//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Kolossé1,12


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László


"Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszönetet mondani”. Kálvin: A Genfi Egyház Kátéja.


  

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem.
Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyüle-
kezetnek CATHECISMUS-
SA

 
Avagy A Christus tudomá-
nyában gyermekeket tanító  
FORMATSKÁJA melyet nagy

theologus

CALVINUS JÁNOS … KOLOS-
VÁRATT M.Tótfalusi Kis Miklós
által 1695 esztend
Partium
Hasonmás Kiadás

A Genfi Egyház Kátéja 1695 
Ennek hasonmás kiadásának

ismertetője
.

Kálvin János: A Genfi Egy-
ház Kátéja Pápa 1907.

www.leporollak.hu - Németh
Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi
Káté útja Kolozsvárig

Környezetvizsgálati tanulmány

- Fekete Csaba Káté, egyház,
tanítás
 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


1924-1996

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505-1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 -1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Webem - itt

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

XX. század Történelméhez

 
Hanár Péter Kossuth temetése
és a Wekerle kormány

120 éve temettk el " Kossuth apánkat!"

 

HANÁK Péter

Kossuth temetése és a Wekerle-kormány

Amitől féltünk, bekövetkezett…

Március közepén Kossuth állapota válságosra fordult. A láza erősödött, az öntudata csak percekre tért vissza. Az ország, a főváros, a várbeli Sándor-palota feszült figyelemmel fordult a turini betegszoba felé. Kossuth közelesen várható temetése olyan bonyodalmakkal fenyegetett, amelyek romba dönthették Wekerle Sándor reformprogramjának épületét, és a romok maguk alá temethették fiatal kormányát. A miniszterelnöknek a királyt illetően nem voltak illúziói. Ismerte urát és az egyenes jelleműnek aligha nevezhető Kálnoky külügyminisztert, a bécsi udvart, s a mögöttük meghúzódó „fekete reakciót”. Ezért bátorkodott a Menton mellett pihenő uralkodót követekkel, Fejérváry honvédelmi és Tisza Lajos, a király személye körüli miniszterrel zavarni. Ferenc József hajthatatlan és engesztelhetetlen maradt. A kegyelt miniszterek kudarca után Wekerle maga kért kihallgatást március 18-án. Ekkorra Kossuthnál beállt az agónia, Ferenc Józsefnél a merevgörcs. Az audiencián Wekerlét azzal utasította el, hogy „sem a király, sem kormánya, sem a törvényhozás hivatalosan nem vehet részt a nemzeti gyász szertartásaiban”. Március 20-án, délután Wekerle újabb alkut ajánlott az uralkodónak: a temetés társadalmi útra terelhető, de akkor azon a kormány is részt fog venni. Aznap éjjel Kossuth meghalt. A nemzetre gyásznapok, a kormányra láznapok köszöntöttek. Ki temeti el a hazába megtért száműzöttet: a kormány, a képviselőház vagy maga a nemzet?

Aulikus konzervativizmus és nemzeti ellenzékiség között

A magyar liberális kormányzati rendszer a múlt század utolsó évtizedeiben két tűz közé került. Támadta a nyolcvanas évektől színre lépő újkonzervatív segélycsapatokkal megerősödött ókonzervatív főúri csoport, és növekvő hévvel-hanggal ostromolta a sokágú-sokfejű nemzeti ellenzék. Emellett a konzervatív-liberális frontvonalat zavaróan keresztezte a közjogi ellentét, hiszen a függetlenségi tábor sejtszöveteiben is megtelepedett az agrárius vírus, s a konzervatívok között, sőt a kormánypárti táborban is terjedt a hatvanhetes keretek között kényelmetlenül feszengő nemzeti ellenzékiség. A főúri ókonzervatívokat ugyan egy jó fél évszázad – egy egész történelmi korszak – választotta el az agráriusoktól, de összefűzte őket az antiliberalizmus s a polgárellenességként eufemizált antiszemitizmus. Ez a csoport nem sikertelenül védelmezte a rendi maradványokat, elsősorban az állam és a katolikus egyház szoros összefonódását, amelyet az 1867 utáni törvényhozás s a kormányok liberális egyházpolitikai vonzalma érzékeny pontokon megbontott. Érthető, hogy a konzervatívok határozottan szembeszegültek a Tisza Kálmán-kormány egyházpolitikai reformjával, amely a polgári házasság törvényesítését kívánta bevezetni a keresztény-zsidó vegyes házasságok esetében. Tizenöt éves háborúskodás kezdődött a konzervatív-liberális fronton, amelynek első nagyobb csatáját a főúri csoport nyerte meg. A főrendiház két ízben, 1893 végén és 1894 elején leszavazta a keresztény-zsidó vegyes házasságot legalizáló javaslatot, amelyet Tisza nem is erőltetett tovább. Ebben a kérdésben visszavonult, de hamarosan a főrendiház reformjával vágott vissza. A tagságot az arisztokrata családok esetében is magas cenzushoz kötötte, az összetételt királyi kinevezéssel „javítva” s a létszámot a felére csökkentve, a főrendiházat kezelhetővé gyúrta.

A döntő ütközetre azonban csak évek múltán, a Wekerle-kormány idején került sor, amikor a kormányprogram középpontjába az egyházpolitika került. A kortársak nagy része és történetírásunk is a reformpolitika taktikai célzatosságát emelte ki: a liberális reformok a megáradt nemzeti ellenzékiség elterelésére, lecsapolására szolgáltak. Ennek a vélekedésnek vannak stabil támpillérei. Ferenc József évek óta sürgette a negyvennyolcas oppozíció visszaszorítását, az aktív ellenintézkedéseket. Tény az is, hogy az első kísérlet, egy közigazgatási reform bevezetése sikertelenül, sőt kudarcosan végződött, mielőtt elkezdődött volna. Igaz az is, hogy a kormánynak az egyházpolitikai reformokon kívül más hatékony eszköze nem volt. Mégis, egyoldalúság csupán a nemzeti eszme ellen irányított taktikai manőverként felfogni e reformokat, amelyek idestova egy évszázada a nemzeti liberalizmus alapelvein nyugodtak.

A vallási villongások, olykor helyi gerillaharcok ugyanis szakadatlanul zajlottak, különösképpen a törvény szerint más felekezethez tartozó gyermekek „elkeresztelése” miatt, amit főként a katolikus alsópapság gyakorolt. Hiába lépett fel e jogtalanság ellen már Trefort Ágoston, majd utóda, Csáky Albin kultuszminiszter. A polgári házasság és az állami anyakönyvezés bevezetése a kor követelménye volt, bármennyire opponálta is a századvégen megelevenedett politikai katolicizmus. A Wekerle-kormány jól ismerte fel, hogy a hatvanhetes kormányzat az egyházpolitikai reformokban találhatja meg a liberális reconquista legkedvezőbb harci terepét.

A reformjavaslatok, amelyeket a kormány 1893 tavaszán nyújtott be, felbolygatták és alaposan átformálták a politikai frontvonalakat. Az ország valamennyi felekezete, pártja állást foglalt. A felzúdult klérus vallásüldözésnek bélyegezte a reformokat, és többnyire a pápai enciklikák üzenetét, Rampolla bíboros jelszavát követte: „Az Egyház nem szolgáltatja ki harc nélkül Szent István apostoli királyságát a kálvinistáknak és a zsidóknak.” A feszültséget fokozta az újabb pápai beavatkozás, az 1893 szeptemberében küldött enciklika, a „Constanti Hungarorum”, amely valóságos akcióprogramot adott: nagygyűlést kell szervezni a katolikus szellem felébresztése érdekében, befolyást kell gyakorolni a napi politikára, a képviselő-választásokra, fel kell karolni és fejleszteni a katolikus sajtót, különösen nagy gondot kell fordítani az ifjúság vallásos nevelésére.

A pápa Ferenc Józsefnek külön üzenetet küldött: elvárja tőle e nehéz helyzetben az egyház támogatását, bármennyire akadályozzák is „az úgynevezett alkotmányos szabadságjogok”. „Azt szeretném – tolmácsolta különös óhaját –, ha abszolút uralkodó lehetne, és úgy cselekedhetnék, amint a szíve diktálja. Ferenc József azonban nem tehetett eleget a pápai óhajnak. 1893 őszén nehéz napok virradtak rá. November elején kormányválság Ausztriában, lemond a 14 éve működő Taaffe-kormány. Wekerle ugyancsak lemondással fenyegetőzik: a király „semlegességével” az ellentábort segíti. Végre november 6-án a király megjelenik a minisztertanácson. A kormányzati rutinból kizökkent pillanataiban felvett bürokratikus pátosszal olvassa fel döntését. „A házassági törvényt az ország békés fejlődése szempontjából veszélyesnek tartom. Normális viszonyok között lelkiismereti kötelességemnek érezném, hogy megtagadjam a hozzájárulásomat, és vállaljam az ebből adódó következményeket.” Az adott körülmények között azonban „elismerem annak politikai szükségességét, hogy a kormányt a fennálló közjogi alap energikus megvédésében megerősítsem, ezért hozzá fogok járulni a törvény beterjesztéséhez”. A nyilatkozat sajátos fenntartással zárul. „Lelkiismeretem megnyugtatása és egy majdani esetleges igazolás végett azt kívánom, hogy az általam ma elmondottak a minisztertanácsi jegyzőkönyvbe vétessenek fel” – nyilván a túlvilági üdvözüléshez igazoló bizonylat gyanánt.

A katolikus agitáció röviddel a kötelező polgári házassági törvényjavaslat benyújtása után, 1894. január közepén öltött szervezeti formát. Impozáns nagygyűlésen alakult meg reformellenes programmal a Katolikus Néppárt. Válaszul, március elején a liberálisok tartottak százezer főt megmozgató, reformpárti tömeggyűlést. E ritka polgári mozgalom hatását is felülmúlták Kossuth üzenetei.

A vallási türelem kérdésében nem először szólalt meg. Egy évtizeddel korábban, a keresztény-zsidó vegyes házasság vitájában is haladásellenesnek, az emberi és polgári jogegyenlőséget sértőnek ítélte a főrendiház makacs reakcióját. Az egykorú antiszemita agitációt pedig, mondta, „mint a 19. század embere szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom”. A Wekerle-kormány reformjait nemcsak a liberalizmus, hanem „egyszerűen a józan ész elementáris postulatumának” nevezte, és szégyen-gyalázatnak azt, hogy bevezetésük nem jóval korábban történt. „Én a honárulással határos merényletnek tartom azt – írta 1893 májusában –, ha a magyar katholikus klérus akármely oly kérdésben, mely a magyar törvényhozás ellenőrzése alatt álló kormány akárminő tettének megbírálására tartozik, a római pápától kér utasítást…” Igaz, Wekerle egyházpolitikai programja „olyan gyermek, aki, tekintve megfogamzásának indokait, nemigen tisztességes ágyban született, de hát született; én hát nem azt nézném, hogy kinek a borja, hanem csak azt, hogy méltó-e arra, hogy felneveltessék.” Közvetlenül a parlamenti vita előtt Kossuth még egyszer – utoljára – megszólalt a magyar közéletben. Elítélte az elvtagadás árán, a következményekre való tekintet nélkül erőltetett kormánybuktató taktikát. Érvei hatására a függetlenségi párt elhatározta a polgári házasság javaslatának támogatását, s a nagy többség – 80 képviselő – a javaslat mellé szegődött. Ennek ellenére a reformok sorsa fölöttébb bizonytalannak látszott. A kormánypártból is disszidált vagy harminc képviselő, Apponyi Albert Nemzeti Pártjának zöme és a függetlenségiek konzervatív hajlandóságú csoportja is a reformellenes táborhoz csatlakozott. Ilyen feszült légkörben, nyomasztó belpolitikai bizonytalanság légkörében érkezett meg Turinból a gyászhír.

A temetés politikuma

Nagyjaink temetése mindig is politikum volt, politikai küzdelmek színtere, nagy változások szimbóluma. A hatvanhetes rendszer nemcsak az élő Kossuthtal, de a halottal sem tudott mit kezdeni: kisajátítása ellen a halott szelleme, méltó eltemetése ellen az uralkodó jelleme tiltakozott. Pedig udvar, kormány, közvélemény már egy évtizede felkészült – mondhatjuk: készülődött – az aggastyán várható elhalálozására. Az egyik hamis halálhíre keltette riadalomtól indíttatva, Tisza Kálmán már 1889-ben javaslatot terjesztett az uralkodóhoz a Kossuth temetésével kapcsolatos hivatalos álláspontról. Eszerint a fennálló törvényes uralmat és rendszert tagadó Kossuthnak állami gyász ugyan nem adható meg, de a temetésre vonatkozó társadalmi kezdeményezés, adománygyűjtés sem tagadható meg, „sőt azt sem lehet kizárni, hogy ebben a kormány tagjai is részt vehessenek…” Ferenc József ezt a felterjesztést annak idején azzal a kikötéssel vette tudomásul, hogy egy majdani temetésen vagy adakozási mozgalomban sem a kormány tagjai, sem a magas állású hivatalnokok és országos méltóságok nem vehetnek részt. Wekerle ismerte ezt az uralkodói döntést, és éppen ez okozott neki el nem múló főfájást 1894 márciusában, amikor Kossuth állapota válságosra fordult.

A kabinetiroda levéltára a zaklatott napok sűrű táviratváltásából egész köteget őrzött meg. Ebből még ma is kiérezhető Wekerle idegessége és elkeseredettsége, amelyet Ferenc József uralkodóhoz méltatlan kisszerűsége és megátalkodottsága mintha szándékosan fokozni akart volna. Egy március 21-i táviratban rideg hangon tudatta a miniszterelnökkel, hogy a kormány tagjai a temetéssel összefüggő semminő aktusban nem vehetnek részt. Elgondolkoztató lehetett az utasítás indokolása is, amelyet vélhetően Kálnoky külügyminiszter sugalmazott. Tekintettel kell lenni, úgymond, a külföldi véleményekre, reagálásokra is. Dehát melyik volt az a külföld, amelyet ilyen érzékenyen érintett volna Kossuth temetése? A király Németországra célzott, de Ausztriára gondolt. Mert az osztrák politikai elit, a hadsereg vezérkara, az udvar kabinetpolitikusai és dilettáns udvaroncai valóban gyűlölték – még holtában is – Kossuthot.

Kossuth temetése tehát az érzelmi érintettségen túlmenően, sőt attól függetlenül, az adott helyzetben elsőrendű politikai kérdéssé vált: a magyar kormány szempontjából a reformpolitika sikere függött a nemzeti gyászhoz méltó temetéstől, Ferenc József számára viszont a kikényszerített reformok kudarca elégtételt hozhatott: a liberális kormány bukását. Wekerle azonban jobb és népszerűbb politikus volt annál, semhogy a harcot feladta, és fejvesztetten lemondott volna. Ha pozíciója a részvét bárminő hivatalos formáját tiltotta, akkor ő megtalálta a támogatás burkolt formáit. A hivatalos gyász tiltását egyébként nem vették túlságosan komolyan. Azért a Nemzeti Színházra kikerült a fekete zászló, a köztisztviselőknek csak a szertartásokon való hivatalos minőségben való megjelenést tiltották, és csak arra hívták fel a magasabb állású hivatalnokokat és az országos méltóságot viselő egyéneket, hogy a megemlékezéseken, az adakozásban való részvételtől „lehetőleg tartózkodjanak”. S ami a legfontosabb: Wekerle kifogástalan jogszerűséggel – és páratlan eleganciával – végül is Budapest székesfővárossal egyezett meg a temetés megrendezéséről.

Ezt a kiskaput igyekeztek titokban tartani, dehát – mint közismert – Budapesten a kapuk mindig is rosszul zártak. A titok Wekerle dolgozószobájából is kiszivárgott. A mindentudó Thallóczy bizonyosságként jegyezte fel, hogy az „ügyes coup” Wekerle műve volt. Apponyi Albert szerint is sokan tudták, hogy a főváros mögött Wekerle áll. Olyan hírek is szállingóztak, hogy voltaképen a kormány finanszírozta a temetés költségeit. Wekerle közeli barátai előtt nem titkolta közreműködésének részleteit. A temetést hivatalosan a főváros fedezi – írta Szilágyi Dezsőnek –, de a költségeket majd állami forrásokból visszatérítik. A miniszterelnök anonim mecénási szerepe meghozta gyümölcsét. A temetés, e hatalmas tüntetés, a nemzeti gyász méltóságával zajlott le. A függetlenségi tábor is honorálta a kormány nagyvonalúságát: április 12-én a Ház óriási, 175 főnyi többséggel szavazta meg a polgári házasság javaslatot. Nem rendítette meg a főrendiház ellenállása sem, másodszor is hasonló eredménnyel nyilvánította ki akaratát, és ritka, sőt tüntető határozottsággal állt ki a nemzeti liberalizmus hősévé avatott Wekerle mellett.

Keserű utójáték

A győzelem termett keserű gyümölcsöt is. A Wekerle iránti bécsi bizalmatlanság, amely kezdettől behálózta őt, nem a szokványos udvari paranoia megnyilvánulása volt. A reformok és a velük sajátságosan összefonódott temetés valóban időleges szövetséget hoztak létre a kormány és a liberális nemzeti ellenzék között. Ezt a tényt Wekerle ellenfelei nem mulasztották el kihasználni. Kálnoky külügyér terjedelmes memorandumban tüzelte a császárt Wekerle ellen. Ő, írta, „a függetlenségi párt minden kívánságát teljesíti” olyan mértékben, amilyenben eddig egyetlen kormány sem tette. Sikerét nem saját erejének, hanem a függetlenségi párttal való „természetellenes szövetkezésnek” köszönhette. Ez a viszony rombolja a Monarchia közjogi alapját. Kálnoky az okokat is kifürkészte: a kormány „olyan kétes elemektől került függő viszonyba, mint a zsidók és szabadkőművesek”. A vörös posztót meglobogtatva, arra igyekezett rávenni a császárt, hogy éreztesse Wekerlével bizalmának megrendülését, ne utazzék Budapestre, de tagadja meg, legalábbis halassza el a polgári házasság szentesítését. Minisztertársa, Kállay Béni sem titkolta ellenszenvét. Wekerlét azzal igyekezett diszkreditálni, hogy lelki alkatában „bourgeois” maradt. Ferenc József hajlott bécsi minisztereinek tanácsaira és intrikáira. Hónapokig nem utazott Budapestre, és egyértelmű hallgatásával azt a főúri ellenzéket támogatta, akiket – Thallóczy szavaival – amúgy is „tajtékzó fanatizmus és a pugrisok elleni gyűlölet” töltött el. Hiába hivatkozott Wekerle elsöprő képviselőházi többségére, a közvélemény tüntetően kinyilvánított rokonszenvére, de saját hatvanhetes érdemeire is. Mindez ellenérv volt az uralkodó szemében. Úgy fogta fel, nem alaptalanul, hogy a liberális reformok, amelyekhez szörnyű lelkifurdalások közepette adta hozzájárulását, nemhogy nem szorítják vissza, hanem éppenhogy erősítik a nemzeti ellenzékiséget. Mi több: e reformpolitika platformján hatvanhetes liberalizmus és negyvennyolcas ellenzékiség összetalálkozott. A parlamenti szavazások után kialakult patthelyzetben a sűrűn audienciázó Wekerlét egyre ridegebben, máris bukott politikusként kezelte.

Maga a miniszterelnök így számolt be a május 30-i fogadásról. A király szemrehányással fogadta: kényszerhelyzetbe hozta őt. Wekerle azzal védekezett, hogy kormánya a reformjavaslatok benyújtása előtt felajánlotta lemondását, de Ferenc József ezt akkor nem fogadta el. Az elkészült javaslatok beterjesztéséhez azonban csak fanyalogva, a kényszerhelyzetre hivatkozva járult hozzá, olyan megalázó záradékkal, amelyet önérzetes kabinet nem fogadhatott el. 1894 elején aztán megkezdődik a parlamenti vita. „Kossuth halála. 175 többség, ezen nemcsak, hogy nem örül, de dühösíti. Ápr. 23-án feljövök, eresszen el most, a főr[endiházi] szavazás előtt. Ich werde mir’s überlegen… Feljövök [május] 12-én, semmi határozat. Én nem vagyok marionette, én alkotmányos minister akarok lenni. Nekem kézzel fogható garancia kell, hogy élhessek vele. Tovább megyek, nekem erre erkölcsi rehabilitációra van szükségem, nem rendjel, gyapjú korcz, hanem moralis elismerést követelek. Különben nem maradok… Azt fogják rám, hogy radikális vagyok, allúziókat tett [ti. F. J.] a múltkor a szélső ballal való liaisonra. Aki nagy eszmék szolgálatában áll, annak nem szabad érzékenykedni. Radikális én, aki a monarchiai kapcsolatokat gyengítem? Volt-e magyar államférfi, aki a 67-es alapot úgyszólván saját testemmel védelmeztem? határozottabban senki sem tette, még maga Deák F. sem.” Wekerle, felindultságában, odavágja: „Itt egy mellékkormány volt… Engem itt piszkoltak, én ezt nem tűrhetem.” Másnap lemondott. De a király sem győzött. Június 10-én ő is deferált: visszahívta a renitens magyar kormányfőt. A történet vége ismeretes. Wekerle végül is keresztülvitte javaslatait. Az egyházpolitikai reformok megszülettek, egészségnek örvendtek, habár a kormány belehalt a szülésbe. Kossuth teteme hazai földben nyugodott, és szelleme is megnyugodhatott.

http://www.tankonyvtar.hu/historia-1994-056

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          Szabolcska Mihály:

Uram, maradj velünk!

