„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- BUCSAY Mihály: Kálvin jelenléte Magyarországon 1544-1944
Vastagon szedett, zöld szinű tanulmány, olvaható a honlapon, a vékony zöld szinű, feltöltés alatt
Dr.Dr. Bucsay Mihály irodalmi működésének jelentősebb tétele az alábbiak:
1. A realitáskérdés a kriticizmuson belül és a kriticizmuson tul. Debrecen, 1935.
2. Die Pfarrerausbildung im reformierten Ungarn. Leipzig, Die evangelische Diaspora, 1936. 21-47.
3. Die Lehre vom Heiligen Abendmahl in der ungarischen Reformat helvetischer Richtung. Stuttgart. Deutsche Theologie 6/1939/ 261-281.
4. Der Einfluss der völkischen Eigenart und des völkischen Kulturstandes auf die Konfessionsbildung in der Reformationsgeschichte Ungars. Leipzig. Leipziger Vierteljahrsschrift für Südeuropa /Südeuropa-Institut an der Universität Leipzig. 4/1940/, 63-77. 5. Régi magyar könyvek a hallei magyar könyvtárban.
/A Középduna Protestantizmus Könyvtára I. köt./ Budapest, 1941.
6. Jelentés a hallei egyetem Délkeleteurópaí és elsősorban magyar egyházi kutatóállomás működésének első szakaszáról, 1938 május 15. - 1940. március 31.
/A Középdunai Protestantizmus Könyvtára II. köt./ Budapest, 1941.
7. A jénai magyar könyvtár, Magyar Könyvszemle 1941.
8. Szemian Mihály tanulmányutja 1770-1774-ben Halléban, Jénában és más hét német egyetemen, uti emlékkönyve alapján.
/A Középdunai Protestantizmus Könyvtára III. köt,/ Budapest, 1942
9. A kantianizmus válsága, Athenaeum 1942, 25-36. Külön is Bp. 1942.
11. Belényesi Gergely, Kálvin magyar tanítványa. Egyháztörténet 11/1944. Bővebben ugyanezen cím alatt
/A Középdunai Protestantizmus Könyvtára VII, köteteként/ Budapest, 1944.
12. Szegedi Gergely debreceni reformátor, a kálvini irány uttörője hazánkban.
/A Középdunai Protestantizmus könyvtára VIII köt./ Budapest, 1945.
13. A magyar református egyház története /Biró Sándorral, Tóth Endrével és Varga Zoltánnal/, Budapest, 1949.
14. A Budapesti Református Teológiai Akadémia története. 1855 - 1955. /A Protestánsegylet kora, 1870-1896. című fejezetét irta, az egész kötetet Pap Lászlóval együtt szerkesztette/ Budapest, 1955
15. A magyar reformátusok és Wittenberg. A wittenbergi magyar Coetus alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából. Református Egyház VII/1955/, 182-183.
16. History of The Hungariae Reformed Church /By Révész Imre, Bíró Sándor, Tóth Endre, Varga Zoltán/ Washington, 1956. Hungarica Americana 5.
17. Varga Zsigmond, 1886-1956. Református Egyház VIII. /1956/, 225-226
18. Baksay, az egyház embere. Református Egyház IX. /1957/, 310-314.
20. ,,Münzer Tamás theologiája és a német parasztháború. - Megjegyzések M.M. Szmirin: Münzer Tamás népi reformáció a és a nagy parasztháború c. művéhez. Egyháztörténet UF I/IV/1958, 97 - 137.
28. Egy XVIII, századi kísérlet a római egyház megreformálására. Theologiai Szemle UF VII /1964/, 288-294.
29. Lelkészképzésünk uj vonásai. Református egyház XVII. /1965/, 114-118.
30. A Heidelbergi Káté magyarázatának története 1791-től napjainkig. A Heidelbergi Káté története Magyarországon /Szerk: Dr. Bartha Tibor/ c, tanulmánykötetben /Studia et acta ecclesiastica I./ Budapest, 1965. 205-260.
31. Bibliographie de la reformé 1450-1648 ouvragés paris de 1940-1955 Pologne, Hongrie, Tchecoslovaqui, Finlande. Leiden, 1965.
