�LDOZAT AZ �IZRAELI VALL�SBAN

Ny�lt titok az �sz�vets�g-tudom�nyban, hogy az �ldozatok probl�m�ja mindm�ig megoldatlan; ennek oka kett�s: egyr�szt igen neh�z megfejteni azokat a terminusokat, amelyek a k�l�nb�z� �ldozati t�pusokat meglehet�s pontosan akarj�k k�r�l�rni. M�sr�szt azonban az is probl�m�t okoz, hogy az �ldozati szok�sok minden bizonnyal nagy v�ltoz�son mentek kereszt�l az �vsz�zadok sor�n. A legt�bb sz�veg, amely az �ldozati szok�sok le�r�s�val foglalkozik, m�rmost relat�ve k�s�i dat�l�s�: a papi forr�shoz tartozik, annak ellen�re, hogy ez a forr�s is meg�rizhetett sokat a r�gi szok�sokb�l. A papi forr�s c�lja azonban nyilv�nval�an az, hogy egyfajta standardot garant�ljon a szerte�gaz� �ldozati szok�sok k�z�tt, ez�rt az �ldozatt�pusok szisztematiz�l�sa a jellemz� r�. A fentiekre tekintettel m�rpedig (j�llehet aligha lehet t�lbecs�lni az �ldozatokkal foglal�koz� szakirodalom min�s�g�t �s mennyis�g�t) �lland�an zavarban vagyunk; igen neh�z meghat�rozni, hogy hol �s mikor van dolgunk r�gebbi hagyom�nyanyaggal, s mit kell a papi �r� szisztematiz�l�sa eredm�ny�nek tekinten�nk. Nyilv�nval� m�gis, hogy a papi �r� �nmag�val szemben elfogult volt: az az el��r�s, miszerint hivatalos �ldozatot kiz�r�lag pap v�gezhetett az �kori Izraelben, egy�rtelm�en a papi �r� k�s�i tendenci�j�nak vonal�n �ll, s minden bizonnyal egy imm�r fejlett st�diumot t�kr�z. Hogy ez eleinte eg�szen biztosan nem �gy volt, azt olyan passzusok igazolj�k, mint pl. 1M�z 22, ahol a pater familias term�szetes jelleggel k�sz�l az �ldozat bemutat�s�ra; hasonl�an kor�bbi id�k reminiszcenci�it �rzi a 2Kr�n 26 is, amelyik arr�l sz�l, hogy Uzzi�s kir�ly is �ldozatot mutatott be — s ez�rt b�ntet�sben r�szes�lt: poklos (lepr�s) lett. �m �ppen ez a passzus mutatja nyilv�n, hogy egy id�ben elk�pzelhet� volt, hogy nem a pap, hanem a kir�ly mutat be �ldozatot, s ez m�g a k�s�i kir�lys�g kor�ra is jellemz�.

Egy�rtelm� teh�t a tendencia: a papi �r� nyilv�nval�an elkend�zni k�v�n sok olyan t�rt�neti eml�ket, amely kiz�r�lagos �ldozati jog�val ellenkezett. A nem papi jelleg� iratokat kell teh�t megvizsg�ljuk el�sz�r, hogy a fogs�g el�tti �ldozatokr�l valamelyes benyom�sunk lehessen. A 2Kir 16,10-18 p�ld�ul arr�l besz�l, hogy �h�z kir�ly Damaszkuszba utazott, majd visszat�r�se ut�n az �ldozati szok�sokat megreform�lta. �rijj� f�pap seg�dkezett neki ebben �s v�grehajtotta a kir�ly utas�t�sait. Sajnos azonban ez a sz�veg is csal�ka: nem �rul el semmit abb�l, hogy mi is lehetett e kultuszreform l�nyege, milyen �j szok�sokat vezettek be Izraelben, ill. milyen r�gi szok�sokat irtottak ki. Annyit azonban el�rul a sz�veg, hogy a kultuszreform nemcsak elgondolhat� volt, hanem t�nylegesen l�tezett is; az egys�ges kultusz ide�lja teh�t mindenk�ppen k�s�i keletkez�s�. Tartalmilag csup�n egy „apr�s�got” tudunk megfigyelni: a sz�veg k�l�nbs�get tesz a kir�ly c�l�ja �s az cam h�'�rec c�l�ja k�z�tt; arr�l is besz�l, hogy ez az �ldozati t�pus mind reggel, mind pedig este bemutat�sra ker�lt. Igen val�sz�n� azonban, hogy a k�s�bbi papi szisztematiz�l�s �h�znak ezt a reformj�t inkorpor�lta, s ez�rt is maradhatott meg a hivatalos t�rt�net�r�sban. Ha pedig �gy van, akkor annak ok�t is megtal�ltuk, hogy mi�rt nem besz�l arr�l ez a sz�veg, hogy mi is volt az �h�z el�tti �ldozati szok�s l�nyege. Az id�zett szakasz m�g azt is val�sz�n�v� teszi, hogy a kir�ly cselekedete t�bb volt kultuszi rendelkez�sn�l: eg�szen nyilv�nval�, hogy politikai �sszef�gg�s is van a damaszkuszi l�togat�s �s az �ldozati rendelkez�sek k�z�tt — hogy erre k�s�bb is volt p�lda, azt m�g majd l�tni fogjuk. Egyvalami mindenesetre fel kell t�nj�n: A 13.v. az c�l�, minh�, neszek �s sel�m�m egym�s ut�n szerepel, de hi�nyzik a hatt�'t; ez mindenk�ppen amellett sz�l, hogy nem papi jelleg� reformot hajtottak v�gre. R. Rendtorff ugyan azt gondolja, hogy az �j�t�s a v�rrel meghint�s m�dj�ban lehetett — �m ez olyan szok�s, amit a papi n�zet is elfogadott. A 12.v. kifejezetten a kir�lyr�l besz�l, mint aki bemutatja az �ldozatot: ez garanci�ja annak, hogy sz�veg�nk kor�bbi, mint a papi �r� munk�i.

