//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Baksay Sándor: Somogy megye Osztrák Ma -
gyar Monarchia írásban, képben 1888
- Baksay Sándor: Somogy megye Osztrák Ma -
gyar Monarchia írásban, képben 1888
:

2. Somogymegye II. rész

2. Somogymegye II. rész


 

 

Baksay Sándor:

 

Somogymegye II.

 

(14. kötet Dunántúl)

 

/Szigetvár és környéke 1950-ig Somogy megyéhez tartozott/

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben

RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS FŐHERCZEG

Ő CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI FENSÉGE

KEZDEMÉNYEZÉSÉBŐL ÉS KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

Budapest, 1888

A Magyar Királyi Állami Nyomda kiadása 21. kötetben

Képek kimaradnak!

/Szigetvár és környéke 1950-ig Somogy megyéhez tartozott/

.A megye három sarkán elterülő hegycsoport – inkább hegyes vidék – számtalan domborúlatain díszlik a szőlő és az erdő. E hegyi erdők szerencséje az útak hiánya vagy roszasága volt, mely miatt a szállítás sok nehézséggel és költséggel járt, s így kevesebb pusztulásnak voltak alávetve, mint síksági testvéreik. A filloxerának azonban, mely a szőlő tövére vetette fogát, nem állotta útját semmi, s ma már nem a szőlőültetvényeket, hanem azoknak csupán helyeit kell és lehet számba venni. Az egész Külső-Somogy Balatonra néző dombjai pusztulóban vannak, a látrányival együtt, mely borával a többi fölött kitűnt. A Drávára dűlő hegycsoport királya a zákányi volt; ugyanezen csoportnak szép gesztenyeerdői Iháros-Berény határát ékesítik. A természeti szépségekben meglepően gazdag Zselicz lejtői szintén jó bortermő helyek. A legnevesebb borokat azonban az az eddig még nem említett kis hegygerincz adta, mely Balaton-Berénytől Böhönyéig a kéthelyi, marczali, böhönyei uradalmi pinczéken keresztűl a szomszéd megyékbe egész Sopronig s még tovább is árasztotta keresett nedveit. A jó borok mellett akad Somogyban három emberes bor is, somogyi nyelven erős bor (erős… meginni), s más efféle, melyet a kegyetlen humor saját névvel jelöl meg; ilyen az egresi kórság, a jádi nyavala, melytől a filloxera is elpusztúl, s melyből termesztője is csak penitencziális héten iszik. Egyébként a somogyi embert nem búsítja a filloxera. Kivágja tőkéit s a földet más veteményre hasznosítja, aztán leszáll a homokra s ott csinál magának hegyet. A Balaton egész hoszszában, a Nagy-berek szélein, a merre régebben a kis tenger habjai kecskéztek, az egész part ki van már fodrozva és csipkézve szőlőültetvényekkel. Lelle, Boglár és Fonyód szemei előtt öles vesszőket hajt a tavali ültetés. Úgy van! Somogy küzd, és nem engedi kifonnyadni czímeréből a szőlőfürtöt.

Ezen dombok között folydogálnak a megye benszülött vizei, régebben sásas, nádas, elecs- (batomus) és vízirózsa termő ingoványok, ma rétöntöző szabályozott, de apró vizecskék; és hűségtelenek is, mert valamennyi ki kivánkozik a vármegyéből. A három ágú Rinya, egyébként is a legszebb, leghasznosabb és legegyenesebb első-szülött, a kivétel; mindenütt az atádi erdőségek szélén rohanva szalad le, Babócsánál és Barcsnál két ágon szakad a Drávába, csak úgy megkövetelvén a maga Deltáját, mint bármely más anya-folyó. Még ártere is van, mint bátyjainak; ki is csap, de nem pusztítás, hanem öntözés végett; áldja is az újnépi ember a lába nyomát is, mert a hol a Rinya megfordúl, fölsarjad a fű, hogy alig győzi hordani a szekér a drága szénát. Patakja csukát, csíkot, rákot bőven rejteget. Az Almás már kiszökik Szigetvár alól, melyet oly sokáig ölelve tartott, de meg nem védhetett, és a tünékeny Okorral ölelkezve Baranyába bujdosik. Még hűtelenebb a Kapos és a Koppány, kik külön úton szöknek ki a szülei házból, hogy később idegen földön találkozva, együtt vándoroljanak tovább. No, de Somogynak legalább van vize, – mondja a somogyi ember, – nem úgy, mint Tolnának, a ki a lovát sem tudná megitatni, ha idegenből nem kapna vizet.

