n el�rulja, hogy az �r�m�nnep gy�ssz� v�l�s�t j�solja meg itt a pr�f�ta: f�k�nt a 2. �s 4. v. utal arra, hogy a betakar�t�s �s a sz�retel�s �nnep�re utal H�se�s.

A deuteronomiumi t�rv�ny persze nem csup�n a nevet v�ltoztatta meg, amikor szukk�tnak nevezte ezt az �nnepet: a n�vb�l arra is k�vetkeztethet�nk, hogy m�r ekkor megt�rt�nt az, amit csak a papi t�rv�ny �r le pontosan a 3M�z 23,40kk-ben. Az izraelieknek gy�m�lcs�t, �gakat �s gallyakat kell gy�jteni�k, ezekb�l s�trakat kell �p�teni�k, s h�t napig ezekben kell lakniuk. Az indokl�st itt az egyiptomi szabad�t�sra utal�s adja meg: mivel akkor sem h�zakban �ltek az izraeliek, a szukk�t �nnepe most a lomb�s�trak �ltal erre a szabad�t�sra kell eml�keztesse �ket. Nyilv�nval�, hogy ez a magyar�zat szekund�r, �pp�gy, mint a p�sk�nak az exodusszal t�rt�n� magyar�z�sa; ebben a deuteronomiumi t�rv�ny �j�t�s�t l�thatjuk, amit azt�n a papi t�rv�ny is �tvett.

A fogs�g ut�n m�g egy modifik�ci� t�rt�nik ez �nnep �rtelmez�s�ben: a Zak 14,16kk �venk�nt ism�tl�d� �nnepk�nt eschatol�gikus jelent�s�get tulajdon�t a szukk�tnak, amelyet minden n�pnek meg kell �nnepelnie. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a fogs�g ut�n er�s�d�tt az �nnep jelent�s�ge (ezt a f�lt�telez�st meger�s�teni l�tszik az Ezsd 3,3kk �s Neh 8,14kk is). �gy �rthet�, ha az �nnep t�l�lte az �sz�vets�gi kort, s�t az intertestament�lis kort is, �s az �jsz�vets�g is tesz utal�st arra, hogy a szukk�t tiszteletben tartott �nnep maradt a zsid� �llam fenn�ll�sa sor�n (v�. Jn 7,2).

M�g egy megjegyz�st kell tenn�nk ez �nnep kapcs�n, j�llehet sem fenomenol�giai szempontjainknak nem felel meg, sem pedig a vall�st�rt�net t�rgy�hoz nem tartozik: az �r�smagyar�zat t�rt�nete sor�n t�bb teol�giai magyar�zatot f�ztek a szukk�t �nnep�hez. T�bben a Sz�vets�g �nnep�t l�tt�k benne (�gy pl. G. von Rad); ism�t m�sok az �izraeli amphikty�ni�ra eml�kez�snek az �nnep�t (H.J. Kraus), vagy �ppen az izraeli �j�v�nnep �s�t (S. Mowinckel). Mindezekb�l fenomenol�giailag semmit sem tudunk igazolni; ugyan nem vit�s, hogy mindezek a magyar�zatok teol�giailag is bizonytalanok, k�ts�ges voltukat azonban e hely�tt nem kell t�rgyalnunk.

6) Csup�n megeml�t�nk m�g k�t �

nnepet, amelyek jelent�s�ge nem vetekedhet az el�z�ek�vel.

a) A p�r�m �nnepe gyakorlatilag csak az Eszter k�nyv�hez kapcsol�dik; voltak�pp az eg�sz k�nyv a p�r�m �nnep aetiol�gi�j�nak tekinthet�: Izrael eml�kezik arra a nagy szabadul�sra, amelyet Isten Eszter �s Mardokeus �ltal vitt v�gbe. Maga a p�r�m sz� sem h�ber: akk�d j�vev�nysz�; a puru sorsot jelent, s a h�ber hipp�l p�r megfelel az akk�d p�ra kar�ru = sorsot vetni kifejez�snek (v�. Eszt 9,24). M�gis �rdekes, hogy minde a t�bbes sz�m� alak egyes sz�mban az �nnepet jelenti (teh�t mintegy plurale tantum f�n�v), ugyanakkor azonban a sorsvet�sben az egyes sz�m� forma szerepel.

Mindezzel egy�tt semmi nem utal arra Eszter k�nyv�n k�v�l, hogy az izraeliek t�nylegesen �nnepelt�k a p�r�m �nnep�t. Lehet, hogy egyszer�en a perzsa farward�g�n �nnep irodalmi parallelj�t kell l�tnunk az Eszter k�nyv�ben? Mindenesetre az �nnep t�rt�neti �sszef�gg�sei �pp�gy bizonytalanok, mint a k�nyv t�rt�netis�ge — a legkev�sb� sem ad anyagot fenomenol�giai vizsg�lathoz.

b) Nem sokkal t�bbet mondhatunk el az engesztel�s �nnep�r�l (j�m kipp�r): erre az �nnepre csup�n a 3M�z 23,27-28, valamint 25,9 tesz utal�st — egy�bk�n hallgat� r�la a H�ber Biblia (az Ez 45,18-20 egy�rtelm�en nem err�l az �nnepr�l sz�l). A 25,9 utal�sa csup�n id�meghat�roz�s; ebb�l semmit sem siker�l megtudnunk. Az els� passzus le�r�sa pedig hat�rozottan el�t az �nnepi kalend�ri�umok nyelvezet�t�l, s ink�bb a b�nb�nati zsolt�rok nyelvezet�t id�zi. Minden okunk megvan teh�t annak f�lt�telez�s�re, hogy ilyen �nnep az �sz�vets�gi korban m�g nem l�tezett, csup�n a k�s�i h�ber l�ra teol�gi�ja adta meg az alapot egy ilyen �nnep posztul�l�s�ra.