A papi szisztematiz�l�s mindenesetre s�lyos gondot jelent sz�munkra az �ldozat �rtelm�nek f�lfed�s�ben. A papi �r� ui. minden �ron azt a n�zetet er�lteti, hogy az �ldozatra az�rt van sz�ks�g, mert az ember sz�ks�gszer�en v�tkezik; az �ldozat az, ami �ltal j�v�t�telt eszk�z�lhet�nk ki A 3M�z 9,7 a kipper sz�val magyar�zza a hatt�'t �s az c�l� �rtelm�t: az �ldozat elfedezi a b�nt (a bacad praepositi�val egy�tt). A 3M�z 8,15-ben a bika�ldozat v�re befedi az olt�r szarvait (ez a r�tus k�veti a papszentel�st) — ez amellett a magyar�zat mellett sz�l, hogy a f�lszentelend� papok v�tkei is elfedeztetnek, hogy a papok alkalmasakk� v�ljanak hivat�sukra. Ez az elk�pzel�s persze gy�kerezhet m�r a fogs�g el�tti id�kben is, de uralkod� n�zett� mindenk�ppen csak a fogs�g ut�n v�lt. Gondoljunk arra, hogy �brah�m el�bb eml�tett �ldozata m�g nem f�lt�telezi, hogy valaki is b�nt k�vetett volna el, s Izs�k f�l�ldoz�s�ra �ppens�ggel nem az�rt volt sz�ks�g, mert ak�r Izs�k, ak�r �brah�m v�tkezett volna. Hasonl�kat �llap�thatunk meg N�� �ldozat�r�l is (1M�z 8,20-21; c�l�!): ennek alapja sem a b�n, hanem sokkal ink�bb a h�la az�rt, mert Isten csod�latosan megmentette N��t �s csal�dj�t az �z�nv�zt�l. A papi �r� — �gy t�nik — nem tudta nyomtalanul kiiktatni ezeket a r�gi eml�keket; ehelyett egy m�sik, mindent �tfog� teol�giai magyar�zatot vallott k�telez� �rv�nnyel: az �ldozat a b�n elfedez�s�re szolg�l. Ha valaki k�zelebbr�l megn�zi a 3M�z k�l�nb�z� �ldozati r�tusait, �gy meg�llap�thatja, hogy k�l�nbs�g csup�n a bemutat�s m�dj�ban van, de a teol�giai indokl�s mindig ugyanaz marad.

Ilyen h�tt�ren kell m�rmost szeml�ln�nk az egyes �ldozatokat; ek�zben a sz�ks�gszer� szkepszis nem hi�nyozhat: hiszen csak r�szei maradtak fenn mindannak, ami a r�gi �ldozati szok�sok vagy n�zetek eg�sz�t alkothatta. Els�k�nt vegy�k szem�gyre a legfontosabb �ldozatot:

1) c�l�. �ltal�nos jellemz�jek�nt azt kell meg�llap�tanunk, hogy �llat�ldozatr�l van sz�. Ez az �llat lehetett b�r�ny (kebesz; pl. 4M�z 28,3), bika (par, vagy ben� b�q�r; pl. 4M�z 28,11), kos ('ajil; pl. 4M�z 28,11), de ak�r mad�r is (c�f �s j�n�; 3M�z 1,14). Mivel azonban ez ut�bbi egyeb�tt nem fordul el� az �sz�vets�g�ben, nem kiz�rt, hogy itt esetleg betold�sr�l van sz�. Tov�bbi lehe�t�s�gek: ged� cizz�m (kecskegida; B�r 13,15), sze (juh; �zs 43,23), c�gel (borj�; Mi 6,6), catt�d (kos; Zsolt 66,15) vagy �ltal�ban m�h�m (h�zott �llatok, uo.), c�'n �s b�q�r (juh �s marha; 2M�z 20,24).

Az c�l�t k�l�nb�z� id�kben lehetett bemutatni. A 4M�z 28,3-8 az c�l� t�m�d kifejez�ssel �l: rendszeres c�l�, amin azt kell �rten�nk, hogy minden reggel �s minden este bemutattak egy b�r�nyt. Kiss� meglep�, hogy az Ez 46,13 csup�n egy naponk�nti c�l�t ismer — j�llehet Ez�kiel eg�szen biztosan ismerte a papi trad�ci�t. A k�vetkeztet�s azonban k�zenfekv�: az Ez 46,13 r�gebbi, mint a 4M�z 28,3; a papi trad�ci� tov�bbi szisztematiz�l�s�nak tekinthetj�k, ha az egyszeri naponk�nti �ldozat ut�n megje�lenik a reggelenk�nti �s estelenk�nti �ldoz�s szok�sa. — Az �ldozatok tov�bbi specifik�l�s�nak tekinthetj�k, ha a 4M�z 28 kalend�rium�ban megjelenik az c�lat sabbat besabbatt� (10.v.). Ez azt jelenti, hogy szombatonk�nt a tulajdonk�ppeni �nnepi �ldozat az c�l� volt; ugyanezt kell elmondanunk a havonk�nt bemutatott c�l�r�l: c�lat h�des behods� (14.v.). Az c�l� volt az �nnepi �ldozat a hetek �nnep�n (27.v.), a k�rtzeng�s �nnep�n (4M�z 29,2), s�t az engesztel�s napj�n is c�l�t kellett bemutatni (8.v.; a hatt�'t csak a 11.v.-ben j�n). A sor v�g�n a s�toros �nnep �ll, ahol ism�t eml�t�st nyer az c�l� (4M�z 29,13). Eml�ts�k meg, hogy ez a sorrend megegyezik az Ez 45,23-mal, ahol a sor �gy hangzik: c�l�, hatt�'t, minh� — ennek kell k�vetni a p�ska-macc�t-�nnepet. Az �szi �nnep sorrendje: hatt�'t, c�l�, minh�. A 3M�z 23 az c�l�, minh� �s neszek sorrendj�t k�veti; jegyezz�k azonban meg, hogy ez a sorrend nagy val�sz�n�s�g szerint betold�s.

