Az alexandriai teológiai iskola

 

200 táján jelentős változás következett be a keresztény irodalom fejlődésében. A második századi apologéták és eretnekellenes írók munkássága előkészítette a talajt a kinyilatkoztatás tudományos igényű elemzésére. Még IreneuszNagy SándorSeptuaguinta, és itt alkotta meg Philón a bibliai és a görög gondolkodás első szintézisét.⁴⁰

Az erre az iskolára nagyon jellemző allegórikus módszert már Homérosz és Hésziodosz műveiben található mítoszok és mesék értelmezésére felhasználták a pogány szerzők. A sztoikusok különösképpen kedvelték ezt a módszert. Arisztobulosz pedig már a Kr. e. 2. században felhasználja az ÓszövetségPhilón számára az allegórikus vagyis mélyebb jelentés jelzi az igazi valóságot. A keresztény írók azért vették át módszerét, mert meg voltak győződve arról, hogy a Szentírás szószerinti értelme gyakran méltatlan Istenhez. Alexandriai Szent Kelemen már gyakran alkalmazza, rendszert azonban Órigenész alkotott belőle, és ezzel megoldotta a korai egyház egyik legfontosabb problémáját, az Ószövetség értelmezésének kérdését. Igaz viszont, hogy időnként veszélyesnek bizonyult az a törekvés, amely az Írás minden sorában előképet sejtett és elhanyagolta a szószerinti értelmet.⁴¹

Az iskola első ismert vezetője a szicíliai Pantenosz. Eredetileg sztoikus filozófus volt, majd megtérése és indiai útja után 180 körül nevezték ki a város katekumen-iskolájának élére. Írásai nem maradtak ránk, bár Marrou szerint ő írta a Diognétoszhoz írt levelet.⁴² 200 körül halt meg, és tanítványa, Titus Flavius Clemens követte a katedrán. Ő 150 táján született pogány szülőktől, valószínűleg Athénban. Megtérése után sokat utazott Dél-Itáliában, Szíriában és Palesztinában, hogy a legkiválóbb keresztény tanítóktól tanulhasson. Végül Pantenosz hatására telepedett le Alexandriában. Septimius Severus üldözése idején Kappadókiába menekült és ott halt meg nem sokkal 215 előtt.⁴³

Noha életéről keveset tudunk, írásaiból jól körvonalazódik egyénisége. A keresztény tudományosság úttörőjének tekinthetjük, hiszen filozófiai, poétikai, archeológiai, mitológiai és irodalmi ismereteit arra használta fel, hogy a keresztény tanítást szembesítse korának eszméivel. Igaz, hogy nem mindig nyúlt az eredeti forrásokhoz, hanem antológiákat és florilégiumokat idéz, tudása mégis a Szentírás, az apostoli és az eretnek irodalom alapos ismeretéről tanúskodik. Bebizonyította, hogy a hit és a filozófia, az evangélium és a világi tudomány nem egymás ellenségei, hanem a kereszténység megkoronázza mindazokat az igazságokat, amelyeket a különböző filozófiai irányzatok tartalmaznak.⁴⁴

Három hosszabb művét gyakran trilógiaként kezelik, mintha az iskolai oktatás különböző fokozatainak felelnének meg. A munkássága sem válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon az egyházi irodalomnak csak az-e a feladata, hogy fegyverként használják az egyház ellenségei ellen vagy lehet-e békés eszköz is az egyház belső igényeinek szolgálatára. A katekumenok között egyre több művelt emberrel találkozunk. Az ő oktatásukhoz számos tanárt kellett képezni, és ez vezetett a nagy keleti teológiai iskolák létrehozásához. A legnevezetesebb és a legismertebb az alexandriai iskola. A várost alapította Kr. e. 331-ben, és már jóval a kereszténység megjelenése előtt a keleti, az egyiptomi és a görög kultúra találkozási pontjává vált. Itt született meg a értelmezésére. Protreptiko;" pro;" $Ellhna" (Intelem a görögökhöz) apologetikus jellegű, hiszen támadja a mitológiát és védi az Ószövetség ősiségét. Nem tartja viszont már szükségesnek a keresztények elleni rágalmak tisztázását. Rámutat a Logosz nevelő szerepére, amely megmutatkozik az emberiség egész történelme során. A könyv célja, hogy a jó szándékú olvasót az egyetlen igaz filozófia, vagyis a kereszténység elfogadására biztassa.⁴⁵

A három könyvből álló Paidagwgov" azokhoz szól, akik hallgattak Clemens biztatására, és elfogadták a keresztény hitet. Most a Logosz fordul hozzájuk és életvitelűk megváltoztatásában segíti a megtérteket. A pai'de" a gnósztikus felfogástól eltérően nem alacsonyabbrendű beavatottakra utal, hanem minden megváltott és a keresztségben újjászületett ember Isten gyermeke. Az ószövetség nevelő ereje elsősorban a félelemre épült, az újszövetségé viszont a szeretetre. Istenben azonban az igazságosság és a szeretet nem zárja ki egymást, ezért néha keserű gyógyszerekkel is gyógyít. A félelem is jó, ha véd a bűn ellen. A második könyvben már a mindennapi élet gondjaival foglalkozik. A kereszténynek nem visszahúzódnia kell a világtól, hanem meg kell szentelnie a város kulturális életét. Az egész mű a Megváltóhoz szóló himnusszal zárul, amelyet valószínűleg maga Kelemen irt, és talán az iskola hivatalos imája volt.⁴⁶

A „trilógia" harmadik része a Strwmatei'", vagyis "szőnyegek". Eredetileg Didavskalo" címen akarta megírni, de ez olyan szisztematikus tárgyalásmódot igényelt volna, amely messze állt lelkialkatától. Inkább olyan műfajt választott, amely számos kérdés laza szerkezetű tárgyalását tette lehetővé, a kor irodalmi szokásainak megfelelően. A Strwmatei'" nyolc könyvből áll. Legfontosabb témája a keresztény hit és a görög filozófia kapcsolata. Véleménye szerint az isteni gondviselés a zsidóknak a Törvényt adta, a pogányoknak pedig a filozófiát. Hasznos a keresztények számára a filozófia is, amikor hitük tartalmáról gnw'si"-ra akarnak szert tenni. Messzebb megy, mint Jusztinosz, de mégis hangsúlyozza, hogy a filozófia sohasem veheti át az isteni kinyilatkoztatás helyét. Isten megismerésére csak a hit által lehet eljutni, és a hit minden tudás alapja. A görögök különben is az Ószövetségből merítették filozófiájukat, Platón Mózest utánozta. A többi könyv a hamis gnózis cáfolatával foglalkozik, elénk rajzolva az igazi gnózist. A mű beígért nyolcadik könyve már csak vázlatok formájában készült el.⁴⁷

Az Excerpta ex Theodoto szintén csak vázlatokból áll. A valentiniánus gnózis nézeteit és Kelemen előtanulmányait találjuk benne. Nagyon nehéz elkülöníteni, hogy mikor van szó saját nézeteiről. A Melyik gazdag üdvözül? című írása Mk.10,17-31-et elemzi. A téma aktuális volt, hiszen hallgatói között voltak gazdag emberek is, tehát foglalkoznia kellett azzal a kérdéssel, hogy az evangéliumi parancsok szószerinti értelemben veendők-e. Ha minden keresztény lemondana vagyonáról, akkor ki tudná támogatni a szegényeket? Biztatásként fogja fel Jézus szavait, hogy szívünk ne tapadjon a pénzhez. A lélek hozzáállása a döntő. A szenvedélyekről kell lemondanunk és nem a gazdagságról.⁴⁸ Kelemennek is sok műve veszett el. A Protreptikosz és a Paidagogosz az Arethas-kódexben maradt fenn, bár hiányosan, és csak a kódex későbbi másolataiból ismerjük az elveszett részeket. A többi művet általában 11. századi kéziratokból ismerjük.⁴⁹

Clemens Alexandrinust túlzás nélkül tekinthetjük a spekulatív teológia megalapítójának. Kortársa, Ireneusz a hagyomány embere volt, aki a külső hatásokat veszedelmesnek tartotta. Kelemen is tisztában volt a hellenizálódás veszélyeivel, de a gnósztikusok nézeteit a hit és a tudás viszonyáról végképp nem tudta elfogadni. Ellenfelei a kettőt összeegyeztethetetlennek tartották,ő azonban azt tanította, hogy harmóniájukból születik meg a tökéletes keresztény és az igazi gnósztikus. A hit a filozófia kezdete és alapja. A filozófia azt is bizonyítja, hogy a keresztényellenes támadások alaptalanok.⁵⁰

Logosztana teológiai rendszerének alapja. A Logoszról vallott nézetei konkrétabbak Jusztinoszénál. A Logosz a mindenség teremtöje, az ószövetségi törvény kinyilatkoztatója. Az idők teljességében megtestesült. Az Atyával és a Szentlélekkel együtt alkotja a Szentháromságot. A Logosz által ismerhetjük meg az Atyát, akinek név nem adható. Krisztus, a megtestesült isteni LogoszKelemen teológiai rendszere azonban nem teljes, mert istentanát nem dolgozta ki.⁵¹

Egyháztana szerint az egyház egyetlen, egyetemes, és a keresztények édesanyja. Az egyház éppen egysége ésősi volta miatt különbözik az eretnekségektől. A pogányok és a zsidók megtérésének nagy akadálya, hogy a kereszténységet megosztják a szekták. Az egyházi hierarchia fokozatai az angyali hierarchia mintáját követik. Az angyalok ismerik az emberek gondolatait. Érzékszerveik nincsenek, megismerésük pillanatszerű.⁵²

A keresztségről vallott tanításából kiviláglik, hogy nem feledkezik el a misztériumokról sem, miközben a Logoszt teszi meg teológiai rendszere központjának. Az újjászületés szentségének több nevet is ad: segítségével támadtunk isteni életre. sfragiv", megvilágosodás, stb.⁵³

Az Eukharisztia áldozati jellegét nem tagadja, bár néha úgy tűnhet, hogy csak a lélek belső, lelki áldozatának tekinti. Ez azért van így, mert a pogány és zsidó értelmezés ellen hangsúlyoznia kell a lelki jellegét, amely a többitől leginkább megkülönbözteti. Az áldozati tárgyakról beszélve megemlíti, hogy a víz használata bor helyett ellene mond az egyház kánonjának.⁵⁴

Ádám bűnének az volt a lényege, hogy nem hagyta, hogy Isten oktassa és nevelje. Csak a személyes tettek ejthetnek foltot a lelken. Természetesen nem fogadta el a gnósztikus nézetet, hogy az anyag a bűn oka. A keresztény embernek életében csak egyszer lenne szabad bűnbánatot tartania, mégpedig a keresztség előtt. Isten azonban, az emberi gyöngeség figyelembevételével még egy megtérést engedélyez. A keresztség utáni teljes szakítás Istennel már megbocsáthatatlan, de a nem teljesen tudatos szembefordulás nem tekinthető ilyennek.⁵⁵

A házasságot védi a gnósztikusokkal szemben, akik megvetették. Nohaő az "Úr iránti szeretetből" nem nősült meg, hogy szabadabb legyen aző szolgálatára, mégis ajánlja a házasságot, mert a teremtő Istennel való együttműködésnek tekinti.⁵⁶