Víz és forrás mindenfelé, dombok tövében, erdők árnyékában; de egyik sem Hippokrene vagy Kastalia. A tudományban még részt keveset vehetsz. A zokszót nem könnyen felejti az ember: mi csuda, ha akaratlanúl is visszatérünk rá és védekezünk ellene, a hogy tudunk, rámutatván egyes helyekre, ahol mégis mintha mutatkoznék a szárnyas paripa lába nyoma. Lent Szigetvár körűl három apró faluban, Horhi, Sztára és Kálmáncsehi (régebben Kálmánkirálycseh), a protestantismus három hírneves atyjának nyomait keresi és tiszteli az utókor. Ezek Melius Péter, az első magyar hitvitázó és fűvész, az énekes Sztárai Mihály, és a tudós Kálmáncsehi Sánta Márton; egyúttal ez utóbbinak születéshelyén rövid virágzású főiskolát is nyomoz. Fentebb Nagy-Bajom a költő Virág Benedek bölcsőjét, és egy másik költő, Horváth Ádám, elpusztúlt házának törmelékeit őrzi kegyelettel. Föntebb Sárdon Somssich Lázár, s még feljebb, Niklán, a Berzsenyi újjai alatt pengett a horatiusi lant. Még akkor a költők berkekben énekeltek, megvonúlva kiki a maga fészkében, mint a madarak. Csak Csokonainak nem volt fészke; ő végig trillázta Somogyot, csak úgy a levegőben röpködve mint a pacsirta, vagy helyről helyre vándorolva mint egy elkésett troubadour. Legmaradandóbb műve, „Dorottya”, víg éposz, Somogyban játszik, és alakjai közül nem egyet a maga tagjai között ismert föl az akkori somogyi társaság.

Ha Csokonai Dorottyáját olvassuk, láthatjuk belőle, hogy nagyon vidám élet folyt a kaposvári báltermekben, és a nemesi kastélyokban is kétségkivűl. De ha nem a játékot, hanem a valódi életet keressük, ezt másutt kell keresnünk. Kéthelyen, a gróf Hunyadi József körében; Marczaliban és Somogyvárott a gróf Széchenyi Ferencz főispán udvarában; Csurgón a gróf Festetich György zártkörű tudóstársaságában, Sárdon a Somssich-kastélyban és Nagy-Bajomban a Sárközy István házánál.

Hunyadi József gróf – írja a megyének és egyszersmind országunknak egyik kitűnő vezérférfia Somssich Pál – a külföld mívelt gazdáit kereste föl, a megyébe édesgette, s általuk okszerűen rendezvén be gazdaságát, ezekkel mint követésre méltó példákkal hatott honosaira.” Ez történt a múltban, s a jelenben hozzátehetjük, hogy a kéthelyi uradalom berendezésében, ménese, juhászata, takarmánytermesztése, fásítása, csatornázása, gép-beruházásai összeségében Somogy nagyszámú mintagazdaságai között. is mintagazdaság számba vehető. És ebben a tudományban részt eleget vehet mindenki, még a külföld is. - „Gróf Széchenyi Ferencz – írja tovább Somssich Pál – ifjakat, kikben magasabbra törekvő lelket sejtett, rang- és születés-különbség nélkűl udvarába hívott meg, hogy ott megismertesse velök a nagyobb és míveltebb körök szokásait. Somssich Miklós, Bodonyi József a derék jogtudós, a Talliánok, Stefaits Gáspár, Bezerédi Pál, Szalay József, Xanthus Ignácz, Kozma Ferencz és mások, mind Széchenyi Ferencz udvarában képződtek.” Egy apród iskola, melyben az ifjak bőv tudományt szereztek a közélet harczaira.

Ezeken kivűl Sárdon a Somssich-kastély és Nagy-Bajomban a Sárközy István háza volt állandó góczpontja a közszellemnek, közigazgatásnak, az irodalomnak, a tudománynak, a politikai és értelmi előkelőségnek. Az imént említett költők, a tudományszerető egyházi férfiak, mind a kik égtek valamit tehetni, az előretörekvő szellemek ezen két érintkezési pontján szoktak összegyűlni. Ebben a körben nevekedett Somssich Pál, és ennek a körnek volt most mozgató lelke, majd végrehajtó keze gróf Széchenyi Ferencz, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója, és gróf Festetich György, a keszthelyi „Georgikon” alkotója. - Úgy látszik, nemcsak a som díszlik itt: az olajfa is megfogja ebben a földben, csak ki kell mondani, hogy elég volt már a somból. Sárdon építik a kaposvári gymnasiumot, és Nagy-Bajomban a csurgóit; amazt a nemesség alkotja meg a megye védnöksége alatt, emezt a kálvinista papság rakja föl, de gróf Festetich György a fő pallér, a ki a pallér nevet nem is igen titkolja.

Mikor a bécsi világot önkéntes számkivetéssel cserélte föl, gazdagságá-nak, tevékenységének, emberszeretettől dagadó szíve buzgóságának tért, és eszméinek kicserélésére társaságot keresve, ezt a társaságot uradalma gazdatisztjeiben, jobbágyai predikátoraiban s egynehány képzettebb nemes úrban, a Cséppánokban és Sárközyekben találta meg. S míg a félmilliónyi jövedelemmel rendelkező gróf felesége, Sallér Judit, szappant főz, gyertyát márt, pörgeti a rokkát, fon és sző saját kezével, mint egy újkori Penelopeia: addig az úr tisztjeivel tanakodik, kik közűl méltó megemlíteni Nagyváthy Jánost, a tudóst, a ki bölcsész, természettudós, gazda, sőt még költő is egy személyben, és Biró Sámuelt, az uradalmi ügyvédet. A tanakodásnak eredménye lett a csurgói gymnasium.