A fenti meg�llap�t�sok �sszegz�sek�nt �s ki�rt�kel�sek�nt azt mondhatjuk, hogy a papi trad�ci� er�sen hangs�lyozta az c�l� fontoss�g�t (tal�n a t�bbi �ldozat rov�s�ra?); az c�l� pontos�t�sa �ppez�rt igen neh�z, legink�bb csak az „�g��ldozat” vagy „�llat�ldozat” ford�t�s felel meg a t�nyeknek. Az el�bbi haszn�lata mindenk�ppen jogosult a 4M�z 28,3 alapj�n, ahol az 'isse = �g��ldozat terminus k�zelebbr�l �rja le az �ldozat milyens�g�t. �m a kor�bbi id�kben is (amikor m�g a kir�ly is bemutathatott �ldozatot) az c�l� fontoss�ga t�nik ki. Az 1Kir 9,25 szerint Salamon �vente h�romszor mutatott be c�l�t �s minh�t. Jerobo�m �ldozat�t ugyan nem pontos�tja az 1Kir 12,33 (a magyar ford�t�s itt: hiqt�r = t�mj�nezett, sajnos hib�s); viszont m�g Ez�kieln�l is a n�sz� c�l�t �s sel�m�mot mutat be szombaton (v�. 46. fejezet).

Az c�l� bemutat�s�nak cselekm�nyei szint�n stabilan meghat�rozottak: err�l inform�l benn�nket a 3M�z 1. Ezek szerint

a) el�sz�r az �llatot az �ldozat hely�re vezetik (hiqr�b: 1,3);
b) az �ldozat bemutat�ja az �ldozat fej�re teszi kez�t (sz�mak cal: 1,4);
c) ezt a lev�g�s k�veti (s�hat: 1,5);
d) az �ldozat v�r�t az olt�r k�r�l sz�thintik (z�raq: 1,5);
e) v�g�l pedig az �ldozatot el�getik az olt�ron (hiqt�r: 1,9).
A d) �s e) pontok k�z�tt m�g egy�b tev�kenys�g is t�rt�nhet: az �ldozat b�r�nek leny�z�sa, az �ldozat f�ldarabol�sa, az olt�ron t�zifa elhelyez�se, az �ldozat h�s�nak megmos�sa. Az a t�ny, hogy ez a le�r�s igen r�szletes �s igen szisztematikus, arra engedhet k�vetkeztetni, hogy a 3M�z 1 meglehet�s k�s�i keltez�s� (�m e szisztematiz�l�s azt�n a t�bbi �ldozatra is alkalmazt�k).
Az c�l� bemutat�s�ra okot maga a b�n ad, de emellett a k�l�nb�z� tisztul�si szertart�sok lez�r� aktusa is lehetett ez az �ldozat (pl. gyermeksz�l�s ut�n, 3M�z 12). Nem papi sz�vegekben azonban a h�la, elismer�s �s k�sz�net is oka lehet ennek az �ldozatnak. Jetr� p�ld�ul c�l�t �s zeb�h�mot mutatott be, amikor f�lismerte, hogy ki az igaz Isten, aki Izraelt Egyiptomb�l kiszaba�d�totta (2M�z 18,12). K�rd�s, hogy c�l�t csak Jahw�nak lehetett-e bemutatni; J�h� mindenesetre azt mondja, hogy Baalnak akar zebahot �s c�l�t bemutatni — s ez hihet�nek t�nik sok ember sz�m�ra (2Kir 10,24). B�t-Semes lakosai c�l�t �ldozva juttatj�k k�sz�net�ket kifejez�sre, amikor a sz�vets�g l�d�ja megker�l (1S�m 6,14). Rendszerint egy gy�lekezet mutatja be az c�l�t, de az is el�fordul, hogy egy�n fogadalm�nak r�sze az. A 4M�z 15,3 nyilv�nval�v� tesz egy ilyen esetet: c�l� '�-zebah lefall� n�der '� bined�b� = egy fogadalom teljes�t�se �rdek�ben, vagy fogadalom- k�nt bemutatott c�l� vagy zebah.
Meg�llap�thatjuk: az c�l� jellegzetess�gei sokr�t�ek. Igen val�sz�n� teh�t, hogy sokmindent mag�ba olvasztott az c�l� abb�l is, ami a papi �r� el�tti szok�s r�sze volt.
2) A papi trad�ci� mindig egy�tt eml�ti a zebahot �s a sel�m�mot. E kapcsolat oly szoros, hogy meg kell k�rdezz�k: t�nyleg k�t k�l�n �ldozatr�l van-e sz�, avagy hendiadysk�nt kell �rtelmezz�k e kifejez�st: egyazon �ldozat kifejez�je. A k�rd�s jogos, s m�g vissza kell r� t�rn�nk. A nem papi trad�ci� viszont k�l�n eml�ti a zebahot �s a sel�m�mot, �gy minden okunk megvan annak f�lt�telez�s�re, hogy eredetileg e k�t �ldozat nem tartozott �ssze, s csak k�s�bb ker�ltek egym�ssal kapcsolatba.

A) Amit az el�z�ekben az c�l�r�l a feltev�s szintj�n elmond�tunk, azt teljes bizonyoss�ggal mondhatjuk a zebahr�l. A 2Kir 10 r�sz�t id�zt�k, ahol az c�l� Baalnak bemutatott �ldozatot jelentett — �spedig a zebah �sszef�gg�s�ben! A B�r 16 szerint a filiszteusok nagy �nneps�get rendeztek annak �r�m�re, hogy S�msont elfogt�k; ez �nnepen S�mson maga is bemutat�sra ker�lt. Ez alkalomb�l D�g�n istennek �ldozatot mutattak be: zebahot (23.v.). A mo�bi�t�kr�l azt olvassuk, hogy Baal-Pe�rn�l (az izraeli�ekkel egy�tt) zebahot mutattak be — minden bizonnyal nem Jahw�nak, hiszen b�lv�nyim�d�sr�l van sz�, amit a Biblia nem k�slekedik el�t�lni. Mindez azt val�sz�n�s�ti, hogy a zebah egy �ltal�nosan elterjedt k�na�ni �nnep volt, amelyet az izraeliek is gyakoroltak. Zebahot nem csak Jahw�nak lehetett bemutatni, hanem m�s istens�gnek is.