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2018
30 éve halt meg

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2018
55 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 
Áprily Lajos
Kalács, keddi kalács
 
Már szombat este megsütötte
anyám. És reggel már adott.
Az aranya besugarazta
a harangos vasárnapot.
 
Vasárnap estig nem fogyott el,
fénye áthullt az ünnepen.
Még hétfőn is jutott belőle.
És kedden is. De csak nekem.
 
Ma sem tudom, hol rejtegette,
melyik fiókból jött elő,
de olyan áldott volt az íze,
olyan hétköznap-szentelő.
 
Az asztalkendőből kibukkant
szép sárga fénnyel: Itt vagyok.
Nagy árnyékok, fekete gondok,
még várjatok, maradjatok.
 
Igénytelen polgár-kalács volt,
olyan egyszerű, mint falum.
És mégis úgy megnőtt azóta,
mint úrvacsora-szimbolum.
 
Száguldó évek távolából
megérzem néha jószagát:
a tűzhely tájáról elindul
s betölt szivet, betölt szobát.
 
Lelki kenyér ínség-időkben,
verőfényes vigasztalás...
Pedig tudom: a keze föld már.
És nincsen több keddi kalács.
 
 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Minden héten anime/managa hírek , minden nap Anime ajánlók , Mondocon hírek. Itt nem fogsz unatkozni!! :)    *****    KÜLÖNLEGES CSILLAGJÖVÕ AKCIÓ JÚNIUSBAN.TE DÖNTHETED EL MENNYIBE KERÜLJÖN A SZÜLETÉSI HOROSZKÓP! VÁRLAK!RENDELD MEG MOST!    *****    Minimálbér és a garantált bérminimum összege 2019-ben    *****    Lépj be a lovak világába! Nevelj, versenyezz, szórakozz! Virtuális lónevelde, szerepjáték, olvasó sarok!    *****    Részletes születési horoszkóp, ajándék 3 év elõrejelzés, ingyenes konzultáció,tájékoztatás az oldalon! Rendeld meg most!    *****    A Világon egyetlen messengeren nézhetõ filmes oldal! NÉZZ FILMET FACEBOOK MESSENGEREN! Csatlakozz hozzánk!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Ayang - Avagy milyen is a világ az én szememmel    *****    KÉRDÕASZTROLÓGIA OKTATÁS AZT ALAPOKTÓL, SAJÁT TANULÁSI TEMPÓD SZERINT - CSAK ITT!    *****    Konyhatündér blog! Egészséges, gyorsan elkészíthetõ ételek. Recept blog    *****    Konyhatündér    *****    Nokedli lapja **** Családi magazin **** Minden ami érdekelhet 18-89 éves korodig ****    *****    Nokedli-lapja *** °_|_° *** Családi magazin *** --*** Mindenrõl olvashat itt ami érdekes lehet 18-98 évesig!! ******___******    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel,a legkedvezõbb áron és ingyenes konzultáció,a csillagjövõ oldalon. Katt!    *****    ~~~~ SOS ~ KÉRLEK, KÖVESD BE EZT A PROFILT, DIPLOMAMUNKÁMHOZ SZÜKSÉGES! DOBJ OTT EGY ÜZIT, ÉS VISSZAKÖVETLEK! ~ SOS ~~~~    *****    Rendelj részletes születési horoszkópot,3 éves ajándék elõrejelzéssel. Várlak szeretettel az oldalamon, kattints ide!!!!    *****    3D VIRTUÁLIS VILÁG!REGISZTRÁLJ TÖLSD LE A JÁTÉKOT ÉS ISMERKEDJ VILÁG SZERTE ÚJ EMBEREKKE!CLICKELJ A REGISZTÁLÁSHOZ!!!    *****    Vonatozzunk együtt a gyereknapon! Robogjatok Budapesten vagy Balatonfenyvesen, vagy készítsetek kisvonatot a Mesetárban!    *****    Filmes hírek és kritikák lelõhelye. ÚJ oldal, ami filmekkel és színészekkel foglalkozik. Nézz be most és máskor is!    *****    Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról | Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról