„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Hargita Pál Hirdesd az Isten országát. Temetési beszédek. PRTA Pápa 2006.
32. A megtartó kegyelem. T. P. öngyilkos 72 éves presbiter felett. Pápa 1976.09.13.
32. A megtartó kegyelem.
Urunk, könyörülj rajtunk! Krisztus irgalmazz nekünk!. Ámen.
205. ének 1.-2.-3. versei
„...ahol megnövekedett a bűn, ott még jobban kiáradt a kegyelem, hogy amiképpen úrrá lett a bűn a halál által, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazsággal az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.” Római levél 5, 20-21
A koporsó mellet csak alázattal állhat meg az ember; mert a koporsó emlékeztet bennünket a mi mulandóságunkra, por voltunkra. Eszünkbe juttatja a zsoltáros bölcsességét: Bizony hiábavaló minden ember, akárhogyan áll is. T.P. Testvérünk koporsója mellett kétszeres alázattal, sőt azt kell mondanom: megalázottan állhatunk csak meg valamennyien, a Család, a Gyülekezet, és a Lelkipásztor. Megalázottan, mert sötét felhőként beborító betegségben és nagy félelmében nem tudta őt megtartani sem a hit, sem a szeretet.
Halljátok Kedves Testvérek megalázottságotokban Jézus Krisztus evangéliumát, mely azt hirdeti nékünk: ahol nem képes megtartani a hit és a szeretet, ott megtart a kegyelem.
Nem tudta őt megtartani a hit. Gyülekezetünk hűséges tagja volt. Sőt az utolsó 3 esztendőben presbiter volt, előjáró, a szó nemes értelmében. Istentiszteleteinket hűségesen látogatta, a rábizott feladatokat hűséggel elvégezte. Ha nem járt volna templomba, most nyilván azt gondolhatnánk, lelke gyötrelmében, miért nem kereste a templom csendjében, a zsoltár éneklésben, imában és a hirdetett igében az Urat. De nem mondhatjuk, és ez a mi megaláztatásunk. Nem tudta őt megtartani a hit. Nem tudta megtartani a hirdetett Ige. Végzetes tette elkövetése előtt nem tudott rápillantani a presbiteri eskütételekor emlékbe kapott faragott táblára: Én és az én házam, az Úrnak szolgálunk. Nem jutott eszébe lelkipásztora előző heti látogatása, a vele való beszélgetés; sem presbitertársának előző napi testvéri szeretete és vigasztalása. Nem tudta őt megtartani a hit - elmenekült félelmeivel a halálba.
De nem tudta őt megtartani a szeretete sem. Első renden a ti szeretetek, kedves Felesége, Leánya, Veje és unokája. Ne gondoljátok, hogy közülünk bárki is kételkedik abban, hogy szerettétek őt. Ne gondoljátok, hogy közülünk, bárki is vádolna benneteket. Jó lelkiismerettel kell bizonyságot tennem, hogy kedves otthonotokban jártamkor ő maga is a legnagyobb szeretettel szólott rólatok. Sőt, abban sem kételkedem, és ti se kételkedjetek, hogy ő is szeretett benneteket. Sőt, emlékezzetek meg értetek való hűséges fáradozásáról, egész élete nehéz munkájáról, csendes magatartásáról. És még sem tudta megtartani a szeretet – ez a ti megaláztatásotok.
S most erőtlen két kezünkkel, könnyes szemmel keressük Jézus Krisztus gyógyító kezét, hallgassuk gyógyító evangéliumát: Ahol nem képes megtartani a hit és a szeretet, ott megtart a kegyelem. A Szentlélek által így mondja ezt az apostol:”...ahol megnövekedett a bűn, ott még jobban kiáradt a kegyelem, hogy amiképpen Urrá lett a bűn a halál által, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazsággal az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.” T. P. Testvérünk életében is, hacsak egyetlen végzetes órára is, megnövekedett a bűn, … és a bűn által úrrá lett a halál. Ezt nem mondhatjuk másként és nem hihetjük másként. Az élet Ura, ajándékozója Isten. Ő adta az életünket, csak ő veheti el....És amikor minden a halál győzelméről és diadaláról beszél, akkor felhangzik az örök, diadalmas evangélium: miképpen Urrá lett a bűn a halál által, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazsággal az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.
Gyászoló Kedves Testvérek! Nagyobb az Isten a mi szívünknél. Nagyobb a Jézus Krisztus kegyelme a mi emberi értelmünknél..Igaz a prófétai szó: Mert nem vet el örökre az Úr. Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret. Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket. (Jer.sir.3,31-33). Ebben a nagy irgalmat hozó örök krisztusi kegyelemben találjunk vigasztalást mindannyian: család, gyülekezet és pásztor. Urunk könyörülj, rajtunk! Ámen. Ének: 345, 1-4.
T. P. 72 éves presbiter felett. Pápa 1976. szeptember 13.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