A tov�bbiakban annak kell f�lt�nnie, hogy a zebah igen gyakran csal�di kontextusban jelentkezik: olyan csal�di �nnepek �ldozati cselekm�ny�re kell gondolnunk teh�t, amely m�g paps�g n�lk�l ment v�gbe. Az efraimi Elk�na p�ld�ul m�g egy nem �ronita szent�lyt keres fel (�spedig �venk�nt): S�l�t; az itteni paps�gnak m�g bizonnyal nincs kapcsolata a k�s�bbi papi renddel. M�gis egy�rtelm�en azt olvassuk, hogy Elk�na szok�sa volt �venk�nt �ldozatot bemutatni (1S�m 1,21); a vonatkoz� kifejez�s: zebah hajj�m�m. A rendszeress�g mellett m�g az kell felt�nj�n, hogy az eg�sz csal�d Elk�n�val van ezen az �nnepen, s�t a csal�di probl�m�t is ez alkalommal t�rja Anna Jahwe el�. Ismeretes viszont, hogy a csal�d fogalma nem szor�tkozott az izraeliekn�l f�rfira, asszonyra �s gyermekre: az eg�sz nagycsal�d („extended family”) egy�tt volt p�ld�ul akkor, amikor D�vid csal�di �nnepet �lt az 1S�m 20,29 szerint. J�n�t�n azzal menti ki a Saul udvar�b�l t�voll�v� D�vidot, hogy D�vidnak csal�di �nnepre kellett hazautaznia: egy zebah misp�h� = csal�di �ldozat van Betlehemben. Saul ugyan �tl�t a szit�n, m�gsem tehet semmit: az �r�gy t�k�letes. Ez a sz�veg nyilv�n el�rulja, hogy ez a szok�s meglehet�sen er�sen �lt a korai kir�lys�g idej�ben.

Nem csup�n ennyi azonban az igazs�g. A t�rt�nelem ism�tli mag�t: a 2S�m 15-ben ugyanez a jelenet ism�tl�dik. Ez�ttal a felkel�st sz�t� Absolon az, aki t�vol �hajt lenni: Hebr�nba utazik, hogy ott vesse meg a l�zad�s alapjait. T�volmarad�sa oka ism�t egy �ldozat, amit sz�m�zet�se idej�n fogadalommal fogadott meg (7.v.: sill�m n�der). Mag�t az aktust az c�bad ige �rja ugyan le (8.v.), de a 12.v. eml�ti a zeb�h�m sz�t. A fogadalom �s a zebah teh�t �sszetartoznak e versben. �m nemcsak itt: a panasz- �s bizalom-zsolt�rok ismerik a „fogadalomt�tel” (Lobgel�bde) formaelem�t (H. Gunkel meghat�roz�sa); ez a zsolt�r fontos r�sz�nek tekinthet�. Felt�n�, hogy e zsolt�rok v�g�n igen gyakori a zebah eml�t�se:

Zsolt 116,17: lek� 'ezbah zebah t�d�
Zsolt 50,14: zebah l�'l�h�m t�d� (melyet a parallel vers vil�g�t meg:)
wesall�m lecelj�n ned�rek�
A szavak vizsg�lata azt eredm�nyezi, hogy a zebah igen gyakran szerepel a n�der �s a ned�b� �sszef�gg�seiben.
Jellegzetesek azok az ig�k is, amelyek a zebah �sszef�gg�s�ben fordulnak el�. A nem papi jelleg� sz�vegekben egy sor olyan �ll�tm�nyt tal�lunk, amelyek amellett sz�lnak, hogy a zebah �s sel�m�m szisztematiz�l�sa m�g nem t�rt�nt meg. Egy �m�sz p�ld�ul t�bb alanyt is haszn�l: h�b�' (4,4), ill. higgas (5,25). Az 1Kir 12,27 egyszer�en az c�sz� ig�t haszn�lja (a zebah is a minh�val egy�tt szerepel), a 2M�z 18,12 pedig a l�qah ig�t veszi ig�nybe (az c�l�val egy�tt), Zof 1,7-ben pedig egyszer�en h�k�n az ige. Milyen t�vol �ll ez a sokr�t�s�g a hiqt�r c�l� fordulat�t�l! Ez ut�bbi nyilv�nval�an m�r egy reflekt�lt sz�haszn�latot t�kr�z.
Ha figyelm�nket az �ldozati �llatok fel� ford�tjuk, akkor nem l�thatunk semmi elt�r�st az c�l�t�l — ami szint�n meglep�. �llat�ldozatr�l van sz� ez esetben is: c�gel, b�q�r, s�r, sze, kebesz, 'ajil, valamint az �ltal�nosan �rtelm� c�'n szerepel az �llatok list�j�n. Ebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy az c�l� �s a zebah sok k�z�s von�st tartalmazott. S mivel a fentiekben az c�l� fontos�s�g�nak a hangs�lyoz�sa t�nt fel a papi sz�vegekben, f�lt�te�lezhetj�k, hogy a papi gondolkod�sban az c�l� sok olyan jellemvon�st is �tvett, ami eredetileg a zebah� volt. E f�lt�telez�st l�tszik meger�s�teni, hogy a 3M�z 3, amely a zebah bemutat�s�nak pontos le�r�s�t tartalmazza, gyakorlatilag nem t�r el a 3M�z 1-t�l.
Egy dolog azonban nyilv�n elv�lasztja a zebahot az c�l�t�l. A 2M�z 34,15 megtiltja, hogy az izraeliek a pog�nyokkal egy�tt �ldozzanak — �s egyenek! (v�. '�kalt� mizzibh�) Az ezt megel�z� ige, a q�r� mutatja, hogy a zebah nem egyszer�en egy �ldozat volt, hanem a r�tushoz m�g egy �nnepi �tkez�s is tartozott, amelyre a csal�d vend�geket is megh�vott. Erre a szok�sra utal egy korai pr�f�ta is: a H�s 8,13 szint�n ismerte ezt. Mindez meger�s�ti a zebah �ldozat�nak csal�di jelleg�t; e csal�di �nnepre vend�geket is meg lehetett h�vni. Nyilv�nval�an k�s�bbi st�dium az �ldozatok fejl�d�s�ben, ha a bar�ti k�rt a pap helyettes�ti: erre k�vetkeztethet�nk �li fiainak viselked�s�b�l, akik ezzel a joggal vagy szok�ssal vissza�ltek (1S�m 2,13). Nyilv�nval�an sz�v�san tov�bb�l� szok�sr�l volt sz�, hiszen az itt el�fordul� b�sal = f�zni ige m�g olyan k�s�i pr�f�t�n�l, mint Ez�kiel is el�fordul: a 46,24 m�g ismeri ezt a szok�st (a zebah �s biss�l egy�tt nyer itt eml�t�st; az alany azonban itt m�r a szolga).
B) Ezek ut�n f�l kell tenn�nk a k�rd�st: hogyan �ll mindez a sel�m�m �ldozattal a nem papi iratokban? A zebaht�l elt�r�en nem lehetett �n�ll� �ldozat a sel�m�m, hiszen mindig csak valamilyen m�s �ldozat �sszef�gg�s�ben szerepel. D�vid p�ld�ul a sz�vet�s�gl�da Jeruzs�lembe vitelekor c�l�t �s sel�m�mot mutat be (2S�m 6,17), de ugyanezt teszi Araun� sz�r�j�nek megv�s�rl�sakor is (2S�m 24,25). M�g kor�bbi st�diumot k�pviselhet az �m 5,22: ott c�l�t, minh� �s selem (egyes sz�m) tal�lhat�k; e szakaszban megk�rdezhetj�k, hogy vajon a k�v�rje kifejez�s (mer�'�kem) nem tov�bbi pontos�t�sa-e a selemnek. A megfogalmaz�s mindenesetre f�lt�n�, hiszen m�s szavakkal visszat�r egyeb�tt: 1Kir 8,64-ben p�ld�ul ezt olvassuk: helb� hassel�m�m = az �ldozat k�v�rje. A h�la�ldozat le�r�sa a 3M�z 6,5-ben (ism�t az c�l�val �sszef�gg�sben) azt rendeli el, hogy a t�zet soha ne olts�k ki, hogy az �ldozat k�v�rj�t el�gethess�k (hiqt�r). V�g�l pedig �zs 1,11: Jahwe megveti a kosok �ldozat�t (c�l�t '�l�m) �s a hizlalt marh�k k�v�rj�t (h�leb mer�'�m). Mindk�t kifejez�sben a sel�m�m �s a k�v�rje parallelben �ll.
K�vetkeztet�s�nk teh�t k�zenfekv�: a sel�m�m eredetileg nem volt �n�ll� �ldozat, csup�n az �ldozat egyik (legfontosabb) aktus�nak k�l�n�ll� kifejez�se lehetett, nevezetesen az �llat k�v�rj�nek elk�l�n�t�s�t �s el�get�s�t jelentette. Hogy erre az aktusra k�l�n kifejez�st iktattak be, annak oka nyilv�n abban rejlik, hogy a k�v�rje volt az �llat legfontosabb, leg�rt�kesebb r�sze. Ez�rt van az, hogy a sel�m�m rendszerint az �ldozatok felsorol�s�nak a v�g�n szerepel. Nem k�l�n cselekm�nyre, hanem egyfajta fokoz�sra kell ebb�l k�vetkeztetn�nk. A „h�la�ldozat” ford�t�s rossz �s f�lrevezet�. Az etimol�gia ugyan helyes: a sel�m�m sz� bizonnyal a sill�m ig�b�l j�n — csakhogy a „befejezni”, „teljess�gre vinni” �rtelemben: a sel�m�m volt az �llat�ldozat v�ge �s koron�ja is.

