//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr Török István Dogmatika 1985
- Dr Török István Dogmatika 1985 :

4. Dogma, dogmatizmus, dogmatika

4. Dogma, dogmatizmus, dogmatika


4. Dogma, dogmatizmus, dogmatika

4.1 A szóhasználatról

A dogma görög szó; kétféle jelentése van: politikai és bölcseleti. Csak
később, az egyházi szóhasználatban vált teológiai fogalommá.

Politikai értelemben a dogma szó a felsőbbség parancsát, rendeletét,
határozatát vagy döntését jelenti. Latinul: decretum, edictum. — A görög
bölcselők pedig olyan alapigazságokat neveztek dogmáknak, amelyek nem
szorultak bizonyításra, mert magától értetődtek s minden további okoskodás
kiinduló pontjául szolgáltak. Ilyen tudományos alaptétel vagy axióma pl. a
matematikában: 2×2=4, a logikában a=a stb. A világi szóhasználatból kellett
kiindulnunk, mert ez kihatott a későbbi egyházi szóhasználatra is.

Már az ószövetség görög fordításában találkozunk a dogma szóval,
mindannyiszor politikai értelemben. A szó későbbi szerepét tekintve meglepő,
hogy az Újszövetségben aránylag ritkán fordul elő, mindössze ötször. Két
helyen császári parancsot jelent, tehát politikai értelmű (Lk 2,1; Csel
17,7). Pál apostol ugyancsak két ízben, a zsidó törvényt jelöli vele s
szembeállítja a farizeusi törvényeskedést az evangéliummal (Ef 2,15; Kol
2,14). Végül van egy hely: Csel 16,4, ahol a szentíró a jeruzsálemi zsinat
határozatát (Csel 15,28k.) nevezi dogmának. Ez nyitja meg az egyházi
szóhasználat útját. Már az őskeresztyénség óta a dogmákon általában zsinati
végzéseket, hittételeket értenek. Kialakult a köztudat, hogy a dogma, mint a
keresztyén hit igazságát szavakba foglaló tétel, tiszteletet érdemel s a
szent dolgok körébe tartozik. Ezen a helyzeten csak az újkor világias
gondolkozása próbált változtatni: megtépázta a dogmák köré képzelt
dicsfényt.

4.2 A dogmatizmussá torzulás

A dogma a felvilágosodás kora óta, olykor még egyházi körökben is rossz
hangzású, pejoratív értelmű szóvá lett, ötvöződött a dogmatizmus fogalmával.
Merev tanokhoz, ósdi elvekhez és képzetekhez való makacs ragaszkodást
értenek rajta, tekintet nélkül az élet tényeire, a tudományos haladásra,
egyszóval: a valóságra. A dogmatizmus tehát kritikátlan gondolkozás, amely a
tekintélyelv alapján ellenőrizhetetlen állításokra, megkövesedett, idejét
múlt, változatlan formulákra, dogmákra (támaszkodik. Maradiságában minden
újnak és jónak kerékkötője, teljesen irreális jelenség.

Vigyázzunk ezekkel a ma meglehetősen közkeletű és velünk szemben
kihegyezett formulákkal. Lehet dogmatizmus az is, ami nagyon haladónak
látszik. Descartes, Spinoza, Leibnitz pl. nagyon haladó volt, de az emberi
elme teljesítőképességének túlértékelésével dogmatizmusba esett. Aztán meg
minden világnézet, minden ideológia, a dolog természeténél fogva
dogmatizmust rejt. Valamilyen elvre esküszik. Mennél következetesebben és
eltökéltebben érvényesíti alapelvét, annál inkább kiütköznek rajta a
dogmatizmus vonásai: türelmetlen, erőszakos, kegyetlen. Platón állama a
riasztó példa, hogy az idealizmus is milyen embertelenségbe veszhet. Nem ok
nélkül küzd a marxizmus sem a dogmatizmus veszedelme ellen.

4.3 A dogmatizmustól való mentesség

Hangsúlyozzuk, a dogmatika, lényege szerint, sokkal mentesebb a
dogmatizmustól, mint bármely világnézet. A dogmatizmus ugyanis

  1. nem valamely elv körül jegecesedik ki, mint a világnézetek, hanem
    egy páratlanul színes és gazdag egyéniség: Jézus Krisztus áll a
    központjában.
  2. Jézus Krisztus nem valami elvben vagy elvrendszerben adódik, hanem
    az Isten és az ember egymásba fonódó, kimeríthetetlen történetében, az
    üdvtörténetben van előttünk.
  3. Ebbe a történetbe mi magunk is beletartozunk, mint Krisztus-követők. A
    keresztyénség tehát elsőrenden nem tan, hanem élet, a Krisztus követés
    gyakorlata. A tanítás, a dogma csak a Krisztus-követés történeti
    összefüggéseit, értelmét tudatosítja.

Kérdezhetnők: hol van az az elv, amely mondanivalójának gazdagságában és
elevenségében Jézus Krisztus személyiségével versenyezhetnék? Hol van az az
elv, amelynek hitelessége, valóságtartalma egyáltalán megközelíthetné az
üdvtörténet megélt valóságát?
– De hát akkor, hogy következhetett be az az önellentmondás, hogy mégis
éppen az egyház dogmatikai munkásságáról mintázhatták meg a dogmatizmus
fogalmát? A válasz röviden ez: azért, mert az egyház a hitet félreértve,
elvrendszert, ideológiát csinált a Krisztus-követésből. A “tiszta tan”
fontosabbá vált a gyümölcstermő hitnél, amit eredetileg szolgálni akart.
Sőt, gyakran öncéllá torzult a dogmák igaznak-tartása. Ehhez járult aztán a
kikényszerítés, a kényszer mozzanata.

4.4 Az ideológiai beütés

Ennek a folyamatnak külső és belső oka volt, nevezetesen egyfelől a
pogány bölcselők támadásainak kivédése, másfelől a herezis ellen megindult
belső küzdelem.

Az első századok apologétái a pogány bölcselők dogmáival szembeállították
a keresztyén dogmákat, mintha ez is olyasmi volna, csak jobb kidolgozásban.
Justinus pl. mint a legtökéletesebb filozófiát magasztalta a
keresztyénséget. Elfeledték, hogy Isten gondolatai nem a mi gondolataink.
sőt az ő gondolatai a mienkhez viszonyítva botránkozást váltanak ki és
bolondságnak látszanak. Az apologéták és utódaik, mit sem sejtő
jóhiszeműséggel, akaratlanul is előkészítették a gnózist. A hitigazságot
észigazsággá, filozófiai elvvé, világnézetté, ideológiává párolták. Más
szóval mondva: a hitigazságot sajátos természetéből kivetkőztették,
megszegényítették és elerőtlenítették. A hitigazságot önmagában vették és
elfeledkeztek élő központjáról, éltető erejéről, uráról: a Jézus
Krisztusról. Ilyen körülmények között aztán a dogmatizmus a dogmatika
eredendő betegségévé vált.

A külső támadás mellett a belső veszedelem: a herezis a dogmatizmus
kiváltó oka. A herezis a keresztyén hit olyan alakja, amely formailag
tagadhatatlanul keresztyén, Jézusról, egyházról, üdvről beszél, de nem tudja
vagy nem akarja megérteni azt a hittartalmat, ami a keresztyén formákban
van. A velünk közös formákat úgy magyarázza, hogy azt csak a hittel szemben
való ellentmondásnak tekinthetjük. Pedig a herezis, eredetét tekintve nem
okvetlenül rossz. Felfedez és kiemel egy elfelejtett bibliai igazságot, de
aztán azt a Biblia többi mondanivalójától függetlenül vagy azok ellenére
érvényesíti. Még az ébredési mozgalmaknak is kísértése lehet, hogy pl. a
megtérést, Krisztus vérét egyoldalúan hangsúlyozza; a felfedezés örömében
más igazságot elhanyagol.

A herezisben rejlő egyoldalúság és önkény az egyházat védekezésre
kényszeríti: a vitás kérdések dogmatikai tisztázására. Az ügyvéd pörös
ügyekből él, a bíró a tolvajból, a katona az imperialistákból, a dogmatikus
meg a herezisekből? Igen, mégpedig abban az értelemben, hogy ott lappang
valami a herezisből a mindenkori egyház életében, kivált az igehirdetésben.
A vitás kérdések dogmatikai tisztázása azonban még nem szükségképpen
dogmatizmus. Hogy lett akkor a herezis a dogmatizmus kiváltójává?

4.5 A dogmakényszer valóságos és látszólagos
esetei

A herezissel szemben való védekezés nem egyszer elkeseredett küzdelmekre
vezetett. Ezek révén tapadt a dogma szó köznapi értelmezéséhez a kényszer és
a kikényszerítés képzete. Ez aztán eleve gyanússá teszi a dogmát sokak
számára. Különösen a felvilágosodás hánytorgatta az idejétmúlt
dogmakényszert, nyilvánvaló agitációs célzattal. Az öröklött tekintélyek
nyűgéből való felszabadulást akarta vele szemléltetni és népszerűsíteni. Mi
ennek a dogmaellenes agitációnak a történeti alapja?

Midőn a keresztyénség a Római Birodalom államegyházává lett, a dogma
egyszerre közüggyé vált s az állami hatalom jogi védelme alá került. A
heretikust az állam üldözte és büntette. Volt korábban is
dogmakötelezettség, de nem jogi értelemben. A jogi értelemben vett
dogmakényszer nem valami őseredeti jelenség, hanem csupán konstantini
koncepció, az államegyházi rendszer velejárója. Csak a 4. századtól kezdve
gyakorolták, s bizonyos fenntartásokkal a II. Helvét hitvallás 30.
cikkelyében is ott van a nyoma. A jogi kikényszerítés vezetett az inkvizíció
borzalmaira is. Mint Madách Tankrédje mondta: “Csatára szálltam szent eszmék
után. s találtam átkot, hitvány felfogásban; Isten dicsére embert áldozának.
s az ember korcs volt eszmémet betöltni.” Az inkvizícióban — bárki követte
is el — szégyenletes valóság a dogmakényszer.

De még ez sem valami példátlan dolog s korántsem keresztyén specialitás.
A világ is élt vele; éppen a felvilágosodás kora a maga területén is
gyakorolta. Robespierre pl. fejével fizetett, mert szembefordult a
forradalom valamelyik elvével. Pedig itt nem is isteni kijelentésről volt
szó, hanem forradalmi ideológiáról. Nem is egyetlen esete ez a politikai
herezis véres üldöztetésének. s mentheti-e a dogmatizmust, ha a hangoztatott
elvek gyakorta csak a nyers hatalomvágy leleplezésére szolgáltak?

A dogma fogalmában természetesen benne van, hogy az igazság erejével
kötelez. De ez még nem jelent külső kényszert, erőszakos kikényszerítést. Ha
valaki a keresztyén egyház tagja akar lenni, önként vállalja a dogmát. Ez a
“kényszernek” csak nagyon látszólagos esete. Formai szempontból nézve,
olyasféle, mint ha valaki filozófus akar lenni, kötelezőnek ismeri el a
gondolkozás törvényét: a logikát, vagy ha matematikus akar lenni, akkor az
egyszeregyet. Kötelező tehát, de nem kikényszeríthető. — Mi ez a keresztyén
igazság?

Már amikor az apostolok hirdetni kezdték az evangéliumot, tanításaiknak
volt valami sajátos, jellemző vonása, ami megkülönböztette őket a zsidóktól
és pogányoktól. Éppen ezért keltett tanításuk botránkozást és
ellenségeskedést. A szeretet gyakorlása, a feddhetetlen élet sürgetése még
nem váltott volna ki elkeseredett üldözést. Az életüket formáló hitükért
üldözték őket. Tanításaikban a páratlan és sajátos az a vallástétel, hogy a
megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus az élő Isten ama Fia. Ez pedig
már hittétel, vagyis “dogma”. Ennek folytán váltak külön s lettek harmadik
nemzetséggé a zsidók és pogányok mellett. Azokat vették magok közé, akik az
apostoli tanításnak hittek és hitükről vallást tettek. Így követték Krisztus
meghagyását: a missziói parancsot. Az őskeresztyén gyülekezet nem valami
hittartalom (”hitelvek”) nélkül való jótékonysági társulat, filantropikus
egylet volt. Ma is a keresztyén addig keresztyén, amíg ezt a Krisztus-hitet
vallja, nemcsak szóban, hanem tettben is.

A dogmatizmus sokágú kérdésének tárgyalása során tisztázódott a dogma
néhány fogalmi jegye. Összefoglalásul szedjük most ujjhegyre ezeket a
jegyeket:

  1. A dogma hittételt fogalmaz meg, nem pedig valami emberi eszmét.
    Mégis sorsává lett a dogma szó filozófiai használata. Ennek nyomán
    elvrendszert, világnézetet, ideológiát csináltak a dogmákból, ez pedig már
    dogmatizmus.
  2. A dogma mindenkor a hitetlenséggel szemben vallja meg a hitet. A
    tévelygéssel vagy herezissel szemben a biztosabb és teljesebb igazságot,
    amint éppen a szükség hozza. Ebben a vonatkozásban meg a dogma sorsává lett
    a szó politikai használata, amivel együtt járt a jogi kikényszerítés, vagyis
    egy elv vagy elvrendszer kötelezővé tétele, kritikátlan elfogadtatása, más
    szóval: a dogmatizmus.
  3. A dogma megfogalmazása nem egyéni vállalkozás, hanem a közösség
    dolga. Nem a teológiai professzor, nem a püspök alkot dogmákat, hanem a
    zsinat. A hitbeli döntés az egész egyház közös ügye. Mégsem a “többség
    dönt”, hanem az igazság, hiszen úgynevezett “rablózsinat” is volt. A dogma
    szó használata a felsorolt pontok határolta értelemben vált általánossá az
    egyházban.

4.6 A dogmatikáról általában

A dogma szóból ered a dogmatika elnevezése. Dogmatikának szokták nevezni
azt a tudományt, mely a dogmákat rendszeresen előadja és magyarázza.

Dogmatikai munkásság az első századok óta folyt az egyházban, maga az
elnevezés azonban viszonylag késői keletű. Reinhart alkalmazta először
Synopsis theologiae dogmaticae című, 1659-ben megjelent művében. Ugyanezt a
tudományt Origenes még archai-nak (=principia) nevezte (Peri archon) , a
középkor nagy skolasztikusai meg — Aquinói Tamás, Petrus Lombardus és mások
– a sententiae, summa sententiarum, vagy summa theologiae elnevezést
használtak. A reformátoroknál pedig az institutio vagy a loci névvel
találkozunk. Utóbbival Melanchton jelölte az 1521-ben megjelent dogmatikai
művét, az első protestáns dogmatikát, mely a Római levél gondolatmenete
nyomán halad s a levél tanítását, lépésről-lépésre bizonyító erejű bibliai
lókuszokkal támasztja alá s a felsorakoztatott lókuszok kapcsán magyaráz. A
mi Szegedi Kis Istvánunk is Melanchton nyomán adja nagy műve címét:
Theologiae sincere loci communes de Deo et homine: a mű 1585-1608-ig öt
kiadást ért s ma is idézik.

A 17. század második felétől kezdve aztán a dogmatika elnevezés vált
általánossá, egészen Schleiermacherig, aki új elnevezést honosított meg. Az
általa véghezvitt teológiai fordulatnak megfelelően, a dogmatikát hittannak
nevezte (Glaubenslehre). Hangsúlyozta vele az egész irányára jellemző
szubjektivizmust. Ma újra a dogmatika megjelölés az általános.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Sniffany felnõtt meséi, képei és aktuális posztjai a blogon:)    *****    Magyarország legnagyobb Demi Lovato rajongói oldala a 28 éves énekes-színésznõrõl!    *****    Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és remake sorozatait! - SKAM - Egyre több magyar feliratos tartalommal!    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és egyéb írásai a blogon    *****    Sniffany esti meséi III. - Pornóellenzõk, goa, ketamin    *****    Hamar itt a KARÁCSONY,minél elõbb rendeljetek születési horoszkópot saját illetve szeretteitek részére, hasznos ajándék!    *****    Édes kishúgom, Anna - új epizód a tiltott szerelem története folytatódik :)    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek eligazodni, a látottakkal kapcsolatban. Hívj    *****    Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...    *****    Részletes személyiség és sors analízis, 25-30 oldalas+3 év elõrejelzés. A megrendelés után a konzultáció ingyenes. Katt!    *****    Nagyon részletes születési, párkapcsolati, fogamzási és gyermektervezési horoszkóp, biotérkép elemzés, itt az oldalon!!!    *****    A Faun és a három Nimfa története - új novella a blogon. :)    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, képek, Underground írások,Sniffanytól.    *****    Cipõ-csizma extra all mix 1650 helyett 495.-Ft/kg - Jelmez 1-2 o. 1400 helyett 990.-Ft/kg 1-2 napos szállítási határidõ    *****    LAMOUR NAPOK -10-40% KEDVEZMÉNNYEL! SZEREZD BE KEDVENC ÁSVÁNY- VAGY DIVATKARKÖTÕIDET, ÉKSZEREIDET! ANGYALI AJÁNDÉKOK...    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei, versei az új blogban:)    *****    MYBOOKCLUB - Könyvismertetõk - MYBOOKCLUB    *****    Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)