Csurgó a zákányi alacsony hegycsoport legdéli tövében nagy erdőségek között rejtekező, szalmagunyhókból épűlt városka volt akkor. Éjszaki részén a gróf nagy terjedelmű, kőfallal kerített majorja, közepén az uradalmi tiszti lakások hosszú sora az alacsony emeletű szűk palotával, melynek homlokán a Festetichek vigyázatos darúja áll őrt fél lábon. A majorkapu előtt az ódon tornyú római katholikus szentegyház, maradványa a szentjános vitézek erődített konventjének, melyet II. Géza özvegye, Eufrozina alapított, s leánya, Margit királyleány, III. Béla testvérhúga meggazdagított. A városka alatt egy patak fut, mely a most is látható gátakkal elzárva valamikor halastó lehetett. A városka alsó végén a legvégső ház tövében egy őserdő kezdődött, s a gróf itt mutatott és irtatott helyet egy szép dombon a gymnasiumnak, melyhez a pénzt és építési anyagot ő maga, az iga- és kézi munkaerőt a belső-somogyi egyházmegye hatvan egyháza a távoli Szigetvártól kezdve Csurgóig szolgáltatták. A gymnasium mellé két tanári lakot is épít; a tanárok fizetésére alapítványokat tesz, tizenkét deákot táplál és ruház is, fehéres szürke térdig érő gazdagon prémezett mentében s kalpagosan járatva őket; mellükön a gróf jelszavának négy kezdő betűje: D T R H (Deum Time, Regem Honora – Az Istent féljed, a királyt tiszteljed). Tanárok hivatnak meg, s mikor ez sok nehézségekkel jár, maga veszi kezébe a dolgot, sajátkezűleg írott leveleket küldözget Jénába, Göttingába, ott tanúló magyar ifjakhoz. Ez idő alatt Csokonai is itt éli át rövid életének egy rövid szakaszát. Még ma is mutogatják a berket, a múzsák berkét, hol tanítványaival szokta tölteni a tanúlási időt. Mikor az iskola később a lét és nem lét kérdése közt sülyedezett, és az alapoknak már nem növeléséről, hanem tízszerezéséről szólt a szükség: a somogyi papok, tanítók és egyházak önként tetemes évi járúlék fizetésével terhelték meg magukat. A Festetich György unokáiban is buzgott a hagyományos érdeklődés birtokuk ezen dísze, és a magyar műveltség ezen végvára iránt; Somogyvármegye, Csurgó városa, a Somssich grófi és úri család, az intézet hálás növendékei, köztök két lelkész: Belevári Ferencz és Soltra Alajos, s mindezek buzgóságának méltánylásáúl hazánk kormánya, megszilárdították ezen intézet alapját, mely áll a hajdani rengeteg helyén, bővizű forrásoktól környezett zöldelő dombon, Festetich György emlékének és egy maroknyi papság teremtő erejű lelkének magasztalására. György gróf várost akart teremteni a várostalan Somogyban és pedig magyar várost. A Csurgótól félmérföldnyire eső Alsok tövéig irtatott s az irtott tért betelepítette. Az országos vásárok számára két nagy tért alkotott a város közepén; ezek egyikén áll ma az állami tanítóképző-intézet díszes épűlete. György gróf terve megvalósúlt; fia, László fejezte be. Várost alkotott Somogyban, egy hosszú, hosszú várost, mely ma már a tövében levő Alsokkal egy helyrajzi testet alkot, és egy jó órába kerűl, míg egyik végétől a másikig sétál az ember. Azt hinnők, tízezerek lakják e hosszú várost, holott összevissza alig négy ezerre megy lakosainak száma.

Nem ily tervszerűleg, sokkal természetesebben, a szerencsés tényezők kedvező hatása, s főként a somogymegyei nemesség összeható gondjai alatt fejlődött ki falusi mivoltából csinos székvárossá Kaposvár. Ötven év alatt, kétezer lakosából tizenkétezer, kéménytelen parasztházaiból emeletes útczasor, szatócs boltocskáiból rakott kereskedések, a faluból, melynek postája sem volt, s melynek egyetlen középűlete a fatornáczos kis megyeház volt, Somogy büszkesége lett. 1825-től 1831-ig épűlt a megyeház. Jóval elébb, a század elején a nemesség önkéntes adakozásából, melyet herczeg Esterházy kész épűlettel s egy tanszék fentartásával kezdett meg, – keletkezett a négy, – később hatosztályú gymnasium, de a melynek alapjait Somssich Pál neve, szava, keze, bölcsesége szilárdította meg, nevelte tőkéit, s tette lehetővé, hogy állami nyolczosztályú intézetté fejlődjék. A megyeház, melynél – úgy tartotta Somogy – sem szebb, sem nagyobb nem volt akkor az országban, s a mely állandó találkozó helyévé lőn az értelmiség és vagyon úri képviselőinek, és színhelye azok társadalmi és politikai mozgalmainak, évről-évre új intézményeknek lett életadó és ápoló szülőjévé. A nemesi kaszinó, a gróf Festetich Lajos által alapított könyvtár, mely később a gymnasium kezelése alá jutott, a takarékpénztár, az útczák kövezése, világítása, a ló-díjazással egybekötött ló-eladások, s az e czélra berendezett 100 lóra való istálló, stb. Mindent a nemesség, ez az előkelő és gazdag osztály, mely kevés helyen él nagyobb számban és nagyobb fényben, mint Somogyban, s a mely szétszórva bár, sőt politikai pártnézetek és családi érdekek szerint itt-ott élesen meg is hasonlva, de megyei patriotismusában és nemzeti érzületében erősen egybeforrva élt, közéletének új tűzhelyét lelkesedéssel vette körűl s igyekezett megszépíteni. A polgárok is ösztönt kaptak az építkezésre; a Kaposberek régóta tengő szabályozása befejeztetett, a város egészségi állapotának nagy előnyére, s a szabályozott folyócska partján az elpusztúlt Gerlicze-malom körűl sétaliget épűlt, melynek hatalmas jegenyefái, hatvanesztendős koronával hatszáz évet mutatnak. A város fő díszei a műízléssel gazdagon restaurált plebániai templom, vele szemközt a Ranolder püspök által alapított zárdaiskola. Tovább a megyei árvaház, megyei kórház. („Manu plebis, aere nobili, cura Czindery surrexit, ut foret pauperibus saluti.” „A köznép munkájával, a nemesség pénzével, Czindery gondjai alatt épűlt a szegények gyógyúlására.”) Kint, a város keleti lejtőin a honvéd kaszárnya néz a tágas gyakorlótérre, tovább a díszes parkból emelkedő katonai kórház és kaszárnya; alant a völgyben Kaposvár legújabb kincse, a kaposvári uradalmat bérlő Hitelbank (somogyi népnyelven a Bank-uraság) által alapított czukor-gyár, hova a vasútak, s ezek között az újabban s főként ezen gyár érdekében épűlt mocsoládi szárnyvasút (répavasút, czukros vasút) száz napon keresztűl, naponként ötven waggonnal, ötfelől szállítják a félmillió mázsányi czukoranyagot, hogy ma-holnap egész Somogy répával fordúl föl, lapályaiból kényszerítvén elő a mézet, melyet hegyei megtagadtak. De a szövetkezve diadalmaskodó ipar alkotásainál még kellemesebben hatnak a szemlélőre a magános polgárok építkezései; azok az új útczák, melyeknek mindenfelé, de különösen a czukorgyárra néző keleti oldalon, ízléssel, sőt fényűzéssel díszített földszintes házaik, a szép Kapos-völgyre borúló Zselicz villákkal gyöngyözött zöld lejtőivel, vagy a toponári uradalom paradicsomával ragyognak össze. Nevében régi, de alakjában egészen új és ifjú város, melynek semmi érdekes régisége nincs; legfeljebb a minden nyom nélkűl elenyészett várhely, a Tamásiak, Dersffyek, Újlakiak egykori fészke.

Csurgó és Kaposvár a megye legkiemelkedőbb két főhelye, mindkettőnek dísze a főgymnasium, hol a tudományban is bőv részt vehet, a ki akar. Van még három város, mely bizonyos tekintetben meghaladja mindkettőt. Egyik Szigetvár nagy történetével, másik Nagy-Bajom, ötezer lakosával a megye kellő közepén, széles útczás alföldi tekintetű városka, csak a házai vallanak somogyi eredetre. Nagy homokos síksága mintha az Alföldről tévedt volna ide. 40.000 holdnyi területével minden más somogyi községet messze meghalad. Szomszédságában egyfelől Sárd, s közelében Korokna romjai, másfelől Jákó, Közép-Somogy legmagasabb vízválasztó homokja. A harmadik Barcs-telep, – ifj. gróf Széchenyi Imre ismertetése szerint – egy szerény kis faluból amerikai város módjára gombaképen felcseperedett országos emporium a Dráva balpartján, melyet egy vasúti és egy közúti híd köt össze Szlavoniával. Itt vannak a budapesti Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank közraktárai több mint egy millió métermázsa gabonaforgalommal; egy franczia társaság fűrészgyára és faraktára, mely árúit Francziaországba szállítja, s állandóan száz munkást foglalkoztat; ezenkivűl a bécsi Union-Bank, és még három más nagy czég donga- és épűletfa raktára, melyeknek szállításai évenként külön-külön 600 waggont igényelnek. Itt a Dráva gőzhajó-társaság igazgatósági székhelye, téglagyár, nagyszabású műmalom, takarékpénztár, sertéshizlaló. Barcs összes szállítmányai megközelítik a négy millió métermázsát, úgy hogy a déli vasút állomásai között Bécs és Trieszt után Barcs a legnagyobb forgalmú pont.

Ha Somogytól és erdőségeitől valaha rettegett a járatlan, még jobban rettegett az ismerős idegen. A fagyökerekkel beszőtt kanyargós erdei útak, sőt a nyilt mezők fekete és sárga agyagja is, mely felázott állapotában malomkerékké dagasztotta a kocsikereket, ínségessé tették az utazást esőben a sár miatt, fagyban a rögök miatt, szárazságban a kátyúk miatt. Hiába eszelte ki a somogyi ember a legkönnyebb kocsialakot, mely keskeny keréktalppal s keskeny kerék-közzel, rövidre, magasra volt alkotva; ezzel az oldalnyilallás és nyaktörés eshetőségeit csak mérsékelhette, de végkép el nem háríthatta. Ma már az országútakon idegen kavics birkózik a benszülött sárral, a vizek szabályozása elejét vette a völgyi iszap hatalmának, és nemes uram könnyű kocsijára lépve, egy óra alatt végezheti birtokán a körszemlét, melyet régebben, ha szétnézni akart, vasas végű bottal és bagaria csizmában naphosszat végezhetett csupán. Noha, mint a hagyomány regéli, akkor is voltak sportemberek, kik 24 óra alatt a Zseliczből Budáig hajtattak. (De onnan már gyalog mentek át Pestre). Mindamellett nagyon soká lesz az, mire a kőtelen megye útjai teljesen kiépűlnek. Nagy kényelmére van a Kaposvártól Nagy-Kanizsa felé egészen új rendszerrel kiépített 80 kilométernyi téglaút, melynek, mint mondják, építése és fentartása is kevesebbe kerűl, mint egyéb kőútaké. Régibbek a Balaton- és Kapos-menti országútak, s ezeknél is régibb a Dráva-menti homokos országút. A Kaposvárról szerteágazó főbb útak között legemlékezetesebb a Czindery útja, melyet ez az alispán a Zseliczen keresztűl nyitott és fásított Szigetvárig s melynek építésénél az irányt állítólag egy vén rab-ember jelölgette ki, s ezen szolgálatáért szabadságát kapta jutalmúl.

Egyébként az egykor zárt megyébe hat kapun jár be a világ: Siófoknál, Balaton-Szentgyörgynél, Zákánynál, Barcsnál, Szigetvárnál és Dombóvárnál. A hat kapun gőzkocsik járnak-kelnek, s rövid idő alatt meghordozzák az embert Somogyban, de csak a déli és nyugati részeken, mert a megye felső részét csak érinti, de nem szegdeli vasút.