C) V�g�l pedig f�l kell tenn�nk a k�rd�st a zebah �s sel�m�m �sszekapcsol�s�ra vonatkoz�lag is. Mint eml�tett�k, ez igen gyakori a papi sz�vegekben �s a zebah pontos�t�sa a c�lja. M�gis, n�hol el�fordul a papi sz�vegeken k�v�l is, hogy e k�t kifejez�s egym�s mellett szerepel; jegyezz�k meg azonban, hogy ezek meglehet�sen k�s�i sz�vegek mind. �gy p�ld�ul a P�ld 7,14-et eml�thetj�k: ott a zibh� sel�m�m constructus-kapcsolat tal�lhat�, ami nyilv�n el�t a papi fogalmaz�st�l. Itt is a fogadalom �sszef�gg�s�ben �ll e kifejez�s (sill�m n�der), teh�t a zebah �ldozat�nak olyan jellegzetes�s�g�vel tal�lkozunk, amit m�r fentebb is �szlelt�nk a zebah eset�ben. Vannak tov�bbi passzusok is, mint p�ld�ul a 2M�z 24,5 (zeb�h�m-sel�m�m), ill. az 1S�m 11,15; �m a kritikai vizsg�lat kimutatja mindk�t esetben, hogy betold�ssal van dolgunk: a k�t kifejez�s egym�s mell� �ll�t�sa nem eredeti. Meg kell maradjunk teh�t amellett, hogy a papi trad�ci� hangs�lyozta legink�bb e k�t kifejez�s �sszekapcsol�s�t. C�lja ezzel val�sz�n�leg az volt, hogy a zebah priv�t �ldozat jelleg�t h�tt�rbe szor�tsa, s az �llat k�v�rj�nek el�get�s�t a pap �ltal biztos�tsa. Hiszen �ppen az �llat k�v�rj�nek a h�sr�l lev�laszt�sa, teh�t a leg�rt�kesebb r�sz elk�l�n�t�se tartozott a pap feladataihoz (ez volt a legink�bb „szakmai” f�ladat). E r�szeket azt�n el�gett�k, majd a marad�kot a papok fogyasztott�k el (nem a csal�d!). Ebben els�sorban a papi rend konstitu�l�d�s�t kell �szrevenn�nk, ill. a papi jogok biztos�t�s�t — ezt a kultuszcentra�liz�ci� m�g ink�bb meger�s�tette, hiszen a deuteronomiumi reform ut�n legitim �ldozatot csak Jeruzs�lemben, a templomban lehetett bemutatni. (Igaz, tudjuk, hogy e rendelkez�st hossz� ideig nem minden�tt hajtott�k v�gre; k�l�nben aligha lett volna �rtelme az ar�di �ldozati olt�rnak!) E fejl�d�s sor�n �jabb szok�sok is megsz�lettek, �gy p�ld�ul az �llat szegy�nek f�lemel�se (ter�m�) �s l�b�l�sa (ten�f�) — olyan szok�sok, amelyeket az c�l�val kapcsolatban nem olvashatunk (v�. 3M�z 7,30.32). A sz�veg mindenesetre hangs�lyozza a papok jog�t, r�sz�t az �ldozatb�l, ami h�q c�l�m.