32. Teológiatörténeti áttekintés az 1870-től kezdődő félszázadról egyházunkban. Református Egyház XVII /1965/, 208-211.
33. Az egzisztencializmus előzményei és jelesebb képviselői. Református Egyház, XVII /1965/, 7-l0.
36. Révész Imre, 1889-1967. Theologiai Szemle, UF X /1967/, 83-86.
37. Méliusz theologiája kátéja tükrében. - A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve /Szerk.: Dr. Bartha Tibor. - Studia et acta ecclesiastica II. cimü kötetben/ Budaest, 1967. 303-351.
38. Der Heidelberger Katechismus in Ungarn. Budapest, 1967.
39. R. Bultmann és az "Entmythologisierung". Református Egy-ház XX /1968/, 10-13 40. Reformierte Kirche und reformierte Frömmigkeit im heuti-gen Ungarn. Kirche im Osten, Göttingen-Münster, 1968. 75-79.
41. Egyházunk története a kiegyezéstől napjainkig, mint kutatási feladat. Református Egyház, XX /1968/, 164 -168.
42. A keresztyén egység ügye a magyar ökumené történetében. Theologiai Szemle, UF XI /1968/, 35-43.
43. Comenius Ámos János és sárospataki működése. Református Egyház XXI /1969/, 221-223.
44. Schulek Tibor és Varjas Béla nagyjelentőségű refor-mációtörténeti leletei. Református Egyház, XXIII /1971/, 5-7
45. Új út a Tragédia megértéséhez. Református Egyház XXV. /1973/, 138-144.
46. Szegedi Kis István Speculuma. - Az egyháztörténeti anyag felhasználása a reformátori polemiában. Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház XVI. századi történetéből. /Szerk.: Dr. Bartha Tibor. - Studia et acta ecclesiastica. III. cimü kötetben/ Budapest, 1973, 107-174.
47. Méliusz katekizmusa. Bevezetés s szövegközlés.U.o. 217- 277.
48. Eszéki Imre levele Flaciushoz. Bevezetés és fordításban közlés. U.o. 903-910.
49. Das Speculum des István Szegedi ind die Helfer seiner Ausgaben Basel. Basler Zeitschrift für Geschichte und Altertumskunde, in 1973, 71-97.
51. A magyarországi református egyház és a nacionalizmus. Theologiai Szemle UF XVI /1973/, 261-268.
52. Az abonyi példa. - A lelkipásztor segítsége a közösségi tudat fejlesztéséhez a helyi társadalom múltjának feltárásával. - Református Egyház XXV /1973/, 152-153.
53. Protestáns gyüjtés Genf javára Kelet-Európában, Magyar- és Erdélyországban 1592-93-ban. Theologiai Szemle, UF XVII /1974/, 200-207.
54. Eine. Hilfsaktion für Genf in Ost- und Südeuropa im 16. Jahrhundert. Kirche im Osten, Mönster, 1974.
55. Das Nebeneinander der Konfessionen und das Streben nach christlicher Einheit in Ungarn von der Reformationszeit bis zur gegegnwart. Jahrbuch der Gesellschaft für den Protestantismus in Österreich, Wien, 1957, 77-91.
56. Kirche und Gesellschaft in Ungarn 1848 - 1945, unter besoderer Berücksichtigung des Problems des Nationalismus, Kirche im Osten, Göttingen-Münster, 1975, 90-108.
57. Thuri Farkas Pál körlevele. Bevezetés és forditásban közlés. Studia et acta ecclesiastica III.köt. Budapest, 1973. 911-920.
58. Leitgedanken der Theologie Bullingers bei Petrus Melius. Ein Beitrag zur Ausstrahlung des Zürcher Reformators nach Ungarn. Heinrich Bullinger. Gesammelte Aufsätze zum 4oo. Todestag. Zürich, 1975. 197-214.
77. Die Bedeutung der Augsburger Konfession für die evangelische Kirche in Ungarn. Monatschefte für Evangelische Kirchengeschichte des Rheinlandes 30/1987, 91-109.
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére