„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Hargita Pál Hirdesd az Isten országát. Temetési beszédek. PRTA Pápa 2006.
Fohász:Mindenható Isten, mennyei édes Atyánk, aki örökkévaló szeretettel szeretsz minket és a halál éjszakáját nappali fényességgé változtathatod: légy velünk mig alázattal hallgatjuk az örökéletnek evangéliumát, hogy abban vigasztalást találjunk mindannyian, és könnyeinken keresztül is megláthassunk Téged, egyetlen reménységünket és oltalmunkat a Jézus Krisztus által. Ámen (Istentiszteleti rendtartás 148.l)
Gyásztisztességtévő Gyülekezet!
Egy jó és hűséges feleséget zár el előlünk e koporsó. Egy jó hitvestársat, aki 55 esztendőn át hűségesen szolgálta az “ ő urát”. Aki mindvégig megtartotta esküjének záró pecsétjét: “hűséges segítőtársa leszek.”
Nemcsak egészségesen, hanem betegen és erőtlenül is szolgált az ő férje mellett, amíg ereje egészen el nem fogyott. Mert ilyenek a mi feleségeink, ahogyan Luther, a nagy reformátor vallotta meg az ő hűséges élete társáról: nemcsak feleségeink ők, hanem egy kicsit szolgálóink is. Áldja meg érte őket az Isten!
Egy drága édesanyát zár el gyermekei elől a koporsó. Egy édesanyát, aki féltő gonddal nevelte, óvta az életeteket: aki szíve szeretetébe fogadta menyét és vejét és kedves unokáit. Nem szükséges nekem dicsérnem az ő anyai jóságát, ti magatok ékesebben vallottatok erről könnyeitek záporával. - De valamiről szólanom kell: olyan drága édesanya volt, aki öregségében és betegségében sem okozott kedvetlenséget, szomorúságot az ő gyermekeinek. Mert vannak édesanyák, akik öreg korukban mostoha módjára bánnak az ő gyermekeikkel. Nem tudnak megalázkodni, béketűrők lenni, gyermekeikre unokáikra gondolni, csak magukkal törődnek, csak magukat magasztalják fel! Oh, akiknek öregségükre, ilyen mostohaszívű anya jutott is – hordozzátok őket megbocsátó, béketűrő szeretettel. - Ő nem ilyen volt: édesanya maradt fájdalmában, kínjai között ápolásra szorultságában is. Áldjátok érte az Istent! S akik ilyen béketűrő, csendes szívű, édesanyát ápolhattok: adjatok érte naponként hálát az Istennek!
Egy jó testvért zár el a koporsó. Olyan sokan élnek testvértelen szívvel az emberek között! Legyen előttünk példakép mindig – akinek testvéri szív dobog kebelében!
Isten Igéjének fényében ismerjük azonban meg őt valóban. Mert Isten Igéje úgy mutatja be őt nékünk, aki a bibliai Lídia nevű asszonyhoz volt hasonló.- Európában ez a Lídia nevű Thiatriábeli, bíborárus asszony volt Jézus Krisztus első követője. Azt mondja róla az ige, hogy félte az Istent és hallgatott az Apostolokra.- Takács Károlyné Bolla Lídia is ilyen asszony volt: Istenfélő, aki hallgatott az Úr beszédére. Felejthetetlen emlékem maradt róla, hogy néhány esztendővel ezelőtt- amikor még elég erős volt ahhoz, hogy templomba járhasson, sűrű könnyhullatások között mondta el, hogy jaj de nehéz szívvel járja a templomútját, mert egyedül maradt!
“Valamikor jött az egész kedves kis családom, és most egyedül járok templomba! “ Ő bizony olyan Lídia volt, aki úgy félte az Istent, hallgatta a prédikációt is.- Mert ugye vannak másféle öregasszonyok is közöttünk. Nincs messze számukra a pápai piac, de messze van nékik a teveli templom! Ó, ne mondjátok nékem, hogy az ifjúság nem jár templomba, nem hallgat a szóra, amikor a felnőtt nemzedék, az apák, az anyák, a nagyapák és nagyanyák nemzedéke is olyan könnyű szívvel, olyan tékozló szívvel bánik a templommal, a harangszóval, prédikációval, saját lelkével! Maradt egy imakönyv utána. Úgy tudom ő is édesanyjától örökölte: Kérd magadnak kedves leánya.
Azután azt olvassuk, hogy Lídiának az Isten megnyitotta a szívét. Tehát nyitott szívű asszony volt. Nyitott volt a szíve az úr Igéje számára, ezért lett nyitott a másik ember számára is.(15.vers) Áldott legyen az Isten, hogy ilyen nyitott szívű asszony volt Takács Károlyné, Bolla Lídia testvérünk is.- Maga is erőtelen volt, de hűséggel hordozta erőtelen, beteg, özvegy szomszédasszonyának terhét is. Tudom, hogy Benne ő is, édesanyát és testvért veszített el. Tudom, hogy az ő kis hajlékuk, sokszor volt az imádság háza, ahol egymást erősítve és vigasztalva énekeltek és imádkoztak hosszú, csendes estéken. Mert ugye vannak másféle szomszédok is? Ugye vannak, akik bezárják a vaskaput, bezárják a szívüket, tőlük akár meg is halhat a szomszéd!
Tegyen bennünket az Isten nyitott szívű emberek-ké: akiknek a szíve nyitva van az Isten számára, de éppen ezért nyitva van a másik ember számára is. Ámen
Adásztevel 1975. Takács Károlyné Bolla Lídia
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