A déli vasút Siófoknál lépi át a Siót, és ezzel Somogy határát. Siófok még Veszprémben él, de meghalni Somogyba jár; t. i. maga a város Veszprémhez tartozik, de temetője már Somogyban van. E vasút vonalától délkeletre terűlnek el a külső somogyi hegyek, Balatonra tárúló völgynyílásaikkal. E hegyek között rejtőzködnek a pogány ősidőkre emlékeztető helyek az ő Kupaváraikkal, mert az itt és ott, mintegy öt helyen mutatkozó sáncz- és falmaradványokat mind Kupa várának tiszteli a hagyomány. Közel a Balatonhoz kellemes völgyben Kőröshegy rejtegeti Anjou-kori hatalmas építésű templomának megsiratni való vázát, melynek egy harmada isteni tiszteletre szegényesen van berendezve, kétharmadának szomorú tört ívei alatt halálmadár vijjog és denevér röpköd. Beljebb Bálványos, ennek hegyoldalában is egy Kupavár csalittal benőve; hol egykor táltos áldozott fehér lovat. (A somogyi ember kupának nevezi a domb oldalakban mutatkozó kerek medenczeszerű mélyedéseket.) Kőröshegy és Bálványos között a kereki magas ormon ismét egy Kupavár (Katonavár) igazabban a Marczaliak ősi vára, de a melynek hajdani neve is, Fejérkő, feledésbe ment. Köveit újabb építkezésekre nagyrészt elhordták, de az izmos alapfalak, a kápolna körvonalai, sőt ívezetei és a torony kettős aknája még szilárdan állanak. Tövéről látszik, hogy nem egyszer bolygatták kincskeresők. Kapolyon, egy szép kis völgyben rejtekező falucskán túl, termékeny halmok őrizete alatt Nágocs két szép temploma, két bástya a városka két végén, s benne hűvös ligetben Zichy István kastélya s gonddal berendezett gazdasága. Nágocstól jobbra és balra Zics és Andocs. Amaz a Zichy család kiszármazási helye, emez egy vidám nyilt tekintetű falu, közepén a Ferencz-rendi nagy kolostor, melynek 20 hold területű belsőségét erős téglafal övezi körűl; szép gót stílű szentélye és szentély-tornya megragadja a szemlélőt; csudatevő fekete Madonnája előtt sok ezer töredelmes lélek jelen meg évenként áhítatával. Közel hozzá Miklósi szép új temploma ragyog. Tovább az apró helységek, melyeknek nevét Koppány herczeg szomorú végével hozza elmés vagy idétlen összefüggésbe a helyi helynévmagyarázat. Csepel (seb-hely, itt kapta a lázadó vezér a halálos sebet), Köttse (köt-seb, itt kötözték be sebeit), sőt még Bőrivár is van, a hol felnégyelt testének egyik darabját kifüggesztették. A hegycsoport középpontján a halmos-völgyes Karád a lövöldi karthausiak egykori birtoka, termékeny gabnatermő hegyektől környezett élénk városka, még szebb és élénkebb a népe. Egészen Tolnaszélben Tab és Zala; az erdős Török-Koppány, sokat emlegetett név a török világból; szandsák székhely, bégjének hatalma egész Somogyon át Zaláig kiterjedt, s jövedelme több volt 20.000 aranynál; mind a mellett is helyzete nem volt kivánatos a közeli magyar végvárak örökös lesvetései miatt. Nevében ez a város is befoglalja Kupa (Koppány) herczeg emlékét. Ugyanezen hegyek aljában, de már a síkra néznek Mernye, Szill, melyet Zsigmond király Galambócznál történt megmentetéseért Szentgyörgyi Cziczellének adományozott, Somogyvár, a megye törzsök vára s régi székhelye, mely szintén a lázadó herczeg régi várának, egyszersmind a Szent László királyunk által alapított saint-gillesi benczés apátságnak romjait mutogatja, melyekből az antik oszloptörzseket s a XIII. századbeli franczia művészet érdekes faragványait gróf Széchenyi Imre parkja és kastélya őrzi.

A déli vasút mentén Szántódnál nagy révközlekedés van a szembeszögellő Tihanynyal, hol legkeskenyebb a Balaton, s az összeszorúlt vizek, mint egy tengerszoros, a felső Balatont összekötik a keszthely-tihanyi Nagy-Balatonnal. Alább Lelle és az élénk Boglár, Külső-Somogy piacza, füröszti a habokban lábait, míg homlokát termő lugasok alatt hűvösíti. Azután a Fonyódi hegy emeli fel erdő és lugas koronázta szép fejét, lősz és homok meredekeit a Zalából ide tévedt lávakövekkel a keletkező villáknak szegzi, míg nyugati tövében a Bézsenyi sárvár maradványai tünedeznek. Itt kanyarodik be a balatoni Nagyberek Somogyba mélyen, nagy területét a láthatáron köröskörűl emelkedő nagy facsoportok, s az ezek közül kisugárzó majorok jelzik, bent a homokos gyepet fehér és bivaly gulyák legelik, míg balatonszéli peremén a szőlő veti meg gyökerét a fehér fövenyben, beljebb szorítván az őslakó nádat. A fehér föveny alatt turfa rétegek, a lengyeltóti uradalomnak még ki nem használt kincsei. A berek egyik szélén Lengyel-Tóti, a másikon Kéthely, két nagy uradalom hatalmas gazdasági székhelyei. Lengyel-Tóti kies halmairól a zalai Badacsonynyal nevet össze, míg körűlötte romolt búslakodnak, tövében a berekből csudálatosan kiemelkedő sírhalom alakú Tatárvár nevű szőlőhegy. A lengyel-tóti uradalom gazdaságát, juh- és lótenyésztését e század első felében országos, sőt európai hírre emelte akkori bérlője, báró Fechtig, kinek vendégszerető háza 15 éven keresztűl állandó találkozó helye volt a gazdáknak, a keszthelyi Georgikon növendékeitől kezdve a legelőkelőbb földes urakig és külföldi szaktudósokig. Maga is útaztatta gazdatisztjeit; törzsnyája első volt az országban, és arab ménese (a híres Tajár) világhírű, melyet a hazai és külföldi államméntelepek évről-évre rendesen fölkerestek.

Lengyel-Tótitól délnyugatra a Nagyberek átellenes szélén Kéthely, a gróf Hunyadyak gazdagon felszerelt uradalma, ritka szép renddel épűlt házsoraival meglepi a szemlélőt. Azontúl Balaton-Keresztúr és Berény keresett fürdőinél s jóború hegyeinél végződik a Balaton és vele a Somogyság nyugati határa. Balaton-Szent-Györgytől Szobon keresztűl Barcsig egészen Somogy kedvéért épűlt ki egy szárnyvonal, ennek mentén Marczali, a Zsigmond és Mátyás királyok idejében virágzott hasonnevű főúri család fészke, élénkségben Somogy első városaival vetélkedik; Mesztegnye, a Zsigmond, II. Lajos és János királyok harczaiból ismert Szerecseny család törzsök-birtoka. Alább a zalai határszéleken egy csoportban levő nemes helyek: Nemes-Déd, Vid, Szakácsi, Kisfalud, s lent egészen a megye sarkában Nemes-Pátró; Böhönye borával, Segesd kolostorával, Nagy-Atád erdőségeivel válik ki. Távolabb a vonaltól a sokszor említett Iháros-Berény, az Inkeyek szép kastélyával, és Vésse, melyet hatszáz év óta bír a róla nevezett család.

A harmadik vonal a dombóvár-zákányi, mely a Kapos völgyében fut a Zselicz alatt, melynek ormai és völgyei váltogatják itt egymást, magukba fogadva az éjszaki szelet és hűvösre szűrve erdőségeikkel a dél forró lehelletét. Az itt megvonúlt apró falvak közűl csak Mozsgó városka emelkedik ki, Biedermannak művészettel ékesített kastélyával s mintaszerűleg – mint általában a somogyi nagy birtokok – berendezett és kezelt gazdaságával. A hegység élén romok köztök a zselicz-szent-jakabi apátság romjai, és a hegység lábainál köröskörűl Báté, Kaposmérő, a régi Mérey család fészke, Kadarkút a gróf Somssichoké, a dohánytermesztő Mike, hol gróf Somssich Imre minta-óvóiskolában emelt emléket magának és bástyát a magyar nyelvnek; a gyönyörű magaslaton épűlt régi Hedrahely veszedelmes lejtő útaival, melyeket a Zseliczben horhónak neveznek, és Lad. Kastélyos helyek mind, melyekre ma is azt mondaná József császár: „Itt is egy uralkodótársam lakik”. Magyar- és Német-Ladra gondolva, méltó dolog ismételve megemlékezni egykori földesuráról, a már két izben említett Czindery Lászlóról, ki a megyének alispánja s rövid ideig főispánja volt. A 25.000 holdnyi földdel bíró conservativ főúr magyarladi kastélya, – épen úgy, mint a század elején Sárd és Nagy-Bajom, - találkozó helye volt Somogy értelmi világának rangkülönbség nélkűl; az ott tisztázott eszméket s megbeszélt terveket az alispán erős keze valósította meg, kinek keze alatt nyiltak meg a közlekedési útak, keltek ki és nőttek meg az út- és birtokszegélyező fasorok, a szabályozások, az erdőgazdasági, a birtokrendezési mozgalmak. Mindaz, a mi Somogyban szép és örvendetes van, összefügg a Czindery László nevével, ki nevét s ezzel együtt hazaszeretetét, közjóra törekvő buzgóságát, nagy szívét és nagy vagyonát férfiutódra nem hagyhatta örökűl. Távolabb a Zselicztől ugyanezen vasút mentén a szépnépű Csököly, melynek népe építkezéseiben úgy, mint viseletében legjobban megőrizte régi szabását. Itt láthatni hosszú sorban a faoszlopos tornáczú régi somogyi házakat; a széles kalapú, nagy rézgombos fehérmellényű, élelmes munkás polgárokat, és még munkásabb, deli viseletű asszonyaikat, kik évenként 150 métermázsa lenmagot szoktak eladni; a termesztett lent házi használatra felszövik, s csak a legallát (leg-alját) cserélik ki a háztartáshoz szükséges vidéki terményekért. Ezenkivűl ügyesek a díszes kézimunkák minden nemében. Kezükből sok remek felszedéses (ugyanaz, a mi a kalotaszegi varrottas) darab kerűl a somogyi szalonokba és templomokba is, mert sok helyen a kathedrák és szent asztalok is ilyenekkel vannak leterítve. A mily munkás a csökölyi asszony, öltözködése is ép oly kedves, szép és eredeti. Fején a két gerézdű csipke főkötőt tenyérnyi széles korona alakú fejszorító övedzi, melyről a halántékra két széles selyemszalag foly le, s ehez egy galléralakú díszesen kivarrott fejszorító vég járúl, mely a vállakat födi.

Egy negyedik vonal Zákánytól fut vissza Szigetvár felé, a török időkből ismert vagy feledett erődei mellett a Dráva vonalnak. A palotás és vadaserdős Berzencze, a Festetich grófok rengetegei között Tarany, Bélavár, Vízvár, Babócsa, és (Homerral szólva) a „jó lovat, szép asszonyt nevelő” Csokonya, Darány, Istvándi, – a Zrinyiek útja ez itt, – fentebb a dohánytermesztésből meggazdagodott Szulok német népe, és még tovább, egészen Szigetvár alatt kisebb községek, melyeknek nevét, az említett helyi szószármaztatás Szigetvár emlékezetes ostromával hozza összeköttetésbe. Itt Dobsza, mely a dob-szótól vette volna nevét, holott a török időknél régibb név és telep; itt Pata, a hol a törökök kovácsai tanyáztak és lovakat patkoltak; Basal, a hol kétségkivűl valami három lófarkas basa, és Szulimán, a hol maga a nagy Szulejman sátorozott és meghalt; végre Turbék, ez már igazi törők síroktól vette nevét, s a nagy szultán szíve is itt van eltemetve, melynek őrzésére az utódok kegyelete kápolnát épített, és - nem feleslegesen - állandó őrizetet rendelt. A kápolna mellett egy apró halmocskákkal elborított terület, mely ma is török temető nevet visel. A sok neves és nevetlen fehér tornyos apró falu között a Csertői dombok alatt, hol Somogy végződik, és kezdődik a baranyai panoráma, - emelkedik:

Szigetvár. Három torony, egy pár emeletes házacska, egy igen hosszú főútcza, mögötte a vár, s ezek hátterében jegenyefás major egy szép völgyben, hol a Zselicz búcsúra tárja karjait, mindezek távolból nézve összejátszó szépségben nyílnak ki. Festő felkeresi, hogy vászonra lehellje, költő versenyezve röpködi körűl, hogy elmondja énekében, époszban és elegiában, ódában és drámában azt, a mit mindenki tud, és mindennap újra szeret hallani. Körner, Vörösmarty és mások, köztök első helyen az unoka, második Zrinyi Miklós, az első magyar epikus, a költő és hadvezér, nagyobb annál a kit megénekelt, és nagyobb mind azoknál, a kiktől született.

A nagy szultán, a három világrész hódoltatója, Magyarország földhöz verője, ezen „szarkafészek” földúlásával akarja elhárítani hódító útja bántó akadályát. Hetekig ostromolja sikertelenül, míg bele nem hal a dölyfbe és kudarczba. A nagyvezér titkolja halálát és a holt padisáht sátra elé helyezett trónra ülteti, mintha személyesen buzdítaná csüggedt bajnokait a vég ostromra. Kell-e tovább mondani, a mit tud az egész világ? A kit hódolt szövetségesűl gazdag ajánlatokkal hiába kisértgetett a török, a tovább élni kevély bajnok arany dolmányba öltözik, zsebjeit száz aranyakkal terheli, hogy a ki megöli, ne hiába fáradjon; a védett és már rommá égett vár kapujában szemközt támadva fogadja halálát, s vérével írja be nevét a Leonidások rövid jegyzékébe. Ott Napkelet sakálja, és egy kis torony sólyma egymásra borúlnak, de az maradt felűl, a ki elesett. Szulejmánnak lándzsatővel és vas czérnával összevarrott palástját megtépte az idő, de Szigetvárnak e naptól fogva örökös ura lesz Zrinyi Miklós. Eszes, bátor, gazdag, hatalmas és hatalmaskodó faj, tulajdonságai a nyilt elme és bátorság, dacz és elszántság, hagyományos hűség és nagyravágyás, az elődökben kiragyogva, fényüket átlövellik az egész fajra. Mihályra, ki szigetvári öcscsét vére hullásával megelőzte a mohácsi mezőn; Györgyre, a Miklós fiára; Miklósra, a költőhadvezérre, a ki nagyobb valamennyinél; Péterre, a ki szerencsétlenebb valamennyinél; Ilonára, neme díszére, a férfilelkű asszonyra; és végsőt lobbanva kihamvad Ádámban és Jánosban. Korán halt mind mint a férfiak, és tragikus halállal mind, mint a kik nagyot mertek. A szigeti plebánia szép templomának boltborúlatán élénk jelenetekben vannak megörökítve a szigeti ostrom egyes részletei; maga a kirohanás jelenete pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban Krafft Péternek egy megható és hatalmas fölfogással alkotott festményében, mely ezer és ezer lenyomatban országszerte el van terjedve. Egyéb emlék sokáig nem volt más, legfeljebb Szigetvár dobszai útczájában az a kis kápolna, melynek homlokzati fülkéjében öt koponya, – ki tudja, kik viselték, – hirdette Zrinyi elestének állítólagos helyét. Most egy oroszlán emlék áll Szigetvár fő terén, melyet a környék kegyelete emelt. Szellemibb emléket emelt a nagy bajnok egyik bajtársának végső unokája, Juranics László pécsi kanonok, ki a Zrinyi emléke megünneplésére alapítványt rendelt. Azóta ünnepé lett Szigetváron a szeptember 7-ke, melyre Szigetvár népe ünnepi gyászban gyűl fel, az áldozatra elszánt honszerelem buzdító szavait és lelkesítő dalait hallani. Ilyenkor az őrtorony falán egy sereg új név törli el a régieket. Rögtönzött névjegyei a látogatóknak, kik eljöttek tisztelegni a vár örökös uránál.

 (kiemelés tőlem: Heidfogel Pál)

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

"Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!