3) �tel- �s ital�ldozat. Itt jegyezz�k meg, hogy ugyanarr�l az �ldozati t�pusr�l van sz�, az elt�r� terminol�gia ellen�re is: minh� �s neszek. Veget�bilis �ldozat ez, szemben az �llat�ldozattal. Nyilv�nval�, hogy a papi trad�ci� ezt az �ldozatot kevesebbre �rt�kelte, mint az �llat�ldozatot. Ez magyar�zza, hogy gyakran j�rul�kos �ldozatk�nt, teh�t az �llat�ldozatot kieg�sz�t� cselekm�ny- k�nt �rja le, az c�l� appendixek�nt, Klasszikus helyei: 3M�z 14,20; 4M�z 28,20.28.31.

E l�tszat ugyan magyar�zza, hogy mi�rt fordul el� oly ritk�n ez az �ldozat; ennek ellen�re azonban azt kell f�lt�telezn�nk, hogy r�gi �s elterjedt �ldozat volt a minh� �s a neszek, s nem szor�tkozott Izrael hat�raira, hanem a k�rnyez� n�pek k�z�tt is gyakori �ldozat volt. Eg�sz biztosan r�gi f�lfog�st t�kr�z, ha J�k�b az 1M�z 35,14-ben olajat �nt egy macc�b�ra; igen val�sz�n�, hogy ez egy �ltal�nos k�na�ni gyakorlat volt, s a deuteronomiumi kultuszreform f�ny�ben illegitim kultusznak tekintend�. Jer 7,18 mindenesetre m�g tud arr�l, hogy a neszek �ldozat�t idegen isteneknek is bemutatt�k. K�l�n�s, hogy ugyanez a vers tud az �tel�ldozatr�l is, an�lk�l, hogy a minh� sz�t haszn�ln�; a minh� ugyanis elfogadott �ldozat volt. Az is f�lt�n�, hogy l�tezett egy olyan illat�ldozat is, amelyet az �g kir�lyn�j�nek mutattak be; a Jer 44,18 a neszekkel egy�tt ezt is el�t�li.

A fentiek jelent�s�ge ma m�r azonban aligha l�that�. Csup�n f�lt�telezni tudjuk, hogy a veget�bilis �ldozat �si id�kben sokkal fontosabb volt, mint amit a Biblia jelenlegi k�pe alapj�n felt�telez�n�nk; J. Milgrom joggal utal arra, hogy ez az �ldozati t�pus Mezo�pot�mi�ban is elterjedt volt �s speci�lisan a szeg�nyeknek tett engedm�nyt l�thatjuk benne: azok �ldoztak �gy, akik nem tudtak �llat�ldozatot bemutatni. Hogy a minh� jelent�s�ge nagy volt, azt onnan is lehet l�tnunk, hogy t�bb olyan nem papi jelleg� passzust ismer�nk, ahol az �tel�ldozat id�meghat�roz�k�nt szerepel: az 1Kir 18,29 p�ld�ul bizonnyal a papi szisztematiz�l�st megel�z� deutero�nomiumi sz�veg, ahol arr�l olvasunk, hogy a Baal-papok d�l elm�lt�val r�v�letbe estek „eg�szen az �ldozat idej�ig” (cad lacal�t hamminh�). Ezek szerint az est be�llt�t az �tel�ldozat bemutat�sa jelezte. A 2Kir 3,20 hasonl�an id�meghat�roz�sk�nt eml�ti a minh�t — ez�ttal azonban reggelr�l van sz�. Az �tel�ldozat jelent�s�g�nek elismer�s�t l�thatjuk abban, hogy a papi jelleg� kultuszi kalend�rium is elismeri: a hetek �nnepe alkalm�val minh�t kell bemutatni (3M�z 23,37). Igen val�sz�n� azonban, hogy a papi �ldozat-szok�s az �llat�ldozatot t�bbre becs�lte, ez�rt fontoss�g�ban a minh� �s neszek h�tt�rbe szorulhatott: �gy v�lt az �tel�ldozat az c�l� j�rul�kos elem�v�.

4) Legnagyobb zavarban azonban k�ts�gk�v�l a v�tek�ldozat t�rgyal�sakor vagyunk. M�r az els� pillant�sra �gy t�nik, hogy ez az �ldozati t�pus tulajdonk�ppen nem jelenthet �j fenomenol�giai egys�get, hiszen a jelens�g vizsg�latakor semmilyen �j mozzanatot nem fedezhet�nk f�l: kiz�r�lag a saj�tos papi teol�gi�t l�thatjuk benne megtestes�lni. Ha ez �ldozat bemutat�s�nak m�dj�ra pillan�tunk, akkor �gy t�nik, hogy a r�tus nem t�rt el az c�l� bemutat�s�t�l (ld. 3M�z 4); csup�n egyetlen elt�r�st l�thatunk: a v�r r�tus�t, ami az 5kk, 16kk, 25, 30, 34 versekben olvashat�: a pap vesz az �ldozat v�r�b�l, majd a v�rbe m�rtja ujj�t �s megkeni vele a szent�ly k�rpitj�t, az olt�r szarvait, majd a v�rt ki�nti az olt�r alapzat�ra. Nyilv�nval�, hogy ennek a saj�tos r�tusnak valamilyen speci�lis �rtelme volt, ami a v�r mitikus funkci�j�val f�gg�tt �ssze — �m pont ez ut�bbinak az �rtelme nem eg�szen vil�gos sz�munkra. Az elterjedt v�leked�s az m�rmost a hatt�'tr�l, hogy a v�r r�tusa �ltal valamilyen tisztul�si szertart�s akart lenni, ami speci�lisan a szent�llyel �llt kapcsolatban. Ezt a v�lem�nyt l�tszik meger�s�teni p�ld�ul a 2M�z 29,36kk szint�n papi sz�vege, ahol azt a rendelkez�st olvassuk, hogy az olt�rt naponk�nt meg kell tiszt�tani — hatt�'t �ltal. Hasonl�k�ppen nyilatkozik az Ez 43,19-26 is; e passzus ugyan nyilv�nval�an ugyanazt a vonalat k�pviseli, mint a Papi Irat, csakhogy valamivel el�bbi keltez�s�. Itt is arr�l �rtes�l�nk, hogy az engesztel�s az olt�r�rt sz�l (26. v.), s a r�tus szint�n abb�l �ll, hogy meg kell kenni az olt�r szarv�t (b�r a v�r ki�nt�s�nek mozzanat hi�nyzik). �gy t�nik teh�t, hogy a hatt�'t viszonylag k�s�i �ldozati t�pus, saj�tosan a papi szf�r�hoz tartozik, s azt a teol�gi�t t�kr�zi, hogy az �ldozat v�re befedezi, megtiszt�tja az olt�rt (v�. a kipper ig�t a 2M�z 29,37; 3M�z 4,20.26.31.35; Ez 43,20.26 versekben — f�lre�rthetetlen papi terminol�gia). Vajon azonban nem t�l mer�sz f�lt�telez�s, ha R. Rendtorff a jeruzs�lemi templomi paps�g saj�tos �j�t�s�t l�tja a hatt�'t �ldozatban? J�l elk�pzelhet�, de bizony�thatatlan �s c�folhatatlan hipot�zissel van itt dolgunk.

A helyzet mindenesetre annyival is ink�bb bonyolult, mivel a hatt�'t szem�lyekre is vonatkozik. Els�sorban az t�nik f�l, hogy olyan �sszef�gg�sekben szerepel, ahol a b�nt elk�vet� szem�ly j�hiszem�leg cselekedett; megjelenik teh�t a h�t� biseg�g� = nem sz�nd�kosan v�tkezni papi fogalma (v�. 3M�z 4,2; 5,15), amelyet azt�n szisztematikusan rendezni k�v�n a 4M�z 15,22. Mivel azon�ban ezek a passzusok id�ben k�ts�gtelen k�s�bbiek, mint a fent id�zett 2M�z 29 �s Ez 43, �gy �ltal�ban azt felt�telezik a tud�sok, hogy ez a fejlem�ny k�s�bbi, mindenk�ppen fogs�g ut�ni, s a szem�ly nem sz�nd�kos v�tkez�se szekund�r az �ldozati olt�r tisztas�g��rt bemutatott hatt�'thoz k�pest.

Ha ez val�ban �gy van, akkor mindenk�ppen f�l kell tegy�k a k�rd�st: mi volt az oka annak, hogy egy eredetileg olt�rhoz k�t�d� �ldozat megv�ltozott, s szem�lyekhez (paphoz /3M�z 4,3/, fejede�lemhez /22. v./, a gy�lekezethez /13. v./, vagy �ltal�ban egy szem�lyhez /27. v./) k�t�tt �ldozatt� v�lt? A felt�telez�s az, hogy a hatt�'t �s az '�s�m �ldozat �sszefon�d�sa volt az ok erre. Ez ut�bbi speci�lisan az egy�n v�tlen b�nei�rt ker�lt bemutat�sra. Van azonban egy �rdekes �sszecseng�s a 2Kir 12,5kk �s a 3M�z 5,16 (olvasd m�g: 4M�z 5,8) k�z�tt: a J�si�s-f�le kultuszreform �gy indult, hogy a templomban �sszegy�lt '�s�m-p�nzeket gy�jt�tt�k �ssze, hogy a templom renov�l�s�t ebb�l fedezz�k (e sz�veg a Papi Irat el�tti dat�l�s�). A 3M�z 5,16 is tud ilyen p�nzr�l, j�llehet megjegyz�se nem pekuni�ris term�szet�. Igen val�sz�n� teh�t, hogy ilyen j�v�t�tel-fizet�s lehetett az '�s�m eredete, amelyet azt�n a papi teol�gia modifik�lt �s az �ldozathozatal ir�ny�ba terelt. Ha val�ban err�l van sz�, akkor m�g olyan textusok is jobban �rthet�v� v�lnak, mint p�ld�ul �zs 53,10 — itt ugyanis arr�l olvasunk, hogy az Ebed Jahwe '�s�m lett az eg�sz n�p�rt, j�llehet �ldozatr�l ebben a dalban sz� sincs.

Megfigyel�seinket z�rjuk azzal, hogy �vatoss�gra int�nk: fenti rekonstrukci�nk meglehet�sen hipotetikus, de tal�n m�gis megfelel a val�s�gnak: a hatt�'t az olt�r tisztas�g�t garant�l� papi �ldozat volt eredetileg, az '�s�m a papnak fizetend� j�v�t�tel nem sz�nd�kos b�n elk�vet�se eset�n. A kett� kombin�l�sa csak a fogs�g ut�n t�rt�nt meg, s ett�l fogva a k�t �ldozati szakkifejez�st egym�ssal parallelk�nt haszn�lt�k.

Exkurzus: A Molk—gyermek�ldozat k�rd�se az �izraeli vall�sban. E k�rd�s f�lvet�s�n�l t�bb helyre is szok�s hivatkozni. Els�sorban egy olyan passzusra, ahol k�ts�gk�v�l a gyermek�ldozat szok�s�t �rja le a H�ber Biblia: 2Kir 3,27. Eszerint Izrael hadat visel M��b ellen, s mikor a m��bi kir�ly veszve l�tja �gy�t, els��sz�l�tt gyermek�t �ldozza f�l a v�rfalon. A gyermek�ldozat sikerrel is j�r, hiszen M��b megmenek�l — ezt a Biblia azzal magyar�zza, hogy az izraeliek annyira f�lh�borodtak ezen az �ldozaton, hogy f�l is hagytak az ostrommal. Itt k�ts�gk�v�l gyermek�ldozatr�l van sz�; a passzus gyeng�je viszont, hogy ugyan el�fordul benne a mlk gy�k�r, de hat�rozottan nem �ldozati terminusk�nt. Az �ldozati terminusok e passzusban a megszokott clh gy�k�rrel jelentkeznek. Hogy teh�t egy Molk nev� istens�gnek sz�l� �ldozatr�l lenne sz� (mik�nt f�n�ciai �s pun parallelek alapj�n O. Ei�feldt gondolta 1935-ben), az e passzus alapj�n nem bizony�that�.

Szok�s utalni Izs�k f�l�ldoz�s�nak t�rt�net�re is, 1M�z 22; e passzus nyilv�nval�an egy gyermek�ldozat elmarad�s�nak t�rt�ne�t�t �rja le. Az is egy�rtelm�, hogy egy k�l�n istens�g jelenl�t�t a passzus kiz�rja, �gy ism�t vissza kell utas�tanunk egy Molk isten l�tez�s�t e sz�veg alapj�n. �m a sz�veg ki�rt�kel�s�t egy�bk�nt is neh�zz� teszi, hogy az elbesz�l�st teljesen �tsz�vi �brah�m hit�nek teol�giai mot�vuma, �gy csup�n f�lt�telezhetj�k, hogy e m�g�tt valamilyen gyermek�ldozati szok�s �llott. Ez esetben is vannak azonban probl�m�k. A f�n�ciai gyermek�ldozatr�l ugyanis eg�szen pontos le�r�st k�z�l vel�nk Porphyrios (akinek megjegyz�s�t Eusebius Praeparatio Evangelica-ja tartalmazza): „A f�n�ciaiak h�bor�, j�rv�ny vagy sz�razs�g k�vetkezt�ben el��llt szerencs�tlens�g eset�n legkedvesebbeik egyik�t f�l�ldozt�k: Kronosznak szentelt�k.” Ez a le�r�s t�k�letesen illik a m��bi gyermek�ldozat eset�re: a m��bi kir�ly val�ban v�gsz�ks�g eset�n �ldozta f�l els�sz�l�tt�t, aki a tr�n�r�k�s is volt; igen val�sz�n�, hogy a „legkedvesebbeik egyike” g�r�g kifejez�se (t�n philtat�n tina) megfelel a h�ber bek�r sz�nak. E kifejez�s lehet az egyetlen �tfed�s az 1M�z 22 t�rt�net�vel, hiszen ott is az egyetlen gyermek, teh�t sz�ks�gsze�r�en az els�sz�l�tt fel�ldoz�s�r�l van sz�. E sz�veg azonban sem�mif�le sz�ks�ghelyzetr�l nem sz�mol be, teh�t nem azonos�that� a Porphyrios �ltal megjegyzett f�n�ciai szok�ssal (amelyet egy�bk�nt m�g Philo le�r�sa is meger�s�t). Sokkal ink�bb arr�l van sz�, hogy az els�sz�l�tt ill. a term�s zseng�je f�l�ldoz�s�nak szok�s�ra t�rt�nik utal�s — amint azt egy�b parallel helyek is bizony�tj�k az �sz�vets�gben, ld. pl. 2M�z 13,12: „akkor add �t az �Rnak mindazt, ami megnyitja anyja m�h�t.” Csakhogy mindez Izraelben nem vonatkozott az emberekre: kiz�r�lag az �llatokra �s a term�sre. Ha teh�t valamikor volt olyan id�, amikor emberre is �rv�nyes volt mindez, akkor az 1M�z 22 ennek az eml�k�t k�zli vel�nk; e t�ny viszont egy�ltal�n nem tekinthet� bizony�tottnak, s ha m�gis el kellene fogadnunk l�tez�s�t, akkor sem lenne semmi k�ze a Molk-�ldozathoz!

Marad m�g k�t megjegyz�s: az egyik Manass�r�l sz�l, aki „fi�t is el�gette �ldozatul” (2Kir 21,6). E terminol�gia (f�k�nt a heceb�r ige) teljesen idegen az �sz�vets�g �ldozati kifejez�seit�l, j�llehet k�ts�g nem f�z�dhet ahhoz, hogy �ldozatr�l van sz�. Ugyan jelentheti az Istennek szentel�s, Istennek �tad�s fogalm�t, de nem egyezik a saj�tos �ldozati fogalmakkal — azonk�v�l pedig a f�n�ciaiban nincs parallel megfelel�je. Az azonban, hogy Molk-�ldozattal lenne Manass� eset�ben dolgunk, semmik�ppen nem bizony�tott. Csup�n annyi bizonyos, hogy a Biblia pontosan �ll�tja e hely�tt: nem izraeli szok�sr�l tan�skodik Manass� magatart�sa, hanem idegen kultusz befoly�s�t �rulja el.

Hasonl�kat mondhatunk el a 2Kir 17,31 megjegyz�s�r�l: nyilv�nval�an az izraeliek hely�re betelep�tett idegen n�pek szok�s�t �rja le e passzus, amikor az Adrammeleknek �s Anam�meleknek bemutatott gyermek�ldozatokr�l sz�l. Viszont �ppen ez a szok�s k�l�nb�zteti meg �ket az �slakos izraeliekt�l. Ha hihet�nk J. Ebach �s U. R�tersw�rden �lesl�t� tanulm�ny�nak, �gy f�lt�telez�hetj�k, hogy Adrammelek azonos a bybloszi Malkandrosszal (amint arr�l Plutarchos tud�s�t); ez esetben az Anammelek sz�t tal�n Anat istenn� jelenl�tek�nt �rtelmezhetj�k (v�. Anat-J�h� nev�t az elephantinei papiruszokon). Ha mindez �gy van, akkor ez a megjegyz�s val�ban a Molk-kultusz maradv�nyak�nt �rtelmezhet�, amit viszont a Biblia k�l�n megeml�t, hogy elhat�rolja t�le mag�t.

�sszefoglal�sul csup�n annyit mondhatunk, hogy a Biblia legnagyobb val�sz�n�s�g szerint meg�rizte a gyermek�ldozat szok�s�nak az eml�k�t. Az eml�kek azonban igen val�sz�n�tlenn� teszik, hogy ilyen �ldozat valaha is l�tezett volna Izraelen bel�l is; ha m�gis ez lenne a helyzet, �gy a gyermek�ldozat visszautas�t�sa m�r a papi hagyom�ny m�k�d�se el�tt megt�rt�nt. A H�ber Biblia jelenlegi terminol�gi�j�ban a Molk-kultusznak semmi nyoma nem maradt.